Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)

1958-07-16 / 195. szám, szerda

Világ proletárjai, egyesüljetek ! JSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. július 16. szerda öO fillér XI. évfolyam, 195. szám. Nem lehet útját állni a népek békekövetelésének Észak-Európa szép városára, Stockholmra irányul ma az emberiség békés életéért küzdő száz- és százmilliós tömegek figyelme. Nem aggódással, hanem sok-sok reménnyel és biztonságérzettel gondolunk mi is a svéd fővárosra, ahol ma kezdődik a béke-világkongresszus, a leszerelés és nemzetközi együttműködés kongresszusa. A Béke-Világtanács meghívására a világ minden tájáról érkezett, az emberiség sorsáért aggódó másfélezer békeküldött azért jött össze a mostani komoly időben, hogy a háborús veszély elhárításáról, az emberiség békés élete biztosításának lehetőségéről tárgyaljon. A béke küldöttei azzal a tudattal kezdik meg tanácskozásaikat, hogy azok az embermilliók, akik törhetetlenül hisznek az emberiség jobb jövőjében, gyűlölik a háborút, szeretik az életet, közös erővel kiharcolhatják a világbékét. A küldöttek nem vallanak egységes politikai nézetet. Sokan távol állnak a szocializmus gondolatától s ha másképpen is képzelik el a világ népei boldogulásának útját, mint mi, de az emberiség életére döntő fontosságú kérdésben egy véleményt alkotnak a szocialista tábor népeivel, mégpedig abban, hogy minden nép legfőbb vágyában nincs ellentét — s ez pedig a világbékéért folytatott harc legyőzhetetlen vágya. A kongresszuson tanulmányozni fogják azokat a feltételeket, melyek révén a béke, minden nép boldogulása érdekében, javíthatná és biztosíthatná a népek közötti békés együttműködést. Keresni fogják a lehetőségeket, hogyan hidalhatnák át az ellenőrzött általános leszerelésre vonatkozó egyezség megkötését akadályozó nehézségeket. A béke küldöttei tudatában vannak annak, hogy ilyen egyezséget csak a kormányok köthetnek, ezért segítséget akarnak nyújtani nekik, hogy minél előbb nyújtsanak egymásnak baráti kezet, s az általános leszerelés létrejöttével járuljanak hozzá az egész világon a háborútól mentes békés élet megteremtéséhez. De a világbéke-mozgalom sok százmilliós tömege tisztában van azzal is, hogy a világ közvéleménye ma olyan erőt j képvisel, mely rá tudja bírni az egyez- I ség létrejöttét akadályozó kormányo- ( kat, hogy elálljanak bűnös szándékuktól és kövessék a béke követeinek példáját, akik a különböző és több esetben élesen ellentétben álló nézeteik ellenére is a tárgyalóasztalhoz ülnek és közösen tanácskoznak. Ez az egyedüli módja annak, hogy a világ népei és kormányai között megváló- j suljon a nemzetközi békés együttműködés. A kapitalista világ vezető tényezői s a közvéleményre hatni akaró szószólói azzal akarnak gátat vetni a mind nagyobb méretű békemozgalomnak s megbénítani a Béke-világtanács kezdeményezését, hogy hirdetik: a világbéke-mozgalom a kommunisták ügyét segíti elő, ne támogassák, mert ez rájuk zúdíthatja a kommunizmus „veszedelmét." E tény elismeréséért büszke lehet a világ minden kommunistája, mert az, aki az emberiség békés és virágzó életéért küzd, a legnemesebbet cselekszi, így egyesül a kommunisták nemzetközi forradalmi mozgalma a népek millióinak legfőbb vágyával, melynek célja — felemelkedni az elesettségből, a leigázásból és szabad, békés, független életet élni. Mindnyájunk emlékezetében még elevenen élnek a kommunista és munkáspártok múlt évi moszkvai tanácskozásának eredményei, a Deklaráció és a Békekiáltvány gondolatai, melyek ma is időszerűek, s az egész emberiség vágyának adnak kifejezést, amikor azt mondják, hogy a béke erői ma már olyan nagyok, hogy megvan a reális j lehetőség a háború elhárítására; hogy ; a békét csak akkor védhetjük meg, ha ) mindenki, akinek drága a béke, egye- ! siti törekvését, fokozza éberségét a | háborús bujtogatok intrikáival szem- I ben s tudatosítja, hogy legszentebb • kötelessége a béke védelméért folyó ' harc erősítése. Ezekből a szavakból is kitűnik, hogy a háború és a békés , együttélés kérdése még ma is a világ- ! politika alapvető problémája. S ha így áll a kérdés, nézzük csak, a világpolitikában ki szolgálja az emberiség haladásának ügyét és ki gátolja azt. A kommunisták tartják-e rettegésben a világ népeit, vagy pedig a kommunisták békeoffenzívájától rettegő imperialisták? A Szovjetunió, s vele együtt az egész szocialista tábor minden tettével arra törekszik, hogy enyhítse a nemzetközi feszültséget, létrehozza a népek közötti békés együttélést, az államok társadalmi és szociális rendszerére való tekintet nélkül, az országok közötti kölcsönös együtműködés fejlesztésével, a békés együttélés elvei betartásának alapján. A Szovjetuniónak legutóbb tett javaslatai a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésére, a csúcsértekezlet megtartására, a NATO tagállamai és a Varsói Szerződésben részt vevő országok közötti megnemtámadási szerződés megkötésére, és az általános ellenőrzött leszerelésre vonatkozó újabb szovjet javaslatok, s a hatalmas méretű gazdasági szerződés felajánlása az USA-nak, valamint a közép-európai atommmentes övezet létesítésére tett lengyel javaslat és hazánknak a világ népei közötti békés együttélést építő külpolitikája — mindmind arról tanúskodik, hogy a szocialista tábor a Szovjetunió vezetésével a világbéke teljes győzelméért harcol. Ezt az egész emberiség érdekében teszi. A mindnyájunknak, minden nép fiának annyira drága béke ezért lenne kommunista propaganda? Vagy a kommunizmus „veszedelmét" zúdítják-e a kapitalista világra Hruscsov elvtársnak a Németország Szocialista Egységpártja legutóbbi kongresszusán mondott szavai? Hruscsov elvtárs kijelentette: „Tökrekvéseinket a békéért folytatott harcban ksézségesen egyesítjük minden becsületes ember törekvésével, legyen az labourista, vagy liberalista, reformista vagy nacionalista. Ezen az alapon kötjük az együttműködés kapcsolatait minden békeerővel." Ez a kijelentés mindennél legfényesebben bizonyítja, hogy a kommunisták a legőszintébben kívánják a békés együttélést s vágyuk, hogy az egész emberiség békében éljen. Ellenben nem így cselekszenek az imperialisták vezetői, akik hatalmukat azzal akarják erősíteni, hogy továbbra is folytatják a népek leigázásának politikáját, s hogy megmeneküljenek a gazdasági válságtól, s továbbra is alkalmazhassák az erő politikáját, nem akarják elfogadni a Szovjetunió békés javaslatait és lázasan fegyverkeznek. Megmenti-e ez őket mondjuk a gazdasági válságtól? Az Amerikai Egyesült Államokban 1956-ban 41 milliárd dollárt fordítottak fegyverkezésre. Ez jóval nagyobb összeg, mint Franciaország, vagy pedig India, Egyiptom, Ausztrália és Argentína nemzeti jövedelme. A válság tünetei az USA-ban azóta is egyre mélyültek és nagyobb lett a munkanélküliség. Hogy a kapitalista államok dolgozói is emelhessék életszínvonalukat, mentesülhessenek a válság rémétől, s biztonságban élhessenek, a Szovjetunió javasolta együttműködésre, a különböző szociális és gazdasági rendszerű országok közötti gazdasági kapcsolatok, s a kölcsönös kereskedelem legszélesebb méretű kifejlesztésére van szükség. S ez az országok közötti bizalom kérdése. A világbéke kérdése. E kérdés megoldását segíti elő a stockholmi béke-világkongresszus, a leszerelési és nemzetközi együttműködés kongresszusa, mely a legégetőbb nemzetközi kérdésekben, mint pl. a nukleáris fegyverek gyártásában és a velük folytatott kísérletek beszüntetésében, a csúcsértekezlet megtartásában, minden népnek a szabadsághoz, a politikai s gazdasági függetlenséghez való jogának elismerésében felmerülő nehézségeket tisztázhatja s nagyban hozzájárulhat a nagyhatalmak közötti j mielőbbi megegyezés megkötéséhez, j Az azonban bizonyos, hogy a világ- j béke-mozgalom győzedelmeskedni fog minden ármány felett, mert ma már , nem létezhet olyan sötét erő, mely : útját állhatná a népek, az emberiség száz- és százmilliói követelésének. A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének levele a nyugatnémet szövetségi kancellárhoz (ČTK) J Viliam Široký, a Csehszlovák Köztársaság miniszeterelnöke dr. Kunrad Adenauerhoz. a Német Szövetségi Köztársaság kancellárjához levelet intézett, amelyben rámutat arra a tényre, hogy a második világháború befejezése óta eltelt 13 év során mind ez ideig nem állanak fenn rendszeres kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között. Ezzel kapcsolatban a Csehszlovák Köztársaság miniszterelnöke utal a nyugtalanító európai helyzetre s az események veszedelmes fejlődésére a Német Szövetségi Köztársaságban és abban a törekvésében. hogy hozzájáruljon ezen állapot megjavításához, javasolja a két szomszédos állam közötti kölcsönös diplomáciai kapcsolatok felvételét. A miniszterelnök levelét a Szovjetunió bonni nagykövetségének közvetítésével július 12-én adták át. A levél így hangzik: Tisztelt DR. KONRÁD ADENAUER ÚR, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja Bonn Prága 1958. július 1. Tisztelt szövetségi kancellár úr! Fontos és égetően sürgős kérdésben fordulok Önhöz, amely közvetlenül érinti a csehszlovák és német nép érdekét. Ez a kérdés az országaink közötti nem normális kapcsolatok kérdése. Feltételezem, hogy nemcsak országaink népének érdekei, hanem a jelenlegi európai helyzet is megkívánja, hogy e kérdés egyes szempontjaival foglalkozzunk, eszmecserét folytassunk róla és törekedjünk e kérdés kielégítő megoldására. Ogy vélem, egyetért velem abban, hogy nem lehet normálisnak tekinteni, ha államaink között— amelyek szomszédosak — a második világháború óta eltelt 13 év alatt még diplomáciai kapcsolatok sem létesültek. Nyilvánvaló, hogy ez a tény nem válhat javára államaink érdekeinek, sem pedig a jelenlegi nemzetközi helyzet javulásának. Ezért úgy vélem, hogy országaink népeinek a nemzetközi feszültség enyhítése és a békés együttműködés érdekében nem lehet beletörődniök a jelenlegi helyzetbe. A csehszlovák kormány békeszerető politikájának szellemében ezért szeretném Önnel közölni e kérdésben elfoglalt álláspontunkat és egyes javaslatokat tenni, melyek azt a célt követik, hogy hozzájáruljanak kapcsolataink és az európai légkör megjavításához. Remélem, nem kell Önt, szövetségi kancellár úr arról biztosítanom, hogy a Csehszlovák Köztársaság kormányát e javaslatok megtételében semmi más nem vezérelte, csupán a békeszerető cél. A kölcsönös kapcsolatok megjavításával Európa szívében a Csehszlovák Köztársaság kormányát az a törekvés vezérli, hogy hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és az államok közötti bizalom fokozatos helyreállításához. A Csehszlovák Köztársaság kormánya e lépést megteszi annak ellenére, hogy az események kibontakozása a Német Szövetségi Köztársaságban főleg a legutóbbi időben olyan körülmények között történik, amelyekkel a Csehszlovák Köztársaság kormánya és népe nem ért és a jövőben sem érthet egyet. Nem akarom Ön előtt elhallgatni, hogy nem nézzük nyugtalanság nélkül azt a veszedelmes utat, amelyen a Német Szövetségi Köztársaság kormányának politikája halad. Hiszen tény, amelyet minden felelős politikusnak el kell ismerne, hogy főképpen a szövetségi parlamentnek a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzéséről szóló határozata rontja a közép-európai helyzetet, veszélyezteti a békét és semmi jót sem hoz magának a német népnek sem. Feltételezheti-e valaki azt, hogy a pusztító atom- és rakétafegyverek felhalmozása olyan államban, amely az egymással szemben álló katonai csoportosulások határán fekszik, hozzájárul a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és csökkenti a háború veszedelmét? És ellenkezőleg: lehet-e felelősségteljesen azt állítani, hogy a közép-európai atomfegyvermentes övezet a béke érdekei, valamint a német nép érdekei ellen volna ? Emellett a dolgokat úgy adják elő, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban nem léteznek olyan erők, amelyek az agresszív háborút kívánnák és hogy a szövetségi kormány védelmi intézkedését a szocialista államok részéről való támadás feltehető veszedelme kényszeríti ki. Az ilyen állítás teljesen ésszerűtlen, mert a szocialista államok soha senkit sem támadnak meg, leghőbb vágyuk, hogy békében éljenek valamennyi nemzettel. Hiszen ismeretes, hogy ezek az államok és közöttük a Csehszlovák Köztársaság is minduntalan lépéseket tesznek arra, hogy a nemzetközi fejlődésből kizárják az atomháború és egyáltalán a háború veszedelmét. Naponta megerősített tény azonban az, hogy a Német Szövetségi Köztársaságban olyan erők vannak, amelyek nem merítve tanulságot a múltból, nyíltan hirdetik á visszacsapás gondolatát, területi igényekkel állanak elő és készségesen állanak az Amerikai Egyesült Államok agresszív köreinek szolgálatába, amely megkísérli, hogy megdöntse a szocialista országokban fennálló rendszert. Ha ezzel kapcsolatban tekintetbe vesszük, hogy a Német Szövetségi Köztársaság területén megtűrnek idegen rádióállomásokat is, amelyek gyűlöletet hirdetnek a szocialista államok ellen, hogy a Német Szövetségi (Folytatás a 3. oldalon) MEGÉRETT A KALASZ EJ a a soron levő feladatokat fontosságuk és halaszthatatlanságuk alapján " mérlegeljük, mindenek elé az aratás kerül. A déli járások nagy részében megérett a rozs és sok helyen már az őszi búza is. Szükség van most minden segítő kézre, de különösen a traktorállomások erejét, felkészültségét teszi próbára az idei aratás. Az aratás, cséplés, egyszóval a termés gyors betakarításának fontosságát hangsúlyozza Csehszlovákia kormányának legutolsó, az aratással, illetve a termés betakarításával kapcsolatos felhívása. Ez a felhívás az ország összes dolgozóinak szól. Minden becsületes embernek, akiben van egy kis felelősségérzet az ország iránt, a jövővel kapcsolatban. A kalász megérett, s most az a fontos, hogy minél gyorsabban a raktárakba kerüljön a mag. Több mint 90 gép dolgozik Nem túlzás, ha azt állítjuk, hogy a tornaijai traktorállomás ez idén úgy felkészült az aratásra, mint még soha. Az üzemi pártszervezet már az előkészületeknéf nagy gondot fordított arra, hogy a gépek minél tökéletesebb javítást kapjanak. A járásban szinte egyik napról a másikra köszöntött be az aratás. A múlt hét végén már több mint 90 aratógép, kombájn és kaszálógép dolgozott a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Pénteken pl. járási méretben csupán a traktorállomás gépei majdnem 400 hektárról aratták le a termést. Azért mondjuk, hogy csupán a traktorállomás gépei, mert nemcsak azok dolgoznak, hanem ahol a szükség úgy kívánja, a szövetkezetesek sem restellik megfogni a kaszát. A járás vezetői A járási pártbizottság, a járási nemzeti bizottság, a reális lehetőségek figyelembevételével határozatot fogadtak el, amelynek értelmében az aratás, cséplés és az állam iránti kötelezettség teljesítésének határidejét 5 nappal lerövidítik. Mi szülte ezt az elhatározást? Az, hogy a termés minél előbb zsákba, illetve magtárba kerüljön. Ahogy már szóltunk is róla, a gépek jól meg vannak javítva, a traktorosok és szövetkezetesak szorgalma szinte határtalan. De taTán nem is volna teljesen reális az állításunk, ha csak a traktorosok ..és szövetkezetesek szorgalmát említenénk meg, mert itt többről van szó: az egész járásról. Kovács Arpád, a Nemzeti Front járási titkára így vélekedett: — A Nemzeti Frontban tömörülő tömegszervezetek kötelezettséget vállaltak, hogy a termés gyors betakarításáért folytatott küzdelem az ő harcuk is. Két műszakban A munka jó megszervezése már magában is fél sikert jelent, különösen, ha az a gépek jó kihasználásával párosul. Ezért a traktorállomás munkatervében az is szerepel, hogy — amilyen mértékben csak lehetséges — bevezetik a két műszakban történő munkát. Ügyszólván még csak napokkal ezelőtt kezdődött meg az aratás, de a legtöbb szövetkezetben már a tarlóhántást is végzik. Éjszakánként a járás majdnem valamennyi községében látni lehet a traktorok fényszóróját. A fiatalok is segítenek A tornaijai járást munkátszerető fiatalok lakják, olyan fiatalok, akik értelmét látják az iparkodásnak, akik szót értenek a párttal, aktív építői a szocializmusnak. Nem kell lámpással keresni a példát ahhoz, hogy a fenti állítást konkrét tényekkel is alátámasszuk. A CSISZ-tagok pl. pártunk XI. kongresszusát nemcsak forró szívvel, fiatal lelkesedéssel, hanem értékes, konkrét munkafelajánlásokkal köszöntötték. A traktorállomáson dolgozó fiatalok ígéretet tettek, hogy az idén 32 ezer korona értékű üzemanyagot takarítanak meg. A járás területén levő szövetkezetekben már 20 ifjúsági munkacsoport létesült. Most pedig, hogy elérkezett a kenyérnek való betakarításának ideje, a szövetkezetekben, de majdnem valamennyit a tarlón vagy a cséplőgépek mellett találjuk. Igen, a cséplőgépek mellett, mert már több szövetkezetben zúg a cséplőgép. Míg ezeket a sorokat papírra vetem, érkezik a hír: Gömörben és Lénártfalán is megkezdték a cséplést. Mind a két szövetkezetben az őszi árpát csépelik. Járási méretben pedig úgyszólván egy nap alatt több mint 16 tonna életet csépeltek ki. Befejezésül még csak annyit, hogy ahol ilyen lelkesedéssel, ilyen ütemben folyik a munka, mint a tornaijai járásban, a várt siker nem maradhat el. Góliát István, a párt vezető titkára szerint megvannak a lehetőségek arra, hogy a Banská Bystrica-i kerületben a tornaijai járás elsőnek fejezhesse be az aratást és a cséplést, s a beadási kötelezettség teljesftésében is az övék legyen a babér. Sz. I. A Tornaijai Állami Gazdaságban az őszi búzát aratják Lénártfalán az őszi árpát csépelik. (Németh felvételei^