Új Szó, 1958. június (11. évfolyam, 150-179.szám)

1958-06-18 / 167. szám, szerda

Pártunk XI. kongresszusának [onďják, hogy a kortárs gyakran ncrn tudja, milyen fontos történelmi eseménynek a tanúja. Számtalan történelmi anekdota bizonyítja, hogy sokszor a nagy események fö szereplői sincsenek tudatában annak, mi cselekvésük messzeható jelentősége. Nos, ezekben a napokban, amikor hazánkban Csehszlovákia Kommunista Pártja XI. kongresszusát tartja, nincsen közöttünk talán senki, aki ne tudná, ne érezné e napok történelmi jelentőségét. Mindnyájunk elCtt világos ugyanis, hogy pártunk XI. kongresszusa határkő nemcsak a csehszlovákiai kommunisták politikai tevékenységébén, hanem egyben jelentés történelmi esemény az ország egész életében, amely új szakaszt: a szocializmus építése befejezésének szakaszát nyitja meg Csehszlovákiában. Mi adja az ország minden gondolkodó polgárának azt a biztonságot, mi teszi lehetővé, hogy ennyire tudatában legyen e napok korszakalkotó jelentőségének? Önmagában az a tény, hogy az ország legnagyobb és vezető pártja — amely elvitathatatlanul vezeti és felelősséget visel a felszabadulás óta a szocializmus építéséért — négy évenként esedéke'S kongresszusát tartja, még nem jelenti azt, hogy ezáltal új fejezet kezdődné^ életünkben. Voltak és bizonyára lesznek olyan pártkongresszusok, amelyek — bár igen fontosak politikai életünkben - végeredményben a fejlődés fennálló irányának mérföldkövei, és nem jelentenek új fejezetet hazánk történelmében. Ezzel szemben a XI. kongresszus, amelynek kimondott küldetése, hogy fő vonalaiban meghatározza a szocializmus építésének befejezéséhez vezető utunk politikai, gazdasági és ideológiai feladatait, tárgyalásaival, célkitűzéseivel bizonyára túlnő a „soron levő feladatok" egyszerű megoldásán. Milyen felismerések vezették pártunk Központi Bizottságát arra, hogy megállapíthassa: elérkeztünk a szocialista építés befejezésének küszöbére. Erre a kérdésre az elmúlt tizenhárom esztendő fejlődésének rövid áttekintése ad választ, amelyet így foglalhatunk összer C

sehszlovákiának a szovjet hadsereg által történt felszabadítasa után a munkásosztály a CSKP bölcs és tapasztalt vezetésével nemzeti és demokratikus forradalmat valósított meg, amelynek minden intézkedése egyben alkalmas volt arra, hogy a szocialista forradalom kiinduló pontjává váljék. Elég, ha az 1945 esztendő fő eredményeire, a nemzeti bizottságoknak, mint az államhatalom népi szerveinek rendszerére, az ipar döntő részének és a pénzügyeknek az államosítására, az elkobzott földeknek a dolgozó parasztok közötti kiosztására, a Szovjetunióval való együttműködésen és szövetségen alapuló új külpolitikára utalunk. ) Ezt a fejlődést, a nemzeti ás demokratikus forradalomnak szocialista forradalommá való átalakulását tetézte be aztán Csehszlovákia dolgozó iiépének a reakció felett aratott februári döntő győzelme, amely a burzsoáziát teljesen kizárta a politikai hatalomból, további államosítással, valamint új földreformmal megfosztotta azt gazdasági pozícióitól. A gyorsan kialakuló, immár szocialista termelési viszonyok lehetővé tették a termelőerők rohamos fejlesztését iparunkban, mezőgazdaságunkban, külkereskedelmünkben egyaránt. Tíz esztendeig tartó szívós, sok nehézséggel járó, sokszor veszélyes, a világbékét is fenyegető külpolitikai körülmények között lezajlott építő munka eredményeképpen megállapíthatjuk, hogy pártunk XI. kongresszusának küszöbén fennállanak a szocializmus építése befejezésének leglényegesebb feltételei. Melyek ezek a feltételek ^ n Mindenekelőtt a szocialista terľai melési viszonyok uralkodó jellege. A mezőgazdaságban fennálló egyes maradványoktól eltekintve hazánk termelésének minden más ágazatában megszűnt az embernek ember által való kizsákmányolása, sőt jelentős mértekben — a mezőgazdasági földek kétharmadán — szocialista nagyüzemi gazdálkodást vezettünk be. A mezőgazdasági földek megmaradt egyharmadától és szórványos kisipari tevékenységtől eltekintve, tehát hazánkban szocialista termelési viszonyok uralkodnak. Ennek a változásnak a természetes következménye az osztályösszetétel megváltozása: a kizsákmányoló osztályok rt^radványainak felszámolása a közel jövő kérdésévé vált, Az egyre izmosodó munkásosztály mellett kialakuló szövetkezeti parasztság osztálya és a dolgozó értelmiség rétege jellemzi ma hazánk lakosságának osztályösszetételét. Rövid idő kérdése, mikor sikerül még az egyénileg dolgozó kistermelőinket meggyőznünk a szocialista nagyüzemi termelés kétségtelen és szemmellátható előnyeiről. A szocialista termelési viszonyok megteremtése elősegítette a termelőerők páratlan méretű fejlesztését. A számok és az eredmények mindenki előtt ismeretesek. Az egy főre eső nagyobb termelés lehetővé tette az egy főre eső személyi és közös fogyasztás megfelelő emelését, az anyagi és a kulturális életszínvonal lényeges, az élet minden területén érezhető fokozását. p zek azok a lényeges feltéteľ lek, amelyek lehetővé tették, hogy pártunk a Szovjetunió Kommunista Pártjának 1936 évi nagyjából hasonló helyzetben és adottságok között hozott határozataihoz hasonlóan kitűzhesse a szocializmus építése befejezésének feladatát. A szovjet példa egyben szemléletesen azt is megmondja, hogy ez a feladat nem rövid lejáratú és korántsem nehézségektől mentes, hogy a szocializmus építésének befejezése nem csökkenő mértékben megköveteli a még előttünk álló problémák helyes és konkrét kitűzését, azok sorrendjének és kölcsönös arányainak megállapítását. Melyek főbb vonásokban ezek a feladatok ? Mindenekelőtt el kell érnünk, hogy teljes mértékben szocialista termelési viszonyok valósuljanak meg ott is, ahol még egyéni kistermelés folyik. Gyakorlatilag ez annyit jelen*,'"ftofjjj mezőgazdaságunkban is a szocialista nagyüzemi termelés legyen a döntő'. Ezzel párhuzamosan fel kell számolnunk a kulákságot, mint osztályt, A nagyobb bőséget, jólétet természetesen csak az egy főre eső nagyobb termelés adhatja meg. Ennek megfelelően fejlesztenünk kéli termelőerőinket a legkorszerűbb technika minél tökéletesebb alkalmazásával. A harmadik, de egyben legnehezebb feladatunk a szocialista ember megteremtése, mert önmagában sem a termelési viszonyok átalakítása, sem pedig a termelőerők fejlesztése még nem jelenti a szocialista embertípus kialakulását egész társadalmunkban. Ezen a téren, az ideológiai nevelés, a politikai öntudatosítás, a kulturális forradalom betetőzése terén még mindig igen bonyolult és nehéz feladatokat kell megoldanunk. Az ebben a vonatkozásban elérendő eredmények lesznek elsősorban a fokmérői annak, mikor beszélhetünk majd a szocializmus építésének eredményes befejezéséről és az átmenetről a további feladatok felé: a kommunista társadalom alapjainak megteremtéséről. P

ártunk tézisei értelmében ezek volnának a szocializmus építése befejezésének fö feladatai. A XI. kongresszus mai napon kezdődő munkájától függ. hogy minél pontosabban és konkrétabban meghatározza az e célok eléréséhez vezető valamennyi eszközt és módot. Azok a rendkívül gazdag és értékes történelmi tapasztalatok, amelyeket pártunk közel négy évtizedes munkájában szerzett, amelyek alapján dolgozó népünket győzelemről-győzelemre vezette, az a közel másfél évtizedes gyakorlat, amellyel pártunk a szocializmus eddigi építése folyamán a fennálló bel- és külpolitikai feltételek alapos mérlegelése és elemzése alapján a közvetlen feladatokat meghatározta, de mindennél inkább maguk áz eredmények, amelyek egy egész világ számára érthető nyelven beszélnek, biztosítékai annak, hogy Csehszlovákia Kcmmun'sta Pártjának XI. kongresszusa is maradéktalanul meg fogja oldani feladatát. Sz. L. m iH mW Gyurcsó István : PÁRTUNK XI. KONGRESSZUSÁRA Kicsiny az otthon, aprócska család, öt ember, ennyi ci közvetlen gond, üzenetemben mindazok jószavából küldök egy keveset, ij kik jártamban, keltemben velem szót értettek y és ugyanazt mondták, mit én sem mondok h másképp: — a Párt kongresszusának tisztelet adassék! — N jí — Költő, ha szól s szívében piros lángok égnek, és forró lobogását nem küldi az égnek, de azoknak szítja, kik jó melegedésre összébb húzódnak, tán, hogy rakjanak a tűzre: ilyenkor mindegyik szó, egy régi gondolat, mi hosszú időn át keresett medret, utat, hogy sok apró szikrából, nagy tábortűz lássék, s a beszélgetők közül már egyik sem fázz ék. — A szikra száll, csendes szó, igéret mindarra: Pártunk számítson rám — a sok közül olyanra —, ki jártában, keltében élesztgető szóval, akár csendes hittel vagy hangos riadóval, társul hívja mindolyan társát, hazánk fiát, ki otthonának vallja ma Csehszlovákiát: társul a magyart is a nagy tábortűz köré, a béke ügyét védő kommunisták közé; s úgy szeretném, ha fiam is utat találna, ha szárnyára emelné a tudomány szárnya, s ha a lányom sem maradna hátul kullogó vagy talán könnyelműröptií pillangó, bohó, hogy apáikra úgy gondoljanak fiaink, mint tisztelettudó és adó utódaink, hogy bennük folytatódjon szocializmusunk, — ha már annyi év jön, hogy mi mind • elfáradunk, akkor majd ők, az ifjú kommunista győzök legyenek a sorban az első zászlóvivők, hogy mi, a becsült elődök, boldogan állva, de óvó szemekkel még akkor is vigyázva, szívünkben örömmel, hogy a munkásmozgalom, — bár ezer sikoltó jaj és szörnyű fájdalom, hőseink siratása, temetése után —, megszülte jövőnk és az utódoknak csupán kommunista szívünkből nyert hitünk igazát kell a nagy műhöz adni és rakni a falát acélból, vasból, hogy dallal, virággal ékes városok, ligetek hirdessék a mi véges — végtelen távlatainkat térben, időben, múlhatatlanul az utódok erejében, amikor már a természet örök titkait is lebírva, gyöngyös pártát a meteorit millióiból szőhet a legény a lánynak, hogy itt a földön e fény is űzze az árnyat... ... A szikra száll, fényében látni már a jövőt, de sok még a dolgunk itt, hogy a jelen időt eligazítsuk s teremtsünk olyan holnapot, melynek íme most vágunk egy újabb ablakot... £ D § I I 1 S További kommunista és munkáspártok kíildöttsé ei érkeztek Prágába (Folytatás az 1. oldalról) Prágába érkeztek továbbá Brazília, Jordánia, irak, Szíria, Libanon és Algéria kommunista pártjainak képviselői. * * * Tegnap 'élelött további pártküldöttségek érkeztek Prágába. Bulgária Kommunista Pártjának küldöttségét Rajkó Damjanov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja, « Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első alelnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Szpasz Goszpodov. a BKP KB póttagja, a BKP plovdivi városi bizottságának titkára és Sztojan Kararizsov, a Bolgár Népköztársasúj rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete. A Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségét Ignacy Loga-Sbwinski, a LEMP Központi Bizottsága politikai irodájinak tagja, a Központi Szaks ervezeti Tanács elnöke vezeti. A küldöttség tagjai: Franciszek Blinowski, a LEMP Központi Bizottságának teija és Franciszek Mazur, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott prágai nagykövete. Mind a két küldöttséget Václav Koppcký, a CSKP KB politikai irodájának ta '•>, Ľudmila Jankovcová, a CSKP KB politikai irodájának póttagja, Jiŕí Hendrvch é Bruno Köhler, a CSKP KB titkárai, valamint a CSKP KB további tagjai és dolgozói fogadta'- a ruzyni -epülőtéren. A Román Munkáspárt küldöttségét Alexandru Draghici a Román Munkáspárt Központi Bizottsága politikai irodájának tagja vezeti. A küldöttség tagjai Pavel Cugui és Ilja Verdet. * # * A Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét Fock Jenő, az MSZMP politikai irodájának tagja, a Központi ttsáq titkára vezeti. Tagja: Kiss Dezső, a Központi Bízolts q tagja és Scherzer Lajosné, a Központi Bizottság tagja. * * * A mongol pártküldöttséget C. Dü gersüren, a Mongol Népi Forradalm' Fárt Központi Bizottsága politikai iro dájának tagja vezeti. Tagjai Ch. Musachan a Központi Bizottság tagja és Sz. Kavdan, a Mongol Népközársasá'j csehszlovákiai nagykövete. A küldöttségeket a CSKP KB képviselői és dol gozói fogadták. ÜJ SZ

r' 3 * 1958. június Ja