Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-20 / 199. szám, vasárnap

Mikén

t juttatja ér

vényre az SZLKP fii'

ek

i járás? bizotts

ága a párt vezető szerepét a nemzeti bizottságokban A lakosság egyre nagyobb mértékben emelkedő életszínvonala, a közszükségleti cikkek egyre nagyobb fogyasztása nemcsak a városokban, hanem a falvakon is arra készteti a nemzeti bizottságokat, hogy fejlesszék a lakosságnak nyújtandó helyi szolgálatokat. Ezzel kapcsolatosan bírálólag kell foglalkoznunk a füleki járással, mely jelentős mértékben lemaradozik a lakosságnak nyújtandó szolgálatok fejlesztése terén. A több mint 6000 lskosú Füleken, a járás székhelyén nincs tisztító-üzem, mosoda, és a rádiójavító-uzem sem működik kellőképpen, hiszen egy televíziós antenna szerelése itt egy hónapot is igénybe vosz, mint ahogyan erről a Csehszlovák Államvasút füleki Népművelési Otthonának esete is tanúskodik. A korláti HNB bevezette a szikvíz és a málnaszörp gyártását. Amíg ezeket az italokat a Jednota Népi Fogyasztási Szövetkezet szállította, sohasem lehetett a fogyasztókat a szükséges mennyiséggel ellátni. Most azonban csoda történt. A Jednota elegendő málnaszörppel látja el az említett község lakosságát, ezzel sxemben más községekben málnaszörp nem kapható, jóllehet ott is vannak a Jednotának elárusítóhelyei. A nemzeti bizottságokra háruló feladatok teljesítéséhez politikailag öntudatos, a szocializmus ügyéhez hű emberekre van szükség, hogy a CSKP KB határozatait és a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása, gazdasági hatékonysága növelésének elveit kellőképpen megvalósítsák az összes helyi nemzeti bizottságokban, amelyek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a bevételi alap javadalmazásához és ezzel az egész fuleki járás eddiginél is sikeresebb fejlesztéséhez. A járási pártbizottság a JNB legutóbbi átszervezése során fokozott gondot fordított a szóban forgó kérdésre. A párt bizottságának járási irodája és plénuma ezzel kapcsolatosan kétszer tartott ülést és a szükséges káderek kiválasztása során az csztályszempont, az erkölcsi-politikai állásfoglalás és a kérdéses egyének szakképzettsége figyelembe vételével döntött. A szakképzettség azonban sok esetben hiányos. A járási pártbizottság befolyását oly módon juttatja érvényre, hogy a párt irányvonalát a nemzeti bizottságokban működő kommunisták valósítják meg. A járási pártbizottság segítséget nyújt a káderek kiválasztásában, elhelyezésében f5 nem csekély mértékben nevelésében is. Segítséget nyújt továbbá főleg ellenőrző tevékenységével és figyelmeztet az előforduló fogyatékosságokra. Az átszervezés rámutatott arra, hogy a járási pártbizottságnak az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell figyelmet fordítania a kádertartalékok kialakítására. A járás valóban elegendő káderrel rendelkezik. Ezzel kapcsolatosan kiegészítették a pártoktatási tanfolyamokra vonatkozó távlati tervet olyan értelemben, hogy e tanfolyamokat az eddiginél nagyobb számban látogassák a nemzeti bizottságokon dolgozó elvtársak és ennek alapján a jövőben kellő számú politikailag fejlett káderrel erősödhessenek a nemzeti bizottságok is. A járási pártbizottságnak az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet kell fordítania a nemzeti bizottságban működő pártcsoportokra, ezeknek pedig javítaniok kell munkájukon. E pártcsoportokat ne hívják egybe félórával a megtartandó ülés előtt és a pártcsoport ülése mutasson rá az alapvető feladatokra. így azután nem fordulhat elő, hogy a JNB valamelyik tagja meg ne értse, mi a munkaerők szervezett toborzásának politikai jelentősége, mint ahogyan ez a huszinai és a radzovcei HNB elnökeinek, valamint MájovsKý elvtársnak, az állami gazdaságok osztályvezetőjének esetében előfordult. A párt vezető szerepe a nemzeti bizottságokban úgy érvényesül, hogy a párt tagjait ellenőrzi munkájukban, hogy mint párttagok hogyan végzik teendőjüket, ismerik-e a választó körzetükbe tartozó választók problémáit, elbeszélgetnek-e velük s a párt és a kormány határozatainak teljesítésére vezetik-e őket. A járási bizottság kellő figyelemmel kíséri e kérdések megoldását. A párt részlegszervezeteinek is az eddiginél sokkal nagyobb gondot kell fordítaniok azokra a kérdésekre és arra, hogy a nemzeti bizottságokban működő tagjaik működését évente legalább kétszer ellenőrizzék, hogy azok felelősséget érezzenek azzal a pártszervezettel szemben, amely megbízta őket funkciójuk ellátásával. Ila így lesz, nem fordulhat elő, hogy egyes HNB-k titkárai elhanyagolják munkájukat. Ilyen a helyzet Ipolynyitrán, Nagvdarócon, Almágyon, Csornán, Templomosbáston, és Óbáston. A füleki járási pártbizottság a XI. pártkongresszus után ideológiai téren is megkezdte az iskola- és kulturális ügyek kérdésének rendezését, a tanítóság káderszempontból való felülvizsgálását. Ez különösen azokra a tanítókra vonatkozik, akik több évi tevékenységük alatt sem egészítették ki szakképzettségüket. Az eddiginél nagyobb gondot kell majd fordítanunk arra, hogv a tanítók, különösen Füleken és azokban a községekben, ahol több tanító van, foglalkozzanak az iskolán kívüli munkával is. Nagyok azok a feladatok, amelyek a CSKP XI. kongresszusának határozatai alapján hárulnak a nemzeti bizottságokra. Ezek a feladatok azonban az összes dolgozók hathatós segítségével teljesíthetők, ha a pártszervek kellőképpen fogják vezetni őket. Amennyiben az SZLKP füleki járási bizottsága helyesen fogja irányítani ezeket a pártszervezeteket, akkor a füleki járás is nem csekély mértékben hozzájárulhat a szocializmus építésének befejezéséhez. jun. •3COCSzép termést ígér a határ , A királyhelmeci járás dolgozó parasztjai teljes egészében szocialista nagyüzemi gazdálkodást folytatnak. Három község volt még a múlt évben: Dobra, Borsi és Szinyér, amelyekben dívott a rígi-mődi gazdálkodás. Ám az ősz folyamán ezekben a községekben is felhagytak a kilátástalan egyéni küszködéssel s a párt szavára hallgatva szövetkezeteket létesítettek. A régi és az új szövetkezetek tagjai iparkodtak mindent meglenni annak érdekében, hogy ebben az évben is gazdag termést takarítsanak be a földekről. Iparkodásuk nem volt hiábavaló. Annak dacára, hogy itt is s<rk kárt okozott az aszályos május, mégis szép termést ígér a határ szerte a járásban. A gabona betakarítását most már teljes erővel végzik a járásban. Ebben a bodrogszerdahelyi, vécsi, baty*yáni és leleszi szövetkezet tagjai iárnak az élen. Alig pirkad a hajnal, de a tarlón vannak a szövetkezetek Ragjai. Az arató csoportokat jól megszervezték, a gépek segítségét is a fehető legjobban igyekeznek kihasználói. A bodrogszerdahelyiek alig egy hete, hogy megkezdték az aratást, máris jól előrehaladtak. 350 hektárnyi kalászosból 200 hektáron már learatták a gabonatermést. A kévekötőkön KÍVÜI négy kombájn segíti őket az íratásban. Ügy számítják, hogy még a hét végén a gabonabeadás teljesítését is megkezdik. • A vécsi szövetkezet 130 hektárnyi gabonája már mind keresztekbe van rakva. Dicséret illeti ezért az itteni traktorosokat, akik jól kijavított gépekkel kerek öt nap alatt elvégezték az aratást. A battyáni szövetkezet földjein az idén kicsit későbben érett be a gabona a szokottnál. Július 15-én azonban itt is megkezdték az aratást. Hat kévekötővel és négy kombájnnal aratnak. A rozs itt sem nőtt magasra, így ezt is kombájnokkal aratják. Már az első napon négy kombájn 18 hektárról aratta le a termést. Teljesítményük 360 métermázsa volt, ami azt jelenti, hogy egy hektár rozs 2000 kilogramm szemtermést adott. A leleszi határban július 15-én öt kombájn vágta a gabonát. Ma már nyolc kombájn zúg a leleszi határban. A kombájnosok között találjuk Orechovszky Istvánt, akit jó munkájáért több ízben kitüntettek. Kombájnjával most már a tavaszi árpát vágja. Ezt alaposan megdöntötték a viharok, Orechovszky István, a tapasztalt kombájnos mégis jó munkát végez benne, A tarlót apróra vágja, nem marad szem a kalászban. Zeng-zúg az élet a kelet-szlovákiai rónaságon. 43 kombájn és 71 kévekötő vágja-nyeli a kövér gabonakalászokat, segíti nehéz munkájukban mind a régi, mind az új szövetkezetek tagjait a helmeci járásban. Egyik napról a másikra fogy az álló gabona, sokasodnak a keresztek a határban, telnek a hombárok. Július 16-ig már 1550 hektárról lekerült a gabona s helyükön friss szántás barnállik, mintegy jelezve a nagyüzemi gazdálkodás fölényét, életerejét. f. k. TELJESÍTIK A TERVET, DE HOGYAN 9 Érdekes tulajdonsága van a Rozsnyói Vasércbányák munkateljesítmény-grafikonjának. Annak ellenére, hogy egészében a tervet jól teljed sitik — hiszen a párt XI. kongresszusát is ezzel köszöntötték, nincs # náluk minden a legnagyobb rendben, mert minden hónap elején vala% mennyi részleg grafikonja, mintha valami búvös kéz rendszeresen lehúzná,, sokszor annyira lehanyatlik, hogy az egész ha i átlagnál $ gyakran 15—20 százalékkal is alul marad. Az egész jelenség köztár% saságszerte ismert, eredménye nem kevésbé, amit általában hóvégi 0 hajrának neveznek. Nem akarom ráfogni Ján Cilikre, a bányti igazgatójára, hoqy kapitalista hajlamai lennének, vagy hogy anyagias ember, de nem tudom, mit szólna, ha egyszer kijelentenék: az életszínvonal emelkedés? megáll ott, ahol ma van. így például, ha van kerékpárod, ami arányleq eléo gyors közlekedési eszköz (valiamikor még ez sem létezett), akkor ne álmodj Spartakról. Mert én beszélgetésünk után úgy érzem, hogy a bányaigazgató, ha nem is mindig, de a hó elei tervteljesítés lemaradásával kapcsolatban hasonlóan gondolkodik: így volt ez éveken keresztül, jobban ezt nem lehet csinálni. Azt mondja, így van ez emberemlékezet óta, vagy legalábbis azóta, amikor kitalálták a munkateljesítmények tervezését. Csak az nem eoé.szen világos, miért éppen mindig a hónap elején fordul elő a lemaradás. Mi a véleménye erről a fizikai munkásnak, aki közvetlen részt, vesz a fejtésben? A bányász, akin látszik, hogy ismeri a bányászmesterség minden fogását S BECSÜLETBELI ÜGYÉNEK TARTJA A JŐ MUNKÁT így beszél az általa elképzelt helyesen alkalmazott munkatervről— A teljesítményterv egyik legnagyobb előnye a munkásokra az, hogy gnnek alapján a dolgozó mindig, a hónap bármelyik napján tudja, hogy teljesítménye alapján milyen keresetre számíthat. Ez a tudat általában buzdítóan hat az emberek legnagyobb részére, de nem mindig. Minden üzemben akadnak emberek, akik szívesen patópálkodnakráérünk mi arra még, majd tizedike táján megnyomjuk a gombot, s végül mégis megmutatjuk, hogy a havi tervet teljesíteni tudjuk. És itt kezdődik minden esetben a baj. Mert a hónap végén ezután igazán mindent el kell követni, hogy elérjék a száz százalékot, és ennek következtében azutár a közvetlen fejtésen kívül minden más munkát elhanyagolnak. Az ilyen fontos munkák közé tartozik például a törmelékelés, amit rendszeresen kellene végezni, mihelyt elhagyják a munkahelyet, de a nagy sietségben azt mondják, hogy majd a jövő hónap elején elintézzük azt is. Mert hiába, ezt A MUNKÁT SENKI SEM VÉGZI EL HELYETTÜK A heteken keresztül elhanyagolt segédmunkák aztán arra a néhány napra tolódnak, amelyek a lemaradást okozzák. így keletkezik a sok helyen sajnos már törvénnyé vált hóvégi hajrá, így marad kitermeletlenü! sok ezer tonna vasérc, így károsodik népgazdaságiunk és nem utolsósorban ezért elégedetlenkedik némelyik bányász a fizetés napján. Kik a ludasok ebben a mulasztásban? Elsősorban a technikusok, mérnökök és a többi felelős dolgozó, akik tűrik ezt a munkamódszert, akik elnézők némelyik csoport felületes munkájával szemben. Nem veszik ilyenkor észre, hogy így nemcsak a folyamatos tervteljesítést, hanem a dolgozók és az üzem biztonságát is kockára teszik, hiszen a statisztika azt mutatja, hogy a szerencsétlenségek legnagyobb része éppen a rendetlenül hagyott munkahe'yeken fordul elő. A bányászok sikere vagy kudarca nemcsak az igazgató, vagy a vezetők ügye. Az átszervezés adta lehetőségek mind valóra válnak, ha a pártvezetőség rávezeti a dolgozókat arra, kapcsolódjanak bele az üzem vezetésének bonyolult folyamatába. A legjobb dolgozókra vár a feladat, hogy A HIBÁK OSTOROZÁSÁVAL TEGYENEK PONTOT az eddigi munkamódszerek végére, melyek a hóvégi hajrához vezettek. Nem volt véletlen, hogy az ipar átszervezésénél, az új munkastílusra való átmenetnél a párt vezetősége nem utolsósorban éppen a termelési értekezletek adta segítségre számított, mint a legnagyobb tömegeket magában foglaló intézményre, melyek segítségével a termelésben közvetlenül részt vevő munkások, technikusok, mérnökök a helyszínen orvosolhatják a hibákat anélkül, hogy a felettes vezetőség intézkedéseire kellene várniok, Ügy látszik, hogy a Rozsnyói Vasércbányákban a párthatározat e részét nem valósították meg, vagy csak formálisak a termelési értekezletek, mert ellenkező esetben nem fordulhatna elő heteken keresztül például a bányakocsikkal való rossz gazdálkodás, a kocsik torlódása egyes munkahelyeken és egyéb, a terv teljesítését hátramozdító tényező. Lehetetlen, hogy a bányászkollektívákban csupa nemtörődöm ember lenne, csakhogy annak, aki a rendetlenségek láttán szavát akarja hallatni, aki segíteni akar, annak fórum is kell, ahol az egész kollektíva előtt ostorozhatja a hibákat, hogy mozgósítani tudja az üzem valamennyi dolgozóját.. E fórum éppen a termelési értekezlet. A dolgozók jobb munkára serkentésének a bányaiparban is bevezetett egyik módja A DEKÁDONKÉNTI TELJESÍTMÉNY SZERINTI JUTALMAZÁS Ez azt jelenti, hogy a dolgozó keresete nemcsak az egész havi átlagteljesítménytől függ, hanem attól is, hogyan teljesítette feladatát a hónap egyes harmadaiban. E jutalmazási módszer nemcsak az állami terv teljesítése szempontjából előnyös, javítja az — amint a gyakorlatból kitűnik — a dolgozók keresetét is. Szinte beláthatatlanok azok a lehetőségek, melyek különösen az átszervezés után a dolgozók széles tömegei előtt állanak. Végcélja valamennyinek ugyanaz: AZ EMBER JÓLÉTÉNEK NÖVELÉSE E célt különösen a vezetőknek soha nem szabad valahogyan elvontan látniok. Minden egyes munkásnak látnia kell, hogy érdemes jobban dolgozni a közösség és önmaga érdekében. K. T. M. löáztíimÁzö TDaJléicni A galántai Járási Nemzeti Bizottság kopott lépcsőin bukdácsolok lefelé, amikor valaki rám szól: — Hová lesz az irány? Az arc ismerős, de a kérdezősködő nevére csak nem akarok emlékezni. Ügy sietve dobom a szót. — Tallósra! — Háztűznézöbe? A kérdezősködő neve után nem is érdeklődtem, hisz úgysem tudnék számára szerepet osztani eme kurta írásban. De hogy mégse legyek hálátlan a megszólításáért, címnek adtam egyik szavát, mivel hirtelen magam sem tudtam jobbat kieszelni, s ez a látogatás valóban olyan háztüznéző-félének indult. Mindenesetre nem legényes, avagy lányos háznak szólt, hanem magának a tallósi szövetkezetnek. Szó, ami szó, már sok szövetkezetet összejártam, de Tallóson, illetve a tallósi szövetkezetben most járok először. Füllentenék, ha azt mondanám, hogy most hallottam róluk először. A dolog úgy áll, hogy regeiben ismerkedem már a tallósi szövetkezetesekkel. A futólagos ismerkedés következménye a „háztűznézö." Galántától alig húsz perc hozzájuk az út. A gépkocsi nyitott ablakán érett kalász és frissen szántott föld illata tülekedik be. Az út két oldalán keresztekbe rakott élet, s a sorok között már eke forgatta fel a föld tar hátát. Aratás van! A majdnem kétezer holdas tallósi szövetkezet imcjdájába kukkantunk be. A szövetkezet elnöke után érdeklődöm. Fiatal, napsütötte arcú legény válaszol. — Ha er»7 negyedórával hamarabb jöttek volna... Határt nézni ment. Miről volna tulajdonképpen szó? . .. A könyvelő vagyok. Feleletet sem vár és máris a közösre tereli a szót. — Dolog az idő. Aratunk, cséplünk. A könyvelő fején találta a szeget. Mert az egyszer velem s megtörtént, hogy a ki nem mondott kérdésre is kaptam feleletet. A legény biztos kézzel nyúl az íróasztal fiókjába. Papír zizzen s a könyvelő folytatja: —- A múlt héten kezdtük. Négy kombájn és négy aratógép állt munkába, illetve csak három aratógép, mert az egyik alig aratott tíz kévére valót, máris bedöglött. — Mennyit arattak eddig? — Mennyit? Több mint kétszáz hektárt. Az őszi árpának és búzának már csak a tarlója meredez az ég felé! — Csépelnek is? — Az aratás megkezdése után pár napra a cséplést is megkezdtük. Tíz hektárról az őszi árpa már a raktárion van. Most pedig a búzát csépeljük. — Hogy fizet? — Árpából 25 mázsát terveztünk hektáronként... Mit gondol, mennyi termett? — kérdezett most már a könyvelő. /V e

m feleltem, mit is mondhattam ' volna, hisz — ahogy már a bevezetőben is „bevallottam" — most járok itt először. — Harminckilenc és felet — mosolyodik el a 'egény — búzából meg 26—27 mázsára számítunk. Igaz, jobb is lehetett volna, de hát az időjárás is „belekontárkodott" a munkánkba. Ahogy idáig jutunk az ismerkedéssel, nyílik az iroda ajtaja. Magas, szikár ember lép be. Levanszký Károly, a szövetkezet elnök:. Friss híreket hozott a határból. — Ha minden jól megy — fordul a könyvelő felé — holnap estig búzából teljesítjük a beadási kötelezettséget. Mind a két cséplőgép jól működik. A szalma összehordása is jól halad. — Hát a takarmánygyűjtés

9 — ki- ! váncsiskodik a könyvelő. Az elnök jóízűen elmosolyodik. — Képzeljék el — szól most már valamennyiünkhöz — tegnap este elhatároztuk, hogy mielőtt reggel a cséplést megkezdenők, egy 46 hektáros területről összetakarjuk a herét. Reggel úgy fél nyolc felé ballagtam a hereföld felé, hát látom, hogy az emberek már hazafelé, illetve a cséplőgép felé szállingóznak. Az egyikre rá is szóltam. Az meq,: — Ne légy begyulladva Károly, a here rendben van. Mit mondhattam erre? Higgyék el, úgy szerettem volna va'amennyinek megszorítani a kezét. Ha már egyszer ,,háztüzet" nézni jöttünk, képletesen kifejezve, ne csak az udvaron, de a pitvaron is futtassuk körül tekintetünket, vagyis nézzünk szét az állattenyésztés körül is. 4 milyen gyorsan jött, olyan hirtelen el is tűnt a szikár elnök. A fiatal könyvelő kicsit büszkén mondja: — Mégiscsak jó, ha kommunista áll egy szövetkezet élén. A mi szövetkezetünk például csak azóta szövetkezet, amióta Károly bá' az elnök. Három wvel ezelőtt még alig jutott a tagoknak sóra meg paprikára. Most meg már 20 koronát fizetünk a munkaegységekre. Érthető is, hisz például 54-ben még a járásról is jártak szövetkezetünk jószágát etetni. Senki sen: akart dolgozni, mert egyenlosdi alapon *örtént a jutalmazás. Ma pedig .. . Egy pillanatra elhallgat. Űjból n fiókba nyúl és egy vaskos füzetet húz elő. — A marhahúsbeadást az első félévben a követelményeknek megfelelően teljesítettük. Sertéshúst már állami felvásárlásra is adtunk, az év végéig pedig állami felvásárlásra három és fél vagonnal adunk. Tejet a kötelező beadáson felül 96 ezer litert adtunk. Az egész évi tojásbeadást pedig — ahogyan azt a párt XI. kongreszusának ígértük — június 13-ra teljesítettük. A vaskos füzet tompán puffanva tűnt el az asztalfiókban. — A tagok ma hasznát látják, ha iparkodnak — folytatja most már papír nélkül a könyvelő — mindenki érdeme szerint kapja a neki járó jutalmat. Biherc János és T

uška Ondrej például több mint két és fél ezer liter tejjel fejtek többet, mint ahogyan azt a terv- megszabta. Ezért fejenként több mint 1200 korona pótjutalomban részesülnek. Ezek szerint érthető a szövetkezeti tagok szorgalma, érthető, sőt elhihető az is, hogy a második ötéves terv termelési feladatait már jövőre teljesítik, minden tagnak szemelycs érdeke is a termelés színvonalának melése. LJ elyes volna, ha nemcsak az új* * ságíró, de a galántai járás egyes szövetkezete

vei, sőt a szomszéd járásokból is eljönnének a tallósi szövetkezetbe „háztűznézőte". Szarka István ÜJ SZÓ 5 * 1958. július 20,