Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-16 / 165. szám, hétfő

Vfjdg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. Június 16. hétfő 30. fillér XI. évfolyam, 165. szám Meghalt František ICubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete mély gyászban közli, hogy František Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártjának kiváló funkcionáriusa hosszantartó súlyos betegség után 1958. június 15-én 11.50 órakor Bratislavában elhunyt. Csehszlovákia dolgozó népe érdemes pártmunkást, Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapító tagját veszti el Kubač elvtársban, aki életét a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeiért és jogaiért vívott küzdelmeknek szentelte. Rettenthetetlenül állt a földmunkássztrájkok szervezőinek első soraiban, életviszonyaik megjavítását követelő tüntetésekre vezette a dolgozó népet. Erőit nem kímélve jelentős mértékben részt vett a pártnak a fasizmus ellen vívott illegális harcában és életét később összekötötte a szlovák nép történelmének dicső fejezetével, a Szlovák Nemzeti Felkeléssel. A párt ebben az időben jelentős funkciókkal bízta meg a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Megbízottak Testüle. tében. František Kubač elvtárs hazánk felszabadulása után is új, szocialista életünk élenjáró építőinek első soraiban állott és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének és az SZLKP KB tagjának funkciójában nagy érdemeket szerzett. A nép javára végzett önfeláldozó munkájáért, a kapitalizmus és a fasizmus elleni küzdelemben kifejtett önfeláldozó tevékenységéért és népi demokratikus köztársaságunk építésében szerzett alkotó érdemeiért a köztársasági elnök Kubač elvtársat 70. születésnapja alkalmából a szocialista haza építéséért adományozott Klement Gottwald-érdemrenddel tüntette ki. Csehszlovákia dolgozó népe, mely e történelmi pillanatokban merész célt — a szocializmus építésének belátható időn belül történő befejezését tűzi ki, tisztelettel adózik önfeláldozó életművének és örökre megőrzi ragyogó emlékét. Bratislava, 1958. június 15. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK • KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS, MEGBÍZOTTAK TESTÜLETE. František Kubač elvtárs, az SZNT elnöke állami temetésének szervezésére létesül' bizottság jelentése František Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja állami temetésének megrendezésére léteslilt bizottság közli, hogy az elhunyt állami temetése kedden, 1958. június 17-én lesz. Az elhunyt földi maradványait a bratislavai Övárosháza tükörtermében ravatalozzák tel. A dolgozók kedden, 1958. június 17-én 8 órától 11 óráig vehetnek búcsút az elhunyt František Kubač elvtárstól. A gyászünnepély 11 órakor az Övárosháza tükörtermében rendezett búcsúztatással kezdődik. A gyászmenet az Övárosházától a Sztálintéren, Duklai utcán és a Békevédök utcáján keresztül vonul fel. A részvétnyilvánító lapokat a Szlovák Nemzeti Tanács székházában, az Október terén hétfőn, június 16-án 10 órától 20 óráig és kedden, június 17-én 7—10 óráig írják a!á. A CSKP Központi Bizottságának határozata Fokozzuk a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányításának hatékonyságát A CSKP Központi Bizottsága június 10. ülésén a tárgysorozat 2. pontjával kapcsolatban a következő határozatot hozta: A CSKP Központi Bizottsága az országos pártkonferencia határozatának megfelelően kidolgozta és ez év februrájában jóváhagyta az ipar és az építészet irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló messzemenő jelentőségű intézkedéseket, melyek valamennyi szakaszon megteremtik a feltételeket a dolgozók kezdeményezésének további kibontakozására, elősegítik a termelőerők fejlődését és a szocialista demokrácia további elmélyülését népi demokratikus államunkban. A CSKP Központi Bizottsága egyidejűleg intézkedése, ket dolgozott ki a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására. A nemzeti bizottságokra országos jelentőségű szakasz irányítását bízták. I. A tervezés és pénzellátás terén 1. Lényegesen fokozni kell a távlati tervezés szerepét. A nemzeti bizott• ságok tömör rendszert képező hosszú évekre terjedő ötéves és évi terveket állítsanak össze. Ennek a rendszernek alapvető része az öféves terv legyen. A hosszú évekre kiterjedő távlati tervek 10—15 évre szabják meg a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság fejlődésének irányát, mely kifejezi a termelés és a lakosságnak nyújtott szolgálatok fejlődésének irányát. Kidolgozásánál a népgazdaságfejlesztés távlati tervéből és az egyes minisztériumok távlati tervéből kell kiindulni. Az ötéves tervekben fel kell dolgozni a távlati terv alapvető mutatószámait öt évre és meg kell határozni a nemzeti bizottságok gazdasága fejlesztésének arányait és konkrét feladatait. Az évi tervek az ötéves tervekből indulnak ki, de nem ismétlik az ötéves tervben kötelezően megszabott vagy már a költségvetésben biztosított mutatószámokat. 2. A távlati és az ötéves terveknek megfelelően kell összeállítani a nemzeti bizottságok ötéves pénzügyi terveit. E célból meg kell szabni a nemzeti bizottságoknak az ötéves tervek irányelveiben saját bevételeik fajtáit, az állami bevételekben való részesedésüket és az állami költségvetésből kapott dotációjuk orientációs összegét. A nemzeti bizottságok évi költségvetéseit a bevételi és kiadási normák távlati mutatószámainak felhasználá. sával az ötéves pénzügyi tervek alapján kell összeállítani. Egyszerűsíteni kell a mai normarendszert. A nemzeti bizottságok költségvetései összeállításának módját úgy kell módosítani, hogy valamennyi fokon biztosítsák a terv és a költségvetés kötöttségét és megteremtsék a feltételeket arra, hogy a költségvetések aktívan befolyásolják a nemzeti bizottságok terveit és hatékonyabban hassanak az anyag- és pénzforrások képzésére és hatékony felhasználására. 3. Egyszerűsíteni kell a tervezési módszert. Csökkenteni kell az ötéves és évi terv direktív mutatószámainak mennyiségét és ily módon a terv összeállításában és jóváhagyásában az egyes fokú nemzeti bizottságok jogkörének bővítése mellett fokozni kell a központi irányítás hatékonyságát, ami lehetővé teszi a dolgozók kezde. ményezésének kibontakoztatását és felhasználását. Korlátozni kell a terv indokoló mutatószámainak mennyiségét. 4. Tökéletesíteni kell az ötéves és évi tervek és a költségvetés összeállításának, jóváhagyásának és teljesítése ellenőrzésének módszerét: a) A terv és költségvetés javaslatát elvből alul és egyidejűleg az öszszes fokú nemzeti bizottságokban kell összeállítani. b) A terv és a költségvetés javaslatát a nemzeti bizottságok tanácsai és az alájuk rendelt szervezetek szoros együttműködésének alapján kell összeállítani, s Ily módon biztosítani, hogy a terv és a költségvetés összeállításának folyamán felmerülő problémákat haladéktalanul és mégfelelő színvonalon megoldják. c) A terv és a költségvetés javaslatának összeállításába maximális mértékben be kell vonni a nemzeti bizottságoknak alárendelt szerveket és a dolgozók aktíváit és már a terv és költségvetés javaslatában fel kell használni kezdeményezésüket a progresszív feladatok kitűzésére és a tartalékok feltárására. A tervjavaslat kidolgozásának útj^t úgy kell megszabni, hogy a tervjavaslatot az alkalmazottak apparátusával nem rendelkező helyi nemzeti bizottságok is összeállíthassák. d) A nemzeti bizottságok tanácsai rendszeresen tárgyalják meg a terv és a költségvetés teljesítésének eredményeit. A terv és a költségvetés teljesítésének eredményeit a nemzeti bizottságok ülésén tárgyalják meg és hagyják jóvá. e) Ki kell adni a nemzeti bizottságok költségvetési rendjét a nemzeti bizottságok költségvetésének összeállítására és költségvetésük teljesítésének ellenőrzésére. 5. Ki kell építeni a gazdasági kezdeményezés hatékony rendszerét, amely tartós összhangot teremtene az egyének és kollektívák és a társadalom érdekei között és a nemzeti bizottságok tevékenységének valamennyi szakaszán segítene a tartalékok feltárásában. Az anyagi érdekeltség kezdeményező rendszerének kidolgozásakor a nemzeti bizottságok egyes gazdasági ágainak, különbözőségéből és különböző társadalmi funkciójából kell kiindulni. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek anyagi érdekeltségét távlati normatíva megszabásával kell elérni. Ez előre szilárdan megszabja részesedésüket a maguk által előteremtett eszközökből. A vállalatok saját pénzforrását a nyereségnövekedésből való hosszúlejáratú részesedései, esetleg a nyereségből és a főalap leírásából való részesedései, a főalapok eladásából eredő bevételei és a feloldott saját forgóeszközei képezik. A vállalatok saját belátásuk szerint a társadalom érdekeinek megfelelően használják fel ezeket a forrásokat a beruházások, generáljavítások pénzelésére és a forgóeszközök kiegészítésére. A gazdasági kezdeményezés rendszerét fokozatosan kell bevezetni azokban az ágakban, amelyekben már előre megteremtik bevezetésük szükséges feltételeit. Annak érdekében, hogy az egyes vállalatok gazdasági eredményeiben érvényesüljenek az anyagi érdekeltség elvei, ott, ahol ez nem fog ellentmondani a társadalom érdekeinek, a vállalat általános béralapját alapvető béralapra és prémiumalapra kell osztani és az egyes ágak feltételei szerint meg kell szabni az alapvető és prémiumbéralap merítése tervezésének és ellenőrzésének mutatószámait. A vállalat dolgozóinak anyagi érdekét az alapvető béralap fejlesztésére kell építeni, éspedig olyan normatívával, mely hosszú időre megszabja a munkatermelékenység növekedéséből származó bérnövekedés részét. 6. A nemzeti bizottságok legfontosabb saját bevételének elsősorban a vállalatok képezte eszközöket kell tekinteni, melyeknek nagyságát a nemzeti bizottságok a vállalat gazdálkodása hatékonyságának fokozásával befolyásolhatják. Á nemzeti bizottságoknak a vállalatok képezte eszközökből eredő bevételét elsősorban a nemzeti bizottságok által igazgatott vállalat gazdasági tevékenységének fejlesztésére kell fordítaniok. Nagyobb bevételek, vagy a kiadásnál megtakarítások elérésekor továbbra is össze kell állítani a nemzeti bizottságok pótköltségvetéseit és eszközeiket a termelés és a szolgálatok fejlesztésére kell fordítani. A nemzeti bizottságok iskolaügyi, kulturális Ügyi, egészségügyi, szociális gondoskodasügyi nagyszabású feladatait t;ovábbra is a költségvetési szervezetek közvetítésével kell megvalósítani. A gazdasági kezdeményezés ezeken a szakaszokon nem bír túl nagy jelentőséggel. A hatékonyság kérdései itt arra a követelményre összpontosulnak, hogy a nyújtott szolgálatok a legnagyobbfokú gazdaságosság elvének betartása mellett a lehető legjobbak legyenek. A nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának fokozására teendő intézkedések feltételeket teremtenek arra, hogy a nemzeti bizottságok gazdasági-szervezői és nevelőmunkájának intenzívvé tételével a lehető legszélesebb mértékben kibontakozzék a dolgozók alkotó kezdeményezése és bővüljön részvételük a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában. A CSKP Központi Bizottsága abból kiindulva, hogy a demokratikus centralizmus lenini alapelvével következetesebben kell áthatni a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányításának rendszerét, az alapvető kérdésekre összpontosítással erősíteni kell a központi irányítást, a nemzeti bizottságokra és az alájuk rendelt szervezetekre kell átruházni a konkrét irányítást, jóváhagyja, hogy 1958. július 1-től az alábbi alapelvek szerint építsék át, szervezzék meg és módosítsák a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítását. 7. El kell mélyíteni a statisztikai nyilvántartást és felhasználását, tö-> kéletesíteni és fokozni kell az ellenőrzések hatékonyságát. II. 1. A gazdaság szervezeti irányítását a jogkör és felelősség decentralizálásának megfelelően kell rendezni, hogy megteremtse a feltételeket a szocializmus gazdasági törvényeinek kihasználására épülő új irányítási módszer alapelvének lehető leghatékonyabb érvényesítésére és hogy a sokrétű gazdaságban is a lehető legegyszerűbb legyen és teljes összhangban álljon a demokratikus centralizmus alapelveivel, melyek a helyi nemzeti bizottságtól egészen a kormányig meghatározzák az irányítás egyes fokainak kölcsönös kapcsolatait. Az új szervezeti formáknak egyidejűleg lehetővé kell tenniök: a) a nemzeti bizottságok szerepének lényeges fokozódását a rájuk bízott gazdasági rend irányításában, b) a nemzeti bizottságok tanácsai munkája színvonalának emelkedését azáltal, hogy az alapvető gazdaságfejlesztési kérdések megoldására, a terv és a költségvetés teljesítésének biztosítására és ellenőrzésére fog irányulni, c) a dolgozók lehető legszélesebb bevonását a gazdaság irányításába. A nemzeti bizottságok tanácsainak apparátusát ügy kell megszervezni, hogy a tervező és pénzügyi osztályok komplex módon megbirkózzanak a terv és a költségvetés, valamint a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság pénzellátásának problémáival és kiküszöbölődjék a kettősség az apparátus munkájából, hogy az egyes ágak osztályainak tevékenységében kitűnjön fő feladatuk, azaz a nemzeti bizottságra bízott gazdasági ágban a nemzeti bizottságtól és tanácsától kitűzött irányelvek és feladatok, valamint a minisztérium alapvető irányelvei teljesítésének megszervezése. A legfontosabb osztályok vezetésével a tanács tagjait kell megbízni. Fokozni kell a nemzeti bizottságoknak alárendelt szervezetek vezetőinek jogkörét és felelősségét úgy, hogy szervezni és biztosítani tudják a tervben megszabott feladatok teljesítését és ki tudják elégíteni termékekkel vagy szolgálatokkal a dolgozók szükségleteit. 2. A nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaságban az irányítás hatékonysága fokozásának fontos feltételét az ellenőrzés jelentősége fokozásában, megszervezése és hatékonysága elmélyítésében kell látni. A felülről és az alulról gyakorolt ellenőrzés következetes egybekapcsolása alapján át kell építeni és meg kell javítani az ellenőrzési rendszert. A felülről gyakorolt ellenőrzésnél következetesen ki kell tartani amellett az alapelv melett, hogy aki irányít, az ellenőriz is, az alulról gyakorolt ellenőrzésnek a dolgozók ellenőrző munkában való egyre fokozódó és jobb részvételére kell támaszkodnia és a dolgozókat meg kell ismertetni az ellenőrzés eredményeivel. E célból a nemzeti bizottságok állandóalbizottságainak és aktivistáiknak segítségével elsősorban a nemzeti bizottságok ülésén gyakorolt ellenőrzést kell elmélyíteni úgy, hogy a lehető legnagyobb számban vonják be a dolgozókat az ellenőrzés munkájába. A nemzeti bizottságok tanácsainak ellenőrző tevékenységét is el kell mélyíteni és ennek elérésére célszerűen módosítani kell apparátusuk megszervezését. A helyi nemzeti bizottságok ne létesítsenek fizetett ellenőrző apparátust. Ki kell építeni és el kell mélyíteni a kereskedelem, a szolgálatok, esetleg más szakaszok terén önkéntes dolgozókból összetevődő pol-gári ellenőrzést. (Fo'jKatás a 3. oldalon J