Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-26 / 175. szám, csütörtök

A köztársasági elnök fogadta mwl Népköztársasái parlamenti küldöttségéi M. J. Kapran, a Szovjetunió bratislavai főkonzula jókívánatait. íejezi ki Ľudovít Benada elvtársnak, az SZNT elnökének megválasztása al­kalmából. L. Roller CTK felv. (ČTK) — Antonín Novotný, köztár­sasági elnök Zdenék Fierlingernek, a nemzetgyűlés elnökének és Václav Dávid külügyminiszternek jelenlété­ben szerdán fogadta a Lengyel Nép­köztársaság parlamenti' küldöttségét, melyet Czeslaw Wycech, a Lengyel Népköztársaság szejmjének elnöke vezet. A küldöttséget Franciszek Ma­zur, a Lengyel Népköztársaság rend­kívüli és meghatalmazott nagykövete kísérte. A fogadáson jelen volt Andrej Ziak, a nemzetgyűlés alelnöke, Ladi­slav Novák, a köztársasági elnök irodájának vezetője, Václav Kolár, a nemzetgyűlés képviselője és Jozef Kováčik, a nemzetgyűlés irodájának vezetője. A köztársasági elnök szívélyes szavakkal üdvözölte a lengyel par­lamenti küldöttséget. Azután hosz­szantartó baráti beszélgetést folyta­tott a küldöttség tagjaival a két or­szág szocialista építőmunkájának problémáiról. A köztársasági elnök hangsúlyozta a szocialista országok kölcsönös segélynyújtásának és ta­pasztalatcseréjének jelentőségét nép­gazdaságuk fejlesztése ütemének meggyorsítása szempontjából. A beszélgetés résztvevői hangsú­lyozták továbbá, hogy a szocialista tábor országainak megbonthatatlan egysége alapvető feltétele a szocia­lista országok által kitűzött célok elérésének. A lengyel küldöttség tagjai elmon­dották, hogy Csehszlovákiában milyen szívélyes fogadtatásban részesültek és őszinte örömüknek adtak kifeje zést, hogy látogatásuk alatt alkalmuk nyílik Csehszlovákia testvéri népe építőmunkájának megismerésére. A Lengye! Népköztársaság parlamenti ki (ČTK) — A Lengyel Népköztársa­ság szejmjének küldöttsége Czeslaw Wycechnek, a Lengyel Népköztársa­ság szejmje elnökének vezetésével Az ifjúság dunai találkozója ^^ megszilárdítja a csehországi és a szlovákiai fiatalok barátságát Bratislavában a Duna menti történelmi múltú városban, kedden ünnepélyes keretek között megnyitották hazánk ifjú nemzedéke erejének, egységének és szépségének nagyszabású szemléjét — a dunai ifjúsági találkozót és az Ifjúsági Alkotás központi versenyének gyermekek számára rendezett részét. A zászló- és virágdíszbe öltözött Hviezdoslav téren már jóval 19 óra előtt mintegy 5000 pionír gyűlt össze hazánk valamennyi kerületéből, a legkiválóbb pionír- és gyermek­együttesek tagjai. Ezenkívül a bratislavai iskolák sok ezer pio­nírja és CSISZ-tagja jött el a Hviezdoslav térre. Ezért jöttek erre az ünnepi gyűlésre, hogy kifejezzék a pártunk és kor­mányunk iránti szeretetüket, hűségüket, és hálájukat öröm­teljes gyermekkorukért és a róluk történő gondoskodásért. Tanújelét adták azon eltökélt szándékuknak, hogy teljés ifjú hévvel hozzá akarnak járulni a cseh és a szlovák ifjúság testvéri szövetségében hazánk békés felvirágoztatásához. Az ifjúság 19.30 órakor üdvözölte a gyűlésre érkezett hiva­talos vendégeket. A találkozó kürtjele hangjainál felvonták a CSISZ és a csehszlovák testnevelés zászlait. Az állami és vörös lobogóval, valamint az ifjúság dunai találkozójának jel­vényével díszített emelvényen helyet foglaltak: Ludovit Be­nada, Oskar Jeleň, Jozef Kríž és Rudolf Strechaj, az SZLKP KB tagjai, František Dvorský, az SZLKP KB irodájának pót­tagja, Jozef Lénárt, az SZLKP KB titkára, Jozef Mjartan, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnöke, Ján Stenči, a Megbízot­tak Testületének alelnöke, Miroslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke, Milan Rázus, a CSISZ szlovákiai Köz­ponti Bizottságának elnöke, Karol Fajnor, dr. Mikuláš Kapuš­ňák, dr. h. c. Jozef Lukačovič, Ernest Sýkora és Vojtech Török megbízottak, továbbá kerületi és városi funkcionáriusok. Jelen voltak továbbá a bratislavai konzuli testület tagjai is. Az ünnepi gyűlésen részt vettek az Albán Munkapártnak és a Bolgár Kommunista Pártnak a CSKP XI. kongresszusán részt vett küldöttségeinek tagjai is. A csehszlovák és a szovjet állami himnusz elhangzása után Milan Rázus, a CSISZ szlovákiai Központi Bizottsá­gának elnöke megnyitotta az ünnepi gyűlést. A pionírok sikeres munkatörekvé­seiről és a dunai ifjúsági találkozó küldetéséről Miloslav Vecker, a CSISZ Központi Bizottságának elnöke beszélt s többek között a következőket mon­dotta: „E találkozó a CSISZ-szervezetek, a pionírcsoportok, az együttesek és a testnevelési egyesületek több hónapig tartó előkészületeinek kicsúcsosodása. Csaknem háromnegyed millió fiú és leány, CSISZ-tag és pionír vett részt 14 ezer együttessel és šok százezer egyéni szereplővel az Ifjúsági Alkotás versenyében. Szlovákiában és Csehor­szágban 170 ezer tornász készült a szlovákiai testnevelési ünnepségekre. Ma 5000 pionír, az Ifjúsági Alkotás kerületi versenyeinek győztesei ér­keztek Bratislavába, hogy énekben, zenében, táncban és szavalásban mér­jék össze erejüket. A jövő héten ugyanezzel a céllal 9000 CSISZ-tag és a testnevelési ün­nepségekre 10 ezer tornász érkezik Bratislavába." Beszéde további részében felsorolta az ifjúságunkra a közeljövőben háruló nagy feladatokat: „Ifjúságunkra nagy feladatok vár­nak. Ezeket a feladatokat a mostani és a jövőbeni CSISZ-tagoknak kell megoldani. Csehországban és Szlová­kiában felállítjuk az ifjúság hősi munkájának újabb dicső emlékműveit. A fiataloknak arra kell törekedniök, hogy valamit elérjenek, hogy állan­dóan előre haladjanak. Akadnak olyan fiúk és lányok, akik így gondolkoznak: „Tulajdonképpen mit is érhetünk el, mit fedezhetünk fel? — hiszen a vi­lágrészeket már felfedezték, fejünk felett repülőgépek és mesterséges holdak száguldanak, mi marad tehát még számunkra?" Sok, végtelenül sok marad még szá­mukra. Meríteni kell a tudomány iforrásaiból, el kel sajátítania a tech­nikát, a bonyolult gépezetek ismere,­tét és olyan gépezeteket kell al­kotni, hogy azok emberek helyett dolgozzanak, olyan repülőgépeket kell szerkeszteniök, melyekkel a hold­ba és más égitestekre repülhetünk. Nyitva áll előttünk a. leggyönyörűbb jövő felismerésének és az irányába való haladásnak széles útja." Jegyzetek a találkozó első és máso'l napjáról A díszbeöltözött városra lai'san le­száll az cükony. A transzparensek­kel, zászlókkal, feliratokkil dekorált utcák, épületek, kirakatok ünnepi hangulatot varázsolnak az emberek arcára is. Az utcákon fehéringes, pi­rosnyakkendös pionírok, kékinges fiatalok kuncogó csoportjai hem­zsegnek. Aztán elindul a menet a Hviezdoslav térbe torkolló utcákból — s a téren jelszavak, vidám dalla­mok harsannák fel. És az ifjúság dunai találkozója, melynek első ré­sze a gyermekeké — Miroslav Ve­ckernek, a CSISZ Központi Bizottsága elnökének és Milan Rázusnak, a CSISZ Szlovákiai Központi Bizottsága elnökének megnyitó beszédével kez­detét veszi. A többezernyi pionír lel­kes éljenezése többször szakítja fél­be beszédüket. Pártunkat és a békét éltetik. Az eme'vény előtt fáklya lobog, melynek fényénél örök láng a gyer­mekek mosolya. A tér késő estig a boldogság, vidámság színhelye. A Lenin Múzeumot tegnap elsők­ként nézték meg a brnói kerület fia­taljai. A Lenin életét bemutató do­kumentumok iránt nagy érdeklődést tanúsítottak, közöttük a mikulóvói Eva Kruželová is, aki az ifjúsági al­kotó verseny központi fordulójára azzal a szándékkal jött, hogy zongo­rajátékával tisztes helyezést érjen cl. A dokumentumok megtekintése után végignézték a Lenin életét bemutató filmet. Ezt követően a fiatalok elra­gadtatással beszélgettek Leninnek, a proletáriátus nagy vezérének életé­ről. * * * A reggeli órákban megkezdődött az ifjúsági alkotó verseny központi for­dulója az összes versenyhelyiségben. A pionírok a következő versenyszá­mokban léptek fel: zongora-, he­gedű-, harmohikajáték, szólóének, népi hangszerek, szavalás. A hajósok házá­ban megtekintettük a , népi hangsze­reken játszó versenyzőket. A hang­szerek fiatal művészei dicséretet ér­demelnek. Például Zdenék Ziegler, trombitán Mozart Alttitódalát ját­szotta, s megnyerte a jelenlevők tet­szését. Itt mutatta be a nagyfödé­mesi Lakatos István is, milyen művé­sze a cimbalomnak, így soro' atnánk tovább sok-sok nevet. Mindannyian tudásuk legjobbját nyújtották. A vár szabadtéri színpadán meg­rendezett első esztrád-müsorról is csak dicséróleg szólhatunk. A ta­lálkozó résztvevőit a 'egjobb együt­tesek üdvözölték. Az ünnepélyes megnyitás utú* elsőként a Klement Gottioald Piomrház zene- és ének­együttese lépett fel J. Klochán veze­tésével. Ez az együttes már a múlt évben is sok sikert aratott és most ismét bebizonyította, hogy legjobb gyermekegyütteseink közé• tartozik. Hasonló sikerekkel dicsekedhet a Csehszlovák Rádió gyermekének­együttese is, mely már évek óta si­keresen szerepel a rádióban. Bemu­tatkozott a' žilinai kerületi ifjúsági alkotóverseny győztese is, a Stŕben­táncegyüttes, mely jellegzetes népi táncokat mutatott be. Az egé£z eszt­rád-műsor megnyerte a közönség tetszését és méltó megkezdése volt az esztrád-műsorok sorozatának. Az ifjúság dunai találkozója kere­téber megrendezett esztrád-műsorok felett Bratislava és környékének üzemei, iskolái, hivatalai stb., vállal­tak védnökséget. A védnökséget vál­laló üzemek CSISZ-tagjai ajándék­tárgyakat és virágcsokrokat készíte­nek — ezzel köszöntik < a szereplöket. A pozsonypüspöki szövetkezet például meghívott egy cseh együttest, mely­nek tagjai megtekintik a szövetke­zet gazdaságát, s a kultúrházban ba­ráti megbeszélésen és szórakozáson vesznek részt. A találkozó előkészítése közé tar­tozott a résztvevők ellátásának biz­tosítása is. Több ember többet fo­gyaszt, és így az éttermek, vendég­lök, büfék, üzletek 47 ezer kg hús­sal, 42 ezer kg húsárúkészítményekkel és 11500 kg zsírral '.aptak többet. Ezenkívül számítanak aha is, hogy a találkozó idején 5500 kg vajjal és 75 ezer liter tejjel több fogy. A részt­vevők szomját, 110 ezer liter „Per­la", 3ó ezer üveg must és hasonló üdítő 'faiol: oltják. (k. s.) szerdán, június 25-én kétnapi baráti látogatásra Szlovákiába érkezett. A kedves vendégeket Prágából And­rej Žiak, a nemzetgyűlés alelnöke, Václav Kolár, a nemzetgyűlés kép­viselője és Franciszek Mazur, a Len­gyel Népköztársaság csehszlovákiai nagykövete kísérte Bratislavába. A lengyel törvényhozó testület kép­viselőit Irena Ďurišová, Dénes Ferenc, Jozef Mjartan és Michal Zákovič, a Szlovák Nemzeti Tanács alelnökei, Ján Štencl, a Megbízottak Testületének alelnöke, Jozef Gajdošík megbízott, Štefan Brenčič, az SZLKP kerületi bi­zottságának titkára, Ján Račkay, a ke­rületi nemzeti bizottság elnöke, Michal Pecho, az SZLKP városi bizottságának titkára, Ján Šebík, a KNB elnöke, és Jozef Hojč, a Képviselők Bratislavai Kerületi Testületének titkára fogadta az ünnepi díszbe öltözött bratislavai repülőtéren. A fogadtatáson jelen volt Adolf Kit­ta, a Lengyel Népköztársaság brati­slavai főkonzula. A dolgozó nép és a szlovák nemzeti szervek nevében Irena Ďurišová, az SZNT alelnöke üdvözölte a kedves vendégeket. Örömét fejezte ki a len­gyel képviselők látogatása felett, akiknek tartózkodása még jobban megszilárdítja nemzeteink testvéri kapcsolatait. Czeslaw Wycech, a küldöttség ve­zetője megköszönte a szívélyes fo­gadtatást és hangsúlyozta, hogy a Lengyel Népköztársaság parlamenti küldöttségének tagjai örülnek a ta­lálkozásnak a szlovák néppel, mely oly nagy sikerekkel építi szocialista hazáját,. A fogadtatás során pionírok virág­csokrokat nyújtottak át a kedvei vendégeknek. A Lengyel Népköztársaság parla­menti küldöttségének tagjai Bratisla­vába érkeztük után hivatalos látoga­tást tettek Ľudovít Benadánál a Szlovák Nemzeti Tanács elnökénél, és Rudolf Strechajnál, a Megbízottak Testületének elnökénél. A Szlovák Nemzeti Tanács épüle­tében rendezett szívélyes fogadtatá­son jelen voltak a küldöttséget szlo­vákiai tartózkodása alatt kísérő sze­mélyek és a Szlovák Nemzeti Tanács szűkebb elnökségének tagjai is. Ľudovít Benada, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke és Rudolf Strechaj, a Megbízottak Testületének elnöke szer­dán, június 25-én a bratislavai Carl­ton-szállóban ünnepi ebédet adtak a lengyel törvényhozó testület kül­döttségének tiszteletére, melyet Czes­law Wycech, a Lengyel Népköztársar ság szejmjének elnöke vezet. Az ebéden, mely az őszinte ba­rátság légkörében folyt le, jelen vol­tak Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának és a szlovák nemzeti szerveknek képviselői, a nem­zetgyűlés és a Szlovák Nemzeti Ta­nács képviselői, valamint a bratisla­vai kerületi és járási funkcionáriusok. Jelen voltak továbbá a küldöttség kíséretének és a bratislavai konzuli testületnek tagjai. DCmkkái fag.yzď N e emcsak műkincsekben és törté­nelmi eseményekben gazdag a félmillió lakosú Krakkó, hanem népi szokásokban is. Itt tartják meg min­den évben nagy ünnepségek közepette a műsorban gazdag krakkói napokat, a hagyományos krakkói vásárt és ami­ről írni akarok, az úgynevezett krak­kói v iánk it. Amikor Krakkóban először hallottam ezt a szót, elfogott a kíváncsiság, hogy ugyan mi is rejlik mögötte. — Elmennek este a viankit meg­nézni? — fordult hozzánk kísérőnk, amikor szóba került a nap műsora. — Elmennénk, de az a kérdés, mit láthatunk ott? Csak ezután tudtam meg, hogy a vianki koszorút jelent. A 8. század­ból eredő ősi szláv hagyomány szerint a házasodni készülő fiúk és a férj­hez adó lányok a szentiványi éjszakán virágkoszorút dobtak a folyóba és ün­nepélyes táncok közepette kísérték le­felé. A fiatalok e koszorúkba helyezték minden reményüket, minden vágyukat, mert csak úgy házasodhattak meg, ha a vízen találkozott a fiú és a leány koszorúja. Ez tulajdonképpen a vianki, amit a krakkóiak minden évben hagyományos, műsoros fellépéssel ünnepelnek meg. E napon, amikor alkonyat borult a városra és a Visztula partján kigyúl­tak az első villanyfények, több mint 150 ezer krakkói és könyéki lakó lep­te el a folyó két partját, az újraépült Dembnícki-hidat és a Wavel, a királyi vár folyó felé kiugró bástyafalait. Közvetlenül a folyó partján nem ma­radt még egy talpalatnyi föld sem üresen. A kis leleményes lurkók még a fákat is ellepték, hogy jobban lás­sanáki Három hatalmas ágyúdörrenés adta tudtul a műsor kezdetét. Az óriá­si szabadtéri színház „telt háza" ezer és ezer torokból felhangzó csu-vaj kiáltással fogadta az első „színésze­ket", a folyón lefelé' úszó csónakokat, amelyekben ősi szláv nemzeti viselet­ben Lengyelország különböző vidékei­nek lakói és szervezetei voltak képvi­selve. Ezután valóban nem tudtuk, mit nézzünk meg először. A piros reflektorfényben úszó királyi várat, vagy a percenként felfelé szálló ha­talmas, színes léggömböket, melyeket szintén reflektorfény kisért fel a felle­gekbe, vagy a folyón lejátszódó nem­zetközi motorcsónak-versenyt. Amint a tömeggel együtt mi is elgyönyör­ködtünk a krakkói szentiványi éj bű­vös műsorában, mellettünk egy ősi viseletbe öltözött pionír-csoport ha­ladt el a part felé tolakodva a tömeg között. - Hová valók? - kérdeztem veze­tőjüket. — Wieliczkába. Onnan hoztuk el mi is koszorúnkat. A Družina Sretrnyelnek nevezett kis csoport a vezető jelszavára csu-vaj kiáltással búcsúzott és továbbsiettek. Mi pedig a bemondó felhívására let­tünk figyelmesek. Jelszavára egyszerre százezer gyufaszál lobbant fel a két parton álló tömeg felett. Ez volt a kezdete annak a gyönyörű tűzijáték­nak, mely ezután következett. Zöld, piros, fehér, kék rakéták fénye tükrö­ződött a Visztula vizén s a város ezekben a pillanatokban királyi kas­télyával, számos templomával, olyan szép és megható volt, hogy azt leírni nem is lehet. A folyón közben hattyút ábrázoló fehér csónak jelent meg. Utána jöttek a tutajok, melyeken a szomszédos és távoli nemzetek táncai­nak bemutatásával szórakoztatták a közönséget. Örömmel hallgattuk a Csehszlovák Hadsereg Együttesének ismerős dalait is. Amíg a folyón le­játszódó gazdag műsort szemléltük, amíg a tűzijáték százfelé röpködő szikrái kötötték le figyelmünket, a Visztula partján a fiatal párok köze­lebb húzódtak egymáshoz. A gyönyörű látvány közben szinte észre sem vet­ték, hogy nekik már tulajdonképpen nem is kell koszorút bocsátaniok a vízre, mert ök már anélkül is egymás­ra találtak. Krakkó fiatalsága tudni­illik — a hagyomány szerint — mi­előtt megházasodna, ma is künn r szentiványi éj ünnepségére, hog e szép szertartás mellett fogadjanai. egymásnak örök hűséget. A házasodtv készülők ezt a szokást ma is szigo­rúan betartják. S mire végezetül a Dembnicki-híd alól útjára bocsátották az első gyertyafényes koszorút, a vár­harangja elütötte az éjszakai tizen- < egyet. Tízével, százával úsztak ezután a folyón lefelé az égő koszorúk, me-' lyek egészen a tengerig viszik el a* krakkóiak forró üdvözletét. Tízezren, százezren hosszan integettek utánuk zsebkendőjükkel. Horváth Sándor' ÜJ SZÖ 624 * 1658. június 23.

Next

/
Thumbnails
Contents