Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-17 / 196. szám, csütörtök

Győzelemre kell vinni a szocialista társadalmi rendszert Befejeződött az NSZEP V. kongresszusa Berlin (ČTK) — Jűlius 15-én véget ért az NSZEP V. kongresszusának vitája. A délelőtti vita folyamán P. Werner, sz NSZEP KB titkára, F. Salbman ki nem elégítő önblrálatáról beszélt, aki támogatta* Schirdewand és Bolweber elvtársak frakciős tevékenységét. O. Winzer, a külügyminiszter helyettese, az NDK dolgozói és a kongresszus résztvevői nevében szolidaritását fejezte ki az iraki néppel. M. Tschesno-Hell író vitafelszólalásában köszönetet mondott a pártnak azért a segítségéért, amelyet az íróknak nyújt az NDK szocialista építésére való tájékoztatásban. Peter Florin, az NSZEP KB tagja, aki a kongresszus utolsó, 74. szónokaként szólalt fel. Németország Szocialista Egységpártjának a világ többi kommunista- és munkáspártjaival fennálló szoros kapcsolatairól beszélt. A délutáni ülésen W. Ulbricht, az NSZEP KB első titkára a vita végső értékelésével foglalkozott. Kijelentette, hogy a vita megmutatta, hogy a kongresszus egyhangúlag elfogadta a kitűzött feladatokat. fii kongresszus megmutatta, ho-, gyan kell az új Németországnak kialakulnia. Több éves céltudatos munkára van szükség, hogy bebizonyosodjék a szocialista rendszer túlsúlya a nyugat-németországi kapitalista rendszer felett. W. Ulbricht utalt az NDK-nak a német kérdés, elsősorban a két német állam szövetsége megteremtésének kérdése békés megoldására irányuló javaslataira. Megjegyezte, hogy Németország egyesítését nem mozdíthatja elő a négy nagyhatalom képviselőiből alakított bizottság létrehozása, mint ahogyan azt az Adenauer kormány a közelmúltban javasolta. Ezt a célt a legjobban az segítené elő, ha végre találkoznának a két német állam képviselői. Ulbricht elvtárs záróbeszédének jelentés részében az Észak-Rajnavidék — Westfáliai választások eredményeivel foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a' választások másképpen végződhettek volna, ha a szociáldemokraták következetesen leleplezték volna a nemzetellenes, militarista Adenauer-politikát. W. Ulbricht ezután egyes vitahozzászólásokkal foglalkozott, amelyek a kongresszus által kitűzött gazdasági feladatokra vonatkoztak. A keddi ülés befejező részében egy- hangúlag jóváhagyták a Németország Szocialista Egységpártja V. kongreszszusának határozatát, amely a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói előtt áll?) feladatokkal foglalkozik. Az NSZEP V. kongresszusának határozatábó

l Németország Szocialista Egységpártja állást foglal a Német Demokratikus Köztársaság olyan külpolitikája mellett, amely betartja a szocialista internacionalizmus elveit, megerősíti a szocialista világrendszert és támogatja a békés egymás mellett élést valamennyi nemzettel. Csupán Németország keleti részében merítettek tanulságot a két világháborúból, itt valósították meg a munkásosztály akciós-szövetségét és egységét, a gazdasági és politikai reakciót megfosztották hatalmi állásától. A határozat hangsúlyozza, hogy a szocialista építést a Német Demokratikus Köztársaságban olyan sikerek felé kell vezetni, amely a nyugatnémet munkásosztálynak és a dolgozók többségének még meggyőzőbben bizonyítja be a szocialista társadalmi rendszer előnyeit és haladó jellegét. Hogy azonban biztosítsák a népi demokratikus rendszer továbbfejlesztését és a szocialista vívmányok érinthetetlenségét, fokozni kell a védelmi képességet az imperializmus agreszszív erőinek ármánykodása ellen, meg kell hiúsítani minden olyan kísérletet, amely Nyugat-Németországból vagy Nyugat-Berlinből a szocializmus fejlődésének feltartóztatására vagy megbontására irányul. Napjainkban az NDK fő feladata a szocialista demokrácia fejlesztése és a szocializmus építése, főképpen pedig az, hogy győzelemre vigye a szocialista társadalmi rendszert. A szocializmus felé vezető úton felmerülő gazdasági feladatok megoldása megkívánja az egész munkásosztály általános kulturális, technikai szintjének emelését, magas munkaerkölcsöt, szigorú munkafegyelmet és a tervezés minőségének fokozását. Németország Szocialista Egységpártjának V. kongresszusa kedden egyhangúlag elhatározta, hogy megbízza a Központi Bizottságot, amelyet újra választanak, nevezzen ki bizottságot, amely az NSZEP VI. kongreszszusán előterjeszti az NSZEP programjavaslatát. Kedden este a küldöttek zárt ülésen vettek részt. Németország Szocialista Egységpártja V. kongresszusának küldöttei július 16-án reggel záróülésre jöttek össze. Az ülés kezdetén meghallgatták sok külföldi küldöttség üdvözlő beszédét. A berlini Marx-Engels téren a város lakossága délután nagy manifesztációt tartott az NSZEP V. kongreszszusának tiszteletére, amelyen felszólaltak a nemzetközi munkásmozgalom kimagasló képviselői. A küldöttek este nagy népmulatság keretébgn búcsúztak Berlin városától. Csaknem ötmillió szovjet iskolásgyermek tölti ez évi szünidejét a nyári pionírtáborokban. A Moszkva melletti Junoszty Moszkvorocsija táborban mintegy 300 gyermek tartózkodik. Estefelé a gyermekek egy csoportja ukrán táncot jár. A SZOVJET TUDÓS

OK óva intenek a rádioaktív sugárzástól A Szovjetunió Tudományos Akadémiája rádióbiológiai bizottságának bővített ülésén július 11-én beszédet mondott Andrej Lebegyinszkij professzor az ENSZ rádióaktív sugárzás hatását tanulmányozó tudományos bizottságának tevékenységéről. Ha nem szüntetik be világszerte az atom- és hidrogénbomba kísérleteket — mondotta — 2000-ig a rádióaktív izotópok az emberek környezetében annyira megnövekednek, hogy sor kerül az örökletes betegségek és káros daganatok számának növekedésére, mégpedig minden nemzedéknél többmilliós arányban. Ezt megerősíti az ENSZ bizottságának az ENSZ közgyűlés XIII. ülésszaka számára készítatt jelentése. E jelentés arra is rámutat, hogy a stroncium és más elemek rádióaktív izotópjai, amelyek a természetben az atomkísérletek előtt nem léteztek, bekapcsolódtak abba a biológiai láncolatba, amelynek végső láncszeme az ember. Világszerte felfedezték ezeket az izotópokat a talajban, a növényekben, a tejes táplálékokban, a halakban és húsban. Japánban a rizsnek egyes fajtái mindmáig óriási adag stroncium 90-et tartalmaznak, amelyek elérik a 260 stroncium egységét. A stroncium 90 az ember szervezetében, a csontokban összpontosul és elősegítheti káros csontdaganatok és fehérvérűség (leukémia) keletkezését. Az ENSZ tudományos bizottsága a rádióaktív sugárzás hatásának vizsgálatánál azt az egyértelmű nézetét nyilvánította, hogy a világon potenciális veszély áll fenn, amely a környezetben levő atomsugárzás szintjének emelkedéséből ered. India javasolja az ENSZ-ben Kína képviseletének elintézését New York (ČTK) - Dal, India ENSZ-beli állandó küldöttje az ENSZ főtitkárához levelet intézett, amelyben arra kéri, hogy tűzze az ENSZ XIII. közgyűlésének napirendjére Kína ENSZ-beli képviseletének kérdését. Felújítják a kínai-amerikai nagykövetek tárgyalásait Peking (ČTK) - A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának megbízottja az Oj Kína sajtóiroda tudósítójával július 15-én folytatott beszélgetésében kommentálta azt a washingtoni hírt, amely szerint az USA nem hajlandó felújítani 15 napon belül a kínai-amerikai nagykövetek tárgyalásait, hanem e határidő letelte után nevezi ki képviselőjét nagyköveti rangban és egyúttal új helyet javasol, ahol a felújított tárgyalásokat folytatni fogják. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának képviselője hangsúlyozta, hogy az USA meg akarja őrizni tekintélyét, nem akarja betartani a Kínai Népköztársaság kormányának június 30-i nyilatkozatában foglalt 15 napi határidőt. A megbízott kijelentette továbbá, hogy a 15 napos határidő kijelölésének célja áz volt, hogy rávegye az USÁ-t az egyezmény betartására és a tárgyalások felvételére. Néhány napos halasztás ezért nem határoz, amennyiben az USA készségét nyilvánítja, hogy a kínai-amerikai nagykövetek tanácskozását mielőbb felújítja. Egyre jobban a nemzetközi események előterébe kerül a szocialista államok, valamint a tőkés államok közötti nemzetközi kapcsolatok egymástól szögesen eltérő fejlődése. A szocialista államok minden egyes megnyilatkozásában első tekintetre látható nemzetközi kapcsolataik békés alapelve, az a törekvésük, hogy jó kapcsolatokat tartsanak fenn valamennyi állammal. Mindenben az a mély, megbonthatatlan baráti szövetség'látható, amely a szocialista tábor tagjait egybefűzi. Antonín Novotnýnak, a CSKP KB első titkárának, a Csehszlovák Köztársaság elnökének mint népünk legfelsőbb képviselőjének és kíséretének látogatása a szovjet országban, a szovjet nép körében ismét egyértelmű bizonyítékát adta országaink kormányai és népe mélységes .testvéri szövetségének, amelyet — mint Novotný elvtárs hangsúlyozta — semmilyen erő a földön nem képes megbontani. Népünk képviselőivel együtt hazánk dolgozói, akik élénk figyelemmel kisérték e nagy jelentőségű baráti látogatás lefolyását, nagy örömmel nyugtázták a szovjet nép őszinte és szívélyes barátságának megnyilvánulásait, a testvéri, önzetlen baráti segítséget, amelyben népünket nagy feladatának, a szocializmus építése sikeres befejezésének teljesítésében részesíti. E napokban újból láthattuk és meggyőződhettünk róla, mily mély gyökereket eresztett nálunk leghatalmasabb és leghűbb barátunk, a szovjet nép iránti testvéri szeretet és szövetség gondolata. A szocialista tábor országainak megbonthatatlan egységét manifesztálta a szomszédos Német Demokratikus Köztársaságban folyó nagy jelentőségű esemény, az NSZEP V. kongresszusa. Ez a kongresszus azért is rendkívüli jelentőségű, mert az NDK a szocialista tábor legelőretóltabb frontján, közvetlenül a két világrendszer közötti vonalon fekszik. A kongresszus kitűzte az NDK fő gazdasági feladatát: 1961-ig utóiérni és túlszárnyalni az egy lakosra eső fontos élelmiszer és közszükségleti árucikkek fogyasztásában Nyugat-Németországot. Hogy az NDK dolgozói e nagy feladatot teljesíthessék, mozgósítani kell az összes belföldi tartalékokat. Természetesen nem nélkülözheti a Szovjetunió és a népi demokratikus országok önzetlen segítségét sem. Hruscsov elvtárs, aki jelen volt az NSZEP V. kongresszusának pénteki ülésén és nagy jelentőségű felszólalásában több időszerű kérdéssel foglalkozott, a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság viszonyával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a két országot széttéphetetlen barátság fűzi össze. Majd közölte a szovjet kormánynak azt a határozatát, hogy 1959. január 1-től lemond azokról az összegekről, amelyeket az ország a Szovjetuniónak az NDK területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok állomásozási költségeihez való hozzájárulásképpen fizet. A Szovjetuniónak ez a nagyvonalú gesztusa nem csekély mértékben járul hozzá ahhoz, hogy a német dolgozók sikeresen teljesíthessék a pártjuk kongresszusán kitűzött nagy feladatukat. Különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolatainak normalizálását a békés egymás mellett élés lenini elvei alapján szolgálja hazánk miniszterelnökének, Široký elvtársnak Adenauer nyugatnémet szövetségi kancellárhoz intézett levele is. Široký elvtárs e levelében rámutat arra a tényre, hogy 13 évvel a második világháború után még műidig nem állanak fenn normális kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaság és az NSZK között. Široký elvtárs, rámutatva az Európában keletkezett nyugtalanító helyzetre és az NSZK veszélyes fejlődésére, ezen állapot megjavítása céljából azt javasolja, hogy a két szomszédos állam diplomáciai kapcsolatokat vegyen fel egymással. Ezzel a lépéssel hazánk kormánya újból megmutatja, mennyire szívén fekszik a nemzetközi feszültség enyhítése és mily következetesen törekszik békés politikájával hozzájárulni azon légkör megteremtéséhez, amelyben az állaftiok kölcsönös kapcsolatai a bizalom alapján rendeződnek és így lehetővé teszik az aktív együttműködést gazdasági, kulturális és egyéb területeken, amely bizonyára valamennyi nép javát szolgálja. A világbéke megőrzése szempontjából nagy jelentőségű esemény kezdődött tegnap Stockholmban is A svéd fővárosba csaknem 1500 küldött részvételével szerdán délelőtt több napos tanácskozásra összeült a leszerelési és nemzetközi együttműködési kongresszus. A kongresszus tárgyalásainak fő pontját a leszerelés kérdése, a nemzetek közötti politikai, gazdasági és kulturális együttműködés, a világ összes békés erői együttműködésének egyesítése képezi. E kongresszus munkája, amelyben a legkülönbözőbb nemzetek tagjai, különféle arcbőrű, politikai és vallásos meggyőződésű emberek vesznek részt, annál is fontosabb, mert a békeszerető kormányok és a világ közvélemény® már évek óta harcol azért, hogy határozott lépések történjenek a leszarelés ügyében. E nagy jelentőségű tárgyalásokon hazánk küldöttei is részt vesznek és remélhető, hogy Stockholm újabb határkövet jelent majd a világ tartós békéjének kivívásához vezető úton. Az iraki események meglepetésként hatottak a nyugati világban. Pedig annak, ami a hétfőre virradó éjszaka Irakban bekövetkezett, már számos előjele volt. Az imperialisták azonban vakon megbíztak néhány jól fizetett bérencükben, elsősorban Nuri Saidban,, a tizennégyszeres iraki miniszterelnökben és az ottani feudális köröknek az imperialistákkal való érdekközösségében, akik trónjuk és hatalmuk fenntartása fejében potom áron elvesztegették az ország természeti kincseit, elárulták népük és hazájuk érdekeit. Még ha meg is értjük a bel- és külföldi reakciós köröknek nagy bizalmát a bagdadi támadó tömb legszilárdabbnak látszó pontja, az iraki királyság iránt, mégis érthetetlen, hogy távolabbi történelmi szempontból nem látták, mennyire halálra van ítélve a természetes társadalmi fejlődéssel homlokegyenesen szembenálló politikai rendszerük. Mint ahogy a múlt század folyamán a Szentszövetség, az akkori világ reakciós világkoalíciója és az angol világbirodalom minden hatalma nem volt képes megakadályozni a nemzeti szabadságért, egy államban való egyesülésért folyó törekvéseket mondjuk az olasz, vagy a német nép körében és legfeljebb csak késleltetni tudták a kis'ebb népeknek, mint például a magyaroknak, vagy a cseheknek természetes nemzeti követeléseik érvényesülését, éppen úgy — és ezt Washingtonban, Londonban, Párizsban, sőt Tel-Avívban is tudni kellene — lehetetlen a XX. század második felében, szocialista világrendszer fennálása idején tartósan megakadályozni a 80 milliós arab nép szabadságra, nemzeti egyesülésre, az imperialista kizsákmányolás és elnyomás megszüntetésére irányuló törekvését. Ez az iraki, a libanoni, a két év előtti szuezi és az 1954. októbere óta folyó északafrikai események természetes és így megváltoztathatatlan történelmi távlata. Az Új helyzet, amely hétfőn reggel elsősorban Irakban, de általában az egész arab Közel- és Közép-Keleten kialakult, az imperialistákat rendkívül súlyos dilemma elé állította. Az egyik lehetőség az volt, hogy unos-untalan hangoztatott „elveikkel" összhangban elismerik az iraki népnek azt a jogát, miszerint belügye saját sorsának, kormányzási formájának, külpolitikai kapcsolatainak meghatározása és intézése. Az egyetlen, legalább a látszatot védeni igyekvő döntés tehát csak az lehetett volna, hogy beletörődnek a feltartóztathatatlanba és megváltoztathatatlanba, elismerik az arab népek önrendelkezési jogát, azt az alapelvet, amelyet például — immár csak írott malasztként — még mindég oly büszkén rögzít le az 1776. évi amerikai alkotmány. Ez a természetes megoldás azonban vaskövetkezetességgel az imperializmus világrendszerének további és azonnali súlyos megrendelüséhez vezetett volna: Irak az imperializmus három nagy támadó rendszerének, a NATO-nak, a Bagdadi Szövetségnek és a SEATO-nak — amelyekben maga a bagdadi szövetség is központi, összekapcsoló szerepet tölt be — szintén éppen a közepén fekszik és kapcsolatot teremt, mint egyetlen arab állam ebben a szövetségben, Törökország valamint Perzsia és Pakisztán között. Ugyanakkor Irak fő támaszpontja az imperialistákkal szükségszerűen együttműködő arab feudális erőknek, kikristályósodási helye a haladó, nemzeti egységre törő arab népi erők ellenpólusának. Amíg az imperialisták Bagdadot magukénak tudták és ki tudták játszani Kairó ellen, addig jogosan hihették, hogy ha megállítani nem is, de feltartóztatni és késleltetni tudják az imperializmus-ellenes arab egység megszületését. Végül de korántsem utolsó sorban mérhetetlenül fontos Irak és vele együtt az egész Közép-Kelet gazdasági szempontból, mint a föld jelenleg ismert legnagyobb, legdúsabb kőolaj lelőhelye. A föld jelenleg ismert kőolajtartalékalnak közel kétharmada van ezen a területen. Maga Irak — a mosszuli kőolajforrások révén, amely a legrégibb ismert kőolajtelep Közép-Keleten — évi 30 millió tonna kőolajtermelésével a hatodik helyet foglalja el a világon és ez a termelés még bőségesen tovább fokozható. Ehhez járul, hogy éppen a mosszuli kőolajforrások azok, amelyek — az iráni kőolajtelepeknek négy évvel ezelőtt történt elvesztése után — Anglia utolsó jelentős bázisa ebben a nélkülözhetetlen gazdasági és stratégiai nyersanyagban Ugyanakkor — nehéz szatírát nem írni — egyben az utolsó nagy, a tőkés világban lévő kőolaj lelőhely, amelyben az Egyesült Államok mammut-olajvállalatai még nem szorították ki az angolokat. Ilyen körülmények között, és ismerve az imperializmus mozgástörvényeit, nem volt nehéz kitalálni, hogy a világimperializmus, legalább is annak legmohóbb része, az Amerikai Egyesült Államok kormánya, minden „elvét", nemzetközi szerződését, minden emberi és morális jogot felrúgva az ország határaitól 6000 kilométerre mondvacsinált ürügyek alatt partraszállítja csapatait és az imperializmus gaztettekben annyira gazdag történelmében is pártját ritkító merényletre határozza el magát. ürügyei errea tegnapelőtt bekövetkezett fegyveres beavatkozásra Libanon belső harcai, az ottani, már jóformán senkit sem képviselő „kormány" segítséghívása szolgált. Bár Libanon fontos felvonulási terület, a cél további és meszszebbmenő: az amerikai támadás Jordánián keresztül Irak felé mutat. A hű angol szövetséges megdöbbenve nézi ezt az amerikai sakkhúzást, amelynek egyik nem is nagyon rejtett célja az angol érdekeltségek kiebrudalása Közép-Kelet olaj- és csatamezőiről. Az arab népek szívós ellenállásán, az egész világ ténylegesen békeszerető népeinek következetes politikáján múlik, hogy csírájában elfojtsa ezt a gyalázatos imperialista támadást és annak kiváltóit visszaszorítsa oda, ahova tartoznak: saját határaik közé. —cs —n. ÜJ SZŐ 4 * 1958. július 17. 1