Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-08 / 157. szám, vasárnap

Az ipar és az építészet irányításának új szervezésével I Végei éri a Bolgár Kcmma" ista Párt Vll

.kongresszusa kapcsolatos kérdések a kormány ülésének napirendjén (Folytatás az 1. oldalról) érintik az üzemek és a bank közötti kapcsolatok, a vállalaton belüli irányítás számára szükséges nyilvántartás és kimutatasok kérdéseit, és részben az üzemvitel szervezésének kérdéseit is. Különös figyelmet fordítunk az üzem anyagi érdekeltsége, mégpedig mind a kollektív, mind a személyes érdekeltség kérdésének, hogy ezáltal fokozódjék a dolgozók kezdeményezése és nemcsak az üzem munkája, hanem az egész vállalat gazdasági eredményei iránti érdeke is. Az elvek ezért mindenekelőtt a díjazás kérdéseit tartják szem előtt, valamint a hosszabb időre szóló normatívák hatását, azon normatívákét, melyeket a vállalat keretén belül állapítanak meg az üzemek számára mint a beruházásokra, a generáljavításokra fordítandó eszközöket. Foglalkoznak továbbá a prémiumalap juttatásának kérdésével, és azokkal a feltételekkel, melyek alapján eszközöket bocsátanak rendelkezésre a dolgozók vállalati alapjából a dolgozók üzemi alapjaiba. A vállalaton belüli önálló elszámolás elveit valamennyi egyéb alakulatban, mint a részlegeken, a műhelyekben, a termelés műszaki előkészítésénél alkalmazni kell. Emellett ki kell hangsúlyozni az egyes dolgozók, munkacsoportok és kollektívák személyes megtakarítási számláinak fontosságát. A szóban forgó elvek hangsúlyozzák a szakszervezeteknek a vállalaton belüli önálló elszámolás elmélyítése során betöltött szerepét, valamint a vállalatok, a szövetségek, minisztériumok és pénzügyi szervek, elsősorban a Csehszlovák Állami Bank fiókjainak szerepét is. Az új irányítás, tervezés és pénzellátás ennek megfelelő módosításokat igényel a könyvelési nyilvántartásban is, mely arra van hivatva, hogy egyrészt tökéletes alapjául szolgáljon az egész népgazdaság irányításának, másrészt az egyes vállalatok és szervezetek irányításának. Ugyanakkor tegye lehetővé gazdálkodásuk figyelemmel követését, terveik összeállítását és ellenőrzését. A vállalatok és a szervezetek bővített jogköre, a dolgozók nagyobbmérvü részvétele a gazdaság irányításában nem jelenti azt, hogy meg kellene változtatnunk könyvelési nyilvántartásunk alapvető elveinek rendszerét. Az eddiginél nagyobb mértékben lép azonban az előtérbe annak a szükségessége, hogy a könyvelési nyilvántartást jobban használják fel az irányítás és a vállalaton belüli önálló elszámolás céljaira, hogy egyszerűsítsék a nyilvántartást és teremtsék meg a maximális gépesítéshez szükseges feltételeket. A nyilvántartásnak emellett természetesen biztosítania kell a központi irányítás és a legfelsőbb népgazdasági mérlegek számára szükséges alapadatokat. A kormány ezen követelmények teljesítése érdekében jóváhagyta az irányításra vonatkozó azon javaslatot, mely pótolja a 41/1952. Gyűjt. sz. kormányrendeletet. Jóváhagyta továbbá, hogy á könyvelési nyilvántartás elveit hozzá kell alkalmazni a népgazdaság jelenlegi szükségleteihez. Ez a módosítás a könyvelési nyilvántartás jelentőségének megerősítését jelenti, lehetővé teszi rugalmasabbá tételét, az egyes gazdasági szakaszokra vonatkozó részletes előírások és irányelvek megkülönböztetését, aminek azonban az egységes könyvelési nyilvántartás elveinek betartása mellett kell megvalósulnia. A vállalatok pénzellátással kapcsolatos bővítése, a dolgozók nagyobb mérvű részvétele a vállalat irányításában megkövetelte azt is, hogy úgy módosítsák a dolgozók vállalati alapjaira vonatkozó előírásokat, hogy az ezen alapok alakulását az eddiginél nagyobb mértékben hozzák összefüggésbe a vállalat munkájának minőségi eredményeive! és az alapok felhasználása legyen összhangban a termelési-gazdasági egységek új szervezetével s kerüljön közelebb a dolgozók közvetlen érdekeihez. A dolgozók vállalati alapja, továbbra is a vállalat tervezett béralapjából való juttatás útján fog alakulni, megváltozik azonban az ezen alapba juttatott összegek kerete és megváltoznak az ígényjogosultság egyes feltételei is. Érvényben marad az a feltétel, hogy a vállalatnak teljesítenie kell a nyereség-tervet, illetőleg, hogy nem szabad túllépnie a tervezett veszteség keretét. A teljesítményterv teljesítése követelményének helyére az értékesítési terv teljesítésének követelménye lép, aminek az a célja, hogy a vállalat az eddiginél jobban elégítse ki termékeivel a társadalom szükségleteit. R. J. Malinovszkij levele Brnóba (ČTK) A Brnói Városi Nemzeti Bizottság képviselőinek címére szombaton levél érkezett R. J. Malinovszkíjtól, a Szovjetunió nemzetvédelmi miniszterétől és marsalljától, aki 13 évvel ezelőtt parancsnoka volt a Morvaország fővárosát a német megszállóktól felszabadító második ukrán front aickulatainak. Levelében köszönetet mond azokért a jókívánságokért, melyeket a Brnói Városi Nemzeti Bizottság tanácsa fejezett tá Brno felszabadítása 13. évfordulójával kapcsolatosan rendezett idei ünnepségek alkalmábó'. Mivel az új módszerek szerinti pénzellátás keretében bővül a vállalatok jogköre, a saját forrásaikból foganatosított beruházások tekintetében, és egyben a béralapok szerves részét képező prémium-alapok létesülnek a dolgozók egyéni és kollektív jutalmazásának céljaira, a jövőben már nem kell az ezen célokra szükséges eszközöket a dolgozók vállalati alapjaiból meríteni. Ezen eszközök kulturális, szociális, egészségUgyi és testnevelési célokra, ösztöndíjak, kölcsönök nyújtására, valamint arra fordítandók, hogy a vállalatok alkalmazottai segélyben részesüljenek lakásépítkezéseiknél; ezekből az eszközökből térítik meg a gyógyfürdőkbe és üdültetésre való beutalással kapcsolatos költségeket is. Az új előírás megoldja azt a kérdést is, miként kell a dolgozók vállalati alapjából juttatni az egyes üzemek alapjaiba. A szóban forgó módosítás fontos jellegzetessége, hogy a dolgozók vállalati alapjainak alakulásáról és felhasználásáról való döntés a szakszervezetek kizárólalagos hatáskörébe kerül. A jövőben az FSZM illetékes szerve állítja össze és az FSZM taggyűlése hagyja Jóvá a dolgozók vállalati alapja költségvetésének javaslatát. A jóváhagyott költségvetés a kollektív szerződés szerves része lesz. Az ezen alap eszközeivel való rendelkezési jogot a vállalati igazgatóról az FSZM vállalati szerveire ruházzák át és a taggyűlés fogja ellenőrizni, milyen célokra használják az alap eszközeit. A szakszervezetek jogkörének bővülése és az alap felhasználásának új irányzata hozzájárul az eddig gyakran néni elegendő mértékben kihasznált alap jobb kiaknázásához. A kormány egyben jóváhagyta azt a hirdetményt, mely szerint a szóban forgó módosítások azokra a gazdasági ágazatokra vonatkoznak, ahol az irányítás gazdasági hatékonysága növelésére vonatkozó elvek értelmében bevezetik a pénzügyi gazdálkodás új szabályait. A többi ágazatok számára továbbra is érvényben marad a dolgozók vállalati alapjairól szóló 651957 Gyűjt. sz. hirdetmény. A kormány ülésén megtárgyalta továbbá a nemzeti bizottságok költségvetési rendjének javaslatát. Ez a rend jelentős segítséget fog nyújtani a valamennyi fokozatú nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége további kiterjesztésének megvalósításában, s hozzájárul ahhoz, hogy a dolgozók az eddiginél nagyobb mértékben vegyenek részt az állam irányításában és igazgatásában. A költségvetési rend megszabja, hogy a nemzeti bizottságok miként állítsák össze és tárgyalják meg ötéves pénzügyi terveiket, valamint évi költségvetéseiket, hogyan gazdálkodjanak ezek szerint és miként dolgozzák ki zárszámadásaikat. Mindez szerves részét képezi azoknak az intézkedéseknek, amelyek alapján tovább bővül a nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége. Egyben megerősíti tevékenységüket különösen a nemzeti bizottságok által igazgatott gazdaság szakaszán. A költségvetési rend kidolgozásának alapját képező lényegbevágó elvek célja, hogy ötéves pénzügyi tervek rendszerének bevezetésével, amelyekkel szorosan összefüggnek majd az évi költségvetések — elmélyüljön a nemzeti bizottságok pénzügyi tervezése. Ennek lehetőséget kell nyújtania a nemzeti bizottságoknak, hogy a népgazdaságfejlesztési ötéves tervvel összhangban megállapítsák a tervben előirányzott szükségletek pénzügyi forrásait és fedezését, egyben nagyobb ájlandóságot és távszerüséget kell létrehoznia a nemzeti bizottságok gazdálkodásában. Ezzel kapcsolatos további feladat a nemzeti bizottságok jogkörének bővítése, s a dolgozóknak a pénzügyi tervek és költségvetések kidolgozásában való nagyobbmérvü részvétele; a nemzeti bizottságok ezért az alapvető mutatók keretében önállóan fogják megszabni a költségvetés tartalmát és a nemzeti bizottságok egyes fokozataiban a gazdasági tervekkel összhangban egyidejűleg úgy fogják összeállítani a költségvetéseket, hogy lehetővé tegyék a helyi szükségletek maximális kielégítését és az országos jelentőségű feladatok teljesítésének biztosítását. A dolgozók részvételéről oly módon kell gondoskodni, hogy a költségvetési javaslatokat, a jóváhagyott költségvetéseket és a zárszámadásokat a lakosság nyilvános gyűlésein megtárgyalják. A szervezési rend további célja, hogy megteremtse a nemzeti bizottságok és az általuk irányított szervezetek fokozott érdekét a gazdálkodás eredményeiben. Ezt azzal érjük el, hogy öt évre előre szabjuk meg a nemzeti bizottságoknak az állami költségvetésből jutó összegeket és bevezetjük a nyereséggyarapodásból s a leírásokból való részesedést a nemzeti bizottságok által Irányított azon vállalatok számára, ahol létrejönnek az ehhez szükséges feltételek. A költségvetés szerinti gazdálkodás során azzal is bövüi a nemzeti bizottságok jogköre, hogy a terv és a költségvetés lényegbevágó mutatói keretében saját belátásuk szerint használhatják fel bevételeiket. A nemzeti bizottságoknak lehetőségük lesz arra is, hogy költségvetési tartalékokat létesítsenek s használjanak fel és az eddiginél nagyobb mértékben valósíthassák meg a költségvetési tételek átcsoportosítását. Emellett az év végéig fel nem használt eszközök nem évülnek el. A költségvetési rendből adódik az is, hogy a nemzeti bizottságok pénzügyi osztályai szerepének oly módon kell megváltoznia, hogy főleg gazdasági funkciójuk lépjen az előtérbe s nagyobb legyen a költségvetés összeállításáért, rendes betartásáért és ellenőrzéséért viselt felelősségük. A kormány meghagyta a pénzügyminiszternek, adja ki még ez év júniusában a költségvetési rendet, hogy az 1958. július 1-én a legteljesebb mértékben érvénybe léphessen és a nemzeti bizottságok e rendnek megfelelően állíthassák össze az 1959. évre szóló költségvetéseiket. Egyben meghagyta a kerületi nemzeti biI zottságok tanácsainak, hogy az FSZM szerveivel együttműködve gondoskodjanak a költségvetési rend elveinek ismertetéséről a nemzeti bizottságok funcionáriusai s az egész lakosság körében. A szociális biztosítás egyes módosításairól szóló törvény alapján — melynek javaslatát a kormány jóváhagyta — tovább bővül a nemzeti bizottságok jogköre a szociális biztosítás szakaszán. A járási és a kerületi nemzeti bizottságok a javasolt intézkedésnek megfelelően szociális biztosítási albizottságokat létesítenek, mint az egyes illetékek és szolgálatok kérdéseiben döntéssel megbízott végrehajtó szerveket. A szakszervezeti szervezetek képviselői és a lakosság aktivistái is tagjai lesznek ezeknek az albizottságoknak. Ez azt jelenti, hogy a szociális biztosítás végrehajtása közelebb kerül a dolgozókhoz. * # * A kormány a továbbiakban foglalkozott a turistaforgalom további fejlesztésével kapcsolatos kérdésekkel. Határozatot hozott, mely szerint intézkedéseket kell foganatosítani a turlstaházak épületeinek és berendezéseinek eddiginél jobb karbantartására és az átmeneti elszállásolás céljait szolgáló ágyak számának fokozatos növelésére. Az elszámolási lehetőségek növelése különösen azzal lesz elérhető, hogy az egykori szállodákat újból eredeti rendeltetésüknek adják át, a nyári üdültetés céljaira faházakat és sátortáborokat, motoros jármüvek utasai számára úgynevezett Moteleket, továbbá új vendéglátó üzemeket építenek. A kormány a belkereskedelmi miniszter vezetésével a turistaforgalom kérdéseivel foglalkozó koordinációs bizottságot létesített az ezirányú gondoskodás célszerű egybehangolása érdekében. A kerületi nemzeti bizottságok és egyes alacsonyabb fokozatú nemzeti bizottságok mellett a turistaforgalom kérdéseivel foglalkozó állandó albizottságok létesülnek, melyeknek a túrista, kulturális és kereskedelmi szervezetek képviselői is tagjai lesznek. A Bolgár Kommunista Párt VII. kongresszusának küldöttei szombaton utoljára gyűltek össze a szófiai Pártház kongresszusi termében, hogy befejezzék a tárgyalásaikat. A délelőtti ülésen további külföldi küldöttségek vezetői tartottak üdvözlő beszédet. A kongresszuson összesen 30 külföldi küldöttség vett részt. Az ülés továbbá megtárgyalta és egyhangúlag jóváhagyta a VII. kongresszus határozatát, valamint az egyes bizottságok beszámolóit. Az ülés végén a kongresszus egyhangúlag jóváhagyta az 1958—1962. évekre szóló harmadik ötéves terv irányelveit. A délután folyamán titkos választások útján megválasztották a párt új Központi Bizottságának és a Központi Revíziós Bizottságnak tagjait. A záróbeszédet Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt KB első titkára mondotta. A kongresszus valamennyi ország kommunista pártjai szolidaritásának viharos megnyilvánulása közepette, a Szovjetunió iránti szeretet spontán megnyilatkozása jegyében ért véget, újból megmutatva a Bolgár kommunisták azon elszánt akaratát, hogy megőrzik a párt sorainak egységét és marxista-leninista tisztaságát. A kongresszus befejezése után valamennyi küldött és a külföldi küldöttségek is a G. Dimitrov Mauzóleum előtti Szeptember 9-térre Vonultak, ahol a szófiai dolgozók százezreinek lelkes manifesztációja folyt le. A manifesztáción Zsivkov elvtárs ismertette a főváros dolgozóival a kongresszus tárgyalásainak eredmenyét. Utána a bolgár dolgozókat N. Sa, Hruscsov, az SZKP küldöttségének vezetője, Tung Pi-vu Kína Kommunista Pártja küldöttségének vezetője, Enver Hodzsa, az Albán Munkapárt küldöttségének vezetője és további kommunista pártok képviselői üdvö| zölték. A francia nép elolt súlyos küzdelmek állnak A testvérpártok sajtótudósítóinak beszélgetése Jacques Duclosval Párizs (ČTK) — Jacques Duclos, a Francia Kommunista Párt KB titkára június 6-án interjút adott a testvér kommunista- és munkáspártok sajtótudósítóinak. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Duclos elvtárs nyilatkozatát. Koreai katonai küldöttség érkezett Csehszlovákiába (ČTK) — Szombaton, június 7-én csehszlovák különrepülögépen tíztagú koreai katonai kormányküldöttség érkezett Moszkvából Prágába. A küldöttséget Kim Kvan Hjop hadseregtábornok, a Koreai Munkapárt Központi Bizottsága elnökségének tagja és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi 'minisztere vezeti. A kedves vendégek fogadására katonai díszörség sorakozott fe! zászlóval a prágai ruziny repülőtéren. A küldötteket Bohumír Lomský vezérezredes, nemzetvédelmi miniszter, Václav Kratochvíl vezérezredes, vezérkari fő.iök, a csehszlovák néphadsereg további képviselői, a CSKP KB és a Külügyminisztérium képviselői fogadták. A fogadáson jelen volt Sze Un Dek, a Koreai Népi Demokratikus Köztársatág csehszlovákiai ügyvivője, a nagykövetség további tagjai és a baráti országok katonai attaséi. Milyen időt várhatunk Június első hete főleg Szlovákia délnyugati részében nem hozott semmilyen időjárásváltozást. Közép-Európában úgyanúgy, mint májusban, június elején is csak zivatarok kíséretében yoltak esők, de ezek is csak bizonyos helyeken hullottak. Még mindig csak várjuk a nagyobb kiterjedésű országos esőket. Zivatarok Nyugat-Szlovákia egyes helyein kedden (június 3-án) a délutáni órákban és este Szlovákia egész területén voltak. Szlovákia délnyugati része — egyes

1 helyek kivételével — nagyjában ez esetben is eső nélkül maradt. Ezzel szemben Szlovákia többi részein sokkal több zivatar volt és sokhelyütt elegendő volt a csapadék is. A legközelebbi napokban nem várható olyan hőség, mint amilyen májusban volt. Feltételezhető, hogy Közép-Európában a jövő hét folyamán időnként újból eshet. Egyelőre azonban csak futóesőkkel vagy zivatarokkal, tehát egyenlőtlen mértékű csapadékkal lehet számolnunk. Ez esetben nem állapíthatjuk meg előre a csapadék mennyiségét. Futóesők és zivatarok a legtöbb esetben hegyes vidéken fordulnak elő. P. F. N Nyilatkozatának bevezető részében V Duclos összefoglalta Franciaország ť közelmúltban lezajlott eseményeit, Q elsősorban de Gaulle kormány rajutáX sának körülményeit. K Arra a kérdésre, milyen következÍJ ményei voltak Algéria Franciaország X elleni lázadásának és hogyan reagálni tak erre a tömegek, Duclos elvtárs rámutatott, hogy a hatalmat a hadseregnek követelő algériai felhívás következtében Franciaországban megélénkült egyes hadseregbeli és polgári <J reakciósok tevékenysége, közöttük X Chassein tábornoké, aki hasonló köí veteléseket támasztott, mint az algéy riai lázadók. Mivel azonban a katonai \ puccs kockázatos, de Gaulle tábornok V inkább a legalitás köpenyege alatt igyekezett hatalomra kerülni. Ennek ellenére de Gaullenak ez az akciója nem sikerült volna, ha nem kapott volna segítséget például Guy Mollet részéről. Míg de Gaulle segítőtársai megkezdték a köztársaság-párti képviselők demoralizálását, a Francia Kommunista Párt minden erejét latba vetette azért, hogy szembeszálljon ezekkel a demoralizáló akciókkal, hogy közös akcióra egyesítse a köztársaságpárti erőket — hangsúlyozta Duclos elvtárs. Arra a kérdésre, milyen jelentőségű volt a munkásosztályt és a .néptömegeket szétforgácsoló erők káros tevékenysége a beállott fordulatra, ÍN Duclos elvtárs rámutatott, hogy a V munkásosztály és a demokratikus ^ erők megbontóinak akciója a legérzékenyebb pontra, a parlamentre hatott, s ezáltal olyan meghasonlás keletkezett, amely lehetővé tette de Gaulle tábornoknak, hogy a legalitás leple alatt hatalomra kerüljön. Ezzel egyidejűleg botrányos nyomást fejtettek ^ ki — elsősorban maga a köztársasági elnök — de Gaulle hatalomrajuttatása érdekében. A szeparatisták és segítőtársaik igazi idegháborút folytattak, hogy kialakítsák a kapituláció feltételeit. Mindez ellen a kommunista párt a köztársasági szabadságjogok rendíthetetlen védelmezőjeként lépett fel. Ebből az következik, hogy de Gaulle kormányának megalakítására csak látszólag került legálisan sor. A valóságban ez a kormány az algériai és ajacciói erőszakos fordulatok, valamint a Pflimlin kormány szégyentel7 jes kapitulációjának eredménye, í Egyenes következménye azonban Guy Mollet szocialista párti főtitkár gyászos árulásának. A továbbiakban Duclos elvtárs rámutatott, milyen tanulságok vonhatók le ezekből az eseményekből. S

Elsősorban az, hogy a munkások és a demokraták meggyőződhettek arről: J az antikommunizmus karöltve haladt a felkelőkkel nemcsak ezen események folyamán, hanem már előzőleg is. A jelenlegi helyzet okait kétségtelenül ténylegesen abban a politikában kell keresni, amelyet 11 éven át folytattak a kormányt alkotó többség tagjai. Ezekből a többségekből — amelyeket az antikommunizmus fűzött össze — olyan kormányok kerültek ki, amelyeknek ideje alatt fokozódott a nemzet megaláztatása. A munkások és a demokrata gondolkozású emberek meggyőződhetnek arról, ki követett el árulást és a tények fényében mérhetik fel annak a harcnak bátorságát és nagyságát, amelyet a kommunista párt folytatott l a diktatúra ellen, felmérhetik, hogy v a harcok következtében jelentősen megnövekedett a párt tekintélye és jí egyben nagy haladást ért el a demok^ ratikus erők és a munkásosztály erői A akciós egységéhez vezető úton. * Ez egyidejűleg növelte a lázadók köztársaságellenes szándékait és el kell ismerni, hogy fő céljukat: d« Gaulle kormányának felállítását, elérték. Ez azt jelenti, hogy a munkásosztály számára a köztársaság védelméért folytatott harc új szakasza kezdődött. Duclos elvtárs nyilatkozatának további részében elmondotta, hogy az úgynevezett közjóléti bizottságok, amelyek a lázadás során alakultak, a gaulleisták elképzelései szerint egyrészt a köztársaság törvényes intézményeit vannak hivatva helyettesíteni, másrészt segítségükkel fasiszta mozgalmat igyekszenek alakítani, — hogy ezúton támadjanak a dolgozók politikai és szakszervezeti jogai ellen — többé kevésbé hasonlóan Franco Spanyolországának falangjához. Miután Franciaországban nincs gaulleista tömegmozgalom, a tábornok és a miniszterelnök ennek létrehozására törekszik. Ezt a célt szolgálják ezek a „közjóléti bizottságok", amelyeket de Gaulle ügynökei a községekben és az üzemekben Mussolini fasiszta szervezeteinek példájára akarnak megalakítani. Ezért feltétlenül szükséges, hogy a köztársaság összes munkásai és hívei egyesüljenek, leplezzék az ilyen bizottságok megalakítására irányuló kísérleteket és mozgósítsák ellene a néptömegeket. Ezenkívül de Gaulle az ultragyarmatosítókra és militaristákra támaszkodik. Ez nagymértékben akadályozza az algériai probléma megoldását és ennek következtében tovább folyik az algériai háború. Duclos elvtárs arra a kérdésre válaszolva, hogy nézete szerint hogyan fejlődik majd a dolgozók és a köztársaság híveinek tömegharcra, rámutatott, hogy a francia munkások és a francia nép előtt súlyos harcok állanak azért, hogy kivívják az algériai békét, megvédelmezzék szabadságjogaikat és létérdekeiket. A kommunisták, akik elsőrendű szerepet játszottak a népi erők tömörítésében a fasizmus ellen, a köztársaságpárti tömegek legyőzhetetlen élcsapatát képezik és mindent megtesznek, hogy a fasisztaellenes mozgalom bővüljön és szilárduljon, - jelentette ki interjúja végén Ducloc elvtárs. Kimagasló személyiségek támogatják a stockholmi békekongresszust Stockholm (ČTK) — A svéd békevédők bizottsága kiáltványt hozott nyilvánosságra, amelyet kimagasló személyiségek írtak alá. A kiáltványban támogatják „a leszerelési és nem. zetközi együttműködési kongresszust", amelyet ez év júliusában Stockholmban tartanak. A kiáltványt 25 ország közéleti dolgozói írták alá. Ezek között vannak Joliot-Curie (Franciaország), Bertrand Russel és Boyd Orr lord (NagyBritannia), Hideki Jukava (Japán) Nobel-díjas tudósok. A Golden Rule hajó legénységét börtönbe vetették New York (ČTK) — A Golden Rule amerikai hajó legénységének négy tagját, akiket az Eniwetok támaszpont felé vezető útjukon feltartóztattak, mert életük kockáztatásával akarták meggátolni az USA atomfegyverkísérleteinek megvalósítását, csütörtökön a szövetségi bíróság két hónapi börtönre ítélte. ÜJ SZÖ 2 * 1958, június *-