Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-13 / 162. szám, péntek

A hatszázéves világfürdő A NEMZETI BIZOTTSÁGOK új költségvetési rendjének alapelvei A kormány a múlt év decemberé­Ben új költségvetési rendet hagyott jóvá azon községek számára, me­lyek lakossága nem haladja meg a 2000 főt. Amint annakidején hang­»úlyoztuk, lényeges módosításról volt szó arra vonatkozólag, hogy a nem­letí bizottságok gyakorlatilag miként állítsák össze, hagyják jóvá költség­vetésüket és mily Qjódon merítsenek belőle. A kormány az elmúlt napokban megtárgyalta a többi nemzeti bizott­ságok, a járások, valamint kerületek költségvetési rendjének javaslatát is és meghagyta a pénzügyminiszternek, hogy még júniusban adja ki ezt a költségvetési rendet, hogy az 1959. évi költségvetéseket már annak alap­ján állíthassák össze. Ez esetben is a nemzeti bizott­ságok eddigi gyakorlatának mélyre­ható módosításáról van szó, és a kor­mány határozata újból kifejezésre jut­tatja arra irányuló törekvéseinket, hogy megteremtsük az összes felté­teleket a dolgozóknak a községek, já­rások és kerületek, s ezzel az egész köztársaság gazdasági, kulturális épí­tésében való részvételére. Melyek a nemzeti bizottságok új költségvetési rendjének fő alapelvei? A nemzeti bizottságok évi költség­vetései szerves kapcsolatban lesznek az ötéves pénzügyi tervekkel, ame­lyek viszont a népgazdaságfejlesztési ötéves tervekkel lesznek összhangban. Mindez hozzájárul az országos vi­szonylatban tervezett lényegbevágó feladatok teljesítéséhez. Annak érdekében, hogy ezzel egy­idejűleg teljes mértékben figyelembe vehessük a községek, járások és ke­rületek sajátos érdekeit a nemzeti bizottságok a felettes szervektől csak az összeállítandó költségvetések alap­jául szolgáló alapvető mutatókat kapják. A nemzeti bizottságok költ­ségvetésének új rendje ezzel egybe­kapcsolja a nélkülözhetetlen központi tervezést és pénzellátást a helyi szükségletek lehető legnagyobbmérvű kielégítésével. A nemzeti bizottságok pénzügyi terveit és költségvetéseit a jövőben alulról felfelé és a valamennyi fo­kozatú nemzeti bizottságokban egy­idejűleg állítják majd össze. A költ­ségvetési javaslatoknak a felettes szervekkel való megtárgyalása ily mó­don a lehető legnagyobb pénzügyi források megteremtéséhez és ezen források legcélszerűbb kihasználásá­hoz vezető utak közös keresésévé vá­lik. Ennek alapja a pénzügyi terveknek és a költségvetéseknek a lakossággal való megtárgyalása lesz. Az a sokat hangoztatott elv, hogy a nemzeti bi­zottságok jogkörének bővítése egy­ben fokozott felelősséggel is jár és III. 1938. október 6-án, a müncheni diktátum utáni napokban tartotta a CSKP szlovákiai területi vezetősége ülését Žilinán. Az értekezleten részt vettek a kommunista párt összes képviselői, szenátorai és Szlovákia kerületi titkárai. A CSKP szlovákiai területi veze­tősége ülésének nagy jelentősége volt a fasizmus elleni harc továb­bi időszakában. Široký elvtárs beszámolója után a területi vezetőség a következő hatá­rozatot hozta: 1. Megszervezni a fasizmus felté­telei közepette a nemzeti felsza­badító harcot, kiépíteni az illegális kommunista pártot. 2. Megválasztani a CSKP szlovákiai illegális területi vezetőségét. 3. Előkészíteni az illegális párt­sajtó kiadását. Amint a későbbi események igazol­ták, a pártnak e lépése nagyon meg­gondolt és előrelátó volt. Az értekez­let után három nappal, 1938. október 9-én a párt működését betiltották. A betiltás a pártot nem találta fel­készületlenül, pártunk a szlovák nép nemzeti felszabadító harcának az élén küzdött az új népi Csehszlovák Köztársaságért. A žilinai értekezleten Szlovákia te­rületi vezetőségébe BacIIek, Ďuriš és más elvtársakat választották be, akik a CSKP KB útmutatása szerint vezet­ték az illegális kommunista pártot 1939 márciusáig. Szlovákia eltérő po­litikai fejlődése, valamint a CSKP KB-val való nehéz összeköttetés miatt megalakult a Szlovákiai Kom­munista Párt illegális központi bi­zottsága, mely nehéz viszonyok kö­zött bátor elszántsággal folytatta az 1938. márciu 6-i határozatok teljesí­tését. A felszabadulás után 1945. augusz­tus 11.-12-én tartotta Szlovákia Kommunista Pártja munkakonfe­renciáját Žilinán. sokkal szorosabb együttműködést kö­vetel a lakossággal, kétszeresen ér­vényes a pénzügyi tervekre, vala­mint a költségvetésekre vonatkozó ja­vaslatoknak az új elvek alapján való összeállítása során. Azonban nemcsak a javaslatok ki­dolgozásáról s elfogadásáról van szó, hanem ezeknek az év folyamán meg­valósuló teljesítéséről is. A nemzeti bizottságok az üj költ­I ségvetési rend szerint költségvetési tartalékokat létesíthetnek és az év fo­lyamán fel is használhatják őket az általuk irányított gazdaság fejleszté­sére. Ezen tartalékok forrását a nye­reségben és leírásokban valő meg­szabott részesedés alkotja meg, me­lyet a jövő év elejétől vezetnek be a nemzeti bizottságok által irányí­tott ipari és építészeti vállalatokban. A nemzeti bizottságok ezenkívül a kötelező mutatók csekély számá­nak keretében bevételeiket saját szükségleteik fedezésére is felhasz­nálhatják és jelentős mértékben meg­valósíthatják a költségvetési tételek átcsoportosítását. A fel nem hasz­nált költségvetési eszközök így nem évülnek el és a nemzeti bizottságok hozzájárulásával szerzett eszközök átvihetők a következő év költségve­tésébe. A nemzeti bizottságok ugyan­úgy mint eddig, pótköltségvetéseket is állíthatnak össze. A pótköltségve­tések a helyes pénzügyi gazdálkodás eredményét tükrözik. Mindez — a költségvetési tartalékok helyes kihasználása, a helyi ipar fej­lesztése, a bevételekkel valő takarékos gazdálkodás, a költségvetési tételek célszerű átcsoportosítása az év folya­mán és a pótköltségvetések lehető leghatékonyabb kihasználása — meg­követeli nemcsak a felülről, hanem elsősorban az alulról jövő állandó el­lenőrzést. A fő beszámolót „Szlovákia kiépíté­séért, a Nemzeti Front kiszélesítésé­ért és megszilárdításáért" Široký elvtárs tartotta. A beszámolóban nagy figyelmet szentelt Szlovákia újjáépí­tése kérdésének, rámutatott a Kas­sai Kormányprogram teljesítésének lemaradására, elemezte a nehézségek okait, melyek elsősorban a háború által okozott károkban keresendők. Szlovákia további fejlődésének szem­pontjából nagy jelentősége volt Gott­wald elvtárs fellépésének. Gottwald elvtárs figyelmeztette Szlovákia né­pét, hogy a nemzeti és demokratikus vívmányokat a ludákok veszélyezte­tik, akiknek tevékenysége Szlovákiá­ban ismét megélénkült. A konferen­cia hangsúlyozta a kulcsipar szocia­lizálásának szükségességét; a me­zőgazdasági kérdésben pedig a földreform következetes megvalósítá­sát hangoztatta. Mint további feladatot, a kongresszus kitűzte a közélet ala­pos megtisztítását, a cseh és a szlo­vák nép egységének megszilárdítását. Pártunk VIII. kongresszusát 1946 márciusában, tíz évvel a VII. kong­resszus után tartottuk meg a felsza­badult hazában, új feltételek mellett, amikor Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető párt lett az országban. A kongresszuson összesen 2217 kül­dött és vendég vett részt. A kong­resszus egyetértését fejezte ki a CSKP moszkvai vezetőségének vona­lával a fasiszta megszállás alatt és a nemzeti felszabadító harc idején. A VIII. kongresszus a párt felada­tául tűzte ki a nemzeti demokra­tikus forradalomnak szocialista forradalommá való továbbfejlesz­tését, amely által kiszélesedik, megszilár­dul a munkásosztály befolyása, ugyanakkor a burzsoázia helyzete meggyöngül. A kongresszus hangsú­lyozta, hogy e cél elérése érdekében Hiszen nem csekélységről, hanem az állami költségvetés teljes egyhar­madával, azaz több mint 30 milliárd koronával való gazdálkodásról van szó! Ennek a ténynek teljes mérték­ben alá kell támasztania a nemzeti bizottságok munkájában eddig mutat­kozó fogyatékosságok, különösen a politikai tömegmunkában előforduló fogyatékosságok kiküszöbölésére irá­nyuló törekvéseket, valamint azt az igyekezetet, hogy mindenütt a lehe­tő legnagyobb mértékben kibontakoz­tassák a dolgozók kezdeményezését. Emellett szükségszerűen felmerül né­hány ezzel kapcsolatos kérdés és probléma. Gondolkoznunk kell például a valamennyi fokozatú nemzeti bi­zottságok mellett működő állandó al­bizottságok szerepének elmélyítéséről, szervezési és ellenőrzési funkciójuk megszilárdításáról. Lehet, sőt több mint valószínű, hogy egyes városokban, járásokban és kerületekben különböző nézetek alakulnak majd ki a költségvetési esz­közök felhasználásának célszerűségé­ről. Előfordulhat, hogy helyenként semmivel sem indokolt és országos szempontból káros lokálpatriota ér­dekeket akarnak majd érvényre jut­tatni. Az ilyen, az egész társadalom érdekeivel szemben ártalmas jelen­ségek ellen különösen a pártszerveze­teknek és a Nemzeti Front többi szervezeteinek kell íellépniök, hogy helyes irányt szabjanak az új intéz­kedések érvényre juttatásának. En­nek megvalósítása során arra kell törekedniök, hogy az új intézkedések értelme — azaz a dolgozóknak az ál­lam igazgatásában és irányításában valő részvételének elmélyítése és ez­zel a szocialista demokratizmus el­mélyítése — teljes hajtóerejével nyil­vánuljon meg az egyes helyek és az egész köztársaság érdekében. (RP) meg kell erősíteni a Nemzeti Fron­tot, mint a munkások, parasztok és értelmiségiek osztályszövetségét. A kongresszus ismételten igazolta pártunk erőfeszítésének építő jelle­gét s ezért elnevezték az „építők kongresszusának". A kongresszus elfogadta a párt új szervezeti alapszabályzatát, amely megfelelt a pártélet új feltételeinek. Az alapszervezeteket mint üzemi és helyi szervezeteket építettük ki és bevezettük a kettős párttagság rend­szerét. A VIII. kongresszus fő hatá­rozatát a következőképpen lehet ki­fejezni: Nem engedjük meg, hogy a hata­lom a burzsoázia kezébe vissza­kerüljön, hanem ellenkezőleg, ki­szélesítjük és megszilárdítjuk a munkásosztály és a nép hatalmát. Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusa 1949. május 25—29-e között zajlott le Prágában. A VIII. és IX. kongresszus közötti időben munkásosztályunk és dolgozó népünk pártunk vezetésével 1948 februárjá­ban történelmi jelentőségű győzel­met aratott a reakció felett. A kong­resszust hatalmas kötelezettségvál­lalás és ajándékakció előzte meg, melyben több ezer üzem és a dolgo­zók tízezrei vettek részt. (A felaján­lások értéke elérte az 5 milliárd 600 millió koronát.) A IX. kongresszus jóváhagyta a párt politikáját, értékelte a VIII. kongresszuson elfogadott határo­zatok teljesítését és kitűzte a párt vezérvonalát: a szocializmus építését hazánkban, melyet Gott­wald elvtárs tíz pontban foglalt össze. A IX. kongresszus vezérvonalá­nak határozott kifejezője az első ötéves terv lett Csehszlovákiában. A kongresszus külön foglalkozott Szlovákia szocialista építésével és Hatszáz év múlt el azóta, hogy N. Károly császár a Vary kis szláv falu­nak ajándékozta nevét. Azóta a város vilá~'ürdóvé fejlődött. A Karlovy Vary-i fürdőorvás dr. Ferdinand Fleckles, aki 75 évvel ez­előtt a „Der Sprudel" nevű fürdőlapot adta ki és aki Július Walter álnév alatt írta meg találkozását Marx Ká­rollyal és leányával Tussyvel, igen hu­morosan rajzolta meg a Karlovy Va­ry-i polgári fürd'óétetet: „.. .ahogy libasorban a forrásnál tolonganak,, szoronganak, lökdösődnek és féltéke­nyen sietnek, hogy poharukat minél előbb megtöltsék — a mesés gaz­dagságú orotez herceg, a főnemes kisasszony makulátlan családfával, az érsek pecsétgyűrűjével és pásztorbot­jával, a lengyel zsidó csillogó sélyem­kaftánjával, a Gangesz partjáról érke­ző polgár, aki bélbajával hajózott át a tengeren, hogy gyógyulást találjon, az arany eres német ülnökök, mind egyen­lő ütemben sétálnák a forráshoz. A fürdőzenekar hangjára sétálnak a „koronás fejek", valamint a görög király, akit népe „menesztett". A fürdővendégek harminc százalékát a nemesség alkotta és a maradék a bürokráciából, papságból, generalitásból, kereskedóosztályből, vagy nagybirto­kosokból adódott. Így volt ez az Oszt­rák-Magyar Monarchiában. A München előtti Csehszlovákiában sem változott nagyon a helyzet. Ek­kor ugyan kevesebb volt a herceg, de több cseh és német gyáros, kereskedő, földbirtokos keresett gyógyulást vagy szórakozott a világfürdőben. A dolgo­zók a betegbiztosító pénztár kis számú gyógyintézeteibe szorultak. A fürdővendégek a szállodák és ma­gánszanatóriumok tulajdonosai, orvo­sai és személyzete kénye-kedvének voltak kitéve, akik a 4 hónapig tartó idény alatt a fürdővendégeket citrom­ként szerették volna kifacsarni, hogy aztán télen vagy otthon lustálkodja­nak, vagy pedig a Riviérára utazhas­sanak. A fürdőgazda a fürdővendéget rend­szerint maga látta el — írja Fleckles doktor. Silány daralevest, kifőtt húst és kiázott sültet, híg tejszínt és gyen­ae kávét adott neki. Mindezt termé­szetesen csekély mennyiségben és sok pénzért. Minden tiltakozást sztereotyp szólamával vág el: „Ez megfelel a gyógykezelésnek". A gazda érdemes nejének az a feladata, hogy a vendég lelkületére hasson. Amellett szégyen­kező koldulást igyekszik alkalmazni. Olyan szolgálatokat eszel ki, amelyeket nem tartalmaz a bérszerződés, apró figyelmességekkel toldja meg, amelyek aztán a számlában nagy számokban tűnnek fel. Megmutatja a vendégnek a szép karkötőt, amelyet neki önfel­kitűzte Szlovákia iparosításának tervét. A kongresszus megállapította, hogy a szlovák kérdés gazdasági és kultu­rális elmaradottság formájában fenn­áll és ezért a legsürgősebb feladat ezt az elmaradottságot megszüntetni és Szlovákiát a cseh országrészek színvonalára emelni. 1950. május 24-27-én ült össze Szlovákia Kommunista Pártjának ren­des kongresszusa Bratislavában. A fő beszámolót Široký elvtárs tar­totta. A kongresszus értékelte a Csehszlovákia Kommunista Pártja IX. kongresszusán kitűzött vezérvonal teljesítését, a szocializmus építését Szlovákiában. Részletesen foglalko­zott az ötéves, terv feladataival, va­lamint Szlovákia iparosításának meg­gyorsításával. A nevezett feladaton kívül a kongresszus ideológiai jellegű kérdésekkel is foglalkozott, mely a párt ideológiai egységének megszi­lárdítására irányult. A kongresszus nyíltan rámutatott a burzsoá nacionalizmus hordozói­ra Szlovákia Kommunista Pártja soraiban, akiket szigorúan megbí­rált. A kongresszuson a burzsoá nacionalisták ideológiai vereséget szenvedtek. Pártunk X. kongresszusa 1954. jú­nius 11—15-e között zajlott le Prá­gában. A kongresszuson az első öt­éves terv nagy eredményeiről szá­molhattunk be. A kongresszuson 1100 kiküldöttön és vendégen kívül 30 külföldi kommunista párt képviselő­je vett részt. A X. kongresszus tár­gyalásán a párt IX. kongresszusának vezérvonalából indultak ki. Ennek teljesítése folyamán népi demokrati­kus államunk megerősödött. Rend­szerünk politikai alapja a munkás­osztály szövetsége lett a dolgozó parasztsággal. áldozó s érdektelen kiszolgálásáért és gondoskodásáért a kereskedelmi ta­nácsos úr ajándékozot, a hat aranyér­met, melyet leánykájának ajándékoz­tak a másnapi születésnapjára. Mind­ezt oly ártatlanul és gyakran fecsegi ki, hogy a hallgató vendég bizony azt érzi, miszerint biztosan a legzsugoribb embernek tarthatnák, ha szintén nem ajándékozná meg őt. MA KARLOVY VARY NÉPFÜRDÖHELY A fürdők kapacitása teljesen ki van használva. A fürdővendégek, természe­tesen sem grófok, sem bárók, hanem dolgozók! Munkások, alkalmazottak, tudósok, vagy katonák, akik itt gyógy­kezeltetik magukat. Nem fizetnek uzsoraárakat, nem csapják be őket és nem kell borravalót fizetniök. A gyó­gyítóeszközök, a legjobb szakorvosok, szakképzett személyzet, elsőrangú dié­t" és a legjobb gyógyintézetek állanak rendelkezésiikre ingyen, vagy félin­gyen. A szanatóriumokban, vagy szál­lodákban vendégekkel találkozhatunk a Szovjetunióból, a Német Demokra­tikus Köztársaságból, Magyarországról, Romániából, Bulgáriából, akik úgy ér­zik itt magukat, mint egy nagy család­nak a tagjai. Főképpen az emésztő­szervek betegségeit, máj-, gyomor-, epe-, cukorbajokat, fertőző sárgaság­gal, fogíny sorvadást gyógyítanak Kar­lovy Varyban. Elsőrangú gyermeksza­natóriumot is találunk itten. A gyógy­kezelés régi tapasztalatokra és tudó­mányos kutatómunkára támaszkodik. Tiszta, fehérabroszos asztaloknál első­rangú kiszolgálás mellett a legtöbb beteg — már amennyire a diétája megengedi — egy órával a gyógyvíz ivása után minden reggel bő reggelit kap, 150 gramm sovány prágai sonká. val, teával, vajjal éis fehérsüteménnyel. Ezután következnek a különféle für­dók és gyógy szolgáltatások. A fürdő után a Puskin fasoron keresztül a Goethe, Schiller, Smetana, Miczkievicz és Beethoven szobra mellett szoktak sétálni. így gyorsan telik el a nap. Délután és este különféle művészi műsorok vagy szórakozások váltakoznak. Külö­nösen a jubielumi évben értékes kul­túrműsort nyújtanak a vendégeknek. Nyáron, a világhírű Nemzetközi Film­fesztivál idején bemutatásra kerülnek a világ minden tájáról a legújabb fil­mek. Elsőrangú zenekarok és a leg­jobb színtársulatok fognak szerepelni. Nagy sportrendezések s az ismert el­ső szállodákban tánc és egyéb szórako­zások révén Karlovy Vary nyáron új­ból a kulturális események közép­pontjába kerül. H. Frank A kongresszus a tanácskozások folyamán figyelmeztetett a nép­gazdaságunkban felmerülő egyes hibákra és hiányokra. Rámutatott elsősorban az aránytalanságra, amely az ipari és a mezőgazdasági termelés között jelentkezett. Ki­tűzte a termelőerők mindenoldalú, arányos továbbfejlesztését. A CSKP X. kongresszusa fokozott figyel­met fordított a mezőgazdasági termékek termelésének növelésé­re, mely a jelen időkben egyik kulcskérdése a szocializmus épí­tésnek. Az ideológiai feladatok terén a kongresszus megvilágította a néptö­megek, valamint a párt és egyes sze­mélyek szerepét a társadalom fejlő­désében. Egy további fontos kérdés, amellyel a X. kongresszus foglalko­zott, a párt alapszabályzatának ki­egészítése volt, melyet a CSKP KB még 1952 decemberében elfogadott. A ČSKP X. kongresszusának jelentő­sége főképpen abban nyilvánult meg, hogy kitűzte a szocializmus építésé­nek további célját és irányát Cseh­szlovákiában. A CSKP X. kongresszu­sának vonala népi demokratikus köz­társaságunk további fellendülésének és megszilárdításának programjává vált. * A CSKP X. kongresszusa őta négy év telt el. Csehszlovákia dolgozó né­pe emelt fő v •* büszkén tekint visz­sza erre a n évre, s azokra a hatalmas ei nyékre, amelyeket a két kongres- us közötti években a szocializmus építése terén elért. Rövid pár nap választ el pártunk XI. kongresszusától, melynek küldetése kiértékelni a X. kongresszuson kitű­zött feladatok teljesítését és nagy vonalakban meghatározni azon poii­tikai, gazdasági és ideológiai felada­tokat, melyek a szocializmus építé­sének befejezésére vezetnek hazánk­ban. Róják Dezső oooo Javult a postai hírlapszolgálat munkája, emelkedik az előfizetők száma A Jeszte-Péterfala vonalon a postai hírlapszolgálat eddig csigaháton járt. Ugyanis a napi posta Gesztetére csak délben, illetve délután érke­zett meg, a lapok kézbesítése pedig csak másnap történt. Emiatt egyes esetekben az Üj Szó és a többi napilap a késés miatt elvesztette idősze­rűségét. Ugyanis szombaton kaptuk meg a pénteki számot, a szombati újságot pedig csak hétfőn reggel. Így ez az értékes, bővített szám vasár­nap nem kerülhetett a dolgozók kezébe. Június 1-ével a postai hírlapszolgálat helyes módosítása következtében délután is kikézbesítik a postát. A dolgozók így mindennap megkapják az újság aznapi példányát. Mi erre a falu lakosaink válasza? Az, hogy többen elhatározták az Oj Szó előfizetését, illetve újbóli megrendelését. És ez így helyes. A pártsajtónak mindennap, minden család otthoná­ban ott kell lennie. Bálint Lajos, tanító. Péterfala. Pártkongresszusaink történelmi jelentősége ÜJ SZÖ 4 * 1958. június 13.

Next

/
Thumbnails
Contents