Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-13 / 131. szám, kedd

Teljesítik a pártnak tett ígéretüket — Nem elég, ha a párt politikája helyes, helyesen is kell azt „apró­pénzre váltani" — mondja Jozef Krasula elvtárs, a trenčíni Viliam Široký Ruhagyár üzemi pártszervezet bizottságának elnöke. S valóban, a tervért folyó harcban ma sokkal jobban támaszkodnak a munkások kezdeményezé­sére, mint régebben. Alig van olyan párttaggyülés, amelyen jónéhányan el ne mondanák tapasztalataikat. Van is miről beszélniök, hiszen az üzem dolgozói — fiatalok és idősebbek — egyaránt szeretnek versenyezni. Külö­nösen akkor, ha a műszakiak biztosítják ehhez a feltételeket. Vetélkedni csak akkor lehet igazán, ha az ember tudja, mi a feladata, tudja miért harcol. Azt talán mondani sem kell, hogy elsősorban a pártcso­portbizalmiak jó, célravezető, meggyő­zőmunkája nyomán születhetnek újabbnál újabb eredmények, amiben nincs hiány az üzemben. Jó híre van a gyárnak. Az ered­mények valóban szépek. Nemcsak a feladatokat, hanem ígéretüket is tel­jesítik. Elhatározták ugyanis, hogy az SZLKP kongresszusa és a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére az év végéig 2 millió 876 ezer 555 koronával csök­kentik az önköltséget. Sok-sok apró, látszólag nem is olyan nagy jelentő­ségű intézkedéssel, a tervszerű, alapos munka eredményeként már az első negyedévben 558 501 korona megtaka­rítással büszkélkedtek, pedig a ver­seny még csak most, a kongresszus előtti napokban kezd igazán kibonta­kozni. Minden lehetőség megvan ah­hoz, hogy ígéretüket meg is tetőzzék. Az üzemi pártszervezet bizottsága Igen nagy gondot fordít arra, hogy a kommunisták, munkások és a gazda­sági vezetők jó példát mutassanak, őrködjenek afelett, hogy a termelés­ben mindenki megállja helyét, telje­sítse feladatát, kötelességét. A CSKP KB tevékenységéről szóló beszámoló téziseinek tanulmányozása során az üzem kommunistái megértették, hogy a termelés pártellenőrzése nemcsak a pártbizottság, hanem minden párt­tag ügye. S most egyre jobban be­hatolnak a termelés és a gazdálkodás kérdéseibe. Természetesen sajátos mó­don foglalkoznak a termelés kérdésé­vel. Nem műszaki-gazdasági intézké­déseket tesznek, mint az igazgató, a mérnökök, vagy a műszaki dolgozók, hanem mindenekelőtt az emberekkel törődnek. Arra nevelik a dolgozókat, hogy öntudatosan végezzék munkáju­kat. Megértetik velük, milyen szere­pük van a termelésben s ezzel a jólét növelésében, mi a jelentősége a mun­kafegyelem megszilárdításának, a ta­karékosságnak, a termelékenység nö­velésének, az önköltség csökkentésé­nek. A pártcsoportok és azok tagjai elsősorban a dolgozók nevelésével, al­kotó, ' kezdeményező készségük, aktivi­tásuk fejlesztésével segítik a terme­lést. Természetesen a gazdasági ve­zetők beszámoltatása továbbra is na­gyon fontos. De ez csak egyik oldala az ellenőrzésnek. Az eredményes be­számoltatáshoz is az kell, hogy a párt­szervezet bizottsága a pártcsoportok, a műhelyekben dolgozó kommunisták segítségével alaposan ismerje a ter­melési kérdéseket, üzemük lehetősé­geit, termelésük helyzetét, problémáit. Minél jobban ismeri a pártbizottság ezeket, annál jobb és kézzelfoghatóbb tanácsokat, javaslatokat tehet a gaz­dasági vezetőknek a feladatok megol­dásában. Ezzel megnő a gazdasági ve­zetők előtt a pártszervezet tekinté­lye, magukévá teszik a pártszervezet, a kommunisták tanácsait. A sok jő tanács közül említsünk meg legalább egyet. Ján Jurga elvtárs az egyik csoport- és aztán párttagyűlé­sen arról beszélt, hogy a férfi és női ruha készítésénél mindenütt 14 mm-es szegélyező szalagot kénytele­nek használni, mert az anyagbeszer­ző-osztály dolgozói nem fordítanak kellő gondot a szükséges anyagok beszerzésére. Pedig sok helyen 7 mm-es szegélyező szalag kellene. Jur­ga elvtárs felszólalása nyomán az igazgatóság kivizsgálta a hiba okát és megtette a szükséges intézkedése­ket. A munkások részvétele a gyár ügyeinek intézésében természetesen nemcsak a különféle értekezleteken történik. A legtöbb munkás először is tetteivel, mindennapos munkájával, fegyelmezett magatartásával szól hozzá a gyár ügyeihez. Miért hangsúlyozzuk mégis azt, hogy a dolgozók a párt­taggyűléseken, vagy a termelési ér­tekezleteken mondják el tapasztala­taikat? Mert ezek az értekezletek az üzemi demokrácia formái, ahol min­denki — beosztásra való tekintet nél­kül — a tulajdonos jogán beleszólhat az egész műhely, az egész gyár mun­kájába, s a munkások javaslatait, ta­pasztalatait, bírálatát egyetlen gazda­sági vezető, mérnök, vagy más mű­szaki dolgozó sem nélkülözheti. Sokszor halljuk, erre vagy arra, ilyen vagy olyan gyűlésre nem lehet „receptet" adni, s mégis a jó párt­csoport- vagy termelési értekezletnek igenis van „receptje". Megkérdeztünk néhány pártcsoportbizalmit és szak­szervezeti funkcionáriust, hogyan le­het vonzóbbá, jobbá tenni az értekez­leteket úgy, hogy minden munkásnak kedve legyen részt venni rajtuk. Ked­ve legyen vitázni és szívesen mondja el véleményét? Szinte egyöntetűen a következőket mondták: — Az érte­kezlet előadójának egyszerűen és vi­lágosan kell ismertetnie a feladatokat, esetleg a várható nehézségeket, mert a jó beszámoló az eleven vita alapja. !§ Továbbá minden hozzászólást figye- § lemmel meg kell hallgatni. A_helyes | javaslatokra, bírálatokra gyorsan és ^ tettekkel kell válaszolni. A helytelen, ^ megvalósíthatatlan kívánságokról, | jogtalan követelésekről félreérthetet- | lenül meg kell mondani, miért nem > teljesíthetők. Ha a munkások látják, ^ hogy szavukat meghallgatják, figye- | lembe veszik, akkor elmennek az ér- | tekezletekre, szívesen elmondják vé- ji leményüket. Amerre jártunk az üzemben, való- | ban meggyőződhettünk róla, hogy a fe gazda felelősségének növekedése a ^ rendet és a fegyelmet is erősíti. Nem ^ lebecsülendő eredmények ezek, de a | pártbizottság nem nyugszik babér- ^ jain. Az utóbbi ülésen — igen he- ^ .. SEVjuKS ssrsa j Ünnep után a bratislavai Gumonban munkájára irányította a figyelmet. & A beszámolóból és különösen a vitá- i Örömteljes volt az idei május 1-i ból kitűnt, hogy Štefan Dalik, Jar- S felvonulás. Bratislava utcáin a 150 mila Chalupečká, Ján špaček, Hanzlí- I ezer embert számláló felvonulok kozott _ , . . .. ... " ... s a volt Gumon-uzem dolgozol is ott cek és meg jonehany partcsoportbi- S - r^u Michaľanyban, a Torysa folyó partján kezdte meg két évvel ezelőtt a mun­kát egy új gyógyszergyártó üzem, az Imuna. Azóta már sok gyógyszer került ki a gyárból, többek között tetanusz, influenza, szamárköhögés és más betegségek elleni oltószerek. Nemrégen azonban megkezdték a vérderi­vátok készítését is, aminek jelentős szerepe van a ragályos sárgaság és más fertőző betegségek elleni harcban. Képünkön azt a részleget mutatjuk be, amelyben ampullákba töltik a kész oltóanyagokat. J. Kočiš (ČTK) felv. ceK es meg jonenany partcsopoirm- ^ meneteIne k büszkén, rögtön a Kab­zalmi helyes politikai magatartásának, ^ io-gyár dolgozói mögött. Aki oldalról kezdeményezésének köszönhető, hogy ^ nézte ezt az ujjongó, virágos és tán­nemcsak a pártcsoport-, de a terme- § coló tömeget, bizony sok szépet lát­lési értekezletek is egyre jobban be- ^ hatott. Alig győztük olvasni az egy­töltik hivatásukat. Nem véletlen, hogy * m? s után eIvonul 6 t ü, z® m® k dolgozói­c ,, ... , ,, „ „ S nak transzparenseit, feliratait, melyek éppen azokban a műhelyekben van a ^ ^^ ot t% oU a öurnon-gyár piros legtöbb zökkenő, ahol a partcsoport- s betűkkel ír t transzparense is. Ezt bizalmi munkája a pártbélyegek szét- ^ olvastuk rajta: ' osztásában merül ki. Nagyon káros í; „Május l-e tiszteletére vállalt kö­jelenség ez, hiszen a pártcsoport- ^ telezettségünket a mai napig már bizalmi, mint irányító, bárhol dolgoz- & túlteljesítettük és több mint 1 zék is, tagjai, munkatársai nevelőjének ^ millió 500 ezer korona értékű áru­kell, hogy érezze magát és egyéni ^ v a[ termeltünk többet a tervezett­kezdeményező készséget kell felmu- | „él." tatnia a hibák eltávolításában. Helyes § A bratislavai volt Gumon-gyárnak tehát, ha a pártbizottság a tézisek ^ va n mivel dicsekednie. Már az év el­tanulmányozásával egyidőben a leg- | ső hónapjától, nemcsak hogy egyen­képzettebb. legkiválóbban dolgozó 5 letesen teljesítik a tervet, hanem túl munkásokat és műszaki dolgozókat § is szárnyalják azt Az év elejétől -„ s máig a nyerstermelés tervet 104,1 javasolja partcsoportbizalmiaknak es ^ szä z H aIékr a/'megnevezett. feladatok agitátoroknak. Hiszen a politikai mun- ^ tervét pedig 192,5 százalékra teljesí­kának, agitációnak akkor van igazi ^ tették. Hasonló jó gazdasági eredmé­ereje, ha a meggyőző szavak tettek- ^ nyeket mutatnak fel az önköltség és kel párosulnak ^ a selejt csökkentésében is. Ha azon Ily módon erősödik majd tovább Š !? a n v-égigmegyünk a Sz egye , . ... , , J . . S uzemreszlegein, ez az eredmény se a kommunisták befolyasa. a partszer- ä hol sem tükrö ződik vissza a villám­vezet vezető szerepe az üzemben. ^ vag y faliújságokon, felhívásokban Erdősi Ede § vagy lelkesítő jelszavakban. Nem lát­^ juk a legjobb munkások fényképeit, —— § feliratokat, amelyek az egyes műhe­Szorgalmas asszonyok vöknek ez kell, frissen jó A nnak idején egy új­ságíró meglátogat­ta a szövetkezet teheneit gondozó asszonyokat, s miközben munkájuk iránt érdeklődött, többek között nem győzte. Az idő hajtott az eredmények mutatják minden. No, meg aztán a megkérdezte: és nekünk még negyven meg, és így tovább. — Kü- szövetkezet is többet kap — No, asszonyok, most hektáron töretlenül volt a lönben is — jegyzi meg érte így, mintha fonnyadt, mondják meg, ki a legjobb kukoricánk. Ekkor jöttek —, most az asszonyokról mondjuk egy-két napos fejőnö? az asszonyok. Az állandó van szó. S ismét ebbe az terméket adna a piacra. — Nincs közöttünk kü- munkásokon kívül vagy irányba tereli a szót. Es asszonyaink ezt tud­lönbség — válaszolták az hetvenen a faluból. Egy-pár — Ami a leglényegesebb, ják... Vagy például: Szö­asszonyok. — Vagy mind nap alatt le is törtük... Szövetkezetünknek sokat vetkezetünkben eddig nem jó, vagy mind rossz. Lám, ezek az asszonyok, jelent a dohánytermelés. Itt tenyésztettünk kacsát. Az Ez Mihályfán történt, s Majdnem egytől-egyik ki- van nagy szükség az asszo- asszonyok azzal jöttek: te­a napokban is megismétlő- vonultak. Aki csak tehette, nyok munkájára. És ami nyéssziink csak kacsát is, dött ez a kis epizód. Mén a szövetkezet segítségére igaz, igaz, az asszonyok nem ez is hoz valamit a ház­a szövetkezet elnöke sem sietett. S a szövetkezet el- húzódoznak a munkától, hoz. Es mindjárt kétezret, tett megkülönböztetést, sőt nöke tovább bizonyít, mín- A mult években szépen be- Megvallom, egy kicsit sok­— az újságíró nem kis den szavából kicsendül az kapcsolódtak a dohány pa- nak tartottam egyszerre, de bosszankodására — kezdet- elismerés. lántálásába, jól ápolták Procházka Rozália és Mé­ben úgyszólván harapófo- — A teheneket nagyobb- egész éven keresztül — száros Júlia elvállalták, góval kellett kihúzni egy- részt asszonyok gondozzák, egészen az elszállításig, mondván, hogy majd ők egy szót az elnökből. És mondhatom — jól. Gé- Most is rájuk támaszko- megmutatják. így aztán sa­S amikor ezekből a „szűk pekkel fejnek. Ogy mellé- dunk. Holnap már meg is szavakból" valamit sikerült kesen megemlíthetem, hogy kezdjük a palántázást, kihámoznom, a következő minden törekvésünk arra — Hány hektáron? , , . .. S lyek sikereiről, kötelezettségvállalá­lik minden — folytatja az % sair ó, beszélnének. Az idegen, aki az elnök. - Azért kelnek ko- fc üzemrészlegeken végigmegy, azt ran, hogy friss termekeket., s hin n- h SZ Ocialista munkaverseny adhassunk a piacra. A ve- ^ jtt nem j s , étezjk Pedig nem így va n v A munkaverseny havi értékelé­sekor nemcsak a mester van jelen, hanem a szakszervezeti. csoport bizalmija és gyakran a műhely dol­gozói is. Így objektívabb az érté kelés és érvényesül az alulról jövő bírálat. rövid mondatot jegyeztem irányul: — Ahol csak lehet, fel: „A szövetkezetben kihasználjuk a gépeket, harminc nő dolgozik." Et- — Mennyi a tejhozam? tői nem igen lettem oko- — Két ezerhét százötven — Tizenkettőn. — S mikor fejezik be? — Két héten belül. Az elnök szava végül is ját magunk erejéből felépí­tettük a kacsahizlaldát. Már ezer kacsa benne is van, s rövidesen meglesz a má­sik ezer is. f\sszegezzük " svet az ege­szet, számolga­tunk s a végösszeg ezt sabb. Mondom is az elnök- liter. Ennyi a tervezett is, annyira megeredt, hogy szé nek: de a z asszonyok vállalták, pen sorra vette a munka- "mondja: — Az asszonyok — Édes-keveset mondott, hogy ezt túlszárnyalják, helyeket, ahol asszonyok becsületes munkája, kezde­Bizonyára rossz munkát Versenyre hívták a járás dolgoznak, s csak akkor ményezése a szövetkezet­végeznek az asszonyok, többi szövetkezetét. tartott rövid szünetet, ami- nek több tíz-, sőt mond­azért. — E z összefügg a sző- kor újabb kérdésre akarta hatjuk, minden túlzást mel­Erre aztán az elnök vetkezet tervevei — szol fordítani a szót. Most ép- • rózve, több százezer korona szempillája megrebbent s közbe Havran elvtársnö, a pe n Havranné mond vala- jövedelmet hoz Az asszo­nyomban észrevettem, hogy -nobizottság elnöke, aki ed- mit a kertészetről és én „yok a növénytermelésben megcáfolja állításomat. dtgi beszélgetesunk folya- kapok az alkalmon. és a z állattenyésztésben — No, no'. Nem egészen man a szövetkezet elnöke- _ Hallom, a kertészet- eaua rá nt de másutt is úgy — mondja egy kis idő vei egyszer kardoskodott, ben i s csupán nők dolgoz- meaálliák heluiiket múlva. Jó munkát végez- máskor meg szolasra ba- nak a kertész kivételével. _ , ... " ' . nek azok. torította. - Négy év alatt J. íge n. Dics éretet érde- J a* , e l™ k mindezt nem — ??? akarjuk teljesíteni az öt- m ei n ek. Tőlük függ, mi- Aicsekveskeppen mondta el, Az elnök rám néz, majd éves terv feladatait. lyen jövedelmet könyvel a hanem azért, hogy bebizo­nyítsa: — A mihályfai asz­elmosólyodik. S mitítán ci­garettára gyújt, elkezdi: szövetkezet elnöke bői. — Hát jó. De akkor a erre ismét perbe száll Hav- — Korán, már négy óra- _ „ múlt év őszével kezdem, rannéval, hogy hát miért kor kelnek - jegyzi meg mnnK al UK a< a jovooen Ogy összegyűlt akkor a kell ilyesmiről beszélni, Havranné. munka, hogy a szövetkezet korai a dicsekvés, azt majd — A szezonban ezen mú­Tt7iedermann Gyula, a a szövetkezet a kertészet- ' yy MflmrffoW PinülcR hla. szonyok szorgalmasak s a szövetkezet megbecsüli is számít rájuk. KEREKES ISTVÁN I § A munkások ezeken az értékezlete­^ ken bátran beszélnek azokról a ne­§ hézségekről, amelyek hátráltatják § munkájukat. Ha nincs elég alkatrész, § vagy ha a kooperációs üzemektől ^ sok selejt érkezik, bizony nagy itt ^ a vita. Ilyenkor a dolgozók felkérik i az igazgatót is, hogy jelen legyen a i műhelyek értekezletein, hogy azon­^ nal intézkedhessen, ha valami a mű­§ hely hibáján kívül nem megy a terv ^ szerint. De nemcsak az igazgató, i hanem a pártbizottság is a legna­^ gyobb figyelemmel kíséri a termelés § menetét. Nemrég a Csabi Porcelán­^ gyártól selejtes alkatrészeket kap­^ tak. Ebben az esetben a pártbizott­^ ság lépett közbe, amely, mondhat­5 juk, helyesen használja ki ellenőrzési 5 jogát a termelés irányításában. ^ Az elvtársak megírták a Csabi Por­^ celángyár pártbizottságának, hogy ^ üzemlik selejtet gyárt és kérték, § járjanak közbe, hogy többször ez | ne történjen meg. ^ Sikerrel végződött a ružomberki i Technocelpap üzemi pártszervezeté­^ hez intézett felhívás is. Ebben az § esetben a pártbizottság közbelépésé­6 re határidőre megkapták a szüksé­Š ges nyersanyagot. ^ Több esetben a pártbizottság tagjai § személyesen látogattak el a koo­^ perációs-iizemek pártszervezetei­^ hez, hogy ott megbeszéljék az ^ anyagellátásból eredő hibák kikii­§ szöbölésének módját. § Az említettekből láthatjuk, hogy a & pártbizottság ezen a téren aktív i munkát végez. És ez a termelési terv egyenletes teljesítésében mutatkozik meg. Hasonló jó munkára lenne szükség a propagáció terén is. Az üzemnek van mit propagálnia. Hisz most, á XI. pártkongresszus előtt kell, hogy az a lelkesedés, amellyel az üzem dolgozói május l-re készültek, tovább­ra is fokozódjék. Nem elég csak ki-? hirdetni, hogy ilyen, vagy olyan kö­telezettségvállalással köszöntjük ä XI. pártkongresszust. Ezt a kötele­zettségvállalást minden munkásnak ismernie is kell, hogy teljesíthesse. Hisz nem kis dolgokról van szó, ha­nem arról, hogy a második negyed­évben is magasan túlteljesítsék a nyerstermelés tervét. Az üzem dol­gozói elhatározták, hogy a második negyedévben a nyerstermelési tervet 103 száza­lékra teljesítik, ami 834 ezer ko­rona értékű többtermelést jelent. Az önköltséget 80 ezer koronával akarják csökkenteni és a selejtet is 0,25 százalékra. Hogy ezt a kötelezettségüket is becsületesen teljesíthessék, szüksé­ges a fiatal munkásokat is nagyobb mértékben bekapcsolni az építőmun­kába. S ha már fiatalokról van szó, úgy még egy kérdést kell felvetnünk: amikor megkérdeztem Miroslav Kla­čanský elvtársat, a CSISZ-bizottság elnökét, hogy hány CSISZ-tag van az üzemben, azt a választ kaptam, hogy 160, de olyan fiatalok, akik koruk szerint a CSISZ-ben lehetnének, vannak még 320-an. Nagy részük fiatal lány. S ezek között a munkások és munkásnők között alig találunk egy-két párttagot. Hogy miért? A pártbizottság szerint a fiatalok között nehezen lehet olyat találni, akit a pártba felvehetnének. Igy az­tán nem csoda, hogy tavaly mind­össze 7 munkást vettek fel á pártba Az idén már 7 tagjelölttel bővült a pártszervezet és az év végéig még további hármat akarnak felvenni. De mindez nem elegendő. Még ak­kor sem, ha ez a tavalyi helyzet­hez kéj>est javulást jelent. Tavaly a Kábel-gyárban, mely nagyságra nézve a Gumonhoz hasonló, 29 párttaggal bővült a pártszervezet és az idén újabb 30-35 munkást vesznek fel a párt soraiba. A Gumón pártbizottságának ezen a téren példát kell vennie a testvér­üzem pártbizottságának munkájáról. Egy hónappal ezelőtt a 710-es üzemrészlegen a fiatal munkások és munkásnők ifjúsági műszakot szer­veztek, mert az említett műhelyben rossz volt a tervteljesítés, nagy volt a mulasztás, sok a selejt és az ön­költség. Csak másfél hónapja dolgo­zik itt az ifjúsági műszak, Bohunšká CSISZ-tag munkásnő vezetésével és máris szép eredményeket mutatnak fel. Fel kell karolni az ifjúság kezde­ményezését, helyesen kell propagál­ni az egyes üzemrészlegek eredmé­nyeit és akkor biztosan találnak majd követőket is és magukkal ra­gadják ebben az akcióban üzemük egész fiatalságát. Ezek között a fia­talok között akad nem is egy, aki méltó a pártba való felvételre. Ha a Gumon-üzem pártbizottsága a jö­vőben nagyobb gondot szentel majd ennek a kérdésnek is, úgy valószínű, hogy az elkövetkező hónapokban még nagyobb sikert fognak tudni felmu­tatni. H. S. \(JJ SZÖ S * 19S 8' május 13.

Next

/
Thumbnails
Contents