Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)
1958-06-01 / 150. szám, vasárnap
jöoő nemzedéke — gyermekeink, üvmepére »ooci«oooooooooooo< A gyermekekről való gondoskodás mindnyájunk ügye K i ne ismerné azt az örömet, amelyet gyermekének első fogócskája, szavai, avagy első bátortalan lépései okoznak? És ezszel szemben ki nem élt át szorongató gondterhes napokat és éjszakákat kisfia, lánya, vagy unokája betegágya mellett? Nem csak arról van azonban szó, hogy a gyermekek örömet vagy bánatot okoznak a családban! Az ifjúság minden nemzet jövője és reménysége! Ezért ma már nem szívesen térnek vissza gondolataink a közelmúltba, amikor a nyomorúság szomorú árnyaként lengett minden bölcső felett, az anyák és az újszülöttek nagyfokú halandóságának veszélye. Ma már szinte el sem hisszük, hogy Szlovákiában még 1946-ban ezer újszülött közül 147 meghalt és egyes visszamaradt kerületekben még nagyobb volt az elhalálozások száma. Az állam most már jóval születésük előtt gondoskodik a megszületendő gyermekek egészségéről. MinJC&mi utasak í E,készült a sáp i gy^ekouhon Reggel még hatot sem üt az <ra, amikor Bratislavában a Radlinský utcai egészségügyi központ udvaráról kigördül egy fehérre festett autóbusz. Belsejében apró emberkék számára szabott puha ülések és 16 hófehér ágyacska van beszerelve. 1949 óta vezette be a nemzeti bizottság azt a szolgálatot, hogy a kis gyermekeket hazulról autóbuszon, szakfelügyelet mellett elszállítják a távoleső bölcsődékbe. Amikor a fehér autóbusz kora reggel végigfut városunk utcáin, a munkába siető felnőttek, szülők, mosolygó szemmel kísérik az ablakból integető apró emberkéket. Naponta harmincöt-negyven gyereket szed össze a város legkülönbözőbb és legtávolibb utcáiról a „bölcsőde-autóbusz". S bármerre megy 50 — 60 km hosszú napi útján, Feri bácsi, a sofför mindig találkozik „régi utassal", óvodásokkal, iskolásokkal, akiket név szerint ismer, akiket valamikor ezen a fehér autóbuszon kocsikáztatott a bölcsődébe. A kocsi belsejében Terézia Nováková nővér vigyáz a kis utasokra. Az ágyacskában megigazítja Olinka és Péterke párnáját, igazságot tesz a játék miatt összekoccant gyerekek között, 'a megállóknál átveszi a szülőktől a gyermekeket. — Nővérke, legyen szíves mindjárt vetkőztesse le, mert meleg van. Nővérke, szóljon a bölcsődében, hogy a szalmakalapot hagyják Dusán fején. Ilyen kérésekkel indítják útnak gyermekeiket a mamák és Terézke nővér szívesen teljesíti kérésüket. Hisz azért van itt, hogy a mamák helyett vigyázzon a kis utasok minden mozdulatára. H. S. Tfz idén Sápon a nemzetközi gyermeknap a békés -*1 örömnek és vidámságnak kettős ünnepe mind a gyermekek, mind a felnőttek számára. Elkészült a falu gyermekotthona és éppen június 1-én adják át rendeltetésének. Hazánkban nap nap után milliós értékű gyárakat, lakóházakat, kórházakat és más épületeket adnak át, hogy szolgálják a köz javát, s ezekhez viszonyítva a sápi gyermekotthon parányi épület. Ám mégis említést érdemel, hiszen vagy félszáz ember ezen át ismeri rendszerünk gondoskodását, építő munkánk valóságát és ütemét. A gyermekotthon épülete nem új. Valamikor az urasági bérlő lakása volt s belsejét és udvarát is a méltóságos úr tekintélye és magas fal zárta el a falubéliek elől. Később laktanya lett, majd irodákat helyeztek el benne, s ekkor eléggé megrongálódott. A HNB egyik gyűlésén pár évvel ezelőtt, amikor felmerült a gyermekotthon építésének kérdése, valaki felvetette, rendezzék be xa „Václavek-házat" e célra. Az ötletből terv, a tervből valóság lett. A tavalyi választások előtt az átépítés már az akciós tervben szerepelt, s íme egy év múlva kész is az otthon. Az úri szobák helyén most két tágas terem: a pihenő- és foglalkozási szoba áll, majd a mosdó, a konyha és az éléskamra következik. A falra, játszó gyermekeket festettek, az ablakok tágasak, fehérek, a padló kijavítva — barátságos, otthonos környezet az emberpalánták számára. Az átépítés öszszesen 70 ezer koronába került, de ennek vagy egyharmadát a lakosság társadalmi munkával dolgozta le. Ez a községben az összefogásnak első nagyobb és szép példája. Különösen azok a szülők segédkeztek lelkesen, akiknek gyermekei az új otthon mindennapos vendégei lesznek. * Amikor ott jártam, a kis ágyak, az apró székek és alacsony asztalok üresen, csendesen vártak, a játékok társtalanul álltak. De ha majd elhangzanak az ünnepélyes megnyitó szavai, vidám zaj tölti el a helyiségeket. Összebarátkoznak a gyermekek a berendezéssel, a felszereléssel, a nevelőnénivel. Harminc gyermek (ennyi a faluban a 3-6 éves gyermek) szülei zavartalanul végezhetik majd napi munkájukat, s ugyanakkor a sápi gyermekek olyan nevelésben és gondozásban részesülnek majd, amely a múltban csak a városi gyermekek kiváltsága volt. Petrik József den jövendő' anya a terhes nők tanácsadóiban működő orvosok rendszeres felügyelete alatt áll. Ma már az összes szülő nők számára biztosítjuk a szülés közben szükséges szakszerű segítséget. Míg a felszabadulás után Szlovákiában nem volt egyetlen szülészeti osztály sem és csak bonyolult szülések esetében — gyakran már későn — szállították be az anyákat a kórházakba, ma már huszonnyolc, összesen 365 ágyas szülészeti osztály áll csupán Szlovákiában a nők rendelkezésére és egyre növekszik ezen osztályok száma. Az anyák túlnyomó többsége ma már erre berendezett intézetekben hozza világra gyermekét és hazánkban a legkisebb a világon a szülő anyák és az újszülöttek halandóságai. (Ezer élve született gyerek közül 46 hal meg.) A felszabadulás után kiépült hazánkban a bölcsődék, az óvodák, a napközi otthonok és az iskolai étkezdék hatalmas hálózata. Emellett egyre javul ezen intézmények belső tartalma és munkája is. A legutóbbi időben különösen nagy súlyt helyeznek a gyermekek helyes nevelésére. Szinte hihetetlen az az örvendetes tény, hogy amikor Szlovákiában 1945ben csaic egy 25 gyermek számára berendezett bölcsődével rendelkeztünk, ma már 9102 férőhelyes 319 bölcsőde áll a három évnél fiatalabb gyermekeink rendelkezésére. A három évnél idősebb és hat évnél fiatalabb gyermekek számára berendezett óvodák száma szintén eddig soha sem tapasztalt mértékben gyarapodott. Számuk hazánkban a legutóbbi tíz év alatt majdnem az ötszörösére emelkedett, úgy, hogy ma már mintegy- 300 ezer gyermek látogatja ezeket az intézményeket. Példátlan figyelmet fordítunk az iskolaköteles ifjúságra. Ma iskolaorvosok gondoskodnak a tanulóifjúság egészségéről. Rendszeres betegségmegelőző orvosi vizsgálatokkal hozzájárulnak a betegségek kezdeti formáinak leleplezéséhez és így sokkal jobban és gyorsabban gyógyíthatjuk ezeket a betegségeket. A tanulóifjúság jelentős része pionír-táborokban üdül a nyári szünidő alatt. A gyermeküdültetés további formája a nemzetközi béketáborok, amelyekben a csehszlovákiai gyermekek más európai országokból hazánkba érkezett gyermekekkel együtt töltik szünidejüket. Azonkívül, hogy a gyermekek a természetben tölthetik szünidejüket, a legutóbbi időben a tanév keretében is bevezettük az úgynevezett „Iskolákat a természetben." Ezekbe az iskolákba elsősorban a nagyvárosi és az ipari városokban élő gyermekek kerülnek. A gyermekek — rendszerint egész osztályok itt a nyári vagy őszi hónapokban megedződnek és kifejlődik bennük a kollektív szellem. Az egészségileg gyenge gyermekek rendelkezésére gyermek-gyógyintézetek és szanatóriumok állnak, ahol egészségügyi és nevelés'i dolgozók részesítik őket mindennemű szakszerű gondozásban. Az iskolából kikerült gyermekek számára a hivatás megválasztását is jelentős mértékben megkönnyítik. Iskoláink utolsó évfolyamait felkeresik a tanintézetek, valamint az üzemi tanonciskolák tanulói és dolgozói, hogy elbeszélgessenek a diákokkal munkájukról és a tanoncintézmények örömteljes életéről. Ugyanakkor az iskolákból egész osztályok tesznek látogatást az üzemekben és a tanintézetekben, ahol a diákok a helyszínen ismerkedhetnek meg azzal'a munkával, amely mellett dönteni fognak. Ezenkívül hazánk minden járásában elhelyezési bizottság működik, amely gondoskodik a diákoknak az egyes szakmák szerinti elhelyezéséről. A munkaerőosztály a munkaerőszükséglet tervének megfelelően irányítja az egyes foglalkozási ágazatokba való toborzást, a tanintézetek képviselői pedig aszerint, hogy milyenek a kérdéses tanuló képességei. Az utolsó szót a kérelmező egészségi állapotának értékelése után az ifjúsági orvos mondja ki. K edves olvasók! Most a nemzetközi gyermeknap alkalmából gondolkozzunk el egy kicsit ifjúságunk mai élete felett. Hazánkban ma már van miért örülniök a gyermekeknek! A leglelkiismeretesebben gondoskodunk róluk és a legnagyobb anyagi eszközöket fordítjuk egészségük megóvására és megelégedésük megalapozására. De túl gyakran csak arra fordítjuk figyelmünket, hogy a gyermekek jól éljenek és ne szenvedjenek semmiben hiányt. Gondoskodunk szórakozásukról, minden kívánságuk teljesítéséről és emellett gyakran figyelmen kívül hagyjuk azt, ami a legfontosabb, — a nevelési eredményt. Ne feledkezzünk meg arról, hogy az életben nem áll majd mindig valaki gyermekeink oldalán, aki gondoskodik róluk és segítséget nyújt nekik az életben előforduló nehézségek leküzdésében. .Az elkényeztetett gyermekek felkészületlenül lépnek az életbe és saját elképzeléseik szerint oldják meg problémáikat. Emellett gyakran nem arra törekszenek, hogy becsületes munkával birkózzanak meg a nehézségekkel, hanem különféle utakon is megkerülik őket, csakhogy elérjék céljukat. A mi gyermekeink bizony örülhetnek. Mi felnőttek á gyermekek anyagi biztosításához adjuk hozzá szeretetünket, becsületes nevelő munkánkat, hogy a gyermekek hazánk jó, becsületes polgáraivá fejlődhessenek. — drc — Útban az élet felé Ok is szerették az életet TALÁN kicsit furcsán hangzik a cím, de mégis fedi a valóságot, mert az a ".^ét és félszáz fiatal lány és fiú, akik most a komáromi mezőgazdasági iskola padjaiban ülnek, valóban útban vanak az élet felé. Az igazi élet számukra csak akkor kezdődik, amikor majd tanúságot tesznek érettségükről, s mint a társadalom értékes tagjai kikerülnek a gyakorlati életbe. Tágas park ölén, lombos fák mögé rejtőzve áll az iskola. Mellette a diákok otthona. Most még pezseg az élet a többhektáios parkban, a másfélszáz hektáros iskolagazdaságban, de pár hét múlva elcsende. edik az iskola környéke. A diákok szabadságra mennek, egy xészük véglegesen búcsút mond a négy év alatt megszokott falaknak, laboratóriumoknak, fának, virágnak, hogy belépjen az életbe, s helyüket átadják azoknak, akik a nyolcéves általános iskola elvégzése után életcélul a mezőgazdaságot választják. Délidőben köszöntünk a fiatalokra. Csoportosan zsibonganak a tágas udvaron. Középtermetű férfi áll a nyurga diáktík között. Berze István mérnök, az iskola igazgatója. —' A járási spartakiádra készülünk. Éppen most érkeztünk Komáromból - mondja. i— Az idén indul útjára iskolánkból a negyedik „eresztés" - mondja az igazgató —, Örülök, hogy a tőlünk kikerült fiatalok az élet minden szakaszán állják a „sarat." A minap beszéltem Soós Erzsivel. Tőlünk a nyitrai mezőgazdasági főiskolára ment harmadmagával. kimondta, hogy valamennyien jól megállják helyüket... Elhiheti, jól esett ez a hír ... Hogy diákjaink hogy érzik magukat, arról, azt hiszem jobb lenne, ha ők beszélnének. BESZÉLJENEK hát a liákok! ] Vékonydongájú, értelmes lepénykével pa- < rolázok. Lencsés Ferinek hívják. Azt mondja:; — Még csak egy éve vagyok itt, de meg- i csúfolnám az igazságot, ha valami rosszat! mondanék. A koszt, a lakás jó... Tanulnivaló j van bőven, ^e amellett szórakozásra, sportra ; is jut idő ... j Lencsés Feriről még csak annyit, hogy mi- ' előtt az iskolába jött volna, már egy évig \ a sókszelőcei EFSZ tagja volt. Részt vett a szö- < vetkezeti tagok téli iskolázásán, ahol jó meg- ) figyelő képességével vonta magára a figyelmet, j Az iskola vezetője egyszer aztán így szólt! hozzá: < — Feri *iam, neked pedig iskolába kell men- j ned. ! Feri el is jött, de nem egyedül. Magával 5 hozta Csernyánszki Ferit és Szovics Ferit, akik- : ne'k a helye még alig hűlt ki a ny lcosztályos ä iskola padjában. > Csernyánszki Feri már ott tooog barátja J mellett. Látszik raita, hogy mondani akar va- í lamit. Meg is szólal: — Otthon se volt jobb dolgunk, mint itt. A tanulás mellett sportolunk, táncolunk dalolunk ... Futball, ping-pong csapatunk járási méretben is híres. Zenekarunkat, tánc és színjátszó csoportunkat már a környező favakban is sokan megtapsolták. Amíg az elsős "kkel beszélgetek, lassan elő- j szivárognak az „öreg diákok' is. ök már rövidesen véglégesen átlépik az iskola kapuját.; Kilépnek az életbe, hogy szorgalommal, tudásuk értékesítésével fizessék vissza a „tan- i díjat". Szarka István tudja, hogy a háború, a nyomor, az éhezés az emberi társadalom terméke és mint ilyen a társadalmi rend megfelelő megváltoztatásával elkerülhető. Rajtunk, az embereken, az emberiségen múlik tehát, hogy legfőbb kincsünk, gyermekeinh sorsa mentes legyen mindeien megpróbáltatásoktól, hogy időnként ne járja be a világsajtói az éhező indiai és számtalan más országbeli gyermeknek cingárlábú, felpuffadthasú képe, hogy ne találkozzunk olyan mementókkal, mint a fasizmus által koncentrációs táborokba vetett s ott a legtöbb esetben elgázositott csecsemők, apró gyermekek, serdülő életrsvágyó fiatalok drót sövény mögött rettegve meghúzódó ábrázolása. De mindez: a koncentrációs táborok esztelen tömeges gyermekgyilkolása, a hirosimai óvódák céltalan és gyalázatos elpusztítása, a jövő atomháborújának tervszerű előkészítése, a módszer, Ü A BRÜSSZELI VILÁuKIÁLLÍ- is jó, csak éppen ; TÁS VATIKÁNI CSARNOKÁNAK amit a Vatikán ajánl az atom ' beiáratánál hat nagyméretű háború megakadályozására olyan, amelyben milliónyi gyermekélet képmontázs ábrázolja az em- amivel — már 'csak történelmi kallódna el értelmetlenül beriség fő csapásait. Az egyiken, tapasztalataink alapján sem mindez emberek műje és mint i amely a jövő atomháborúját érthetünk egyei. A vatikáni ilyen megakadályozható Erre ; akarja szemléltetni, az atom- propaganda ugyanis a háborút, kell gondolnia a gyermeknap ; robbanások közismert, égbe- de az éhséget és a nyomort alkalmával minden ' szü'őnek ; nyúló atomfelhő-gombája lát- is mint elkerülhetetlen isten- minden érző embernek aki \ ható, amelyből — a légűrben csapásokat mutatja be, amelyen gondtalan biztonságában, ' szebb ; tehetetlenül és elveszetten — az imán kívül nem segit sem- jövöjébet látja élete lea; 'egy kis gyermek zuhan alá. mi. főbb célját és értelmét A kép hatásos, sőt a szándék Minden gondolkodó ember ' sz— L ÚJ SZÖ 4 * 1958. június 1.