Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-01 / 120. szám, csütörtök

Munkások, mesterek, műszaki dolgozók és mérnökök! Teljes mértékben aknázzátok ki az ipar és az építészet szervezése és irányítása új módszerének előnyeit! Fejlesszétek a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére a szocialista munkaversenyt! Harcoljatok a terv egyenletes teljesítéséért, a magas munkatermelékenységért és a gyártmányok jó minőségéért! Fejlesszétek az új technikát! Termeljetek többet, jobban és olcsóbban! (A CSKp KR £s AZ Np KB MÄJU

S ^ JELSZAVAIBÓL) Emberek, gépek, építkezések N' \ ézzünk csak körül és próbáljunk egy olyan építkezést találni, amelyen a következőket láthatjuk: Az éplilet kiilso oldalán faállvány, rajta létrák, az egyes emeletek között lépcső helyett ferdén felrakott deszkák, rajtuk maiteres teknőkben habarcsot, téglát hordó emberek, talicskával épületanyagot „fuvarozó" segédmunkások. A pallérnak mindig elég az anyaga, elég az embere, hiszen ki bírná olyan gyorsan felhasználni azt a sok téglát, meszet, cementet, amit az épíkezés megkezdésekor idehordtak ... Lent a téglarakásnál egy ember áll, szedi a rakásból a téglákat egyenként, és dobálja az elsó emeleten állónak, aki ördöngös ügyességgel elkapja és ugyanazzal a lendülettel dobja tovább a második emeletre. Ott szépen kockába rakják, a kőműves keze ügyébe... Egy-két mozzanatot a fentebb említettekből bizonyára megirigyel a mai kőműves is, hiszen melyik pallér ne szeretné, hogy elég embere, anyaga legyen, melyik kőműves ne nézné jó szemmel, ha keze ügyében mindig elegendő tégla van. Csakhogy ilyesmit ma már egynéhány családi híz' építkezésén kívül alig találunk valahol. A mai építkezést úgy találjuk meg, hogy először a házak fölé emelkedő Wolfdarut keressük és a teherautók kivájta keréknyomon megyünk tovább. Az anyag sohasem elég, az építés vezetője únos-untalan anyag miatt telefonálgat, a kőműves szidja a villanyáramot, amelyet fél órára kikapcsoltak és így a daru nem adogathatja fel a téglát, habarcsot, mire a daru megindul, az adogató megint röpgyülésen lesz ... E

nnyi baj van hát a gépekkel? Akkor csináljuk inkább a régi módszerrel — mondhatná valaki. Jól van, próbáljuk meg. Előzőleg csak így papiroson. Elvlszszük az építkezésekről a kotrógépeket, buldózereket, darukat, serapereket, teherautókat, vakológépeket, felvonókat, szállítószalagokat. (Ezt sem az alapokat ásók, sem a kőművesek nem engednék, de azért csak próbáljuk meg.) És most elkezdünk számolni. Ennyi és ennyi lakás kell, ennyi és ennyi üzem, állomás, raktár, üzlet, áruház, kultúrház, Iskola. Ez kell, mindnyájunknak szüksége van rá. Csakhony akkor 130 ezer építőmunkásra lenne még szükségünk. Százharmincezer szakképzett építómunkás és segédmunkás munkáját végzik ma gépek. Szűzharmincezer embert hol találunk hirtelenében. Nem találunk. Hagyjuk tehát az egészet, dolgozzunk In- j kább gépekkel és nézzük meg röviden, ml mindenben segítenek nekünk, az, építőipar dolgozóinak, hogyan kellene ezeket a gépeket gondoznunk, kihasználnunk, hogy több lakás, iskola, munkahely, állomás, villany- j erőmű épülhessen fel hazánkban. van szó. Hiszen az emberek az építkezéseken nem akkor haragszanak a gépekre, amikor azok dolgoznak, hanem amikor baj van velük. Mivel a gépeket csakis emberek kezelik, szóljunk hát néhány szót az építkezéseken gépekkel dolgozó emberekről. Az építkezésen modern, nagyteljesítményű keverőgép dolgozik. Reggel 7 órára eljön az építkezésre a komüvescsoport, eljön a gépkezelő is. Ha előző este mindent rendben hagytak az építkezésen, akkor nincs a kőműveseknek munkájuk. Ide-oda járnak-kelnek, megtartják a tízpercet, esetleg rendezgetnek egyet-mást az állványokon. De már a falat kellene emelni. Egy óra is beletelik, amig — akármilyen modern a keverőgép — előkerül az első habarcs. Este egy órával a munkaidő befejezése előtt a keverőgép kezelőjének természetesen már nincs munkája, hiszen reggelig kiszáradna a malter. Meglátogattam az egyik bratislavai építkezést — ott éppen ez volt a baj és 5—6 koronás volt az órabér. Meglátogattam egy másikat is — ott 12.50 koronás volt az órabér — és azt láttam, hogy a keverőgép már egy órával a munkakezdés előtt dolgozik. Kezelője persze este előbb megy haza. Nem állítom, hogy ezzel felfedeztem a habarcskeverés legújabb módszerét, de megtudtam, hogy az ilyen apróságnak tűnő dolgok a csoportvezetőtől függnek. Attól, hogy az ilyen apróság eszébe jut-e vagy sem. Ezt is a gépek kihasználásának hívjuk. A

gépek mind jobb kihasználása állandóan jobb munkaszervezést követelt az építészeti dolgozóktól. Ha könnyebbé, gyorsabbá akarjuk tenni — és akarjuk — az építkezéseket, feltétlenül hozzá kell idomulnunk a korszerű építészet követelményeihez. Abban a kifejezésben, hogy „használjuk ki jobban a gépek erejét" — az újfajta munkaszervezés legkülönfélébb formál rejlenek. A legjobban — számos tapasztalatból tudjuk — a folyamatos építkezési módszernél használhatjuk ki a gépeket. A komplex csoportok is csak azért alakulhattak meg — és ezért is kellett megszületniük — mert a munkaszervezésnek e formája nélkül nem lett volna anynylra kifizetődő gyorsan dolgozó gépeket bevetni az építkezésekre. A falak gyors felhúzásánál akadály volt a mennyezet éoítJsének hosszadalmassága. Ez tette R

s i öviden a gépek munkájáról. Csak a Zemstav vállalatban a legutóbbi öt év folyamán kotrógépek és buldoierek 70 millió köbméter földet ástak ki. Hogy fogalmat alkothassunk erról a mennyiségről, kiszámíthatjuk, hogy ennyi földdel a prágai Vencel-teret 168 méter magasságig feltölthetnénk. Ennyi föld elszállítására egy 7000 kilométer hosszú vonatra lenne szükség. Egyébként hazánkban a földmunkák 85 száza'ékít kizárólag gépekkel végzik. Ha kiszámíthatnánk, mennyi téglát vagy más épületanyagot szállítanak el hazánkban darukkal, mennyi a vakológéppel vakolt falak terjedelme, szintén hasonló óriási számokat kapnánk. A fentiekből kitűnik, hogy bizony a gépek nagyon is hasznos munkát végeznek építészetünkben és ma már nem találunk olyan munkást az építészetben, aki ne dolgozna szívesen velük. De nem is erről szükségessé az előregyártott mennyezetpanelek gyártását. A daru egy mozdulata — és egy lakás mennyezete a helyén van. (Persze ha a Veľké Leváre-I Prefa ezeket rosszul gyártja és az acélarmatúra nem ér a panel végéig, akkor letöredezik és felszerelése után újra le lehet szedni.) Most már a mennyezet is gyorsan megvan. Ez tovább gyorsul és ... kezd elmaradozni a válaszfalak felhúzása. Ezt ls megoldjuk. A falakat is előre gyártjuk. Ebből a gondolatból született meg az első panelház és a sok utána következő. Iparosodik az építészet. Ez helyes is. Állandóan több épületre van szükség, kellenek az új módszerek. Csak az emberek az építkezéseken tartsanak lépést ezzel a forradalmi folyamattal. H

a a mai májusi menetben egy díszes feliratra leszünk figyelmesek, amelyet építőmunkások visznek és amelyen az áll, hogy túlteljesítették az építkezési tervet, akkor ők azok, akik megértették a legfontosabb követelményt. Ha a májusfák között egy szerény, szalagos fácskát látunk meg egy épület utolsó emeletén, akkor jusson eszünkbe, hogy nem tűzhették volna oda idejében azt a fácskát, ha nem alkalmazkodnának a munkaszervezésben is a korszerű építkezési módszerek követelményeihez. Ha ott az építkezésen melléd helyezi a daru a kosárba rakott téglát, gondolj arra, hogy nem is olyan régen a lejtős deszkákon bukdácsolt fele annyi téglával, de verejtékezve valamelyik társad, vagy te magad is. Ha egy új épületen vörös zászlót lenget meg a május elsejei szél... akkor az bizonyára építőmunkásaink májusi üdvözlete. Oj házzal üdvözölni — nagyon szép üdvözlet. (vil) A hulíni ZPS vállalat gyártotta 21 tonnás karuszelek jól ismertek külföldön is. Az üzem dolgozói a közelmúltban egy új típusú vertikális esztergapad próbatípusát fejlesztették ki. Az új gép csupán 7 tonna súlyú, de 1500 k logrammos darabokat is megmunkálhatnak vele. A gép irányítása hidraulikus, elláthatják önműködő kopírozó berendeléssel is. A vágó sebesség állandósítására szolgáló berendezés segítségével ez a gép 30 százalékkal növeli a munkatermelékenységet. Képünkön az új SKJ-8 típusú karuszelt láthatjuk próba közben. F. Nesvadba' (ČTK) felv. ĽÍj élei a yitagas-TDálra alaíl Feüti képünkön a Gbeli Koolajiüró Vállalat e^ik kiváló dolgozóját mutatjuk be" aki példásan teljesítette május 1. tiszteletére tett felajánlását. J. Vlk plkatrészeket készít a fúrószerkezetekhez és normáját átlagosan 200 százalékra teljesíti túl. J. Teslík, (ČTK) felv. Tavaly az Ostrava-Karviná-i szénkörzet legrosszabb bányái közé számították a Sztálin Nagybányát. Különféle szervezési intézkedések megvalósításával ez idén a bánya az elsők közé verekedte fel magát. A szénkörzetben elsőnek teljesítették a bánya dolgozói a negyedévi tervet és a CSKP XI. i.-ongresszusa tiszteletére tett felaj .nlásukat még május 1 előtt teljesítették, azaz 40 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. Képünk a korszerű bánya főépületét mutatja be. amely inkább hasonlít üvegpalotához, mint bányához. V. Švorčík (ČTK) felv. NEGYEDÉMSZÁZADDAL . ezelőtt az akkor mindenható naqyúrnak, a Baťártsk óriás! ôťéte támadt: „Miért ne használnom ki Szlovákia olcsó munkaerőit?" — gondolta. „Hisz az ottani elmaradott nép sckkal olcsóbban fog nekem dolgozni, mint a cseh." S ötletét tett követte. Felépült a mai Svitben az első gyárépület, ahová rövidesen százával jöttek kenyér után a környék munkanélküli dolgozói. A munkások kiuzsorázásában jártas, ravasz kapitalista tudta, mit csinál. Nem Sz'Jovákia i,parosítísa volt a céjja, hanem az olcsó munkaerők kihasználása és a bűsás jövedelem. Mint a pók hálózta be szigorú intézkedéseivel a munká.;ok életét, qondolkozását és jaj volt annak, aki csak gondolatban is ellene mert szegülni akaratának. Baťa jól fizetett spiclijei még az emberek magánéletét is figyelemmel kísérték és a legkisebb haladó szellemű megnyilvánulás sem kerülte ki figyelmüket. Május elsejének megünneplése, a felvonulás, Baťa alkalmazottainak szigorúan meg volt tiltva. Aki mégis réjzt vett az ünepségeken. annak másnap fel is út, le is út volt a bére, természetesen a lakásból is ki kellett mennie. Tabaček József öreq munkás, aki már a gyár alapításánál is dolgozott, has nlóan járt. Hosszú éves munkája után kidobták az üzemből csak azért, m rt május elsején piros rózsát tűzött kabátja hajtókájára. Ilyen volt a múlt, melyet örökre elfújt a Győzelmes Február szele. Svit többezer gyári munkása mélyen fellélegzett. Megszűnt az állandó rettegés, hogy akármikor a lakásból is kidobhatják őket. Ma újra májgs l-re készülnek a Chemosvit dolgozói Arra a nagy ünnepre, mely százezrek és milliók szívét dobogtatja meg a lobogó vörös zászlók siorai alatt. Az üzem dolgozói az idei májust nemcsak külsőségekkel, hanem jő termelési eredményekkel is akarják üdvözölni. Áz üzemi pártbizottság elnökének, Ondrej Čaninak szobájában egymásnak adják a kilincset. Čáni elvtárs, aki nemrég tért vissza a kajsai kerületi' pártkonferenoiáró

1, részletesen beszámol arról, milyen feladatot tűzött ki számukra ez a konferencia. Annyi a gondja, hogy egynéhány percre rólunk is megfeledkezik. Nem is csodálkozunk, mert nemcsak pártelnök ő, hanem egyúttal az igazgató helyettese és most a vezetés átszervezésében neki jutott a legnagyobb rész. Rjivid beszélgetés közben A sviti Chemosvitben törődnek az utánpótlás nevelésével. A tanulók szakképzett mesterek vezetésével megismerkednek a korszerű gépekkel. megtudom az átszervezés problémairól, hogy az üzemben az adminisztratív erők számát 40-el csökkentik. „A pártszervezet és a pártbizottság legnagyobb figyelmét azelőtt is, most is a dolgozók ideológiai nevelésére fordítja. A párttagokon keresztül pártoktatással, a fiatalok nevelésével, technikai, ökonomiei aktívákon mindig oda hatnaik, hogy a dolgozók világosan ímegértsék, mit akar tőlük a párt, milyen cél elérését tűzte ki hazánk dolgozói elé", — válaszol kérdésemre Čáni elvtárs. ÉS EZ AZ IDEOLOGIAI pártmunka gyakorlatilag is megmutatkozik lent a műhelyekbein, az emberek munkájában, gondolkozásában. Ha brigádról van szó, nem kell sokait beszélni, magyarázni. Mindenki érti, hogy ezt már nem Baťának, hanem saját maguknak csinálják. Most is május 1. és a XI. pártkongresszus tiszteletére az üzem dolgozói elhatározták, hogy 9 683 brigádórát dolgoznak le 38 ezer korona értékben a nagy ünnepnapig gyáruk és környéke szépítésében. Itt van tehát a meqgyőzö pártmunka legnagyobb eredménye a munkások tudatában. E'jy-két a párttagok, CSISZ-funkcionáriusok héttel ezelőtt munkások maguk jöt- i tek az üzemi bizottsághoz 'kötei-ezettségváilalásaiikkal," melyeket,a XI. pártkongresszus tiszteletére tettek. Előbb egyenként, majd csoportomként indult meg a verseny, ki tud többet és jobbat adini népgazdaságunknak fejlődése érdekében az üzemnek és ebből született meg aztán a második összüzemi kötelezettségvállalás. Érdemes egy-két pontot ebből megemlíteni. A második negyedév nyerstermelési tervét 100.8 %-ra teljesítik azaz 220 700 korona értékű áruval termelnek 'öbbet. Az árútervet 110 %-ra, a munkatermelékenység tervét pediq 102 %-ra teljesítik és egyúttal felhívják a kassai kerület összes ütemeit, hogy a népgazdaság fontos Szakaszai számára idő előtt teljesítsék a toborzási tervet. A Chemosvitben ezt június 18-ig teljesítik. A TÖBBI PONTOK is a termelés hatékonyságának növelésére irányulnak, s a Chemosvit dolgozóinak szilárd elszántságát bizonyítják. Már június 18-iq teljesíteni akarják ígéretüket és felhívják a dolgozókat, hoov ellenőrizzék kötelezettségvállalásuk teljesítését. így jelentették ki büszkén a Chemosvit dolgozói, akik közül sokat meglá'ogattunk a munkahelyükön, köztük Ján Baran esztergályost. Ján Šalkovsky öntödei munkást. Ezek már nemcsak teljesítették szavukat, de most újabb kötelezettségvállalásokat tesznek. A XI. pártkongresszus előtti lelkesedés és az a tudat, hogy a világon a második ország leszünk, amely felépíti a szocializmust, újabb erőt és elszántságot ad a munkásoknak. Miért teljesíti normáját 126—130 százalékra? — kérdezem meg Šalkovsky elvtársat. — Miért? Mert magunknak dolgozunk most, egész népünknek. És minél többen 'eszünk, akik becsületesen fogják feladataikat teljesíteni és túlteljesíteni, annál nagyobb kenyér jut majd valamennyi polgártársunk asitalára. ILYEN LELKES meggyőződéssel mondja ma ezeket a szavakat az a munkás, aki húsz évvel ezelőtt rongyosan, tarisznyával állt meg Bat'a gyárának kapuja előtt, öntudatos munkást nevelt belőle a párt, olyan munkást, aki nemcsak a mai napot látja, hanem a jövőt is. I Horváth Sándor UJ SZÓ .5 * 1958. május 1.