Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-01 / 120. szám, csütörtök

> PETRIK JÓZSEF: Ma álmodni kevés Amyas pincék virágaként nyújtom az arcom napnak, s szinte korttyal iszom a drága fényt. — De titkon sugárzó halál lopódzhat szomjas sejtjeimbe. Úgy ölhet — észre sem veszem: úgy támad, mint a súnyi átok. — Féltésből óvlak kedvesem mérges lehet, amihez érsz! — Ám idd a fényt és szedj virágot, • ne hervasszon a rettegés jö' onk igy is a boldogságban, kilzdjiink, mert álmodnunk — kevés: ki voltál félő gyenge lány légy most biztató harcos t&rsam. HOSSZÜ ÉVTIZEDEKEN KERESZTÜL a világ legjobb tudósai és technikusai dolgoztak az atommag szétzúzásának és az atomon belül rejlő energia felszabadításának problémáján. Nem egészen két évtizeddel ezelőtt kitartó törekvéseiket siker koronázta. Üj energiaforrást — az atommagvak láncreakcióját fedezték fel — és az emberiség előtt a hallatlan fejlődés óriási távlatai nyíltak meg. Ma már az atomenergia az emberi tevékenység számos szakaszán, például a kohászatban, az energetikában, az orvostudományban, a biológiában, 'a mezőgazdaság és a közlekedés terén és más területeken jelentős szerepet játszik. De mindaz, amit az atomenergia békés célokra való felhasználásában a tudomány eddig elért, az előttünk álló lehetőségeknek csak csekély hányadát képezi. Jogosan mondhatjuk, hogy új tudományos, műszaki és ipari forradalom küszöbén állunk, sokkal mélyrehatóbb jelentőségű ipari forradalom küszöbén, mint amilyent a gőz és villany felhasználása jelentett a múlt évszázadokban. Az atommag szétzúzásával kapcsolatban keletkezett politikai problémák ma nem kisebbek, mint azok a tudományos-műszaki kérdések, amelyek az atomenergia szabaddátételével és gyakorlati alkalmazásával állnak összefüggésben. Az eddigi fejlődés azt mutatja, hogy az atomenergia kérdése közvetlen kapcsolatban éli az emberiség létérdekeivel ATOMENERGIA A BÉKE SZOLGALATÁBAN és ezért e politikai problémák megoldása a nemzetek elsőrendű feladatává vált. Mint ismeretes, az atombombákkal való fenyegetőzésen alapul az amerikai agresszív külpolitika és ez a nemzeteket arra készteti, hogy harcoljanak az atomháború veszélye ellen, így az atomenergia olyan tényezővé vált, amely világviszonylatban nagymértékben hozzájárult a széles népi erők mozgósításához az imperialista háborús politika ellen, főleg az Amerikai Egyesült Államok politikai irányvonala ellen. A SZOVJETUNIÓ az atomproblémához kezdettől fogva az USA-val teljesen ellentétes álláspontot foglalt el. Ez megfelel a nemzetközi téren folytatott politikája fő irányvonalának, amely a béke megőrzéséért és megszilárdításáért vívott harcra irányul. E politikának megfelelően az atomenergia kérdésében kezdettől fogva az atompusztítás veszélyének elháA világon a Szovjetunióban indult meg az első atomvillanyerőmű, és a múlt év végén a szovjet tudomány újabb hatalmas sikert könyvelhetett el, mert a dubnai Egyesített Atommag-kísérleti Intézetben megindult a világon a leghatalmasabb sinkrofazotron, (atomrészecske gyorsító) amely további óriási távlatokat nyit a békés atommagkísérletek területén. rltására és az atomenergia kizárólagosan békés felhasználására törekedett. A szovjet kormány kezdeményezésére az Egyesült Nemzetek Szervezetében már a közgyűlés első ülésszakán határozatot fogadtak el, amely követeli az atomfegyverek teljes betiltását, a fegyverzet és fegyveres erők nagyarányú csökkentését és az atomenergia békés célokra való felhasználását. A háború utáni egész időszakot a Szovjetuniónak e követelményekért folytatott harca tölti be. E harcnak fontos állomása az a kezdeményezés, amellyel most legutóbb a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket és felhívta erre a másik két atomfegyverrel rendelkező nagyhatalmat, az USA-t és Nagy-Britanniát is. A szovjet tudósok kezdettől fogva rendkívül nagy erőfeszítéseket tettek az atomenergia lehető legszélesebbkörü békés felhasználására. 1954. június 30-án a Szovjetunió Minisztertanácsa történelmi jelentőségű bejelentést tett: üzembe helyezték a világ első atomhajtású villanyművét. A vi

r lág közvéleménye újból meggyőződhetett a szovjet tudomány elsőbbségéről, az egész szovjet politika békés jellegéről, amely minden erejével a dolgozók javáért, a nemzetközi béke megszilárdításáért dolgozik. Az SZKP XX. kongresszusa a hatodik ötéves tervben a 2—2,5 millió kilowatt kapacitású atomvillanymüvek építésének nagyszerű tervét tűzte ki és az atomenergia békés felhasználásának széleskörű programját határozta meg. „A XX. század legnagyobb felfedezését, az atomenergiát — hangzik az SZKP XX. kongreszszusának határozatában — nekünk, kommunistáknak teljes mértékben azon ügy szolgálatába kell állítanuk, amelynek megvalósítása pártunk programjának végső célja — a kommunizmus felépítésének szolgálatába. Az atomenergia békés felhasználásában hazánk megelőzte az összes többi országokat. E vezető szerepünket a jövőben is meg kell tartanunk". AZ ATOMENERGIA terén tehát néhány rövid évvel a háború befejezése után meggyőzően nyilvánult meg a szovjet ország szocialista társadalmi rendjének magasfokú erkölcsi és technikai fölénye. (— cs. n. —) A Szovjetunió segítségével a Tudományos Akadémia atomfizikai intézetében a Prága melletti Husinec Rež-ben a múlt év szeptembert óta működik az első csehszlovák atomreaktor, amely elősegíti hazánkban az atomenergia békés felhasználását. Aíomerő a kőolajiparban Hazánkban az utóbbi időben sát, valamint csökkenti a motovábbi jelentős eredményeket tor fogyasztását, értek el vegyiipari dolgozóink További fontos lépést jelent a rádióizotópok felhasználásé- az atomerő békés kihasználában. Nevezetesen a kőolajipar sában az a tény, hogy a közelaz, amely a nyersolaj és a szi- jövőben műszaki főiskoláinkat lárd hajtóanyagok gyártásánál elhagyják az új szakemberek, a technológiai menetet mester- akik hazánk három atomfizikai séges rádióizotópokkal ellenőr- fakultásán tanultak, valamint a zi. Nagy segítséget nyújtanak szovjet szakiskolákon végzett a rádiőizotópok a szigetelés szakembereink. Vegyiiparunkellenőrzésénél és lehetővé te- ban már eddig is több rádiószik a hiba észrevételét anél- kémiai laboratórium működik, kül, hogy a gyártási folyama- kettőt pedig most építenek, tot leállítanák. (v.) A robbanómotorok teljesítményének és gazdaságosságának növelésénél is jelentős szerepet játszhatnak a rádióizotópok. Kutatóinknak sikerült . jelentősen meggyorsltaniok a hajtóanyag égését a reaktív motorokban. E motorokba uránsugárzással előállított aranygyűrűket szereltek, amelyek ionizálták az égés helyét, s így meggyorsult az égés. Egy ilyen „aranygyűrűs" motor teljesítménye 15 százalékkal nagyobb. A fenti módszer lehetővé teszi a hajtóanyag hatékonyabb kihasználáA bűvös atom KICSI A BORS, de eros - mondja a közmondás. Igaz amikor ezt a közmondást kitalálták, még nem Ismerték az atomerót. mert másképp s bors helyett az atom szerepelne a közmondásban. A magenergia feltalá'ásával. mely szinte forradalmat jelent az iparban, olyan fogalom is bekerült a szótárba, mint a rádióIzotop. tlo^v miféle furcsa bogár ez? Ólom közé zárt elem. mely minden Irányban maga köré az élő szervezetre káros suqarakat bocsát ki, ezek a sugarak azonban az Iparban használhatók Ma a rádíóIzotopok használata hazánkban Is Ismeretes dolog Szlovákiában a tolmácsi Klrov Gyárban kezdték először alkalmazni a rádióizotopot. Egy-két grammot nyom az egész, de több centiméteres acéllemezt is átsugároz, mint a röntgen. Egy kb. 5 literes fazékhoz hasonló ólommal teli edényben van elszigetelve a kobalt 60 egy-két gramm súlyú rádlólzotop.ja, a kobalt 411 mC. Az izotopot Tolmácson magas és középnyomású katlanok forrasztásainak átvilágítására használták. Főleg 40 mm-nél vastagabb anyagnál ad ló eredményt a láthatatlan sugár. A kobalt kemény gamma sugarai egy kb. 120—130 mm vastag acéllapot 10 óra alatt világit elő fotolemezre. Tökéletes fényképet lehet segítségével készíteni a forrasztásokról, az anyag szerkezetéről és belső re.jtett hibáiról. A kobalt rádióizotopja kézben is hordozható, persze ólomburkohitban, nehogy a kezelője elövigyázatlanság miatt megégesse testét. A hatása öt és háromnegyed év. Nálunk, Szlovákiában nemcsak Tolmácson, hanem a piesoki gépgyárban is alkalmazzák. Csehszlovákiában több gépipari üzem ma már szinte el sem tudja képzelni munkáját enélkül. Használják a plzeňi Lenin Müvekben, a brnói Klement Gottwald I. Gépgyárban, ahol az izotópot elővigyázatosságból külön erre a célra szerkesztett készülékbe helyezték, mely a szervezetre veszélyes kis kobaltot 3—4 méter hosszú csövön keresztül sűrített levegővel kilövi a felvétel helyére. Az atom békés célokra felhasználva óriási erőt jelent népgazdaságunk számára. H S. Leningrádban vizre bocsátották a szovjet atomjégtörót, amely a világon egyedülálló a maga nemében és nemsokára kifut • sarki vizekre. AZT MONDJAK, hogy az atomkorszakban éliink, de igazán csak az elkövetkező évszázadot nevezhetjük majd az atomenergia századának, mert a jövő energiaforrása kétségtelenül az atomenergia lesz. Ez nem Is lehet másként, hiszen a világ olaj-, szén-, rádium- és thorium-készletei néhány évszázad alatt kimerülnek és az óriásivá növekedett fogyasztást csakis olyan energia képes majd fedezni, amely kimeríthetetlen mennyiségben áll az emberiség rendelkezésére. Az Igaz, hogyha kihasználják majd a világ vizlenergiáját, ez óriási haladást fog jelenteni. De ha elképzeljük, hogy az elmaradott földrészek, Azsla, Afrika és DélAmerika népei is elérik, sőt túlszárnyalják a mai európai színvonalat, megértjük, mennyi energiát kell majd termelni. A tudósok többsége szerint a jövő század energiája a hidrogénnek héliummá alakulásakor felszabaduló óriási erő lesz. hidrogénkészletek pedig kimeríthetetlenek. Most csak az a nagy feladat, hogy a tudósok a hidrogénbombéban robbanásszerűen felszabaduló óriási energiamennyiséget irányitható, csendes reakcióvá szelídítsék. A Szovjetunióban és több nyugati országban már erősen dolgoznak ezen Izgalmas feladat megoldásán. Ha a világ tudósai kicserélhetnék tapasztalataikat és együttműködnének az emberiség javát szolgáló ezen nagy feladat megoldásán, ahogy azt a Szovjetunió ajánlotta, sokkal hamarabb siker koronázná • tudósok nehéz munkáját. Sajnos, a Nyugat mai hidegháborús politikája útját állja ennek. De reméljük, a világ népeinek tiltakozása és harca észre térfti a kardcsörtetőket és rövidesen sikerül megteremteni a békés együttműködés légkörét. Az új energia először talán « közlekedésben fog utat törni, ahol lehetőségei korlátlanok. Egy pillantás a jövőbe A MI UNOKÁINKNAK, dédunokáinknak minden bizonnyal már nem Spartakra fáj majd a foguk, hanem egy atomhajtású gépkocsira és ha kedvük szotytyan egy világkörüli útra, 30 gramm üzemanyaggal bejárhatják ezt a kicsire összezsugorodott planétát, A tengereken sem a régi utasszállftó hajók fognak közlekedni, hanem atomhajók szelik majd az óceánok hullámalt, 150 —200 km-es óránkénti sebességgel. Ezt talán majd a mi nemzedékünk is megéri, hiszen a szovjet atomjégtörő, amely egy évig Is kint lehet a nyílt tengeren üzemanyag-utánpótlás nélkül, már nemsokára a sarki vizeken zúzza a 3—4 méter vastagságú jeget, s több más országban is dolgoznak atomhajtású hajók szerkesztésén és építésén. Ha valaki Pekingben, vagy éppen Rio de Janelroban óhajtja a hét végét tölteni, vagy a lakhatóvá tett Déli-sarkra akar kiruccanni, a jövő évszázadban nem okoz majd gondot, mert az atomhajtású repülőgépek különféle fajtái jóformán órák alatt odarepítik. A repüiögépközlekedés nagyon el fog terjedni, hiszen például az atom-konvertiplánoknak nem kell repülőteret építeni, akármelyik falu utcáján helyből felszállhatnak és sebességük összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz, mint a mai helikoptereké. Valaki azt kérdezhetné, ki tudja majd megfizetni ezeket a távoli utakat? Megnyugtathatja hogy bárki olcsón eljuthat a wilág bármely részébe majd, mert a hidrogénhajtású atomrepülőgépek üzemanyaga fillérekbe fog kerülni. Dédunokáink hihetetlenül csóválják majd a fejüket, hogy egykori őseik még nem is olyan régen szénnel, fával tüzeltek, és a sok füst, korom sötétre festette a városok falait. Ök már villanynyal fognak főzni és egyéb atomenergiával működő központi fűtés egész városokat ellát majd meleggel. A kényelmes otthonokban pedig a falnagyságú televízorokban helyszíni közvetítést adnak majd a Holdról és a Marsról, ahová atomhajtású világürhajókon tudományos, expedíciók fognak járni, akárcsak ma a Déli-sarkra, vagy a Pamír-hegység ismeretlen havasi világába. A könyvekből azt Is megtudják utódaink, hogy milyen sok betegséggel szemben tehetetlen volt a mai ember és az anyag Ismeret milyen kezdetleges fokon állt. Az a nemzedék minden bizonnyal már emberibb lesz, s a nagy felfedezéseket csakis a haladás szolgálatába állítja. Űjra 1958-ban De térjünk vissza a mába, ahol Anglia és Amerika atomfegyverkísérletekre készül és atombombákkal terhes repülőgépek röpkölnek védtelen városok felett. Százmilliók követelik egyre erősebben, hogy az atomerő csakis a békét és az emberi fejlődést szolgálja. E harc élén a Szovjetunió áll példamutatásával, felelőss égérzettel és kimeríthetetlen kezdeményezéseivel. Nem kétséges. hogy végül Is győzedelmeskedik a józan ész, és az atomenergia, amely a világot soha nem látott katasztrófába sodorhatná, elképzelhetetlen jólétet biztosit az emberiségnek. SZŰCS BÉLA A vitkovicel Klement Gottwulil Vasmüvek hengermüvében a finom lemezek mérésére Sr—90 rádioaktív Izotópokat használnak. A Szovjetunióban csak úgy, mint nálunk, egyre szélesebbkörüen alkalmazzák a gyógyászatban Is az atomenergiát. Képünkön a kijevi röntgenrádiológiai intézetben sugárzással gyógyítanak egy beteget. Ljubov Arhipova, a szovjet konzervipar kísérleti intézetének tudományos dolgozója a gamma-sugaraknak a burgonyára gyakorolt hatását tanulmányozza. ÜJ SZÖ 5 * 1958 május t.