Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-15 / 164. szám, vasárnap

tudósítás A Füleki Járási Nemzeti Bizottság ülésérői Ismeretes, hogy a füleki járás a talu szocialista átépítése terén szép eredményeket ért el a múlt évben. Huszonegy szövetkezet alakult a járásban s a régiek is lényegesen megerősödtek. Azonban a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére a járás kötelezettséget vállalt, hogy a szocialista szektort további 5000 hektár földdel bővíti ki. A járási nemzeti bizottság a napokban összeült, hogy értékelje az említett kötelezettségvállalás teljesítését és a tavaszi mezőgazdasági munkák menetét. — A háromezer hektár megszerzéséhez még sok hiányzik — mondja a beszámoló. A vállalás teljesítése csupán 15,8 százalékos. Mi ennek az oka? Sok nemzeti bizottsági tag nem mindig találta meg a helyes és eredményes kapcsolatot választóival. Nem mindig használták fel kellőképpen a sikeres szövetkezetek gazdálkodási eredményeit propagálás! célokra. A vitában felszólalók — Bozó, Verner, Kovács elvtársak, a JNB tagjai — hiányolták, hogy a helyi nemzeti bizottságok és a járási nemzeti bizottság között nem eléggé tervszerű és célszerű a kapcsolat és a járásnak érzékenyebben kell reagálnia a helyi nemzeti bizottságok funkcionáriusainak javaslataira. A felszólalók példát említettek, amikor a járás támogatása hiányzott a siker eléréséhez. Az ülés további fontos pontja volt a tavaszi munka értékelése. Kitűnt, hogy egyes szövetkezetek nem tartották be a tervezett vetésterületet. Példa erre a cukorrépa vetésterületének megnyirbálása. Huszonkét hektárnyi területen maradt ki a földből ez a rendkívül fontos ipari növény. Pedig a múlt évi eredmények megmutatták, hogy ebben a termelési ágban a járásban komoly eredményeket lehet elérni. Azokban a szövetkezetekben, ahol tervüket betartották, sőt az előírtnál több cukorrépát vetettek, a gondozási munkák kielégítőek. Gondoskodnak a növények vízszükségletéről, mint pl. a nyitrai, várgedei, bozitai, galsai szövetkezetekben. Nem véletlen, hogy ezekben a szövetkezetekben tavaly is szép eredményeket értek el. A takarmánya'ap biztosítása nélkül nem lehet számítani sikeres állattenyésztésre. Ezért a járásban nagy súlyt fektetnek a rétek és legelők megjavítására, trágyázására. A traktoráüomás munkáját illetően a szövetkezeti tagok elégedettek, azonban általános a vélemény, hogy a traktorállomás agronómiai szolgálatának rugalmasabbnak kell lennie. A füleki járás előtt komoly feladatok állnak. A múlt év azonban sok tapasztalatot nyújt s ezek kihasználásával az idei feladatok teljesítése nem lehetetlen. Csupán az szükséges, hogy minden nemzeti bizottsági tag tegye meg kötelességét. AGÖCS VILMOS Hogyan segíti a Csemadok a kékkői járásban a falvak szocialista építését CUHjHGJD Egy nem nevezetes kirándulóhelyről A kékkői járásban a Csemadok tagságának túlnyomó többsége a mezőgazdaságban dolgozik. Ez arra kötelezi a Csemadokot, hogy kulturálisnépművelő munkáját úgy irányítsa és végezze, hogy minél jobban elősegítse a falvak szocialista építését. A járásunkban még mindig hét olyan községben működik a Csemadok helyi csoportja, ahol nincs egységes földművesszövetkezet. A járási vezetőség ismerve pártunk célkitűzéseit és a fejlődés törvényeit, munkáját, ténykedését arra összpontosítja, hogy a hét községben a Csemadok helyi csoportjain keresztül elősegítse az egységes földművesszövetkezetek megalakulását. Hogy ezt minél előbb elérhessék, a járási vezetőségünk a helyi csoportok vezetőségeivel Kőkesziben, Terbegecen, Sirakon és másutt gyűléseket szervez, ahol a járási vezetőség küldöttei előadásokat tartanak az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabályzatáról. Emellett az egyénileg dolgozó parasztokkal elbeszélgetünk a szövetkezet életéről, arról, milyen lehetőségek vannak a szövetkezeti gazdálkodásban. Ezek a beszélgetések és a személyes agitáció nagyban hozzájárultak a többi községekben is, de különösen a közelmúltban Kőváron, Gyürkiben és másutt, hogy több mint 30 Csemadok-tagunk lépett be a szövetkezetesek nagy táborába. Kulturális rendezvényeinket szintén a falvak szocializálásának szolgálatába állítjuk. Járási vezetőségünk május havában két Csemadok-napot rendezett Kovácsiban és Lukanyénén. Mindkét községben jól működő szövetkezet van. Hriech János, Kékkő A minap Rárosmulyadra látogattunk el. Ebben az Ipoly-menti kis faluban ünnepélyes hangulat fogadott. Vidám fiatal fiúk és lányok szapora léptekkel haladtak az iskola felé. A takaros kis házak ablakaiban piros muskátlik virulnak, a falu peremén virágzó akácfák illatát hozza felénk a tavaszi szellő. Az iskola udvarán a táncolni vágyó fiúk és lányok már ott nyüzsögtek és a zenére vártak. Oláh Tóni népzenekara nem is váratott sokáig magára. A ropogós csárdások hallatára táncra perdültek a fiatalok. De éppúgy örültek az öregek is, mert kigyúlt a fény a faluban. Villanyt kapott a falu — ezért az ünnep. Kertész Imre Fejlődik a falu Amit az elmúlt három esztendő alatt az udvardi szövetkezet elért, azt az előző rendszerek évtizedeken keresztül nem voltak képesek községünkben végrehajtani. Most a szövetkezeten keresztül fejlődik a falu. Ennek a fejlődésnek bizonyítéka a víztorony, a hatalmas üvegház — ahol korai zöldséget termesztenek — a modern istállók, fürdő és tejcsarnok építése. Szintén a szövetkezet munkáját dicséri a helyi kultúrház. Ide azelőtt az ember nem szívesen lépett be, ám amióta a szövetkezet átvette vezetését, mint szövetkezeti klub olyan berendezéssel rendelkezik, melyhez hasonló kevés van a járásban. Szocialista rendszerünk eredménye az is, hogy az eddig elhanyagolt utcák új köntöst kapnak. Községünk mintegy kétszázezer koronát fordított a Földesi út megjavítására és most akarjuk rendbehozni a Komáromi utcát. Ehhez azonban szükség lesz, hogy a lakosság eleget tegyen adófizetési kötelezettségének, mert így újabb és újabb lehetőségek nyílnak, újabb építkezésekbe kezdhetünk. A második félévben bevezetjük a' helyi rádiót is. Ám nem feledkezhetünk meg az új iskola építéséről sem, ahol 17 tanterem, modern berendezés, tornaterem stb. lesz. A lakosság életszínvonalának emelését bizonyítja az is, hogy mintegy hatvan ház áll befejezés előtt, és a faluban kb. 30 televíziós készülék van. Mindezt figyelembe kell vennünk, s legyenek ezek a vívmányok buzdítok a még kívül álló földművesek számára a szövetkezetbe való belépésre. Sáfi Árpád vmútfo liiiillIMUIIIIIIIIIIIilllllllllllllllflilllllIIIIIIIIIllillillülilllllllilllilIHllllllIill Nemegyszer vetődik fel szövetkezeteinkben a kérdés: — Vajon egypár év múlva ki műveli meg a földet? Nem egyszerű erre válaszolni, mert vannak szövetkezetek, ahol bizony kecsak kettő hiányzik e feladat teljesítéséhez. S így van ez Szlovákia valamennyi kerületében. A Feledi Magyar Tannyelvű Középiskola pionírcsapatában is megértették Képünkön a feledi pionírok vés fiatalt találunk. Ezért a kérdéssel komolyan kell foglalkoznunk. Pártunk XI. kongresszusa tiszteletére a CSISZ-szervezetek kötelezettséget vállaltak, hogy négyezer fiatalt nyernek meg a szövetkezetek számára A Banská Bystrica-i kerület négyszáz fiatal megnyerését vállalta és már a kérdés fontosságát. — Fejleszteni akarják mezőgazdaságunkat, de hogyan? — kérdezték többen. Brigádba menni, gyomlálni, kapálni — ezt minden évben tesszük... S az egyik gyűlésen a VIII. évfolyamban megszületett a válasz: — Jelentkezünk a mezőgazdaságba. — Hogyan? Hisz én gépről, autóról, esztergapadról álmodoztam, azok zúgására vágytam... A mezőgazdasági munka nehéz, meleg is van, meg aztán akadnak olyanok is, akik lenézik a mezőgazdaságban dolgozó fiatalokat. Kezdetben ilyen hangok is hallatszottak. Azonban az iskolától nem messze v fin a gépállomás s így hamarosan rájöttek arra is, hogy a mezőgazdaságban fejlődik a technika, s aztán már egymás után emelkedtek fel a kezek. A rajgyűlésen megszületett egy felhívás is: — A Banská Bystrica-i kerület összes pionírcsapatához: Jelentkezzetek a mezőgazdaságba, kövessétek példánkat! — Feleden májusban húszan jelentkeztek, s ahogy mondják, még többen is lesznek. Hisz nem hiába dolgoztak a Micsurin-körben sem, ott is sokat tanultak, megszerették a földet. A pionírok a nyári szünidőben sem maradnak tétlenül. Gondozzák a Micsurin-kertet, az iskola előtti virágos kertet, a falu parkját és többen részt vesznek az aratási és cséplési munkákban. Ám a nyári vakáció alatt szórakozni is akarnak. Közös kirándulásokat rendeznek, ahol megszerzik a „Fiatal turisták" jelvényét, húsz pionír rézzt vesz a járási táborozáson, melyet ebben az évben Perjésen, a rimaszombati járásban fognak megtartani. így minden pionír kellemesen tölti el nyári szünidejét. SZABÖPÁL GITA A kassai járásban levő lzra-tóról van tulajdonképpen szó, amely a várostól mintegy 35 kilométernyire esik keletre. A vasúton utazóknak Száláncon kell kiszállniok, itt aztán átszállnak az autóbuszra, mely rövid félóra alatt a helyszínre szállítja az érdeklődőket. Az utazó, amint a vonatból kiszáll, mindjárt észreveszi a meredek hegycsúcson maradt szalánci vár romjait, főleg annak toronyrészét. Festői szépen áll őrt Szalánc község felett, mely egészen a vár tövében épült. Szalánc szövetkezeti falu s utunk ezen keresztül vezet Izra felé. Aki még nem látta az lzra-tavat, arra hatással van, hiszen teljesen hegyekkel körülvéve, völgyben foglalta el helyét. Ezt a kirándulóhelyet is átvette a Turista n. v., s szép kis menedékházat építtetett ebben az évben, erseiiyif amely most áll befejezés előtt. Egészen a tó partján építették. Nyolc szoba van benne. Az ellátás igen jó. De lesz még jobb is. A szalánci EFSZ ugyanis rövidesen itt fogja értékesíteni termésfeleslegeit: tejet, tejfelt, húst, kolbászt, sajtot, szalámit — mindenki azt kaphat, amire éppen étvágya lesz. A tó környéke egy kicsit még el van. hanyagolva, de a járási nemzeti bizottjság még ebben az évben rendbehozaFja, s minden évben fordít rá bizonyos összeget. E nem nevezetes kirándulóhelyből államunk támogatásával így hamarosan nevezetes hely válik, ahol nemcsak a környékbeli dolgozók, hanem a távolabbról jövők is kellemesen elszórakozhatnak majd. IVÁN SÁNDOR, Kassii A füleki Kovosmalt n. v. mellett működő Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség üzemi szervezetének vezetősége a szervezet tízéves fennállásának évfordulója alkalmából és a CSKP XI. kongresszusának tiszteletére versenyre hívja fel a Banská Bystrica-i kerület összes üzemeinek CSSZBSZ-szervezetét. A versenyfelhívásban arról van szó, hogy mitidjen dolgozót megnyernek a szervezetnek, havonta rendszeresen gyűlést tartanak az egyes részlegeken s ezeken a gyűléseken a szovjet nép életét és eredményeit ismertetik meg a dolgo* zókkal. Továbbá vállalják, hogy a tagság legalább 5 százalékát megnyerik a népi orosz nyelvtanfolyam számára, és azon szövetkezetekben, melyek felett az üzem védnökséget vállalt, előadásokat tartanak különféle kérdésekről. A verseny időtartama október 31-e, s az értékelést a CSSZBSZ kerületi bizottsága fogja végezni. A CSSZBSZ üzemi szervezetének vezetősége. Cseh üzem segítségével Szlovákiában lépten-nyomon megnyilvánul a cseh munkásosztály segítsége. A cseh dolgozók nemcsak üzemeinknek, hanem falvainknak is segítséget nyújtanak. A Bárczai Helyi Nemzeti Bizottság funkcionáriusai sokáig fontolgatták, miként szüntethetnék meg a dobolást, ezt az elavult hirdető módszert. Rendelkeztek a helyi rádió felépítéséhez szükséges pénzzel, de mihaszna, ha nem akadt olyan vállalat, mely elfogadta volna az ezzel kapcsolatos munkát. A Helyi Gazdálkodásügyi Minisztérium kerületi vállalatának Fulneki Romo-üzem dolgozói azonban segítséget nyújtottak. Erdeinkben bölények is élnek Bölények Európában már több száz évvel ezelőtt honosak voltak, de állományuk a háborúk és a nagy bölényvadászatok következtében egyre csökkent. A második világháború után mintegy 150 bölény élt Európa erdőségeiben. A mostani állomány mintegy 200 bölényből áll, melyekből a legtöbb, mintegy 100 példány, a lengyelországi bieloveszi védett területen, a Szovjetunióban és Svédországban néhány tucat, Németországban s más államok erdőségeiben csupán néhány példány él. Lengyelországból és a Szovjetunióból öt bölényt hoztunk, amelyek most a Tátrai Nemzeti Park tátralomnici részében élnek. Reméljük, hogy sikerül növelnünk a bölények állományát, s a látogatók a jövő évben már megcsodálhatják e ritka állatfajta különleges példányait. Štefan Spišák Az elvtársak megegyeztek abban, hogy terven felül megépítik a bárczai helyi rádiót. Szavukat tett követte, február végéig 41 hangszórót szereltek fel. Azonban a munka megakadt, mert nem volt központi berendezés. Most azonban rövidesen ez is meglesz és Bárcza lakossága valószínűleg már június végén hallgathat' ja a helyi rádiót. RUDOLF STIBAR Kassa ipxfcsxiíva: ^ryurjCKwrjCjrjci WJKÍOQ 1 Helyesen döntőitek | Küszöbön az iskolaév vége. Eb-í? síben az esztendőben is sok ezersj ^tanuló hagyja el az általános ish Iskola padjait. Sokan tovább tanul-^ ak, de az előző évekhez viszo- ji v> nyitva lényegesen több fiatal ma-sí «*rad a mezőgazdaságban és meg-|'j H nőtt a bányász-szakmába jelent-í* Ökezett tanulók száma is. £ A komáromi járás iskoláiból ki- h iílencen jelentkeztek a handlovai, íj tizennégyen pedig a novákyi bá-r» h nyákba. A leendő bányásztanoncok í2 részére a járási nemzeti bizottság ^kétnapos kirándulást rendezett a<^ <\ nevezeti bányavárosokba. A ki- i; ^ránduláson 23 tanuló, három szü-b ý lő és két tanító vett részt. Vala-£í íímennnyien a legkellemesebb be-ri b nyomásokkal tértek haza. Megelé-*sjgedéssel számoltak be a bányász--'; •šfiatalok életéről, a kiadós koszt- V ^ról, a pompásan berendezett in- í? J->ternátusróI, stb. Különösen meleg h ^szeretettel emlékeztek meg Po- S íi|!ák mérnök és Švába mester;? jjközvetlenségéról, a fiatalok iránt ^ ^táplált szeretetéről. A 23 tanulót ez a kirándulást* Ô még jobban megerősítette elhatá-j! Jjrozásaban és meggyőzte őket ar- Ü (írói, hogy helyesen cselekedtek, 5 ijamikor a bányász-szakmát válaszH íltották élethivatásuknak. Sz. K. >5 ÜJ SZÖ 4 * 1958 június 15.