Új Szó, 1958. július (11. évfolyam, 180-210.szám)
1958-07-16 / 195. szám, szerda
~A nagy barátságTalán azok között a szerencsések között voltak önök is, akik a prágai Vár harmadik zsúfolt udvarában állhattak, avagy legalább a rádió mellett követhették figyelemmel A. Novotný elvtárs köztársasági elnöknek és kísérete tagjainak fogadását a Szovjetunióból való visszatértük alkalmával. Most, hogy e nagy és dicső út véget ért, még sokáig elgondolkozunk majd sok minden felett. Novotný elvtárs beszédében megemlítette, hogy ez idén lesz 15 éve a csehszlovák-szovjet baráti és segélynyújtási szerződés megkötésének. Többek között a következőt mondotta: „látogatásunk kifejezően arról tanúskodott, hogy ez a szerződés nemcsak a kormányoknak, hanem országaink népének szerződése volt." A Vár harmadik udvarán e szavak elhangzása után az egyetértés tapsa és éltetés hangzott el. Sok tízezer prágai lakos ezzel juttatta kifejezésre Csehszlovákia népeinek egyetértését. Az ember ilyen pillanatokban tudatosítja, hogy népünk szól a Szovjetunióhoz való kapcsolatainkról. Az embereknek nincsen már szükségük „a szerződés" szóra sem. Ez a szó már korántsem fejezheti ki a szovjet nép, a Szovjetunió iránti kapcsolatainkat. Ha bárkit is megkérdeznénk, milyen a mi kapcsolatunk a Szovjetunióval, több mint valószínű, hogy így válaszolna. A szovjet emberek testvéreink, tehát magától értetődő, hogy örök időkre szövetségben vagyunk velük. Erre a kérdésre hazánkban az emberek minden bizonnyal nem csupán azt válaszolnák, hogy a Szovjetunióval szerző dést kötöttünk, mert kapcsolataink a Szovjetunióval sokkal többet jelentenek, mint valamiféle szerződés, amelyet két állam köt egymással ... Szavakkal alig fejezhetjük ki azt a tényt, hogyha Moszkvától Leningrádig utazunk és onnét a Szovjetunió déli hegyvidékére, a tajgán keresztül keletre, egészen Vlagyivosztokig és északra Csukotkáig — mindenütt testvérekre, igaz barátokra találunk, akikben mindig s mindenben megbízhatunk. Ez népünk és a szovjet nép kölcsönös szeretetének forrása. Novotný elvtárs a prágai Várban hétfőn tartott beszédében erre a kérdésre is megadta a kellő választ, amikor azt mondotta, hogy a szövetség és a barátság útja a Szovjetunióban a proletár nemzetköziség, a nemzetközi kommunizmus diadalútja volt. Ez olyan erő, mely egybefűzi az emberek millióit, ez a közösség harcban kovácsolódott, a legnagyobb áldozatok szentesítették, olyan áldozatok, amelyeket barát nyújthat barátnak. Ezt az egységet az együtt ontott vér szentesítette meg. Ez olyan erő, mely a szó legszorosabb értelmében hegyeket mozdíthat el helyéről és segítséget nyújt nékünk abban, hogy felépítsük a szocializmus nagyszerű épületét. A Szovjetuniói és népe iránti baráti kapcsolataink azért oly szilárdak és őszinték, mert népünk mindig a szovjet nép harcos társa, közöttünk teljes eszmei egység uralkodik, a marxizmus-leninizmus elveihez igazodunk és együttes célkitűzésünk a kommunizmus győzelme. Ezért hazánk és a Szovjetunió között sohasem volt nézeteltérés, hanem mindig teljes egyetértés uralkodott. És ez örök időkre így is lesz. -arA csehszlovák küldöttség elutazott a stockholmi békekongresszusra (ČTK) - Kedden, július 15-én elutazott Prágából a csehszlovák küldöttség, mely részt vesz a Stockholmban július 16-tól 22-ig rendezendő 1-fenyverzési és nemzetközi együttműködési béikekongresszuson. A 25taqú küldöttséget Jan Mukaŕovský akadémikus, a Békevédők Csehszlovákiai Bizottságának elnöke vezeti. A küldöttség tagjai hazánk lakosságának valamennyi rétegét képviselik. A dolgozó ifjúság nagyjelentőségű tanácskozása A VILÁGÉRTEKEZLET második napja gazdag volt eseményekben: elhangzott a második és harmadik főbeszámoló. A dolgozó ifjúság jövőjéről, a béke védelme érdekében, az atom- és termonukleáris J iború veszélye ellő—' egységes akcióról valóban a leghivatottabb: Hiroshi Yamakawa, a japán Sohyo szakszervezeti ifjúsági tanácsának alelnöke, a vasutasok szakszervezete ífí'*'ági csoportjának elnöke beszélt. Lazaro Penya, a szakszervezeti világszövetség titkára a szakszervezeteknek a dolgozó ifjúság megszervezéséért és egységéért folytatott harcáról. valamint a fiatal dolgozóknak a s-Kszervezetekben kifejtett tevékenységéről s a c-akszervezetekre gyakorolt hatásáról szólott. A három főbeszámoló felölelte a viláq ifjúságának minden életbevágó közös kérdését. Egyaránt vitatkozhatnak a fiatalok, akár az egységes szocialista tábor, akár a -'-zályokkal teli kapitalista rendszer országaiból valók. Az öt világrészből Prágába sereglett több száz küldött alaposan kihasználja a rendelkezésére álló alkalmat. Már eddig felszólaltak Románia, Marokkó, Ausztráli" az NDK, Mexikó, a Szovjetunió. Francia-Afrika, Finnország, Ceylon, Peru, Guatemala, Hollandia, Jamaika, Belgium és Csehszlovákia küldöttei. MIRŐL BESZÉLTEK? Mindegyikük mást mondott és mégis ugyanazt. Helyzetükről, életükről, jelenükről, jövőjükről, aszerint, honnan valók. Az őket védő, illetve sújtó törvényekről. A törvénytelenségről, amely Francia-Afrika küldöttének találó megállapítása szerint náluk törvényesség, mely tűri és engedélyezi, hogy a dolgozó fiatal azonos munkáért ötven százalékkal kevesebb munkabért kapjon. A bennszülött nép tanulatlan, műveletlen, a lakosság 85—90 százaléka analfabéta. Az iskolaköteles gyermekeknek nem egészen nyolc százaléka látogatja az iskolát. Ez mind a gyarmatosítás! politika következménye. Bizony van mit tennie az ottani haladó szakszervezet tagjainak. De téved, aki azt hiszi, hogy ez csak Afrikéban lehetséges. Finnországban szintén törvény szabályozza a munkabérek összegét és a fiataloknak azonos munkáért sokkal kevesebbet juttat. Milyen furcsán, idegenül hat az ilyen felszólalás a mi táborunkon belül. Azért érdemes meghallgatni, szükség van rá, hogy tanuljunk, ne feledjük a múltat NEM KÖNNYŰ FELADAT annak az eldöntése, kivel beszélgessek a szünetben? Hátha akad ismerős ilyen népes gyülekezetben. Nem kell túl sokat keresnem. A hazánkban nagy sikert aratott Ludas Matyi film jól* ismert Piroskája, Horváth Teri, a Budapesti Petőfi Színház tagja, egy koromfekete hajú, igen szép japán lánnyal beszélget. Sumi Tanaka, a szép japán kislány, a tókioi dohánygyárban dolgozik és üzemében a szakszervezeti nőbizottság alelnöke: — Örülök, hogy részt vehetek ezen a jelentős tanácskozáson. Japán szenvedett először az atomfegyverek hatásától és ezért számunkra igen fontos, hogy közös erővel, még erőteljesebben megszervezzük a háború, nevezetesen az atomháború elleni harcot. Hoztam magammal fényképfelvételeket a hirosimai pusztításokról. Megmutatom társaimnak, hogy maguk lássák e szörnyűségeket. Az ifjúság nem szívleli az igazságtalanságokat és küzd ellenük. EDDIG SZÓL a fiatal japán szakszervezeti funkcionárius és békeharcos tömör nyilatkozata. Japán jelentős ország. Tehetséges, szorgalmas nép lakja. Sumi Tanaka nem áll egyedül nézetével. Ha hazája lakosságának többsége magáévé teszi ezeket a törekvéseket, nagy lépést teszünk előre, és Japánon kívül másokra, mindenkire számítunk a dolgozók érdekében folytatott szent harcunkban. Jó Sándor Kambodzsai parlamenti küldöttség érkezik hazánkba A nemzetgyűlés elnökségének meghívására csütörtökön, július 17-én Prágába érkezik a Kambodzsai Királyság parlamenti küldöttsége, melyet Sam Nhean képviselő, a királyi tanács alelnöke vezet. A kambodzsai képviselők 15 napig maradnak hazánkban. Látogatást tesznek egyes cseh és szlovákiai kerületekben, hogy megtekintsenek ipari és mezőgazdasági üzemeket, fürdőhelyeket, kulturális intézményeket és friegismerkedjenek népünk életével. Végrehajtották a halálos ítéleteket (ČTK) — E napokban végrehajtották a halálos ítéletet Leon Buntán. Mikuláš Spišiakon, Ján Knapekon, Joaef Rojkon és Ludovit Lacon, a Hlinka-gárda egykori rohamosztagosain, akiket a bratislavai és a Banská Bystrica-i kerületi bíróság ítélt halálra a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevőinek és más haladó szellemű polgároknak meggyilkolásáért. A Csehszlovák Köztársaság miniszterelnökének levele a nyugatnémet szövetségi kancellárhoz (Folytatás az 1. oldalról.) Köztársaság területéről a Csehszlovák Köztársaság területére ügynököket küldenek és hogy a Német Szövetségi Köztársaság eddig mindig visszautasította a Csehszlovák Köztársaság őszintén gondolt javaslatait, a kölcsönös kapcsolatok felvételére érthető, hogy a csehszlovák nép bizalmatlanul fogad minden nyilatkozatot arról, hogy a nyugatnémet hadsereg atomfelfegyverzésének tervei védelmi jellegűek és hogy a Német Szövetségi Köztársaság kormányának óhaja, hogy jó kapcsolatokat teremtsen a keleti államokkal. Amennyiben a Német • Szövetségi Köztársaság kormánya valóban ilyen kapcsolatok megteremtését kívánja a kelet-európai államokkal és valóra akarja váltani 1956. évi nyilatkozatát, amelyben készségét fejezte ki arra nézve, hogy lemond az erőszak alkalmazásáról azon európai államok ellen, amelyek nem tagjai az Északatlanti Tömbnek és a Nyugateurópai Uniónak, jó alkalom kínálkozik a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megkötésére vonatkozó javaslat megtárgyalására. Nem fér kétség ahhoz, hogy ilyen paktum megkötése változást idézne elő a két katonai csoportosulás államai között fennálló kapcsolatok terén és lényegesen csökkentené azt a veszedelmet, hogy a közöttük felmerülő esetleges ellentétek fegyveres konfliktusban törnének ki. A csehszlovák kormány azt a nézetet vallja, hogy a Német Szövetségi Köztársaságnak a paktum javaslatával kapcsolatos pozitív álláspontja a Német Szövetségi Köztársaság érdekében lenne és hozzájárulna a bizalmatlanság kiküszöböléséhez a Német Szövetségi Köztársasággal szemben. A szövetségi kormánynak a középeurópai atomfegyvermentes övezet megteremtésére vonatkozó lengyel javaslattal kapcsolatos elutasító álláspontja is érthetetlen, ha tekintetbe vesszük, hogy ez a javaslat csupán azt a célt követi, hogy hozzájáruljon a feszültség enyhítéséhez és az atomháború veszedelmének kiküszöböléséhez Közép-Európában. Az ezen tervet elutasító államok képviselőinek egyike sem tudott olyan okot felhozni, amely megdöntötte volna a javaslat békés jellegét és amely bebizonyította volna, hogy azok az államok, amelyek készségüket nyilvánították az övezetben való részvételre, a maguk számára valamilyen egyoldalú előnyt keresnének. Hogyan lehetséges, szövetségi kancellár úr, jóakaratról beszélni a feszültség enyhítésének és a leszerelés elérésének kérdésében, ha már eleve elvetnek minden vitát a javasolt terv kérdéseiben. A Csehszlovák Köztársaság kormánya továbbra is úgy véli, hogy az atommentes övezetre vonatkozó terv reális javaslat, amellyel a legnagyobb komolysággal kell foglalkozni, tekintet nélkül egyes államok elutasító álláspontjára, amelyek Európában önző célokat követnek és amelyeknek idegenek az európai nemzetek érdekei. Nem fér kétség ahhoz, hogy e tények bonyolulttá teszik az európai helyzetet. Ügy vélem, hogy ilyen körülmények között minden olyan lehetőséget meg kell keresni, amely elősegítené a helyzet enyhítését. Nézetem szerint e kérdésben jelentős szerepet tölthetne be a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok javítása. Államaink közvetlenül szomszédosak és kétségtelen, hogy kapcsolataink rendszeresítése a területi sérthetetlenség és szuverenitás kölcsönös tiszteletbentartásának, a meg nem támadásnak, a belügyekbe való kölcsönös be nem avatkozásnak és az egyenjogúságnak elvein hozzájárulna a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és javára válna mindkét ország népének. Egyébként ismeretes, hogy maga az élet kényszerítette ki a valóságos kapcsolatok egész sorát, tekintet nélkül a Német Szövetségi Köztársaság hivatalos köreinek álláspontjára; ez bizonyítja. az eddigi helyzet rendszertelenségét és egyenesen sugalmazza, hogy a kapcsolatok rendszeresítése a széleskörű együttműködés alapját képezné minden téren. Kapcsolataink rendezése hozzájárulna mind a kölcsönös gazdasági együttműködés, mind a kulturális és más kapcsolatok fejlesztéséhez. A jelenlegi helyzet nem felel meg a német és a csehszlovák nép azon kívánságának, hogy békében és jó szomszédi együttműködésben éljen. A tények egész sora bizonyítja, hogy a hivatalos kapcsolatok hiánya a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között kizárólag azon erők javára válik, amelyek éppúgy, mint régebben a német népet Csehszlovákia népe elleni ellenségeskedésre vezetik és amelyek arra törekszenek, hogy Európában háborús tűzfészket tartsanak fenn. Ideje volna, hogy lemondjanak arról a politikáról, mely nem ismeri el a történelmi tényeket és ideje volna, hogy államaink a diplomáciai kapcsolatok felvételével a békés egymás mellett élés útjára lépjenek. Azt a nézetet vallom, hogy semmi ok sem szólhat a rendszeresítés ellen, mert ha hinnem kell a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek a feszültség enyhítésével összefüggésben nyilvánított jóakaratában és a közép-európai országokkal szemben fennálló kapcsolatokról szóló biztosításokban, a szövetségi kormánynak a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közötti kapcsolatok rendszeresítésének kérdésében pozitív álláspontra kellene helyezkednie. Csehszlovákia népe, mely nem érez gyűlöletet a német nép irányában, már több ízben bebizonyította, hogy békében és barátságban kíván élni az egész német nemzettel. Ennek bizonyítékai a gazdag és mindkét félre előnyös kapcsolatok a Csehszlovák Köztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság között, amellyel minket mély barátság köt össze. Mi ezt a barátságot nagyra becsüljük. Csehszlovákia népének óhaja, hogy a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között is a lehető leghamarabb a legjobb szomszédi kapcsolatok jöjjenek létre. Meg vagyok győződve róla, hogy ez az óhaja a Német Szövetségi Köztársaság népének is. A csehszlovák kormány ezért úgy véli, hogy lehetséges és napjainkban nagyon is kívánatos, hogy a két állam kormányai megállapodjanak a diplomáciai kapcsolatok felvételében. Csehszlovákia kormánya készen áll, hogy e kérdésben haladéktalanul Prágában vagy Bonnban, vagy más helyen megkezdje a tárgyalásokat és erre vonatkozólag kinevezze képviselőiti Ezt a javaslatot, szövetségi kancellár úr, abban a meggyőződésben teszem önnek, hogy a szövetségi kormány a közép-európai légkör megjavítására irányuló törekvés és a jó szomszédi békés együttműködés szellemében tanulmányozza azt át. Természetesen hajlandó vagyok gondosan áttanulmányozni az Önök javaslatait is, amelyek lehetővé tennék, hogy a legrövidebb időn belül rendszeres kapcsolatok jöjjenek létre a Csehszlovák Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között. Teljes tistzelettel VILIAM ŠIROKÝ s. k. Az olasz neorealizmus válsáqa es a Karlovy Vary-i filmfesztivál eseményei e (Kiküldött tudósítónk jelentése) A Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál újabb eseményeiről számolhatok be. Elsősorban meg szeretném említeni, hogy újabb, nevezetes egyéniségek érkeztek. Többek között itt van már a nagy francia filmesztéta, a Film története című könyv szerzője - Georges Sadoul. Cesare Zavattini, az olasz neorealizmus atyja mellett üdvözölhettük körünkben Giuseppe de Santis híres olasz neorealista rendezőt. Itt van az olvasóink előtt is bizonyára ismert szovjet szakember — Jurenyev, Jerzy Toeplitz, a jónevű lengyel filmesztéta és a film világának más jelentős tényezői. Ez is igazolja azt, hogy fesztiválunk nem a szenzációhajhászást, a setárkultuszt kívánja szolgálni, hanem nagyszerű alkalmat nyújt az alkotó véleménycserére. Kedden nagyszámú szakember és újságíró jelenlétében megnyitották az úgynevezett nyílt fórumot. Miután A. M. Brousil professzor megnyitotta a vitát, Elmar Klos csehszlovák rendező mondott néhány érdekes gondolatot elsősorban a saját filmgyártásunkkal kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy a mű időszerűsége, modernsége nem a külsőségekben keresendő, hanem az alapgondolat progresszivitásában, amelyet természetesen modern formanyelven kell kifejezni. Történelmi témájú filmekben is lehet a mához szólni — mondotta — és ezt a tételt Zeman Ördögi találmány című filmjével dokumentálta. Szükség van azonban az egészséges, haladó tendenciára s ebben a mi filmművészetünk nem tehet semmiféle engedményt. E. Klos végül arról beszélt, hogy az idén az évi termést jelentő huszonnégy film közül tizenkilenc mai témájú. A. J. Liehm, a Külügyminisztérium sajtóosztályának képviselője igen érdekes polemikus felszólalásában foglalkozott a nyugati filmgyártás helyzetével. Elsősorban az olasz neorealizmus jelenlegi válságának kérdését vetette fel, kiemelve azt, hogy ez a nagy sikereket elért irányzat új filmstílus, nem pedig új világnézet' létrejöttét jelentette. Rámutatott arra, hogy a neorealizmus alkotói közül egyesek, például Fellini rendező az utóbbi időben - a múlttól eltérően kerüli a társadalmilag fontos témakört. Mindebből azt a következtetést vonta le, hogy a neorealista művészek az uralkodó körök nyomására kényszerültek ezekbe a pozíciókba és ezért helytelen volna, ha mi a neorealizmus mai kompromisszumos helyzetéből kiindulva példaadó, követendő irányzatot látnánk benne. Liehm elvtárs kiemelte a francia filmművészet sikereit, amely példát szolgáltat s nem másol. A francia filmművészet az utóbbi években számos tehetséges alkotóval gazdagodott, akik korszerű témakörrel foglalkoznak. Továbbá beszélt Bardem spanyol rendező érdemdús munkásságáról s arról, hogy egyes, gyarmati rabságból kiszabadult országok, mint például India, Indonézia, Ceylon és az Egyesült Arab Köztársaság kinematográfiája helyes úton haladva a mai életet tükrözi. Most még néhány szőt szeretnék mondani a legutóbb látott filmekről. Az Éjszaka ördöge című nyugatnémet film bűnügyi témakör keretében, igen érdekfeszítő formában és elismerésre méltó szakmai felkészültséggel akarja kifejezésre juttatni azt a gondolatot, hogy a hitleri rendszsr sárbataposott minden jogszabályt. A film sok kellemetlent mcnd a nácizmus címére, de eszmeileg mégsem lehetünk vele elégedettek, mert ugyanakkor túlságosan rózsaszínűvé lakkozza a hitleri rémuralom egyes szerveit, képviselőit, a naivitással határos módon akarja tipikusnak feltüntetni azt, ami akkoriban csak elvétve előforduló jelenség volt, így például aránytalanul sok az antifasisztaként gondolkodó és cselekvő ember. A Jókedv hajója című angol filmet Charles Frend rendezte. Vidám történet ez egy hajóskapitányról, akinek gyomra nem bírja a tenger hullámzását, de szíve mégis a beláthatatlan víztükörhöz vonzza. Ezért mélyen a tengerbe nyúló mólón épített szórakozóhelyet vásárol s ez lesz a hajója, melyen számunkra kissé fanyar humorral megnevettető kalandok hősévé válik. A film könnyű szórakozást nyújt s ugyanakkor kissé megcsipkedi a bürokratizmus egyes megnyilvánulásait, de úgy, hogy ne fájjon nagyon. Kedden délután rövidfilmek szerepeltek műsoron, míg este az Egyesült Arab Köztársaság és az NDK egy-egy filmje került bemutatásra. Nagy érdeklődéssel várjuk a kelet-német Thorndike házaspár, a neves dokumentaristák rövidfilmjét, mely leleplezi a NATO-ban jelenleg magas posztot betöltő Speidel náci tábornok piszkos szerepét az Alexander jugoszláv király ellen negyed évszázaddal ezelőtt elkövetett halálos kimenetelű merénylet előkészítésében. Erről majd következő tudósításomban. Gáiy Iván (ÜJ SZÖ 2 * 1958. július 16.