Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-20 / 199. szám, vasárnap

Tapasztalatok az Ipolysági járásból NAGYOK A SIKEREK, ahol a tömegszervezetek is tevékenyen dolgoznak 0 0 Ügy mondják, hogy a családi életben azok a legszebb percek, amikor egy-egy közös célkitűzés, elgondolás megvalósul. Az ilyen alkalmak aztán valóban megadják a családi élet igazi értelmét s az elvégzett munka nyomán létrejött javak új erőt, hitet kölcsönöznek a legközelebbi célok eléréséhez. Ugyanilyen családi közösséghez hasonlíthatjuk a tömegszervezeteket az ipolysági járásban, melyek a Nemzeti Frontban tömörülve felölelik a járás lakosságának nagy tömegeit — és eddigi ténykedésük nyomán valóban szép, közös sikerről adhatnak számot. Lássuk csak, milyen eredményeket értek el a Nemzeti Front szervezetei. HOL KEZDJÜK TEHÁT? Beszéljünk a falu szocialista átépítésének ered­ményeiről, melyben annyi sikert mondhatnak magukénak a tömegszer­vezetek? Vagy arról, hogy a járás 33 községéből 32-ben sokat ígérően fej­lődik a szövetkezet? Vagy beszéljünk arról, hogyan csinosodtak, épültek ki az öreg falvak? Mindről beszélni kellene, mert fel­becsülhetetlen sikerek ezek. Igen ám, de akkor úgyszólván minden falu, sőt minden egyes dolgozó történetét el kellene mondanunk. Éppen ezért csak a legszembeötlőbb adatok felsorolásá­ra vállalkozunk, melyek egyúttal ke­resztmetszetét adják a tömegszerve­zetek működésének Azzal kezdjük, hogy 1950—1958-ig 813 új családi lakást építettek a fal­vakon s nem kevesebb, mint 1000 mo­torkerékpárt, 4134 rádió- és 64 tele­víziós készüléket vásároltak. A szövet­kezetek tagjainak mindezen túl csupán ebben az esztendőben nyolcmillióval gyarapodott a takarékbetétje. De álla­munk a tisztességes munkában meg­öregedett dolgozókról sem feledkezett meg, hiszen a járásban 3736 járadék­élvező között havonta 990 ezer ko­ronát kézbesítenek ki a postások. Lehet, akadnak olyanok, akik erre azt mondhatják: mi közük van ezek­hez a tömegszervezeteknek? Ezek az eredmények, az életszínvo­nal ilyen arányú fejlődése a járásban sem mehetett volna végbe a szocia­lista termelési viszonyok győzelme nélkül, különösképpen a falvakon, melynek előmozdításából igenis dere­kasan kivették részüket a tömegszer­vezetek. MAGA A CSISZ járási szervezete, mely jelentős számú fiatal fiút, leányt tart nyilván soraiban, éppen az ifjú­ságon keresztül hatott a földműves­szülőkre, akik sokan elsők között ír­ták alá a belépési nyilatkozatot. Ezen­kívül a CSISZ szervezi, neveli az ifjú­ságot, hogy derék utódok, kiváló szak­munkások, nagyüzemi gazdák váljanak belőlük. Ezt a célt szolgálta például a téli hónapokban megtartott elő­adások sorozata, melynek keretében az ifjúság megismerkedhetett az EFSZ-ek alapszabályaival és a terme­lés különféle módozataival. Ámde nemcsak elméleti síkon, hanem gya­korlatban is jelentkezett az előadá­sok eredménye: a fiatalság még a kora tavasszal 900 hektár rét és le­gelő feljavításával hatalmas értéket hozott létre a takarmánytermesztés növelésére irányuló igyekezetével. A CSEMADOK járási szervezetéről ugyancsak elismerőleg beszélhetünk. Tevékenységét kultúrpolitikai^ téren arra irányította, hogy a gazdasági vál­tozásokkal egyidőben igazi szocialista kultúrát terjesszen a magyar dolgo­zók között. Valóban érdeme, hogy a magyar dolgozók a szlovák nem­zetiségű "Szövetkezeti tagokkal, mun­kásokkal együtt vállvetve építik és váltják valóra a szocializmus építé­sének befejezését. A HESZ, mint a Nemzeti Front egyik legnépszerűbb szervezete, az ifjúság között végzett céltudatos, ne­velőmunkájával vonja magára a figyel­met. A tagságnak ebben a szervezet­ben széles lehetősége nyílik a céllövészet, vívás, gépkocsivezetés mű­vészetének elsajátítására, de mind­emellett a falunak nyújtandó segít­ségről sem feledkezik meg. A Had­sereggel Együttműködők Szövetsége a mezőgazdaságot társadalmi munká­val támogatja, gépkocsikat küld az EFSZ-ekbe a gabonabetakarítás meg­gyorsítása céljából. Ezenkívül nagy súlyt helyez a polgári védelemre is, m Falujukat még szebbé teszik Ttfagydaróc közsénet a füleki járásban Al a legjobb községek között emle­getik. Ennek bizonyításául elég megem­líteni annyit, hogy akkor, amikor sok szövetkezetben még meg sem kezdt : az aratást, a nagydarőci EFSZ már 20 hektár tavaszi árpát és 12 hektár repcét rakott keresztekbe. Gyakorlattá teszik a „kasza után ekét" jelszót, és nem kés­lekedtek a tarlóhántással sem. Azt, hogy ilyen jól megy a munka, nem kis mér­tékben . igőcs József és Ferenc Gyula tr torosoknak, valamint 0<--"vai József sz -"lőnek köszönhetik, aki gondosko­dik arról, hogy a gér'ek állianak tét­lenül. , Most tűnik ki, hogy a falu lakossága jól Választotta a HNB tagjait. Benkó János elnök és Adamik János titkár értik a módját, hogyan kell mi"'! jobban és többet a lakoss'7 érdekében tenni. Leg­fontosabb feladatuk- ebben az évben minden földművest meggyőzni az EFSZ­való belépésre. E ddig is gyors ütemben fejlődött a falu, de ha valamennyien a közös úton haladnak, az eredmé-i"ek még job­bak lesznek. Lépten-nyomon új házak cserépteteje vöröslik a fák lombjai kö­zött. Űj kultúrház nyújt lehetőséget a művelődésre. Ebben az évben a kultúr­ház uőtti térséget parkosítani fogják. A szövetkezetben két istállót még ez évben felépítenek. Két kutat is fúrnak a falu jobb vízellátása érdekében. Ebben a községben a lakosok támogatására mindig lehet számítani. Mindent megtesz­nek, hogy falui"''it még szebbé te—ék. Agócs Vilmos, Ajnácskö. amely ágazat iránt nagy az érdek­lődés a tagság soraiban. A TÖMEGSZERVEZETEK munkája tehát apró, mozaikszerű cselekedetek­ből tevődik össze, amely az együttes munka felett tartott seregszemlén ha. talmas eredményekben nyilvánul meg. Bár a szervezetek tevékenységéről csak elismerőleg nyilatkozhatunk, nem hallgathatunk el egy nagyon fontos tényt, mely befolyásolja a szebb si­kerek elérését. Köztudomású, hogy a járás több mint 25 ezer lakosa közül a helyi EFSZ-eken kívül nagyon sokan egy tömegszervezethez sem tartoznak. Ezek számára kevésbé adatott meg az a lehetőség, hogy részt vegyenek a tömegszervezetek munkájában és a közös ügyek intézésében, mert nem igyekeznek őket megszerezni a Nem­zeti Front szervezetei tagságának nagy családjába. A tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak, a pártcsoportoknak mindezek felett mélyebben el kell gondolkozniuk főleg azért, mivel a nemzeti bizottságok jogkörének ki­szélesedését és adminisztratív appa­rátusa létszámának csökkenését éppen azért hagyta jóvá a kormány, mert mindenekelőtt számolt a nemzeti bi­zottságok mellett levő albizottságok, aktívák és a tömegszervezetek tagjai aktív munkájával, melyek az irányítást nem adminiszratív módszerekkel, ha­nem a mindennapi élet gyakorlati munkájával igyekeznek valóra váltani. Szombath Ambrus Hazánk ifjúsága a párt közvetlen vezetésevei teljesíti a rábízott feladatokat Decemberben lesz a CSISZ harmadik kongresszusa A CSISZ Központi Bizottsága jú­lius 18-án tartotta Prágában IX. tel­jes ülését. Tárgysorozatában azzal a kérdéssel foglalkozott, miként ':ell egyesíteni Csehszlovákia egész ifjú­ságát a CSKP XI. kongresszusa által a CSISZ elé tűzött feladatok teljesíté­séért vívott sikeres harcban. A teljes ülést Vladimír Meisner elv­társ, a CSISZ Központi Bizottságának titkára nyitotta meg. Azután Miloslav Vécker elvtárs, a CSISZ Központi Bi­zottságának elnöke tartott beszédet, melyben hangsúlyozta a CSKP XI. kongresszusa tárgyalásainak nagy je­lentőségét a CSISZ és Csehszlovákia egész ifjúsága szempontjából. Hang­súlyozta, a párt közvetlen irányításá­val a CSISZ következetesen teljesíteni fogja küldetését — a kommunizmus szellemében fogja nevelni az ifjú­ságot és arra vezeti, hogy cselekvően vegyen t észt a szocializmus építésének befejezésében. A továbbiakban meg­említette, hogy milyen feladatok há­rulnak a CSISZ-re a XI. pártkong­resszus utáni időben. Közölte, hogy a CSISZ már ebben a hónapban véd­nökségét vállal a kralupyi kaucsuk­gyár építkezésén és a CSISZ első bri­gádjai e hó 24-én indulnak az emlí­tett építkezésre. A Központi Bizottság tagjai el­mondották a vitában, hogy az ifjúság milyen lelkesedéssel fogadta a XI. pártkongresszus határozatát, mely szerint a párt átveszi a CSISZ köz­vetlen vezetését. Beszéltek továbbá a CSISZ-tagok építőmunkájáról, vala­mint a CSISZ tevékenységével össze­függő egyébb kérdésekről. A Központi Bizottság üléséről leve­let küldött a Biztonsági Tanácsnak, melyben hazánk ifjúsága nevében el­ítéli az angol-amerikai beavatkozást a Közép-Keleten és örömét fejezi ki az iraki nemzeti felszabadító mozgalom sikerei felett. A CSISZ Központi Bizottsága fel­hívással fordult hazánk egész ifjúsá­gához, hogy nyújtson hathatós segít­séget az idei aratás és cséplés idején. A teljes ülés végül határozatott ho­zott, mely szerint 1958. december 13­ra egybehívják Prágába a CSISZ III. kongresszusát. Tetté érnek a szavak Néphadseregünk párkányi alakulata a múlt évben védnökséget vállalt a sző­gyéni EFSZ felett. A katonák megígérték, hogy nemcsak elméleti, hanem gyakorlati segítséget is nyújtanak a szövetkezetnek, ígéretüket be is tartották. Az elmúlt szombaton és vasárnap hatvanan vettek részt az aratási munkálatokban. Munká­jukért elismerést érdemelnek. Mintegy húsz hektáron keresztbe rakták a ké­veketözőkkel learatott gabonát. Amellett a gabona tisztításánál is segítettek a me­zei szérűn. A gabona szállításához két teherautót bocsátottak a szövetkezet ren­delkezésére. Részben nekik is köszön­hető, hogy a szőgyéni szövetkezet már teljesítette a gabonabeadást. Tamás Vince, Szőgyén. Csehszlovákia a beruházási egészek exportállama Csehszlovákia gépipari kivitelé­ben jelentős helyet foglalnak el a beruházási egészek. Gépipari ex­portunknak több mint egyharma­dát képezik a különböző gyűrak, főképpen szesz- és cukorgyári be­rendezések szállítása. Nagy lehe­tőségek nyílnak e téren főképpen a gazdaságilag elmaradott orszá­gok iparosításánál a Közel- és Közép-Keleten, valamint Latin­Amerikában. Ez a helyzet például Burmában is. Bur­ma parlamentje a közelmúltban hagyta jóvá a nemzetgazdaság fejlesztésének négyéves tervét, amely sok gyár és vál­lalat, kisebb cukorgyárak, brikettgyárak, kaucsukfeldolgozó üzemek, ércnemesítők, gyufagyárak, téglagyárak, keramikai üze­mek, cementgyárak stb. létesítésével szá­mol. E célból a burmai kereskedelmi ka­mara megbízásából küldöttek jöttek Csehszlovákiába, hogy megállapítsák a beruházási jellegű gépek és gépberen­dezések szállításának lehetőségeit. Hasonló lehetőségek kínálkoznak más államoknál is. Iparunk e lehetőségeket ki is használja. Az iparilag kevésbé fej­lett országok örömmel fogadják Cseh­szlovákia technikai segítségét, amelyet előnyös feltételekkel minden politikai feltétel nélkül csupán kereskedelmi ala­pon nyújt. Amíg azelőtt a beruházási egészek ki­vitele az élelmiszeripar üzemeire, a ki­sebb teljesítményű vegyi és villanyerömü­vek részleges ipari berendezésére szorít­kozott, a jelenlegi exportprogram sokkal szélesebb. Üzemeink a világ minden ré­szébe komplett berendezést szállítanak kohászati kombinátok részére, egész hen­germüveket, nagy teljesítményű vízi- és hőerömüberendezést, komplett vegyi ipari berendezést nitrogéngyárak, szikvízgyárak számára, kénsavgyártási, köolajfinomító berendezést. Exportunk történelmében a legnagyobb szállítások egyik a szíriai Homsz város mellett épülő olajfinomító berendezése. Szállítunk továbbá berende­zést cukorgyárak, sörgyárak, szeszgyárak, élesztőgyárak, konzervgyárak, építőanyag gyárak, ércdúsítók, könnyűipari gépipari gyárak stb. számára. Ezen beruházási egészek kivitelének legnagyobb része a Szovjetunióba és a szocialista tábor országaiba irányul: a legutóbbi években szállított berendezések értéke több milliárd koronara rúg.'A múlt években jelentős mértékben emelkedett kivitelünk nem szocialista országokba is. ig56-ban a kivitel terjedelme csaknem tízszeresen múlta felül az 1955. évi ex­portot. E berendezések szállításain kívül szakértőink tanácsokkal is szolgálnak a megrendelők számára, geológiai kutatást, építkezési tervezést, a technológiai és energetikai részek tervezését, továbbá a szerelést is végzik. Segítik a gyárakat üzembehelyezni, a szakembereket kiké­pezni mind a helyszínen, mind pedig Csehszlovákiában. A gazdaságilag elma­radott országoknak egyes esetekben hi­telt is nyújtunk. A Technoexport külkereskedelmi válla­lat a legutóbbi két év során mintegy ötven szerződést kötött invesztíciós egé­szek szállítására a kapitalista államokba, főképp a gazdaságilag kevésbé fejlett or­szágokba. A beruházási egészek kivitele az elkövetkező években előreláthatólag még fokozódik. Nagy lehetőségek nyílnak a cementgyári berendezések szállításában, amelyek gyártását az utóbbi években korszerű­sítettük és nagymértékben bővítettük. Az Afganisztánnak szállított cementgyári berendezéseken kívül az utóbbi időben további szerződések jöttek létre cement­gyári berendezések szállítására. Ezek kö­zött van az Al Tahrir egyiptomi tarto­mánynak szállított 700 tonnás napi kapa­citású, valamint az Asszan indiai állam­nak szállított cementgyári berendezés. Tekintettel a második indiai ötéves terv feladataira, az indiai piac széleskörű lehetőségeket nyújt. 1960-ig Indiában a cement évi termelését több mint tíz mil­lió tonnával fokozzák. Hasonlóképpen más államokban is fontos helyet foglal el a cementgyártás. E téren nagy lehető­ségeink vannak főképp azért, mert üze­meink technikai újdonságokkal, pl. űj speciális hydraulikus meghajtással fokoz­ták a cementgyári berendezés minőségét. A hydraulikus meghajtás a világ cement­technikájában nagy előretörést jelent. Az építkezési anyagok terén fontos helyet foglalnak el a keramikai üzemek. Keramikai készítményeink jó minősége a világpiacokon keramikai berendezéseink színvonalát bizonyítja. Ennek köszönhető, hogy Csehszlovákia megrendelést kapott Egyiptomtól komplett keramikai üzemek építésére, amelyek teljesítménye 3750 tonna, valamint Törökországtól 2500 ton­na évi teljesítményű keramikai gyárak berendezésére. Megrendeléseket tettek e téren más államok is. Hasonló a helyzet más termelési ága­zatok berendezéseinek szállításánál is. A csehszlovák gépek és gépberendezések kiváló minőségükkel meghódítják a vi­lágot, jó hírnevet szereznek a csehszlovák munkásoknak és technikusoknak az egész világon. Dr, František Šulc A legutóbbi napokban jóváhagyták a tanoncok pénzügyi és anyagi bizto­sításának új elveit, melyek ez év szeptember elsejével lépnek életbe. A tanulás ideje a pénzügyi és az anyagi biztosítás szempontjából a tanoncok előkészítésének és szakkép­zettségük fejlesztésének időszakára oszlik. Az első, vagyis előkészítő idő­szakban, amikor a tanoncok túlnyo­mórészt csak megkezdik a szakisme­retek és a kézügyesség elsajátítását, havi 30 — 120 koronát kitevő bért kapnak. A szakképzettség fejlesztésé­nek időszakában, amikor a tanoncok már túlnyomórészt érvényre juttat­ják és bővítik ismereteiket és kéz­ügyességüket a produktív munkában, a termelésben, avagy más gazdasági­lag hasznos munkákban, az elvégzett munka minősége és mennyisége sze­rinti díjazásban részesülhetnek. Ab­ban az esetben, ha a tanonc az utób­bi időszak egyes hónapjaiban üzem­viteli, termelési okokból vagy az elő­írt tantárgyakkal kapcsolatosan egy­általában nem végez vagy csak kor­látolt mértékben végez produktív munkát - havi bére 50—120 koronát tesz ki. Amennyiben a havi bér nem haladja meg a 120 koronát, a tanonc szülei továbbra is részesülnek családi pótlékban. A tanoncok díjazása a szakképzett­ség fejlesztése időszakában tehát lé­nyegében változó, individuális lesz és megállapítása során figyelembe kell venni a tanonc szakkiképzése idején végzett munkájának mennyiségét és minőségét. A tanoncok olyan díjazás­ban is részesülhetnek, mely egyenlő azzal a keresettel, amelyet szakkép­A tanoncok pénzügyi és anyagi biztosításának módosítása zett munkások érnének el azonos munka elvégzéséért. Mivel azonban a szóbanforgó időszakban nevelésről, kiképzésről van sző, nem volna igaz­ságos és nem volna i kellő nevelő ha­tása, ha a tanoncok minden esetben olyan díjazásban részesülnének, mint a szakképzett munkások. Ezzel kap­csolatosan nemcsak a tanoncok mun­kaeredményeit kell figyelembe venni, hanem nevelési folyamatuk egyes to­vábbi szakaszait is, például azt, hogy milyen eredményeket érnek el az el­méleti tantárgyak elsajátításában, mi­lyen a magaviseletük, stb. Hogy a tanoncok díjazásának meghatározása valóban igazságos lehessen, szükséges lesz, hogy e kérdéssel kapcsolatosan az FSZM és a CSISZ üzemi bizottságai is nyilvánítsanak véleményt, vagyis, hogy a vállalat e kérdésben szorosan együttműködjék az FSZM és a CSISZ valamennyi szervével és szervezeté­vel. Amennyiben a vállalat ellátást és szállást is ad a tanoncoknak, az elő­készítési időszakban a szülők kötele­sek bizonyos összeggel hozzájárulni a kiadásokhoz. Számítani kell arra, hogy a tanoncok a második időszak­ban az ellátás, esetleg az elszállásolás költségeit saját keresetükből térítik majd meg; a térítés összegét a tanonc keresetével arányban állapítják meg. Az eddigi érvényben lévő előírások értelmében az állami munkaerőtarta­lékok tanintézeteinek növendékeit és az üzemi tanonciskolák tanulóit rend­szerint ingyenesen szállásolták el in­ternátusokban, ingyenes ellátásban is részesültek és amennyiben a tanonc szüleinél lakott, naponta legalább egy fő és egy mellékételt kapott ingyen; produktív munka végzése esetében a tanoncok — ha két vagy három évig voltak tanoncviszonyban, a rendes bérek 50 százalékát kapták, ha pedig rövidebb ideig voltak tanoncviszony­ban, mintegy 70 százalékos díjazásban részesültek. Gyakorlatilag azonban megmutatko­zott, hogy mind a szülök, mind a ta­noncok egészen természetesnek tar­tották az ingyenes ellátást, esetleg az ingyenes elszállásolást, sőt, amikor a tanonc mar produktív munkát vég­zett, megkárosítva érezték magukat és úgy vélték, hogy keresetének csak bizonyos részét kapja. Nem értették meg, hogy a tanonc ebben az időszak­ban tulajdonképpen csak egy részét téríti meg azoknak a költségeknek, melyeket első avagy második tanonc­évében ellátására és elszállásolására fordítottak. Ez azután a tanoncokat a munkában gyakran nemtörődömség­re vezette, nem igyekeztek annyit és oly minőségben dolgozni, mint amire már képesek voltak és így sok eset­ben nem használták ki kellőképpen tanoncidejüket, nem sajátították el elegendő mértékben szakmájukat. He­lyes és megfelelő, hogy a szülők té­rítsék meg a gyermekeik ellátására és elszállásolására fordított költségek egy részét, hogy ezek a költségek ne terheljék teljes mértékben a társa­dalmat. Hiszen társadalmunk minden tanoncnak biztosítja az általános mű­veltséget és elméleti ismereteket nyújtó tantárgyak ingyenes oktatását, valamint az ingyenes szakkiképzést is. Ezért mindenképpen helyes, hogy az a fiatalember, akit már díjaznak munkájáért, természetesnek tartsa, hogy egyedül tartsa el magát, vagy legalább részben hozzájáruljon eltar­tásához. Ez csak fokozza a munka iránti érdeklődését és felelősségérze­tét is. Az új elvek ugyanis lehetővé teszik, hogy az esetben, ha a tanonc tanulási idejének második időszaká­ban tegyük j^el nemtörődömségből rosszabbul vagy kevesebbet dolgozna, hogy a szilárdan megállapított bérnél kevesebbet kapjon. De még ez eset­ben is hozzá kell járulnia bizonyos összeggel ellátásához, esetleg elszál­lásolásához, (azaz tulajdonképpen a szülőknek kell hozzájárulniok.) A tanoncok pénzügyi és anyagi biztosítására vonatkozó elvek azon­ban kivételeket is ismernek, még­pedig azon tanoncok számára, akik a bányászatban, a kohászatban, a fő építészeti termelésben, esetleg olyan további ágazatokban dolgoznak, melyeknek távlati fejlesztése különös érdekében áll gazdaságunknak. A vál­lalat ez esetben a tanoncok előkészí­tési időszakában ingyenes teljes el­látásban és elszállásolásban részesíti a tanoncokat és azoknak a tanoncok­nak, akik nem laknak internátusban, naponta egy fö és egy mellékételt ad ingyenesen. Ezenkívül más ágazatok­hoz tartozó vállalatok is nyújthatják mindezt tanoncaiknak, amennyiben azt a tanonc szociális viszonyai meg­követelik. A tanoncok azonban mind­ezekben az esetekben tanoncidejük második időszakában legalább részben hozzájárulnak bizonyos összeggel el­látásuk és elszállásolásuk költségei­nek fedezésére. A tanoncok pénzügyi és anyagi biz­tosításának új rendszere azt a célt követi, hogy nevelő hatásával arra vezesse a tanoncokat, álljon érdekük­ben minél jobban elsajátítani szak­májukat, hogy már tanoncidejük alatt hozzászokjanak azokhoz a létfeltéte­lekhez, melyek felszabadulásuk után várnak rájuk. Ez a módszer kétség­kívül csökkenti az internátusi elszál­lásolás iránti túl nagy érdeklődést, ami hozzájárul ahhoz, hogy lényege­sen gazdaságosabb legyen a tanoncok nevelése. Ami azonban a legfontosabb, a jövőben kifejezésre jut a család nevelőhatása és felelőssége, ami ed­dig sok esetben hiányos volt. (RP) ÚJ SZŐ 4 * 1958. július 20. *

Next

/
Thumbnails
Contents