Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-08 / 157. szám, vasárnap

Vtldg proletárjai, egyesüljetek! UJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958, június 8. vasárnap 30 fillér XI. évfolyam, 157. szám. Egyenletesen teljesítsük a tervet Nemzetgazdaságunkban sikereink értékmérője az állami terv. A terv teljes mértékben kifejezi az or­szág és nép szükségleteit. A CSKP XI. kongresszusa küszöbén iparunk jelentős átszervezése után öt hó­nappal helyén való, ha a terv tel­jesítésének egyes kérdéseivel fog­lalkozunk. Az év elején hangsúlyoztuk, hogy az idei terv sokkal nagyobb igé­nyeket támaszt, mint a tavalyi. Éppen ezért büszkeséggel tölt el minket, hogy ennek ellenére az idei tervet jobban teljesítjük, mint a tavalyit. Az első negyedévben az elmúlt év ugyanazon időszaká­hoz viszonyítva 10,7 százalékkal növekedett a' termelés és ez nem csekély eredmény. Hasonlóképpen áprilisban és májusban is jól tel­jesítettük feladatunkat. Minden elért eredmény mellett azonban nincs okunk arra, hogy babérjainkon pihenjünk. Hiszen még nem aknáztunk ki minden adott lehetőséget, még sok mindent te­hetünk annak érdekében, hogy munkánk tökéletesedjék. Elsősorban a terv egyenletes tel­jesítésére gondolunk. A tervet egyenletesen kell teljesíteni az egyes ágazatokban. Az ipar egyes ágazatai között ugyanis bizonyos kapcsolat áll fenn, és ha nem tel­jesítjük egyenletesen a tervet, ak­kor ez szinte valamennyi ágazatban megmutatkozik. így pl. ha lemarad a széntermelés, megérezzük ezt sok más szakaszon. Vagy vegyük pl. a vasúti közlekedést. A terv nem teljesítése itt komoly nehéz­ségeket okozhat a többi ágazatban. Az építészetben sok eddigi fo­gyatékosságot kiküszöböltünk, de még előttünk áll az a feladat, hogy leszámoljunk lemaradozásával. Míg a többi ágazatban a tervet telje­sitik, sőt túlszárnyalják, addig az építészet messze lemarad kitűzött feladataitól. Miért kell az építé­szetnek mindig a z utolsó helyen állni? Az építészet lemaradását azok az alapvető fogyatékosságok­kal magyarázzák, amelyekkel a munkásosztály a többi ágazatban már le tudott számolni. Amikor az egyenletességről be­szélünk, szólni kell arról is, hogy kisebb időegységekben is egyen­letesen kell teljesíteni a felada­tokat. Nemcsak arról van sző tehát, hogy egy év keresztmetsze­tében érjünk el kedvező eredmé­nyeket, növeljük a termelést, ha­nem arról is, hogy minden hónap­ban és mindennap teljesítsük fel­adatainkat, vagyis munkánkból ki kell küszöbölni a hónap és az év­végi hajrát, mivel ez nagy érté­kekkel károsít meg minket. Megvan ehhez minden feltéte­lünk. A tervezés új módszerei, kü­lönösen az, anyagi érdekeltség fo­kozása, hozzájárul ahhoz, hogy az egyes vállalatok egyenletesen tel­jesítsék a tervet. Természetesen idén még nem érvényesül a ter­vezés új módszere. Ennek hatása csak később mutatkozik meg, vi­szont jó jelenség az, hogy az első öt hónap során nem maradtunk le a termelésben. Nincs semmi akadálya annak, hogy továbbra is hasonló kiváló eredményeket ér­jünk el. Ezt az utat követve az év végéig, nemcsak kedvező mér­legről számolhatunk be, hanem segítséget nyújtunk a jelenleg végrehajtott új intézkedések ér­vényesítéséhez. A jövőben kétség­telenül csak azt a vállalatot illeti meg majd a „jó" jelző, amely az eddiginél sokkal nagyobb mérték­ben biztosítja a folyamatos, egyen­letes munkát és kiküszöböli az év végi hajrát. A terv teljesítésének egyik má­sik fontos tényezője, amelyet ma alá akarunk húzni, a termékek minősége. A terv jó minőségű ter­mékekkel számol. A tervet ugyan lehet teljesíteni gyengébb minő­ségű termékekkel is, de ez kárára van nemzetgazdaságunknak. Nem először beszélünk a minőség kér­déséről, de még ma sem vált ez a probléma elintézetté. És itt rá kell mutatnunk arra, hogy a mi­nőség jelentős mértékben kapcso­latban áll a munka egyenletessé­gével. A rohammunka csökkenti a minőséget, és azt okozza, hogy az illetékes tényezők a vállalatokban szemet húnynak a termékek nem megfelelő minősége felett. A ked­vező tervteljesltés természetesen megteremti a legjobb feltételeket ahhoz, hogy előtérbe kerüljön a termékek minőségének kérdése, és e téren is számottevő eredménye­ket érjünk el. A tőkések néha szándékosan gyártanak rosszminő­ségű termékeket, hogy így minél nagyobb hasznot vágjanak zsebre. Nálunk nem ez a helyzet. A mi javunkat csak az szolgálja, ha tö­kéletes termékeket gyártunk. Beszélhetnénk még sok más, a terv teljesítésével kapcsolatos kér­désről, amely nagy jelentőségű nemzetgazdaságunk szempontjából, így pl. fontos kérdés az export­termékek gyártása, a termelés gaz­daságossága stb. Ez is nagy mér­tékben a termelés egyenletességé­től függ. Tény az, hogy ma a nép­gazdaság méggyorsabb ütemű fej­lesztéséhez megvan minden eszkö­zünk. Az ipar és az építészet át­szervezése, a terv jobb teljesítése, a szocialista tábor többi orszá­gaival folytatott együttműködés elmélyítése, az emberek mind na­gyobb részvétele az irányító mun­kában — mindez olyan megbízható erőt képez, amelyet a párt céltu­datosan irányít a szocializmus épí­tésének betetőzése érdekében. A mai időszak tehát minden­kitől megkívánja azt — és a kong­resszus ezt kétségtelenül még jobban aláhúzza —, hogy minden gazdasági feladatot tökéletesebb módon oldjunk meg. Az, ami jó volt öt évvel ezelőtt vagy akár tavaly is, ma már nem elegendő. Ez a fejlődés egészen természe­tes törvényszerűsége. Az ügy si­keréhez a legjobban akkor járu­lunk hozzá, ha mindennapi mun­kánkban magunkkal és munkatár­sainkkal szemben sokkal elvsze­rűbbek és igényesebbek leszünk. A CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának ülése (CTK) — A CSISZ szlovákiai Köz­ponti Bizottsága szombaton, június 7­én tartotta Bratislavában VIII. teljes ülését. Az ü'és tárgyalásain részt vett Vladimír Vedra, a CSISZ Központi Bi­zottságának titkára. Milan Rázus, a CSISZ szlovákiai Központi Bizotitiságának elnöke az ülé­sen beszámolt azokról az előkészül­tekről, melyeket az ifjúság tesz a CfKP XI. kongresszusára és a CSISZ szlovákiai kongresszusára. Beszámolt továbbá az SZLKP kongresszusának a szlovákiai ifjúsági életére és munká­jára vonatkozó eredményeitől. A tárgy­sorozat további részében Ivan Litva j, el CSISZ szlovákiai Központi Bizottsá­gának titkára tartott beszámolót a Dunai Ifjúsági Találkozó előkészüle­teiről. A vita során a CSISZ szlovákiai Központi Bizottságának tagjai arról a nagy munkakedvről, politikai és kul­turális életről beszéltek, amely a CSKP XI. kongresszusa előtti időben bonta­kozott ki a CSISZ szervezeteiben. A CSISZ szlovákiai Központi Bizott­sága a CSISZ szlovákiai kongresszusa megtartásának idejét 1958. augusztus 30-ra és 31-re tűzte ki. A kongresz­szust Bratislavában tartják. Az ipar és az építészet irányításának új szervezésévé kapcsolatos kérdések a kormány ülésének napirendjén Következetesen alkalmazni kell az önálló elszámolás elveit • Fokozott figyelmet fordítunk a kollektív és a személyes érdekeltség érvényre juttatására • Meg­tárgyalták a nemzeti bizottságok költsé gvetési rendjének javaslatát. A kormány június 6-i ülésén az ipar és az építészet irányítása új szervezésének megvalósításával kap­csolatos számos kérdéssel foglalko­zott. Megtárgyalta az Állami Tervhivatal elnökének és a pénzügyminiszternek beszámolóját az 1958. évre szóló ál­lami terv és állami költségvetés át­számításáról, melyet a népgazdaság új szervezésének megfelelően módo­sítottak és jóváhagyta az állami terv értékmutatőinak, valamint egyes fel­adatainak az átszervezés megkívánta feltételek szerinti módosítását. Jóllehet eddig még nem vizsgálták felül az értékmutatókban s az együtt­működési kapcsolatokban eszközölt összes módosításokat, máris megmu­tatkozik, hogy az átszervezés mea.­hozta első kedvező eredményeit kü­lönösen az ügykezelésre fordított személyi és tárgyi költségek megta­karítását illetőleg és előnyösen befo­lyásolja az önköltség tervét. Az összes irányító szerveknek to­vábbra is gondosan kell ellenőrizniük és felülvizsgálniok a terv értékmu­tatőinak minőségét, mégpedig mind a műszaki-ipari és pénzügyi tervek végleges kidolgozása, mind azok tel­jesítése során. Ez lehetővé teszi az átszervezés kedvező eredményeinek kihasználását még az idei tervtelje­sítés során. A kormány meghagyta az illetékes minisztereknek, hogy fejezzék be a termelési-gazdasági egységek komp­lex kiegészítését különösen tervező, kísérleti, fejlesztési és értékesítési szervekkel. A kormány továbbá foglalkozott néhány olyan javaslattal, amelyek elemzik a népgazdaság irányítása ha­tékonysága növelésének a vállalaton belüli szervezetek egyes fokozataira s a nemzeti bizottságokra vonatkozó elveit és megteremtik a feltételeket a dolgozók aktivitása s kezdeménye­zése további emeléséhez. A tervezés és a pénzellátás rend­szerének elmélyítésével egyidejűleg decentralizáljuk az operatív irányí­tást is, melyet a gazdasági apparátus alacsonyabb fokozataira ruházunk és megerősítjük a gazdaság egyes lánc­szemeinek önálló elszámolási jellegét. Ezzel egyre jobban hangsúlyozzuk az önálló elszámolás jelentősé­gét, melyet mint az irányítás szo­cialista módszerét következetesen él­vényre juttatunk. A kormány a pénz­ügyminiszter javaslatára jóváhagyta a vállalaton belüli önálló elszámolá? elmélyítésének elveit éspedig mind a vállalaton belüli alakulatok szükség­leteinek szempontjából, mind az egész vállalat önálló elszámolása szükségle­teinek figyelembe vételével. Ezek az elvek elsősorban a vállala­ton belüli szervezet legfelsőbb egysé­ge — az üzem önálló elszámolására irányulnak. Leszögezik, milyen az üzem helyzete a vállalat kebelén be­lül, kibővítik az üzem önálló elszá­molási jogkörét, ami főleg azon válla­latok számára bír jelentőséggel, me­lyek az új, nagy termelési-gazdasági egységek keretében üzemekké váltak. A kormány által jóváhagyott elvek (Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszus előtti verseny SEGÍTI A D0LG0Z0KAT A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK TELJESÍTÉSÉBEN Lerövidítették a határidőt Modern autójavító üzem épül Pre­šovon, amelynek kapacitása évi ezer generáljavítás és 700 kisebb motor­javítás lesz. Az eredeti terv szerint wmt Csütörtökön, junius 5-én a Mező­gazdasági Megbízotti Hivatal tech­nikai szakosztálya a bratislavai Tech­nika házával együtt gyakorlati elő­adást rendezett a mezőgazdasági épületek agyagtömítéses fallal tör­ténő építésének új módszeréről. Képünkön az új építési módszer gyakorlati megvalósítását láthatjuk. az építkezést 1961 második felében kellene befejezni, de az építők szor­galmas munkája eredményeként ez a határidő már egy teljes évvel megrö­vidült. Havi terveiket magasan túltel­jesítik, és a munka ilyen lendületes üteme megteremtette az előfeltétele­ket arra, hogy a XI. kongresszus tisz­teletére az üzemet már 1959 elején átadják rendeltetésének. A fő üzem­részlegek már készen vannak és erős ütemben folyik a szükséges berende­zések beszerelése. Az építkezés dol­gozói elhatározták, hogy évi tervüke.t két hónappal előbb — tehát már ok­tóberben teljesítik. Százhúszezer koronával többet A Stupavai Gép- és Traktorállomás dolgozói a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére 87 400 korona megtakarí­tást vállaltak. Csökkenteni akarják a javítások, valamint a gépállomány karbantartási költségeit. Versenyre keltek az egyes csoportok. Az ered­mény 200 ezer korona, tehát több mint 120 ezer koronával több mint a vállalt megtakarítás. Készülnek az aratásra A gottwaldovi kerületben már most lázas aratási előkészületek folynak. A szövetkezeti tagoknak idén a tava­lyinál több mint kétszer nagyobb földterületről kell betakarítani a ga­bonát. Az állami gazdaságok földte­rülete is bővült mintegy 1500 hektár­ral, ami újabb komoly feladatot je­lent. De alaposan felkészülnek a ke­rület gépállomásai, száz kombájnnal, 500 aratógéppel és mintegy 150 csép­lőgéppel néznek az aratási munkák elé. Szavukat adták A Nagyszombati Állami Gazdaság zöldségtermesztő részlegeinek dolgo­zói Voderadyban már több mint két tonna melegágyi uborkát, nagy mennyi­ségű kalarábét, karfiolt és más zöld­ségfajtát termeltek. A zöldségter­mesztés dolgozói elhatározták, hogy a XI. pártkongresszust még 150 ezer korona értékű terven felüli áru ki­termelésével és kötelezettségvállalá­suk túlteljesítésével üdvözlik. Fillérekből milliók A butovi vagongyár felhívására csaknem minden nehézipari vállalat­ban, melyet az átszervezés óta az összesített Tatravagongyár studenkai vállalata irányít, egy fillérrel csökken­tik az egy koronára eső termelési önköltséget. A felhívásnak köszönhe­tő, hogy az állami terven felül 25 millió 334 ezer korona értéket ter­meltek és az önköltségeken több mint kilenc millió koronát takarítottak meg. Aki részt vesz pártunk XI. kongresszusán Amikor „nyakamba vettem" a csallóközi rónát, csak annyit tud­tam róla: Csóka Istvánnak hívják, elnöke a pozsonyeperjesi szövetke­zetnek, amely a dunaszerdahelyi járásban jó gazdálkodásáról ismere­tes. Az este már kiteregette dene­vérszürke szárnyait, amikor a falu főutcáján végig baktattam. A szö­vetkezet irodája üres, csak a ta­karos kis vendéglő felől szűrődik némi hang. Bent gramafon játszik. Az asztalok körül söröző emberek ülnek. A fehérköpenyes kiszolgáló ­nő adja meg az útbaigazítást. — Pista bácsi? Alig egy kőhaj­tásnyira innen egy nádfödeles házat lát, az az övé. De lehet, hogy a kapuban találja. így szokta estén­ként ... Igazat mondott a kedves kis­asszony. A nádfedeles ház előtt, melynek ablakain keresztül villanyfény vet sugárkévét az útra, csakugyan ott találom „Pista bácsit". A kerítés oszlopának támaszkodva élvezi a langyos nyári estét. — Menjünk talán a szövetkezet irodájába — mondja nevetve — ha már egyszer hivatalos dolgokról akar beszélni. . Kulcs csördül, kattan a villany­kapcsoló s fény csillan Csóka Ist­ván ezüstösen csillogó haján. — Megörekszek már — mondja, amikor letelepszünk. Hatvanegy év nyomja már a vállát. Hatvanegy nehéz év ... — Nehezek voltak évek, de mégis szépek... — mosolyogja — életemnek volt célja. Ezerkilenc­százhuszonegytől tagja vagyok a pártnak. Állandó harc volt az éle­tem .... A múltban a kizsákmá­nyolók eUen, amióta me, j szabadok vagyunk azért, hogy jól sáfárkod­junk a szabadsággal... Szép volt ez a küzdelem, hisz mindannyiunk jólétéért folyt... A múltról kevés szó esik, de an­nál több a máról. A szővekezetről, a közös életről, ahol minden em­ber annyit ér, amennyi munkát végez. Az iroda falán szépen sorrend­ben három elismerő oklevél sora­kozik. Csóka Istvánék mind a hár­mat becsületes munkával szerez­ték. — A negyediket most rámázzák Dunaszerdahelyen — mcndia büsz­kén a szövetkezet elnöke. A ta­valyi munkánkért kaptuk ... — Akkor hát négy van belőle? — Annyi...! De van még itt más is. Nem szokásom a dicseke­dés, különösen, ha személyemről van szó, de ezt mégsem tudom elhall­gatni. — Halljuk hát! — Májustól a „Munkaérdemrend" viselője vagyok. Hát nem nagy do­log? El lehet ezt hallgatni? ' Most meg életem legnagyobb megtisztel­tetése ért: részt vehetek pártunk XI. kongresszusán. A harcban edzett öreg kommu­nista egy pillanatra elérzékenyedik. — Nagyon, de nagyon boldog vagyok ... Elmondom majd az elv­társaknak, hogy a harc nálunk sem volt hiábavaló. A mi népünk sze­reti a pártot, ezt tettekkel is iga­zolják. Csóka István valóban nem megy „üres kézzel" a kongresszusra. A falu lakói máris megadták neki az „útraxxs'ót", azt, ami mindentől szebb és értékesebb. A párt szavát követve a szövetkezeti tagok elha­tározták, hogy az ötéves terv féladatait négy év alatt tel­jesítik, meg azt, hogy a tejhozamot a kongresszus napjáig tehenenként egy literrel emelik. Elnökük pedig büszkén jelenthe­ti: az utóbbit máris teljesítették s az előbbit is teljesíteni fogják, mert igy akarják a falu kommu­nistái, s így akarja a szövetkezet minden egyes tagja. Azt is elmondhatja majd Csóka elvtárs, hogy nem vo't hiábavaló a több évtizedes küzdelem. Ma bol­doqan, jólétben él Pozsony eper jes népe, mert a párt vezeti, ssgíti őket. Akik hajdan drótozott talpú ba­kancsokban, a foltozástól felismer­hetetlen színű ruhában jártak, ma jól öltöznek, amellett építkeznek, rádiót hallgatnak. Építkeznek? Hisz Csóka István még mindig régi zsúpfödeles ház­ban lakik? Ez, hogy lehet? — Nekem már ez is jó — mond­ja komolyan Csóka elvtárs ... Épít­senek a fiatalok, ahogy építenek is. Ha jól számolok, az elmúlt évek során 80 ház épült. Hát nem nagy dolog ez ilyen kis faluban? Hozzá kell még fűzni azt is, hogy minden házban rádió szól, de már televíziós készülék is akad. Tehát nem volt hiábavaló a harc. A majd­nem egy emberöltőt kitevő harc meghozta gyümölcsét, 'soka István Is elmondhatja, hogy a céltudatos küzdelem célhoz vezetett. (Sz. I.) —'

Next

/
Thumbnails
Contents