Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-17 / 196. szám, csütörtök

Stockholmban megkezdődött a leszerelési és együttműködési viEágértekeziet Stockholm (ČXK) — Stockholmban július 16-án délelőtt 11 órakor több mint ötven ország 1300 küldöttének jclenletében megkezdődött a leszerpIési és nemzetközi együttműködési kongresszus. A megnyitó beszédet Artúr Lunkdvist svéd költő, a Béke-Világtanács alelnöke mondotta. Ezután megválasztották a kongresszus elnökségét. Az elnökség tagjaivá a többi között megválasztották Hromádka professzort, Csehszlovákia küldöttét, Hja Erenburg szovjet írót, Artúr Lunkdvist svéd költőt és Kuo Mo-zsot, a Kínai Népköztársaság küldöttét. \ délutáni ülés húsz szónoka köíött felszólalt Ján Mukarovskü akadémikus a csehszlovák küldöttség vezetőié is A Szovjetunió a leghatározottabban elíteü az amerikai intervenciót A Biztonsági Tanács Libanonról tárgyal New York (ČXK) - Az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését július 15-én délelőtt nyitották meg. Az ülést az Amerikai Egyesült Államok kívánságára hívták össze, hogy a libanoni helyzetről tárgyaljon. A valóságban a gyűlést csupán azért hívták össze, hogy az ENSZ-t kész tény elé állítsák. Ez a tény az amerikai fegyveres erők partraszállása Libanonban, ami általános nézet szerint az Irak elleni fegyveres agresszió első lépése. Az ülés kezdetén A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője kérte, derítsenek világosságot Irak képviselője teljhatalmának kérdésére, mert a híAz Iraki Köztársaság kairói nagykövetsége előtt „Iraki Köztársaság" feliratú transzparenssel iraki és jordániai diákok manifesztáltak és lelkesedésüknek adtak kifejezést Nuri Szaid imperialistabarát klikkjének eltávolításáért. zott készültségben van az USA stratégiai bombavető légierőinek parancsnoksága és a közös amerikai-kanadai katonai parancsnokság is. A taktikai légierők erős egységeit küldték a tengerentúlra, rendeltetési helyük megjelölése nélkül. A XÖZEP-KELETEN FESZÜLT A HELYZET Az Iraki Köztársaság az ENSZ alapokmányának szellemében együtt akar működni valamennyi országgal ® Eisenhower vérszegény érvei ® A libanoni ellenzék harcolni fog az agresszorok ellen • Üjabb és újabb amerikai egységek érkeznek Libanonba • Jordániában is mozog a talaj a király talpa alatt frak együtt akar működni az ENSZ valamennyi tagállamával Kairó (ČTK) — A bagdadi rádió közlése szerint az iraki imperialistaellenes mozgalom képviselője kijelentette, hogy az iraki nép támogatta iraki hadsereg akciói kizárólag belső jellegűek és a rothadt feudális kormányrendszer ellen irányulnak. A megbízott hangsúlyozta, hogy az iraki köztársasági kormány betartja az ENSZ alapokmányából eredő valamennyi politikai és gazdasági kötelezettségeit és hogy kész sokoldalúan együttműködni az ENSZ valamennyi tagállamával a világbéke megszilárdítása érdekében. Legutóbbi jelentés szerint a Jordániában tartózkodó iraki csapatok teljes létszámmal visszatértek Irakba. Jemen elismerte az Iraki Köztársaságot Kairó (ČTK) — Jemen kairói követsége július 15-én közölte, hogy Jemen hivatalosan elismerte az új Iraki Köztársaságot. Jemen az arab államok szövetségében kapcsolatokat tart fenn az Egyesült Arab Köztársasággal, amely az Iraki Köztársaságot már július 14-én elismerte. Eisenhower igazolni igyekszik a Libanon elleni intervenciót Washington (ČTK) — Eisenhower elnök kedd esti rádióbeszédében ismét megkísérelte a közép-keleti amerikai agressziónak, az amerikai haderők libanoni partraszállásának igazolását. Az elnök azt állította, hogy Jordániában az irakihoz hasonló összeesküvés nyomára jöttek. A Francé Presse felhívja a figyelmet arra, hogy az elnök nem közölt részleteket, hogyan és mikor jöttek rá erre az állítólagos összeesküvésre. Nyilatkozatával beismerte, hogy az USA beavatkozásának célja nem „az amerikai élet védelmezése volt", hanem az, hogy felsorakozó teret készítsen elő a közelkeleti felszabadítási mozgalom, főképp az iraki felkelés ellen. Eisenhower elnök befejezésül cinikusan megjegyezte, tudatában van annak, hogy az amerikai erők libanoni partraszállítása igen komoly következményekkel járhat. A libanoni ellenzék vezérei az amerikai agresszorok ellen Beirut (ČTK) — A libanoni ellenzék képviselői az amerikai egységek partraszállításával kapcsolatban nyilatkozatot adtak ki, amelyet az Associated Press idéz. A nyilatkozat a többi között így szól: „Az Amerikai Egyesült Államok Libanon déli részének megszállásával megcáfolták az Egyesült Nemzetek alapokmánya iránti hűségükről tett állításukat és megszegték a nemzetek azon joga tiszteletbentartásának elvét, hogy szabadon dönthessenek sorsukról. A nyilatkozat figyelmeztet mindenkit, a megtorlásra, aki ebben az aljas akcióban szövetségben áll az USA-val. * Damaszkusz (ČTK) — A damaszkuszi rádió július 15-én közvetítette Szeab Szalamnak, a libanoni ellenzék vezérének kiáltványát, mely az amerikai tengerészeti gyalogság libanoni partraszállását „a libanoni nép függetlensége és szuverenitása ellen intézett hallatlan támadásának" minősítette: Az agresszorokhoz e szavakat intézi: „Utcáról utcára, háztól házig fogunk harcolni." Tovább folyik az intervenciós haderők partraszállásá Beirut (ČTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint július 16án a reggeli órákban tovább folyt az amerikai haderők partraszállása Libanonban. 4 óra 30 perckor a Khalde-i partra (Beirut déli elővárosán) az amerikai tengerészeti gyalogság 1800 főt számláló második zászlóalját hajózták ki, mely az előző napon partraszállott egységekhez csatlakozott. Ezzel a szárazföldre tett legénység száma 5600-ra emelkedett és rövidesen a már előre bejelentett 5000 főt éri el. A patraszállást a levegőben cirkáló repülőgépek védelme alatt végzik. » Az amerikaiak a Beiruttól 11 km-re fekvő repülőteret megszállották, azonban a másik beiruti repülőtér a Francé Presse jelentése szerint a népi erők. kezében van. Július 16-án kora reggel Londonból repülőgépen Beirutba érkezett James L. Holloway tengernagy, az Atlanti-óceán keleti részében és a Földközi-tengeren cirkáló amerikai tengeri haderők főparancsnoka, hogy átvegye a libanoni amerikai inváziós erők parancsnokságát. Vele együtt érkezett 200 főnyi vezérkara is. A Francé Presse legutóbbi közlése szerint az amerikaiak a beiruti khaldei repülőtéren kívül megszállották a kleyati repülőteret is, amely Tripoli észak-libanoni kikötőtől 30 km-nyi távolságban fekszik, továbbá a Bakaa fennsíkon épített rayaki repülőteret. Az amerikai hadügyminisztérium képviselője kijelentette, hogy a július 16-ra virradó éjjel megkezdték a „légi híd" használatát, amellyel az amerikai Észak-Karolinából közvetlenül fognak katonai erősítéseket küldeni Libanonba. Az amerikaiak jelentették, hogy a libanoni partokhoz 11 hadihajót küldtek, hogy részt vegyenek a patraszállási akciókban. Ezek között van a Boston cirkáló, amelyet Terrier típusú légelhárító rakétákkal szereltek fel. A beiruti tengeri övezetben jelenleg 16 amerikai hadihajó tartózkodik. Egyelőre még sehol sent került sor összeütközésre, azonban az Associated Press jelentése szerint a feszültség Beirutban egyre növekszik. A jelentés beszámol arról, hogy a népi erők a Zarif muzulmán negyedben előjöttek a barikádok mögül, három háztömbbel haladtak előre és az utcasarkokon foglaltak állást. A népi egységek lövészárkokat ásnak, új barikádokat építenek az előretolt hadállásokban és szigorúan ellenőrzik a jármüveket. A Reuter közlése szerint az amerikai Csendes-óceáni és Atlanti-óceáni flottát készültségbe helyezték. FokoLondon (ČTK) — A brit hadügyminisztérium július 15-i közleménye beszámol arról, hogy az adeni brit egységeket a Perzsa-öböl térségébe küldik, míg Adenbe Kenyából helyeznek át brit csapatokat. A brit parancsnokság Málta szigetéről Ciprus szigetére helyez át tengerészeti egységeket. Július 16-án kora reggel Touloun francia kikötőből a libanoni partokhoz útrakelt a Korsaint gyors torpedóromboló és a La Baise szállítóhajó. Imperialistaellenes demonstráció Jordániában Damaszkusz (ČTK) — A damaszkuszi rádió közlése szerint Jordániában röviddel az iraki Hasim-monarchia megdöntéséről szóló jelentés után nagy demonstrációk zajlottak le. A jordániai kormánykörök a tüntetők ellen rendőrséget küldtek. A rendőröknek azonban nem sikerült szétkergetni a domonstrálókat, akik a Hasim-dinasztia és az imperializmus elleni jelszavakat hangoztattak. Követelték Jordánia népe hő óhajának teljesítését, amely az imperializmus béklyóitól akar megszabadulni. Az AP hírügynökség amani tudósítójának jelentése szerint Húszéin, Jordánia királya július 11-én, vagyis az iraki államfordulat napján az amani királyi palota tetejére „minden lehetőséggel számolva" helikoptert helyeztetett el. A csonka Bagdadi Paktum mohamedán tag jainak ülése Ankara (ČTK) - Ankarában, Törökország fővárosában július 13-ra virradó éjjel befejeződött a Bagdadi Paktum mohamedán tagjainak 14 órás ülése. Bayer török eflnök, Reza-Panlevi iráni sah és Mirza pakisztáni elnök megvitatták a közel-keleti helyzetet. A tanácskozások lefolyásáról hivatalos közleményt nem adtak ki. A Francé Presse ügynökség hírt közölt arról az USA-nak küldött üzenetről, amelyben Törökország, Pakisztán és Iran képviselői az USA elnökének köszönetet mondtak a libanoni amerikai intervencióért. A Bagdadi Paktum negyedik tagja Irak volt, melynek képviselője az iraki események következtében nem vett részt a Bagdadi Paktum mostani ülésén. rek szerint az "új forradalmi kormány megfosztotta Irak eddigi ENSZ-beli és Biztonsági Tanácsbeli képviselőjét a teljhatalomtól és új képviselőt nevezett ki. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára válaszában megerősítette, hogy valóban jelentést kapott Irak képviselőinek kicseréléséről. Kijelentette azonban, hogy ez a jelentés nem szolgáltat okot Irak jelenlegi képviselője teljhatalmának revíziójára. Emellett különös érveléssel élt arra hivatkozva, hogy Jordánia királya magát az iraki állam fejének tartja. Nagy-Britannia és Panama képviselői makacsul védelmezték azt a tézist, hogy Irak eddigi képviselőinek „jogai törvényesek". Araujo columbiai küldött, a Biztonsági Tanács elnöke hivatkozva az ENSZ főtitkárának „magyarázatára", megszakította az iraki küldött teljhatalma kérdésének tárgyalását. A Biztonsági Tanács ezután a libanoni kormány 1958. május 22-i levele

1 alapján jóváhagyta a következő napirendi pontot: „Libanon panasza azzal a helyzettel kapcsolatban, amely az EAK-nak Libanon belügyeibe való beavatkozásával bekövetkezett, amely helyzet folytatása veszélyezteti a nemzetközi békét és biztonságot." A vitában elsőként Lorge, az USA küldötte szólalt fel. „A hagyományos nemzetközi jogra" hivatkozva kijelentette, hogy az amerikai fegyveres erők partraszállásának egyedüli célja a Közép-Keleten a libanoni helyzet megszilárdítása. Ezt követően azonban kifejtette „a biztonság komoly veszélyeztetésének" elméletét, amelyet állítólag az iraki államfordulat jelent. Ez arra irányuló nyilvánvaló kisérlet volt, hogy már eleve igazolja az amerikai erőic alkalmazását Irak népe ellen. Lodge a forradalmi és nemzeti felszabadító mozgalmat „rejtett agressziónak" nevezte és kollektív erőfeszítésre szólított fel annak elnyomására. Dickson, Nagy-Britannia képviselője kijelentette, kormánya teljes mértékben egyetért az amerikai fegyveres erők kiküldésével. Ezután A. A. Szoboljev, a Szovjetunió képviselője beszélt. A.A. Szioljev beszéde a Biztonsági Tanács ülésén New York (ČTK) - A. A. Szoboljev a Biztonsági Tanács keddi ülésén kijelentette: Az Amerikai Egyesült Államok küldöttségének kérésére a Biztonsági Tanácsot ismét összehívták, hogy megtárgyalja a libanoni kérdést. Amint ismeretes, a Biztonsági Tanács már annak idején megtárgyalta Libanon panaszát, amely azt a vádat tartalmazta az Egyesült Arab Köztársaság ellen, hogy állítólag beavatkozik Libanon belügyeibe. Az ENSZ megfigyelőinek a Biztonsági Tanács határozata értelmében Libanonba irányítätt csoportja azonban az Egyesült Arab Köztársaság elleni vádat nem erősítette meg. „Nem találtunk seríimi bizonyítékot arra, hogy az Egyesült Arab Köztársaság beavatkozik Libanon ügyeibe" — jelentette ki Galo Plasa Lasso, a megfigyelők csoportjának elnöke, Equador volt köztársasági elnöke. A bejrúti sajtóértekezleten megerősítette, hogy a megfigyelők csoportjának nincs bizonyítéka arra, hogy a libanoni kormány ellen felkelt lázadók az EAK részéről támogatásban részesültek volna. Lasso kijelentette, hogy a libanoni eseményeket polgárháborúnak tekinti. Mi idézte elő tehát az USA azon követelését, hogy haladéktalanul hívják össze a Biztonsági Tanács ülését? Hogy erre a kérdésre válaszolhassunk, tájékozódást kell szereznünk arról, mi is történik tulajdonképpen a Közép- és Közel-Keleten, mi képezi a világ e részében fekvő országokban lezajló események alapját. Az a tény, hogy Samunnak minden erőfeszítése ellenére sem sikerült megszilárdítani a helyzetet az országában, csupán azt bizonyítja, hogy a iibanoni hatóságoknak sok gondjuk akad nem az Egyesült Arab Köztársaságból átszivárgó elemekkel, hanem az egész nép mozgalmával. Nagyon nehéz felszámolni az egész nép gyarmatosításellenes mozgalmát, ha nem segítenek a nyugati hatalmakból sürgősen Libanonba helyezett lökhajtásos repülőgépek, harckocsik és ágyuk sem. Nem titok, hogy az USA és más nyugati hatalmak abban bíztak, hogy sikerül nekik az ENSZ-nek Libanonba irányított megfigyelőit arra felhasználni, hogy igazolhassák az arab nemzetek elleni intervenció terveit. Reményük azonban nem vált valóra. Tegnap a libanoni eseményekhez az iraki események is csatlakoztak, ahol megdöntötték Fajszal király uralmát és kihirdették az Iraki Köztársaságot. Aref ezredes, az Iraki Köztársaság miniszterelnökének helyettese az iraki néphez intézett nyilatkozatában így szól: „A hű fiaira és a nemzeti fegyveres erőkre támaszkodó iraki nép felkelt, hogy hazáját felszabadítsa a gonosztevők uralma alól, akiket az imperializmus juttatott hatalomra, hogy irányítsa a nép sorsát, élvezze gazdagságát és vagyonát saját érdekében és személyes előnyeire." Az iraki események kizárólag az iraki nép belügyét képezik, amely nép felkelt a külföldi erőszak ellen és országát felszabadította Fajszal király reakciós kormányának uralma alól. Az a mód, ahogyan az USA kormánykörei az iraki eseményeket fogadták, azt mutatja, hogy kockán forog a közel- és közép-keleti agresszív katonai tömbök és elsősorban a Bagdadi Paktum léte. Az iraki események egyszersmind veszélyeztették az imperialista államok korlátlan uralmát ezen ország gazdasága felett. Éppen az imént hallottuk az USA képviselőjének kijelentését az amerikai fegyveres erök partraszállltásáról ribunon területén. Arról van szó, hogy az USA elhatározta, fegyveres erőivel nyíltan beavatkozik az arab országok belügyeibe és leigázza nemcsak Libanont, hanem más olyan arab államok nemzeteit is, amelyek szabadságuk és függetlenségük védelmére keltek. Az USA képviselője az agresszív akciókat azzal igyekezett igazolni, hogy erre Libanon jelenlegi uralkodói kérték. Azonban mindenki előtt teljesen világos, hogy ezek az uralkodók csupán az USA politikai bábjai és az ö kérésüket az USA külügyminisztériuma sugalmazta. Ilyen körülmények között az USA haderőinek Libanonba küldése agresszív cselekedet az arab világ nemzetei ellen, durva beavatkozás a világ e részében f.ékyo államok belügyeibe. Ez a tett az ENSZ alapokmányának durva megsértése, mert az alapokmány tiltja az erőnek a külpolitika eszközeké'ht való alkalmazását, A libanoni és iraki állam kérdéseinek megoldása ezen országok nemzeteinek tagadhatatlan joga. Az ezen országokban lejátszódó belső események nem képezhetnek ürügyet külföldi beavatkozásra belügyeikbe és a nyugati hatalmak minden egyes fegyveres intervenciója a legkomolyabb következményekkel fenyeget, a nemzetközi helyzet hirtelen kiéleződésének veszedelmét rejti magában és a világot új háború forgatagába sodorhatja. Ezekért a következményekért a fel'elosség az arab Kelet nemzetei elleni fegyverei intervenció szervezőire és résztvevőire, elsősorban az USA kormányára hárul. A Biztonsági Tanácsnak azon kötelezettségek alapján, amelyet az ENSZ alapokmánya a béke és biztonság rfiegórzésének kérdéseiben elrendel, határozott lépéseket kell tennie az arab országok ellen irányuló agresszió beszüntetésére, valamint a világ e része békéjének és nyugalmának biztosítására. A szovjet küldöttség a következő határozati javaslatot terjeszti elő: „A Biztonsági Tanács meghallgatta az USA képviselőjének az amerikai fegyveres erők Libanonba küldéséről szóló jelentését. Elismeri, hogy az ilyen akciók az arab országok nemzeteinek belügyeibe való durva beavatkozást jelentik és ezért ellenkeznek az ENSZ azon céljaival és elveivel, amelyeket az alapokmány második cikkelyének 7. pontja fejez ki. Ez a rendelkezés tiltja az olyan ügyekbe való beavatkozást, amelyek alapjában véve egy bizonyos állam belső hatáskörébe esnek. A Biztonsági Tanács azt a nézetet vallja, hoqv az USA akciói a nemzetközi béke és biztonság komoly veszélyeztetését jelentik és felhívja az USA kormányát, szüntesse be a fegyveres beavatkozást az az arab államok belügyeibe s haladéktalanul hívja vissza haderőit Libanon területéről. A szovjet küldöttség leiszólítja a Biztonsági Tanács valamennyi tagját, hogy támogassák ezt a határozati javaslatot. Amennyiben a Biztonsági Tanács a javaslatot elfogadja, úgy ez az arab államok belügyeibe való durva beavatkozás beszüntetésére, a háború reális veszedelmének kiküszöbölésére irányuló lépés lenne." Szünet után a Biztonsági Tanács ismét összeült, hogy meghallgassa De Baucellese francia küldött beszédét, aki engedelmesen ismételte az amerikai érvelést, amellyel az USA mentegette Libanon belügyeibe való fegyveres beavatkozását. A francia küldött azzal fenyegetödzött. hogy Franciaország szintén mérlegeli fegyveres erői Libanonba küldésének eshetőségét. A kanadai küldött azt javasolta a Biztonsági Tanács tagjainak, hogy az amerikai agressziót minősítsék az ENSZ megfigyelői csoportja feladatai kiégési ;tésének. Lufti, az EAK küldötte ismételten kijelentette, hogy Libanonban az ország belügyéről van szó és hogy az USA azoii vádja, hogy az EAK beavatkozik Libanon ügyeibe, teljesen koholt. Az USA intervenciója komolyan veszélyezteti a világbékét — mondotta Lufti. Biztonsági Tanács ülését 16-án folytatták. ÚT v-A 3 * 195

R .-,

ius 1

T