Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-01 / 120. szám, csütörtök

Munkások, mesterek, műszaki dolgozók és mérnökök! Teljes mértékben ak­názzátok ki az ipar és az építészet szervezése és irányítása új módszerének elő­nyeit! Fejlesszétek a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére a szocialista munka­versenyt! Harcoljatok a terv egyenletes teljesítéséért, a magas munkatermelé­kenységért és a gyártmányok jó minőségéért! Fejlesszétek az új technikát! Ter­meljetek többet, jobban és olcsóbban! (A CSKp KR £s AZ Np KB MÄJU S ^ JELSZAVAIBÓL) Emberek, gépek, építkezések N' \ ézzünk csak körül és próbáljunk egy olyan építkezést találni, ame­lyen a következőket láthatjuk: Az éplilet kiilso oldalán faállvány, rajta létrák, az egyes emeletek között lépcső helyett ferdén felrakott deszkák, rajtuk maiteres teknők­ben habarcsot, téglát hordó emberek, ta­licskával épületanyagot „fuvarozó" segéd­munkások. A pallérnak mindig elég az anyaga, elég az embere, hiszen ki bírná olyan gyorsan felhasználni azt a sok tég­lát, meszet, cementet, amit az épíkezés megkezdésekor idehordtak ... Lent a tégla­rakásnál egy ember áll, szedi a rakásból a téglákat egyenként, és dobálja az elsó emeleten állónak, aki ördöngös ügyesség­gel elkapja és ugyanazzal a lendülettel dobja tovább a második emeletre. Ott szépen kockába rakják, a kőműves keze ügyébe... Egy-két mozzanatot a fentebb említet­tekből bizonyára megirigyel a mai kő­műves is, hiszen melyik pallér ne szeret­né, hogy elég embere, anyaga legyen, me­lyik kőműves ne nézné jó szemmel, ha keze ügyében mindig elegendő tégla van. Csakhogy ilyesmit ma már egynéhány csa­ládi híz' építkezésén kívül alig találunk valahol. A mai építkezést úgy találjuk meg, hogy először a házak fölé emelkedő Wolf­darut keressük és a teherautók kivájta ke­réknyomon megyünk tovább. Az anyag so­hasem elég, az építés vezetője únos-untalan anyag miatt telefonálgat, a kőműves szidja a villanyáramot, amelyet fél órára kikap­csoltak és így a daru nem adogathatja fel a téglát, habarcsot, mire a daru megindul, az adogató megint röpgyülésen lesz ... E nnyi baj van hát a gépekkel? Akkor csináljuk inkább a régi módszerrel — mondhatná valaki. Jól van, próbáljuk meg. Előzőleg csak így papiroson. Elvlsz­szük az építkezésekről a kotrógépeket, bul­dózereket, darukat, serapereket, teherau­tókat, vakológépeket, felvonókat, szállító­szalagokat. (Ezt sem az alapokat ásók, sem a kőművesek nem engednék, de azért csak próbáljuk meg.) És most elkezdünk számolni. Ennyi és ennyi lakás kell, ennyi és ennyi üzem, állomás, raktár, üzlet, áru­ház, kultúrház, Iskola. Ez kell, mindnyá­junknak szüksége van rá. Csakhony akkor 130 ezer építőmunkásra lenne még szük­ségünk. Százharmincezer szakképzett épí­tómunkás és segédmunkás munkáját vég­zik ma gépek. Szűzharmincezer embert hol találunk hirtelenében. Nem találunk. Hagyjuk tehát az egészet, dolgozzunk In- j kább gépekkel és nézzük meg röviden, ml mindenben segítenek nekünk, az, építőipar dolgozóinak, hogyan kellene ezeket a gépe­ket gondoznunk, kihasználnunk, hogy több lakás, iskola, munkahely, állomás, villany- j erőmű épülhessen fel hazánkban. van szó. Hiszen az emberek az építkezése­ken nem akkor haragszanak a gépekre, amikor azok dolgoznak, hanem amikor baj van velük. Mivel a gépeket csakis emberek kezelik, szóljunk hát néhány szót az épít­kezéseken gépekkel dolgozó emberekről. Az építkezésen modern, nagyteljesítmé­nyű keverőgép dolgozik. Reggel 7 órára el­jön az építkezésre a komüvescsoport, eljön a gépkezelő is. Ha előző este mindent rendben hagytak az építkezésen, akkor nincs a kőműveseknek munkájuk. Ide-oda járnak-kelnek, megtartják a tízpercet, esetleg rendezgetnek egyet-mást az állvá­nyokon. De már a falat kellene emelni. Egy óra is beletelik, amig — akármilyen mo­dern a keverőgép — előkerül az első habarcs. Este egy órával a munkaidő be­fejezése előtt a keverőgép kezelőjének ter­mészetesen már nincs munkája, hiszen reg­gelig kiszáradna a malter. Meglátogattam az egyik bratislavai építkezést — ott éppen ez volt a baj és 5—6 koronás volt az órabér. Meglátogattam egy másikat is — ott 12.50 koronás volt az órabér — és azt láttam, hogy a keverőgép már egy órával a munkakezdés előtt dolgozik. Kezelője persze este előbb megy haza. Nem állítom, hogy ezzel felfedeztem a habarcskeverés legújabb módszerét, de megtudtam, hogy az ilyen apróságnak tűnő dolgok a cso­portvezetőtől függnek. Attól, hogy az ilyen apróság eszébe jut-e vagy sem. Ezt is a gépek kihasználásának hívjuk. A gépek mind jobb kihasználása állan­dóan jobb munkaszervezést követelt az építészeti dolgozóktól. Ha könnyebbé, gyorsabbá akarjuk tenni — és akarjuk — az építkezéseket, feltétlenül hozzá kell ido­mulnunk a korszerű építészet követelmé­nyeihez. Abban a kifejezésben, hogy „hasz­náljuk ki jobban a gépek erejét" — az újfajta munkaszervezés legkülönfélébb for­mál rejlenek. A legjobban — számos ta­pasztalatból tudjuk — a folyamatos épít­kezési módszernél használhatjuk ki a gé­peket. A komplex csoportok is csak azért alakulhattak meg — és ezért is kellett megszületniük — mert a munkaszervezés­nek e formája nélkül nem lett volna any­nylra kifizetődő gyorsan dolgozó gépeket bevetni az építkezésekre. A falak gyors felhúzásánál akadály volt a mennyezet éoítJsének hosszadalmassága. Ez tette R s i öviden a gépek munkájáról. Csak a Zemstav vállalatban a legutóbbi öt év folyamán kotrógépek és buldoierek 70 millió köbméter földet ástak ki. Hogy fo­galmat alkothassunk erról a mennyiségről, kiszámíthatjuk, hogy ennyi földdel a prágai Vencel-teret 168 méter magasságig fel­tölthetnénk. Ennyi föld elszállítására egy 7000 kilométer hosszú vonatra lenne szük­ség. Egyébként hazánkban a földmunkák 85 száza'ékít kizárólag gépekkel végzik. Ha kiszámíthatnánk, mennyi téglát vagy más épületanyagot szállítanak el hazánk­ban darukkal, mennyi a vakológéppel va­kolt falak terjedelme, szintén hasonló óriá­si számokat kapnánk. A fentiekből kitűnik, hogy bizony a gépek nagyon is hasznos munkát végeznek építészetünkben és ma már nem találunk olyan munkást az építészetben, aki ne dolgozna szívesen velük. De nem is erről szükségessé az előregyártott mennyezet­panelek gyártását. A daru egy mozdulata — és egy lakás mennyezete a helyén van. (Persze ha a Veľké Leváre-I Prefa ezeket rosszul gyártja és az acélarmatúra nem ér a panel végéig, akkor letöredezik és felsze­relése után újra le lehet szedni.) Most már a mennyezet is gyorsan megvan. Ez tovább gyorsul és ... kezd elmaradozni a válaszfalak felhúzása. Ezt ls megoldjuk. A falakat is előre gyártjuk. Ebből a gon­dolatból született meg az első panelház és a sok utána következő. Iparosodik az építészet. Ez helyes is. Állandóan több épü­letre van szükség, kellenek az új mód­szerek. Csak az emberek az építkezéseken tartsanak lépést ezzel a forradalmi folya­mattal. H a a mai májusi menetben egy dí­szes feliratra leszünk figyelmesek, amelyet építőmunkások visznek és amelyen az áll, hogy túlteljesítették az építkezési tervet, akkor ők azok, akik megértették a legfontosabb követelményt. Ha a májusfák között egy szerény, szalagos fácskát látunk meg egy épület utolsó emeletén, akkor jusson eszünkbe, hogy nem tűzhették vol­na oda idejében azt a fácskát, ha nem al­kalmazkodnának a munkaszervezésben is a korszerű építkezési módszerek követel­ményeihez. Ha ott az építkezésen melléd helyezi a daru a kosárba rakott téglát, gondolj arra, hogy nem is olyan régen a lejtős deszkákon bukdácsolt fele annyi téglával, de verejtékezve valamelyik tár­sad, vagy te magad is. Ha egy új épületen vörös zászlót lenget meg a május elsejei szél... akkor az bi­zonyára építőmunkásaink májusi üdvözle­te. Oj házzal üdvözölni — nagyon szép üdvözlet. (vil) A hulíni ZPS vállalat gyártotta 21 tonnás karuszelek jól ismertek kül­földön is. Az üzem dolgozói a közelmúltban egy új típusú vertikális esz­tergapad próbatípusát fejlesztették ki. Az új gép csupán 7 tonna súlyú, de 1500 k logrammos darabokat is megmunkálhatnak vele. A gép irá­nyítása hidraulikus, elláthatják önműködő kopírozó berendeléssel is. A vágó sebesség állandósítására szolgáló berendezés segítségével ez a gép 30 százalékkal növeli a munkatermelékenységet. Képünkön az új SKJ-8 típusú karuszelt láthatjuk próba közben. F. Nesvadba' (ČTK) felv. ĽÍj élei a yitagas-TDálra alaíl Feüti képünkön a Gbeli Koolajiüró Vállalat e^ik kiváló dolgozóját mu­tatjuk be" aki példásan teljesítette május 1. tiszteletére tett felajánlá­sát. J. Vlk plkatrészeket készít a fú­rószerkezetekhez és normáját átlago­san 200 százalékra teljesíti túl. J. Teslík, (ČTK) felv. Tavaly az Ostra­va-Karviná-i szén­körzet legrosszabb bányái közé szá­mították a Sztálin Nagybányát. Kü­lönféle szervezési intézkedések meg­valósításával ez idén a bánya az elsők közé vere­kedte fel magát. A szénkörzetben elsőnek teljesítet­ték a bánya dol­gozói a negyedévi tervet és a CSKP XI. i.-ongresszusa tiszteletére tett felaj .nlásukat még május 1 előtt tel­jesítették, azaz 40 ezer tonna szenet fejtettek terven felül. Képünk a korszerű bánya fő­épületét mutatja be. amely inkább hasonlít üvegpalo­tához, mint bá­nyához. V. Švorčík (ČTK) felv. NEGYEDÉMSZÁZADDAL . ezelőtt az akkor mindenható naqyúrnak, a Ba­ťártsk óriás! ôťéte támadt: „Miért ne használnom ki Szlovákia olcsó munka­erőit?" — gondolta. „Hisz az ottani elmaradott nép sckkal olcsóbban fog nekem dolgozni, mint a cseh." S öt­letét tett követte. Felépült a mai Svitben az első gyárépület, ahová rövidesen százával jöttek kenyér után a környék munkanélküli dolgozói. A munkások kiuzsorázásában jártas, ravasz kapitalista tudta, mit csinál. Nem Sz'Jovákia i,pa­rosítísa volt a céj­ja, hanem az olcsó munkaerők kihasz­nálása és a bűsás jövedelem. Mint a pók hálózta be szi­gorú intézkedései­vel a munká.;ok életét, qondolkozá­sát és jaj volt an­nak, aki csak gon­dolatban is ellene mert szegülni aka­ratának. Baťa jól fizetett spiclijei még az emberek magánéletét is fi­gyelemmel kísérték és a legkisebb ha­ladó szellemű meg­nyilvánulás sem kerülte ki figyelmü­ket. Május elsejének megünneplése, a felvonulás, Baťa alkalmazottainak szi­gorúan meg volt tiltva. Aki mégis réjzt vett az ünepségeken. annak más­nap fel is út, le is út volt a bére, természetesen a lakásból is ki kellett mennie. Tabaček József öreq munkás, aki már a gyár alapításánál is dolgozott, has nlóan járt. Hosszú éves munkája után kidobták az üzemből csak azért, m rt május elsején piros rózsát tű­zött kabátja hajtókájára. Ilyen volt a múlt, melyet örökre elfújt a Győ­zelmes Február szele. Svit többezer gyári munkása mélyen fellélegzett. Megszűnt az állandó rettegés, hogy akármikor a lakásból is kidobhatják őket. Ma újra májgs l-re készülnek a Chemosvit dolgozói Arra a nagy ünnepre, mely százezrek és milliók szívét dobogtatja meg a lobogó vörös zászlók siorai alatt. Az üzem dolgozói az idei májust nemcsak külsőségekkel, hanem jő ter­melési eredményekkel is akarják üd­vözölni. Áz üzemi pártbizottság elnö­kének, Ondrej Čaninak szobájában egymásnak adják a kilincset. Čáni elvtárs, aki nemrég tért vissza a kajsai kerületi' pártkonferenoiáró 1, részletesen beszámol arról, milyen fel­adatot tűzött ki számukra ez a kon­ferencia. Annyi a gondja, hogy egy­néhány percre rólunk is megfeledke­zik. Nem is csodálkozunk, mert nem­csak pártelnök ő, hanem egyúttal az igazgató helyettese és most a vezetés átszervezésében neki jutott a legna­gyobb rész. Rjivid beszélgetés közben A sviti Chemosvitben törődnek az utánpótlás neve­lésével. A tanulók szakképzett mesterek vezetésével megismerkednek a korszerű gépekkel. megtudom az átszervezés problémai­ról, hogy az üzemben az admi­nisztratív erők számát 40-el csökkentik. „A pártszervezet és a pártbizottság legnagyobb figyelmét azelőtt is, most is a dolgozók ideoló­giai nevelésére fordítja. A párttagokon keresztül pártoktatással, a fiatalok ne­velésével, technikai, ökonomiei aktí­vákon mindig oda hatnaik, hogy a dol­gozók világosan ímegértsék, mit akar tőlük a párt, milyen cél elérését tűz­te ki hazánk dolgozói elé", — válaszol kérdésemre Čáni elvtárs. ÉS EZ AZ IDEOLOGIAI pártmunka gyakorlatilag is megmutatkozik lent a műhelyekbein, az emberek munkájában, gondolkozásában. Ha brigádról van szó, nem kell sokait beszélni, magyarázni. Mindenki érti, hogy ezt már nem Baťának, hanem saját maguknak csi­nálják. Most is május 1. és a XI. párt­kongresszus tiszteletére az üzem dol­gozói elhatározták, hogy 9 683 brigád­órát dolgoznak le 38 ezer korona ér­tékben a nagy ünnepnapig gyáruk és környéke szépítésében. Itt van tehát a meqgyőzö pártmunka legnagyobb ered­ménye a munkások tudatában. E'jy-két a párttagok, CSISZ-funkcionáriusok héttel ezelőtt munkások maguk jöt- i tek az üzemi bizottsághoz 'kötei-ezett­ségváilalásaiikkal," melyeket,a XI. párt­kongresszus tiszteletére tettek. Előbb egyenként, majd csoportomként indult meg a verseny, ki tud többet és jobbat adini népgazdaságunknak fejlődése ér­dekében az üzemnek és ebből született meg aztán a második összüzemi köte­lezettségvállalás. Érdemes egy-két pontot ebből megemlíteni. A második negyedév nyerstermelési tervét 100.8 %-ra teljesítik azaz 220 700 korona értékű áruval termel­nek 'öbbet. Az árútervet 110 %-ra, a munka­termelékenység tervét pediq 102 %-ra teljesítik és egyúttal felhívják a kassai kerület összes ütemeit, hogy a nép­gazdaság fontos Szakaszai számára idő előtt teljesítsék a toborzási tervet. A Chemosvitben ezt június 18-ig tel­jesítik. A TÖBBI PONTOK is a termelés hatékonyságának növelésére irányul­nak, s a Chemosvit dolgozóinak szilárd elszántságát bizonyítják. Már június 18-iq teljesíteni akarják ígéretüket és felhívják a dolgozókat, hoov ellenőriz­zék kötelezettségvállalásuk teljesíté­sét. így jelentették ki büszkén a Che­mosvit dolgozói, akik közül sokat meg­lá'ogattunk a munkahelyükön, köztük Ján Baran esztergályost. Ján Šalkov­sky öntödei munkást. Ezek már nem­csak teljesítették szavukat, de most újabb kötelezettségvállalásokat tesz­nek. A XI. pártkongresszus előtti lel­kesedés és az a tudat, hogy a világon a második ország leszünk, amely fel­építi a szocializmust, újabb erőt és elszántságot ad a munkásoknak. Miért teljesíti normáját 126—130 százalékra? — kérdezem meg Šalkov­sky elvtársat. — Miért? Mert magunknak dolgo­zunk most, egész népünknek. És minél többen 'eszünk, akik becsületesen fog­ják feladataikat teljesíteni és túltel­jesíteni, annál nagyobb kenyér jut majd valamennyi polgártársunk asita­lára. ILYEN LELKES meggyőződéssel mondja ma ezeket a szavakat az a munkás, aki húsz évvel ezelőtt ron­gyosan, tarisznyával állt meg Bat'a gyárának kapuja előtt, öntudatos munkást nevelt belőle a párt, olyan munkást, aki nemcsak a mai napot látja, hanem a jövőt is. I Horváth Sándor UJ SZÓ .5 * 1958. május 1.

Next

/
Thumbnails
Contents