Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-15 / 164. szám, vasárnap

ÓVJUK AZ ERDŐKET A PRÄGÄTÔL NEM MESSZE levő zdicei fűrésztelep aránylag új, 1951ben helyezték üzembe. Világos, tágas, korszerű villanyfűrészekkel felszerelt csarnokában gyorsan megy a munka. Naponta ötven köbméter fát dolgoznak fel és raktároznak el, ami körülbelül száz darab fának felel meg. Ha arra gondolunk, hogy 90—100 évig kell nőni a fának, amíg kivágják és aztán perceken belül egy darab deszka lesz a sok között, nem csodálkozzunk azon a jelszón, amelyet a prágai kerület kilenc fafogyasztó üzeme a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére tűzött ki: „Takarékoskodjunk a fával, hogy a lehető legkisebb mértékben kelljen az erdőket irtani!" De ne vágjunk az események elé. A zdicei fűrésztelepen vagyunk és figyeljük a közeli krivoklátyi erdőből ideszállított fa útját. A megfelelő ideig vízben áztatott fatörzseket futószalagon szállítják a villanyfűrészekhez, majd nagyság és vastagság szerint csoportosítják, szakszerűen elraktározzák, hogy később papír, bútor, épületfa és még ki tudná felsorolni, hány ezer formában találkozzunk vele. A zdicei fűrésztelepről a krivoklátyi erdőbe vesszük utunkat, hogy lássuk, ml minden szükséges ahhoz, amíg egy fa eljut odáig ... A húszezer hektáron elterülő hatalmas erdőséget becsületesen bebarangolni nem áll módunkban, ezért csak azokon a helyeken időzünk, ahol a jövendőbeli fákról, amelyekben majd gyermekeink és unokáink fognak gyönyörködni, gondoskodnak. AZ EGYIK ERDŐMUNKÁS, hogy teljes legyen az illúziónk, famászó öltözetben, speciális cipőben perceken belül felmászik egy húsz méter magas fenyőfa tetejére. Ott gyűjti az új fák ültetéséhez szükséges élő magokat tartalmazó tobozokat. Vezetőnk, az állami erdészet igazgatója elmagyaráza, hogy a. magok szakszerű tisztítása, szárítájj^ és elraktározása rendkívül fontos művelet. Megtudjuk azt is, hogy a krivoklátyi erdőségben évenként 800 hektárt fásítanak be, ami az országos terv egy százaléka. Faiskoláikban a magot géppel vetik el, de a csírázás után kézzel ültetik. Egy hektáron körülbelül 230 000 palánta nő ki, amelyet három éves korukban ültetnek el az erdőben. A palánták ültetését nagyrészt kézzel végzik, mivel nem minden palánta alkalmas géppel való ültetésre. Kézzel naponta 80—100 palántát, géppel ezret lehet elültetni. A krivoklátyi erdészek olyan otthonosan mozognak a farengetegben és úgy ismernek minden fát, mint a városi lakos utcájának házait. Pedig fából egy kicsit több van, és a laikusnak úgy tűnik, mintha mind egyforma volna. A palánták ápolása, kártékony férgektől, állatoktól való megvédése, a talaj előkészítése, a kivágásra alkalmas fák, a munkák elvégzésére alkalmas időpont kiválasztása nagy tapasztalatot és hozzáértést igényel. Hiába dolgoznak erdészeink annyi türelemmel, szeretettel és gondossággal, ha az iparban ezzel a drága és évtizedekig növő nyersanyaggal könnyelműen bánnak. Az erdők óvása és fásítása terén a háború óta komoly hibák történtek, amelyeket az 1956-os kormányhatározat óta igyekeznek helyrehozni. Persze ez nem megy egyik napról a másikra, és ezért szükséges, hogy a fával való takarékosságot minden fafogyasztó üzem elsőrendű feladatának tartsa. E TANULSÁGOS KIRÁNDULÁS után örömmel voltunk tanúi annak az ünnepélyes összejövetelnek, amelyen a beszámolónk kezdetén említett kilenc üzem felhívást intézett Csehszlovákia valamennyi erdő, fafeldolgozó és fafogyasztó üzeméhez, vállaljanak kötelezettséget a fatermelés csökkentésére és a fa lehető legtakarékosabb felhasználására. A prágai kerület üzemei, közöttük például a kladnói szénbányák, a prágai Prúmstav nemzeti vállalat, Klement Gottvald Automobil üzem, Prága főváros fafeldolgozó üzeme stb. összesen 20170 köbméter fa megtakarítására vállaltak kötelezettséget, ami körülbelül annyi faanyagnak felel meg, amennyi 80 hektár erdőn 80—100 év alatt nő. Ha Csehszlovákia valamennyi fafogyasztó üzeme a prágai kerület üzemeinek példájára szigorú takarékoskodást vezetne be, 1959-ben sikerülne erdőségeinkben 300 000 köbméter fával csökkenteni a termelést. Viszont, ha nem takarékoskodunk, a mai fogyasztás mellett 1960-ban 17 millió, 1965-ben már 24 millió köbméterre kellene emelni a fatermelést. Erdőségeink azonban semmi esetre sem bírják el a fatermelés növelését, sőt, ahhoz, hogy magukhoz térjenek, néhány évig csökkentésre van szükségük. MEGGYŐZŐDÉSÜNK, hogy a prágai kerület vállalatainak pártunk XI. kongresszusa tiszteletére tett felajánlása és felhívása nem marad visszhang nélkül. Hazánk valamennyi üzeme egy úton halad, a szocializmus betetőzésének útján. E cél elérésének egyik feltétele a takarékosság, amelyet olyan értékes nyersanyagnál mint a fa, következetesen be kell tartanunk. KIS ÉVA m ÉLELMISZEREK POLYETILÉNBEN 'A belkereskedelem újabb nagy figyelmet fordít az élelmiszerek polietilenben való elörecsomagolására. Prágában most kezdték a saláták és különféle csemegék polietilen zacskókban való eladását. Tekintettel arra, hogy a fogyasztóközönség nagy érdeklődést mutat az újfajtájú csomagolás iránt, a belkereskedelem rövidesen nálunk is kész uborkasalátát 'fog zacskókban árusítani. De nemcsak salátafélék lesznek zártpolyetilén zacskókban kaphatók, hanem cukrászsütemények, gyümölcskrémek, főtt tojások, szisndvicsek, paradicsomok és sajtok, különféle adagolásban. A volietilenben való csomagolást maguk az egyes kereskedelmi n. v. fogják végezni s az előrecsomagolt árut készen az üzletekbe szállítani. Az újítás kétségtelenül az eladási technika nagy fejlődését jelenti. A polietilenben csomagolt kész saláta a háziaszonyok részére időmegtakarítást jelent. Elesik pld. a nyerssaláta vásárlása, megtisztítása és elkészítése. K. P. A Kassai Mérnöki Építkezések dolgozói a Latorca bálpartján már hét kilométer hosszú gátat építettek. A gát, mely több mint húsz kilométer hosszú lesz — több mint nyolc ezer hektár jó minőségű termőföldet ment meg az ár elöl a királyhelmeci járásban. Amint képünkön is látható, a gáton több nehézgép dolgozik. Napont<] mintegy kétezer köbméter földet helyeznek a gátra. Foto: KočiS (ČTK) Számos új iskolát építünk Az idén megkezdjük 84 iskola építését, ebből 34 Szlovákia területére esik. Ugyanakkor az idén befejezzük 18 460 tanulót befogadó iskolaépületek építését. M. Hučko, az iskola- és kulturális ügyek miniszterének helyettese ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban pénteken délután tájékoztatta a prágai újságírókat: Az utóbbi időben az áj iskolák építése terén bizonyos sikereket értünk el. így például az ún. gottwaldovi tipus-építkezés az önköltségeket egy-egy tanulóra átszámítva 7000 koronáról 5240 koronára csökkenti. Kidolgoztuk már az iskolai épületek új típusterveit is, amelyek összhangban állnak a polytechnikai tanítás követelményeivel, vagyis ezekben az új iskolákban már lesznek műhelyek és laboratóriumok. Az építkezés tervét azonban mindezideig nem teljesítjük. Az építkezési szervek még ha idei tervfeladataikat teljesítenék is, adósaink az elmúlt évekből, mégpedig körülbelül tizenkét 25-osztályos iskolával, amelyben 12 000 tanuló képezhetné magát. Számos kerületben azonban az idei építési tervet is ki nem elégítóen teljesítik. Pedig meg volt minden feltétel ahhoz, hogy május 30-ig valamennyi kerületben legalább 30 százalékra teljesítsék a tervfeladatokat. A cseh országrészekben azonban ilyen eredményt csupán négy kerület ért el. Az iskolaépítés tervét legrosz-r szabbut teljesíti az Üstí n'Labem-i kerület, ahol éppen nagyon fontos kérdés az iskolák építése, a lakosság végleges letelepítése és helyzetének konszolidálása szempontjából. Érdekes, hogy az elmúlt években az iskolák építésében lemaradozó szlovák kerületek az idén szorgalmasan behozzák a lemaradást, és a jelenlegi eredmények azt mutatják, hogy tervükef jól teljesítik. Az Iskola- és Kulturális Ügyek Minisz* tériuma új tervezetet készített az úgynevezett „kis iskolák" építésével kapcsolatban. Ezek ugyanis számos kerületbeq nagyon beváltak. Az új tervek szerint egy ilyen kis iskolának az építése körülbelül 180 ezer koronába fog kerülni az eddigi 300 ezer helyett. Az iskolaigazgatás ezenkívül tervezeteket készít oicsó tornatermek, kis úszómedencék, kevés osztályú iskolák és óvodák olcsó típusai építésére. A sajtóértekezlet további részében a minisztérium dolgozói tájékoztattak a főiskolák apparátusa dolgozóinak új szisztemizációjáról, amelynek célja a munka tö-r kéletesltése. Csupán a cseh országrészekben körülbelül 400 tővel csökkentik a főiskolai adminisztratív dolgozók számát, ugyanakkor azonban áUagban 17 százalékkal emelik a laboránsok és más műszaki dolgozók fizetését és 26 százalékká! az iparosok bérét. A CSKP XI. kongresszusa beszámolójának tézisei a pártszervezetekben élénk vita tárgyát képezték; gazdasági és társadalmi életünk minden területén megtárgyalták azokat a nagy feladatokat, melyeket pártunk a szocialista országépítés befejezése érdekében kitűzött. Az SZKP KB kongresszusi beszámolója és a kongresszus határozatai, melyek az előttünk álló feladatokat Szlovákia népe anyagi és kulturális feltételeinek fejlesztése szemszögéből elemezték, — kiemelik többek között azt a tényt, hogy „e feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha a párt Összes szervezeteit, a párt minden tagját az a közös akarat és gondolat hatja majd át, hogy további győzelmeket kell elérnünk." Ez a tény egymagában is elegendő ahhoz, hogy minden kommunista feltegye a kérdést önmagának: Mit kell tennem, hogy pártunk vezető szerepének megfelelően a pártmunkában még fennálló fogyatékosságok az én szervezetemben Is eltűnjenek? Mivel járulhatok hozzá munkámban ahhoz, hogy a párt és a tömegek közötti kapcsolat méginkább megerősödjék? Mivel segíthetem a párt szerepéről szóló lenini tanítást meghamisító revizionista megnyilvánulások elleni harcot? Kezdjük az utolsó kérdéssel. Pártunk évek hosszú során szerzett forradalmi tapasztalatokat a burzsoáziával vívott harcban és az új élet- és országépítéssel járó küzdelemben. Vezető szerepe és tekintélye szervesen fejlődött és erősödött társadalmunkban s erejét mindenkor a dolgozók bizalmából és akaratából merítette. Irányító és vezető tevékenységét a marxizmus-leninizmus tanításainak tér és időbeni alkotó alkalmazására alapozza. Ennek köszönhető helyes politikája és gondoskodó előrelátása, melynek eredményeként megteremtette hazánkban a szocialista építés befejezésének feltételeit. Pártunk szilárd és a KB körül tömörülő egységgé kovácsolódott; szoros egységben áll a dolgozó tömegekkel, felhasználja tapasztalatait, meghallgatja véleményét és minden tekintetben arra törekszik, hogy bizalmát egyre jobban növelje. Miért hangsúlyozza hát pártunk ilyen kedvező körülmények között is a revizionizmus különféle megnyilvánulásai ellen folytatandó rendszePÁRTUNK VEZETŐ SZEREPE és a szocialista országépítés befejezése res harc szükségességét? A válasz egyszerű. Pártunk sziklaszilárd, és a dolgozó tömegek egyetlen vezérüknek ismerik el. De az elért eredményekkel és helyzettel nem elégedhetünk meg. A CSKP KB tézisei hangsúlyozzák, hogy vannak olyan pártszervezetek, melyek többnyire az egész párt tekintélyéből és bizalmából élnek, de maguk vajmi keveset tesznek annak érdekében, hogy e tekintélyt és bizalmat saját hatáskörükben végzett tevékenységükkel növeljék. Az is tény, hogy nem minden párttag és tagjelölt van pártfeladatok elvégzésével megbízva. A párttagok ideológiai képzettségének színtje természetesen nem egyenlő és a párt ideológiai munkája nem mindenütt kielégítő, habár pártunk hazánk szocialista építése befejezésének feladataival kapcsolatban egyik alapvető célként tűzte ki a szocialista forradalom befejezését a kultúra és az ideológia terén is. Ezek azok a pontok, ahol a revizionista nézetek a párttagok között is kárt okozhatnak. Ha viszont mindennek tudatában el akarjuk távolítani e fogyatékosságokat és harcolni akarunk a revizionizmus ellen, akkor szorgalmasan és kitartással kell fokoznunk elsősorban önmagunk ideológiai felkészültségét. Bacílek elvtárs beszámolója szerint a revizionisták igyekeznek szépíteni a kapitalizmust és sötét színben feltüntetni a szocializmust; kiforgatják és hamisítják a marxi-lenini tanítás alapvető téziseit. Ha tisztában akarunk lenni e hamisítás lényegével, és a mi igazságunkról akarjuk meggyőzni a tömegeket, akkor nekünk kell elsősorban ismernünk Marx, Engels, Lenin tanítását az osztály. harcról, a proletárforradalomról, a • proletariátus diktatúrájáról, a komi munista pártnak a proletárdiktatúra ' rendszerében betöltött vezető szere! péről, a proletár nemzetköziségről, j stb. Ha emeljük önmagunk ideológiai színvonalát, egyúttal emeljük pártj munkánk és egyéb tevékenységünk politikai színvonalát is; nem vitás, hogy ez minden kommunista elsőrangú kötelességéhez tartozik. A pártmunkában mutatkozó fogyatékosságok kiküszöbölésére vonatkozólag a CSKP KB tézisei és az SZLKP kongresszusának határozatai félreérthetetlen irányvonalat nyújtanak. A párt tömegpolitikai munkájának módszere és stílusa általában javult. A kommunisták százezreinek aktivitása megnövekedett, mint ezt a CSKP KB levele körüli tavaly ősszel lefolyt vita is mutatta. A járási pártbizottságok, falusi és üzemi pártszervezetek fokozatosan eltávolítják az egészségtelen „hivataloskodás" következményeit személyes tájékoztatás és közvetlen segítség nyújtásával, a kollektív döntés és személyes felelősség alkalmazásával. Most azonban mindinkább előtérbe kerül minden egyes párttag személyes felelősségének és kezdeményezésének követelménye. Ezzel öszszefügg az a követelmény, hogy minden párttag képes legyen a párt politikai vonalának megfelelő helyes határozatok megvalósítására. Más szóval, a párthatározatok teljesítésének ellenőrzésénél meg kell szüntetni a bürokratikus munkamódszereket. El kell érni azt, hogy minden párttag felelősségérzetének tudatában, a maga munkahelyén és munkabeosztásában teljesítse és egyben másokkal is betartassa és ellenőrizze az ipari és mezőgazdasági, valamint államigazgatási feladatokkal összefüggő politikai és szervezési párthatározatok teljesítését. E feladatok elvégzésének feltétele, hogy az általános ideológiai felkészültség mellett minden párttag igyekezzék a lehető legteljesebb mértékben elsajátítani munkahelyének problémáit, hogy megoldásukban tevékenyen részt vehessen. Az üzemekben ismernie kell az üzemtervek főbb kérdéseit, a termelés technikájával összefüggő feladatokat, a falusi pártszervezetek tagjainak ismernie kell a mezőgazdasági termelés problémáit, a termelőszövetkezetek alapításával és megszilárdításával járó helyi nehézségeket stb. A CSKP KB tézisei egy mondatban összesítve így fejezik ki a megtárgyalt követelményt: „A kommunistákra az a fontos feladat vár, hogy a szervezetek feladatait és működésüknek színvonalát emeljék, a gyakran csak szervezési szempontból értelmezett tevékenységet, az öncélúságot és a formaiságot leküzdjék." A harmadik felvetett kérdésre, a párt és a tömegek közötti kapcsolatok elmélyítésére vonatkozó felelet az előbb mondottakkal függ össze. A CSKP KB tézisei arra a körülményre hívják fel figyelmünket, hogy a pártszervezetek feladatai, az üzemek, vállalatok jogkörének és felelősségének kiterjesztésével egyre jobban nőni fognak. A pártszervek és szervezetek tehát a közös államérdekek védelrpezőivé válnak, a nép szükségletei fölött őrködnek és az egyéni, illetve szűk helyi érdekek meg nem engedett érvényesítését megakadályozzák. Minden kommunistának tisztában kell lennie ezzel a feladattal, hiszen ez irányú tevékenységével a maga munkahelyén erősíti a párt iránti bizalmat. Ez azonban csak az érem egyik oldala. A hatalmas feladatok helyes megoldásának a pártszervezetek munkájában előforduló fogyatékosságok eltávolításának további feltétele a nyílt és konstruktív bírálat. Ez az egyes párttagok egyéni pártmunkájának és a pártszervezet működésének mint egésznek leghatékonyabb ellenőrző eszköze, melynek helyes alkalmazása a pártszervezet tekintélyét is emeli, de megerősíti a szervezet és a pártonkívüli dolgozók közötti kapcsolatokat is. Ez érthető és nem szorul további bizonyításra, mert az olyan pártszervezet, melyben sem a funkcionáriusok, sem párttagok nem takargatják fogyatékosságaikat, hanem önbírálólag beismerik és eltávolítják őket, csak nőhet a dolgozók szemében. Ilynemű érték-bírálat viszont csak akkor honosulhat meg, ha - mint Bacílek elvtárs mondotta beszámolójában az SZLKP kongresszusán — „minden pártszervben és szervezetben olyan légkört teremtünk, amelyben minden párttag nemcsak jogosultnak, hanem kötelesnek is érzi magát, hogy bíráló megjegyzéseket tegyen és kifejezze saját nézeteit." A párttagok személyes felelősségét és kezdeményezését tehát ebben a kapcsolatban is érvényesíteni kell. A párt és a dolgozó tömegek közötti kapcsolatok megszilárdítása a nemzeti bizottságok jogkörének további bővítése is tág teret nyújt. Dolgozóink részvétele az állam, helyi hatalmi és igazgatási szerveinek közvetlen irányításában nagyobb lesz, mint eddig. Pártszervezeteinkre és minden egyes kommunistára hárul tehát az a feladat is, hogy támogassák a dolgozók ezirányú kezdeményezéseit, hogy ily módon elmélyüljön szocialista demokráciánk és szocialista államunk — a dolgozók és választott képviselőik tevékeny részvételével — egyre eredményesebben végezhesse funkcióit. Végül nem feledkezhetünk meg arról a körülményről sem, hogy pártunk vezető szerepének további megszilárdítása szempontjából, főleg az üzemekben és falukon, elsőrangú fontossággal bír az új tagok felvétele, a szocializmushoz hű, politikailag érett munkásaink, szövetkezeti parasztságunk és dolgozó értelmiségünk soraiból. Az eddig elmondottakból következik, hogy ha pártunk vezető szerepéről beszélünk, akkor nemcsak elvont és elméleti fogalomról tárgyalunk, hanem e fogalomnak eisőrangú gyakorlati értelme van és minden egyes párttag mindennapi életére és tevékenységére is vonatkozik. A CSKP KB tézisei szerint: „a párt egész befolyása valamennyi szervezete és tagsága munkájának, a párt politikájáért és határozatai teljesítéséért való felelőségének eredménye. Minden kommunista, aki funkcióját a párt megbízásából végzi, felelőséggel tartozik a párthatározatok végrehajtásáért a reábízott munkaterületen és működését csak a párt érdekei irányítják". Ha pártunk vezető szerepéről beszélünk a szocialista országépítés befejezésével kapcsolatban, akkor egyben büszkén hirdetjük azt is, hogy mint a múltban, most is a kommunisták állnak majd a népeink boldogabb jövőjének érdekében kitűzött nagy célok eléréséért vívott küzdelemben. VIETOR MÁRTON ÜJ SZŐ 5 ^ 1958. június 15.