Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-17 / 196. szám, csütörtök

A XI. kongresszus határozatai köteleznek 1 Képek a kassai kerüfe'hííl Kotay elvtárs, a kassai járási pártbizottság vezető titkára, mint a XI. pártkongresszus küldöttje, nemrég nyilvános gyűlés keretében beszámolt a kongresszus lefolyásáról és a jelenlevőket megismertette a határozatokkal. Mint már ilyenkor szokás, a legfontosabb kérdések az állattenyésztés körül vetődtek fel. Valamennyien egyetértettek abban, hogy az állattenyésztés színvonalát magasabbra kell emelni, hogy 1960-ig teljesíthessük az ötéves tervben megállapított termelési színvonalat. A kassai járás az állattenyésztési termékek beadásának első félévi feladatait elég jól teljesíti. Vágómarhahúsból 120,4 százalékos, sertéshúsból 89, tejből 98,4, tojásból pedig 77,8 százalékos teljesítményt mutat fel. A vágómarhahúsnál tapasztalt túlteljesítés azzal magyarázható, hogy a szövetkezetek begyűjtési tervüket a növendékállatok eladásával igyekeznek teljesíteni, figyelmen kívül hagyva, hogy ezekből az állatokból a tovább tenyesztés során kiváló állományra tehetnének '-.zert Éppen ezért helyes, ha korlátozzák a növendékállatok eladását. Mint láttuk, a vágómarhahúsból járá«—ik több mint 213 ezer kg-al lépte tű) begyűjtési tervét, ugyanakkor a sertéshúsból csaknem 116 ezer kg-al adott be kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy a sertésállomány tervét, bár darabszámra igen, de súlycsoportok szerint kevés szövetkezetünk teljesíti. Ez az oka annak, hogy a félévi tervet csak megközelítőleg teljesítettük. A növénytermesztés feladatait illetően ugyancsak komoly feladatok várnak járásunk szövetkezeteire. Nagy általánosságban szövetkezeteink tavaly a gabonabegyűjtési tervet jóval túllépték, egyes szövetkezeteink viszont és főleg az egyéni gazdálkodók hektárhozamai meg sem közelítik az előirányzatot. Nem árt tehát, ha mind a szövetkezetek, mind a nemzeti bizottságok komolyabban foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy járásunk a termelés növelésében valóban megállja a helyét. Iván Sándor, Kassa Szépek a kapásnovények a rappi határban Aki bejárta a losonci határt, minden különösebb szakértelem nélkül észreveszi, hogy a kapásnövényeknél még nagy a lemaradás. Hiába, a májusi eső hiányát észre lehet venni a földeken. Annál szembetűnőbb azonban a rappi határ, melynek Terbeléd és Kisujad felüli részén hatalmas kukoricatáblát ringat a szél. Szinte erdőnek lehet nevezni ezt a hatalmas táblát, ahol a kukoricaszár már az embermagasságot is túlhaladta. — llven gyönyörű kukorica, azt hiszem nemcsak járásunkban, de a kerületünkben sincs — mondja Learatták és kicsépelték az őszi árpát A Bajcsi Állami Gazdaság haraszti részlegén a minap befejezték az őszi árpa betakarítását. A 65 hektáros területből 36 hektárt Mihalek István és Orlík József kombájnvezetők arattak le, akik meghosszabbított műszakban dolgoztak. Az őszi árpán kívül még 10 hektár repcét és 27 hektár fűmagot is learattak. A cséplést villanyárammal hajtott cséplővel végezték és a megállapított napi 59 mázsa helyett közel 100 mázsát csépeltek ki. Ami a hektárhozamot illeti, 22 mázsa átlagtermést mutathat ki a részleg hektáronként, ami a májusi szárazságra való tekintettel szép eredménynek számít. A gabona betakarításával kapcsolatosan meg kell említenem, hogy a szakszervezet és a gazdaság vezetősége nagy figyelmet szentel a szocialista munka verseny kibontakoztatásának, mind a kombájnvezetők, mind a traktorosok és a gazdaság összes dolgozói között. Ez a nemes versengés nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az aratással egyidőben a tarlóhántást és a másodnövények vetését is elvégezhetjük. Pšenák József, Bajcs büszke önérzettel Bolyós Béla, a szövetkezet elnöke. A tervezett 50 mázsás hektárhozamot biztosan túllépjük. Pedig milyen nagy volt a vita, amikor a tervet készítettük. A tagság sokallta az 50 mázsás hektárhozamot. Sólyom László Érdemes repcét terme ni Kicsiny az ipolybalogi szövetkezet, alig 134 hektár kiterjedésű. De a kitartó, szorgalmas munka évről évre szebb eredményekről beszél. A szövetkezet repcéje, mely már zsákokban van, igen jól sikerült, átlag 25 mázsát termett hektáronként. A szövetkezet az aratás mellett a növényápolással és a korai burgonya kiszedésével foglalkozik. Ügy számítanak a szövetkezetesek, hogy burgonyabeadási tervük 70 százalékát korai burgonyából teljesítik. Az előzetes számítások szerint 130—135 mázsára számítanak korai burgonyából hektáronként. Igen örvendetes, hogy a szövetkezet néhány nappal ezelőtt szénabegyűjtési tervét is teljesítette. Illés József Kaposvajkócon is aratnak A helyi állami gazdaság az aratásra alkalmas időjárást kihasználva megkezdte az őszi árpa betakarítását. 6 traktor segítségével elég gyorsan végeztünk az aratással s megkezdjük a cséplést. Az aratási munkákban Szalai János és Zselizky Zoltán csoportja tűnt ki. Ha munkájukkal továbbra is úgy haladnak, akkor az aratást igen rövid idő alatt befejezzük. Varjass; János, Kaposvajkóc A zétényi EFSZ életéből >V * ** "í^ü^w&.-sl iÉÜMW:. Hl. iL««Jt

WBŠíM

É&

ÉWM-, . JČŠIM^ŠM \ A zétényi szövetkezet legjobb fejőstehenei Az etetők megelégedéssel szemlélgetik a jól hízó sertésállományt Lehetséges, hogy a krónikás nem jegyezte fel, azonban a tavalyi ősz végképpen eltűntette a széles zétényi határ mesgyéit, a szövetkezeti eszme egybetömörítette a kis- és középparasztokat. Az újdonsült szövetkezetesek nem jöttek üres kézzel, hanem mint a módos menyasszony, gazdag hozományt, gazdasági felszerelést, állatokat, vetőmagot hoztak a közösbe. Innen kezdődik a zétényi szövetkezet sikert s gazdálkodásának elindulása, mely most szorgalmas munkával eredményesen folytatódik tovább. Gazdag termést ígérnek a kalászosok, az EFSZ tagjai 25—30 mázsás hozamra számítanak hektáronként. A cukorrépa ugyancsak jó termést ígér, hiszen jó egy hónappal ezelőtt levelei már elborították a földet. Indokolt tehát, ha a szövetkezet terve 350 mázsás hektárhozamot irányozott elő. A szövetkezet tagjai ez idö szerint a takarmányok betakarításával foglalatoskodnak. Noha az első kaszálásból várakozáson aluli termést gyűjtöttek be, a második kaszálás mindezt kétszeresen pótolta. A falu mellett létesített szérűn a takarmánykazlak egész sora áll, melyből csak a lucerna termése mintegy 800 mázsára tehető. Ha hozzászámítjuk az egész évi takarmány mennyiséget, mely a másodnövények vetésével szintén bőséges termést ígér, akkor valóban láthatjuk, hogy a szövetkezetben a takarmányalap biztosításáról komolyan gondolkoztak. A szövetkezet állattenyésztéséről ugyancsak dicséröleg beszélhetünk. A tagoktól összpontosított állatállomány mind a szarvasmarhákban, mind a sertéstenyésztésben sikeresen gyümölcsözik. Igaz azonban az is, hogy a nagykaposi járásban a zétényi szövetkezet ezelőtt mindig az elsők között teljesítette begyűjtési tervét. Most azonban mintha egy kis megtorpanás lenne az EFSZ házatáján. Ez idö szerint különösképpen a vágómarhahús begyűjtésében mutatkoznak hiányok; ezt egyrészt objektív okok, másrészt pedig az éberség hiányának elharapozódása idézte elő. Májusban ugyanis tűzvész ütött ki a szövetkezet istállójában, melynek több tehén és növendékállat esett áldozatul. Miután a szövetkezet az állomány tervét jól teljesíti, valószínű, hogy az első félévi mulasztását a második félévben pótolja majd. Ennek ellenére a tej félévi begyűjtési tervét az EFSZ 91,86 százalékra telíesit. A tojásbeadásban viszont 115 százalékra tett eleget az állam iránti kötelezettségének. Miután bőséges takarmánnyal rendelkezik, a tejhozam állandó emelkedést mutat, ami kezességet nyújt ahhoz, hogy a tervet ebből a termékből túlteljesíthetik. A zétényi határt ezelőtt a Latorca rakoncátlan vize minden esztendőben elárasztotta és sok kárt okozott. Most azonban valóra válnak a régi vágyak, hiszen a folyó balpartján napról napra hosszú kilométeres távolságban növekedik a védőgát, melyen igen sok ifjúmunkás jelentős értékű társadalmi munkát fejt ki, hogy megzabolázza a rakoncátlan Latorca vizét. Ez az építkezés egyebek között nagy hasznára válik nemcsak a zétényi, hanem a környékbeli szövetkezeteknek is, melyek további 100 és 100 hektár eddig kihasználatlanul heverő földet tehetnek termöképessé. Azt tartja a közmondás, hogy végén csattan az ostor. Valóban, ha a vezetés és a munkaszervezés eddig tapasztalt színvonala megmarad, komoly fejlődést érhet el a szövetkezet. A szövetkezet vezetésében kiuáló képességű és hozzáértő emberek irányítják a közös gazdálkodást. Pokol elvtárs, az elnök és Plutko András, a könyvelő biztosan tartják kezüket a gazdaság szívverésén. Hasonlóképpen vélekedhetünk a csoportvezetőkről és az állattenyésztés vezetőjéről, akik mindnyájan a közös érdekeket tartják szem előtt. Mindenesetre mit sem érne a vezetés és a készséges irányítás a szövetkezet áldozatkész tagjai nélkül, akik mind az istállóban, mind a földeken derekas munkával harcolnak szövetkezetük megszilárdításáért és a tagság jólétéért. Andrej Zábredský A közelmúltban zuhogó esőzések következtében megduzzadtak a folyók és mint képünk is mutatja, a Sajó is kilépett medréből. A víz csak a szalóci EFSZ-ben mintegy 200 hektár rétet árasztott el. A kassai és preiovi kerület szövetkezetei tapasztalatcserés tanulmányút juk során megálltak a Buüovicei és a Toporci Állami Gazdaságon, ahol nagy érdeklődéssel megtekintették a közvetlen trágyázás módozatait, melyet mint képünk is ábrázolja, az állatoknak szabadban történő tenyésztésével végeznek. Szorgalmas munka nyomán a boldogabb élet felé Az apácaszakállasi EFSZ határában a kora reggeli óráktól kezdve messze elhallatszik a cséplőgép bugása. Minden épkézláb ember szorgalmasan dolgozik a cséplőgépnél, siettetik a repce után az őszi árpa kicséplését. A munkák jelenleg annyira összetorlódtak, hogy bizony derekasan kell dolgozni, mivel még a korai burgonya is betakarításra vár. Elmondhatom, hogy az aratás mellett a soronlevő többi munkák is jól folynak. Két kévekötő és négy kombájn már a búza aratását is megkezdte, 850 hektár gabonatermésünk elég jó hozamokat ígér s ez még lelkesebb munkára serkent mindnyájunkat. Ami a takarmány kaszálását illeti, a második kaszálás maaasan I túlszárnyalja az első kaszálásból szár- | mázó takarmánvmennyiséget s a termés bőven fogja fedezni az állomány takarmányszükségletét. Ha figyelemmel kísérjük állatállományunk hasznosságát, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt évvel szemben igen szép eredménveket értünk el. Míg tavaly az egy tehénre eső fejési átlag alig közelítette meg a 6 litert, addig jelenleg már 8.6 literes átlaggal dicsekedhetünk. Ezt úgy értük el, hogy állományunkat saját tenyésztésű borjúkkal töltöttük fel és megfelelően takarmányoztuk. Ezek s sikereink egyébként azzal bíztatnak,, hogy az ötéves tervet né?y év alatt teljesítjük, melynek színvonalától már jelenleg sem állunk messzire. Zsemlye Gyula, Apácaszakállas. A vámosladányi EFSZ 26- tagú szénakaszáló brigádja Csehországban Az állatállomány átteleltetésének kérdése ez ideig csaknem minden évben komoly gondot okozott szövetkezetünk vezetőségének. Most azonban tudatosítottuk, hogy ha több húst, több tejet és zsírt akarunk termelni, akkor az állatállomány szaporítása mellett a bőséges takarmányalap megteremtéséről is kell gondoskodnunk. így alakult meg a szövetkezet tagjaiból nemrég az a 26 tagból álló csoport, mely Chládek zootechnikus vezetésével a szövetkezet teherautóján elindult Csehországba, ahol Šumavában a prachaticei járás Želnava nevű telepén megkezdte a széna kaszálását. A szövetkezet vezetősége ezenkívül elhatározta, hogy a napokban 60 darab növendékmarhát küld állandó legeltetésre ugyancsak Zclnavára. Ez az állomány késő őszig marad majd Csehországban. Idehaza szintén komoly intézkedéseket foganatosított a vezetőség, hogy az állatállománynak jó minőségű bőséges takarmánykészleteket teremtsen. így a learatott gabona helyébe nyomban tarlónövények kerülnek, sőt a késő őszi zöldtakarmány biztosítása céljából takarmánykáposzta vetésére is sor kerül, így gondoskodik szövetkezetünk arról, hogy egész éven keresztül bőséges takarmánnyal lássa el az állatokat. E munka eredménye a szövetkezet további megszilárdulását és a tagok jólétét biztosítja. Burkö Irén, Vámosladány Növekedik a kendertermesztés K

i ne ismerné egyik hasznos ipari növényünket — a kendert, melynek rostjából a falusi asszonyok még nem is olyan régen alsóruhájuk nagy részét készítették. Az e növényből készített anyagok nagyrészét a házi használatból az olcsó pénzért megvásárolható ipari anyagok ugyan kiszorították, ennek ellenére azonban a kender iparunknak igen fontos nyersanyagát képezi. A szövetkezetek megalakulása előtt a királyhelmeci járásban csak kicsiben, saját használatra termesztettek kendert. A szövetkezetek megalakulásával azonban valamennyi közös gazdaság rátért e fontos növény termesztésére, melynek vetésterület.!? évről évre tovább bővül. Járásunk területén az elmúlt évben 300 hektáron, ez idén pedig már 400 hektár területen termelik ezt a fontos növényt. Pirigye Lajos, a lenfeldolgozó üzem egyik referense arról tájékoztatott, hogy a kender termesztése kifizetődik, hiszen a kisgéresi, perbenyíki, valamint a bodrogszentesi szövetkezet hektáronként 4800 korona jövedelemre tett szert a kendertermelésből. Ebben az évben a hezamok túlhaladják a számításokat. mivel szép termésre van kilátá;, mely egyik komoly jövedelmi forrását képezi járásunk szövetkezeteinek. Zelenák István, Perbete (JJ SZŐ 6 * 1958 július 12.