Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-13 / 162. szám, péntek

™í*DE GAULLE KORMÁNYA— komoly veszedelem a munkáscsztályra Párizs (ČTK) — A Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága két­napos ülésén, amely kedden ért véget, a tárgyalások eredményeit M. Xhorez, az FKP főtitkára záróbeszédben foglalta össze. Beszédében megállapította a jelen­legi helyzetet az jellemzi, hogy a köztársaság ellen szervezett összees­küvés de Gaulle hatalomra juttatásá­val elérte első célját. Kormánya tör­vényellenes, a reakciós erőszak és fenyegetések szüleménye. De Gaulle Algériából visszatérve Franciaország­ban is meg akarja szervezni azt, ami Algériában végbement. Mesterkedé­seit hiába rejti a véka alá azzal, hogy a köztársaságról beszél. Thorez hangsúlyozta, hogy a fran­ciák nem ringathatják magukat illú­zióban az úgynevezett közjóléti bizottságok szerepéről, amelyek Fran­ciaországban kilépnek az illegalitás­ból. E bizottságok szándéka elsősor­ban az, hogy betiltassák a kommu­nista pártot. Az algériai kérdés meg­oldását illetőleg de Gaulle átvette a soustellei és lacostei megoldási mó­dot. „Azzal a kijelentésével, hogy Algériában tízmillió francia él, és hogy ezen országnak örök időkre francia földnek kell maradnia, lehe­tetlenné tette a konfliktus békés megoldását. De Gaulle a végsőkig folytatott háború híveként mutatko­zott be. Szociális téren megnyilvánu­ló szándékaira rávilágít az a tény, hogy jogot követelt a szociális tör­vényességnek rendeletekkel történő bevezetésére. Közvetlen veszélybe kerültek a munkásosztály különböző vívmányai, a sztrájkjog, a vállalati bizottságok és szakszervezeti kül­döttségek statutuma." Külpolitikai téren de Gaulenak szo­kása volt hangzatos beszédeket mon­dani a nemzeti függetlenségről és a szabad kézről az USA iránti kapcsola­tokat illetőleg, azonban Eisenhower és Adenauer kifejezték azon hő óha­jukat, hogy de Gaulle sikert arasson. A demagógia és a program Szándé­kos pontatlansága ellenére minden téren megnyilvánul az igazság: de Gaulle kormánya és politikája komoly veszedelmet jelent a munkásosztály­ra, a demokráciára és magára Fran­ciaországra is. Ez a veszedelem annál nagyobb, hogy a kikényszerített rendkívüli törvények de Gaullenak olyan esz­közöket adtak kezébe, amelyek a dik­tatúrát jelentik. Az állam teljes ap­parátusa és hadifelszerelése rendel­kezésére áll. A munkásosztály jól harcolt a súlyos órákban. A néptö­megek akcióinak és a kommunista párt helyes taktikájának köszönhető, hogy a de gaulleisták tervel nem va­lósultak meg a feltételezett határidő­ben és formákban. A néptömegeket mozgósítottuk, erői érintetlenek, sőt megszilárdultak. De Gaulle azonban a porondra lépett, a dolgozóknak és demokratáknak nem sikerült, hogy gátat vessenek hatalomra vezető út­jába. Thorez a francia hadsereg szerepé­vel foglalkozva kijelentette, hogy a hadsereg mindegyre inkább a zsoldos csapatok jellegét ölti, amelyek a nemzeten felülállóknak képzelik ma­gukat. Ez főképpen a különleges osz­tagokra vonatkozik, amilyenek pél­dául az ejtőernyősök. Thorez ezután így szólt: A degaul­leista összeesküvés nem a burzsoázia erejének, hanem gyengeségének bizo­nyítéka. Azzal, hogy személyes hatal­mat és diktatúrát vezet be, elismeri hogy nem képes uralmát hagyomá­nyos eszközökkel fenntartani. Más­részt azonban az összeesküvés nem lehetett volna sikeres, a munkás és demokratikus erők viszonylagos gyengesége és egyenetlensége nélkül. Thorez elítélte a jobboldali szocialis­ták politikáját, akik 1947 óta elárul­ják a munkásosztály és demokrácia érdekeit. Hangsúlyozta, hogy de Gaulle véglegesen le akarja törni a demokráciát és minden alulról jövő ellenőrzést. Ez év őszén népszavazással akarja jóváhagyatni az autoritatív alkot­mányt, amellyel a nép választott képviselőit meg akarják fosztani ha­táskörétől. Minden dolgozónak, de­mokratának és a személyes hatalom ellenzőjének már most fel kell ké­szülnie ezen követelés tömeges visz­szautasítására. Thorez beszédét az elvtársakhoz intézett azon felhívással fejezte be, A ciprusi angol hatóságok tétlenül nézik a törökök garázdálkodását Nikózia (CTK) — Ciprus szigetén szerdán tovább folyt a török sovinisz­ta elemek garázdálkodása, akiket nyilvánvalóan buzdít az angol gyar­mati közigazgatás tétlensége. Nikóziában, a sziget fővárosában a garázda elemek sok üzletet kifosz­tottak és felgyújtottak. A védekező görögökkel folytatott véres összetűzé­sek során egy ciprusi görög életét vesztette. A tűzoltótestület adatai szerint Nikóziában szerdán 29 tüz­eset volt. A törökök felgyújtották a nikóziai Szent Lukács templomot. Hasonló pusztítást vittek véghez Li­maszol városban és a fővároshoz kö­zel fekvő egyik faluban. A növekvő terror hatása alatt Lefka város la­kossága kezdi elhagyni otthonát. Az angol megszállás elleni ciprusi i Indonézia kormánycsapatai több szigetet folglaltak el Dzsakarta (ČTK) — Az indonéziai központi kormányhoz hü hadsereg fő­parancsnoksága most jelentette, hogy a kormánycsapatok június 1-én meg­szállották Celebesz sziget északkeleti része közelében fekvő szigeteket. A lázadó erőket e szigeteken fel­számolták és nagy mennyiségű fegy­vert zsákmányoltak. A lázadók június 5-én Lembech szigetén ellentámadást kíséreltek meg, azonban visszavetet­ték őket. New Yorkban növekszik a munkanélküliek száma New York (ČTK) — New Yorkban hivatalosan jelentették, hogy New York államban a június 1-től 8-ig terjedő héten a munkanélküliek szá­ma 14 ezerrel növekedett. Ez a mun­kanélküliek számának legnagyobb heti növekedése ez év kezdetétől. A hi­vatalos jelentés megállapítja, hogy a munkanélküliek számának emelkedése sokkal magasabb, mint az úgyneve­zett szokásos idényelbocsátások. Ezzel ismét megdől egyes washingtoni kormánytényezők derűlátó jóslata, hogy az idei nyár fordulatot hoz a gazdasági pangásban és megerősíti azt a nézetet, amelyet több amerikai közgazdász fejezett ki, hogy a válság vége egyelőre kilátástalan. mozgalom a szigeten röplapokat ter­jeszt, amelyekben rámutat arra a tényre, hogy az angol gyarmati ha­tóságok a garázdálkodást tétlenül nézik. M. Pissas, a ciprusi dolgozók szö­vetségének száműzetésben élő főtit­kára, rámutat arra, hogy ezekért a tragikus eseményekért az angol kor­mány felelős. Hangsúlyozta, hogy „az angol közigazgatás szándékosan idé­zett elő polgárháborút Ciprus görög és török lakossága között. Athimos, a görögkeleti egyház püs­pöke Hammarskjöldhoz, az ENSZ fő­titkárához táviratot intézett, amely­ben felhívja figyelmét a kiéleződő helyzetre. Az ENSZ beavatkozását ké­ri a ciprusi dolgozók szövetsége is. De Gaulle engedékeny az algériai fasisztákkal szemben Június 11-én Párizsban a francia kor­mány ülést tartott. Az ülés után André Malraux tájékoztatásügyi miniszter hiva­talos jelentést olvasott fel az ülésről. Ezután felolvasta de Gaulle tábornoknak Salan tábornokhoz intézett táviratát. A táviratban de Gaulle nem utasítja el az algériai közjóléti bizo'ttság provokációs határozatát, amellyel a politikai pártok megszüntetését, a franciaországi közjóléti bizottság megteremtését és az algériai községi választások elhalasztását követeli. De Gaulle e határozatot csak időszerűt­lennek és kellemetlennek minősíti. Malraux egyúttal közölte, hogy július 5-én Párizsba érkezik Dulles amerikai ál­lamtitkár, hogv de Gaullelal tanácskoz­zék. A francia miniszterek nem lesznek jelen a parlamenti bizottságok ülésén A francia kormány elhatározta, hogy a miniszterek nem fognak megjelenni az illetékes parlamenti bizottságok előtt, hogy őket a tervbevett intézkedésekről tájékoztassák, ahogyan ez eddig szokás volt. Ez a döntés köztudomásúvá vált most, mert Pinay külügyminiszter jú­nius 11-én a nemzetgyűlés pénzügyi bi­zottságához intézett levelében közölte, hogy de Gaulle tábornoktól nem kapott megbízást arra, hogy részt vegyen a bi­zottság ülésén. hogy szervezzék meg a tömegek har­cát a személyes diktatúra kiküszöbö­léséért a parlament jogainak meg­nyirbálása ellen, az algériai békéért, a köztársasági szabadság felújításá­ért a szabad, erős és boldog Fran­ciaországban. Az FKP előtt álló feladatok Waldeck-Rochet, a Francia Kom­munista Párt Központi Bizottsága po­litikai irodájának tagja a párt Köz­ponti Bizottságának június 9. és 10-i plenáris ülésén beszámolót tartott a franciaországi politikai helyzetről és az FKP feladatairól. Beszédének be­vezető részében megállapította, hogy a Francia Kommunista Párt minden tőle telhetőt megtesz, hogy mind az országban, mind a nemzetgyűlésben a néptömegek élén lépjen fel, lelep­lezze a köztársaság elleni összees­küvést s meghiúsítsa a diktatúra be­vezetését Franciaországban. Azonban erőfeszítésünk ellenére — mondotta Waldeck-Rochet —. de Gaulle uralomra jutott, és ezzel komoly helyzet állott be. De Gaulle hatalma jellegének értéke­lésénél Waldeck-Rochet kijelentette: ez katonai és személyes diktatúra, amely a nagytöke legreakciósabb és leggyarmato­sítöbb elemeinek önzö érdekeit fejezi ki. Ez a diktatúra még nem fasiszmus, azon­ban megnyitja az utat a fasiszmusnak az­zal. hogy támogatja fejlődését. Beszédének további részében Waldeck­Rochet kiemelte, a kommunista pártra váró feladatokat. Ezek a következők: 1. Széleskörű akciókban egyesíteni kell a köztársaságiak és fasisztaellenesek tö­megeit, hogy megdöntsék a személyes diktatúrát, eltorlaszolják a fasizmus útját és biztosítsák a szabadságot, a demokrá­ciát és a köztársaságot. 2. Fokozni kell az algériai békéért fo­lyó harcot és a nemzetközi feszültség enyhítésére irányuló törekvést tárgyalá­sok útján. 3. Meg kell szervezni a dolgozó töme­gek gazdasági követeléseinek védelmét a kormány reakciós politikája ellen. Ghana és Tunézia támogatja az algériai nép függetlenségi harcát Tunisz (ČTK) — Tuniszban véget ért a kétnapos tanácskozás, amelyet a Nkrumah miniszterelnök vezette ghanai küldöttség és Burgiba elnök vezetésével megjelent tunéziai állam­férfiak folytattak. Az ülés befejező részében kiadott közös közlemény jelenti, hogy Ghana teljes mértékben támogatja Tunéziá­nak a francia haderők kivonására vonatkozó követelését Tunézia terü­letéről. Ghana és Tunézia hangsú­lyozzák, elhatározták, az algériai nép függetlenségi és önrendelkezési joga elismeréséért folytatott harcának tá­mogatását. Hanyatlik az USA autóipara New York (ČTK) — Az amerikai gépkocsiiparban feszült a helyzet. A három legnagyobb automobilgyár alkalmazottai már második hete munkaszerződés nélkül dolgoznak, mert a társaságok a szerződést nem akarták aláírni. Az autógyári munkások között a sztrájkhangulat fokozódik annak el­lenére, hogy a szakszervezeti funk­cionáriusok igyekeznek rábeszélni a munkásokat, hogy ne lépjenek sztrájkba. A munkások elbocsátása más iparágakban is tovább tart. A Putboard Marine társaság Chica­góban három üzeméből 2089 alkalma­zottat elbocsátott. A társaság meg­bízottja ezt „a kereslet megcsappa­násával" indokolta. Karamanlisz görög miniszterelnök a ciprusi helyzetről Athén (ČTK) — Karamanlisz, új gö­rög miniszterelnök június 10-én a görög parlamentben kormánynyilatko­zatot tett. Kijelentette, hogy a gö­rög kormány folytatni fogja az együttműködés politikáját az Észak­atlanti Szerződés többi tagállamaival. A ciprusi eseményekkel kapcsolat­ban kijelentette: „A törökök fenyege­tései és bestialitása nem rettenti meg Görögországot, sem pedig a Ciprus szigetén élő görög testvéreket. El­lenkezőleg, megerősíti azon határo­zott szándékukat, hogy harcolni fog­nak a ciprusi görögög életénéK és érdekeinek megvédelmezéséért. A gö­rög kormány erős hittel és követke­zeteséggel fogja támogatni a harco­ló ciprusi népet. Passzív mérleg MACMILLAN WASHINGTONI TÁR­GYALÁSAIRÓL nem adtak ki közle­ményt. A Fehér Ház mindössze any­nyit jelentett, hogy az angol minisz­terelnök Eisenhower elnököt meghív­ta Londonba. A sajtó esetről esetre hírt közölt Macmillan amerikai beszé­deiről, és a sajtóügynökségek időn­ként mérlegelték a helyzetet. Ügy látszik, hogy a washingtoni tanács­kozások résztvevőinek nyomós okai voltak, hogy letérjenek a megszokott gyakorlatról és ne törekedjenek a közvéleménynek még formális tájé­koztatására sem megbeszéléseikről, bár kétségbevonhatatlanul nagy az érdeklődés. Hiszen a két nagyhatalom politikája nagy jelentőségű a világ sorsára. Eisenhower és Macmillan minden bizonnyal nem tartották szükségesnek, hogy tájékoztassák a világot ellentéteikről, főképp gazda­sági téren. Röviddel Macmillan Washingtonba érkezése előtt tartotta ülését az USA Biztonsági Nemzeti Tanácsa, amelyen az amerikai sajtó közlése szerint a következő problémákról volt szó: 1. Milyen mértékben lehet átcsoporto­sítani az amerikai fegyvergyártás súlypontját a rakétafegyvergyártás­ra; 2. milyen mértékben lehet át­szervezni az amerikai fegyveres erő­ket „a kis háborúk" folytatására; 3. hogyan kell az USA fegyveres erői három nemének — a légierőknek, a haditengerészetnek és a szárazföldi hadseregnek — hatáskörét felosztani a rakétafegyverek fejlesztésére való tekintettel; 4. mennyi B-70 típusú lökhajtásos bombavető repülőgépet kell megrendelni. Már ez a napirend is arra mutat, hogy a Macmillan és Eisenhower közötti béketárgyalás feltételezése csupán illúzió lenne. Macmillan a tárgyalások befejezése után elhangzott beszédében szüksé­gesnek tartotta védelembe venni az 1956 októberi és novemberi Egyip­tom elleni angol-francia agressziót. Macmillan egyúttal kijelentette, hogy „a Nyugat ereje most olyan nagy és olyan jól szervezett, hogy nem va­lószínű, miszerint agresszióra kerülne sor". Ha Macmillan ezen kijelentésével egysorba állítjuk gyakorta elhangzott bizonygat ásait, amelyeket főképp a vá­lasztókhoz intézett beszédeiben han­goztat, hogy a Nyugatnak nincs tá­niadó szándéka a szocialista országok ellen, akkor már cfsak arra a kérdés­re várjuk a választ, miért nem akar a Nyugat megnemtámadási egyez­ményt kötni, amit javasolunk? MINDENKÉPPEN EGYETÉRTHE­TÜNK Macmillan washingtoni nyilat­kozatának azon részével, ahol bizo­nyos fenntartásokkal, ennek ellenére azonban elég világosan és reálisan síkraszállt a kereskedelmi korlátozá­sok ellen. Az ügynökségek Macmillan tárgyalásai legfontosabb eredményének tartják „az új kapitalista világbank" megalapítására vonatkozó javaslatát. Stanley Harrison Macmillan washingtoni útja előtt megírta, hogy „Macmillan dollárokat fog kérni, azonban nem lesz hajlandó azért az ame­rikaiak által követelt árat fizetni és nem lesz hajlandó felszámolni a fontsterling területét". \ A tárgyalások során kétiégkívül sok szó esett a ma fő kérdéséről — a csúcs­értekezletről, valamint a nukleáris fegy­verkísérletek beszüntetéséről. Néhány hír­ügynökség. így például a nyugatnémet DPA megkísérli azt a benyomást kelteni, mintha Macmillan szigorúbb állást foglal­na el a fegyverkísérletek beszüntetése ellen, mint az amerikaiak. Ez az ügynökség kijelentette, hogy Macmillan a kísérletek beszüntetésére vonatkozó hozzájárulása feltételeként „az amerikai atomtitkok felszabadítását kérte" Nagy-Britannia számára. Az amerikai ügy­nökségek most a nyugati hatalmak kor­mányainak az atomfegyverkisérletek be­szüntetésével kapcsolatban elfoglalt eluta­sító álláspontja miatt a felelősséget Franciaországra hárítják, amely de Gaulle hatalomrajutása után fokozottabb mér­tékben elutasítja hozzájárulását, amíg nem próbálja ki saját atombombáját és ezáltal nem válik „az atomklub" tagjává. NAGYJÁBÓL EZEK azok a problé­mák. amelyek Macmillan washingtoni lé­toqatásának befejezése után figyelmet kel­tenek. Amikor ez év tavaszán ezt az utat beharangozták, általánosságban feltételez­ték, hogy pozitív szerepet játszhatna a Kelet- és Nyugat miniszterelnökei érte­kezletének előkészítésében. Sajnos, ez a feltételezés dugába dőlt. Libanon, Irak és Jordánia fokozott fel­fe—'verzése, amely a tanácskozások egye­düli hivatalosan bejelentett gyakorlati eredményeképpen marad, a nemzetközi problémák békés megoldása híveinek csa­lódást okoz. A washingtoni összejövetel mérlege ugyanaz, mint az angol miniszte­rek valamennyi előző tenoerentúli útjának mérlege: a béke érdekeit tekintve kife­jezetten passzív Nagy-Britanniára és az egész világra is. —jh— Macmillan amerikai tárgyalásairól Macínilian angol miniszterelnök a szerdai banketten az USA vezető té­nyezőivel folytatott tárgyalásainak eredményeiről beszélt. Tárgyalásai­ról nem adnak ki hivatalos jelentést. Macmillan szerdán délután hosszabb beszélgetést folytatott Dulles állam­titkárral. Macmillan bár az USA és Nagy­Britannia között fennálló nagymérvű összhangról beszélt, mégis úgy nyi­latkozott, hogy a két ország állam­férfiainak nem sikerült áthidalniok a legkomolyabb ellentéteket. Kifeje­zetten azt mondotta, „nem sikerült valamennyi esetben megállapodásra jutni" és ezzel kapcsolatban főképp a gazdasági kérdésekre mutatott rá. Nagy-Britannia Amerikától új hitelt kér, azonban nem hajlandó elfogadni az USA azon feltételét, hogy szüntes­sék meg az úgynevezett fontsterling területet, ami annyit jelent, hogy az angolok ellenőrzést gyakorolnak a kapitalista világ kereskedelmének és pénzügyeinek jelentékeny része fe­lett. A jelenlévők kérdéseire Macmillan a többi között kijelentette, hogy né­zete szerint minden leszerelési egyezménybe bele kellene foglalni a népi Kínát is. Egyúttal hangsúlyozta, hogy „olyan kísérlet, hogy a keres­kedelem korlátozásával vezessenek gazdasági háborút a kommunista tömb ellen, kudarcra van ítélve, mert egyáltalán nem gátolja meg a kom­munista országok fellendülését." Ottava (ČTK) - Macmillan an­gol miniszterelnök június 11-én be­fejezte háromnapos washingtoni lá­togatását és ugyanaz nap az esti órákban repülőgépen Ottavába, Ka­nada fővárosába érkezett. Háromnapos kanadai látogatása so­rán találkozik a kanadai államférfiak­kal és elsősorban Diefenbacker mi­niszterelnökkel, akivel a Reuter hír­ügynökség jelentése szerint főképp a Nagy-Britannia és Kanada közötti pénzügyi és gazdasági kérdésekről fog tárgyalni. Ezenkívül szó lesz még Macmillan washingtoni tanácskozá­sairól és a leszerelés kérdéseiről is. Újabb tiltakozó hajóút az amerikai nukfe'ris kísérletek ellen Honolulu (ČTK) — A Golden Rule amerikai hajó legénységének letartóz­tatása után, amely a csendes-óceáni Eniwetok-sziget felé tartva tiltakozá­sát fejezte ki az amerikai nukleáris fegyverkísérletek ellen, E. L. Rey­nolds, amerikai utazó hasonló hajóútra készül. Kijelentette, hogy ezzel a til­takozó hajózással „fel akarja hívni az amerikai nép figyelmét az USA kor­mányának áldatlan politikájára, amely a világ szemében hitelét vesztette". Az amerikai hatóságok a tengerha­józási joggal éles ellentétben Eniwe­tok térségét valamennyi hajó részére zártnak minősítették. N. I. SZMIRNOVNAK, a leningrádi vá­rosi tanács elnökének vezetésével Jonas bécsi polgármester meghívására június 11-én Bécsbe érkezett a moszkvai és leningrádi városi tanács küldöttsége, hogy visszaadja a bécsi városi tanács küldöttségének moszkvai és leningrádi látogatását. (ČTK) DÁVID OWEN, az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa technikai támogatási hi­vatalának elnöke, aki jelenleg a Szovjet­unióban tartózkodik, néhány napot Üzbe­gisztánban töltött, ahol az ottani gazda­sági és kulturális élettel ismerkedett. (ČTK) BERTRAND RL'SSEL angol filozófus a/ európai értelmiség képviselőihez felszó­lítást intézett, hogy július 5-én és 6-án vegyenek részt a bázeli kongresszuson, ahol megalakítják ,,az atomfegyverkezés elleni európai bizottságot". (ČTK) A BRÜSSZELI világkiállítás kiértékelő bizottságának egyik alelnökévé František Adamek mérnököt, a csehszlovák kiállí­tási rész főbiztosát nevezték ki. (ČTK) 700 TURISTA érkezett a Szovjetunióból Brüsszelbe a világkiállításra. Június 11-én a többi között megtekintették a csehszlo­vák pavilont is. (ČTK) A JAPÁN alsóház június 12-én Nobu­szuke Kisi eddigi miniszterelnököt, a li­berális demokrata párt elnökét újból megválasztotta. Kisire 290, az ellenjelöltre 162 képviselő szavazott. (ČTK) A BAYREUTHEI esküdtbíróság előtt jú­nius 11-én megkezdték Martín Sommer bünperének tárgyalását, aki a buchen­waldi gyűjtőtáborban a fogivek között a .búchenwaldi hóhér" címen ismert fel­ügyelő volt. Sommert azzal vádolják, hogy legalább 53 foglyot tett el láb alól, vagy részt vett meggyilkolásukban. (ČTK) ÜJ SZQ 3 * 1958. június 13.

Next

/
Thumbnails
Contents