Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)
1958-06-11 / 160. szám, szerda
Hogvan lesz az utolsóból első? ! Művészet a művészetért O i * Megkezdték már az idei Prágai Ta- nap múlva ellenőriznie kell m EGYRE JOBB a hangulat a Gömörhorkai Cellulőzegyár vezetői és dolgozói között. Hogyne lenne, amikor az elmaradozó üzem hónapról hónapra előbbre tör a cellulőzegyárak közötti országos versenyben. Már csak égy lépés s elsők lehetnek. Az elmaradás okait röviden így foglalja öszsze Duzsa Bálint elvtárs, az üzemi pártszervezet elnöke: — Három ok miatt maradtunk le tervünk teljesítésében. Először, mert a volt igazgató semmibe vette a pártszervezet véleményét, tanácsait, másodszor, mert rosszak voltak a gépeink, harmadszor, egy helyben topogott a munkaverseny. Ezek mind igen súlyos hibák és leküzdésükre hosszú idő, szívós politikai agitációs munka kellett. A hibákon nem volt könnyű segíteni. Első lépés az új igazgató kinevezése volt. Katona Zoltán személyében igazán megfelelő ember került a megfelelő helyre. A gyárban úgy emlegetik, hogy „minden jónak, haladónak támogatója". Nagy igyekezettel ragad meg minden lehetőséget a dolgozók kezdeményezésének továbbfejlesztésére. Éberen őrködik, hogy egyetlen javaslat sem maradjon válasz nélkül, egyetlen újítás se kallódjék el. Katona elvtárs arra törekszik, hogy meggyorsítsa a párttaggyűléseken vagy szakszervezeti értekezleten tett javaslatok és újítások elbírálását. Jól tudja, hogy az újítómozgalom, a dolgozók kezdeményezése a technikai fejlődés egyik motorja. SOK TERMELÉSRE felhasználható időt fecséreltek el a múltban a géphibák miatt. Igaz, a gépek elég régiek, de a gyakori géphibáknak nem ez volt a fő oka. Sokkal inkább az, hogy gondozásukkal keveset törődtek, nem jutott idő a tervszerű megelőző karbantartásra. Az üzemi pártszervezet bizottsága ebben az esetben is — a helyzetet mérlegelve — kezdeményezően, hozzáértéssel használta fel a rendelkezésére álló kádereket és Dési Sándor elvtársat javasolta a karbantartó műhely vezetésére. Most már több gondot fordítanak a gépek javítására. Közel 75 százalékkal csökkentették az ebből keletkező gépállás idejét. Megszervezték a tervszerű megelőző karbantartást is. Rendszeresen megvizsgálják, idejében kijavítják a gépeket. A gépek jobb kihasználásával igen jelentősen növelték a munka termelékenységét. Az év elejétől például 372 tonna cellulózet gyártottak terven felül és közel félmillió koronával csökkentették az önköltséget. Az üzem dolgozói jő úton haladnak a pártunk XI. kongresszusára tett felajánlások teljesítésében. A pártszervezetek munkamódszerének jellegzetes vonása a forradalmi lendület, a hozzáértés, a világos távlati terv, a színvonalas szervezés, a tömegekkel való kapcsolat és a kérlelhetetlenség a hibákkal szemben. A pártbizottság irányító munkájában a legfontosabb részt nem az ülések száma, a hosszú határozatok, hanem a gyakorlati szervező és politikai agitáció foglalja el. A termelés fellendülése bizonyítja, milyen sokat tehet az üzemi pártszervezet. A PÁRTBIZOTTSÁG a tényleges gazdasági eredmények alapján értékeli a kommunisták, a pártcsoportok munkáját. A gazdasági kérdések megoldásához azonban a kommunistáknak a pártmunka módszereihez kell nyúlniok. A kommun^ták tevékenységüket nem korlátozhatják a szűken vett gazdasági feladatokra, hiszen csak ott lehetnek tartós eredmények, ahol a politikai munka párosul a gazdaságival. Egyetlen párttagnak sem szabadna elfeledkeznie, hogy a tömegek aktivitásának fokozása n'lkül nem lehet megoldani a pártunk által kitűzött nagy feladatokat. A legszebb tervek és elgondolások is zsákjtcába kerülnek, ha nem kielégítő az emberekkel való foglalkozás, az emberekről való gondoskodás. Az üzemet járva a csomagolópapírkészítő gépnél dolgozó Ézsől Mihály és Majoros János arról beszélt, hogy nem érdemes törniök magukat, az igazgatóság nem törődik velük és így tovább. Elégedetlenségük oka, hogy hetek óta víz szivárog a tartályokból DOOO CSISZ-tagok több mint 120 millió koronát takarítanak meg A CSISZ-tagok a Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusának tiszteletére indított ország építő versenyben június első napjáig 120 millió 673 ezer koronát takarítottak meg népgazdaságunknak. A versenyben kiváló eredményeket érnek el az ostravai kerület ifjú dolgozói, akik „A CSISZ milliói" folyószámlát már több mint 34 millió koronával gyarapították. A szlovákiai kerületekben a žilinai és a Banská Bystrica-i kerületek ifjúsága éri el a legjobb eredményeket. Az eredmény mindannyiunk munkájától függ Idestova hat esztendeje, hogy megalakult a tesmagi szövetkezet. Azóta nagy változáson ment át. Ezt a változást én magam is tapasztaltam. Eleinte én is idegenkedtem a közöstől, a múlt napokban megtekintettem a szövetkezet új istállóját és igen meglepődtem, milyen tisztaság volt ott. Tetszett az önműködő saroglyán hordják ki az istállóból. Nem mulaszthatom el, hogy ne szóljak azokhoz is, akik még nem tagjai a közösnek, nem látják a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Nekik, csak annyit akarok mondani, hogy az eredmény a közösségtől, mindnyájuk munkájától függ, mert ki mint veti ágyát, úgy alussza álmát. Roskó Lajos, Tesmag Megkezdték már az idei Prágai Ta, , . _ vaszt, melyen a világhírű művészek a mennyezeten át. Elmondtak már J legkiválóbbjai gyönyörködtetnek teennek is. annak is, de az illetékesek + he tségükkel, művészetükkel. Messzi mégsem tudtak róla. Márpedig ez nemcsak az igazgatóság hibája, hanem Kardos László, Fürjes Zoltán és Rácz elvtársaké, az ott dolgozó kommunistáké, az FSZM műhelybizottsági tagoké, elsősorban ők felelnek az üzemrészl?q munkabiztonságáért, dolgozó társaik egészségéért. Közismert, hogy dolgos kezeket nem Olyan könnyű leakasztani a szegről. Az sem titok, hogy lelkiismeretes, gondos egészségügyi munkával jelentős számú megbetegedést, balesetet lehet megelőzni és igen sok dolgozó megóvható a munkaképtelenségtől. Közös ügyet szolgálnának a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom műhelybizottságának kommunista tagjai, ha kezdeményezőbbek lennének, ha felelősséget éreznének a betegségek megelőzéséért, az egészséges munkakörülmények megteremtéséért. Az előbb említett gazdasági eredmények igazolják, hogy az üzem dolgozói lelkesen és odaadóan harcolnak a termelés, a termelékenység növeléséért, az évi tervek határidő előtt való teljesítéséért. Ezért joggal elvárják a szakszervezettől, ennek kommunista tagjaitól, a gazdasági vezetőktől, hogy pártunk és kormányunk intézkedéseit maradék nélkül teljesítsék. TERMÉSZETES, helyes lenne, ha a pártbizottság tagjai a helyszínen, az üzemrészlegeken igyekeznének megismerkedni a problémákkal és segíteni azok megoldásában, ahogy ezt az egyik dolgozótól hal'ottok, de nem lehet ez az egyedüli módszer, mert így a pártbizotság belevész a részietekbe. Sokkal helyesebb, ha a pártcsoportokra támaszkodva gyakorolja ! idegenből keresik jel hazánkat a nagy• szerű karmesterek, zongora- és he' gedűművészek. Sikeres fellépésüknek • lényeges és elengedhetetlen feltétele a kifogástalan hangszer. Mivel a zongora ' szállítása igen körülményes, a külföldi művészek nem ragaszkodnak megszokott zongorájukhoz és szíves örömest használják a Hradec Králové-i zongoragyár kitűnő gyártmányait. Ezeknek a zenei csodáknak külföldön is jó nevük van. Igen, ma már a Hradec Králové-i zongoragyár Petroff- és Foerstergyártmányai szerte a világon népszerűek és dicsőséget szereznek nemcsák városuknak, de hazájuknak is. Az itteni gyár dolgozóinak munkája nélkül aligha szólalnának meg hangversenydobogóinkon Smetana, Csajkovszkij, Prokofjev, Janáček és Bartók örökértékű zongoraművei. Érdekes megfigyelni a gyár dolgozóinak lelkesedését, mellyel munkájukat végzik. A szakértelmen kívül majdnem mindegyik ért a zenéhez is, de legalábbis kitűnő zenei hallással rendelkezik. Csak így lehet tisztában munkája fontosságával. Már az udvaron óriási farakások vonják magukra a figyelmet. A zongorákat fenyő-, nyárfa-, éger-, bükkés gyertyánfából készítik. A fát évekig — öt évig is — „dolgozni" hagyják az udvaron, szándékosan kiteszik az időjárás viszontagságainak, hogy később, amikor feldolgozásra kerül, megtartsa eredeti térfogatát és utólagos merevedés ne álljon elő. Mielőtt a fa feldolgozásra kerül, nyolcvan fokos melegre fűtött kemencékben szárítják. Az asztalosműhelyekben szalagrendszeren dolgoznak a zongora vázán. a termeiéi- pártellenőrzését. (Persze * Vannak még bizonyos műveletek, meehhez jól működő pártcsoportokra *• i y eket kézzel végeznek, de a legtöbb van szükség.) ^ munka már gépesített. A gyár műveSajnos qyakori dolog, hogy amely * z etője. az ötven éves Josef Kment üzemrészlegen teljesítik a tervet, ott ^ elvtárs harminc éve dolgozik az üzemkritika nélkül nézik a píirtcsoport munkáját, azt állítják, hogy a pártmunka kifogástalan. Márpedig a qyakorlat azt bizonyítja, hogy nem mindig van ez így. Igaz, hogy a párt. élet a ió gazdasági munka alapja. De a jó gazdasági eredmény még nem jelenti azt, hogy a pártcscport munkája is hibátlan. Hiszen a termelés eredményeit nem kis mértékben befolyásolja a gazdasági vezető és a dolgozók ügyessége, szakmai tudása. Erről a kérdésről azért kell beszélnünk, mert ha nem ismerjük fel ^ a tévedést, könnyen megtéveszthet bennünket a pillanatnyi gazdasági eredmény. A pártcsoport elkényelmesedik, csökken a pártmunka hatékonvsága s ezzel elvész a valóban tartós termelési eredmények alapja. Márpedig ha elsők akarnak lenni a ceillulózegyárak közötti versenyben, nem szabad csökkenteni a pártszervezet politikai, nevelő-, szervezőmunkáját, hanem meg kell javítani a pártcsooortok tevékenységét. Ügy kell dolgozniok, hogy valóban segítsék nemcsak a terv, de a pártunk XI. kongresszusa tiszteletére tett kötelezettségvállalások teljesítését is. Erdősi Ede ben és jól emlékszik még arra az időre, amikor egyetlen zongora elkészítése a gépesítés hiányában több napi munkát vett igénybe. A külsőleg teljesen kész zongorának azonban még nincs hangja. Václav Ulrych harmincnégy éve csupán hangszereléssel foglalkozik. Először csak hallás után végzi munkáját, majd annak puszta füllel való ellenőrzése után megismétli a műveletet mechanizmus segítségével. S mivel a húrok és billentyűk is „dolgoznak", néhány nap múlva ellenőriznie kell munkája eredményét. Csak a hangszerelés, az úgynevezett intonáció után kerül Sor a zongora tulajdonképpeni hangolására, ami szintén nem egyszerű feladat, — mondja Otta Krčmár, aki egy emberöltő óta szeretettel végzi ezt a művészi érzést igénylő munkát. A tagbaszakadt, kopaszodó mester fülét a zongorához illeszti, látszik rajta, hogy mélyen elmerül munkájába Csak amikor melléállunk, emeli fel fejét. Megdöbbenve állapítjuk meg magunkban, hogy világtalan. — Bizony, többs'tr is fel kell hangolnom ugyanazt a zongorát — mondja — amíg kiengedem a kezem közül, így is naponta mintegy nyolc zongorát hangolok fel, de néha többet is. Szerencsére, munkám olyan természetű, hogy nem hiányzik a látásom. Amíg a hallásom nem csal, nincs semmi baj! — mosolyog és elmeséli, hogy volt alkalma megszoknia ezt az állapotot. Gyermekkorában vakult meg, agyhártyagyulladás következtében. Eleinte nagyon szerencsétlen volt, nem tudta, mihez kezdjen. De a prágai Klárov Vakok Intézetében sok mindenre megtanították. Kosárfonás, kefekötés és egyéb háztartási cikkek készítése számára nem nehéz feladat. Mégsem maradt meg eredeti hivatásánál, mert kitűnő hallása arra késztette, hogy zongorahangolóként váljon társadalmunk hasznos tagjává. Közben a Petroff-zongora legújabb modelljét is megtekintjük, mely a brüsszeli világkiállításon nagy feltűnést keltett. A kísérleti osztályon dolgozó Josef Prach elvtárs műve, aki számos újítással dicsekedhetik szakmájában. — Gyártmányaink külföldön nagyon népszerűek — magyarázza Kment elvtárs. Főleg Svédország, Olaszország, Belgium, Brazília és Mexikó bombáznak állandóan újabb és újabb megrendelésekkel. Természetesen nálunk is folyik munkaverseny, szocialista kötelezettségeket is vállalunk, de csak üzemünkön belül, mert a többi hangszergyár műveletei nem azonosak a miénkkel — teszi hozzá, majd így folytatja: — Büszkék vagyunk sikereinkre, de nemcsak önmagunkért, hanem főleg üzemünkért és hazánkért, melynek munkánkkal értékes devizákat szerzünk. így kívánunk hozzájárulni mindannyiunk életszínvonalának emeléséhez — a szocializmus építéséhez — búcsúzik tőlünk meleg kézszorítással Kment elvtárs. Kardos Márta A VASUTASOK ÁLLJÁK SZAVUKAT A kassai vasútvonal vasutasai kötelezettségvállalásuk legfontosabb mutatójának — a vonatközlekedés ütemtervének egyre sikeresebb teljesítésével üdvözlik a CSKP közelgő kongresszusát. Kötelezettségvállalásuk szerint a CSKP XI. kongresszusáig 90 százalékra kellett volna teljesíteniök az ütemtervet, melynek grafikonja azonban már májusban 90,4 százalékos teljesítést mutatott. A teher- és tolatóállomásokon éjjel-nappal árut raknak a teherkocsikra. Meggyorsítják a mozdonyok fordulóit is és csökkentették az állomásokon előforduló időveszteségeket. Míg áprilisban 559 mozdonyt állítottak be megkésve, ami 941 munkaórát jelentett, májusban ez már csak 56 esetben fordult elő. A kassai vasútvonal vasutasai jő gazdák. A mozdonykísérő személyzet tagjainak személyi számláin soksok tonna szén. valamint egyéh anyag megtakarítása szerepel. itató, s főleg az, hogy a trágyát nem AA AAA A AAAAA AAA A AAA AAA AAAAAAAAAAAAAAA Ayi AftftAftA Aft]'rfti li'ftA* t***** ******** ** ********* A A A A A A A A A AArArA**** ************** AfrAn^rft^ntAA A A* A ** * A A* A Pártkongresszusaink történelmi jelentősége A Nagy Októberi Szocialista Forradalom, mely új korszakot nyitott az emberiség történetében, mély hatással volt hazánk népeinek sorsára. Szlovákia proletariátusa, fölbátorodva az orosz munkásság példáján és okulva az 1920. évi decemberi általános sztrájk kudarcán, az országban elsőnek fogott hozzá élcsapata, a kommunista párt építéséhez. A szlovákiai szociáldemokrata párt balszárnya 1921. január 16. és 17-re kongresszust hívott össze Lubochňán. A kongresszuson 140 delegátus vett részt Szlovákia és Kárpát-Ukrajna területéről, akik 241000 pártés szakszervezeti tagot képviseltek. A cseh és német szervezett proletariátust Ivan Olbracht író és Kretbich elvtársak képviselték. A lubochňai kongresszusnak egyedüli feladata volt megvitatni a Kommunista Internacionáléba való belépés feltételeit. Január 16-án a küldöttek közös értekezletén elhangzottak a beszámolók és üdvözlő beszédek. A kongresszus határozott állást foglalt a burzsoá kormány munkásellenes fellépésével szemben. Délután az egyes nemzetiségek szekciói, a szlovák, magyar, német és ukrán küldöttek tartottak külön értekezletet, melyen a következő határozatot hozták: „Szlovákia és Kárpát-Ukrajna proletariátusa, mely 1921. január 16-án tartotta kongresszusát Lubochňán, teljes egyetértését fejezi ki a III. Internacionálé alapelveivel. Szlovákia és Kárpát-Ukrajna szervezett proletariátusa nevében kijelenti, hogy legfőbb óhaja és kötelessége a világnak a III. Internacionáléba tömörült proletariátusával együtt felsorakozni." A ružomberoki járási hivatal küldötte, híven teljesítve kenyéradójának, a burzsoáziának utasításait, meg akarta akadályozni Szlovákia proletariátusát abban, hogy megalakítsa pártját, s még mielőtt a kongresszus a Kommunista Internacionálé 21 pontját elfogadhatta volna, a kongressszut feloszlatta. A készenlétben levő csendőrcsapat a legbrutálisabb módon kiürítette a termet. A kongresszust a következő napon Ružomberokon fejezték be, ahol kidolgozták a további feladatokat az országos kongresszusig és megválasztották Szlovákia és Kárpát-Ukrajna Kommunista Pártjának végrehajtó bizottságát. A lubochňai kongresszus jelentős határkő Szlovákia munkásmozgalmának történetében. A kongresszuson megalakult Szlovákia Kommunista Pártja s ezzel Szlovákia forradalmi munkássága utat mutatott az országos kommunista párt kiépítéséhez, mely négy hónappal később, 1921. május 16 —18-án Csehszlovákia Kommunista Pártjának alakuló kongreszszusán valósult meg. Pártunk alakuló kongresszusán 569 delegátus vett részt, akik több mint 350 000 tagot képviseltek s részben a Csehszlovák Szociáldemokrata Pártból váltak ki, részben a Lubochňán megalakult szlovákiai kommunista szervezet tagjaiból tevődtek össze. A kongresszusnak üdvözlő levelet küldött a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága, melyben kifejezte azt a reményét, hogy a kongresszus nemcsak felveszi a kommunista párt nevét, és lényegesen eltér a burzsoáziával való koalíció által bemocskolt szociáldemokrata párttól, hanem lényegileg is elfogadja a Kommunista Internacionálé alapelveit és taktikáját. A Pankrácon bebörtönzött elvtársak, Zápotocký elvtárssal az élen levélben üdvözölték a kongresszust és az egységes Csehszlovákiai Kommunista Párt és a III. Internacionáléhoz való csatlakozás mellett foglaltak állást. Šmeral elvtárs beszámolóját a kongresszus viharos vita után hagyta jővá. Határozatot hoztak, hogy a párt munkájában a Kommunista Internacionálé irányelvei szerint igazodik. A kongresszus második napján Šmeral elvtárs beszámolt a párt eddigi tevékenységéről és a további feladatokról. Beszámolójában nyíltan és becsületesen ismertette azokat az irányelveket, amelyek szerint a szociáldemokrata párt marxista baloldalának vezetősége az alakuló kongresszusig működött, s nagy örömét fejezte ki afölött, hogy sikerült Csehszlovákia munkásosztályának többségét a kommunista párt zászlaja mögé felsorakoztatni. A kongresszus helyes irányt adott a párt további munkájának. A legközelebbi években nem a forradalom megvalósítása felé kell tájékozódni, hanem a kommunista mozgalomnak egy bizonyos ideig a belső megszilárdulásra kell törekednie, a tömegeket szervezetileg szilárdan összefognia — állapította meg a kongresszus. „Szükséges — mondotta Šmeral elvtárs — félproletárok, a középrétegek és az itelligencia megnyerése is. A mi pártunk, melyet ma alakítunk, mindig a jó emberek pártja volt. Mi több vagyunk, mint politikai párt. Mi az új élet előcsapata vagyunk, az új viszonyok megteremtői." A kongresszus legfontosabb pillanata a párt új elnevezése fölötti határozat, valamint a Kommunista Internacionálé 21 pontjának elfogadása volt. Ezt a történelmi eseményt Csehszlovákia proletariátusának küldöttei a következő határozatban fejezték ki: „A Csehszlovák Szociáldemokrata Párt balszárnyának kongresszusa ünnepélyesen kimondja, hogy minden feltétel nélkül csatlakozik a moszkvai III. Internacionáléhoz. E pillanatban a kongresszus a régi szociáldemokrata baloldal elnevezést Csehszlovákia Kommunista Pártjá-ra változtatja. A delegátusok szerevezeteik nevében kötelezték magukat, hogy minden körülmények között teljesíteni fogják a 21 pontban kifejezett feltételeket, nemcsak a részleges nyugalom idejében, hanem az osztályharc legmagasabb fokán is, mely egy nap a kapitalizmus elleni nyílt összecsapáshoz és ennek megdöntéséhez fog vezetni. 1921. október 30-án .kezdődött a smíchovi Nemzeti Házban Prágában a CSKP egyesítő konqresszusa. Az egyesítő kongresszus feladata volt, hogy a párthoz csatolja, egyesítse a német és lengyel kommunistákat, valamint St. K. Neumann kommunista csoportját. A kongresszusnak nagy jelentőséget tulajdonított a Kommunista Internacionálé végrehajtó bizottsága Az üdvözlő levélben kifejtette, hogx a Csehszlovák Kommunista Párt földrajzi helyzeténél fogva az eurőpa proletárhadsereg előcsapata. Ahhoz hogy feladatait teljesíteni tudja, forradalmi politikát kell folytatnia. E kongresszusnak pártunk történetében igen nagy a jelentősége Pártunk működésének mindjárt £ kezdetén megszabadult a nemzetiségi súrlódásoktól, melyet a szociáldemokrácia idézett elő a munkásmozgalomban. A kongresszu! egyesítette az egyes nemzetiség kommunista pártokat és csoportokat a demokratikus centraiizmui alapján.' Csehszlovákia Kommunista Pártja megalakulása utáni első kongresszusa 1923. február 2 —5-ig tartott Prágában 125 delegátus jelen létében. A Kommunista Internacionálé ré széről Kollárov elvtárs vett rajt; részt, a Komintern akkori vezeti titkára. Az 1923. év az első világhábori utáni gazdasági válság további elmé lyülésének éve volt. A munkanélkü liek száma Csehszlovákiában elérte félmilliót. Az életszínvonal elleni tá madás mellett a burzsoázia vészé lyeztette a dolgozók politikai jogai is. Ebben a helyzetben a kommunist párt I. kongresszusa volt az egye düli fórum, ahonnét a munkásosztál meghallhatta a gazdasági válság he lyes elemzését és okait. A kongresz szuson határozatot fogadtak el 'a bur zsoázia támadásának visszaverésére ÜJ SZÖ 486 * 1958. június 10.
