Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)
1958-06-03 / 152. szám, kedd
Harc a bős éges te rmésért A sarabolás befolyásolja a cukorrépatermést Konsztantyin Andrejevlcs Trenyov A tavaszi mezőgazdasági ** munkák második szag® kaszában a legfontosabb sze'án rep a kapásnövények sorok köK2 zötti megművelésének jut. Kapásnövényeink közül a fejlődés idején szükséges munka menyiig nyiséget és minőséget tekintve a cukorrépa a legigénye^ sebb. Sarabolást, kapálást, KJ egyelést, póttrágyázást és kártevői elleni harcot, védelmet ~ követel. Nagy szükség van az xj* öntözésre is. A cukorrépának azonban gyakran nem adjuk ^ meg azt, ami a jó termés elit? éréséhez szükséges. Ez termé% szetesen a gyönge termésben nyilvánul meg. A cukorrépa termesztése során a legfontosabb teendők közé a sarabolás vagy kapálás %y tartozik. A sarabolás probléWí matikáját rövidesen három 'pL kérdésre adott válaszban ma** gyarázzuk meg: Milyen a sarabolás hatása ? A cukorrépa sarabolásának kedvező hatása főleg a talajban levő vízmennyiség kellő szétosztódásában, a talaj lazításában, valamint a gyomirtásban nyilvánul meg. A sarabolás ezenkívül kedvező hatást gyakorol a talaj hőmérsékleti tulajdonságaira és az egész növényzet mikroklímájára. Minden cukorrépatermesztő bizonyára ismeri a termesztett veteménybe kerülő talajnedvesség nagy jelentőségét. Azonban a talaj nedvességének egy részét a gyomok is felszívják, további része pedig elpárolog. A párolgást a talaj hajszálcsövességének elrekesztésével, valamint a talajfelület védőrétegének létesítésével korlátozhatjuk. Ezt sarabolással érjük el. A megtört felületű talaj könnyebben szívja magába a csapadékot, mint az olyan talaj, amelyen száraz kéreg keletkezett. Az esővíz így sokkal mélyebben hatol a talajba. A sarabolással szabályozzuk a talajnak levegővel való ellátását is. Hiszen a talaj víz- és levegőtartalma egymástól függ. Ha nincs elegendő levegő a talajban, lényegesen csökken a cukorrépa gyökérzetének tevékenysége, ami a talajban levő tápanyagok csekélyebb mértékű kihasználásában és végső soron a hektárhozamokban nyilvánul meg. A kijevi cukorrépakísérleti intézet adatai szerint a cukorrépa termése az esetben, ha a talaj levegőtartalma 55 százalékról 23 százalékra csökkent, hektáronként 56 mázsával volt kisebb és ha a talaj átlagos levegőtartalma csak 11 százalékot tett ki, a termés 126 mázsával csökkent. Ezek az adatok rámutatnak a talaj levegőtartalmának és ezzel a sarabolásnak fontosságára is. A talajt fedő kéreg megtörését szolgáló sarabolással és az ezzel kapcsolatos víz- és levegőellátás szabályozásával igen hatékonyan pusztítjuk a fejlődő cukorrépa növényzetében nem kívánatos gyomokat is. A gyomot, amely a talajból tápanyagot és vizet szív fel, a kellően elhelyezett élesített sarabolóekével elvágjuk és nagyrészt ki is pusztítjuk. Egy, két vagy három sarabolásra van szükség ? Arra a kérdésre, hányszor kell sarabolnunk, nem adhatunk általánosan érvényes, pontos számadatokkal alátámasztott választ. A sarabolást minkéreg keletkezett a talajon, s elburjánzott a gyom, azonban ajánlatos, hogy a cukorrépát legalább háromszor saraboljuk, de kifizetődik a négy és ötszöri sarabolás is. Ezt igazolják az e téren végzett kísérletek és a gyakorlat is. A sarabolás értékelése figyelemmel követett eset alapján arról tanúskodik, hogy a harmadik sarabolás a gumók termésének 25 százalékos növelését eredményezte a kétszer sarabolt cukorrépával szemben. A négyszer sarabolt cukorrépa termése 47 százalékkal volt nagyobb, mint a csupán kétszer sarabolté és 18 százalékkal nagyobb mint a háromszor sarabolt répáé. Az ötször sarabolt cukorrépa termése hektáronként 69 százalékkal, a négyszer saraboltté 36 százalékkal és a háromszor saraboltté 15 százalékkal volt nagyobb, mint a kétszer sarabolt cukorrépa termése. A hektáronként 190 mázsát termő, kétszer sarabolt cukorrépa termésnövekedésének minden százaléka 190 kg gumót, 114 kg répaszeletet, 1 kg melaszt és mintegy 140 kg répafejet jelent kb. 31 200 korona értékben. Hogyan befolyásolja tehát a sarabolás a cukorrépa hektáronkénti nyershozamát ? Az ez irányban végzett kísérletek előzetes eredményei és a számítások szerint a harmadik sarabolás a hektáronkénti nyershozamnak 780 koronával, a negyedik 562 koronával, s az ötödik 468 koronával való növelését jelenti. Ezek az eredmények meggyőző választ adnak arra a kérdésre, hányszor kell a cukorrépát sarabolni! Kézzel, lóval vagy traktorral ? A cukorrépát nálunk olyan terménynek ismerték mindig, mely sok kétkézi munkát igényel. Tagadhatatlan, hogy még ma is sok kétkezi munkát követel, de már kevesebbet, mint a múltban. A kétkézi munka helyébe a gépi munka lépett. Még néhány évvel ezelőtt a nagybirtokon is kézzel végezték a cukorrépa fejlődése idején szükséges minden munkát. Az egyelésen kívül a kapálást és a sarabolást is kézzel végezték. Később lófogatú sarabológépeket használtak. A legutóbbi négy évben a kézzel és a lóerővel végzett sarabolás helyébe a traktorral végzett sarabolás lépett. Feltehetjük a kérdést, mi előnyösebb, a kézzel, lóerővel vagy traktorral végzett sarabolás? Válaszként említsük meg egy EFSZ példáját, amely 60 hektár földet vetett be cukorrépával. Vegyük szemügyre tnennyi munkaerőre, milyen agrotechnikai határidőkre és mily költségekre volt szükség a cukorrépa-termesztésnél. Egy hektárnyi cukorrépa kapálásához átlag 85 óra kétkézi munkára, lófogatú háromsoros sarabolőval végzett sarabolás esetében 10 órára és a KPN6A traktorral vontatott géppel végzett sarabolás esetében 3 órára van szükség, a traktoros munkáját is beszámítva. A lófogatú, vagy traktorral vontatott sarabolók azonban a sorok között mintegy 25—30 százalékkal kevesebb földet porhanyosítanak, mint a kézzel végzett munka esetében. Ha figyelembe vesszük ezt a tényt is, a traktorral vontatott saraboló igénybe vételével a kézzel végzett munkával összehasonlítva több mint húszszorosán növekszik a kétkézi munka termelékenysége, és a lófogatú géppel végzett sarabolással összehasonlítva Nyolcvan évvel ezelőtt 1878 június elsején született K. A. Trenyov, híres szovjet író, a szovjet drámaírás kimagasló alakja, a forradalmi Oroszleg csökkennek a cukorrépa gondo- $ ország életének finomtollú megörözására fordított költségek is. Ha az V kítője, kinek nevét legnagyobb alkoEFSZ a GTÄ gépeit veszi igénybe, * tása, a Ljubov Jarovaja, díszhelyre a költségek a gépet kezelő EFSZ-tagra £ emelte a szovjet irodalomban, fordított költséget is beszámítva hek- A A múlt század végén jelentkezett táronként kb. 35 koronát, a lófogatú v irodalmi zsengéivel. További írói fejsarabolással végzett munkánál mintegy ^ lődésére nagy befolyással voltak az 37 koronát és a kézzel végzett kapá- * 1905-ös forradalmi események. A palás költségei mintegy 175 koronát \ rasztsággal élt; ismerte az orosz falu tesznek ki, ha a munkaegység értékét ť paraszttömegeinek gondját, baját és 20 koronával számítjuk. £ vágyait. Művei hőseivé főként az Az említett gazdasági mutatókon M®?. 5" 0 8. fogalom óta kialakuló . . .., * . ,, M , V ujtipusu ontudatos paraszt alakjat kivul szem előtt kell azonban tarta- \ tette A f a, u életének áb rá z olásában nunk a heŕlyes agrotechnika elveit is. \ természetesen sokszor ellentmondás Az említett EFSZ-ben a 60 hektár ý mutatkozik müvében, ami visszatükcukorrépa kapálását vagy sarabolá- Íí röződése azoknak a zavaros viszosát egy hét (6 nap) leforgása alatt ? ny° kna k' melyek közepette kialakult ... , . . , . ..... V a parasztsag céltudatos szocialista kellene elvegezni A nap, teljesít- £ sz a P badsá( J J 02galm a. meny tehát 10 hektár volna, ami > A Na sý októberi Szocialista Forranaponként mintegy 80—90 kapálút. dalom után Trenyov egyike volt vagy 5 lófogatú sarabolót, 5 lovat w azoknak az íróknak, akik felismerték és 10 dolgozót, avagy 2 traktorral J az új rend történelmi hivatását, vontatott kétsoros sarabológépet, 2 > szívvel-lélekkel a győzelmes proletraktorost és 2 kezelót igényel. Az X tariátus oldalára álltak. Trenyov a „„„ , ,. . ,• W szocialista forradalom utan irt muazonban aligha küldhet na- vejben (nevezetesebb ai k otásai: Ljuponta 80—90 munkást a répafol- ^ bov Jarovaja, Anna Lucsinyina, dekre, hiszen még abban az esetben is, ha az EFSZ számos munkaerővel rendelkezik, őket más munkák elvégzésénél is kell és lehet célszerűen felhaszálni. A gyomláláshoz szükséges idő meghosszabbítása ezenkívül hátrányosan befolyásolja a cukorrépatermést azon okoknál fogva, amelyeket a sarabolíí hatásáról szóló fejezetben soroltunk fel. A traktorral vontatott sarabolok alkalmazása tehát nemcsak azokban az EFSZ-ekben és az állami gazdaságokban előnyös, ahol kevés a munkaerő, hanem ott is, ahol a megművelt A Nyeva partján) a valódi életet ábrázoló korhű képekben örökítette meg a szovjet emberek erkölcsi tisztaságát és szellemi nagyságát. Alkotó sikerének, életerejének titka abban volt, amit gyakran hangsúlyozott: „Csak azt ábrázolom, amit ismerek." A Nagy Honvédő Háború éveiben lelkes szavakkal buzdítja a küzdőket és a győzelem után mintegy örökségül ezt hagyja hátra kora író-nemzedékének: „A nép becsülettel és dicsőén kiáltotta a legnagyobb megpróbáltatást. A szovjet irodalom, mely a maga fegyverével megalkotta a fasizmus elleni harc nagy hazafias művét, szintén becsülettel kiállotta a próbát. Most új feladat megoldásán dolgozunk, amely nem kevésbé nehéz, mint előző feladataink. A háborúban hihetetlenül megnőtt a szovjet ember az írók előtt. Hőssé fejlődésének, mély szépségének és erkölcsi arculatának ábrázolása a mai irodalom küldetése. Sikereinket és hibáinkat önbírálóan tekintetbevéve komolyan fel kell készülnünk e feladat teljesítésére." 1945-ben bekövetkezett halála nagy veszteség volt a szovjet irodalom számára, és megakadályozta őt az általa megjelölt feladat teljesítésében. (L) O jewme yl larie ^Darré szólóestje a Zenei Tavaszon A kritikus mindig kissé nehéz helyzetben van, ha olyan művészről kell írnia, akiről csak a legnagyob elismerés hangján szólhat. Ilyenkor tollára inkább beszámoló kívánkozik, mint bírálat. Ilyen értelemben szeretnék most beszámolni Jeanne Marié Darré szólóföldekhez viszonyítva elegendő rnun-\ estjéről kaerővel rendelkeznek. Ha a sarabolás K A jrancia zongoraművésznő neve idején egyes dolgozók kimaradnak eb- ť nem ismeretlen előttünk. Fülemben bői a munkából, akkor megkapálhatják Q csengenek még néhány év előtti hanga répaföldek sorai közötti lazítatlan N versenyei (kétszer játszott nálunk a több mint hatszorosan. A munkaterdig akkor kell végezni, ha száraz melékenység növekedésével egyidejű talajt; ekkor is a kézzel végzett kapálással összehasonlítva megtakarítjuk a költségek 50—60 százalékát. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a répasorok kézzel végzett kapálását saraboláson kívül legalább egyszer, de rendszerint kétszer is el kell végeznünk. A választ a szóban forgó három kérdésre a következőképpen foglalhatjuk össze: A cukorrépa sarabolása a cukorrépa fejlődése idején az elengedhetetlen agrotechnikai műveletek közé tartozik, amelynek segítségével a növényzet életterét megjavítjuk. A sarabolással korlátozzuk a talajnedvesség elpárolgását, megteremtjük a föld levegőtartalmának helyes arányát és egyben pusztítjuk a gyomot is. A sarabolást annyiszor kell elvégeznünk, ahányszor erre a cukorrépának az adott feltételek mellett szüksége van, azonban legalább háromszor kell elvégeznünk. E munkára traktorral vontatott saraboló gépeket használunk, azonban a szükséges idő' lerövidítése céljából használjuk fel a kihasználatlan lófogatú sarabolőkat is. A kézi kapát egy vagy két kapálásra, használjuk fel, máskülönben pedig csak szükség szerint, mint a gyomlálógép munkájának kiegészítő eszközét. A sarabolás kedvező befolyást gyakorol nemcsak a termés növekedésére, hanem a cukorrépa hektárhozamára is. MILOŠ BARTOŠN |A Fiatalok Galériájának rajz- és grafikai kiállítása Ellentétben a tavasz nek és helytállónak szonya archaikus beBátran helytállnak Szlovák Filharmóniával, egy szólóestjét is hallottuk), és ha emlékezetembe idézem régebbi benyomásaimat, úgy találom, hogy a róla alkotott kép felfrissült és bővült, de lényegében nem változott. Jeanne-Marié Darrét már évekkel ezelőtt úgy ismertük meg, mint a magasrendű muzsika hivatott tolmácsolóját és ez a benyomás most még jobban elmélyült, megerősödött. Érdekes volt megfigyelni (bár lebilincselő játéka közben megfigyelésre nem sok idő maradt), hogyan ragadta magával hallgatóságát. Senki nem tudta kivonni magát a zongorahangok varázsa alól, mert átizzott rajtuk egy erős művészegyéniség őszinte mondanivalója. Darré kiforrott művészettel zongorázik. Technikája tökéletesnek mondható. De a technika csupán eszköz kezében, művészetének nagyszerűen kiművelt eszköze, amely mindig az előadott mű gondolati és érzelmi tartalmának szolgálatában áll. Játéka szabad, nagyvonalú és változatos. Előadásmódja csodálatosan beszédes. Ennek titka azt hiszem érzékeny és kifejező billentésében rejlik, amelynek ezer színe, hangja, árnyalata van. Micsoda nagyszerű, dübörgő forték érzékeltetik a szenvedély viharait, milyen légies pianók elevenítik meg az álom és költészet hangját. Íme, néhány ötletszerűen kiragadott mozzanat: Chopin Bölcsödalának gyöngéd színeiben szinte éreztük a nyári délután csöndjét, hallottuk a fiatal anya kedves hangját, amint álomba ringatja guermekét. Taktusról taktusra átéltük az f-moll Fantázia líráját és szenvedélyét. Nem is tudom, mit csodáltunk jobban, a Liszt Rapszódia nagyszerű landületét vagy Saint -Saéns csillogó koloritgazdagságát. Minden részletében tisztázott előadásban hfiilottuk Debussy lágy, hajlékony, levegős zenei beszédmódját. És végül: Rävéťihuzsikáját a művésznő úgy áltt 1 totta elénk, mint egy kecses, könnyed, színpompás Watteau képet. De azt hiszem helytelen úton járnék, ha új és új jelzőket keresnék a műsor részletes méltatására. Elég a szuperlatívuszokból! Minden további helyett csak annyit: Jeanne Marié Darré kiteljesedett művészete tiszta, zavartalan öröm volt. Igazi ajándék. Köszönjük. Havas Márta palettájának változatos, kell lennie. üde tarkaságával, a nyomást kelt. Leányfeés bratislavai képzőművé- a bratislavai Zsidó-ut szeti tárlatok e hónap- ca és a haltéri ZsinaJán Sochor tusrajzai: je erősen egyéni költői meglátású. Viera Bombová karcai és rajzai megállíthan túlnyomóan feke- góga egy részlete töte-fehér grafikákat — mörségükkel, biztos ják a nézőt és fogvarajzokat mutatnak be, képszerkesztésükkel, tartják. Drámaiság, — így a Fiatalok Galé- Dubrovník-i városképe erő, tudás és sajátos riája is. a sajátos atmoszféra kézírás jellemzik négy A tizennégy kiállító finom éreztetésével a müvét. A falusi öregművész munkái jelzik legjobbak közé tartóz- a nyó barázdás arca sűa maguk és kifejezési nak. Svetozár Abel linoA tachovi járás egyik legszebb vidéke hazánknak. Hatalmas Fenyvesek vannak a hegy- és domboldalakon. 500 évvel ezelőtt a husziták küzdöttek itt hősiesen elnyomóik ellen i nagyobb darab kenyérért. Ma hazánk jalamennyi nemzetének fiai, lányai cüzdenek itt azért, hogy szocialista nezögazdaságunk ügyét előre vigyék. A tachovi járásban fekvő állami birokokon a cseh, szlovák és ukrán dollozókon kívül nagy számban találunk nagyar dolgozókat is, akik megértve tártunk és kormányunk hívó szavát, 1 jöttek ide, hogy fellendítsék a határ•idék mezőgazdaságát. V i t k o János Tardoskeddről jött ie még 1949-ben. Akkor legényember •olt. Traktorra ült, majd később komájnra. Ügy látta azt jónak, ha a gébeket is befogja a termelő munkába. :önnyebb is velük a munka, meg a ermelékenység is megsokszorozódik. Múlt év nyarán magyar gyártmányú kombájnnal vonult ki a gabonaföldekre. Ezzel a géppel 150 hektárról takarította be a termést. Keresetével elégedett. A nyári idény során 10—12 000 koronát is megkeres. Vitko János már nem legényember. Felesége, kisgyermeke van. Egyemeletes, zöldre festett, tetszetős házban laknák Tachovban a város szélén. Tachovtól nem messzire, ott ahol egymásba fonódnak erdők és hegyek, lapul meg a Lučinai Állami Gazdaság. Itt a N éme t-családot találjuk. Két évvel ezelőtt indultak útnak Felsöszeliröl a határvidékre. Német elvtárs lánctalpas traktorral dolgozik, feltöri a nem sok hasznot adó legelöket, boronál, szánt-vet traktorával. Ök is elégedettek. Megszokták már az itteni környezetet, megszerették a fenyvesek illatát. Rajtuk kívül még mintegy 70 magyar dolgozó szorgoskodik a tachovi igazgatósághoz tartozó állami birtokokon. Az igazgatóság földterülete kerek 2000 hektár. A gabonaneműeken kívül főleg a burgonyát termesztik nagymértékben. A múlt évben is 500 hektáron termeltek burgonyát. Kukoricát csak zöldtakarmányra és silózásra termelnek. A határvidéken nagy lehetőségek vannak még a mezőgazdasági termelés fokozására. Ezt az itt dolgozók tudják a legjobban, akik most a Xl-ik pártkongresszus előtt egyre jobb munkával igyekeznek helytállni, feladataikat teljesíteni. JJ'íesúzom a határvidék szorgálrégi vártól, a fenyvesektől, a husziták földjétől. Azzal az érzéssel szállok az rített élet- és lélekrajz. A Két asszony és a Fej életszerű megláA rajzelsődleges- és két ábrázolják, f egyei- tások.. Az Este finoman közvetlen, őszinte meg- mezett, biztos techni- felfogott fáradt figuráis káról tanúskodnak. jából egy csendesen, formájuk keresésére irányuló próbálkozáso- leum-metszetei Trenkat és kísérletezéseket, csén várát és kórnyényilvánulás: úgy mondhatjuk, hogy az alkotó lelkiismerete. A grafikus - a rajzoló a lőre és érzékenységre anná l súlyosabb tragé — utalva, vallanak. Miroslav Marček fa- mások számára észremetszetei jó megfigye- vétlenül lezajlott, de vonalra van művében nem segíti a színek izzása, ossz- a mai modern lány- és cwi o — -i dia végső akkordjai °!?. fl kfi csendülnek ki. hangja, vagy ellentéte mondanivalójának tolmácsolásában. Éppen racionális lírával ezért a vonalnak hat- Marián ványozottan asszonyproblémákat Érdeklődéssel várjuk tükrözik szintétikusan, Vler a Bombová s a kifejező- ždiari népviseletes asz 3000 többiek további fejlőČunderlík dését. Bárkány Jenőné Megszépült az iskola környéke Aki pár héttel ezelőtt járt a vágsellyei mezőgazdasági mesteriskola udvarán és most ismét arra visz az útja, szemmellátható változást vesz „ észre. Ahol azelőtt kihasználatlan, , , ..... . . . _ \gyommal benőtt terület volt. ma mas dolgozoitol, a tachovi os- fc £ yümölcsfa< sz öllő, ribizke ültetvéŕA7 „ ío„„„„*»i.í;íí „ I....-JMI. I nyek vannak i körülöttük zöldség és J veteményes ágyak és több mint 100 indulásra kész vonatba, hogy a dolgo- f a^ a virággal és rózsákkal beültetett " « virágoskert. A múltban trágyatelepzók megteszik kötelességüket. W nek épített betonozott gödör helyére F. K. " gyönyörű sziklakertet varázsoltak. az udvar közepére pedig szép virágágy került. Hátra van még a lakótelep környékének rendbehozatala, amire rövidesen szintén sor kerül. Hogyan született meg ez a váltó- • zás? A múlt év őszén, a CSKP KB levelének megtárgyalása idején az iskola tanulói és tanítói, valamint az iskola gazdasági vezetői is egybegyűltek. hogy javaslataikkal elősegítsék hazánk építését. • Gacsó István, Vágselye ÜJ SZÖ 28 * 1958. június 12.
