Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-07 / 156. szám, szombat

Az ismeretlen TIBET lllllllllllllllllllllllllllllllllll HOSSZÜ IDŐN KERESZTÜL izgatta az aurópaiak fantáziáját a Világ teteje, a 7 —8000 méter magas hegyláncokkal körülvett és keresztül-kasul szelt Tibet. A közlekedési nehézségeken kívül a múlt század közepe óta szigorú tilalom tartotta távol az idegeneket az ország határaitól, mert bennük nem tudományos kutatókat, hanem az európai imperialista terjeszkedést látták Tibet vezetői. Hisz az "ngolol az Indiával határos területekre már rá is tették a kezüket. Csak 1951-ben válik Tibet a Kínca Népköztársaság autonóm részévé. így a szocialista Kínáé az érdem, hogy ez a hatalmas terület is belekapcsolódhatott a modern fejlődésbe, egy — szersmind elérhető és megismerhető lett az európaiak számára. 1953-Ían a csehszlovák hadsereg filmjének két tagja: Sis és Janiš, a kínai hadsereg fümjének meghívására Tibetbe utazik, hogy együtt készítsenek a hatalmas tibeti építésről dokumentáris filmet. Az ó nagyszerű fényképfelvételeik képezik .:ulturáüs és néprajzi tartalmát ennek a kiállításnak. Rendkívül szemléletes és megelevenítő a forma, amely által közelebb kerülünk ehhez az ázsiai kultúrához. Az égbe nyúló havasok, s kristálytiszta tengerszemekből visszaverődő képük, a rohanó hegyi patakok, a kopár homokos puszták, az üdezöld legelők, sárgavirágos kaktuszok, tulipánok kelyheitöl színes rétek, óriás nyájak, 4000 méter magasan fekvő termőföldek, sziklákhoz támaszkodó er'ődszerű falvak s felettük a tájba finom érzékenységgel belekomponalt mintegy 3000 kisebb-nagyobb kolostor képezik természeti és építészeti hátterét a számunkra eddig majdnem teljesen ismeretlen idegen népnek és műveltségének. A tibeti egyházi építészet méretei jelzik a vallás elsőrendűen fontos szerepét. A láma palotáinak hatalmas arányai, fantasztikus arany-ezüst díszei, mozdulatlanságba meredt istenszobrai, falfestményei, a kincseket érő 'fogadalmi ajándékok, az ezüst kürtök a hívők odaadó bőkezűségét árulják el. A TIBETI MŰVÉSZET az indiaiból sarjad de ezenkívül Kína, Nepäl művészete erős hatást gyakorolt rá úgy, hogy jellegzetesen tibeti művészetről nem beszélhetünk. A templomfalaltat borító selyemre és vászonra festett zászlók túlnyomó része szerzetesek müve, kik sablonok után. liturgiái előírásoknak megfelelően ábrizották az isteneket, démonokat. A szokványosságba merevedett formák ellenére a tiszta ragyogó színek, a dekoratív ornamensek mégis megkapok. A plasztika anyaga fa, agyag többnyire aranyozott bronz és réz. Néhány centiméteres apró figurák és mo numentális méretű szobraik varinak, melyek közül a 18. századbelieket tömegesen állították elő. Ezek közt is akadnak képzőmüvészileg értékes alkotások, ho' eredeti tehetség csillan meg. Sajátos, vallásos tárgyú, kis agyag reliefeket is látunk itt, -tca-tca a ne vük, -amiket házi oltárokon; sírköve kert helyeztek el, vagu sokszor finom művű, filigrán díszítésű, vert fémtokokban, mint talizmánt viseltek. A ba bonás közép ázsiai tömegek azt hitték, hogy minden természeti csapástól és nyomorúságtól megvédik őket a sárga- és vörös főveges lámákat gazdagító, drága pénzen, búcsúkon vásárolt amulettek. Exotikusak a papi hatalmat jelképező, szertartásoknál, varázslojelképezö, szertartásoknál, varázslatoknál használatos kultusztárgyák, melyek bonyolult vállasukra vüágítanak rá. Jellegzetesek az emberkoponyábó' készült, vert és cizellált fémbe foglalt csésze alakú edények a, sípcsontból faragott kürtök, fura kis dobok, török és harangocskák és különösen érdekes, végnélküli fohászkodó so. gépesítése: az imamalmok. Iparművészeti remekek tűnnek ki a rőzsa füzér- és ékszertartó dobozok, meg a teáskancsók közül. Az utóbbiaknak gazdag plasztikai dísze, a madár, hal, sárkánymotívumok stilizált állatflejek a buja képzelet, — szövevényes mítoszvilág szüleményei. EZ A MITOSZVILAG még ma is lé tezik, de inog és fakul. Az uralkodó XIV. Dalai Láma tálán az utolsó a sorban. Mert reális, racionális és szociális irányba terelődöt már Tibet élete is. A baráti Kína műszaki dolgozói segítenek a bámulatos utak és hidak megépítésében. A tevék, yákok, lovak, a végeláthatatlan, lassan vonuló karavánok helyett teherautók szállítják az árut. A faekét, a termést cipelő görnyedt emberhát ákat gépek helyettesi tik. A sátrakat és- viskókat új lakótelepek váltották fel. A kuruzsló, ráolvasó papoknak erős versenytársai a kórházakban működő orvosok és ápolók. A 108 ágba font hajú tibeti lániok még ma is nehéz vörös, tarka csíkos brokát ünneplő ruhákban, színes motívumokkai díszített fehér nemez csizmában járnak. De a gyerekek kínai tanítónőtől tanulják az iskolában az írást-olvasást, hogy a jövőben egy öntudatos szocialista társadalom tagjaivá válhassanak. Bárkány Jenőné A város és a falu kulturális élete ÉRSEKÚJVÁR A Csemadok érsekújvári csoportjának újonnan megválasztott vezetőségétől a szervezet elvégzett és elvégzésre váró munkájáról kaptunk kimerítő beszámolót. A beszámoló felsorolja azokat az elismerésre méltó eredményeket, amelyeket a csoport az elmúlt időszakban a népnevelő munka terén végzett. Jövő terveikre vonatkozólag ezeket írták: — A közeljövőben két három felvonásos színdarabot szeretnénk betanulni; bekapcsolódunk a fülekiek versenyfelhívásába, aratási kultúrbrigádokat, az év őszére és jövő év tavaszára pedig új tudományos előadás sorozatot szervezünk. Mindent megteszünk annak érdekében is, hogy a CSKP közelgő kongresszusa tiszteletére a lehető legmagasabb színvonalra emeljük szervezetünk népnevelő, politikai munkáját. A Csemadok érsekújvári csoportjának jó munkájához jelentősen hozzájárul, hogy a vezetőség rendszeresen megtartja üléseit és mindig konkrét határozatokat hoz. NAGYGÉRES A falu kulturális életéről Kis Ilona tanítónőtől kaptunk értékes beszámolót. Kis Ilona elmondja, hogy a falu lakói egyaránt jelentős eredményekkel dicsekedhetnek a termelőmunka és a kulturális élet terén. Pedig volt idő, mikor Nagygéresen alig lehetett kulturális életről beszélni. Ez azonban ma már a múlté. A falu kultúresoportja ma a járásban a legjobbak között van. Legutóbb például a helyi nyolcéves középiskola rendezésében Csíki Gergely Nagymama című színművének bemutatására került sor. LOSONC V Csák István Hírek Losoncról című beszámolójában arról tudósít, hogy a Csemadok helyi szervezete a fülekiek versenyfelhívása alapján újjászervezte a tánccsoportot, valamint az énekkart, amelyek mér meg is kezdték működésüket, Jiogy a járási Csemadok-napon sikeresen szerepelhessenek. Tevékenykedik a színjátszócsoport is. Deák Sándor rendezésében rövidesen színre hozzák Jókai Mór A kőszívű ember fiai című drámáját. Aktívan dolgozik a Csemadok losonci járási vezetősége mellett működő irodalmi kör is. A kör tagjai júniusban Fábry-estet rendeznek, amelyre meghívták Fábry Zoltánt is. Eredményként kell említenünk, hogy az irodalmi körbe tömörült helyi írók műveit az Indulás című időszaki irodalmi szemlében 20 oldalnyi terjedelemben 500 példányban adták ki. SERKE Sólyom László, a járási Csemadoknapokkal kapcsolatban többek között ezeket írta: — A rimaszombati járásban július 8-án Serkén tartják meg az idei járási Csemadok-napot. E napon a járás hét helyi csoportja vesz részt. A rimaszombati helyi csoport különösen gazdag műsorral készül a járási Csemadok-napra. Táncegyüttesünk például új népi tánccal mutatkozik be. De szép lesz a műsoruk a serkei, simonyi, feledi, jánosi, péterfalvai és a perjesi Csemadokcsoportoknak is. SZENTKIRÁLY Ha a falu kulturális élet® — frja levelében többek között Német János, — nem is sorolható a járás legjobbjai közé, azért a lakói élnek kulturális életet. Az utóbbi napokban például a falu színjátszói Kónya József Éles Marika menyasszonyi fátyla című színmüvét mutatták be. A színdarab betanulása helyes volt, mert Szentkirályon is adódnak olyan problémák mint amilyenekről a darabban sző van. (b) Antonín Novotný elvtárs köztársasági elnökünk, a jövő nemzedéke? pionírjaink körében. (J. Rublič felvétele) FEDOR ISZAJEV: SgLy, IdeoJ^dk&z Ifjú fa, te susogtál volna tegnap zöld ágaiddal ablakom alatt? Nappal bókoltál játszi sugaraknak, s az éj álmába szőtte lombodat. S most, hogy hajnalban ablakot nyitottam, minden levélen könnycsepp gyöngye ült, s elrejtve a dús, zúgó zöld fonatban feltűnt egy-kÄ borostyánszínű fürt. Csak áll az ember, suttog: „Itt az ősz, itt!" S elbúsul, hisz mint finom vezeték szaporodó ezUst hajszálak őrzik a közeledő tél üzenetét. De szabad-e, hogy ily bánat gyötörjön, mikor gyümölcstől roskadoz a táj? Élünk, mert sok a dolgunk még e földön, s a tavasz mindig újra ránktalál. (Dnyepropetrovszk.) Fordította: G. Szabó László MSÄIRiCRyX KISKISASSZOVftiy A

szlovákiai magyar irodalom egyik legszembeötlőbb sajátsága — és ez különösen a harmadvirágzás korszakára jellegzetes — a stílus és mondanivaló terén egyaránt megmutatkozó írói elszigeteltség: a közös irodalmi iskola hiánya. Ez a jelenség megóvja ugyan irodalmunkat az epigon-irodalom kialakulásának lehetőségétől, de egyúttal azt is megakadályozza, hogy létrejöhessen végre egy egyöntetű és egyveretű nemzedék-irodalom. Elszórtan jelentkező lírikusaink, epikusaink nem rendelkeznek az egész országra kiterjedő hatósugarú irodalmi központtal: Bratislavát területi fekvése teszi erre alkalmatlanná, az itt-ott vidéken megrendezett irodalmi estek, írói ankétok, vita-összejövetelek pedig túlságosan sporadikusak ahhoz, hogy lényeges hatásuk lehessen, emellett pedig ezek a kezdeményezések inkább a közönséghez szólnak, nem az írók egymáshoz való közeledését célozzák. Minderről fölösleges lenne beszélnünk, ha a szlovákiai magyar i irodalom megtalálta volna már a maga sajátos, eredeti hangját, vagy ha fiatal Íróink egyéni hangja elérte volna már a sajátos eredetiségnek azt a fokát, amely szétszórt soraikat az imént hiányolt nemzedék-irodalommá kapcsolhatná össze. A társadalmi rendszerünkből következő irodalom-politikánk megóvja íróinkat a gazdasági kockázat veszélyétől: nincsenek rászorulva, hogy felkapott bestellerek nyomába vessék magukat és ezáltal biztosítsák könyveik megjelenésének anyagi feltételeit, de éppen ezért nem törődhetünk bele abba sem, hogy irodalmunk közös jellegét még mindig csak egy-két elmosódott, Móricz Zsigmond, vagy Karinthy késő kezenyomát eláruló szín határozza meg. Még nagyobb hiba azonban, hogy az első és a második korszak íróin kívül — célunk most nem ezek neveinek a felsorolása — alig van írónk, akinek művein jellegzetesen és maradandóan meglátszana az írói kézjegy, amelynek lenyomata a fejlődés folyamatában mélyül el és válik felismerhetővé. agy Irén sem érte még el Kiskisasszony című kisregényében az írói attitűd érzékeltetésének azt a fokát, amely kétséget kizáróan felismerhetővé teszi az írót, mégis, Nagy Irén írói attitűdjének van egy nagyon rokonszenves vonása, amely már első kötetében észrevehető volt, és amely azóta határozottan elmélyült és felismerhetőbbé vált. Nagy Irén azok közé az írók közé tartozik, akiknek a művészete nem törekszik művészi megoldások, ringató leírások, megejtő fordulatok felé, hanem megmarad a közvetlen elmesélés, őszinte hangú és ezért meggyőző erejű esemény-elmondás színvonalán. Első kötetében ezért mertük Mikszáth, Tömörkény, Krúdy iskolájának a nyomait felfedezni, jelen kötetéről szólva ezért merünk egy önmagához hű, következtesen fejlődő írói irányról beszélni. A Kiskisasszony című kisregény egy fiatal, közvetlenül az érettségi után állő leány életének hat hónapját tárja az olvasó elé, de ez a hat hónap 1940 júniusától 1941 januárjáig terjed, s éppen ez teszi ezt a már-már naplószerű könyvet visszapillantásaiban figyelmeztetővé. a múltba visszavetített tanulságaiban a szocialista humanizmus agitatív írásává. A történet az érettségi pillanatával kezdődik: határvonal (B érettségi, a felnőttek társadalmába való belépésre szóló jogosítvány, amely azonban egyúttal már magában rejti az egyéni és kollektív feleiősség kérdését is. Ezt a pillanatot használja fel az írónő arra, hogy a történet első mozzanata kapcsán, írásának első soraiban maga is számot adjon egyéni és kollektív felelősségtudatának kérdéséről és megszövegezze ars poeticáját, amikor az érettségi tételekről szólva, így beszélteti hősnőjét, Merényi Juditot: „Tinódy Lantos Sebestyén. - 1510 körül született, talán a Fehér megyei Tinód községben, — kezdte az életrajzát. Szabatos, kerek mondatokban beszélt, látszott, hogy tisztában van az anyaggal, aztán, amikor a „Krónika" előszavát idézte: „sem barátságért, sem adományért, sem félelemért hamisat le nem írtam, az mit keveset írtam, igazat írtam", egyszerre könnyes lett a szeme, s ezt a biztos is észrevette. — Közgazdaságtanból a szocializmust kapta, s amíg Saint Simon grófról beszélt, elmosolyodott, mert arra gondolt, mi lenne, ha a világ első szocialista államáról kérdezne valamit az érettségi biztostól." Az igazság vállalása és Saint Simon szocializmusa: Tinódy igazságától így jut el Merényi Judit — Nagy Irén a társadalmi igazságok meglátásáig és a gyakorlati élet közgazdaságtanától a szocializmus kereséséig. Merényi Judit leérettségizett. Kezébe nyomták a színjeles bizonyítványt és Merényi Judit ezzel belépett • — 1940 nyarán vagyunk — az állástkeresők sorába. Az előkelő pénzintézetben, amelyhez beadta kérvényét, a személyzeti igazgató elé kerül, felvételi vizsgát kell tennie, amely így folyik le: — Hát akkor beszélgessünk. Ml (Folytatás a 8. oldalon.) ÜJ SZÖ 7 * 1958. június ÍÔ.