Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-28 / 177. szám, szombat

Bratislava az ifjúság dunai találkozója jegyében él. Nemcsak a varos ut­cáin, hanem a környező kirándulóhelyeken is találkozhatunk a fiatalok tömegével. P. Haško felvételén a lányok egy csoportja a szép napsütéses időnek s a park üde zöldjének örül. Heyerdahl új könyve A norvég Thor Heyerdahl, az 1947­es Kon Tiki-expedíció hőse Aku-aku címmel érdekes könyvet írt a titokza­tos Húsvét-szigetről, amelynek ősla­kosai páratlan kultúrát teremtettek a Csendes-óceánnak eme elhagyatott ré­szén. A szigeten szeretettel fogadták „Szenyor Kon Tiki"-t, aki emlékezetes tutajos utazásával már 11 évvel ez­előtt is .azt szerette volna bebizonyí­tani. hogy Polinézia lakossága a dél­amerikai szárazföldről származik. A néprajztudósok zömének azonban 900 táján széltében-hosszában virág­zott Dél-Amerika nyugati partvidékén. Heyerdahl „Aku-aku" című könyve persze nem értéktelen. Ez is, akárcsak a Kon Tiki és az Amerikai Indiánok a Csendes-óceán szigetein című köny­Ve — ha elképzelésében, felfogásában nem maradandó értékű is, — mégis élvezetes olvasmány, néprajzi adatai bővítik ismereteinket a Húsvét-szi­get-i primitív közösségről, és további erőfeszítésekre sarkall, hogy teljes íény derülhessen Polinézia titkaira. Kis színház nagy miívészete — Shakespearet angol, Moliéret francia, Gogolt, Cse­chovot. Osztrovszkijt orosz színészek tolmácsolják a legtökéletesebben — mondta egy prágai sajtóértekez­leten Paolo Grassi, a milánói Piccolo teatro igazgatója. — Ezért, amikor az a nagy megtiszteltetés ért, hogy kis színházunk négy napig a művészi ízléséről híres prágai közönség előtt játszhat, habozás nélkül úgy döntöttünk, hogy klasszikus olasz nemzeti komédiával mutatkozunk be. Goldonit Csehszlovákiában ismerik, szeretik és véle­ményem szerint mi ebben vagyunk a legjobbak. Egyben tévedett Grassi mester. Olasz színjátszó bará­taink este nemcsak a prágai közönségnek játszottak. Köztársaságunk jóformán minden színházának képviselői — köztük sok bratislavai művész — eljöttek, hogy ma­gukba szívják az igazi olasz komédia légkörét, a velen­ceiek és torinóiak hangos, ágáló, a farsangi mulatság vidámságán és túláradó örömét élvezzék. Elöljáróban közölhetem, hogy nem csalódtak. Goldoni, az olasz Mo­liére legismertebb darabja, a Két úr szolgája páratlan nagy sikert aratott. A komédiát a szó legnemesebb értelmében vérbő komédiások játszották. Olaszországban nincsenek állami, csak állami segélyben részesülő városi és magánszínházak. A milánói Scala éppen úgy, mint a Piccolo teatro, az egymillió három­százezer lakosú Milánó város kulturális intézménye. A színháznak saját színiiskolája van játék-, tánc- és mimikai szakosítással. Nem kétlem, hogy ezektől a szín­művészektől sokat, nagyon sokat lehet tanulni. Magát a darabot közönségünk ismeri, sok színházunk tartja most is műsoron. Nincs értelme az egyes szereplőket külön kiemelni, mert maguk a nevek nem sokat mon­danak. De a beszéd, játék, mimika, légkör, öltönyök: olasz. Mint Goldoni idejében, kétszáz évvel ezelőtt. A karlini Állami Színház színpadán ott a durva ácso­lású deszkákból hevenyészve összeeszkábált bódé. Játék közben az „igazgató", rendező, vagy az egyik mellék­szereplő maga hajtja végre a színváltozást. A háttérben egyetlen rúdra aggatott függönyök huzogatásával pil­lanatok alatt lesz a fáklyákkal pompázó főúri palotából egyszerű vendél'ogadó, vagy a velencei szegénység any­nyira jellegzetes piaca. És rajta otthonosan mozog: az okos, ravasz szolga, a szókimondó szobalány, az öntelt uraság, a bölcseket mondó nagyképű doktor, a hold­kóros szerelmesek, akik rengeteg viszontagság után egymáséi lesznek, a pénzéért jajveszékelő fukar polgár, akit most is, napjainkban, a szocializmusban is elér Goldoni hatalmas csapása. A régi keret, a hagyomány ápolása — egyáltalán nem formaság. Nemzeti. Adott esetben: olasz. A Piccolo teatro 1947-ben kezdte meg működését. Mint városi színház nem nyereséghajhászó. Magasabb célkitűzések vezérlik. Ezért otthoni közönsége: a város társadalmának minden rétege. A korlátolt lehetőségekkel rendelkező kis színház eddig 74 darabot mutatott be. Klasszikus és modern olasz szerzők művei mellett a leg­nagyobbakét: Shakespearet, Moliéret, Gogolt, Brechtet is. Útkeresésük sikerét mi sem bizonyítja jobban, hogy eddig 19 külföldi országban, három világrészben vendég­szerepeltek eredményesen. Prágából Münchenen át Londonba vezet az útjuk. Közben azonban törzsegyütte­sük másik társulata otthon játszik. A Piccolo teatro művészei a kultúra megbecsült kö­vetei nálunk is. Vendégszereplésük a csehszlovák-olasz kultúrközeledést szolgálja. Az új barátságok hasznosak, előbbre viszik a béke ügyét. SZILY IMRE Az Augusztus 2g-csoport kiállítása A közös nézeteket valló művészek általában csopor­tokban szoktak tömörülni, hogy közösen hajthassák yégre azt a programot, amellyel külön-külön esetleg elbuknának. A művészetek története során nem egy jelentős irányzat keletkezett ezen az úton. Általában a fiatal művészgeneráció tömörült csoportokba, hogy új, haladó nézeteivel felfrissítse, esetleg megdöntse a kor konzervatív nézetét. Bratislavában, a Šafárik téren egy szlovákiai művész­csoport mutatkozik be, tagjai az „Augusztus 29-csoport" elnevezést választották, hogy ezzel is utaljanak prog­ramjukra. Erre a csoportra nem alkalmazhatók minden pontban az előbbi megállapítások. Nem kezdő, hanem már kiforrott, középkorú művészek tömörüléséről van itt szó, akik programjukkal nem igyekeznek művészi irányzatok kialakítására, vagy megdöntésére. Ha a ki­állított művek formai oldalát vesszük figyelembe, aligha sorolnánk egy csoportba a kiállító művészeket. Nincs itt szó közös kifejezési nyelvről, valamennyi művész a maga megállapodott módján fejezi ki gondolatait. Közös vonás aszonban mégis van a csoport tagjai között, ez pedig a tartalmi egységben, a művészet humánus küldetésébe vetett hitben nyilvánul meg. Alojz Klimo szénrajzsorozatának („Vessetek véget") épp olyan küldetést szánt, mint Vincent Hložník litográ­fiái ciklusainak, („Transzport", „Szlovák-német háborús agónia"), melyekben olyan megrázó módon leplezi le a háború démonát, mint azt annak idején Francisco Goya tette grafikai művein. Hasonló gondolatok ösztö­nöztek Guderna művét, a szürrealizmus felé hajló „Rémálmot". Guderna egyéb műveit a kiegyensúlyozott­ság, a statikus nyugalom jellemzi, amely megnyilvánul képei formáiban, ritmusában, és a felhasznált színekben. A kiállítás egyik különösen erős jelensége Ferdinánd Hložník, aki sűrített légkörben, egyes epizódokon keresztül képes kifejezni az emberiség drámáját. Kifeje­zésmódja sokban emlékeztet Cyprián Majerník alkotá­saira. Viliam Chmel műveiben a kompozíció kiegyen­súlyozottságára, bizonyos dekoratív hatás elérésére és a megfelelő hangulatok megragadására fekteti a hang­súlyt. Jozef Šturdík pasztelljeit az aprólékosság, a türel­mes munka jellemzi. Életerővel van tele Zmeták Ernő fametszetsorozata, amely témáját a falusi r-.unkakörből meríti. Dubay mü­vei optimista hangulatot árasztanak, az „Élet éneke" című sorozat a világ szépségébe vetett hitet erősíti. Dubay egy új grafikai technikát, az „igeíitmetszetet" alkalmazott ezeknél a műveinél. Nevan alkotásait a mo­numentalizálásra való hajlam, a lendületes előadásmód és az ábrázolt anyag nagyfelületű kialakítása jellemzi. A csoport keretében két szobrász is bemutatkozik, Trizulják, elsősorban a partizánharcok tematikájából me­rítő műveivel és Uher nagyszabású plasztikasorozatával, amelynek a „Föld" elnevezést adta. Végül meg kell emlékezni Vychodil díszletterveiről; (A fehér kór, Tartuffe, Rettenetes Iván), melyekkel hoz­zájárult ahhoz, hogy a szlovákiai díszletművészet nem­zetközi színvonalra emelkedjék. JANKOVICH IMRE Heyerdahl a sziget nevezetes kőszob- t> rairól is azt tartja, hogy a dél-ameri- ^ kai kultúrák alkotásaival rokonok, i> A „Csendes-óceán indiánjai"-ról ki- £ alakított elméletét tetszetős földrajzi, MAGNETOFON AZ ISKOLABAN az az álláspontja, hogy a 'csendes óceáni szigetek épp ellenkező irányból,' a maláj szigetvilágból települtek be. S _ _ ^^ . * ' ' 1 k "" 4 " " " kar hiányát könnyen pótolhatja a hangszalagra vett zene. Különösen színdarab, jelenet, vagy tánc bemuta­• fásánál lehet kiválóan alkalmazni a Rácz Olivér egy-két héttel ezelőtt ket észlel ezen a téren. Nem véletlen, bemutatásában egyaránt jól alkalmaz- magnetofont. Külön kellene tárgyalni il írt erre a témára egy érdekes cikket, hogy iskolánk gyakorlati gondolkodású ható a magnetofón. Különösen a kó- azt a sokoldalú alkalmazási lehetöjé­egyezésekkel támasztja alá. Föltevését 8 Ehhez az íráshoz szólunk hozzá ta- fizikaszakos nevelőjének első tényke- rusmüvek betanításában nyújt igen get, ami a színdarabok bemutatásában erősíteni látszanak egyes nyugati irá- V pasztalataink alapján. Az utóbi időben dése éppen az volt, hogy hangfelvételt konkrét segítséget. kínálkozik a különféle hangutánzások­nyű tengeráramlatok és széljárások is, H egyre jobban elterjed a magnetofon készített saját magyarázatáról. Mi- Minden bizonnyal kialakul majd a nál. Felbecsülhetetlen segítséget jelent továbbá néhány bennszülött legenda a Q használata az iskolákban. A technikai lyennek hallják, hogyan értik a pe- gyakorlati tapasztalat alapján az is- pl. a testnevelési sportünnepélyekre mesés Hawaikiről. a polinéziaiak ősha- s újításokat figyelemmel kísérő s azok dagógus beszédét a tanulók, ez a kér- kolai magnetofpnhasználat módszerta- való felkészülésnél is, mivel sokkal iskolai felhasználhatóságát mérlegelő dés lényeges és fontos a munka ered- na, didaktikája. Ideális megoldás lenne, inkább alkalmas a hangszalagra felvett zajáról. .. , ,„ n . . , >i gyakorló pedagógus örömmel üdvözli ményessége szempontjából. Ennek fel- ha a szemelvényeket és a hangszalagról zene a gimnasztikai gyakorlatok 'kísérő A oKonszenves tuaos oiyan rnzai- £ a magnetofon megjelenését az iskola mérésére pedig csupán mas viszonyba került a Husvet-sziget y életében " 1- ű V^dig csupán hangfelvétel való bemutatásra alkalmas egyéb szö- zenéjéül, mint a hunglemez zenéje. „ A jövő pedagógiai gyakorla- nyújt lehetőséget. vegeket központilag küldenék majd Részben azért, mivel a gyakori alkal­lakóival. hogy megmutattak neki val- g tába n minden bizonnyal általánosan el- Szinte felmérhetetlen lehetőségei meg az egyes iskoláknak. Ezek bizto- mazás folytán hamar elhasználódik a lásos és mágikus célokat szolgáló ha- S -fogadott és használatos segédeszköz vannak a magnetofón használatának sítanák a valóban művészi előadásmód hanglemez, másrészt mivel kevés isko­gyományos álarcaikat és kőből fara- P lesz a magnetofon. Ez az elsősorban fi z oktatás-nevelés folyamatában. Az követelményének betartását és megkí- ta rendelkezik hordozható lemezjátszó­gott kis cetszobraikat, amelyeket pe- ^ értelemre, az élő szó erejével ható egyes tantárgyak keretén belül kiak- mélnék a gyakorló pedagógust a hang- val. A központi rádió kezeléséhez vi­dig gondosan eltitkoltak chilei (tehát segédeszköz szinte valamennyi tantárgy názhatatlan lehetőségeket kínál a felvétel körültekintő és bizonyos tech- szont ilyen esetben legalább két sze­fehér bőrű") papjuk elől. sí keretében és az iskolai élet minden hangszalag. Elsősorban az anyanyelv nikai tudást igénylő, ma még bizonyos mély lenne szükséges, míg a magneto­" ti/ivmňjkrtŕŕi -/- X: JJ-1 L. • 1 1 f>nvm/i7íiľf «mnl«(í'í/íŕó7 Is'A nm tí', Tx/ľ-tnlh r>f-'Á c-n n n íníiif/Jti Ám a néprajz és a régészet szak- g emberei szinte kivétel nélkül elvetik ö szakaszán használható. Iskolánk Szülői Munkaközössége tanítói részére nyújthat igen komoly fokig bonyolult munkájától. főn könnyű kezelhetősége folytán a segítséget. Költemények, prózai művek De nem csupán az oktató munkában egyetlen személy is elegendő ehhez a Heyerdahl elméletét, ponton csakugyan Például, ha Heyerdahlnak abban, hogy a Húsvét-sziget óriási kő szobrait olyan mesterek faragták, akik Dél-Amerikából hozták magukkal a szobrászat és az építészet tudományát, magnetofón-ké- tárgyalásánál szinte elmaradhatatlan a v an lehetőség a magnetofon kihaszná- munkához bemutatása. A művészi lására. Tág lehetőség nyílik erre az Külön fejezet illetné annak elem­azonban az első és legfon- iskolai élet más területén is. Jól alkal- zését, hogy mennyire alkalmazható a követelmény a szemelvény be- mazható az iskolarádió riportanyagá- hangszalag az iskolai élet egyéb mun­reményeket s meggyőztek bennünket mutatásában. Hogy ezt biztosítsuk, he- nak biztosítására is. Gyakran vagyunk katerületein, mint pl. feleletek meg­arról, hogy nemcsak van létjogosultsá- lyes és jól bevált módszer a szemel- tanúi olyan jelenetnek, eseménynek, rögzítése és lehallgatása megbeszélés ga a magnetofonnak az iskolai oktató- vény bemutatása hangszalagról. Külömelynek anyaga tanulságul szolgálhat céljából, osztályfőnöki órákon, a ta hoavan lehetséqes hoqy ezeri az nevelőmunkában, hanem annak minél nősen élményszerűen hat, ha a bemu- másoknak. A sikeres iskolai akciókról nülókkal való beszélgetések alkalmá­anwLhan hňvoiiľprtrt s7inpten elfelei- Ö gyorsab elterjesztése is üdvös és ki- tatot t szemelvényt elismert művészek összeállított hangfelvétel nem csupán val stb. vánatos. _ _ Az alábbiakban néhány gyakorlati ta- P e d'9 SVakran van lehetoseg a radio nem olyan gyakorlati előnyöket is tar- ol riportszerüe n * elvett beszélaetés tengerre szállt indiánok, akik a % pasztalat alapján röviden összegezni es a magnetofon felhasználásával. Ter- tálmaz, ami lehetővé teszi a hely és „„ „•„„, ' úsvét-szigetre vitorláztak, még aö kívánjuk a magnetofon alkalmazási le- mészetesen nem csupán az irodalom- ido problcmajatol való eltekintcst. .... i A4-:.. r... - — „ _— A hnnnsrnlnnrn rrirr'ít p f t , agyagban bővelkedő szigeten elfelej tették a fazekasság mesterfogásait? Heyerdahl ezt azzal magyarázza, hogy a Húsvét fazekasság elterjedése előtt hagyták el az amerikai kontinenst. Minthogy p azonban a Húsvét-sziget szerinte azji i. e. 400-ban települt be Amerikából, Jj elmélete sántít, hiszen bebizonyított V dolog, hogy a fazekasság már i. e. hangfelvétel nem csupán előadásában hallhatják a tanulók. Erre nagy nevelői hatást rejt magában, ha­Rendkívül nevelő hatású lehet pl. az hetőségeit az munkában. iskolai oktató-nevelő- tanításban van létjogosultsága a mag- A hangszalagra rögzített esemény, ese­netofónnak. Magasabb fokon jól al- ^nyjoré^ riport, ^ beszámoló köz veti ­Tapasztalatból tudjuk, hogy mennyi­re fontos és lényeges az oktató-neve­lómunka sikeressége szempontjából a tésénél is magyarázat logikus gördülékenysége, a szabatos, világos előadásról meggyőző . , , .. , , tése az iskolarádió segítségével lehe­kalmazhato a helyes normaidovel fel- tövé teszU }wgy egyidöben az egés z vett tollbemondasok szövegének rögzí- isk oi a hallgassa a műsort. Sikeresen alkalmazható a hangszalag melyet az egyes tanulók szüleivel foly­tat a pedagógus azok munkahelyén, vagy a családi otthonban. Egy-egy nevelői szempontból alkal­mas, élményszerűen ható rádiójáték hallgatásakor gyakran gondolunk ar­ra, milyen jó is lenne azt másokkal is Az idegen nyelvek tanításában a az iskolai pionír szervezet munkájában meghallgattatni, élveztetni. Csupán egy o-y-tn ol i ^ óf) 11 honn i+n+ft o/í<i Wtn'í? ~ ~ ~ ^ . jxr .„„r; • T íl fi i r\Y>L íí C r\r ó c oni i YVI rt n-n o+-r>4 r\*-\ IroTl kell Nemzetközi képzőművészeti értekezlet Budapesten Jünius 25-én Budapesten nemzet­közi képzőművészeti értekezlet kezdő­dött, amelyen részt vesznek a Szov­jetunió és a népi demokratikus or­szágok küldöttségei, valamint a ma­gyar kulturális és művészeti élet kiválóságai. A megnyitó beszédet Mihályfi Ernő, a Magyar Népköztár­saság kulturális ügyei miniszterének datosítja helyettese mondotta. okfejtés s végül, de nem utolsó sor- ^melveny bemutatasan kwul nagyon is. Egy-egy jól működő raj vagy Örs radwmusor es egy magnetofon % lmn a megfelelő beszédkultúrával pá- alkalmas a hangsúly, kiejtés gya- összejöveteléről készített hangfelvétel ahhoz, hogy a rádióból hangszalagra H rosült választékos beszéd Ennek a korlás a szempontjából. Ezen a téren nemcsak ösztönzőleg hat a további jó vehessük a kívánt műsort. De a nyil­il fontos tényezőnek vizsgálatára szinte edí/ arán t hasznosíthatók ezek az elő- munkára, hanem népszerűsítője lehet vano s ünnepélyek, nagygyűlések forró 5 alig lenne lehetőség hangfelvétel nél- nU ö k. pedagógus és tanítvány szem- a sikeres tapasztalatoknak. hangulatát is tolmácsolni tudja szá­kül. Ajánlatos tehát próba-hangfelvé- pOH t' ábó L Iskoláink egyik megoldatlan gondját munkra a hangszalag, teleket készíteni egy-egy pedagógus Különösen jól bevált alkalmazási le- képezi általában a zenekar hiánya. Is- A magnetofon iskolai használata ma magyarázatáról s azt elemezve rámu- heťóségek rejlenek az énektanításban, kolai ünnepélyek alkalmával, nyilvános még vitatott kérdés. Vannak pedagó­tatni azokra a hiányosságokra, me- A rádióból felvett népdal, zenei mű szerepléskor szinte nélkülözhetetlen az gusok, akik tagadják jövőbeli létjo- ' lyek a helyes módszer és a megfelelő bemutatása nemcsak élményszerűen aláfestő vagy kísérő zene. Ilyen eset- gosultságát a pedagógiában, mások­tárgyi felkészültség ellenére sem biz- hat a hallgatóságra, hanem gyakorlati ben a" legtöbb szőr a jól-rosszul alkal- szentül hiszik, hogy a jövő egyik leg- , tosítiák a~ eredménues munkát A tea sze mP ont b° l i s felbecsülhetetlen érté- mas hanglemez pótolja a hiányt. A leg- fontosabb segédeszköze lesz. Meggyö­, , ,. , y ' y k~ű, mivel ismételt bemutatása, élem- több esetben azonban még ez sem, rész- ződésünk, hogy hamarosan meqhódítja' helyesebb, ha maga a pedagógus tu- z6se csupún egy gombnyomás kérd É_ ben a keUÖ han glemez hiánya miatt, "z iskolát. • _ datosítja egy-egy proba-hangfelvetel Se. Amint látjuk, az énektanításban másrészt egyéb technikai okokból. Böszörményi János, ö után azokat a hiányosságokat, melye- csakúgy, mint a zenei szemelvények A hanglemez, vagy a megfelelő zene- Komárom ÜJ SZÖ 6 * 1958. június 28.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents