Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-28 / 177. szám, szombat

1 ÚJ szó Tanultak egymástól Lz állami gazdaság nánai igazgatóságához tartozó részlegek állattenyésztési dolgozói munkájának értékelését június 18-án tartotta az igazgatóság a párkányi kultúrházban, ahol mintegy 125-en jelentek meg a legjobb dolgozók közül. 63-nak, mint a legjobbaknak 15 ezer korona értékű betétkönyvecskét osztottak ki. A megjutalmazottak legtöbbje a régi dolgozók soraiból való, akik megtiszteltetésnek veszik, hogy az állami gazdaság dolgozói lehetnek. Ilyenek Krizsán József a csenkei gazdaságból, kinek első negyedévi fejési átlaga 13,5 liter, Stiffner Ferencé 11,23, Tóth Sándoré az újmajori gazdaságból 11,15 liter. Több kötelezettségvállalás is történt, Pl. Szűcs János, a karvai részleg anyasertés-gondozoja kötelezettséget vállalt a Nagy Októberi Forradalom tiszteletére, hogy anyánként 14, sőt 16 malacot fog elválasztani; Domin Erzsébet kötelezettséget vállalt, hogy évi fejési átlaga nem 11 literen alul, de azon felül lesz. Az értékelés, a felszólalások s a jutalmak kiosztása után a legjobb dolgozók közös vacsorán cserélték ki tapasztalataikat, tanultak egymástól, s az éjszakai órákban azzal az elhatározással és erős akarattal tértek vissza munkahelyeikre, hogy az eddig elért eredményeket túl fogják teljesíteni, hogy a legközelebbi kiértékeléskor még szebb eredményekről tudjanak beszámolni. |emcsak az állattenyésztésben dolgozóknál tapasztalható a jóakarat és igyekezet, megvan ez a növénytermelésben dolgozók közt is. Most, a kapálás s az aratás idején mindenki azzal az elhatározással indul munkahelyére, hogy becsületes munkájával emelje a hektárhozamokat. Az igazgatósághoz tartozó gazdaságokban már learatták a repcét, aratják az őszi árpát, valamint a magfüvek kaszálása is folyik. Nagy József, Újmajor reljesírik A járás egyik EFSZ-ében sincs oly kevés szemestakarmány, mint a tallósi szövetkezetben. Ez a tavalyi vihar következménye, amely súlyos károkat okozott járásunkban. Ennek ellenére a tallósi EFSZ ama szövetkezetek közé tartozik, amelyek sertéshúsból a legjobban teljesítik beadásukat. Ezt úgy érték el, hogy a tél folyamán felhasználták a takarmányrépát, a burgonyát, a lucernaszecskát és a többi tartalmasabb takarmányféléket. A szövetkezet sertéshúsból teljesítette az első félévi beadást s már csak kb. 20 mázsa hiányzik ahhoz, hogy teljesítsék a harmadik negyedévi beadást is. A kötelező beadáson kívül az EFSZ idáig 72 mázsa sertéshúst adott el szabad áron. Ir-' teljesíti a tallósi EFSZ pártunk XI. kongresszusa tiszteletére vállalt kötelezettségét, amelyben vállalta, hogy 100 mázsa sertéshúst ad terven felül és a kötelező beadást november l-ig teljesíti. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta ARATJÁK A REPCÉT A Bajcsi Állami Gazdaság haraszti részlegén június 15-én megkezdték az őszi repce aratását 3 traktorral. A 10 hektárt learatták, ezen jelül még S hektár fűmagot magnak, és a hét végefelé megkezdik az őszi árpa aratását is kombájnnal. Az idei aratás sikeres elvégzésére a gazdaság dolgozói jól felkészültek. Az Látogatás aratást a tervezett határidő előtt akar« ják elvégezni. Eddig a traktorosok közül Benyó Ernő, Krivának József és Gogola István tűntek ki munkájukkal. A repce a nagy szárazság ellenére is megadti a magját, 15 mázsát hektáronként. Psenák József, Bajcs a tardoskeddi szövetkezetben A Drinovcei Mezőgazdasági Számviteli Iskola növendékeivel tanulmányi kirándulás keretében meglátogattuk a tardoskeddi EFSZ-et. Kiránduló csoportunkat nagy szeretettel fogadták az ottani iskola nö_ vendékei Tóth Margit tanítónő vezetésével. Mindjárt első este a televízió műsorában gyönyörködhettünk, ami ezen a vidéken, még nem annyira ismeretes. Másnap délelőtt Érsekújvárra látogattunk el, az „Elektrosvitbe". Itt a gyár vezetősége lehetővé tette számunkra, hogy megismerkedjünk a gyár munkamenetével. Délután ismét Tardoskedden voltunk, ahol az egységes földművesszöAratásra készen A SZENCI ÁLLAMI GAZDASÁG igazgatósága a múlt évek tapasztalatai alapján pontos tervet készített az idei aratás elvégzésére. A terv kidolgozásánál derekas munkát végeztek a párt- és a tömegszervezetek vezetői. A veszteségnélküli betakarításnál »nagy szerepet játszik majd a munkaverseny is. Berendezkedtek a kombájnnal való cséplésre, gondoskodtak a gabona szárításáról. A pusztafödémesi gazdaságban a határban való cséplésre rendezkedtek be, a porosi gazdaságban szárító berendezéseket szerelnek lel. Minden gazdaságban gondoskodnak a betakarítás pontos nyilvántartásának vezetéséről. Minden cséplőgéphez a vetőmagra előkészített zsákokon kívül 550 zsákot biztosítottak. Megszervezték a munkacsoportokat a szalma begyűjtésére is. Ezek a csoportok gondoskodnak a pelyva betakarításáról. A sürgős munka közben nem feledkeznek meg az évelő takarmányfélék gondozásáról sem. Fertőtlenítették a magtárakat, a tároló helyiségeket. Figyelmük kiterjedt a tűzvédelmi intézkedések pontos betartására, tökéletesen működik majd az első segélyt nyújtó szolgálat is. MINDEN GAZDASÁGBAN ünnepélyes keretek között kezdik meg az aratást. Az előkészületek azt mutatják, hogy a Szenei Állami Gazdaság dolgozói az idei aratási, cséplési és beszolgáltatási feladataikat tökéletesen akarják elvégezni. Ľ. K 1 a p u c h, Szene [ 1.1 Az őrösi szövetkezetben az asszonyok és lányok is éppúgy kiveszik rjszüket a munkából, akárcsak a férfiak. Meg kell említeni Mokrí Ilonkát, akí a szövetkezetbe majdnem mindennap eljár dolgozni. Maga egyelte ki a ráeső cukorrépát és a takarmányrépát is. A szövetkezetben dolgozó nők vállalták, hogy ezután még jobban fognak dolgozni. Majernyík László, örös Körtvélyes község legelője megfelelő, meszes talajú. Még május közepén kimegy rá vagy 30 darab növendékmarha és csak szeptember közepetáján jön vissza. Mire visszatérnek, alig lehet rájuk ismerni, úgy kifejlődnek. És még inkább kifejlődtek volna, de a legelón nem volt ivóvíz. A jószág minden nap lejött a hegyről, 7 kilométerre a völgybe kösziklás úton vizet inni. A helybeli lakosságnak régi álma és vágya volt, hogyan lehetne a hegyen vizet teremteni. Még 1942ben eladott a legelötársulat 200 köbméter fát, hogy az árán kutat ássanak. Négy helyen is próbálkoztak, de víz nem volt. Ezek után mindenkinek elment a kedve a további kutatástól. 1957. őszén az egész község szövetkezeti falu lett. A legelő is közös tulajdonba ment át. A vezetőség gondolkodni kezdett, hogyan lehetne a dolgon segíteni, mert az állatállományt fejleszteni kell. Ojra felvetődött a kérdés: Kassán épül Szlovákia legmodernebb uszodája, mely a legkorszerűbb berendezéssel lesz ellátva. Az uszoda épületében büffé, klubhelyiség és fodrászüzlet is lesz. A nagy terem falait Ondrus Károlyné kassai festőművésznő hat nagyméretű színes mozaik képe díszíti majd. Az uszoda építését az előzetes tervek szerint 1960-ban fejezik be. Wagenhuber Adél, Kassa kutat ássanak-e a hegyen, De a munka megkezdövagy pedig a völgyből nyo. dött, s hihetetlen gyorsamassák fel a vizet. Amellett döntöttek, hogy felsággal haladt. Közben Tamás szövetkezeti elnök, 'nyomatják a vizet, mivel Polgár könyvelő elhozatták, A valóra vál

t g|Qm az eddigi próbálkozás a kútásás körül nem sikerült. Akkor kételkedtünk, hátha nem fog sikerülni. De Kacsmarik József agronómus kijelentette: — Ne féljetek fiúk, a víznek a hegyen kell lennie, csak akarat kell hozzá! Kötelezettséget vállaltunk a pártkongresszus tiszteletére, hogy a víz 10 nap alatt a hegyen lesz. Merész vállalkozás volt, gondolkodtunk is rajta eleget. . Aztán Kacsmárik József a legjobb vízvezeték szerelőket küldte el hozzánk. Tóth János vezetésével Sene, Domonkos szerelök jöttek dolgozni. Amikor meglátták a hegyet, ahová a csöveket kellet felvezetni, bizony elbámultak. a motort, mely a vizet felnyomja. A hegytetőn egy 300 hektoliteres tartályt helyeztek el, amelyben a tartalékvíz lesz. Hat szövetkezeti tag vitte a csöveket a sziklákon felfelé, vállon is, kézben is. — Gyerünk fiúk, holnap a hegyen mosakszunk — bíztatta őket Zsebík. — Nem lesz abból semmi — mondja az egyik szövetkezet es. — Lent a vízgyűjtő medence készen van — jelentette Vozár. — A víztartály a hegyen áll — mondta Zsebík. — Ma estére összeszereljük a csöveket, nem maradunk mi sem le — toldotta meg Bene szerelő. Reggel körülálljuk a motort és gondterhelt arccal nézzük Bene szerelőt, amikor beindítja a masinát. A víz a csövekben elindul felfelé a meredek hegyoldalon. Felvidul az arcunk. Az álom valóra vált. 10 nap helyett 7 nap alatt elvégeztük a munkát. Jöhet a gulya vizet inni, először. Jön Spisák, a pásztor. Csak nézi a vizet, hinni sem akar a szemének, hogy nem kell már minden nap lejárni a völgybe itatni. Aztán Zsebík és Bene megfogják Spisák pásztort, a friss vízben jól megmosdatják. Es örül mindenki, hogy ami az elmúlt rendszerben hosszú évtizedekig nem sikerült, most egy hét alatt sikerült. Zsebík építkezési csoportvezető számítja a kiadásokat, mibe kerül a víz a hegyen. Kiderül, hogy súlygyarapodással egy hónap alatt ki lehet egyenlíteni a költséget. Zsebík Sándor, Körtvélyes Az adott szó kötelez Üzemeinkben, szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban most különösen az foglalkoztatja dolgozóinkat: vajon hogyan is állunk a XI. pártkongresszus tiszteletére tett kötelezettségvállalásokkal? Megtettünk mindent annak érdekében, hogy amit vállaltunk, azt meg is valósítsuk? Ezt vitatták szombaton este a libádi traktorosbrigád traktorosai is. Ugyanis vállalták, hogy a XI. pártkongresszus befejezéséig, vagyis 21-ig elvégzik az őszi repce és az őszi árpa aratását a libádi szövetkezetben. Vasárnap reggel Gőz Imre, Paulkó Imre, Pásztor István az őszi repcébe rándultak, de gépre ült a brigádvezető Nagy Károly és Frey agronómus is, s estére a 12 hektár repcét learatták, csütörtökön pedig megkezdték a 20 ha őszi árpa aratását. Varga József, a gépállomás munkairányítója 2. A harmad szövetkezetben is jól halad a munka. A vetett takarmány már kazlakban van, a fogatosok egymással versenyezve hajnali négy-öt órától hordták a lóherét és lucernát. A gondozott kapásnövények arról tanúskodnak, hogy az asszonyok is jó munkát végeznek, példásan megkapálták és kiegyelték a cukorrépát, hasonlóan a burgonyát és a kukoricát. Varga János, Harmac Szükség van ránk l/istárkány főutcáján állok. Figyelmem az új kultúrházra és a körülötte szorgoskodókra terelődik. Nézem a fejlődő falut, a sok új házat s örömmel állapítom meg, hogy a kistárkányi szövetkezetesek tudnak építeni és van jó ízlésük. Olyan kultúrházat építettek — mondhatnánk saját erejükből, — hogy hasonlóval kevés község rendelkezik, sőt még Királyhelmecen sem láthatunk ilyet. No de hálás is ezért az ifjúság, ami legjobban megnyilvánul a szövetkezeti munkáknál. A kistárkányi fiatalok igen jó hírnévre tettek szert a járásban. Kezdeményezésüket példaként szokták felhozni az ifjúsági értekezleteken, nemegyszer részesültek dicsérő elismerésben. így elmélkedem a hallásból jól ismert kistárkányi ifjakról, amikor 10—13 tagú fiatal csoport fordul be a főutcára. Hamar felismerem, 15—16 éves lányok és fiúk, kezükben kapával, éppen a földekről jönnek. Hozzájuk csatlakozom, beszédbe elegyedem velük. Megtudom, ők a szövetkezet legfiatalabb dolgozói. A napfény valamennyiüket barnára égette. Oj utánpótlás, ók azok, akik a nyolcéves iskola elvégzése után a mezőgazdaságot választották. — Nem mentünk mi idegenbe, mint sokan tették. Nagy szüksége van ránk a szövetkezetnek is. Elmondják, hogy jól érzik magukat a szövetkezetben s van olyan nap, amikor két munkaegységet is megkeresnek. Nem bánják-e az iskola elhagyását, Berta Irén adja meg a kielégítő választ: — Iskolába? — néz kérdő pillantással. — Ha akartunk volna, megvolt a lehetőség, de mi a mezőgazdaságot választottuk, mert hát utódokra is szükség van a szövetkezetben. Nálunk meg lehet mindenki elégedve. Tavaly csak nyáron dolgoztam s év végén osztalékként 4000 koronát kaptam kézhez — mondja boldogan. így látja ezt Balogh Gyula is, aki bár más pályára készült, mégiscsak hazajött a szövetkezeibe. De majdnem valamennyi így nyilatkozik, amiből könnyen meg lehet állapítani, hogy igen tájékozottak a termelésben és érdeklödnek a nagyüzemi gazdálkodás iránt. O ok volna még a mondani^ való, de a becsületes munka után a fiatal gyomor ugyancsak követeli a magáét. Búcsúzunk, a kis csoport elsiet, ki-ki saját otthona felé. —ki— •4+444•••4 4 4 •••••••••i

MH H M vetkezet vezetőségével beszélgettünk. Az egész vezetőséget együtt találtuk, már vártak ránk. Beszédük nyílt, őszinte. Elmondják, hogy a szövetkezet 1994 ha te-* rületen gazdálkodik, amiből a kertészet 96 ha. Gabonájuk a száraz időjárás következtében közepes, de annál szebbek a kapások, és annál is szebb termést ígér a 17 ha paradicsom, a 15 ha dinnye, a 15 ha dohány, a 28 ha fűszer és 14 ha bolgár paprika. . Az állatállomány is szép és gondozott. A munka körül sincsen baj. Takarmányuk már kazlakban van és a nagy szárazság ellenére is sikerült nekik mindent elpalántálni. A meghitt beszélgetés közepette észre sem vettük, hogy vége a délutánnak. Este hatkor a kultúrközpontban rendeztek ismerkedési estet tanítványaink számára; a szövetkezet nagy szeretettel vendégelte meg tanítványainkat. Itt az elnök szólt néhány szót hozzájuk, szavai mindig csengeni fognak fülünkben: „Örülök, amikor látom az ifjú gárdát, amely tanul és a mezőgazdaságban akar elhelyezkedni, ahol most sok új, szakképzett emberre van szükség, hogy jobban és többet tudjunk termelni." Prisztács József, Dernő A helyes úton A NAPRÁGYI SZÖVETKEZÉT 1952ben alakult meg. Jelenleg 150 ha összterületen gazdálkodik. Az elmúlt évben a munkaegység értéke 9 koronát tett ki. — Ez idén minden feltétel megvan arra, hogy a munkaegység értéke emelkedjék — mondja Hubay Mária, a szövetkezet könyvelője, aki egyben a helyi CSISZ-szervezet elnöke. Amint mondotta, szorgosan dolgozik a naprágyi nép. Naponta ötvenen is vannak a kapálásnál, leginkább asszonyok, s ami a fő, a fele fiatal. A dohányt már kétszer megkapálták s a kukoricán kívül, amit most kapálnak, nincs más kapálni való. A jövő héten már az új burgonyát ássák. Jó hasznot vár belőle a szövetkezet. A szarvasmarhaállományuk egészségi szempontból kifogástalan, amit az elmúlt heti vizsgálatok bizonyítanak. HOGY A FIATALOK a falun jól érezzék magukat a munka után is, a hét folyamán a HNB egy helyiséget ad a CSISZ-szervezetnek legyen hol szórakozniok, mivel a községnek még nincs kultúrotthona. Németh János, Tornaija Küszöböljük ki a hibákat * Szövetkezetünk az utóbbi időben jól működik, de még mindig „becsúsznak" olyan hibák, amelyek hátráltatják a gazdálkodást. Csarnahón a hibát íeginkáb a vezetőség egy része követi el, mert a parlagokról a szénát saját portájukra szállítják. Ez szabálytalanság s bizonyos mértékig hátráltatja a tP'-'ígot a munkájában. A vezetőség Kovács János elnökkel az eddig előfordult hibákat igyekszik kiküszöbölni. Szövetkezetünkben most már egyesek dicséretet érdemelnek munkájukért, mint például Necli Károly kertész, aki nagyon jól dolgozik a zöldségesben. Az állatgondozók is jó munkát végeznek, köztük Szoták Mihály és Kiss Ferenc akik a betervezett sertésállomány növelését 100 százalékra teljesítették. Még szabad idejüket is arra használják fel, hogy a sertések tiszták legyenek, mivel Ily módon megakadályozzák a különféle betegséqek fellépését. Reméljük, hogy szövetkezetünk néhány év múlva a példás szövetkezetek közé fog tartozni.. SZOTÁK SÁNDOR, Gsarnahó ÜJ SZÓ 5 £ 1958. június 23.