Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-09 / 128. szám, péntek

AKIK SOKAT ADNAK, SOKAT IS KAPNAK • * * „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel" — ha kevés a földed, gazdálkodj jobban rajta és több hasznot hoz. Az előbbi mondat első fele közmondás, a másik fele is nagy igazság. Az utóbbit a Banská Bystrica mellett fekvő královai szövetkezetesek is bebizonyították. Nekik igazán kevés földjük van. Mindössze 220 hektár, s ebből is csak mintegy 100 hektár a szántó. Amellett a kevéske földjük se terül el sima terepen, ellenkezőleg, nagyrészt felfelé nyújtózkodik a hegyoldalon, ahonnan a házak teteje felett jól látni a Garam folyó ezüstösen fénylő szalagját. A sziklák a hegyoldalban makacsul ellenállnak minden terjeszkedési akaratnak. A szövetkezetesek nem növelhetik a megművelt határt. Ámde a sziklák mégsem tudtak gátat emelni a mezőgazdasági termelés fokozásának, mert a szövetkezetesek tudással párosult akarata erősebb volt a sziklánál. Nem ment könnyen a dolog. Eleint3 a kral'ovai szövetkezet is kezdeti rehézségekkel küzdött. — Nem lesz belőlünk semmi — riondta a tagok egy része s a vezetik sem bizakodtak mindannyian. Ez azután meglátszott a gazdálkodáson i;i. Az eredmény valóban nem volt tlztató. Ennek ellenére a szövetkezetben mégis akadtak olyan emberek, akik a* közös gazdálkodásban 1 itták a jövőt. Ilyen ember Kováčik B ál, a mostani elnök. Sokat hangoztatta: - Nekünk az állattenyésztésre kell fsrdítani a figyelmet. Egészséges fajt Hatokat fogunk tartani s a növénytermelést á bőséges takarmányalap t iztosítására állítjuk be. A tagok egy részének tetszett a határozott beszéd, a másik része, ha nem is lelkesedett, nem is ellenkej;ett. Üj vezetőség került a szövetkezet élére, amely nemcsak új intézkedéseket hozott, de új lendületet is a munkába. Az új vezetőség a kommunisták meggyőző munkájával elérte, hogy a tagság beleegyezett a laza normák megszilárdításához, a háztáji gazdaságok rendezéséhez. Ezzel elérte, hogy a tagok figyelme, érdeklődése teljes egészében a közös gazdaság felé fordult. * * * Az elnök, aki a zootechnikusi teendőket is ellátja, betartotta szavát. Arra helyezte a súlyt, hogy valóban fajállománya legyen a szövetkezetnek. Állatgondozókul olyan embereket javasolt, akik szeretik az állatokat, törődnek velük. Ha eleinte 1 kevesebbet is értettek munkájukhoz, tanítgatta, ellenőrizte őket. Megmagyarázta nekik, mit jelent a pontos munka, a helyes takar- * mányozás. Ügyelt arra, hogy min- * den fejőstehén annyi takarmányt * kapjon, amennyit hasznosítani tud. * Ezért' az állatgondozók három csoportba osztották a szimentáli fajtájú teheneket. Az első csoportba a legk jobban tejelő tehenek kerültek, a harmadikba a leggyengébbek. A fejős teheneket Gavčik János J , gondozza, a növendékállatokat Spi- i šiak János. Mindketten idősebb em- j berek, de fiatalos lendülettel, nagy £ akarással végzik munkájukat. Gyakran tanácskoznak. Spišiak nem egyszer hívta fel Gavcík figyelmét egyik-másik növendékállat tulajdonságaira, hogy az jól ismerje, mire hozzá kerül. Az ember el sem hinné, milyen fontos ez. Gavčík még arra is ügyel, hogy a fejőstehenek jókarban legyenek, de ne hízzanak el. A kövér tehén csak a vágóhídra jó, de nem a tejhozamra, a sovány tehén meg éppen semmire se jő. Lám milyen sok dologra kell figyelni, ha komoly eredményt akarunk elérni. Egész tudomány ez. S a král'ovaiak valóban sokat tudnak. * * * Míg 1952-ben még 2.60 koronába kerüit a szövetkezetben egy liter tej előállítása, tavaly már koronán alulra szorították az önköltséget literenként. tejet értek el tehenenként, tavaly már 4909 literre emelkedett az egy-egy tehéntől kifejt évi tejmennyiség. S figyelemre méltó, hogy a tejhozam emelkedésével szemben csökkent a feletetett takarmány mennyisége. Valóban így van, a takarmányfogyasztás kisebb. Ez azért van, mert megváltozott a takarmányozási technika, jobb a takarmány minősége, az adagok összetétele, nagyobb a takarékosság. Tavaly egy fejőstehén egész évi takarmányozása mintegy 3000 koronába került, s az állatok gondozásával járó egyéb költségek tehenenként további 18Ó0 koronát emészttettek fel. Ezzel szemben a szövetkezet jövedelme tehenenként meghaladta a ,10 ezer koronát. Elég, hacsak annyit jegyzünk meg, hogy a 36 tehéntől kifejt tejért járó pénzbevétel fedezi az összes munkaegységekre kifizetett összeg felét. Ez pedig nagy szó, ha tudjuk, hogy a szövetkezet a természetbenieken kívül 36 koronát fizet munkaegységenként a tagoknak. Krnáč János agronómussal beszélgettünk a gazdasági épületek közé szorult szűk udvaron. Kevés itt a hely. Odakint a határban nagy érték a föld. Az üj tehénistállót olyan helyen építették föl, ahol a telek nem kanyarított le a termőföldből. A szántóföld 32 százalékán termel takarmányt a szövetkezet. Silókukorica, őszi és tavaszi keverékek, lucerna és egyéb herefélék, meg takarmányrépa teszik változatossá a takarmányalapőt. Takarmányrépából tavaly is 650 mázsa termett hektáronként, a herefélék pedig 50 — 60 mázsás termést hoztak hektáronként. Azonkívül állandóan gondozzák a legelőt és a réteket. A réteken 40 — 50 mázsa széna az átlagos hektárhozam. A szemes takarmány is jól fizetett. Árpából 28 mázsát, zabból pedig több mint 20 mázsát értek el hektáronként. A kitűnő takarmányalap biztosítja a lehetőséget, hogy egy-egy tehén a téli időszakban - 200 napon át naponta 6 kg szénát, 6 kg szalmát, 10 kg takarmányrépát, 20 kg silótakarmányt és 3 kilogramm abrakot kapjon. Természetesen nem mindegyik tehén kap egyforma adagot. Megemlítettük, hogy három csoportra vannak osztva. A jobban tejelő tehenek több abrakot kapnak, mint a gyengébben tejelők. Éppen itt mutatkozik meg a helyes takarmányozás ereje. Beszélgetésünk során szó esett arról is," hogy 1952-ben 100 liter kifejt tej után 5.5 munkaegységet kaptak a fejősgulyások, most pedig 2.5 munkaegységet kapnak. A kevesebb mégis kétszer annyi, mint a sok volt. Akkor kicsi volt a munkaegység értéke. Gavcík abban az időben alig kapott egy évre 15 ezer korona jutalmat, tavaíy pedig jóval 30 ezer koronán felül kapott. így van ez a többi szövetkezeteseknél is. A kráfovai szövetkezeteseket május elsején nagy megtiszteltetés érte. Munkaérdemrenddel lettek kitüntetve. Őszinte örömmel beszélnek a magas kitüntetésről és arról, hogy még többet akarnak tenni az építő munkában. Ok már túlteljesítették a párt által előirányzott termelési feladatokat, de tovább akarnak menni, hogy még többet adjanak az országnak, amely nemcsak anyagi javakban bőkezű velük szemben, de elismerésben is. MIKLYA JÄNOS Világrekorder bányászok között A hodoníni bányászok 1307 méteres előretörést értek el egy hónap alatt • Az új munkaszervezéssel nemcsak jó eredményeket lehet elérni, de a bányakombájnokat is sokkal jobban lehet gondozni Az ellentmondások helyes megoldása — előrehaladásunk mozgató ereje H

a szocializmus felépítésével kapcsocsolatos főbb feladatokat és problémákat egy fogalomba akarjuk sűríteni, akkor a társadalmi és gazdasági életünkben levő ellentmondások közös fogalma alatt foglalhatjuk okét össze. Ám ha társadalmi és gazdasági életünk ellentmondásairól szólunk, ha a szocializmus felépítésével kapcsolatos problémákat az ellentmondások fogalma alatt gyűjtjük össze, akkor szinte szükségszerű, hogy — ha csak rövid néhány szóval is — foglalkozzunk azzal: lehetségesek-e a szocializmus építésének, sót közvetlen megvalósításának időszakában ellentmondások? Miért szükséges a kérdést ilyetén való feltevése? Azért, mert sok emberben az a nem helytálló nézet vert gyökeret, hogy a szocializmust építő társadalomban, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban nem lehetnek ellentmondások, illetve, hogy csak a dolgozó osztályok és a hatalmuktól megfosztott kizsákmányoló osztályok még létező maradványai közti kibékíthetetlen ellentmondások lehetségesek. Helytálló ez a megállapítás? Semmiesetre sem. ^Mint a későbbiek folyamán látni fogjuk, társadalmunkban és gazdaságunkban ellentmondások vannak; az aztán más lapra tartozik, hogy egyes ellentmondások az antagonisztikus, tehát a kibékíthetetlen ellentmondások csoportjába, mások pedig Alig négy év alatt csaknem kétJ nem antagonisztikus ellentmondások csoszeresére szökött fel a tejhozam, f portjába tartoznak. Vannak a szocializmust mert míg 1953-ban évi 2780 liter * építő társadalomban is ellentmondások, ám A levočai új Tatrasvit Üzem két hónappal hamarább készül el í"""" "T

a2"' '"'""'1T' " "' '»"ľTil„ ~ megteremtéséhez egy nyílegyenes, asztalterv szerint erre csupán szeptember- + ú{ vezet semmifél

e A levočai új Tatrasvit Üzem építőinek kollektívája a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére elhatározta, hogy két hónappal meggyorsítja az üzem felépítését. A tető felrakására már június végén felkészülnek, habár a fi ben került volna sor. Az építkezési |] dolgozók Polóni István mester és a fiatal Jozef Grond/ak építésvezetőmérnök vezetésével már elkészítették az egész szuterént, raktárakat, öltözőket, éttermet, konyhát, garázst és a műhelyeket. Az 1000 négyzetméter terjedelmű termelőcsarnok fele már elkészült. Majer elvtárs ácscsoportjának és Michalkó kőműves és betonozó csoportjának szorgalmas munkája biztosítja, hogy a levočai építkezési dolgozók teljesítik kötelezettségvállalásukat és határidő előtt befejezik a Í

a szocializmus fölénye a kapitalizmussal ^ szemben a többi között éppen abban mui tatkozik meg, hogy a szocializmus — £ szemben a kapitalizmussal — jellegéből * kifolyólag képes az ellentmondások megJ oldására. i Az eddig elmondottakhoz még annyit te- gyünk hozzá: ne kutassuk most annak okát, honnan és miből kifolyólag áll fenn az a nézet, amely tagadta a szocializmust építő társadalmon és gazdaságon belüli nem antagonisztikus ellentmondások létezését, viszont meg kell állapítani azt, hogy ez a helytelen álláspont volt a többi között a megteremtője és táplálója annak a merőben hamis illúziónak, hogy a szocializmus és indokoltan állítják előtérbe a kapitalizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak ellentmondásait s a figyelmet azok helyes megoldására .ányítják. Mint az előbbiekben szó voit róla, az ellentmondásokat két csoportra osztjuk. Az egyikbe tartoznak az antagonisztikus, tehát a kibékíthetetlen ellentmondások, a másik csoportba pedig a nem antagonisztikus, vagyis azok az ellentmondások tartoznak, amelyeknek megoldása nemcsak lehetséges, hanem szükségszerű is, mivel ha nem nyernek megoldást, akkor antagonisztikussá válhatnak. És mert a szocializmus fokozatos megvalósításának során a társadalmunkon belüli antagonisztikus ellentmondások — mint amilyenek a kapitalista és a szocialista társadalmi " rendszer, valamint a dolgozó osztályok és a volt kizsákmányoló osztályok maradványai közötti kibékíthetetlen ellentmondások, amelyekből is a szocializmus erőinek kell győzelmesen kikerülniük, — mindinkább veszítenek súlyukból és jelentőségükből. ezért mindinkább a szocializmus fejlődésével kapcsolatos ellentmondások megoldása kerül előtérbe. \ ily sok szó esett az elmúlt évek során például a mezőgazdasági termelés növelésének szükségszerűségéről, egyrészt arról, hogy az állandóan növekvő szükségleteket csak a termelés szüntelen növelése által elégíthetjük ki, másrészt arról, hogy az ipari termelés és a mezőgazdasági termelés közötti aránytalanságok fékezik az egész népgazdaság egészséges fejlődését, líarhazánk bányászait, hanem a külföldi bányászokat is érdekli ez az esemény. Hiszen bányászok között eddig még soha el nem ért eredményt, 1307 méteres előrehaladást ért el Stanislav Babiček, František Mart za és Jozef Sokusek bányászkollektívája egy hónap alatt. Hogy a bányászathoz nem értő ember legalább hozzávetőleges képet nyerhessen az eredmény nagyságáról, tudnia kell, hogy az eddigi havi átlagos előretörés ugyanazon körülmények között mindössze 380—400 méter volt. Az eddigi világrekord 1304 méter volt és a tulai bányászok tartották. — Az eredmények elérését — mondja Stanislav Babiček, a győztes kollektíva vezetője — legelsösorban a munkaszervezés új módm tette lehetővé. Lejújabban ugyanis minden fejtő} kollektívának két szovjet PK-2-M típusú szénkombájn áll rendelkezésére. J Az egyik így állandóan üzemben létünk az előbbi állításunkhoz, ahhoz, hogy \ \ het, a másikat pedig a szerelök az SOK EMERNEK talán át is siklott tekintete egy nemrég megjelent újságcikken: — Világrekordot értek el a Délmorvaországi Lignitbányák dolgozói a kombájnnal való gyorsfejtésben. Tálán a világpolitika úi eseményeinek árnyékában nem is tűnt a bányászok világrekordja valami rendkívülinek, hiszen napról napra dolgozóink újablt és újabb munkitgyözelmeiröl számolnak be lapjaink. De nem, ez az esemény nemcsak a Május 1 Bányát érinti. És nemcsak társadalmunk nem antagonisztikus ellent™ndásai megoldásukban kötesönösen j.á- J szükséges is, mert bizony a szénfej _ „í . „ ' —• fgj m£g a legnagyobb megterhelésre biztosított, legjobb anyagokból előállított gépet is megviseli nyolc óra alatt. fogva viszont — mert a nagyüzemi me- 4 A kombájnok gondos ápolásának meg mogatják egymást. Mert forgassuk most visszafelé a kereket: a szocializmus felépítése megköveteli a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás megteremtését. S ennél zógazdaság képes a tübbtermelésre — megteremtődnek az ipar és a mezőgazdaság arányos fejlődésének feltételei. De ha * ór

a hosszat álltak a bányászok. a nagyüzemi mezogazdasag többet tud ter- 1 melni, akkor — ha csak fokozatosan is — ?' .„. . . • képes az egyre növekvő szükségleteket szállítását, amin sokszor az egész kielégíteni. Márpedig ha képesek vagyunk vagyunk sadalom szocializmus lényegénél: a tár eavre növekvő szükségleteinek maximális kielégítésénél. Nyilvánvaló, társadalmunk olyan belső ? • ellentmondásával és ellentmondásaival állunk szemben, amelyeket fejlődésünk, a kialakuló és épülő új társadalmi rendszer > a folyamatos szénszállítást. Említést M' vet fel, s amelyek kölcsönös összefüggésben állnak egymással, ámde éppen ez a kölcsönös összefüggésük és maga a társadalmi rendszer lényege és objektív tör- > • vényei teremtik meg a feltételeit megoldásuknak, illetve kiküszöbölésüknek. De tovább menve: ellentmondás áll fenn a nagyüzemi mezőgazdaság adta termelési lehetőségek és tényleges kihasználásuk között, a szövetkezeti közös tulajdon, a közös érdekeken alapuló szövetkezeti gazdálkodás és a tagok individualista, egyéni érdekeiket előnyben ré szesíteni akaró törekvéseik és megnyilvá- J ségek egész sorát leküzdötte. Fejtét madsorban pedig arról, nem építhető fel nulásaik között. Vagy vegyünk eny más, J [ közben rábukkantak például egy VÍZ„ ^^nnlnli'imur ól 1 n mrtcítntt inairól c ltftvďti— n^>lfi'iiil ínat*i imnatlrnTocii nál/lót Voíah ľi — ~ 7 «„T-i. „77. L x A.' < 1.. egész műszak alatt javíthatják, amt is volt az eredménye. Üzemzavar miatt az egész hónap alatt mindössze két munkateljesítmény múlik, a legeredea szükségletek kielégítésére, akkor ott J tibb módon végezték. Egy előkészítőcsoport a műszak megkezdése előtt a kombájn mellé két oldalt két ideiglenes sínpárt fektetett, amelyek a munkahely mögött egybetorkolltak, így a kétoldali rakodással biztosították érdemel még az ideiglenes sínek, az úgynevezett „létrák" megoldása is. Ügy voltak megszerkesztve, hogy egymásba kapcsolható, egyszerű megoldású 4 végük volt, ami feleslegessé tette a " csavarokkal való összeerösítést. Az ideiglenes síneket a következő műszak alatt az előkészít ó-csoport felszedte, és lerakta az állandó síneket. A bányászok, technikusok leleményessége az előre nem látott nehéza szocializmus államosított iparral s ugyan- például ipari vonatkozású példát. Vajon ; akkor a másik oldalon a mezőgazdaság még miért vált szükségessé az ipar szervezése : egyéni tulajdonban levő kisparaszti gazda- és irányítása eddigi rendszerének az átszer- • Ságokból áll. Mindmegannyi ellentmondás, vezése? Azért, mert a termelőerők fejlőamelyeknek jelentős része ilyen vagy olyan dése és az irányítás formái között ellentmértékben még ma is fennáll. És ha meg- mondások keletkeztek. Ám pártunk ezzel oldásukat keressük, akkor elsősorban is kapcsolatos intézkedései megmutatták, hogy • akadály és probléma nem adódhat elő. Hogy aztán ez mennyire nem így van, hát arra épp elég tapasztalatot szereztünk, de sokkal fontosabb, hogy bőséges tapasztalataink vannak arra nézve is, hogy a szüntelen fejlődésből adódó nem antagonisztikus ellentmondásokat megoldani nemcsak lehetséges, hanem helyes megoldásuk magában foglalja és feltételezi a szocializmus építésével kapcsolatos egész koncepciónkat. De az előbbivel szemben éppoly hibás és helytelen volna annak feltételezése, hogv a szocialista társadalmon belüli ellentmondások a szocializmus építésének szükségszerű hibái és fogyatékosságai. Pártunk Központi Bizottságának a XI. mit kell észrevennünk? A kölcsönös összefüggéseiket, azt, hogy nemcsak feltételezik, hanem megoldásukban támogatják is egymást. Hogy keletkezési alapjuk egyben megoldásuk kiinduló pontja is. Mert igaz az, hogy a szocialista társadalmi rendszer alapvető törvénye a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítése. F.bből ered a megnövekedett szükséglet. Igaz az is, hogy ezt a megnövekedett és egyre növekvő szükségletet csak a termelés növelésével elégíthetjük ki. Ahhoz sem fér kétség, hogy népgazdaságunk egyenletes fejlesztése csak úgy biztosítható, ha az i pár és a mezőgazdaság fejlődése arányosan történik, ha az egyik nem kullog a másik után. Még kevésbé férhet kétség ahhoz, hogy egyik oldalon ezek az ellentmondások, — idejében felismerve őket — nemcsak megoldhatók, hanem megoldásuk egy újabb jelentős lépés ; előre a fejlődés útján. Ezért mondhatjuk • azt, hogy az ellentmondások helyes megoldása előrehaladásunk és fejlődésünk moz- i gató ereje. N

em lehet egy rövidre szabott cikk célja és feladata, hogy mélyreható j és átfogó elemzést adjon a társadalmunkon belüli ellentmondásokról, azok összefüggéseiről és kölcsönös kapcsolatairól. : valamint megoldásuk módjairól. Csupán arra szorítkozhattunk, hogy rámutassunk annak a nézetnek helytelenségére, amelv tagadta a szocializmust építő társadalom : és gazdaság belső ellentmondásait, ámde ; ugyanakkor rámutassunk arra a döntő : az államosított, szocialista ipar és másik körülményre is. hogv ezek az ellentmondá* levočai új Tatrasvit Üzem építését. * kongresszusra kiadott tézisei tehát joggal oldalon a kistermelő egyéni paraszt gazdaságokból álló mezőgazdaság útján nem építhető fel a szocializmus. Hogy a szocializmust megteremteni csak szocialista iparral és szocialista mezőgazdasággal lehetséges. Ámde itt, ezen a ponton eljutotsok társadalmunk jellegéből kifolyólag megoldhatók, s így megoldásuk — szemben j a kapitalista társadalmi rendszerrel, amelv ugyancsak jellegéből kifolyólag képtelen az ellentmondások megoldására — a társadalmi fejlődést szolgálja. BÄTKY László zel megtelt elhagyott tárnára, amelynek létezéséről senki sem tudott — a térképen sem volt feltüntetve. Ez is késleltette a munkát, mert a víz szivattyúzásáig több mint két műszakon át állniok kellett. A győzelmes bányászkollektíva joggal büszke az elért eredményekre. Stanislav Babiček, a kollektíva egyik vezetője éppen műszak után van. Büszkén magyarázza az ostravai bányászok kiküldötteinek, akik az új módszert jöttek tanulmányozni, hogy munkájuk révén a bánya 141 000 korona megtakarítást ért el. No, de hogy a bányászok számára az egyik fontos tényezőt ne hagyjuk ki, azt is eláruljuk, hogy a kollektíva tagjai is megkapták becsületes munkájuk bérét. Az együttes legjobb tagjai 7000 koronát vittek haza családjuknak, de az átlagkereset is meghaladja a 4000 koronát. — ÖRÖM NÉZNI — mondja búcsúzáskor František Martza, az egyik bányász, hogy családom becsületes munkám jutalmaként iólétben élhet. K. TÓTH MIHÄLY ÜJ SZÖ 5 * 1958. május * <