Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-16 / 165. szám, hétfő

Vfjdg proletárjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. Június 16. hétfő 30. fillér XI. évfolyam, 165. szám Meghalt František ICubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Szlovák Nemzeti Tanács és a Megbízottak Testülete mély gyászban közli, hogy František Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke, Csehszlovákia Kommunista Pártjának kiváló funkcionáriusa hosszan­tartó súlyos betegség után 1958. június 15-én 11.50 órakor Brati­slavában elhunyt. Csehszlovákia dolgozó népe érdemes pártmunkást, Csehszlovákia Kommunista Pártjának alapító tagját veszti el Kubač elvtársban, aki életét a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeiért és jogaiért vívott küzdelmeknek szentelte. Rettenthetetlenül állt a földmunkás­sztrájkok szervezőinek első soraiban, életviszonyaik megjavítását kö­vetelő tüntetésekre vezette a dolgozó népet. Erőit nem kímélve jelentős mértékben részt vett a pártnak a fasizmus ellen vívott illegális harcában és életét később össze­kötötte a szlovák nép történelmének dicső fejezetével, a Szlovák Nemzeti Felkeléssel. A párt ebben az időben jelentős funkciókkal bízta meg a Szlovák Nemzeti Tanácsban és a Megbízottak Testüle. tében. František Kubač elvtárs hazánk felszabadulása után is új, szocia­lista életünk élenjáró építőinek első soraiban állott és a Szlovák Nemzeti Tanács elnökének és az SZLKP KB tagjának funkciójában nagy érdemeket szerzett. A nép javára végzett önfeláldozó mun­kájáért, a kapitalizmus és a fasizmus elleni küzdelemben kifejtett önfeláldozó tevékenységéért és népi demokratikus köztársaságunk építésében szerzett alkotó érdemeiért a köztársasági elnök Kubač elvtársat 70. születésnapja alkalmából a szocialista haza építéséért adományozott Klement Gottwald-érdemrenddel tüntette ki. Csehszlovákia dolgozó népe, mely e történelmi pillanatokban me­rész célt — a szocializmus építésének belátható időn belül történő befejezését tűzi ki, tisztelettel adózik önfeláldozó életművének és örökre megőrzi ragyogó emlékét. Bratislava, 1958. június 15. SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÄRTJÄNAK • KÖZPONTI BIZOTTSÁGA, SZLOVÁK NEMZETI TANÁCS, MEGBÍZOTTAK TESTÜLETE. František Kubač elvtárs, az SZNT elnöke állami temetésének szervezésére létesül' bizottság jelentése František Kubač elvtárs, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának tagja állami temetésének meg­rendezésére léteslilt bizottság közli, hogy az elhunyt állami temetése ked­den, 1958. június 17-én lesz. Az el­hunyt földi maradványait a bratislavai Övárosháza tükörtermében ravatalozzák tel. A dolgozók kedden, 1958. június 17-én 8 órától 11 óráig vehetnek bú­csút az elhunyt František Kubač elv­társtól. A gyászünnepély 11 órakor az Övá­rosháza tükörtermében rendezett bú­csúztatással kezdődik. A gyászmenet az Övárosházától a Sztálintéren, Du­klai utcán és a Békevédök utcáján ke­resztül vonul fel. A részvétnyilvánító lapokat a Szlo­vák Nemzeti Tanács székházában, az Október terén hétfőn, június 16-án 10 órától 20 óráig és kedden, június 17-én 7—10 óráig írják a!á. A CSKP Központi Bizottságának határozata Fokozzuk a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányításának hatékonyságát A CSKP Központi Bizottsága június 10. ülésén a tárgysorozat 2. pontjával kap­csolatban a következő határozatot hozta: A CSKP Központi Bizottsága az országos pártkonfe­rencia határozatának megfelelően kidolgozta és ez év februrájában jóváhagyta az ipar és az építészet irá­nyítása gazdasági hatékonyságának fokozására irányuló messzemenő jelentőségű intézkedéseket, melyek vala­mennyi szakaszon megteremtik a feltételeket a dolgo­zók kezdeményezésének további kibontakozására, elő­segítik a termelőerők fejlődését és a szocialista de­mokrácia további elmélyülését népi demokratikus álla­munkban. A CSKP Központi Bizottsága egyidejűleg intézkedése, ket dolgozott ki a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányítása gazdasági hatékonyságának foko­zására. A nemzeti bizottságokra országos jelentőségű szakasz irányítását bízták. I. A tervezés és pénzellátás terén 1. Lényegesen fokozni kell a távlati tervezés szerepét. A nemzeti bizott­• ságok tömör rendszert képező hosszú évekre terjedő ötéves és évi terveket állítsanak össze. Ennek a rendszernek alapvető része az öféves terv legyen. A hosszú évekre kiterjedő távlati tervek 10—15 évre szabják meg a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság fejlődésének irányát, mely kifejezi a termelés és a lakosságnak nyújtott szolgálatok fejlődésének irá­nyát. Kidolgozásánál a népgazdaság­fejlesztés távlati tervéből és az egyes minisztériumok távlati tervéből kell kiindulni. Az ötéves tervekben fel kell dol­gozni a távlati terv alapvető mutató­számait öt évre és meg kell határozni a nemzeti bizottságok gazdasága fej­lesztésének arányait és konkrét fel­adatait. Az évi tervek az ötéves tervekből indulnak ki, de nem ismétlik az öt­éves tervben kötelezően megszabott vagy már a költségvetésben biztosí­tott mutatószámokat. 2. A távlati és az ötéves terveknek megfelelően kell összeállítani a nem­zeti bizottságok ötéves pénzügyi ter­veit. E célból meg kell szabni a nem­zeti bizottságoknak az ötéves tervek irányelveiben saját bevételeik fajtáit, az állami bevételekben való részese­désüket és az állami költségvetésből kapott dotációjuk orientációs össze­gét. A nemzeti bizottságok évi költség­vetéseit a bevételi és kiadási normák távlati mutatószámainak felhasználá. sával az ötéves pénzügyi tervek alap­ján kell összeállítani. Egyszerűsíteni kell a mai normarendszert. A nemzeti bizottságok költségveté­sei összeállításának módját úgy kell módosítani, hogy valamennyi fokon biztosítsák a terv és a költségvetés kötöttségét és megteremtsék a felté­teleket arra, hogy a költségvetések aktívan befolyásolják a nemzeti bi­zottságok terveit és hatékonyabban hassanak az anyag- és pénzforrások képzésére és hatékony felhasználá­sára. 3. Egyszerűsíteni kell a tervezési módszert. Csökkenteni kell az ötéves és évi terv direktív mutatószámainak mennyiségét és ily módon a terv összeállításában és jóváhagyásában az egyes fokú nemzeti bizottságok jog­körének bővítése mellett fokozni kell a központi irányítás hatékonyságát, ami lehetővé teszi a dolgozók kezde. ményezésének kibontakoztatását és felhasználását. Korlátozni kell a terv indokoló mutatószámainak mennyisé­gét. 4. Tökéletesíteni kell az ötéves és évi tervek és a költségvetés össze­állításának, jóváhagyásának és telje­sítése ellenőrzésének módszerét: a) A terv és költségvetés javasla­tát elvből alul és egyidejűleg az ösz­szes fokú nemzeti bizottságokban kell összeállítani. b) A terv és a költségvetés javas­latát a nemzeti bizottságok tanácsai és az alájuk rendelt szervezetek szoros együttműködésének alapján kell összeállítani, s Ily módon biztosí­tani, hogy a terv és a költségvetés összeállításának folyamán felmerülő problémákat haladéktalanul és még­felelő színvonalon megoldják. c) A terv és a költségvetés ja­vaslatának összeállításába maximális mértékben be kell vonni a nemzeti bizottságoknak alárendelt szerve­ket és a dolgozók aktíváit és már a terv és költségvetés javaslatában fel kell használni kezdeményezésüket a progresszív feladatok kitűzésére és a tartalékok feltárására. A tervjavaslat kidolgozásának útj^t úgy kell meg­szabni, hogy a tervjavaslatot az al­kalmazottak apparátusával nem ren­delkező helyi nemzeti bizottságok is összeállíthassák. d) A nemzeti bizottságok tanácsai rendszeresen tárgyalják meg a terv és a költségvetés teljesítésének ered­ményeit. A terv és a költségvetés teljesítésének eredményeit a nemzeti bizottságok ülésén tárgyalják meg és hagyják jóvá. e) Ki kell adni a nemzeti bizott­ságok költségvetési rendjét a nem­zeti bizottságok költségvetésének összeállítására és költségvetésük tel­jesítésének ellenőrzésére. 5. Ki kell építeni a gazdasági kez­deményezés hatékony rendszerét, amely tartós összhangot teremtene az egyének és kollektívák és a társa­dalom érdekei között és a nemzeti bizottságok tevékenységének vala­mennyi szakaszán segítene a tartalé­kok feltárásában. Az anyagi érdekeltség kezdeménye­ző rendszerének kidolgozásakor a nemzeti bizottságok egyes gazdasági ágainak, különbözőségéből és külön­böző társadalmi funkciójából kell ki­indulni. A nemzeti bizottságok által irányított vállalatok és szervezetek anyagi érdekeltségét távlati norma­tíva megszabásával kell elérni. Ez előre szilárdan megszabja részesedé­süket a maguk által előteremtett eszközökből. A vállalatok saját pénz­forrását a nyereségnövekedésből való hosszúlejáratú részesedései, esetleg a nyereségből és a főalap leírásából való részesedései, a főalapok eladá­sából eredő bevételei és a feloldott saját forgóeszközei képezik. A válla­latok saját belátásuk szerint a tár­sadalom érdekeinek megfelelően használják fel ezeket a forrásokat a beruházások, generáljavítások pén­zelésére és a forgóeszközök kiegé­szítésére. A gazdasági kezdeményezés rend­szerét fokozatosan kell bevezetni azokban az ágakban, amelyekben már előre megteremtik bevezetésük szük­séges feltételeit. Annak érdekében, hogy az egyes vállalatok gazdasági eredményeiben érvényesüljenek az anyagi érdekelt­ség elvei, ott, ahol ez nem fog ellent­mondani a társadalom érdekeinek, a vállalat általános béralapját alapvető béralapra és prémiumalapra kell osz­tani és az egyes ágak feltételei sze­rint meg kell szabni az alapvető és prémiumbéralap merítése tervezésé­nek és ellenőrzésének mutatószámait. A vállalat dolgozóinak anyagi érdekét az alapvető béralap fejlesztésére kell építeni, éspedig olyan normatívával, mely hosszú időre megszabja a mun­katermelékenység növekedéséből származó bérnövekedés részét. 6. A nemzeti bizottságok legfonto­sabb saját bevételének elsősorban a vállalatok képezte eszközöket kell te­kinteni, melyeknek nagyságát a nem­zeti bizottságok a vállalat gazdálko­dása hatékonyságának fokozásával befolyásolhatják. Á nemzeti bizott­ságoknak a vállalatok képezte eszkö­zökből eredő bevételét elsősorban a nemzeti bizottságok által igazgatott vállalat gazdasági tevékenységének fejlesztésére kell fordítaniok. Nagyobb bevételek, vagy a kiadás­nál megtakarítások elérésekor to­vábbra is össze kell állítani a nem­zeti bizottságok pótköltségvetéseit és eszközeiket a termelés és a szol­gálatok fejlesztésére kell fordítani. A nemzeti bizottságok iskolaügyi, kulturális Ügyi, egészségügyi, szociális gondoskodasügyi nagyszabású felada­tait t;ovábbra is a költségvetési szer­vezetek közvetítésével kell megvaló­sítani. A gazdasági kezdeményezés ezeken a szakaszokon nem bír túl nagy je­lentőséggel. A hatékonyság kérdései itt arra a követelményre összponto­sulnak, hogy a nyújtott szolgálatok a legnagyobbfokú gazdaságosság elvé­nek betartása mellett a lehető leg­jobbak legyenek. A nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irá­nyítása gazdasági hatékonyságának fokozására teendő intézkedések feltételeket teremtenek arra, hogy a nem­zeti bizottságok gazdasági-szervezői és nevelőmun­kájának intenzívvé tételével a lehető legszélesebb mér­tékben kibontakozzék a dolgozók alkotó kezdeményezése és bővüljön részvételük a gazdaság irányításában és az állam igazgatásában. A CSKP Központi Bizottsága abból kiindulva, hogy a demokratikus centralizmus lenini alapelvével követ­kezetesebben kell áthatni a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság irányításának rendszerét, az alap­vető kérdésekre összpontosítással erősíteni kell a köz­ponti irányítást, a nemzeti bizottságokra és az alájuk rendelt szervezetekre kell átruházni a konkrét irá­nyítást, jóváhagyja, hogy 1958. július 1-től az alábbi alapelvek szerint építsék át, szervezzék meg és módo­sítsák a nemzeti bizottságok által igazgatott gazda­ság irányítását. 7. El kell mélyíteni a statisztikai nyilvántartást és felhasználását, tö-> kéletesíteni és fokozni kell az ellen­őrzések hatékonyságát. II. 1. A gazdaság szervezeti irányítá­sát a jogkör és felelősség decentra­lizálásának megfelelően kell rendez­ni, hogy megteremtse a feltételeket a szocializmus gazdasági törvényeinek kihasználására épülő új irányítási módszer alapelvének lehető leghaté­konyabb érvényesítésére és hogy a sokrétű gazdaságban is a lehető leg­egyszerűbb legyen és teljes össz­hangban álljon a demokratikus cent­ralizmus alapelveivel, melyek a helyi nemzeti bizottságtól egészen a kor­mányig meghatározzák az irányítás egyes fokainak kölcsönös kapcsola­tait. Az új szervezeti formáknak egy­idejűleg lehetővé kell tenniök: a) a nemzeti bizottságok szerepé­nek lényeges fokozódását a rájuk bízott gazdasági rend irányításában, b) a nemzeti bizottságok tanácsai munkája színvonalának emelkedését azáltal, hogy az alapvető gazdaság­fejlesztési kérdések megoldására, a terv és a költségvetés teljesítésének biztosítására és ellenőrzésére fog irányulni, c) a dolgozók lehető legszélesebb bevonását a gazdaság irányításába. A nemzeti bizottságok tanácsainak apparátusát ügy kell megszervezni, hogy a tervező és pénzügyi osztályok komplex módon megbirkózzanak a terv és a költségvetés, valamint a nemzeti bizottságok által irányított gazdaság pénzellátásának problémái­val és kiküszöbölődjék a kettősség az apparátus munkájából, hogy az egyes ágak osztályainak tevékenysé­gében kitűnjön fő feladatuk, azaz a nemzeti bizottságra bízott gazdasági ágban a nemzeti bizottságtól és ta­nácsától kitűzött irányelvek és fel­adatok, valamint a minisztérium alapvető irányelvei teljesítésének megszervezése. A legfontosabb osz­tályok vezetésével a tanács tagjait kell megbízni. Fokozni kell a nemzeti bizottságok­nak alárendelt szervezetek vezetőinek jogkörét és felelősségét úgy, hogy szervezni és biztosítani tudják a tervben megszabott feladatok telje­sítését és ki tudják elégíteni termé­kekkel vagy szolgálatokkal a dolgo­zók szükségleteit. 2. A nemzeti bizottságok által igaz­gatott gazdaságban az irányítás haté­konysága fokozásának fontos feltételét az ellenőrzés jelentősége fokozásában, megszervezése és hatékonysága elmé­lyítésében kell látni. A felülről és az alulról gyakorolt ellenőrzés követke­zetes egybekapcsolása alapján át kell építeni és meg kell javítani az ellen­őrzési rendszert. A felülről gyakorolt ellenőrzésnél következetesen ki kell tartani amellett az alapelv melett, hogy aki irányít, az ellenőriz is, az alulról gyakorolt ellenőrzésnek a dol­gozók ellenőrző munkában való egy­re fokozódó és jobb részvételére kell támaszkodnia és a dolgozókat meg kell ismertetni az ellenőrzés ered­ményeivel. E célból a nemzeti bizottságok ál­landóalbizottságainak és aktivistáiknak segítségével elsősorban a nemzeti bi­zottságok ülésén gyakorolt ellenőrzést kell elmélyíteni úgy, hogy a lehető legnagyobb számban vonják be a dolgozókat az ellenőrzés munkájába. A nemzeti bizottságok tanácsainak el­lenőrző tevékenységét is el kell mé­lyíteni és ennek elérésére célszerűen módosítani kell apparátusuk megszer­vezését. A helyi nemzeti bizottságok ne létesítsenek fizetett ellenőrző ap­parátust. Ki kell építeni és el kell mélyíteni a kereskedelem, a szolgá­latok, esetleg más szakaszok terén önkéntes dolgozókból összetevődő pol-­gári ellenőrzést. (Fo'jKatás a 3. oldalon J

Next

/
Thumbnails
Contents