Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-01 / 150. szám, vasárnap

Fahulladékból — szigetelőlemez A fűrésztelepeken rendszerint csak a szálfát és az egyenes darabokat dolgozták iel. Az apró fahulladékkal a legtöbbször csak fűtöttek. A Banská Bystrica-i Smrečina üzemben fahulladékból igen jó tulajdonságokkal rendelkező szigetelőlemezeket gyártanak. A „Smrekolit", „Akulit", vagy az „Izopat" nevű lemezek jól szigetelik nemcsak a hőt, hanem a hangot is. Képünk a kész szigetelőlemezek elszállítását mutatja be. K. Cích (CTK) felv. Az engedély nélküli vevőkészülékek tulajdonosainak címére Aligha akad olyan ember, aki feltételezné, hogy a rádió és a televízió műsora csak úgy magától jön létre, végeredményben tehát ingyen van, mint egyes gömöri falvakban az üdítő szénsavas ásványvíz. Márpedig a rádió és a televíziós készülékek használói és azok előfizetői számának statisztikai összehasonlítása azt mutatja, hogy szép számban vannak „fekete hallgatók", vagyis olyan vevőkészülék-tulajdonosok, akik teljesen ingyenes szórakozásnak tartják a rádió és televíziós adást. Ezek okulására írjuk az alábbiakat: A rádió és a televízió műsorának összeállítása óriási munkát, sok ember felelősségteljes együttműködését követeli meg. Mindez hatalmas összegbe kerül, melynek csupán egy részét fedezik az előfizetők, miután nálunk az előfizetési díj nagyon kedvezően van megállapítva, a költségek többi részét az állam, tehát egész társadalmunk pótolja. Ebből következik, hogy az engedé'y nélküli rádió és televízió hallgatók, akik nem fizetik az előfizetési díjat, egész társadalmunkat károsítják meg. Márpedig az az ember, aki a társadalom rovására visszaélést követ el, egyúttal büntetendő cselekményt vét. Amennyiben a postahivatal Megállapítja, hogy valaki be nem jelentett vevőkészülékkel rendelkezik, felkéri a közbiztonsági szerveket az eset kivizsgálására. A közbiztonsági szervek feljelentést tesznek a visszaélést elkövető személy ellen, akit a bíróság az élöfizetési illeték visszamenőleges megfizetésére, a költségek megtérítésére, a feljelentő megjutalmazására ítélhet, sót kimondhatja a rádió, illetve televíziós készülék elkobozását is. Sok kellemetlenségtől menthetik meg tehát magukat az engedéllyel nem rendelkező vevőkészülék-tulajdonosok, ha a lakóhelyük szerint illetékes postahivataltól a lehető leggyorsabban kérik az engedély 'kiadását. Ezzel egyúttal eleget tesznek a társadalommal szembeni kötelezettségüknek is. Egyúttal felhívjuk az albérlők figyelmét arra, hogy amennyiben tulajdonukban rádió, vagy televíziós készülék van, külön engedély- ö re van szükségük abban az eset- N ben is, ha a főbérlő a lakásában ň működő vevőkészülék után fizeti $ az előfizetési díjat. Külön engedély kell a motorosjármüvekben levő vevőkészülékekre is, függetlenül attól, hogy a tulajdonosnak a lakásban működő vevőkészülékre már van engedélye. Állampolgári kötelesség, hogy minden ember anyagilag is hozzájáruljon ahhoz, aminek előnyeit élvezni akarja. A társadalommal szembeni kötelezettség Őrködni afelett, hogy minden használatban levő rádió és televíziós készülék után rendesen fizessék az előfizetési díjat. (gl.) A SZOCIALISTA DEMOKRACIA a szocialista építés betetőzésének eszköze Szocialista versennyel a feladatok teljesítéséért Azok a feladatok, amelyek a királyhelmeci járás dolgozói előtt a második ötéves tervben állnak nem kicsinyek, különösen ha figyelembe vesszük, hogy ezeket több más járással együtt négy év alatt akarják megvalósítani. Hogy az eddigi aránytalanság és a még igen gyakori, termelést gátló fogyatékosságok eltűnjenek, sokkal nagyobb mértékben ki kell használni a helyi forrásokat. Nem szabad figyelmen kívül hagyni a legkisebb lehetőséget sem, amely döntő jelentőségű mezőgazdasági termelésünk növelésében. Mindezek érdekében a királyhelmeci járásban olyan távlati tervet dolgoztak ki, amely a legkisebb eshetőséget figyelembe véve biztosítékot nyújt a legnagyobb feladatok megvalósítására is. — Az öt évre tervezett termelési feladatokat négy év alatt — lehet hallani a járásban. Ebben él valamenynyi mezőgazdasági dolgozó, de ezt kísérik figyelemmel az üzemek dolgozói is. A feladatok nehezebbike az állattenyésztésben vár megoldásra, amit elképzelni is lehetetlen a növénytermesztés fejlesztése nélkül. Ha bővítjük állatállományunkat, egyidejűleg bővíteni kell a takarmánytermesztést is. • A királyhelmeci járásban erre is gondoltak. Ennek érdekében 1959-ig mintegy 800 hektárral bővül a járás szövetkezeteinek szántóföldterülete, s 1960-ig további 734 hektárral. Ez a lépés már magában véve komoly segítséget jelent a vállalt feladatok megvalósításában. Az így nyert szántóföldek nagy részén kizárólag takarmányt termesztenek. Ügyszintén nagy súlyt helyeznek a kukoricatermelésre, amelyből az 1957. évi vetésterülettel szemben, amikor csupán 1097 hektáron termeltek, 1959-igt 3000 hektárra növelik. Lényegesen bővül a cukorrépa és más ipari növény vetésterülete is. A nagyobb termelékenység biztosítására jóval több műtrágyára, valamint istállótrágyára lesz szükség. Ezért komposzt-telepeket létesítenek a járásban s az eddiginél nagyobb mértékben alkalmazzák a zöldtrágyázást, sőt, már ebben az évben megkezdik a tőzeg feltárását és annak trágyázási célokra való felhasználását. A jól trágyázott földeken több terem s így lényegesen bővül a takarmánykészlet, ami biztosítja, hogy az 1959-ig vállalt 1900 literes egy. tehénre eső járási tejátlag elérhető lesz. Mindezt a járásban még azzal is biztosítják, hogy az évelő takarmányok vetésterületét nem kevesebb mint 60—65 százalékkal bővítik. A szarvasmarhaállomány számbeli növelésében szintén több intézkedés vár megvalósításra. Először is csökkentik a lóállományt, s helyette nagyobb súlyt helyeznek a gépek kihasználására. Mintegy 2000 borjú szaporulatával lesz ebben az évben feltöltve a járás jelenlegi tehénállománya. Ezért az építkezésben is komoly feladatok várnak a szövetkezetekre. Még ebben az évben 5050 szarvasmarha, 3110 sertés és 6900 baromfi részére istállókat építenek és a megkezdettek építését befejezik. Mindezek mellett meg kell említeni, hogy a fejlődési tervben meghatározott létszámot a tagoktól valő felvásárlás útján is biztosítják. Ezek pedig olyan források, hogy az 1960-ra tervezett számbeli növekedést már 1959 közepéig megvalósíthatják. Ami pedig az állatok hasznosságának növekedését illeti, biztosítja a takarmánytermesztés bővítése, amelynek a szántóföldterület bővítése által nyert takarmányok termesztése szolgál alapul. Mindezeket .pedig a legnagyobb mérvű szocialista munkaversennyel és a szövetkezeti tagság alkotó kezdeményezésével kapcsolják egybe. A szocialista munkaverseny a királyhelmeci járásban már eddig is nagy múltra tekint vissza és számos fényes sikernek volt a megvalósítója. Ma már nincs szövetkezet a járásban, amelyik ne versenyezne, sőt a csoportok közötti versenyt is valamennyi szövetkezetben bevezették. Ebben az évben az egyéni verseny kibontakozásával, valamint a tagság szocialista kötelezettségvállalásával bővült, amelynek értéke jó néhány milliót tesz ki. Mondhatnánk azt is, hogy a járásban minden dolgozó részt vesz a versenyben. A falusi pártszervezetek, a HNB-k és a tömegszervezetek gyűlései napirendi tárgysorozatából nem hiányzik a mezőgazdaság fejlesztésének a kérdése és a szocialista verseny állandó értékelése. A falu dolgozói alapos vitákkal és tapasztalatcserékkel segítik elő a célkitűzések megvalósítását. Ezen ťtéren igen komoly eredményeket mutat fel,.a bolyi, kisgéresi, perbenyiki, nagygéresi, kistárkányi és bodtftsft^rdahelyi szövetkezet, ahol a szövetkezetesek napi problémája a verseny állandó bővítése. — ki — A CSKP XI. Kongresszusának tézisei pártunk és a dolgozó nép figyelmét a szocialista építésünk befejezésével összefüggő alapvető feladatok teljesítésére irányítják. A tézisekben kifejezett gondolatok élénk visszhangot váltottak ki alapszervezeteinkben, ami teljes mértékben bizonyítja a párt és a tömegek között fenn'lló szoros kapcsolatokat. Tanulmányozásuk alkalmával kidomborodik az a központi lenini gondolat, hogy „minél nehezebb, minél nagyobb, minél felelősségteljesebb az új történelmi feladat, annál több emberre van szüksé- akiknek millióit kell bevonni e feladatok önálló megoldásába". A CSKP XI. kongresszusának tézisei ezért ismét visszatérnek a szocialista demokrácia lényegéhez, rámutatnak funkciójára a jelenlegi politikai és gazdasági feladatok teljesítésében. Ugyanakkor körvonalazták további fejlődésének távlatait is. A CSKP sohasem becsülte le a szocialista demokrácia kérdését, mint azt hamisan igyekszik bebizonyítani az osztályellenség, és amint azt a kizsákmányoló osztályok maradványai állítják. Tartós és törvényszerű fejlődésén mit sem változtathattak a személyi kultusz következményei, noha a személyi kultusz a szocialista demokrácia elveinek bizonyos lebecsülésére, néha megszegésére is vezetett. Az SZKP XX. kongresszusa után, különösen a gyökértelen ingatag elemek, túlérzékenyen reagáltak ezekre a kérdésekre. Sőt, egyes esetekben a burzsoá demokráciát megengedhetetlenül a szocialista demokrácia fölé helye'ték. Mint a lengyelországi tapasztalatok, illetve a magyarországi ellenforradalom eseményei is mutatták, ez a hangulat és ezek a nézetek nem álltak messze „a tiszta, abszolút demokrácia" revizionista tanaitól. Megfeledkeztek arról, hogy a személyi kultusz megnyilvánulásai nem tar-< tóztathatták fel és nem szakíthatták meg a szocialista demokrácia fejlődésének folyamatát, mely nagyon sok, elsősorban kül- és belpolitikai ténvezőtú függ. Ez a folyamat teljes mértékben csupán a proletárdiktatúra feltételei közepette bontakozódhat ki. A szocialista demokrácia fejlődése csak akkor lehet sikeres, ha tiszteletben tartják a demokratikus centtralizmus elveit és az adott feltételek tudományos ismeretével felvértezett, a tömegeket, a javukat szolgáló feladatok teljesítésére mozgósítani tudó marxi-lenini párt vezető szerepét. A dolgozó tömegek politikai tapasztalatai, valamint a tőkés országok uralkodó osztályainak politikai gyakorlata a legmeggyőzőbben cáfolja a népi kapitalizmus és a demokratikus centralizmus ..teoretikusainak" a burzsoá demokrácia állítólagos fejlődéséről hangoztatott téziseit. Ez teljes mértékben igazolja Lenin tézisét a politikai demokráciának reakcióba csapó törvényszerű átmenetéről. Szemléltetően igazolják ezt a tényt például a franciaországi és algériai események, melyek során elsősorban a Francia Kommunista Párt és a munkásosztály ellen irányuló intézkedések voltak hivatottak megszilárdítani a kormánykörök megrendült pozícióit. Kommunista pártunk — amikor 1933-ban Hitler németországi hatalomra jutása után a burzsoá demokrácia léte és a fasiszta terrorral szembeni meqmentésének szüksége forgott kockán - helyes álláspontra helyezkedett a burzsoá demokráciának a fasizmus veszélye elleni védelmének kérdéseivel kapcsolatban. A párt akkor álláspontját az egységes népfront tömör plattformján fejtette ki. A polgári demokrácia kérdését akkor sem öncélúan, hanem a szocializmusért folyó harc távlatából vetette fel. A proletárdemokráciáról szóló lenini tanítás alapja, melyből a. CSKP XI. kongresszusának tézisei kiindulnak, elsősorban az, hogy minden demokráciának osztályjellege van. Válasz az Üj Szóban megjelent cikkre Tovább bővítjük a lakosságnak nyújtott szolgáitatásokat Lapunk hasábjain nemrég cikket közöltünk az ógyallai járásból az akcióprogramtervek teljesítésével kapcsolatosan. Megállapítottuk, hogy járási viszonylatban a helyi gazdálkodás üzemei nem eléggé szélesítették ki a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokat. Az elmúlt napokban a JNB helyi gazdálkodási osztálya szóban forgó cikkünkre a következő választ küldte: Az Üj Szó cikke helyesen tárta fel járásunkban a lakosságnak nyújtott szolgáltatások terén előforduló fogyatékosságokat. Örömmel adhatunk azonban számot arról, hogy a szolgáltatások kiszélesítésében nem álltunk meg. Az idén Perbetén borbély-, fodrász- és szabó-műhelyt nyitottunk. Hasonlóképpen Dunaradványon is létesítettünk fodrász-műhelyt, Marcellházán motorkerékpárjavító-műhpelyt állítottunk üzembe. Az ógyallai közüzemek mellett bevezettük a villanymotorok tekercselését, valamint televíziós készüléket javító és antennát felszerelő üzemet létesítettünk, miután a lakosság igen nagy érdeklődést tanúsított e szolgáltatások iránt. Dunaradványon, Marcellházán és Bagotán asztalos-műhelyt létesítettükn és sikerült megszerveznünk az ácsoló csoportot is. Hasonlóképnen jártunk el Imelyen és Naszvadon, ahol borbély- és fodrász-műhelyen kívül asztalos-műhelyt nyitottunk. Jelenleg Hetényben cementfedő-cserép előállító üzem létesítésén fáradozjtik, amelynek termékei iránt iqen nagy az érdeklődés. Közüzemeink ezenkívül rövid időn belül közszükségleti cikkeket kölcsönző üzletet állítanak a lakosság szolgálatába, melyben alacsony térítés mellett evőeszközöket és más tárgyakat kölcsönözhetnek. Továbbra is azon igyekezünk, Jiogy bővítsük a kisüzemek hálózatát. A „Z" akció keretében ugyancsak szép sikereket éttünk el. Paton, Šrobárovón a kultúrház befejezését szorgalmazzák, melyet rövidesen átadnak a lakosságnak. Perbetén, Madaron, Szentpéteren, Naszvadon, Marcellházán ugyancsak lerakták már a kultúrház alapjait. Mindezzel az a célkitűzésünk, hogy a HNB-k pótköltségvetéseit további közérdekű berendezések létesítésére és a- lakosság szükségleteinek kielégítését célzó szolgáltatások kiszélesítésére használjuk fel, ami a nemzeti bizottságok tevékenységének egyik legfontosabb feladata. A JNB helyi gazdálkodási osztálya. A demokrácia keletkezése és kialakulása az államnak mint az uralkodó osztály osztályuralma politikai szervezetének keletkezésével és fejlődésével van kapcsolatban és ezért Lenin is olyan államformának tartja a demokráciát, mely mindig konkrét, történelmileg meghatározott osztálytartalommal bír. A kizsákmányoló államban — konkrétan a nyugati imperialista államokban — az állam a dolgozó tömegeket elnyomó diktatúra. A marxizmus ellenségei nagy igyekezetet fejtettek ki a proletariátus teljes demokráciáért vívott harcát bizonyító történelmi igazságok elferdítésére és elkendőzésére. Hamisan állítják be a proletárdiktatúrát, mint magával a munkásosztállyal szemben gyakorolt erőszakot és elnyomást, és az utóbbi időben revizionista szempontból támadják „a sztálini bürokratizmustól eltorzított szocialista demokráciát". Ennek a nézetnek a jugoszláv kommunisták is behódoltak. Az igazság azonban a proletariátus mellett van, amelyet — Lenin szerint — a demokráciáért vívott küzdelem nem vonhat el a szocialista forradalomtól. Ellenkezőleg, mint ahogy lehetetlen a győzelmes szocializmus anélkül, hogy ne valósítaná meg a teljes demokráciát, éppúgy a proletariátus sem készülhet a burzsoázia fölötti győzelem kivívására, ha nem vív sokoldalú és következetes forradalmi harcot a demokráciáért. Népi demokráciánk megalakulásától kezdve történelmileg magasabb, haladóbb típusú demokrácia volt. Szocialista demokráciává fejlődését teljes mértékben a proletárdiktatúra uralomrajutásával az 1948. évi februári események döntötték el. Alapvető vonása a dolgozók jogainak és szabadságának általános anyagi biztosítása — természetesen a megfelelő kötelességeikkel együtt — valamint a lehető legszélesebb lehetőségek megadása az államigazgatásban és a termelés irányításában való részvételre. A CSKP már akkor szocialista rendszerünk összes ösztönző erőinek és eszközeinek maximális felhasználásával megadta a szocialista demokrácia további elmélyítésének és fejlesztésének világos irányvonalát, amint erről a tézisekben is szó van. Nem öncélúságról van szó, hanem mint a múltban, úgy a jelenben is a dolgozók széles tömegei anyagi és kulturális színvonala olyan fokának eléréséről, amely kihat államunk szocialista demokratizmusának további elmélyülésére. Mit sem változtat a tényen az, hogy nyomban a februári események után nem tarthattuk meg a nemzeti bizottsági választásokat, hanem csak 1954-ben és 1957-ben került rájuk sor. A demokratizmus foka a nemzetközi politikai helyzettől és az osztályerők konkrét megoszlásától függ, de ugyanakkor az adott feladatok elvégzéséhez szükséges politikai tapasztalatok is döntenek róla. A demokratizmus lényegét és fejlődésének folyamatát teljes szélességében kell értelmeznünk. A szocialista építés betetőzése jelsző kitűzésével kapcsolatban tovább bővülnek a szocialista demokratizmus elmélyítésének lehetőségei. Ezzel kapcsolatban a tézisek rámutatnak arra, milyen fontos fokozni erőfeszítéseinket a nép állam- és társadalomigazgatásban való részvétele eddigi formáinak elmélyítésében és új formáinak keresésében. Emellett jelentős szerepet' játszanak az államgépezet egyes részei, mint például a nemzeti bizottságok, melyekben a legutóbbi választások óta az NB állandó albizottságain, önkéntes aktivistáin és munkatársain kívül — több mint 200 ezer választott polgár közreműködik. Az igazságügy terén 1336 bírót és 59 586' népbírót választottak. Távolról sincsenek kihasználva a dolgozók széles rétegÄ még fokozottabb bekapcsolásámB lehetőségei az államapparátus, konkréten a már említett nemzeti bizottságok munkájának iránykásába. Szocialista demokráciánk sokoldalúsága, terjedelme szembetűnően kidomborodik abban, hogy a szakszervezetek és a többi társadalmi tömegszervezetek (CSISZ stb.) közvetlen gondoskodásukkal biztosítják a dolgozó tömegek legjobb munka- és életkörülményeit. Az FSZM üzemi bizottságai munkájának fő tartalma a legjobb termelési és munkafeltételek alapján a dolgozó tömegek tevékenységének kibontakoztatása kell legyen. Mint a CSKP XI. kongresszusának tézisei hangsúlyozzák, szakszervezeti téren a szocialista demokrácia fejlesztésének fő iránya a zsakszervezeti szervek és a dolgozók még szorosabb kapcsolata, annak az alapvető ténynek kidomborítása, hogy a szakszervezetek a dolgozók közösségének közvetlen képviselői a gazdasági szervekkel szemben. A marxi-lenini párt vezette proletariátus és a nem proletár rétegek érdekei csak a szocialista demokrácia állandó elmélyülésének feltételei közepette közelítik meg egymást és azonosulnak egymással. • A szövetkezeti nagyüzemi termelés lehetővé teszi a szövetkezeten belüli demokráciának, mint a szocialista demokrácia szerves részének belső fejlődését. A szocialista demokrácia összeegyeztethetetlen a burzsoá individualizmussal és a dolgozó tömegeké nek a kollektívizmus iránti természetes érdekein épül. A szocialista demokrácia fejlesztésére tett összes intézkedéseknek összhangban kell lenniök a proletárdiktatúra és a munkásosztály döntő szerepének megszilárdításával, valamint a CSKP vezető szerepének konkrét érvényesítésével. A szocialista demokrácia megszilárdításában szerzett tapasztalataink nagymértékben gazdagítják a nemzetközi forradalmi mozgalom harcban és építésben szerzett tapasztalatait. O. Mošner ÜJ SZÖ 5 * 1958. május 28.