Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-11 / 160. szám, szerda

De Gaulle kormányának algériai politikája a figyelem előterében Mialatt de Gaulle kormánya igyekszik lecsillapítani a közvélemény felkorbácsolt hullámait és ezzel megteremteni „az új alkotmány" elfogadtatásának kedvező előfeltételeit, az ország demokratikus erői éberségre és az erőfeszítések egyesítésére intenek a köztársasági rendszer védelmének érdekében. Az ország minden részében létrejönnek és bővülnek a köztársaság védelmének új bizottságai. A l'Humanité beszámolt arról, hogy de Gaulle tábornok nem élvezi a köztársaságiak bizalmát és soha sem érheti el azt, hogy elfelejtsék, hatalomrajutását csakis az algériai lázadóknak és a parlamentre gyakorolt nyomásuknak köszönheti. Megkezdődött az alkotmányreform előterjesztése elleni kampány — jelentette ki a l'Humanité. Hétfőn ülést tartott a kormány de I £)

e Gaulle Franciaországot Gaulle miniszterelnök elnökletével, i „ , , , . . atomfegyverekkel akarja A kormány jóváhagyta a miriisztertanács kiegészítését a következő tagokkal: A szocialista Thomas postaügyi, a független köztársasági Houdet földművelésügyi miniszter a gaulleista Michelet a háború volt résztvevőinek minisztere, a klerikális Búron közmunkaügyi és Sudreau építésügyi miniszter lett. Az egészségügyi miniszteri t.rcát még nem töltötték be. Erre vonatkozólag Malraux tájékoztatásügyi miniszter kijelentette, hogy ezt a tárcát de Gaulle valamelyik algériaira bízza. A kormány a többi között jóváhagyta a korzikai új prefektus kinevezését és megerősítette Ely tábornoknak vezérkari főnökké való kinevezését. A kormány ülése mindössze 45 percig tartott. A háború utáni történelem során ez volt a kormány legrövidebb ülése. Malraux tájékoztatásügyi miniszter az ülés befejezése után kijelentette, hogy vitára egyáltalán nem került sor, és hogy a kormány „a napoleoni idők szokását vette fel". Az Associated Press hírügynökség jelentése szerint politikai tényezők az elnöki palotában kijelentették, hogy a kormány ülése bemutató volt és azt szemléltette, hogyan fognak lefolyni a „tanácskozások a jövőben". De Gaulle telefonösszeköttetést tart fenn Coty elnökkel és a kormány ülése csupán formaszerű s arra szolgál, hogy jóváhagyja a már végrehajtott intézkedéseket. felszerelni Maurice Schumann, katolikus párti politikus, de Gaulle miniszterelnök közeli barátja az ADN hírügynökség szerint június 9-én az UP amerikai hírügynökség párizsi levelezőjével folytatott beszélgetésében kijelentette, hogy de Gaulle tábornok egyik fő célja Franciaországnak atomfegyverekkel való felszerelése és helyzetének megszilárdítása a NATO-ban. Egyúttal arra törekszik, hogy Franciaország a NATO-ban nagyobb szereohez jusson, főképp azáltal, hogy a franciákat az eddiginél fokozottabb mértékben bíznék meg jelentős katonai funkciókkal. Schumann szerint de Gaulle Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság kormánykörei még szorosabb együttműködésének gondolatával foglalkozik. Százezer algériai fegyverben A Borba jugoszláv lap tudósítója Algériában az algériai nemzeti felszabadító hadsereg ellenőrzése alatt álló területen találkozott az algériai hazafiak haderejének főparancsnokával. „Ma a háború ötödik évében — mondotta az algériai felszabadító hadsereg főparancsnoka — korszerű fegyverekkel felfegyverzett hadsereggé váltunk. Több mint 100 ezer jól felfegyverzett képzett és tapasztalt harcosunk van, akikhez egyre újabbak csatlakoznak," — mondotta a főparancsnok. Adenauernek és de Gaullenak „közös érdekeik" vannak Bonn (ČTK) — Adenauer bonni kancellár készségét nyilvánította, hogy a legszorosabb együttműködést fejtse ki de Gaulle kormányával, mivelhogy mindkét kormánynak „közös érdekei" vannak. Az ADN hírügynökség rámutat arra, hogy ezen „közös érdekek" keretében a bonni kormány elsősorban aktívan támogatja a de Gaulle körül tömörült militarista köröket és erre főképpen Speidel. volt nácitábornokot használja. Adenauer kormánya de Gaulle támogatásával egyúttal eleget tesz a nyugat-németországi konszernek követeléseinek is, amelyek határozottabb fellépést követelnek az algériai nemzeti felszabadító mozgalommal szemben, mert féltik észak-afrikai gazdasági érdekeiket. Harcok Algériában Algír (ČTK) — Salan tábornoknak, az algériai francia haderők főparancsnokának vezérkara június 9-én közleményt adott ki. amely megerősíti, hogy az algériai nemzeti felszabadító hadsereg szakadatlanul folytatja harcát a francia gyarmati csapatok ellen. A közlemény beszámol arról, hogy a június 2-t61 8-ig tartó héten a harcokban 591 algériai életét vesztette és 123 fogságba került. A franciák saját veszteségeikről nem számoltak be. Az algériai nemzeti felszabadítás frontjának felhívása Kairó (ČTK) — Az algériai nemzeti felszabadítás frontjának együttműködési és végrehajtó bizottsága, amely a múlt hét közepétől Kairóban az algériai fasiszta puccs után bekövetkezett helyzetről tárgyalt, hétfőn este közleményt adott ki, s abban felszólítja az algériai nemzeti felszabadító hadsereget, fokozza hősi harcét a francia megszállók ellen. A bizottság a felhívásban utal arra, hogy de Gaulle tábornok e napokban az algériaikat a Franciaországhoz való csatlakozás gondolatával csábítja. Hangsúlyozza, hogy Franciaország szörnyű katasztrófa szélén áll, és Franciaországot csupán Algéria függetlenségének azonnali elismerése mentheti meg. Nehézségek az olaszországi koalíciós kormány megalakítása körül Az olasz köztársasági párt vezetőséqe június 9-én elutasította a kereszténydemokrata párt ajánlatát koalíciós kormány megalakítására a kereszténydemokraták, köztársaságiak és szociáldemokraták részvéteiével. A köztársaságiak részvételéről a kormányban majd a párt októberi kongresszusán döntenek. A Francé Presse hírügynökség jelentése szerint a szociáldemokrata párt nem hajlandó részt venni a javasolt kormánykoalícióban. Az indonéz kormánycsapatok sikeres hadműveletei Celebeszen Dzsakarta (ČTK) - Az indonéz központi kormány ellen fellázadt szeparatista csoportok maradványai ellen harcoló kormánycsapatok megbízottja jelentette, hogy a kormány egységeinek Celebesz középső részében a felkelők hatalma alól sikerült felszabadítani Ondai, Tombato és Tomato városokat. Észak-Celebeszen a lázadókat kikergették a Gorontai várostól északnyugatra fekvő Limboto és Batauh városokból. A kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére irányuló szovjet javaslat visszhangja New York (ČTK) - A Washington Post and Times Herald szerkesztőségi cikkben szólítja fel az USA kormányát, fogadja el a Szovjetuniónak a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok kibővítésére irányuló javaslatát. „Egyes nyugati országok, tehát az USA is - írja a lap -, felhasználhatnák a hatalmas szovjet piacot különféle típusú és speciális gépeik elhelyezésére, amelyeket Moszkva megvásárolna. A Szovjetunió és a nyugati országok közötti kereskedelem fejlesztése nagymértékben hozzájárulna ezen országok közötti kapcsolatok rendszeresítéséhez". A Washington Post nézete szerint az USA-nak reviziő alá kellene venni a Battle törvényt, amely megnehezíti a hitelnyújtás feltételeit a Szovjetunió részére. „A kormánynak mindenképpen törekednie kéne Moszkvával olyan kereskedelmi egyezmény megkötésére, amelyet mindkét fél hasznosnak és előnyösnek tartana" — véli a lap. Tokió (ČTK) - A Nisi Nippon Simbun japán lap június 10-i számának vezércikkében kommentálja N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének D. Eisenhowerhez, az USA elnökéhez, a Szovjetunió és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok kibővítéséről szóló 1958 június 2-i üzenetét. A lap véleménye szerint, amennyiben az USA elfogadja a Szovjetuniónak nagymennyiségű amerikai áru bevásárlására irányuló ajánlatát, ez minden bizonnyal segítségére lesz az USAnak, hogy enyhítse jelenlegi gazdasági nehézségeit. A Magyar Népköztársaság gaz asági kérdései Budapest (ČTK) - Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz-, ponti Bizottságának titkára és a KB politikai irodájának tagja június 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt KB politäcai akadémiája előadásainak kéretében előadást tartott „A magyar gazdasági politika egyes kérdéseiről és a hároméves tervről". Az előadás bevezető részében kiemelte azokat a sikereket, amelyeket Magyarország azóta ért el, hogy a szovjet hadsereg felszabadította a fasiszta járom alól. Magyarországon az ipari munkások száma 1938-ban 332 ezret tett ki. Ez a szám 1957ben 705 ezerrel emelkedett. Az ipari termelés 1955-ben az 1938. évi termelést 2,5—3 szorosan múlta felül. A munkások reálbére 1949-1956 csaknem egyharmadával emelkedett. A szocialista tervszerű gazdálkodás eredményei egyes hibák ellenére — hangsúlyozta Fock — Magyarországnak olyan gazdasági fejlődést biztosítottak, amelyet a kapitalizmus alatt 3—4 évtized alatt sem érhetett el. A múltban elkövetett gazdasági politikai hiányosságokkal foglalkozva Fock Jenő kijelentette, hogy a Magyar Dolgozók Pártjának II. kongresszusa túlértékelte a népgazdaság forrásait és túlmagas feladatokat szabott az első ötéves terv keretében. Ezzel kapcsolatban útalt az építkezési beruházások magas és a gépi beruházások alacsony szintjére, valamint a változatlan életszínvonalra az 1951-1953. években. Fock Jenő kijelentette, hogy az ellenforradalom a magyar gazdasági életnek 22 milliárd forint kárt okozott, továbbá, hogy a jövő években Összeült az ENSZ gyámsági tanácsa Az ENSZ gyámsági tanácsa New Yorkban hétfőn megkezdte nyári ülésszakát. A napirendről szóló vitában I. I. Libanov szovjet küldött is részt vett. Követelte, hogy az ez idei nyári ülésszakon részesítsék előnyben a Csendes Öceán azon területein uralkodó helyzet megtárgyalását, amelyek az USA közigazgatásában vannak és amelyeken az amerikaiak nukleáris fegyverkísérleteket végeznek. A szovjet küldött felszólította a tanácsot, foganatosítson lépéseket e. kísérletek, beszüntetésére. Az USA küldötte azt felelte, hogy küldöttsége „csupán a' jövő héten" készül fel a vitára" ebben a kérdésben. a nemzeti jövedelem egy részét a hitetek kifizetésére kei! fordítani. A mezőgazdaságról szólva Fock Jenő hangsúlyozta, hoav a szocialista átépítés kedvezően folyik. A harmadik ötéves terv fő céljául a lakosság reálbérének és jövedelmének állandó fokozását tűzte ki. Magyarország hároméves törve keretében maradéktalan jl kiegyenlíti a baráti országoktól kapott hiteleket. A szocialista iparban a hároméves terv során a termelés 22 százalékkal emelkedik. Ez elsősorban a munkatermelékenység fokozásával érhető el. A beruházásokra 32 milliárd forintot irányoznak elő, ebből jelentős összeg jut a gépi beruházásokra. Fock Jenő ezután hangsúlyozta a szocialista országok közötti együttműködés nagy jelentőségét, főképp a Szovjetunió hathatós segítségét. Előadásának befejező részében kiemelte, a demokratikus centralizmusnak a gazdaság irányításéban eszközölt érvényesítésének eddigi eredményeit. Ezek közé tartozik a vállalatok önállósításának fokozása. Rámutatott arra, hogy 1958-ban meg kell szilárdítani és fokozni a gazdaság irányításának szintjét. Emellett tanulmányozni kell a Szovjetunióban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Csehszlovákiában és Lengyelországban felhasznált tapasztalatokat és foganatosított intézkedéseket. Indonézia Kommunista Pártjának küldöttsége elindult hazánkba Dzsakarta (ČTK) — Június 10-én repülőgépen Indonéziából Csehszlovákiába utazott Indonézia Kommunista Pártjának küldöttsége, hogy D. N. Aiditnak, Indonézia Kommunista Pártja főtitkárának vezetésével részt vegyen Csehszlovákia Kommunista Pártjának XI. kongresszusán. D. Aidit Dzsalkartában a küldöttség elutazása előtt hangsúlyozta, hogy Indonézia. .Kommunista Pártja küldöttségének részvétele Csehszlovákia testvéri kommunista pártjának kongresszusán hozzájárul a proletár internacionalizmus további megerősítéséhez. Románia népe életének fellendülése Bukarest (ČTK) - A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése tíz évvel ezelőtt, 1948 június 11-én hagyta jóvá a legfontosabb ipari, bánya-, pénzintézeti, biztosító és közlekedési vállalatok államosításáról szóló törvényt. Ez jelentős lépés volt, amellyel a román nép 1947. december 30-án megdöntve a monarchiát, kikiáltva a köztársaságot a demokratikus forradalom betetőzése után munkásosztálya és a román munkáspárt vezetésével a szocializmus útjára lépett. A szocialista iparosítással tervszerűen bővítették a szocializmus gazdasági alapját, elsősorban a gépipart és az energetikai ipart. 1957 elejétől pontos program szerint valósítják meg elsősorban azon ágazatok építését, amelyekre az országban meg vannak a legjobb természeti előfeltételek. Ez főképp a kőolajipar és a földgázfejtés, a hazai nyersanyagokra támaszkodó vegyiipar, a mezőgazdasági gépek és a közszükségleti cikkek gyártása. 1957 végéig az ipari termelés 1948taoz viszonyítva 4,2-szeresére emelkedett. Főképpen a gépipar ért el jelentős sikert, amelynek termelése nyolcszorosára nőtt és amely 1957ben a román gazdaságnak valamennyi gép- és berendezés 83,2 százalékát szolgáltatta, míg ezzel szemben az államosítás előtt Románia e tekintetben behozatalra szorult. A népi demokratikus kormány éveiben Románia a kifejezetten földművelő államból, gazdaságilag elmaradott országból magasan fejlett korszerű iparral rendelkező ipari és mezőgazdasági országgá lett. Ez a fejlődés elképzelhetetlen lett volna a Szovjetunió önzetlen segítsége nélkül. A Román Népköztársaságot jelentős mértékben támogatja a többi szocialista ország, közöttük a Csehszlovák Köztársaság is. Az első ötéves terv végén felszámolták az írástudatlanságot és a második ötéves terv közepén bevezették a hétéves általános iskoláztatást. Az állam a dolgozóknak ingyen orvosi- és fürdőkezelést nyújt. A dolgozók százezrei töltik szabadságukat a hegyekben és a tenger partján épített üdülőtelepeken. NYUGAT-NÉMETORSZÁG ATOMRAKÉTÁKAT GYÁRT 1954 NOVEMBERÉBEN Anthony Eden, Anglia akkori külügyminisztere az angol alsóházban felolvasta Adenauer sajátkezű levelét: „Tisztelt Miniszter úr, van szerencsém értesíteni Önt, hogy tíz megawattnál kevesebb teljesítményű reaktor a következő két évben teljesen kielégíti a szövetségi köztársaság szükségleteit. A szövetségi kormány biztosítani szeretné, hogy a csakis békés célokra gyártott és behozott atomanyagok — plutónium, urán 233, urán 235 —, súlya évenként nem haladja meg a 3500 g-ot." Szépen hangzik ez a biztosítás s látszatra nem is sok a 3500 g atomanyag s különben is mellette áll, hogy csakis békés célokat szolgál. De figyelembe kell venni, hogy az Európai Védelmi Egyezség aláírása idején (Párizs 1952. május 27-én) a nyugatnémet kancellár 500 g-mal „teljesen megelégedett". A két év alatt tehát hétszeresen növekedett a szövetségi kormány atomanyagigénye! Különös tempó! S ez még csak a kezdet volt. Azóta immár négy éve Nyugat-Németország a Nyugat-Európai Unió és az Atlanti Szövetség elsőrangú tagja s már olyan követeléseket mer támasztani, hogy revideálják az eredeti szerződéseket, amelyek a fegyverkezés tekintetében bizonyos korlátokat szabnak meg számára. Persze felfogásuk szerint ez is csak formai kérdés. A kormány a szövetségi parlamenttől könnyű szerrel kapott szabad kezet a Bundeswehr atomfelfegyverzésében s kötelezettsége ide-oda — habozás nélkül folytatják azt. Csak most látszik, milyen kacsát hirdetett az Amerika Hangja és a Szabad Európa annak idején azzal, hogy a német militarizmus megszüntetésére legjobb biztosíték az ország NATO-beli tagsága. Hiszen a párizsi szerződés kiköti, hogy NyugatNémetország nem fog gyártani ABC (atom-, bakterikus és vegyi-) fegyvereket, hadihajókat, bombázókat, torpédókat, sem irányitható fegyvereKOMMENTÁRUNK ket... Am ez a kötelezettség: megtaposott ígéret, mert a valóság más: Ez év március közepén elég volt, hogy a nyugatnémet kormány csak javaslatot nyújtson be a Nyugat-Európai Unió és a NATO bizottságához páncéltörő rakéták gyártásának kérdésében, Norstad azonnal támogatta s a bizottság londoni ülésén április 23-án már jóvá is hagyták a német indítványt. Tehát akiknek a feltételek betartása felett kellene örködniök, csaknem postafordultával adták beleegyezésüket a visszaéléshez. Akkor ugyan még „csupán" páncéltörőről volt szó, de Strauss hadügyminiszter május elején R. Crosmannak, a Daily Mirror szerkesztőjének adott interjújában már előre jelezte a további fejlődést. „Biztosithatom — mondotta a miniszter —, hogy Nyugat-Németország 3—4, sőt öt éven belül nem fog rendelkezni saját gyártmányú atomfegyverekkel. Nincs kizárva azonban, hogy ha esetleg más államok — főképp Franciaország — előállítják saját hidrogénfegyverüket, benne lehet a Szövetségi Köztársaság keze is a dologban." Beismerte ugyan, hogy NyugatNémetországnak megvan tiltva az atomfegyverek gyártása, de hozzáfűzte, hogy ez a helyzet nem tarthat örökké." Nemcsak, hogy „örökké nem tartott ez a helyzet", hanem egyenesen tiszavirág életű volt. Ez év április 8-án Rómában a „fegyverkezési háremszög" értekezletén már bizonyosan több szó esett az atomfegyverekről, mint a klasszikus fegyverek egységes gyártásáról. Két hónap múlva pedig, június 4-én Strauss már elő is állt vele. A NYUGATNÉMET HADÜGYMINISZ ľ,R ugyanis a nyugatnémet repülögyf rosok Bad Godesberg-i ülésén minden teketória nélkül kijelentette; „Eléike/ett az idő. hogy Nyugat-Németország rakétafegyvereket gyártson", és a gyártulajdonosoknak máris 2,1 milliárd márka értékű megrendelést adott. Strauss kijelentette, hogy ennek a fegyvergyártásnak az olasz-francia-német fegyverkezési háromszögben kell történnie, de hozzáfűzte, hogy Nyugat-Németországnak vezető szerepet kell betöltenie ebben, Ez nem csupán politikai kérdés s jelentős feladatot kapnak benne a volt Repülőgépipari Birodalmi Szövetség tagjai Is, a bevált fegyvergyárosok, akik természetesen Üdvözlik a bonni kormány döntését. A hadügyminiszter fel is sorolt jónéhány típust, amelyek gyártása számításba jönne s köztük olyanokat is, amelyeket atomtöltéssel lehet ellátni sőt „csakis úgy optimálisak". A godesbergi ülés óta több hivatalos személyiség igyekezett helyesnek feltüntetni ezt a lépést. Heusinger volt nácista generális jelenleg a Bundeswehr főinspektora június 6-án Adenauer pártjának esseni ülésén Európa térképe előtt állva bizonyítgatta, hogy Németország fekvésénél fogva a NATO európai övezetének legfontosabb területe, s elengedhetetlenül szükséges, hogy atomfegyverrel r«ndelkezzen. Nem itallotta ezt még »/.z»í i t „erősítgetni", hogy „Németországát a szomszédjai mindig támadták." Két nap múlva a KDP düsseldorfi gyűlésén maga Adenauer jelentette kl szemforgatóin, hogy a Bundeswehr atomfelfegyverzése és a német atomrakétagyár tás is — a békét szolgálja. „Hő vágyunk, s egyetlen célunk — áradozott a kancellár, hogy hozzájáruljunk az általános ellenőrzött leszereléshez." Ezután bujtogatásba csapott át, biztatva a kereszténydemokrata ifjúságot. lépjen fel határozottan, söt durván az atomfegyverkezés ellenzőivel szemben. A BONNI KORMÁNYNAK e veszélyes lépése joggal kelt aggodalmat a világ népeiben. Lengyelország és Csehszlovákia már töhbsrör is felhívták a .lyugatnémet kormány figyelmét a közép-európai atommentes övezet létesítésére, a Szovjetunió egyre a megegyezésen, a feszültség csökkentésén fáradozik s engedményekre kénes, hogy végre összeüljön az a műszaki bizottság, amely kidolgozná a kísérleti robbantások beszüntetése ellenőrzésének tervezetét. De magában NyugatNémetországban is hatalmas tömegmozgalom folyik az ország atomfelfegyverzése ellen, s ha a bonni kormány mindezt figyelmen kívül hagyva méqis a maga veszélyes útján halad, könnyű kitalálni, mik is a céljai, persze ennek következményeiért felelősséget is kell vállalnia. —triktJ3 SZ«* 3 * 1858. június U 0