Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-07 / 156. szám, szombat

Vildg proletárjai, egyesüljetékl ÜJSZO SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958, június 7. szombat 50 fillér XI. évfolyam, 156 szám. A vegyiipar feladatai Szlovákiában Szlovákia iparosításának távlatai szorosan összefüggnek hazánk vegyiiparának további fejlesztésével. Szlovákia területén 1948. óta számos vegyiipari üzem épült, köztük olyan hatalmas méretűek, mint például a hencovcei fafeldolgozó üzem, a bratislavai Slovnaft, a Béke-üzem, vagy a strážskej vegyikombinát. Számos más üzem termelése alapjában kibővült újabb üzemrészlegek felépítésével. Mit jelent ez a nagy előrehaladás Szlovákia lakosainak életében? Elsősorban újabb munkalehetőségeket és az iparosítás által az életszínvonal gyors emelkedését. A XI. pártkongresszus számára kiadott tézisek értelmében az eljövendő időszakban továbbra is gyors ütemben kell fejlesztenünk a vegyi termelést, melynek rendkívüli jelentősége népgazdaságunk számára kétségtelen. Hisz ma már a mezőgazdasági termelés fokozása műtrágya és más vegyi termékek nélkül szinte el sem képzelhető. Ugyancsak napról napra növekszik a különféle műanyagok használata iparunk minden ágában. A vegyi termelés fejlesztésében Szlovákia dolgozóira nagy feladat és felelősség hárul. Köztársaságunk vegyiipari termelésének döntő részét ugyanis az eljövendő években éppen Szlovákia vidékein összpontosítjuk. Itt épülnek fel az újabb üzemek és bővülnek a már meglévők, hogy a műanyagok, üzemanyagok, cellulóze, gumitermékek, plasztikus és szintétikus anyagok, műselyem és műtrágya mai termelését alapjában bővíthessük. De az újabb beruházások megvalósítása nem az egyetlen módja annak, hogyan lehet fejleszteni a vegyiipar termelését. Van erre több, gyorsabb és főleg olcsóbb lehetőség is. A vegyiipari miniszternek és a szakszervezet központi bizottságának nemrégi felhívásában merész tervet tűztek ki ez iparágazat üzeifteinek dolgozói elé. A felhívás előirányozza, hogy még az 1958-as év folyamán a múlt évhez viszonyítva újabb százmillió korona terjedelemben növekedjék a termelés. Ennek megvalósítása azonban még nem minden. A termelés fokozása mellett el kell érni azt is, hogy a termelés önköltsége az előirányzott tervvel szemben ötven-hatvan millió koronával csökkenjen és egy százalékkal emelkedjék a munka termelékenysége. Nagyon fontos még az is, hogy ez idén újabb 50 millió koronával növekedjék a vegyiipari termékek kivitele már csak azért is, mert e termékek gyártásához szükséges nyersanyagok túlnyomó részét nyugati országokból hozzuk be. Népgazdaságunk fejlesztése szempontjából tehát nagy és merész cél áll ez iparág üzemeinek dolgozói előtt. Nehéz, de nem lehetetlen feladat. Ha figyelembe vesszük azt, hogy tavaly az előirányzott tervvel szemben vegyiiparunk 130 millió korona értékben termelt többet, és 121 millió korona felhalmozással bővítette az állam bevételét, akkor azt is belátjuk, hogy vannak még ez iparágban tartalékok, melyek feltárásával elérjük azt, hogy ez idén vegyiiparunk termelése újabb 10 százalékkal növekedjék. De hol vannak a termelésben ezek a rejtett tartalékok? — kérdezhetné valaki. Elsősorban a termelés hatékonyságának növelésében. Ezen a térén ugyanis még nagyon sok teendő akad, hogy pártunk Központi Bizottságának tavalyi februári határozatát valóra váltsuk. Egyes vegyiüzemekben a termelés haté- | konyságának növelését egyszeri | akciónak tekintették. Nem kapcsolták be következetesen az összes dolgozókat a hatékonyságért való küzdelembe, politikailag, szervezetileg és műszakilag nem támogatták a dolgozók kezdeményezését. Ez aztán a magyarázata annak, hogy egyes vegyi üzemeinkben még nem értük el a termelés hatékonyságának növelésében a döntő fordulatot. Példa erre a hencovcei fafeldolgozó üzem, amelynek már felépítése körül is hibák mutatkoztak. Pedig éppen ettől függ sokban a termelés fejlesztése. A vegyiiparban különösen az anyagtakarékoskodással érhetnénk el nemzetgazdaságunknak jó eredményeket azért is, mert a termelési költségeknek 50 %-át éppen a nyersanyag értéke teszi ki. Mi tehát a teendő? Pontosan betartani a nyersanyag megszabott normamennyiségét, felhasználni a hulladékot, javítani az áru minőségét, új munkafolyamatokat alkalmazni, mechanizálni és automatizálni a a termelést és a kisegítő munkákat, célszerűbben kihasználni a meglévő berendezéseket, csökkenteni az áramfogyasztást. Ezek azok a lehetőségek és tartalékok, amelyek feltárására éppen a kommunisták vannak hivatva. Pártunk Központi Bizottsága a párttagoknak feladatául tűzte, hogy minden munkaszakaszon következetesen harcoljanak a termelés hatékonyságának állandó növeléséért. Ott, ahol ezt a célkitűzést a kommunisták magukévá tették, már érezhető a javulás. Ilyen követendő példa Szlovákia vegyiipari üzemeinek versenyfelhívása a XI. pártkongresszus tiszteletére, melyben vállalták, hogy az első negyedévben 4 900 000 korona értékű árut termelnek terven felül a megtakarított nyersanyagokból és 9 279 000 koronával csökkentik a termelési költségeket. Különösen szép példával járnak elől a bratislavai Dimitrov-gyár dolgozói, ahol a kommunisták kezdeményezésére minimális költségekkel napi 40 tonnával növelték a kénsav termelését. Az üzem dolgozói ezenkívül azt is vállalták, hogy az ez évi kivitel feladatait az első félévben 55,5 százalékra teljesítik. Az eddigi eredmények azonban azt mutatják, hogy nem 55,5 százalékra, hanem előreláthatólag 59 százalékra teljesítik ezt a feladatot is. Sok hasonló szép kezdeményezést lehetne még felsorolni, alhol a kommunisták indítványára az üzemek vezetőségei minden műszaki-szervezési intézkedést megtettek, hogy dolgozóik a XI. pártkongresszus tiszteletére adott szavukat becsülettel teljesíthessék. Ilyen üzemek közé tartozik a bratislavai Matador, a sviti Chemosvit üzem és még mások. Az említett üzemekben a munkaverseny elmélyítésével, a hatékonyság növeléséért való küzdelemmel már az első negyedévben elérték, hogy Szlovákia vegyiipari üzemei együttesen 5,5 millió koronával teljesítették túl a nyerstermelés tervét és 5 millió koronával csökkentették a termelés költségeit. Ezenkívül 3 455 000 koronával növelték a felhalmozást. Az említettekből világosan látható tehát, hogy a vegyiipar fejlesztését — a költséges beruházásokon kívül — jobb munkamegszervezéssel és a hatékonyság növelésével is el lehet érni. Ehhez az szükséges, hogy a Szlovákia vegyi üzemeiben dolgozó kommunisták minden munkaszakaszon érvényesítsék a párt irányvonalát, hogy következetesen ellenőrizzék a tett kötelezettségvállalások teljesítését. N. Sz. Hruscsov üzenete D. Eisenhowerhez a Szovjetunió és az USA közötti kereskedelmi kapcsolatok lehetőségéről Moszkva (TASZSZ) - M. A. Mensikov, a Szovjetunió amerikai nagykövete június 3-án az USA külügyminisztériumának átadta D. Eisenhower elnök részére N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének üzenetét. Az üzenet így szól: „A közelmúltban aláírt szovjetamerikai egyezmény a kulturális-, technikai és iskolaügyi téren történő tapasztalatcseréről nézetünk szerint az országaink közötti közeledéshez vezető gyakorlati lépés volt. Örömteljes jelenség, hogy ezen egyezmény megkötését a nyilvánosság széles körei a Szovjetunióban, az USA-ban és más országokban is szívesen fogadták. Ügy véljük, hogy elsősorban azért fogadták kedvezően, mert a nemzetek ezen egyezményben konkrét bizonyítékot láttak arra, hogy a szovjet-amerikai kapcsolatok valóban megjavulhatnak, ami reménynyel kecsegtet a jelenlegi ingadozó és nyugtalanító nemzetközi helyzet általános javulását illetőleg. Az ez irányú esetleges további intézkedések megítélésében a szovjet kormány arra a következtetésre jutott, hogy a jelenlegi feltételek között jelentős és messzeható lépéseket lehet tenni a Szovjetunió és az USA között mindkét félre és a világbékére kölcsönösen előnyös kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének érdekében. Nem szükséges sok szót vesztegetni az egyes országok közötti gazdasági, különösen kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésének hasznosságára. Az ilyen kapcsolatok nagy jelentősége teljesen világos, és ezt több ízben hangsúlyozták, mind a Szovjetunió mind az USA államférfiai. Élénken emlékezetünkben él Cordell Hullnak, az USA időközben elhunyt államtitkárának azon kijelentése, hogy „a kereskedelmi kapcsolatok ellenméregként szolgálhatnak a háború ellen". Bizonyára egyetért azzal, hogy éppen ma, talán jobban mint ezelőtt szüksége van a világnak erre az ellenméregre. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti széleskörű kereskedelmi kapcsolatok országainknak semmi újat nem jelentenek. Volt olyan időszak, amikor a gazdasági kapcsolatok nagyon sikeresen i fejlődtek mindkét fél előnyére. Azonban a legutóbbi tíz év folyamán a Szovjetunió kereskedelme az Amerikai Egyesült Államokkal nemcsak, nem fejlődött tovább, sőt, a minimumra csökkent, ami a Szovjetunión kívül álló okokból történt. Az USA ma az egyedüli nagyhatalom, amelynek nincs kereskedelmi szerződése a Szovjetunióval. Az amerikai cégek és a szovjet külkereskedelmi szervek között megkötött egyes üzletek csekély mérvűek és egyáltalán nem felelnek meg a két állam gazdasági lehetőségeinek. Ügy véljük, itt az ideje, hogy a Szovjetunió és az USA kormányai megállapodjanak a szovjet-amerikai kereskedelmi kapcsolatok rendszeresítésére és széleskörű fejlesztésére irányuló intézkedések tekintetében és hisszük, hogy kormányaink ezen intézkedései megfelelnének a két állam érdekeinek és országaink népei kedvezően fogadnák óket. A Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, mint a gazdaságilag legerősebb két hatalom, kiterjedt méretekben folytathat egymással kereskedelmi kapcsolatokat. Az Amerikai Egyesült Államok a legutóbbi tíz év során lényegesen fejlesztette termelését, és természetes, hogy az amerikai kereskedelmi köröknek érdekük a külkereskedelem bővítése. Egyszersmind a Szovjetunió is, amelynek gazdasága magas színvonalat ért el, ma összehasonlíthatatlanul nagyobb, lehetőségekkel és forrásokkal rendelkezik a többi országgal, közöttük az USÁ-val folytatott kereskedelemre, mint azelőtt. Főképpen azt akarom hangsúlyozni elnök úr, hogy a szovjet kormány előterjesztve a szovjet-amerikai kereskedelem bővítésére irányuló javaslatát, egyáltalán nem gondol a katonai felszerélésre, vagy pedig a haditermelési berendezésre. A Szovjetunió már most a közszükségleti cikkek termelése további fokozásának új széleskörű programját valósítja meg. A természet nyújtotta nyersanyagok felhasználásával folytatott termelés fokozásán kívül ezen program szerint jelentős mértékben bővíteni kell a szintetikus anyagok, a fonalak, a plasztikus anyagok, a bőr, a szörmeáru és az azokból gyártott készítmények termelését. Ez a program kizárólag békés célokat követ, és a lakosság életszínvonalának további emelésére irányul. A Szovjetuniónak e program sikeres teljesítésére megvan minden lehetősége és forrása. A szovjet kormány e program gyorsabb teljesítése céljából megfelelő berendezés- és anyagbevásárlásokat eszközölhetne az USA-ból. Ezáltal az USÁ-nak lehetősége nyílnék fokozni a termelést ipari vállalataiban és egyúttal emelni a lakosság foglalkoztatottságát is. A Szovjetunió még jobban meggyorsíthatná a lakosság közvetlen szükségleteit szolgáló cikkek gyártási programjának teljesítését. A szovjet kormány nézete szerint az országaink közötti együttműködés a szintetikus anyagok és a belőlük készült gyártmányok termelésében a következő irányban fejlődhetne: A Szovjetunió az USA-ban ipari berendezést, a többi között egész üzemi és gyárberendezést vásárolhatna. Egyezményt köthetne a cégekkel engedély megszerzésére egyes esetekben, amerikai szakértőknek egyes szintetikus anyagok gyártásában tanácsadóként való alkalmazását illetőleg a szovjet üzemekben, a szovjet szakértők megismerteté(Folytatás a 2. oldalon.) Az ország minden részéről jelentik: becsülettel teljesítjük kongresszusi kötelezettségvállalásainkat Teljesítették ígéretüket A hlohoveci Viliam Široký Ruhagyár dolgozói a XI. pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásukban fő feladatul az áru minőségének javítását tűzték ki a termelési költségek csökkentésével együtt. Az üzem dolgozói elhatározták, hogy ezidén 65 950 darab kiváló minőségű aranyvédjegyes férfi- és női kabátot készítenek. A munkások és a technikusok jó munkája eredményeként Vladimír Frkala mester üzemrészlegén már 32 810 darab ilyen elsőosztályú kabátot készítettek és szállítottak le az üzletekbe. A ruhagyár dolgozói Korabelnyikova elvtársnő munkamódszere alkalmazásával, a műszaki-szervezési intézkedések megvalósításával 776 850 koronát takarítottak meg a termelési költségeken és ezzel eredeti kötelezettségvállalásukat, amelyet az első félévre tettek, 30 000 koronával teljesítették túl. Az egyénileg gazdálkodók sem maradnak el A giraltovcei járás egyénileg gazdálkodói is a szövetkezetek példájára kötelezettségvállalásokkal s azoknak teljesítésével készülnek a párt XI. kongresszusára. Az egyénileg gazdálkodóktól már eddig is több ezer liter, több tíz mázsa hús került ki terven felül a közellátásnak. Különösen jó eredményekkel dicsekedhetnek a prosačov-i egyénileg gazdálkodó földművesek. Eddig több mint 28 000 korona értékű mezőgazdasági terméket adtak terven felül az államnak. Több mint 1150 kg sertéshúst, 900 kg marhahúst és 900 tojást adtak terven felül. Michal Vasiližín egyénileg gazdálkodó paraszt, amellett, hogy félévi kötelező beadását hiánytalanul teljesítette, még egy 100 kilós sertéssel is megtoldotta állam iránti kötelezettségét. Kötelezettségvállalásaikat a porúbka-i egyénileg gazdálkodók is teljesítik. Most a kongresszus előtti hetekben hiánytalanul teljesítették félévi beadási kötelezettségüket s ezenfelül még 550 kg sertéshúst és 3390 tojást juttattak a közellátásnak. TISZTA SZÁMLÁVAL A Banská Bystrica-i kerület, mint egész, június 5-én az összes állati termékekből teljesítette félévi beadási kötelezettségét. Ugyanezen a napon teljesítette a brnói járás is a félévi beadási tervet. Az említett járás a marhahúsbeadást 101.5, a sertéshúsbeadást 122.9, a tojásbeadást 106.5 és a tejbeadást 117.8 százalékra teljesítették. De mindezzel még nem elégedtek meg a brnói járás szövetkezetesei, hanem ígéretet tettek, hogy a XI. pártkongresszus kezdetéig még 350 000 liter tejet adnak be terven felül és az egész évi tojásbeadási kötelezettségüknek is eleget tesznek. A Hadsereggel Együttműködök Szövetségének szlovákiai és kerületi bizottságai több ezer brigádóra ledolgozására vállaltak kötelezettséget a XI. pártkongresszus tiszteletére. Képünkön a kerületi bizottság két tagját, Stefania Vaíkyovát és Zelmira Trenčíkovät láthatjuk munka közben az autógyakorló téren. Az adott szó kötelez A Banská Bystrica-i faipari üzemek versenyfelhívására Szlovákia csaknem valamennyi faipari üzeme válaszolt. Az első negyedévben tízmillió korona értékű áruval termeltek többet és a munkatermelékenység tervét 1,9 százalékkal növelték. * A Žarnovica! Preglejka dolgozói a XI. kongresszus tiszteletére vállalták, hogy 4 877 000 korona értékű árumennyiséget gyártanak terven felül. Május l-ig már 3 639 000 korona értékű árut termeltek s ezzel kötelezettségvállalásukat háromnegyed részét már teljesítették. * Kiváló eredményeket értek el a Banská Bystrica-i Smrečina dolgozói is, mivel a XI. pártkongresszus tiszteletére tett vállalásukat május l-ig több mint felére teljesítették. 120 ezer köbméter könnyűfát akarnak terven felül termelni és ebből már 64 632 köbmétert adtak át az iparnak. A trineci kohászok jelentik hogy a második negyedév két hónapjában eddig soha nem látott eredményeket értek el. A magaskemence dolgozói terven felül 3904 tonna nyersvasat termeltek. Ez az eredmény annyit jelent, hogy a trineci kohászok pártunk XI. kongreszszusára tett kötelezettségvállalásokat nemcsak teljesítették, hanem 1664 tonna nyersvassal meg is toldották. Egy járás — 603 felajánlás Nemcsak az üzemek munkásai, hanem a mezőgazdasági dolgozók is méltán készülnek a XI. pártkongresszusra. A giraltovcei járás szövetkezetei eddig 514 egyéni és 89 kollektív kötelezettségvállalást tettek. Ezek a felajánlások elsősorban a beadási terv túlteljesítésére, a vá- . ros és a faluszépítési akció keretében brigádmunkák elvégzésére, valamint a legelők feljavítására vonatkoznak. Petrovce község parasztjai például elhatározták, hogy a közélelmezésre terven felül beadnak 1420 kg sertéshúst, 300 kg marhahúst és 1450 darab tojást. A faluszépítési akcióban pedig 200 brigádórát dolgoznak le.