Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-18 / 197. szám, péntek

Az imperialisták kiszélesítik az arab országok elleni agressziókat Tovább folyik az amerikaiak betörése Libanonba * Brit egységeket szállítottak Jordánia fővárosába * Az új iraki kormány hivatalba lépett * Az EAK népei üdvözlik az iraki nép győzelmét * A libanoni nép a baráti országok segítségét akarja kérni Az USA további csapatokat von össze a Közép-Kelet térségében McElroy amerikai hadügyminiszter július 16-án washingtoni újságírók előtt kijelentette, hogy az amerikai csapatok a Közép-Keleten mindenre készen állnak. McElroy emlékeztetett arra, hogy az amerikai stratégiai légierők, a tengerészek és a szárazföldi erők készenlétben állnak esetleges közép-keleti beavatkozásra. A nyugat-németországi amerikai légitámaszpontokon július 16-a folyamán különböző nyugat-európai országokból nagyszámú különleges repülőgépet vontak össze tömeges csapatszállításokra. Az amerikai légierők a délutáni órákban „légi hidat" létesítettek Nyugat-Németországból Aden török városban - az EAK szíriai tartományának határai közelében - levő támaszpontjáig. Ezen a légi hídon át további amerikai intervenciós egységeket szállítanak a Közép-Keletre. Diefenbacker kanadai miniszterelnök július 16-án a kanadai alsóházban bejelentette, hogy a közös kanadaiamerikai parancsnokság alá tartozó léqierőket készenléti állapotba helyezték. t Amint az AP hírügynökség jelenti Teheránból, készenlétbe helyezték az iráni hadsereget is és gyorsított ütemben megerősítik az iráni-iraki határokon levő helyőrségeket. A török hadseregben megszüntettek minden szabadságolást és valamennyi tisztet behívták egységükhöz. Brit egységek Jordánia fővárosában Ammanban, Jordánia fővárosában július 17-én 8 órakor megkezdődött a brit egységek szállítása Ciprusról. Nyugati ügynökségek hírei szerint egyórás időközökben brit katonai repülőgépek szálltak le az ammani repülőtérre, amelyek egyre újabb intervenciós egységeket, hoztak Jordániába A brit katonai erők Jordániába való szállítására negyven órával az amerikaiak libanoni partraszállása után került sor, hivatalosan Husszein jordán király kérelmére. Ez a király, aki nevét hírhedtté tette a jordán nép nemzeti felszabadító mozgalmának durva elnyomásával és az ország valamennyi haladó erejének kegyetlen üldözésével, brit szuronyok segítségével akarja megmenteni az iraki monarchia megdöntése következtében megingott trónját. Á nyugati sajtóügynökségek azonban jélzik, hogy az imperialisták a brft intervenciós csapatok kiküldésével messzemenő szándékokat követnek. Már július 16-án hírek érkeztek az amerikai és a brit képviselők titkos tárgyalásairól, akik arról tanácskoztak, "hoqy a jordán király esetleges „kérelmét" felhasználhatnák további katonai erők kiküldésére az iraki felszabadító és imperialistaellenes mozgalom elnyomására is. A Reuter hírügynökség ugyancsak július 16-án jelentette „jól tájékozott körökre" hivatkozva, hogy az USA és Nagy-Britannia „Husszein királynak megadhatnák a szükséges anyagi segítséget is és védelmezhetnék Jordánia hátát, ha Husszein iraki müveleteket határozna el". Hogyan folyt le az iraki államfordulat Bagdad (ČTK) - A MEN, az EAKhírügynökség tudósítója az Iraki Köztársaság fővárosából beszámolt azon események lefolyásáról, melyek a monarchia megdöntéséhez és az Iraki Köztársaság július 14-i kikiáltásához vezettek. Az iraki fegyveres erők felkelése Fajszal király nyugatpárti imperialista kormánya ellen a július 13ról 14-re virradó éjszaka tört ki abban a pillanatban, amikor az iraki fegyveres erők egységei a királyi főparancsnokságtól parancsot kaptak, hogy a Jordánia és Libanon megszállására való előkészületek keretében Bagdadban gyülekezzenek. Áz iraki egységek tisztjei és leqénysége, akiket mélyen felháborított az, hogy imperialista célok érdekében akarják felhasználni őket útnak keltek Bagdad felé, de nem azért, hogy teljesítsék a Nyugatot szolgáló és a nép érdekeit eláruló kormány bűnös parancsait. A hadsereg képviselői Bagdadban a királyi palotába mentek és megkísérelték, hogy békésen tárgyaljanak. Abdül illah trónörökös azonban a palotaőrségnek parancsot adott, hogy a hadsereg küldötteire tüzet nyisson. Az összetűzés során, amely több emberéletet követelt áldozatul, az

v iraki fegyveres erők egységei megszállták a palotát. A katonaság ezután megszállta a rádiót, hidakat, posta- és távíróhivatalokat és más középületeket a városban. Körülvette Nuri Szaid miniszterelnök palotáját is. Július 14-e viharos eseményei során az iraki nép kikiáltotta a köztársaságot és kinevezte a kormányt, melynek élén Abdel Karirn Kaszim, az egyik brigádtábornok áll, aki az iraki népnek a királyi uralom alól való felszabadításáért vívott harcában érdemeket szerzett. A forradalmának győzelme felett ujjongó bagdadi lakosság hatalmas tömege július 14-én a bagdadi brit nagykövetség előtt nagy tüntetést tartott a brit imperializmus ellen és ledöntötte a brit tábornok szobrát, aki az első világháború idején az iraki brit inváziót vezette. A nagykövetség épületéből tüzet nyitottak a tüntető népre. Ezzel egyidejűleg a britek kezdték elégetni a nagykövetségen levő iratokat. Tűz keletkezett, amely elharapózott a nagykövetség egész épületére és amelyet nem tudott megakadályozni az iraki egységek közbelépése sem. Július 14-én az esti órákban már az iraki fegyveres erők valamennyi ezrede és az iraki nép összes szervezetei szolidaritásukat és támogatásukat nyilvánították az ország imperialistaellenes forradalmával. A Reuter hírügynökség jelentése szerint július 16-án a forradalom győzelmének kivívásában résztvett iraki fegyveres erők valamennyi alakulata ismét kaszárnyáiban volt Hivatalába lépett az új iraki kormány Bagdadból érkező hírek szerint Abdel Kaszim tábornok, az új iraki kormány elnöke szerdán hivatalába lépett". Nadzsib Rubaji, az Iraki Köztársaság új elnöke ugyanaznap visszatért Szaúd-Arábiából, ahol nagyköveti tisztet töltött be. A repülőtérről a honvédelmi minisztérium épületébe vezető útján, amelyen Kaszim miniszterelnök kisérte, lelkesen üdvözölte őt az iraki főváros több mint százezer polgára. Szerdán a kétnapos ünnepségek után, amelyeken a monarchia sikeres megdöntését ünnepelték, a főváros is visszatért normális életéhez. A nép gyorsan eleget tett Kaszim miniszterelnök felhívásának, mindenki visszatért munkájához. Szerdán reggel a bagdadi rádió közölte a katonai kormányzó felhívását is, hogy a nép „felejtse el, ami volt és dolgozzon a hatalmas és viruló köztársaság építésén." Az iraki kormány szerdán közölte, hogy „ideiglenesen beszüntet minden bankmüveietet, hogy biztosítsa a nemzeti vagyont és tökét." Á hivatalos nyilatkozat rámutat, hogy valamennyi bankbetét biztos helyen van. Ä bankok és kormányhivatalok megkezdték munkájukat, a bazárokat is újból kinyitották. A külföldi alkalmazottak is visszatértek hivatalaikba. Az EAK népei üdvözlik az iraki nép győzelmét Kairó (ČTK) — Az ázsiai és afrikai országok szolidaritása állandó tanácsának titkársága Kaszim iraki miniszterelnökhöz, az Iraki Köztársasági kormány • tagjaihoz, valamint az ázsiai és afrikai országok szolidaritásának bagdadi bizottságához táviratot intézett, amelyben teljes támogatásáról biztosítja a Bagdadi Paktumot szétzúzó iraki forradalmat. A távirat rámutat, hogy az ázsiai és afrikai országok lakosainak milliói készek szilárdan támogatni az iraki nép szuverenitásáért és függetlenségéért vívott imperialistaellenes harcát. Az egyiptomi dolgozók szakszervezeti kongresszusa felhívta az EAK valamennyi munkásét, legyenek készen az iraki forradalom támogatására. Libanon népe a baráti országok segítségét akarja kérni Szaeb Szalam volt miniszterelnök, a libanoni ellenzék vezére július 16-án a damaszkuszi rádió tudósítójával folytatott beszélgetése során kijelentette, hogy a népi erök harcolni fognak mindaddig, amig ki nem úzik az amerikai katonákat Libanonból. Szalam továbbá hangsúlyozta: készek vagyunk arra, hogy minden erőnkből szembeszállunk az agresszióval. Segítségre törekszünk, jöjjön az bárhonnan és nem egyezünk abba, hogy a nemzetközi jog megsértésével külföldi csapatok szálljanak partra hazánkban. Amint az AFP hírügynökség jelenti, a libanoni ellenzék vezető tényezői július 16-án hosszas megbeszéléseket folytatattak Szalam lakásán. A hírügynökség szerint többek között megtárgyalták azt a lehetőséget is, hogy a baráti országokat felkérik arra, hogy segítséget küldjenek Libanon népének az intervenció ellen. Fajszal király halott A bagdadi rádió július 16-án jelentette, hogy Fajszal iraki királyt Irak népe kivégezte. A MEN hírügynökség jelenti Damaszkuszból, hogy Nuri Száid volt iraki kormányának valamennyi tagját letartóztatták. libanoni és iraki népet illeti, akiket az amerikai intervenció fenyeget. J. Bernal angol fizikus, a Békevilágtanács alelnöke beszédében rámutatott arra, hogy a legutóbbi közelkeleti események fokozzák az atomháború veszélyét. Bernal beszéde után a plenáris ülést félbeszakították hogy a kongresszus elnöksége állást foglaljon a közép-keleti eseményekkel kapcsolatban. A leszerelési és együttműködési világértekezlet Stockholmban Stockholm. (ČTK) — Amint már jelentettük, szerdán megkezdődött Stockholmban a leszerelési és békés együttműködési kongresszus. Ugyanaznap a stockholmi lapok vastagbetűs eímű cikkéklen bejelentették az amerikai katonaság partraszállását Libanonban. A helyzet komolysága, amelyet a, közel-keleti amerikai agresszió idézett elő, kihatással volt már a kongresszus első napjára is. Lundkvist svéd író megnyitó beszédében hangsúlyozta, valószínű, hogy a kongresszus résztvevői a béke elérésének ügyében nem vallanak azonos nézetet és ezért aijnál fontosabb a kongiesszuson meghallgatni minden véleményt. Egyben azonban a küldöttek egyetértenek: a tömegpusztító fegyverek betiltásában és abban, hogy a béke oszthatatlan a Kelet és Nyugat számára. A kongresszusnak az az ország ajánlotta fel vendégszeretetét, amelyben mér 140 éve nem volt semmiféle háború. Bertil Mogard svéd szenátot beszédében hangsúlyozta, hogy ez a hosszantartó béke nem csekély mértékben járult hozzá az ország jólétéhez. A kongresszuson azonban jelen vannak olyan országok küldöttei is, ahol nemrégiben még dúlt ^a. háború (Koreában és Vietnamban), továbbá Algéria küldöttei, ahol a gyarmati háború már évek óta tart, és a Közel-Kelet országainak küldöttei, amelyek az amerikai agresszió áldozatai. A kongresszus első napján valamennyi küldött figyelme ezen országok felé irányul. R. Nehru asszony felhívta a figyelmet a helyzet komolyságára, amelyet íí idegen haderők inváziója okozhat Libanonban és Irakban, R. Nehru aszszony kijelentette, hogy a kongreszszusnak figyelmeztetnie kellene az érdekelt kormányokat, hagyjanak fel az ezen országok ügyeibe való beavatkozással. Erre a kongresszusi csarnokban a tetszéinyilványítás jeleként viharos taps hangzott fel. Nem fér kétség ahhoz, hogy az egész világ békeszerető népeinek rokonszenve az arabokat, a Az elnökség a kongresszus elé terjesztette a napirendi javaslatot. A kongreszszus egyhangúlag elfogádta és jóváhagyta a következő napirendet: 1. Fréderic Joliot-Curie beszámolója a kongresszus általános céljairól. 2. A leszerelés problémája. Előadó J. Bernal. 3. Politikai együttműködés. Előadják R. Nehru és O. Poblete asszonyok. 4. Gazdasági együttműködés. Előadó O. Lang. 5. Kulturális együttműködés. Előadó A. Lundkvist. 6. A békés erők együttműködése, előadó J. Endlcott. Július 17-én, a kongresszus második napján James G. Endicott lelkész, kanadai küldött a világ békemozgalmánsk a helsinki 1945. évi találkozó óta elért sikereivel foglalkozott. Jusef Sebai, az ázsiai és afrikai országok szolidaritási kairói állandó tanácsának titkára elítélte az imperialista nagyhatalmak politikáját. Walter Friedrich professzor, a német béketanács elnöke beszédében rámutatott az NDK és az NSZK kormányainak álláspontja között mutatkozó ellentétre az atomfegyverek kérdésében. Hangsúlyozta, hogy az NDK kormánya javaslatot tett. hogy egész Németországot vonják ki az atomfegyverkezésből. Rafael Gabaldon tábornok, venezuelai küldött beszédében a többi között felszólította Latin-Amerika nemzeteit, egységesen lépjenek fel az impsrialistaellenes harcban. Megválasztották Németország Szocialista Egységpártjának vezetőségét Berlin (ČTK) — Németország Szocialista Egységpártja Központi Bizottságának július 16-i ülésén egyhangúlag Walter Ulbricht elvtársat választották meg a Központi Bizottság első titkárává. A politikai iroda tagjaivá Friedrich Ebért, Ottó Grotewohl, Erich Honecker, Bruno Leuschner, Hermán Matern, Erich Mückenberger, Alfréd Neumann, Albert Norden, Wilhelm Pieck, Heinrich Ratf, Willy Stoph, Walter Ulbricht és Herbert Warnke elvtársakat választották meg. A politikai iroda póttagjaivá megválasztották Edit Baumann, Luise Ermisch, Paul Fröhlich, Kurt Hager, A Biztonsági Tanács ülése A libanoni válság az ország belügye A Biztonsági Tanács július 15-i délutáni ülésén az Egyesült Arab Köztársaság küldötte felolvasta Oszeirannak, a libanoni parlament elnökének az ENSZ főtitkárához és a Biztonsági Tanács elnökéhez intézett táviratát. A távirat követeli az amerikai egységek azonnali visszahívását, egyúttal hangsúlyozza, hogy a libanoni nép egyedüli képviselője a libanoni nemzetgyűlés. „Megállapítom — írja a többi között a libanoni parlament elnöke —, hogy az Amerikai Egyesült Államok felelős mindazon katasztrofális következményekért, amelyek világháborúra is vezethetnek. A Biztonsági Tanács szerdai ülésének elején Hammarskjöld, až ENSZ főtitkára rövid beszédében közölte, hogy az ENSZ megfigyelői a libanoni határok teljes hosszában felügyeletet gyakorolnak. Hammarskjöld hangsúlyozta, hogy a megfigyelők csoportja teljes mértékben képes feladatainak teljesítésére. Lodge az USA képviselője azt igyekezett bebizonyítani, hogy Libanon megszállása az amerikai katonaság részéről megfelel az ENSZ alapokmányának. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője élesen bírálta az amerikai határozati javaslatot. Hangsúlyozta, hogy amenynyiben a Biztonsági Tanács e határozati javaslatot elfogadná, ez annyit jelentene, hogy jóváhagyja a libanoni nép és más arab országok népei ellen végrehajtott agresszív akciókat. A japán küldött lényegében támogatta az amerikai határozati' javaslatot, bár több fenntartással élt. A. A. Szoboljev, a Szovjetunió küldötte válaszában a többi között kijelentette, nagyon különösnek tartja, hogy áz USA mindeddig nem terjesztette az ENSZ libanoni megfigyelőinek csoportja elé azokat az úgynevezett tényeket, amelyek az Egyesült Arab Köztársaságnak Libanon belügyeibe való beavatkozásáról tanúskodnak, amelyeket az USA bizonyos titkos forrásokból merített. A Biztonsági Tanács ülését ezután félbeszakították. A Biztonsági Tanács július 16-i délutáni ülésén Gunhar Jarring, Svédország képviselője kijelentette, hogy az USA libanoni akciója lényegesen megváltoztatta az ENSZ libanoni megfigyelőinek helyzetét. Felmerült az a ^kérdés, vajon e feltételek között a megfigyelők teljesíthetik-e feladatukat. A svéd kormány nézete szerint helyes lenne az ENSZ megfigyelőinek tevékenységét ideiglenesen félbeszakítani. Jarring kijelentette, fenntartja magának azt a jogot, hogy a svéd kormány kifejtett álláspontjának szellemében határozati javaslatot terjesszen elő. Bár Svédország képviselője nem mondta ki ,,a tiltakozás" szót, az ENSZ libanoni megfigyelőinek ideiglenes visszavonására vonatkozó javaslatát az amerikai fegyveres intervenció elleni tiltakozásként értékelték. Ezen intézkedés elfogadása hangsúlyozná, hogy az ENSZ, főMOSZKVÄBAN július 16-án barátságos összejövetelen találkozott a moszkvai ifjúság az amerikai ifjúsági küldöttséggel, amely e napokban a Szovjetunióban tartózkodik. Az összejövetelen hangsúlyozták, hogy az amerikai és a szovjet ifjúságnak meg kell találnia a kölcsönös megértés és barátság közös nyelvét. (ČTK) S. LIOYD angol külügyminiszter július 17-én az Amerikai Egyesült Államokba utazott, hogy Dulles államtitkárral a középkeleti helyzetről tárgyaljon. Lloyd találkozik Smith kanadai külügyminiszterre; is. OLASZORSZÁGBAN a gumiipar harminckétezer dolgozója július 16-án bérsztrájkba kezdett. (ČTK) képp Biztonsági Tanácsa semmi közösséget nem vállal az USA libanoni akcióival. Ezért az USA és uszályhordozói nyomást gyakoroltak Svédország képviseiőirf, hogy ne terjesszenek elő határozati javaslatot. Jarring beleegyezett, hogy a határozati javaslat formális előterjesztésével vár. Jarring után Lodge, az USA képviselője kijelentette, az USA reméli, hogy az ENSZ megfigyelőinek csoportja Libanonban marad. Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa a nyersanyagok kérdéséről tárgyal Genf (ČTK) — Az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanácsa július 16-i ülésén meghallgatta az egyes küldöttek nyilatkozatait a nemzetközi nyersanyagkereskedelemről. A. V. Zaharov szovjet küldött rámutatott arra, hogy az ipari tőkés államok a nyersanyag-kereskedelem segítségével gazdasági nehézségeiket a gazdaságilag kevésbé fejlett államok vállaira igyekszenek helyezni. A küldöttségek egész sora rámutatott Hammarskjöldnek, az ENSZ főtitkárának ismert tézisére, amely szerint a nyersanyagok árának 5 százalékos csökkentése a gazdaságilag kevésbé fejlett országoknak nagy veszteséget jelent. Ezért a kérdés megoldását nem lehet abban keresni, hogy megnyirbálják az ENSZ bizottságának hatáskörét s kizárják belőle a nyersanyagok és ipari gyártmányok ára közötti igazságos viszony biztosítására irányuló intézkedéseket. Alfréd Kurrella, Kari Mewis, Alois Pisnick és Paul Werner elvtársakat. A Központi Bizottság titkárai Gerhard Grüneberg, Kurt Hager, Erich • Honecker, Erich Mückenberger, Alfréd Neumann, Albert Norden és Paul Werner elvtársak lettek. A párt Központi Ellenőrző Bizottságának elnökévé Hermán Matern elvtársat, a Központi Revíziós Bizottság elnökévé Fritz Gälber elvtársat választották meg. Megkezdődöli a Francia Kommunista Párt országos értekezlete Párizs (ČTK) — Montreuilban, Párizs elővárosában július 17-én délelőtt megkezdődött a Francia Kommunista Párt országos értekezlete. Az értekezlet programján csupán egy pont szerepel: „Valamennyi köztársaságpárti egysége és akciói a népszavazási referendum elutasításáért, a személyi és katonai diktatúra elutasításáért, amely ' megnyitja a fasizmus útját." Az erre a tárgykörre vonatkozó beszámolót Maurice Thorez, a Francia Kommunista Párt főtitkára tartotta. A július 18-ig tartó értekezlet további részét a beszámoló vitájának szentelik. De Gaulle nem hajlandó teljesíteni a vasutasok, gázgyárak és villanyerőmüvek alkalmazottjainak bérköveteléseit Párizs (ČTK) — De Gaulle tábornok francia miniszterelnök július 16-án fogadta három nagy államosított vállalat: a vasutak, gázművek és villanyerőművek szakszervezeti képviselőit, akik több százezer francia dolgozó nevében jelentek meg a miniszterelnöknél. De Gaulle közölte velük, hogy munkabérköveteléseiket őszre kell halasztaniok. De Gaulle elutasító válaszát azzal indokolta, hogy a kormány az utóbbi időben hatalmas összegeket irányzott elő az algériai háború folytatására, így tehát nem áll anyagi eszköz rendelkezésére, hogy kielégíthesse a dolgozók bérköveteléseit. Az úgynevezett nyilvános szektor dolgozóinak igényei teljesen jogosultak, mert csupán 10 százalékos béremelést követelnek az érvényes határozatok szerint, amelyek elrendelik a munkabéreknek az árak szerinti emelését (ÜJ SZÖ 3 * 1958. július 16.