Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-19 / 198. szám, szombat

Az imperialisták lábbal tiporják az arab országok = népeinek jogait = További amerikai csapatösszevonások Törökországban • Az Iraki Köztársaság ENSZ-beli képviselőjének nyilatkozata • Az iraki kormány felveszi a kapcso­latokat a Szovjetunióval és a Kínai Népköztársasággal A Közép-Keleten tovább (art a helyzet drámai ki­bontakozása. Az amerikai tengerészeti gyalogság egysé­gei fontos pontokat szálltak meg Libanonban és fegy­veres összetűzésekre került sor Beirutban a libanoni csapatok és az amerikai megszállók között. Az ame­rikaiak további egységeket vonnak össze Xörökországban. Az Iraki Köztársaságot további országok ismerték el. A közép-keleti amerikai agresszió ellen világszerte a fel­háborodott harag és tiltakozás hulláma emelkedik. További amerikai hajók a bejrúti kikötőben A beiruti kikötőben július 17-én további amerikai hadihajók kötöttek ki, közöttük a Saratoga óriási repü­lőgépanyahajó. A Beirut körzetében Összpontosított amerikai hadihajók száma ezzel 44-re emelkedett. Eközben tovább működik a nyugat­német támaszpontok és az Aden dél­török városban levő amerikai támasz­pont közötti í-merika : légihíd. A Gun­huria c. török lap jelentése szerint Adenbe nehézfegyvereket és tankokat szállítottak. Az ÁP hírügynökség je­lentése szerint Adenben amerikai ejtőernyősök rohamalakulata teljes fegyverzetben várja a „közép-keleti válsággal kapcsolatos parancsokat." Július 17-én több mint ötven amerikai vadászgép „a légierők tüntető felvo­nulását" tartotta Jordánia azon te­rülete felett, ahol előzőleg brit ejtő­ernyősöket vetettek be. Az amerikai intervenciós egységek Beirutban július 17-én megszállták a város északi részét. Előzőleg letele­pedtek a kikötő körzetében, valamint a Beiruttól délre fekvő nemzetközi repülőtér környékén. Beirutba érke­zett Murphy, Eisenhower elnök külön Olaj, Olaj, mindenható olaj... Még sohasem hívták össze a Bizton­sági Tanácsot olyan lázas sietséggel, mint az elmúlt napokban lezajlott kö­zel-keleti események hatására. De még mielőtt az imperialisták szavazó-masi­nériájára alapított Biztonsági Tanács „döntött" volna, máris partra szálltak Libanonban amerikai katonai egységek. Mire magyarázható ez a szokatlan moz­gékonyság? Mi vonzza a nyugati ha­talmakat olyan delejes erővel a kietlen arab Országokba? — kérdezhetné, aki a helyzetet nem ismeri. Ha hajóval' közelítjük meg Libanon fővárosát, Beirutot, a tenger felöl egye­bet sem látunk a csinos épületekből ál­ló város körül, mint a rozsdavörös színben játszó rengeteg kopár més-kó­dombot és hegyet. Érthetetlen, miért hívják a hegységet arabul Dzsebel-Lib­nannak, azaz fehét hegységvek, mint ahogyan rejlélyes-a Vörös-tenger elne­vezése annak kék színű vize ellenére. Ha viszont repülőgéppel szeljük át a Közép-Keletet, még ennél is vigasztala­nabb látvány tárul elénk: egynémely hegyen észlelhető piszkos zöldszínu folton kívül — mely az ókor hires céd­ruserdeinek elkorcsult, csenevész ma­radványa — végeláthatatlan kietlen kö­ves-homokos hegyek és buckák sora­koznak egymás mellett olyan észbontó egyhangúságban, hogy a derülátó uta­zót is bizonyos melankóliába ejti a mo­noton, mélabús sivárság, melyet csak nagyritkán szakit meg az oázisok egy egy iidezöld csíkja. Ezért volna tehát érdemes mozgásba hozni az amerikai hadigépezetet, riadó­készültségbe helyezni az Atlanti- és a Csendes-óceán egész hadiflottáját, megkockáztatni a partraszállást s meg­szegni minden nemzetközi megállapo­dást és normális törvényt, ami belátha­tatlan következményekkel járhat? Sem a libanoni arabok iránt táplált „rokonszenv". sem a libanoni hegyek­sovány füvét tépegető kecskék nem ér­deklik a nyugati tőkéseket. Nagyobb tétről van szó: az országon k- resztül vezető, a beiruti és szaidai kikötök óriás-tartályaiba csörgedező naftáról, a mindenható kőolajról. A világ kőolaj készleteinek tetemes hányada az arab államok területén fek­szik, melynek csapolását az imperialis­ták, élükön az USA-val csak úgy tud­ják a maguk számára biztosítani, hogy lekenyerezték ezen országok feudális uralkodóit: FajszcZt Irakban, Husszeint Jordániában, Szaudot Szaúd-Arábiában. Hogy ez a baksis hogyan egyeztethető össze „királyi méltóságukkal", szinte érthetetlen. Most, amikor összedőlt Irak trónja uralkodójával együtt és amikor Jordá­nia királya helikoptert tart készneiét. ben palotája tetején, felkészülve „min­den eshetőségre", Amerika futólépésben sietett nem a „szegény, szorongatott királyok" segítségére, hanem az olaj­vezeték megmentésére. Elválik majd. rajon sikerül-e neki. K. É. gítségére önkénteseket küldjenek az ázsiai és afrikai országokból. Az Iraki Köztársaság kormányának újabb intézkedései Bagdad (ČTK) — Amint a bagdadi A damaszkuszi rádió szerint e napok- ' ^dió jelenti az Iraki Köztársaság k™ , s., r , v ; kormanva juhus 17-en este altalanos tZ xlrZ * Sn r­a Llb aľ°ľ ban ! amnesztiát hirdetett és elhatározta, levo amerikai megszálló csapatok — ! megbízottja, aki meglátogatta Samun libanoni elnököt. Fegyveres összetűzés a libanoni népi erők és az amerikai megszálló csapatok között amelyek Beirutban, az Amerikai Bank , szabad s, aát akiket az el ö, ö királvj és a libanoni parlament épülete körül j ^ i hógy visszaadja mindazon polgárok állomásoznak — valamint a népi erők katonai alakulatai között. Az ameri­kaiak tüzet nyitottak a népi erők megerősített állásaira, amelyek viszo­nozták a "tüzet. A harc során 10 ame­rikai katona életét vesztette és szá­mos megsebesült. Az amerikai egységek kénytelenek voltak feladni a bank és a parlament épületét. A damaszkuszi rádió jelen­tése továbbá rámutat, hogy a népi erők oldalán a harcokban részt vettek a libanoni hadsereg egyes alakulatai is, amelyek átálltak a nemzeti ellen­állás erőinek oldalára. A libanoni hadsereg az amerikai intervenció ellen „A Szabad Libanon hangja" leadó­állomás közölte, hogy Sehab, a liba­noni kormänycsapatok főparancsnoka a következő nyilatkozatot tette köz­zé: „Az egész libanoni hadsereg elha­tározta, hogy szembeszáll az amerikai intervenciósokkal és csatlakozik a népi erőkhöz, amennyiben az amerikai csa­patok a meghatározott időben nem hagyják el Libanont. A leadóállomás hozzátette, hogy Se­hab találkozott Beirutban Salammal, a népi erők vezetőjével és tájékoz­tatta őt, hogy a libanoni kormány­hadsereg rendelkezésére fog állani, amennyiben a külföldi erők hamaro­san nem hagyják el Libanont. A „Szabad Libanon hangja" továbbá jelentette, hogy a kormányegységek a külvárosban állásokat foglaltak el, hogy megakadályozhassák a népi egy­ségek Beirut irányában való mozgá­sát. Izrael légiterén át brit ejtőernyősöket szállítanak Jordániába Ben Gurion izraeli miniszterelnök július 17-én kijelentette, hogy Izrael a jelenlegi közép-keleti helyzetben „nem maradhat semleges", mert az iraki államfordulat s annak következ­ményei Jordániára állítólag „közvetle­nül érintik az izraeli állam érdekeit és biztonságát." Ben Gurion július 17-én beleegye­zését adta abba, hogy Nagy-Britannia Izrael légiterén át ejtőernyős alakula­tokat szállítson Ciprusról Jordániába. A libanoni képviselők a parlament rendkívüli ülésének összehívását kívánják A damaszkuszi rádió jelentette, hogy a libanoni parlament 35 tagja július 17-én kérelmezte a parlament rendkívüli ülésének azonnali összehí­vását. Samun kormányának interpel­lációt akarnak benyújtani az amerikai csapatok Libanonba való partraszállása ellen. A libanoni parlamentnek 66 tagja van és az alkotmány alapján 35 tag kérelme elegendő a parlament rendkívüli ülésének összehívásához. Az ázsiai és afrikai országok állandó bizottságának nyilatkozata Kairó (ČTK) — Az ázsiai és afrikai országok állandó tanácsának titkársága Valamennyi ázsiai és afrikai ország nemzeteihez táviratot intézett, amely­ben rámutat a közép-keleti helyzetből származó súlyos veszélyre. Hangsú­lyozza, hogy minden téren segítséget kell nyújtani a libanoni népnek, hogy mentesüljön az amerikai megszállás­tól és az iraki népet meg kell vé­deni minden külföldi beavatkozás elől. A távirat javasolja, hogy szükség esetén a libanoni és az iraki nép se­kormány jogaiktól megfosztott. A bagdadi rádió közölte az iraki fegyveres erők főparancsnokságának közleményét a kormány azon határo­zatáról, hogy megalakítják a népvé­delmi alakulatokat. Ezek az alakula­tok külső agresszió esetén az ország rendes fegyveres erőinek oldalán fog­nak harcolni és a kormány ellenőrzé­se alatt állanak. Az iraki kormány felveszi a kapcsolatokat a Szovjetunióval és Kínával A bagdadi rádió jelentése szerint az Iraki Köztársaság kormánya elha­tározta, hogv azonnal felveszi a diplo­máciai kapcsolatokat a Szovjetunió­val és a Kínai Népköztársasággal. Az Iraki Köztársaság új ENSZ-beli képviselőjének nyilatkozata Kairó (ČTK) — Hasim Dzsabad, az Iraki Köztársaság újonnan kinevezett ENSZ-beli képviselője New Yorkba vezető útján Damaszkuszban a MEN sajtóiroda tudósítójának kijelentette, hogy az Iraki Köztársaságban teljesen szilárd a helyzet. Az iraki kormány teljesen ellenőrzi a helyzetet és a nép teljes támogatását élvezi. A régi kirá­lyi rendszer politikusait, akik letar­tóztatásban vannak a törvények alap­ján bíróság elé állítja a múltban el­követett gaztetteikért. Dzsabad mint az Iraki Köztársaság képviselőjének küldetéséről az ENSZ­ben azt mondotta, hogy feladata nem korlátozódik csupán a Közép-Keletre vonatkozó igazságos ügy védelmére, hanem feladata lesz a világbéke meg­védése is. Rámutatott, hogy komoly okok vannak az aggodalomra a közép­keleti helyzet fejlődését illetően az USA Libanon elleni intervenciója kö­vetkeztében. Elismerték az iraki kormányt Berlin (ČTK) - A Német Demokra­tikus Köztársaság kormánya július 17-én elismerte az újonnan alakult Iraki Köztársaságot. Az Iraki Köztársaságot július 17-én elismerte továbbá a Bolgár Népköz­társaság, az Albán Népköztársaság, a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya. A béke minden nemzet ügye A stockholmi kongresszus ülésszakának második napja A béke oszthatatlan és azért a bé­kéért a világ valamennyi nemzetének küzdenie kell. Ez a tény visszatük­röződött a leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus üléssza­kának első és második ülésén is. Nazim Hikmet török költő vitafel­szólalásában kijelentette, hogy „leg­először a számadatok nyelvén, ma.id pedig a szív szaván szólal fel." Kipel­lengérezte az imperialista hatalmak­közép-keleti politikáját és rámutatott e politika káros befolyására Törökor­szág politikai és gazdasági helyzetére, ahol a lázas fegyverkezés az orszáqot a gazdasági katasztrófa szélére sodor­ta. Nazim Hikmet beszédének befejező részében kifejezte a békés erők vég­ső győzelmébe vetett rendületlen hi­tét és a jelenlevők viharos tapsa kö­zepette Libanon és Irak küldötteihez fordulva így szólt: „Testvéreim, ne vegyétek egy kalap alá a török népet a török kormánnyal. Az arab országok népének győzelme a török nemzet győzelme is lesz." A csütörtök délelőtti ülés utolsó szónoka Ilja Erenburg neves szovjet író volt, aki hangsúlyozta, hogy az imperialisták beavatkozása új világ­háborút robbanthat ki. „Szemtől szemben" ezzel a veszedelemmel szükséges — mondotta Erenburg —, hogy a világ valamennyi békeszerető erői a legszorosabban összefogjanak. A szovjet író beszédében hangsú­lyozta, hogy a stockholmi kongresszus I legfontosabb részében a célja, nem a leszerelési program vagy j kérdésével foglalkozott. az államok közötti egyezmények pon­tos kidolgozása. A kongresszus célja más: ki kell jelentenie, hogy fennáll olyan kérdések egész sora, amelyek­ben a békés erők közös elvekből in­dulnak ki. Szükséges hangsúlyozni, hogy a kérdések egész sorában nem­csak a különböző országok közvéle­ménye, hanem a különböző kormá­nyok álláspontja tekintetében is egyezményt kell elérni. Fel kell szólí­tani a világ nemzeteit, küzdjék ki a csúcsértekezlet összehívását, amelyen el lehetne érni az első olyan egyez­ményt, mely lehetővé tenné a jelenle­gi nemzetközi feszültség enyhítését. A legújabb események azt jelentik, hogy bármilyen, még a legcsekélyebb incidens is világtragédiára vezethet. Ésszerűtlen azt állítani, hogy az atomfegyverkísérletek beszüntetése egyoldalú előny a Szovjetunióra, amely már nem folytat kísérletezést. Itt nem a Szovjetunió vagy az USA előnyéről, hanem az egész emberiség érdekeiről van szó. Ezért a Szovjet­uniónak az atomfegyverkísérletek be­szüntetéséről szóló egyoldalú dönté­sét nagyon pozitívan értékelték kü­lönböző nyugati politikai tényezők. A kongresszus délutáni ülésén a gazdaságilag elmaradt országok prob» lémáival foglalkoztak. Viharos tapssal fogadták az emel« vényre lépő Borisz Polevoj szovjet írót, akinek szavait feszült figyelem­mel hallgatták. Polevoj beszédénele leszerelés Csak szünidő után tárgyalják meg V. Široký elvtárs levelét ? Annak ellenére, hogy a nyugat­német lapok főképpen a Közel-Ke­letrol érkező hírekkel foglalkoznak, nagy figyelmet szentelnek V. Široký, a csehszlovák kormány miniszter­elnöke K. Adenauer nyugat-német kancellárhoz intézett kezdeményező levelének, amelyben V. Široký elvtárs javasolja a két ország közötti diplo­máciai kapcsolatok felvételét. A la­pok hangsúlyozzák, hogy K. Adenau­er tárgyalt már ugyan Brentano kül­ügyminiszterrel a levél tartalmáról, azonban a tanácskozás eredménye nem ismeretes, mert a nyugat-német kancellár a levéllel kapcsolatban hi­vatalosan még nem nyilatkozott. A Frankfurter Allgemeine meg­jegyzi, hogy Csehszlovákia minisz­terelnökének levelét valószínűleg csak a parlamenti szünidő után tár­gyalják meg, és emellett legelőször is kikérik a szövetségi parlament külpolitikai bizottságának vélemé­nyét. A Neue Rheinzeitung szerint Né­metország Szociáldemokrata Pártján kívül a többi párt V. Široký elvtárs levelével kapcsolatban még nem fog­lalt el álláspontot. Németország szo­ciáldemokrata pártja egyben hang­súlyozza a Német Szövetségi Köz­társaság és .Lengyelország viszonya problémája elintézésének jelentősé­gét, amely állítólag „nem kevésbé fontos, mint a Csehszlovákiával va­ló kapcsolatok ügye." Németország Szociáldemokrata Pártjának körei követelik a levél komoly megtárgya­lását. A lap véleménye szerint a kormánykörök mérlegelni fogják, va­jon Csehszlovákia felhívását külön vagy pedig a népi demokratikus or­szágokkal való kapcsolatok megoldá­sával együtt tárgyalják-e. Maurice Thorez beszámolója a Francie Kommunista Párt országos értekezletén Párizs, (ČTK) — Július 17-én, a Francia Kommunista Párt országos értekezletének első napján délelőtt a küldöttek meghallgatták Maurice Ihoreznek, a párt főtitkárának „Valamennyi köztársaságpárti egysége és akciói a népszavazási referendum elutasításáért, a személyi és katonai diktatúra elutasításáért, amely megnyitja a fasizmus útját" című be­számolóját. A délutáni vitában 12 kUldött szólalt fel. A Franciaország különböző tájairól érkezett küldöttek beszámoltak arról, hogyan folyik megyéikben a harc a köztársaságért. Maurice Thorez beszámolójában a franciaországi politikai fejlemények tanulságaival foglalkozott. Kijelen­tette. hogy a demokrácia hanyatlá­sának oka Franciaországban az anti­A külföldi intervenció nem fordíthatja vissza a történelem kerekét Tiltakozások világszerte a libanoni agresszió ellen New York, Kamii Abdull Rahim az arab országok ligája amerikai missziójának vezetője kiáltványt intézett az amerikai közvéleményhez, amelyben az arab or­szágok ligájának nevében felszólítást in­téz az UÍW közel-keleti politikájának revíziójára, mogy elkerülhessék „az új szörnyű háborút". A nyugati hatalmak kormányainak be kell ismerniök, hogy bármilyen erös és nagyszámú külföldi katonaság sem tar­tóztathatja tel az arab nacionalizmus hul­lámát, és nem fordíthatja vissza a tör­ténelem kerekét. Ottawa. A kanadai lapok szerkesztőségi cikkekben bírálják a libanoni amerikai katonai agressziót, és kiemelik ezen tett veszedelmes vpltát. A Torontó Daily Star a többi között így ír: „Eisenhower elnök veszedelmes lé­pést tett, amikor Libanonban partra szál­líttatta a tengerészeti gyalogságot, azzal az alaptalan ürüggyel, hogy az amerikai polgárok életét védelmezik. A valóság­ban beavatkozik a polgárháborúba és ve­szélyezteti a világbékét. Az Egyesült Nem­zetek Szervezetének megfigyelői semmi­féle lényeges bizonyítékot nem találtak annak igazolására, hogy a libanoni felke­lőket külföldről támogatták volna. Hága A De Volkskrant jobboldali hol­land katolikus lap első oldalon közli beiruti külön tudósítójánál; cikkét, aki arról ír, hogy az amerikai interven­ciósokat Libanonban összecsapás fenyegeti a libanoni köztársaság haderejétől. A li­banoni hadsereg egységei Bejrutban — írja a tudósító — ma megfordították fegyvereiket. Fegyvereik eddig a lázadók ellen, most az amerikaiak ellen irányul­nak. Bangkok. A Kaopap thaiföldi lap július 18-i számában hangsúlyozza, hogy a? USA durva fegyveres beavatkozására a békeszerető libanoni nép belügyeibe nincs és nem is lehet semmi mentség. Delhi. A Bombay Chronicle lap véle­ménye szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének kényszerítenie kell az ame­rikai Egyesült Államokat, hogy hagyja el Libanont, mint ahogyan a világ közvéle­ménye kényszerítette az angol, francia és izraeli agresszorokat egyiptom kiürí­tésére. London. Az angol békevédök bizottsága a londoni amerikai nagykövethez nyilat­kozatot intézett, amelyben tiltakozik az USA libanoni intervenciója ellen. Damaszkusz. A damaszkuszi lapok köz­lése szerint libanon nemzeti frontja éle-, sen elítélte a Libanon ellen irányuló ame­rikai fegyveres agressziót. Tokió. A japán Szocialista Párt tilta­kozó nyilatkozatot közölt, a libanoni arne­rikai beavatkozás ellen. Nyilatkozatában hangsúlyozza, hogy az USA akciói kiéle­zik a nemzetközi feszültséget és fenye­getik a világbékét. kommunizmus. A demokrácia védel­mére és felújítására le kell küzdeni a baloldali erők szétfor<-ácsolódását, mert a széjjelhúzás a gaulleiz­múst csak segítette. Beszámolója második részében, amelyet „A sze­mélyi és katonai diktatúra ellen" cí­men tartott, Thorez megmagyaráz­ta, hogy Franciaországban elsősorban a személyi diktatúráról van szó, mert a döntést egyetlen személy, de Gaulle kezében összpontosítják. Ez egyúttal katonai diktatúra is. mert Algériában a tábornokok foglalják el a prefektusok helyét és ezt akarják bevezetni Franciaországban is. Beszámolója harmadik részében a párt főtitkára a néptömegek harcaról és az egységes frontról beszélt. Thorez beszámolójának i egvedik és zárófejezetében a francia kommu­listák feladataival foglalkozott. Meg­állapította, hogy a Francia Kommu­nista Párt becsületesen helyt; Tt a legutóbbi harcokban és hogy vala-. mennyi kommunista a Központi Bi­zottság köré tömörül. Május 13-a óta a Francia Kommunista Pártba hatezer, és a Kommunista Ifjúsáq: Szövetségbe négyezer új tag lépett Thorez beszámolójának befejező részében kifejezte azt a meggyőződé­sét. hogy a Francia Kommunista Párt minden tagja teljes erejével hozzá­járul a szocialisták és kommunisták akcióepvségéhez és valamennyi de­mokrata egyesítéséhez, ami a felfor­gató elemek vereségének csalhatat­lan előjele lenne. C J SZÖ 3 * 1958 júl * u s .U.

Next

/
Thumbnails
Contents