Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-09 / 128. szám, péntek

AKIK SOKAT ADNAK, SOKAT IS KAPNAK • * * „Ha rövid a kardod, toldd meg egy lépéssel" — ha kevés a földed, gazdálkodj jobban rajta és több hasznot hoz. Az előbbi mondat első fele közmondás, a másik fele is nagy igazság. Az utóbbit a Banská Bystrica mellett fekvő královai szövetkezetesek is bebizonyították. Nekik igazán kevés földjük van. Mindössze 220 hektár, s ebből is csak mintegy 100 hektár a szántó. Amellett a kevéske földjük se terül el sima terepen, ellenkezőleg, nagyrészt felfelé nyújtózkodik a hegyoldalon, ahonnan a házak teteje felett jól látni a Garam folyó ezüstösen fénylő szalagját. A sziklák a hegyoldalban makacsul ellenállnak minden terjeszkedési akaratnak. A szövetkezetesek nem növelhetik a megművelt határt. Ámde a sziklák mégsem tudtak gátat emelni a mezőgazdasági termelés fokozá­sának, mert a szövetkezetesek tudással párosult akarata erősebb volt a sziklánál. Nem ment könnyen a dolog. Elein­t3 a kral'ovai szövetkezet is kezdeti rehézségekkel küzdött. — Nem lesz belőlünk semmi — riondta a tagok egy része s a veze­tik sem bizakodtak mindannyian. Ez azután meglátszott a gazdálkodáson i;i. Az eredmény valóban nem volt tlztató. Ennek ellenére a szövetke­zetben mégis akadtak olyan embe­rek, akik a* közös gazdálkodásban 1 itták a jövőt. Ilyen ember Kováčik B ál, a mostani elnök. Sokat hangoz­tatta: - Nekünk az állattenyésztésre kell fsrdítani a figyelmet. Egészséges faj­t Hatokat fogunk tartani s a növény­termelést á bőséges takarmányalap t iztosítására állítjuk be. A tagok egy részének tetszett a határozott beszéd, a másik része, ha nem is lelkesedett, nem is ellenke­j;ett. Üj vezetőség került a szövetkezet élére, amely nemcsak új intézke­déseket hozott, de új lendületet is a munkába. Az új vezetőség a kommunisták meggyőző munkájá­val elérte, hogy a tagság beleegye­zett a laza normák megszilárdítá­sához, a háztáji gazdaságok ren­dezéséhez. Ezzel elérte, hogy a tagok figyelme, érdeklődése teljes egészében a közös gazdaság felé fordult. * * * Az elnök, aki a zootechnikusi te­endőket is ellátja, betartotta sza­vát. Arra helyezte a súlyt, hogy valóban fajállománya legyen a szö­vetkezetnek. Állatgondozókul olyan embereket javasolt, akik szeretik az állatokat, törődnek velük. Ha eleinte 1 kevesebbet is értettek munkájukhoz, tanítgatta, ellenőrizte őket. Megmagyarázta nekik, mit jelent a pontos munka, a helyes takar- * mányozás. Ügyelt arra, hogy min- * den fejőstehén annyi takarmányt * kapjon, amennyit hasznosítani tud. * Ezért' az állatgondozók három cso­portba osztották a szimentáli fajtájú teheneket. Az első csoportba a leg­k jobban tejelő tehenek kerültek, a harmadikba a leggyengébbek. A fejős teheneket Gavčik János J , gondozza, a növendékállatokat Spi- i šiak János. Mindketten idősebb em- j berek, de fiatalos lendülettel, nagy £ akarással végzik munkájukat. Gyak­ran tanácskoznak. Spišiak nem egy­szer hívta fel Gavcík figyelmét egyik-másik növendékállat tulajdon­ságaira, hogy az jól ismerje, mire hozzá kerül. Az ember el sem hinné, milyen fontos ez. Gavčík még arra is ügyel, hogy a fejőstehenek jókar­ban legyenek, de ne hízzanak el. A kövér tehén csak a vágóhídra jó, de nem a tejhozamra, a sovány tehén meg éppen semmire se jő. Lám milyen sok dologra kell fi­gyelni, ha komoly eredményt aka­runk elérni. Egész tudomány ez. S a král'ovaiak valóban sokat tud­nak. * * * Míg 1952-ben még 2.60 koronába kerüit a szövetkezetben egy liter tej előállítása, tavaly már koronán alulra szorították az önköltséget li­terenként. tejet értek el tehenenként, tavaly már 4909 literre emelkedett az egy-egy tehéntől kifejt évi tej­mennyiség. S figyelemre méltó, hogy a tej­hozam emelkedésével szemben csök­kent a feletetett takarmány mennyi­sége. Valóban így van, a takarmányfo­gyasztás kisebb. Ez azért van, mert megváltozott a takarmányozási tech­nika, jobb a takarmány minősége, az adagok összetétele, nagyobb a taka­rékosság. Tavaly egy fejőstehén egész évi takarmányozása mintegy 3000 koro­nába került, s az állatok gondozásá­val járó egyéb költségek tehenenként további 18Ó0 koronát emészttettek fel. Ezzel szemben a szövetkezet jövedelme tehenen­ként meghaladta a ,10 ezer koro­nát. Elég, hacsak annyit jegyzünk meg, hogy a 36 tehéntől kifejt tejért járó pénzbevétel fedezi az összes munkaegységekre kifizetett összeg felét. Ez pedig nagy szó, ha tudjuk, hogy a szövetkezet a természetbenieken kívül 36 koronát fizet munkaegysé­genként a tagoknak. Krnáč János agronómussal beszél­gettünk a gazdasági épületek közé szorult szűk udvaron. Kevés itt a hely. Odakint a határban nagy érték a föld. Az üj tehénistállót olyan he­lyen építették föl, ahol a telek nem kanyarított le a termőföldből. A szán­tóföld 32 százalékán termel takar­mányt a szövetkezet. Silókukorica, őszi és tavaszi keverékek, lucerna és egyéb herefélék, meg takarmány­répa teszik változatossá a takar­mányalapőt. Takarmányrépából tavaly is 650 mázsa termett hektáronként, a he­refélék pedig 50 — 60 mázsás ter­mést hoztak hektáronként. Azon­kívül állandóan gondozzák a legelőt és a réteket. A réteken 40 — 50 mázsa széna az átlagos hektárhozam. A szemes ta­karmány is jól fizetett. Árpából 28 mázsát, zabból pedig több mint 20 mázsát értek el hektáronként. A kitűnő takarmányalap biztosítja a lehetőséget, hogy egy-egy tehén a téli időszakban - 200 napon át ­naponta 6 kg szénát, 6 kg szalmát, 10 kg takarmányrépát, 20 kg siló­takarmányt és 3 kilogramm abrakot kapjon. Természetesen nem minde­gyik tehén kap egyforma adagot. Megemlítettük, hogy három cso­portra vannak osztva. A jobban te­jelő tehenek több abrakot kapnak, mint a gyengébben tejelők. Éppen itt mutatkozik meg a helyes takar­mányozás ereje. Beszélgetésünk során szó esett arról is," hogy 1952-ben 100 liter ki­fejt tej után 5.5 munkaegységet kap­tak a fejősgulyások, most pedig 2.5 munkaegységet kapnak. A kevesebb mégis kétszer annyi, mint a sok volt. Akkor kicsi volt a munkaegy­ség értéke. Gavcík abban az időben alig kapott egy évre 15 ezer korona jutalmat, tavaíy pedig jóval 30 ezer koronán felül kapott. így van ez a többi szövetkezeteseknél is. A kráfovai szövetkezeteseket má­jus elsején nagy megtiszteltetés ér­te. Munkaérdemrenddel lettek kitün­tetve. Őszinte örömmel beszélnek a magas kitüntetésről és arról, hogy még többet akarnak tenni az építő munkában. Ok már túlteljesítették a párt által előirányzott termelési feladatokat, de tovább akarnak men­ni, hogy még többet adjanak az or­szágnak, amely nemcsak anyagi ja­vakban bőkezű velük szemben, de elismerésben is. MIKLYA JÄNOS Világrekorder bányászok között A hodoníni bányászok 1307 méteres előretörést értek el egy hónap alatt • Az új munkaszervezéssel nem­csak jó eredményeket lehet elérni, de a bányakom­bájnokat is sokkal jobban lehet gondozni Az ellentmondások helyes megoldása — előrehaladásunk mozgató ereje H a szocializmus felépítésével kapcso­csolatos főbb feladatokat és prob­lémákat egy fogalomba akarjuk sű­ríteni, akkor a társadalmi és gazdasági életünkben levő ellentmondások közös fo­galma alatt foglalhatjuk okét össze. Ám ha társadalmi és gazdasági életünk ellent­mondásairól szólunk, ha a szocializmus felépítésével kapcsolatos problémákat az ellentmondások fogalma alatt gyűjtjük össze, akkor szinte szükségszerű, hogy — ha csak rövid néhány szóval is — foglal­kozzunk azzal: lehetségesek-e a szocializ­mus építésének, sót közvetlen megvalósí­tásának időszakában ellentmondások? Miért szükséges a kérdést ilyetén való felte­vése? Azért, mert sok emberben az a nem helytálló nézet vert gyökeret, hogy a szo­cializmust építő társadalomban, a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmeneti időszakban nem lehetnek ellentmondások, illetve, hogy csak a dolgozó osztályok és a hatalmuktól megfosztott kizsákmányoló osztályok még létező maradványai közti ki­békíthetetlen ellentmondások lehetségesek. Helytálló ez a megállapítás? Semmiesetre sem. ^Mint a későbbiek folyamán látni fog­juk, társadalmunkban és gazdaságunkban ellentmondások vannak; az aztán más lap­ra tartozik, hogy egyes ellentmondások az antagonisztikus, tehát a kibékíthetetlen el­lentmondások csoportjába, mások pedig Alig négy év alatt csaknem két­J nem antagonisztikus ellentmondások cso­szeresére szökött fel a tejhozam, f portjába tartoznak. Vannak a szocializmust mert míg 1953-ban évi 2780 liter * építő társadalomban is ellentmondások, ám A levočai új Tatrasvit Üzem két hónappal hamarább készül el í"""" "T a2"' '"'""'1T' " "' '»"ľTil„ ~ megteremtéséhez egy nyílegyenes, asztal­terv szerint erre csupán szeptember- + ú{ vezet semmifél e A levočai új Tatrasvit Üzem építői­nek kollektívája a CSKP XI. kong­resszusa tiszteletére elhatározta, hogy két hónappal meggyorsítja az üzem felépítését. A tető felrakására már június végén felkészülnek, habár a fi ben került volna sor. Az építkezési |] dolgozók Polóni István mester és a fiatal Jozef Grond/ak építésvezető­mérnök vezetésével már elkészítették az egész szuterént, raktárakat, öltö­zőket, éttermet, konyhát, garázst és a műhelyeket. Az 1000 négyzetméter terjedelmű termelőcsarnok fele már elkészült. Majer elvtárs ácscsoport­jának és Michalkó kőműves és beto­nozó csoportjának szorgalmas munká­ja biztosítja, hogy a levočai építkezési dolgozók teljesítik kötelezettségválla­lásukat és határidő előtt befejezik a Í a szocializmus fölénye a kapitalizmussal ^ szemben a többi között éppen abban mu­i tatkozik meg, hogy a szocializmus — £ szemben a kapitalizmussal — jellegéből * kifolyólag képes az ellentmondások meg­J oldására. i Az eddig elmondottakhoz még annyit te­- gyünk hozzá: ne kutassuk most annak okát, honnan és miből kifolyólag áll fenn az a nézet, amely tagadta a szocializmust építő társadalmon és gazdaságon belüli nem antagonisztikus ellentmondások léte­zését, viszont meg kell állapítani azt, hogy ez a helytelen álláspont volt a többi között a megteremtője és táplálója annak a me­rőben hamis illúziónak, hogy a szocializmus és indokoltan állítják előtérbe a kapita­lizmusból a szocializmusba való átmeneti időszak ellentmondásait s a figyelmet azok helyes megoldására .ányítják. Mint az előbbiekben szó voit ró­la, az ellentmondásokat két cso­portra osztjuk. Az egyikbe tartoznak az antagonisztikus, tehát a kibékíthetetlen el­lentmondások, a másik csoportba pedig a nem antagonisztikus, vagyis azok az el­lentmondások tartoznak, amelyeknek meg­oldása nemcsak lehetséges, hanem szük­ségszerű is, mivel ha nem nyernek meg­oldást, akkor antagonisztikussá válhatnak. És mert a szocializmus fokozatos megvaló­sításának során a társadalmunkon belüli antagonisztikus ellentmondások — mint amilyenek a kapitalista és a szocialista társadalmi " rendszer, valamint a dolgozó osztályok és a volt kizsákmányoló osztályok maradványai közötti kibékíthetetlen ellent­mondások, amelyekből is a szocializmus erőinek kell győzelmesen kikerülniük, — mindinkább veszítenek súlyukból és jelen­tőségükből. ezért mindinkább a szocializ­mus fejlődésével kapcsolatos ellentmon­dások megoldása kerül előtérbe. \ ily sok szó esett az elmúlt évek során például a mezőgaz­dasági termelés növelésének szükségszerűségéről, egyrészt arról, hogy az állandóan növekvő szükségleteket csak a termelés szüntelen növelése által elégít­hetjük ki, másrészt arról, hogy az ipari termelés és a mezőgazdasági termelés kö­zötti aránytalanságok fékezik az egész népgazdaság egészséges fejlődését, líar­hazánk bányászait, hanem a külföldi bányászokat is érdekli ez az esemény. Hiszen bányászok között eddig még soha el nem ért eredményt, 1307 mé­teres előrehaladást ért el Stanislav Ba­biček, František Mart za és Jozef Soku­sek bányászkollektívája egy hónap alatt. Hogy a bányászathoz nem értő ember legalább hozzávetőleges képet nyerhessen az eredmény nagyságáról, tudnia kell, hogy az eddigi havi átla­gos előretörés ugyanazon körülmények között mindössze 380—400 méter volt. Az eddigi világrekord 1304 méter volt és a tulai bányászok tartották. — Az eredmények elérését — mondja Stanislav Babiček, a győztes kollektíva vezetője — legelsösorban a munkaszervezés új módm tette lehe­tővé. Lejújabban ugyanis minden fejtő­} kollektívának két szovjet PK-2-M típusú szénkombájn áll rendelkezésére. J Az egyik így állandóan üzemben lé­tünk az előbbi állításunkhoz, ahhoz, hogy \ \ het, a másikat pedig a szerelök az SOK EMERNEK talán át is sik­lott tekintete egy nemrég megjelent újságcikken: — Világrekordot értek el a Délmorvaországi Lignitbányák dolgozói a kombájnnal való gyorsfej­tésben. Tálán a világpolitika úi ese­ményeinek árnyékában nem is tűnt a bányászok világrekordja valami rend­kívülinek, hiszen napról napra dol­gozóink újablt és újabb munkitgyözel­meiröl számolnak be lapjaink. De nem, ez az esemény nemcsak a Május 1 Bányát érinti. És nemcsak társadalmunk nem antagonisztikus ellent­™ndásai megoldásukban kötesönösen j.á- J szükséges is, mert bizony a szénfej _ „í . „ ' —• fgj m£g a legnagyobb megterhelésre biztosított, legjobb anyagokból előállí­tott gépet is megviseli nyolc óra alatt. fogva viszont — mert a nagyüzemi me- 4 A kombájnok gondos ápolásának meg mogatják egymást. Mert forgassuk most visszafelé a kereket: a szocializmus felépí­tése megköveteli a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás megteremtését. S ennél zógazdaság képes a tübbtermelésre — megteremtődnek az ipar és a mezőgazda­ság arányos fejlődésének feltételei. De ha * ór a hosszat álltak a bányászok. a nagyüzemi mezogazdasag többet tud ter- 1 melni, akkor — ha csak fokozatosan is — ?' .„. . . • képes az egyre növekvő szükségleteket szállítását, amin sokszor az egész kielégíteni. Márpedig ha képesek vagyunk vagyunk sadalom szocializmus lényegénél: a tár eavre növekvő szükségleteinek maximális kielégítésénél. Nyilvánvaló, társadalmunk olyan belső ? • ellentmondásával és ellentmondásaival ál­lunk szemben, amelyeket fejlődésünk, a kialakuló és épülő új társadalmi rendszer > a folyamatos szénszállítást. Említést M' vet fel, s amelyek kölcsönös összefüggés­ben állnak egymással, ámde éppen ez a kölcsönös összefüggésük és maga a tár­sadalmi rendszer lényege és objektív tör- > • vényei teremtik meg a feltételeit megol­dásuknak, illetve kiküszöbölésüknek. De tovább menve: ellentmondás áll fenn a nagyüzemi mezőgazda­ság adta termelési lehetőségek és tény­leges kihasználásuk között, a szövetkezeti közös tulajdon, a közös érdekeken alapuló szövetkezeti gazdálkodás és a tagok indi­vidualista, egyéni érdekeiket előnyben ré szesíteni akaró törekvéseik és megnyilvá- J ségek egész sorát leküzdötte. Fejtét madsorban pedig arról, nem építhető fel nulásaik között. Vagy vegyünk eny más, J [ közben rábukkantak például egy VÍZ­„ ^^nnlnli'imur ól 1 n mrtcítntt inairól c ltftvďti— n^>lfi'iiil ínat*i imnatlrnTocii nál/lót Voíah ľi — ~ 7 «„T-i. „77. L x A.' < 1.. egész műszak alatt javíthatják, amt is volt az eredménye. Üzemzavar miatt az egész hónap alatt mindössze két munkateljesítmény múlik, a legerede­a szükségletek kielégítésére, akkor ott J tibb módon végezték. Egy előkészítő­csoport a műszak megkezdése előtt a kombájn mellé két oldalt két ideig­lenes sínpárt fektetett, amelyek a munkahely mögött egybetorkolltak, így a kétoldali rakodással biztosították érdemel még az ideiglenes sínek, az úgynevezett „létrák" megoldása is. Ügy voltak megszerkesztve, hogy egy­másba kapcsolható, egyszerű megoldású 4 végük volt, ami feleslegessé tette a " csavarokkal való összeerösítést. Az ideiglenes síneket a következő műszak alatt az előkészít ó-csoport felszedte, és lerakta az állandó síneket. A bányászok, technikusok lelemé­nyessége az előre nem látott nehéz­a szocializmus államosított iparral s ugyan- például ipari vonatkozású példát. Vajon ; akkor a másik oldalon a mezőgazdaság még miért vált szükségessé az ipar szervezése : egyéni tulajdonban levő kisparaszti gazda- és irányítása eddigi rendszerének az átszer- • Ságokból áll. Mindmegannyi ellentmondás, vezése? Azért, mert a termelőerők fejlő­amelyeknek jelentős része ilyen vagy olyan dése és az irányítás formái között ellent­mértékben még ma is fennáll. És ha meg- mondások keletkeztek. Ám pártunk ezzel oldásukat keressük, akkor elsősorban is kapcsolatos intézkedései megmutatták, hogy • akadály és probléma nem adódhat elő. Hogy aztán ez mennyire nem így van, hát arra épp elég tapasztalatot szereztünk, de sok­kal fontosabb, hogy bőséges tapasztalataink vannak arra nézve is, hogy a szüntelen fejlődésből adódó nem antagonisztikus el­lentmondásokat megoldani nemcsak lehet­séges, hanem helyes megoldásuk magában foglalja és feltételezi a szocializmus épí­tésével kapcsolatos egész koncepciónkat. De az előbbivel szemben éppoly hibás és helytelen volna annak feltételezése, hogv a szocialista társadalmon belüli ellent­mondások a szocializmus építésének szük­ségszerű hibái és fogyatékosságai. Pártunk Központi Bizottságának a XI. mit kell észrevennünk? A kölcsönös össze­függéseiket, azt, hogy nemcsak feltételezik, hanem megoldásukban támogatják is egy­mást. Hogy keletkezési alapjuk egyben megoldásuk kiinduló pontja is. Mert igaz az, hogy a szocialista társadalmi rendszer alapvető törvénye a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielé­gítése. F.bből ered a megnövekedett szük­séglet. Igaz az is, hogy ezt a megnöve­kedett és egyre növekvő szükségletet csak a termelés növelésével elégíthetjük ki. Ah­hoz sem fér kétség, hogy népgazdaságunk egyenletes fejlesztése csak úgy biztosít­ható, ha az i pár és a mezőgazdaság fej­lődése arányosan történik, ha az egyik nem kullog a másik után. Még kevésbé férhet kétség ahhoz, hogy egyik oldalon ezek az ellentmondások, — idejében felis­merve őket — nemcsak megoldhatók, ha­nem megoldásuk egy újabb jelentős lépés ; előre a fejlődés útján. Ezért mondhatjuk • azt, hogy az ellentmondások helyes meg­oldása előrehaladásunk és fejlődésünk moz- i gató ereje. N em lehet egy rövidre szabott cikk célja és feladata, hogy mélyreható j és átfogó elemzést adjon a tár­sadalmunkon belüli ellentmondásokról, azok összefüggéseiről és kölcsönös kapcsolatairól. : valamint megoldásuk módjairól. Csupán arra szorítkozhattunk, hogy rámutassunk annak a nézetnek helytelenségére, amelv tagadta a szocializmust építő társadalom : és gazdaság belső ellentmondásait, ámde ; ugyanakkor rámutassunk arra a döntő : az államosított, szocialista ipar és másik körülményre is. hogv ezek az ellentmondá­* levočai új Tatrasvit Üzem építését. * kongresszusra kiadott tézisei tehát joggal oldalon a kistermelő egyéni paraszt gaz­daságokból álló mezőgazdaság útján nem építhető fel a szocializmus. Hogy a szo­cializmust megteremteni csak szocialista iparral és szocialista mezőgazdasággal le­hetséges. Ámde itt, ezen a ponton eljutot­sok társadalmunk jellegéből kifolyólag megoldhatók, s így megoldásuk — szemben j a kapitalista társadalmi rendszerrel, amelv ugyancsak jellegéből kifolyólag képtelen az ellentmondások megoldására — a társadal­mi fejlődést szolgálja. BÄTKY László zel megtelt elhagyott tárnára, amely­nek létezéséről senki sem tudott — a térképen sem volt feltüntetve. Ez is késleltette a munkát, mert a víz szi­vattyúzásáig több mint két műszakon át állniok kellett. A győzelmes bányászkollektíva jog­gal büszke az elért eredményekre. Stanislav Babiček, a kollektíva egyik vezetője éppen műszak után van. Büszkén magyarázza az ostravai bá­nyászok kiküldötteinek, akik az új módszert jöttek tanulmányozni, hogy munkájuk révén a bánya 141 000 ko­rona megtakarítást ért el. No, de hogy a bányászok számára az egyik fontos tényezőt ne hagyjuk ki, azt is elárul­juk, hogy a kollektíva tagjai is meg­kapták becsületes munkájuk bérét. Az együttes legjobb tagjai 7000 koronát vittek haza családjuknak, de az átlag­kereset is meghaladja a 4000 koronát. — ÖRÖM NÉZNI — mondja búcsú­záskor František Martza, az egyik bányász, hogy családom becsületes munkám jutalmaként iólétben élhet. K. TÓTH MIHÄLY ÜJ SZÖ 5 * 1958. május * <

Next

/
Thumbnails
Contents