Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-26 / 175. szám, csütörtök

Íz állam jelentős szerepe a szocializmus építésének befejezésében V Viliam Široký, a CSKP KB politikai irodája tagja/ miniszterelnök Munkásosztályunk Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével nagy történelmi feladatokat teljesített, melyek korszakalkotóan kihatottak hazánk történelmére, társadalmunk fejlődésére és szerkezetére. A XI. ksngresszus most a munkásosztály és az egész nép elé kitűzte a szocializmus építése befejezésének feladatát. A munkásosztály Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével eisősorban azért teljesítheti ezt a p-igy és Monyolulí ' feladatot, mert a szocializmusért folytatott eddigi küzdelem folyamán maga is megedzette sorait, megszilárdította erejét és tömörségét és tovább erősítette a munkás-paraszt szövetséget, s vezetésével a szocializmusért, a békéért vívott küzdelemben kikovácsolta egész népünk egységét. Csehszlovákia Kommunista Pártjának ebben a szocializmusért vívott történelmi küzdelemben folytatott következetes marxi-lenini politikája a munkásosztály hatalmi eszközének — népi demokratikus államunknak megteremtését eredményezte. A népi demokratikus állam, mint a munkásosztály hatékony eszköze a burzsoázia kisajátításáért, ellenállása összes formáinak letöréséért, a munkásosztály hatalmának megszilárdításáért és megerősítéséért, valamint a belső és külső reakció összes támadásainak következetes elhárításáért vívott küzdelemben jól bevált. Bevált, mint a munkásosztály hatékony eszköze a népgazdaság általános szocialista fejlesztésére, a nép anyagi és kulturális életszínvonala rendszeres emelésének biztosítására, a marxi-lenini ideológiának — társadalmunk uralkodó ideológiájának győzelmére irányuló törekvésünkben. Novotny elvtárs a Központi Bizottságnak a XI. kongresszuson elhangzott beszámolójában beszélt arról, milyen fontos Szerepet játszott népi demokratikus államunk eddigi sikereinkben és milyen jelentőséget tulajdonít neki a párt a további fejlődés során, a hazánk szocialista építésének befejezéséért folytatott küzdelemben. Csehszlovákia Kommunista Pártja mindenképpen gondoskodik arról, hogy az állam a munkásosztály hatékony és megbízható eszköze legyen az előttünk álló összes nehéz és bonyolult feladatok megoldásában, hogy az állami és gazdasági apparátus a munkásosztály érdekeihez híven ragaszkodó egyénekből tevődjék össze. Ezt jelentős mértékben elősegítette » minisztériumok és központi hivatalok dolgozói osztályés politikai megbízhatóságának nemrégen végrehajtott felülvizsgálása. A revizionista nézetek ellen Fontos politikai kérdés ezért,, hogy helyesen értékeljük az álfám pozícióját és a szocialista építés befejezésével összefüggő konkrét feladatait. Annál inkább fontos politikai kérdés ez, mivel jelenleg általában az állam kérdése, főként pedig a szocialista építés időszaka államának kérdése, a proletárdiktatúra kérdése a revizionista körök támadásainak célpontját képezi. A revizionisták egyrészt igyekeznek eltitkolni, álcázni a burzsoázia államának kizsákmányoló lényegét, másrészt a munkásosztály államáról is mint a nép fölött álló és a dolgozó tömegek alkotó erőit béklyóba verő erőről beszélnek. A proletárdiktatúra kérdésében ilyen revizionista tételeket hirdet a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének programja is. Az állam megszilárdítása és a párt vezető szerepének megerősítése az államban állítólag az átmeneti időszak olyan sajátos jelenségeit idézi elő, mint amilyen a szocialista viszonyok fejlődésében mutatkozó bürokratizmus és bürokratikus-etatikus torzítások. A Jugoszláv Kommunisták Szövetségének prografnja ennek alapján arra a következtetésre jut, hogy „az állam folyamatos elhalásának kérdése a szocialista társadalmi rendszer alapvető és döntő kérdése." Az ilyen megfogalmazásnak persze semmi köze sincs a leninizmushoz. Lenin hangsúlyozta, hogy az állam „akkor halhat el majd teljesen, amikor a társadalom megvalósítja majd ezt a szabályt: „mindenki képességei szerint, mindenkinek szükségletei szerint". Amíg az imperializmus tábora szemben áll a szocialista táborral, amíg nincs biztosítva a kommunizmus győzelme, addig nem vehetjük fel gyakorlati feladatként az állam elhalásának kérdését, sőt ellenkezőleg, a kommunista párt és a munkásosztály feladata tökéletesíteni és szilárdítani a szocialista államot, mint a szocialista vívmányok védelmének, a szocialista haza védelmének fontos eszközét Majd, ha a munkásosztály győzelme, addig nem vethetjük fel állama teljesítette történelmi küldetését, válik az állam elhalásának problémája időszerű feladattá. Természetesen, ha ma az állam elhalásának kérdése még nem lehet időszerű kérdés, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az állam nem változik. A munkásosztály győzelmével kapcsolatban megváltozott az állam lényege és funkciója. Az állam, amely a burzsoázia uralma alatt a kisebbség többség fölötti uralmának eszköze volt, a munkásosztály és a dolgozó nép uralmának hatalmi eszközévé vált és teljesíteni kezdte a szocialista állam sajátos funkcióit. Szocialista államunk fejlődése folyamán változnak, fejlődnek ezek a funkciók, egyesek fokozatosan elvesztik jelentőségüket, háttérbe szorulnak, viszont mások előtérbe lépnek. Mai társadalmunkban, amelyben még megmaradtak a kizsákmányoló osztályok maradványai, természetesen érvényesül még az állam elnyomó funkciója, jelentősége és súlya azonban a kizsákmányoló osztályok felszámolásának sikeresen folytatódó folyamatával összefüggésben fokozatosan csökken, ám továbbra is fennáll a szocialista tulajdon védelmének jelentősége. Másrészt egyáltalán nem csökken az állam funkciója az imperialista intrikák és támadások elleni védelembéh. ' Szocialista államunk a szocialista világrendszer fennállásának viszonyai közepette további új, fontos funkciót tölt be azzal, hogy sokoldalúan kölcsönösen segíti a szocialista világrendszer országait, e funkciójának gazdasági része viszont egyre jobban a nemzetközi szocialista munkamegosztás formájában bontakozódik ki. Egyre nagyobb jelentőséget és hatáskört nyer az állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciója. Munkásosztályunk éppen a gazdaság és kultúra terén rendelkezik állama formájában jelentős eszközzel arra, hogy a társadalom gyors és általános felemelkedése érdekében új forrásokat és erőket mozgósítson. Ha az államnak, a szocialista építés befejezése szempontjából betöltött nagy jelentőségéről beszélünk, természetesen minduntalan hangsúlyoznunk kell, hogy csak olyan állam töltheti be küldetését a munkásosztály érdekében, amely rugalmasan, a munkásosztály és a dolgozó nép érdekeivel és szükségleteivel teljes összhangban teljesíti összes funkcióit, olyan állam, melynek vezető, szervező és irányító ereje a kommunista párt. A párt vezető szerepe a szocialista építés folyamatában törvényszerűen fokozódik. A párt vezetésével és csak a párt vezetésével biztosíthatjuk teljes mértékben a szocialista demokrácia fejlőilését, az állam olyan irányú fejlődését, amelyben egyre bővül és erősödik a dolgozóknak az állam, népgazdaság és kultúra irányításában való közvetlen részvétele. Az irányításban bekövetkezett változások erősítik az állam gazdasági-szervező szerepét Pártunk kellőképpen értékelve a szocialista államnak a szocialista építés befejezése időszakában betöltött szerepét és tekintetbe véve a szocialista állam gazdasági-szervező és kulturális-nevelő funkciójának erősítését és tökéletesítését, az 1956. évi országos konferencia óta a jelentős intézkedések egész sorát foganatosította. Ezeknek az intézkedéseknek közös vonása, hogy a szocialista építés befejezésére törekedve, pártunk vezetésével összekötik népi demokratikus államunk összes láncszemeit és szerveit s a Nemzeti Front szervezeteit, ebben a törekvésben megfelelő helyet és küldetést adnak ezeknek a szerveknek és szervezeteknek és minden feltételt megteremtenek a dolgozók tömegméretű kezdeményezésének általános kibontakoződására és érvényesülésére. Államunk gazdasági-szervező funkciója általános megjavításának és kulturális-nevelő funkciója elmélyítésének és intenzívvé tevésének jelentőségét társadalmunkban a szocialista osztályátalakulások betetőzésére, gazdaságunk további gyors fejlesztésére irányuló törekvés határozza meg. A dolgozók szocialista nevelésének intenzívvé tételével támogatott gazdasági szervező munkánk színvonala határozza meg azt a fokot, amelyen a kapitalizmussal a termelés és fogyasztás terén folytatott versengésben sokoldalúan ki tudjuk használni szocialista népgazdaságunk rendszerének előnyeit. Rendszerünknek a tőkés rendszer fölötti általános politikai fölénye már kétségtelenül bebizonyosodott. Most az a fontos, hogy ezt a politikai fölényt és gazdasági rendszerünk előnyeit arra használjuk fel, hogy gazdasági téren is — a társadalmi munkatermelékenység színvonalában, az egy lakosra eső termelésben utolérjük és túlszárnyaljuk a legfejlettebb tőkés országokat. Ebből indul ki pártunknak az összes szakaszokon végzett gazdasági-szervező munka lényeges megjavítására irányuló törekvése, ebből indul ki pártunknak és szervezeteinek az a törekvése, hogy mélyen belenyúljanak az építés bonyolult gazdasági és műszaki problémáiba, fokozzák pártunk szerepét és befolyását hazánk gazdasági fejlesztésének irányításában, ebből ered a konkrét jellegnek a pártmunkával szemben támasztott követelménye. A gazdasági-szervező munka színvonalának emelése lényegében attól függ, milyen sikeresen és következetesen valósítjuk meg a népgazdaság irányítása színvonalának emelésére pártunk által kidolgozott intézkedések egész komplexumát. Az utóbbi években egyre világosabban kitűnt, hogy az irányítás rendszere elmaradt a termelőerők fejlődése mögött. A termelés terjedelme lényegesen bővült, új termelő-kapacitások és új termelőágak keletkeztek, emelkedett a termelés műszaki színvonala. Jobban megismertük hazánk közgazdaságát, a szocialista, közgazdaság fejlődésének törvényszerűségeit, forrásait és lehetőségeit, tökéletesítettük a tervezést és nyilvántartást, emelkedett a munkásosztály kulturális, műszaki és poliť színvonala. Nagy lépést tettünk előre a műszaki és általában a gazdasági értelmiség nevelésében, a munkásosztállyal osztály- és ideológiai szempontból összeforrt új értelmiség számottevő kádereivel bővítettük sorait. Általánosan fokozódtak a dolgozók politikai és gazdasági ismeretei, elmélyült a nép erkölcsi-politikai egysége és alapja, a munkás-paraszt szövetség. Pártunk kifejlődött s igazolta tudását és képességét, hogy idejében és körültekintően, a szocializmus és a nép érdekeinek megfelelően tudja megoldani a szocialista építés bonyolult feladatait és vezetése alatt egyesíteni tudja a dolgozó népet. Mindez lehetővé tette pártunknak, hogy messzemenő változásokat eszközöljön az irányítás módszerében. Az irányítás új módszerét a szocialista építés során szerzett eddigi gazdag tapasztalataink alapján, a hazánk gazdaságának fejlesztésében és a szocialista osztály-átalakulások megvalósításában~elért helyzet, valamint a további gazdasági fejlődés és a szocialista demokrácia elmélyítése terén a hazánk szocialista építésének befejezéséért folytatott további küzdelem szakaszában előttünk álló távlatok tüzetes és általános értékelése után dolgoztuk ki. Pártunk törekvésében döntő fontossággal bír az, hogy lényegesen magasabb fokra emeljük népgazdaságunkat. Ennek útja a társadalmi munkatermelékenység gyors növekedése, amit a technikának, a termelési munkafolyamatok gépesíté. sének és automatizálásának igazán forradalmi fejlődése, a népgazdaság villanyosításának és chemizálásának nagyszabású fejlődése tesz lehetővé. Az irányítás új módszerének feladata éppen az, hogy biztosítsa a népgazdaság ilyen irányú fejlődését. Az irányítás módszerében eszközölt változások lényege abban van, hogy széles teret szabadítsunk fel a dolgozók kezdeményezése kibontakozódásának, jobb-feltétéleket teremtsünk arra, hogy a dolgozók maximálisan részt vegyenek az államigazgatásban és a népgazdaság irányításában, s valamennyi szakaszon a termelési és a gazdasági kérdések megoldásában. Ezért pártunk nemcsak gazdasági, hanem szervezési ügyet, de elsősorban politikai ügyet lát az irányítás új módszerében, a szocialista-demokratizmus elmélyítésének fontos, szerves részét látja benne, mivel éppen ebben az értelemben törekszünk a szocialista demokratizmus elmélyítésére. Abból a Jenini tételből indulunk ki, hogy a szocializmus első ízben teszi- lehetővé, hogy a dolgozók igazi többségét olyan tevékenységbe vonjuk be, amelyben megmutathatják, mit tudnak, amelyben kifejleszthetik képességeiket és amelyben feltűnhetnek a nép körében óriási számban rejlő tehetségek. Minél következetesebben valósítjuk meg ezeket az alapelveket, annál szilárdabb lesz a szocializmus hazánkban, annál nagyobbak lesznek hazánk gazdasági és kulturális sikerei. Ezért fektet pártunk nagy súlyt arra, hogy a dolgozók jól megismerjék a szocialista építés feladatait, ezért,tárgyalja ,meg széleskörűen a néppel az összes fontos kérdéseket, ezért kér tanácsot a néptől. A CSKP XI. kongresszusának határozata értelmében következetesen tovább fpgjuk alkalmazni ezt a gyakorlatot, mivel ez az az út, amely Lefiin szerint a dolgozókat az új élet önálló alkotó építésének útjára vezeti. Érvényesítsük következetesen a demokratikus centralizmust a népgazdaság irányításában A gazdasági és szervezeti intézkedések terén a gazdasági törvények hatásának jobb kihasználására és az adminisztrálás korlátozására irányuló törekvés jellemzi az új irányítási módszert. Összefügg ezzel az operatív funkcióknak az irányítás alsóbb szerveire és fokaira való decentralizálása, az új gazdasági-termelési egységek önállóságának fokozása és a nemzeti bizottságok szerepének fokozása a népgazdaság fejlesztésében, viszont egyidejűleg erősítjük az ország gazdasági fejlődése helyes arányainak létrehozásában és biztosításában gyakorolt központi irányítást. Végeredményben arról van szó, hogy kiküszöböljük a fölösleges szerveket és összekötő kapcsokat, lényegesen olcsóbbá és jobbá tegyük az államapparátust és a gazdasági szervezetek apparátusát, korlátozzuk a bürokratizmus és a merev irodai adminisztráló irányítási módszerek érvényesülésének lehetőségét. Pártunk az irányítás terén foganatosítandó új intézkedések előkészítésében a szocialista állam és népgazdaság építésének és irányításának tudományosan alátámasztott, Lenintől kidolgozott, a Szovjetunió és a többi szocialista országok történelmi tapasztalataival igazolt alapelveiből indult ki. Ez a szocialista rendszer alkotja a demokratikus centralizmust és a népgazdaságnak egységes állami terv alapján való fejlesztése alapelvét. A demokratikus centralizmus alapelve a szocialista rendszer lényegéből ered. Lehetővé teszi, hogy az elvi kérdésekben gyakorolt központi irányítást erőteljesen összekössük a tömegek kezdeményezésének maximális serkentésével és kihasználásával s a tömegeknek az állam és a népgazdaság irányítása kérdéseinek megoldásába való rendszeres bevonásával. A termelőeszközök tulajdonának társadalmi jellege, a termelés, a technika és a technológia állandó fejlesztése, a nemzetközi szocialista munkamegosztás fejlesztése objektíven szükségessé teszi az ország közgazdasága szervezésének szilárd központi irányítását. Az egységes állami terv szerinti népgazdaságfejlesztés lenini alapél. ve így tudományosan kifejezi a központi irányt, általánosítva kifejezi a szocialista társadalom közös érdekeit. Ez az alapelv a szocialista közgazdaság irányításában nélkülözhetetlen és pótolhatatlan. Hangsúlyoznunk kell, hogy itt is döntő fontossággal bír a munkák minősége. A központi irányítást nem az teszi szilárddá, ha minden kicsiséget megold. Ellenkezőleg, ilyen munkamódszer mellett felmerül az a veszély, hogy ugyanolyan színvonalon oldanak meg elvi és másodrendű kérdéseket, és hogy a mennyiségben elvész a minőség. A központi irányítás akkor szilárd, ha minden erejét a döntő fontosságú, kulcsfontosságú kérdések alapos, idejében való és mindenképpen indokolt megoldására összpontosítja ha az alsóbbfokú szerveknek világos irányvonalat ad, amely alapján azok maximális mértékben fejleszthetik lehetőségeiket és az operatív irányítás terén rendelkezésükre álló tartalékaikat. Ha azt hangsúlyozzuk, hogy a központi irányításnak az alapvető kérdések megoldására kell összpontosulnia, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy ily módon gyöngül a központi szervek felelőssége azért, hogy az alsóbbfokú szervek és tagok irányításának hatáskörébe utalt kérdéseket az egész állam érdekeinek, az egész társadalom szükségleteinek megfelelően oldják meg és hogy feladjuk az említett szervek munkájával szemben támasztott konkrét és operatív jelleg követelményét. Ez természetes. Ugyanúgy ma már nem mondhatjuk teljes határozottsággal, hogy az összes esetekben végrehajtott decentralizáló intézkedések a legjobban és legcélszerűbben érvényesítik a kitűzött elveket. Konkrét esetekben nem mindig teljesen egyértelmű a határvonal aközött, mit célszerű bizonyos téren decentralizálni és aközött, mi követeli meg továbbra is a központi irányítást. Ezért gondosan tovább kell figyelnünk a fejlő- j dést s a tapasztalatokat és természetes, hogy szükség esetén nem fogunk habozni megtenni a szükséges módosításokat. Éppen •ezért most az irányítás módszerében eszközlendő változás'ók megvalósításánál biztosítanunk kell, hogy ezeket a változásokat szigorúan az új irányítási módszer politikai és gazdasági vezéreszméinek szellemében hajtsuk végre. Meg kell akadályoznunk azt, hogy adminisztráló módszerek, olyan bürokratikus munkaformák és módszerek üsstk fél a fejüket, melyeket már igazságos bírálatban részesítettünk. Számolnunk kell vele, hogy még nehézségekbe ütközünk és nem megy mindén simán. Bizonyára még akadnak egyének, akik nem tudván alkalmazkodni az új helyzethez és dolgozni az új módszerekkel, az egyes nehézségeket és fogyatékosságokat az új irányítási módszernek fogják betudni. Ezért ne abból a szempontból vizsgáljuk a felmerülő fogyatékosságokat és problémákat, hogy miként korlátozzuk az új intézkedések hatását és zsugorítsuk össze a régi módon, hanem abból a szempontból, vajon mindenütt megteremtettük-e a feltételeket arra, hogy az új intézkedések teljes mértékben az egész népgazdaság és társadalom javát szolgálják. Az új szervezés új munkamódszereket követel Jelenleg már lényegében befejeztük az iparunk és építészetünk megszervezésének átépítésével összefüggő munkálatokat. Egyidejűleg befejezzük annak előkészítését, hogy folyó évi július 1-ével hatályba lépjenek azok az intézkedések, melyek az ország gazdasági építésének irányításában fokozzák a nemzeti bizottságok szerepét. Ezek az intézkedések, melyekről pártunk Központi Bizottsága két ülésén tárgyalt, arra irányulnak, hogy a jelenleg a nemzeti bizottságok igazgatása alá tartozó terjedelmes gazdaságban is érvényesüljenek az irányítás, terve- . zés, pénzellátás és anyagi érdekeltség hasonió alapelvei, mint amilyeneket az iparban és építészetben bevezetünk és hogy kellőképpen ki legyenek használva a nemzeti bizottságok — a munkásosztály és a dolgozó nép hatalmi szervei — előtt álló messzemenő lehetőségek arra, hogy lényegesen fokozzák a dolgozók részvételét a gazdaság irányításában és az államigazgatásban. Az üzemek és az egész népgazdaság menetében semmilyen komoly nehézség nem merült fel az egyes ágakon belül a szervezetekben, szállító és megrendelő kapcsolatokban eszközölt komoly változásokkal öszszefüggő nagyszabású munkával kapcsolatban. Ezt a tényt érdem szerint méltányoljuk; azt bizonyítja, hogy a pártszervezetek, a pártszervek és a gazdasági dolgozók felelősségteljesen, rugalmasan és operatívan láttak e feladat biztosításához, azt bizonyítja, hogy helyesen fogták fel az új megszervezés értelmét - és jelentőségét. Az ipar és az építészet új megszervezése még csak két hónapja működik. Ez túl rövid idő ahhoz, hogy alaposan értékelhessük a szerzett tapasztalatokat. De így is elmondhatjuk, hogy az első tapasztalatok jók, hogy a helyes úton haladunk, hogy a foganatosított intézkedések szükségesek, célszerűek és megfelelnek viszonyainknak. Ha azonban kezdetképpen megállapítjuk, hogy nem következtek be zavarok a népgazdaságban, úgy most, három hónappal a végrehajtott átszervezés után meg kell követelnünk, hogy szorgalmas munka induljon meg az új gazdasági-termelési egységek konszolidálására, hogy gyorsan és energikusan ellássuk őket a • hozzájuk tartozó szervezetekkel, nevezetesen a jóváhagyott terjedelmű tervező, kutató és fejlesztő tevékenységgel és hogy rendszeres és céltudatos munka induljon meg a gazdasági-termelési egységek új megszervezésének lényegéből eredő számtalan előny felhasználására. Ennek érdekében elsősorban meg kell teremtenünk az előzetes feltételeket, főként véglegesen tisztáznunk és módosítanunk kell az új gazdaságitermelési egységek belső kapcsolatait, egymás közti kapcsolatait, valamint a gazdasági-termelési egységek és a minisztériumok kapcsolatait. Annak érdekében, hogy megteremtsük a jövő évi terv alapos előkészítésének feltételeit — ami már a tervezés és pénzellátás terén foganatosított új intézkedések jegyében történik, — haladéktalanul meg kell oldanunk ezeket a kérdéseket, hogy aztán szilárd és konszolidált szervezeti alapon tüzetesen átdolgozzuk a tervezés, pénzellátás, anyagi érdekeltség bonyolult kérdéseit, amelyek tulajdonképpen az irányítás új módszerének tartalmát képezik. Nent szabad, hogy megoldatlan szervezési és káderproblémákkal fogjunk ezeknek a munkáknak. A tervezés, pénz(Folytatás a 4. oldalon.) ÚJ SZÓ 625 * 1958. június 23.