Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-05 / 124. szám, hétfő

KOMMENTÁRUNK AMERIKA a tűzzel játszik Indonéziában SZUBANDRIO indonéz külügymi­niszter szombati kijelentése, hogy Indonézia panaszt akar emelni az ENSZ-nél, szemléltető képet nyújt arról, hogy az Indonéeia belügyeibe való imperialista beavatkozás már olyan méreteket, arcátlan nyíltságot öltött, amely nagy veszedelemmel jár és megkívánja, hogy a nemzetközi fórumon a legélesebben elítéljék és kipellengérezzék. Már teljesen világos, hogy az im­perialisták ügynökeinek tervei, akik Közép-Szumatrában egész Indonézia „kormányának" jelentették ki ma­gukat, az egész vonalon összeomlot­tak. A kormány csapatai alaposan megtisztítják azt a területet, amely röviddel ezelőtt még a lázadók ke­zében volt. A dél-szumatrai magas­rangú reakciós katonatisztek ellen az utóbbi napokban foganatosított intéz­kedések hozzájárulnak a rend helyre­állításához Szumatra egész területén. A Nyugat, főképpen az USA, elége­detlen a közép-szumatrai helyzettel és ezért fokozódik az imperialista beavatkozás, valamint a kormányel­lenes lázadók erkölcsi és anyagi támogatása. Most, amikor a lázadók vezetői me­nekülésszerűen kiürítették a közép­szumatrai „hadszinteret" és kenyér­adóik szárnyai alatt kerestek védel­met, egy „második" harcvonal felál­lítására készülnek Minahassza térsé­gében Észak-Celebesen a legális kormány ellen. Szingapúron át ide akarják „áttelepíteni" a közép-szu­matrai lázadók vezéreit is. Néhány napja nyilvánvalóvá vált, hogy a lázadók támogatása az USA közvetlen katonai intervenciójává változik az Indonéz Köztársaság el­len. Ebben az intervencióban az oroszlánrész az amerikai zsoldban álló kommunistaellenes tajvani har­cosokat illeti. Ezt az állítást a té­nyek egész sora támasztja alá: amíg a közép-szumatrai lázadók kezdetben nem tudtak szembeszállni a kormány légierőivel, mert egyáltalán nem voltak repülőgépeik, addig most In­donézia és a világ közvéleményét az indonéz és idegen hajók ellen az utóbbi napokban Kelet-Indonézia tér­ségében elkövetett kalózlégitámadá­sok hozták izgalomba. Dzsuanda mi­niszterelnök kijelentése szerint a lá­zadóknak ott mindössze két indonéz pilótájuk volt, azonban semmiféle hajtóanyaggal nem rendelkeztek. A kormánynak megdönthetetlen bi­zonyítékai vannak arról, hogy a jelzéstelen amerikai eredetű repülő­gépeket, amelyek megsértik Indoné­zia szuverenitását és háborús akció­kat folytatnak, amerikai és csangkai­seki pilóták vezetik. Április 25-től 30-ig Tajvan szigeté­ről Észak-Celebesre nagy számú gya­logsági önműködő fegyvert és va­dászrepülőgépet szállítottak. Az amerikai kormány a világ köz­véleménye előtt igyekszik eltüntetni a nyomokat és semmit sem tudni arról, ami az USA beleegyezésével tör­ténik és amiért az USA kormányát teljes felelősség terheli. Dulles ki­jelentette, hogy az USA kormányá­nak nem kötelessége azon amerika'» tevékenységének „ellenőrzése", akik amerikai repülőgépekről idegen hajó­kat bombáznak! Másszóval: nem ér­deke, hogy az intervenciónak véget vessen, tagadja a legális indonéz kormány és az Indonéz Köztársaság létjogosultságát, mindaddig, míg az nem veti magát alá az imperializ­mus befolyásának. Az USA most az indonéz nép legádázabb és legveszé­lyesebb ellenségének szerepét tölti be. Az USA sajtója azonban nem talált nyűlszívüekre. Szukarno elnök óva intette az USÄ-t, ne játsszon a tűz­zel Indonéziában. Dzsuanda minisz­terelnök kifejezte népének felháboro­dását az USA és a csangkaisek-klikk tevékenysége felett. Aidit, Indonézia Kommunista Pártjának főtitkára az USA dzsakartai nagykövetéhez éles tiltakozó táviratot intézett. A nép tudja ki az ellensége és a legkülön­bözőbb szervezeteknek Dzsuanda nyi­latkozatának támogatására küldött táviratai ezt csak megerősítik. Az Egyiptom elleni agresszió és a Szíria ellen előkészített támadás a múlt év őszén szégyenteljes kudarc­ba fulladt. Nem érhet más véget az amerikai beavatkozás sem Indonéziá­ban, habár az ország kiterjedése és földrajzi fekvése megkönnyíti a köz­társaság ellen intézett imperialista támadásokat. A gyarmatosítás-ellenes erők ezen összecsapásában azokkal, ákik vissza akarják fordítani a tör­ténelem kerekét, a győzelem, a nép oldalán lesz. M. M. A Szovjetunió bármikor hajlandó aláírni az atomfegyverek betiltásáról és a leszerelésről szóló egyezményt N. Sz. Hruscsov válaszol Ch. Lambrakisz görög lapkiadó kérdéseire Moszkva (ČTK) — A TASZSZ közlése szerint Chrisztosz Lamb­rakisz, a Vima, Nea, Tachydromosz és más görög lapok kiadója meg­kérte N. Sz. Hruscsovot, a Szov­jetunió Minisztertanácsa elnökét, válaszoljon néhány kérdésére. A nyugat-németországi düsseldorfi dolgozók május 1-én „Az atomfegy­verkezés megakadályozza Németország egyesítését!" „Harcolunk az atom­halál ellen" jelszavak alatt tüntettek KÉRDÉS: Az ön nézete szerint a csúcsértekezlet milyen oroblémá ­kat oldhatna meg a békés egymás mellett élés kielégítő feltételeinek elérésére? VÁLASZ: A nemzetközi politika leg­fontosabb problémája abban rejlik, hogy háború nélkül éljünk, hogy bé­kében együttműködjünk az egyes ál­lahiok eltérő társadalmi berendezésé­re és ideológiájára való tekintet nél­kül. Röviden arról van tehát szó, hogy elkerüljük az új háborút, amelynek katasztrofális következményei szinte elképzelhetetlenek. A Szovjetunió — mint ismeretes — javaslatot tett a csúcsértekezlet meg­rendezésére. Ezen az értekezleten meg lehetne tárgyalni azokat a kérdéseket, amelyek megoldásától függ „a hideg­háború" fokozatos beszüntetése és a nemzetközi helyzet javítása. A szovjet kormány nézete szerint a pozitív eredmények eléréséhez hozzá­járulhatna az olyan kérdések meg­tárgyalása, mint amilyen az atom. és hidrogénfegyverkísérletek azonnali be­szüntetése, a közép-európai atomfegy­vermenies övezet megteremtése, az Északatlanti Tömb és a Varsói Szer­ződés tagállami közötti megnemtá­madási egyezmény megkötése, a Né­metország és más európai államok te­rületén tartózkodó idegen haderők csökkentése, a váratlan támadás el­hárítására vonatkozó kérdésekről szó­ló egyezmény kidolgozása, a Közel­és Közép-Kelet térségében fennálló feszültség enyhítése, valamint a nem­zetközi kereskedelmi kapcsolatok ki­bővítésére irányuló intézkedések meg­tárgyalása, a háborús propaganda be­szüntetése és más időszerű kérdések. Ha ezen értekezlet résztvevői tuda­tára ébrednek felelősségüknek a béke sorsáért és ha jóakaratot nyilvání­tanak, akkor pozitív eredményeket le­het majd elérni. Ezáltal a nemzetek megszabadulnak az új háborútól való félelemtől, elmélyül a tartós béke le­hetőségébe vetett hitük és reményük. KÉRDÉS: Az ön nézete szerint milyenek „a hidegháború" enyhí­tésének és beszüntetésének módjai és lehetőségei és hogyan érhető el a Kelet és a Nyugat közötti békés egymás mellett élés? VÁLASZ: Nyugaton a „hideghábo­rút" olyan körök folytatják, amelyek megszokták a régi elképzelések sze­rinti életet. Nem értik meg azt, ami új, és nem akarják tekintetbe venni. Az újnak, a szocializmusnak ellenzői azt remélik, hogy gátat vethetnek az új társadalmi rend növekedésének, a A szovjet sajtó ünnepé S hogyan tölti be hivatását a Pravda a A SZOVJETUNIÓBAN ma ünneplik a saj- 1917-ben, amikor a februári forradalom tő napját. Ez az ünnep 1912. május 5-hez, után újra legálisan megjelent. (A cári kor- 13 év előtti fényes győzelem óta? A nem a Pravda, a párt központi sajtószerve meg- mány 1914-ben egy sztrájkkal kapcsolat- zetközi békés együttműködés és kölcsö­jelenésének dátumához fűződik. ban ugyanis betiltotta a lapot és bebörtö- nős megértés, a vllágbékemozgalom szóví­...... . , . . _ . nöztette szerkesztőit.) A Pravda óriási részt vője. Békeharcos szellem, ugyanakkor kris­1914 ota minden évben megemlékeznek yállalt abban a küzd e, embe n, melyet L e_ t ái ytisztai min dennemű revizlonizmussal nln a szocialista forradalom bolsevik poli- szemben könyörtelenül fellépő marxista erről az évfordulóról. Május 5. minden évhpn a Pravrta a holcpvik caitA mlnťa- M'Jv.smu. siuuum i-e.ciiui icucjjv uiaLAisui wi 2 tikéjának érvényesüléséért vívott. A lap elvhüség hatja St minden sorát, mellyel képe, küzdelmekben és nehézségekben el- „•„,,,•„ , „,„< „„,. .. J„I képe, küzdelmekben és nehézségekben telt 46 évi tevékenységének kilométer­köveit jelenti. mindig a népé volt. Leleplezte az ellen­ség üzelmeit, számot adott a munkásság az új építő társadalmat szolgálja. A szovjet sajtó a népé. A nép hangja A szovjet sajtó egy emberöltőt felölelő CÄ^SSe' g*Äzét­kesedést öntött a csüggedőkbe szervezte a r ő,f a GT Ä P_ k átszervezéséről, a demokra­munkásmozgalom fellendülésével, a marxis- győzelmet és diadalmasan közölte első ol- tikus ce ntralizmgs formáinak tökéleteslté­ta csoportok elterjedésével, majd az egy- dalán az uj szovjet kormány első fontos sér ö, é s megszilárdításáról, stb. seges szociáldemokrata munkáspárt követ- határozatait. iu«jj»*uaiuiuis«»vi. kezetes lenini politikájának úttörésével függ közvetlenül össze. A lap a polgárháború és az intervenció véres évei után minöségiltg más, nem ke­A szovjet sajtó, s mindenekelőtt a párt lapja, a Pravda, munkáslevelezők és tudó­Á Pravda akkor született, amikor az vésbé fontos feladatot teljesít: szervezi sIt6k óriá s' tömegével dolgozik együtt. s ezért tud pontosan tájékoztatni az or­szágépítésről, ezért tud mozgósítani min­és "céltudatos" harcot vívott" a hatalomért" zását" LenTn "mmderií<'or"näfl"y jelentőséqet den erőt é s tartalékot a legfontosabb sza­- - - - - - kaszokra. A Szovjetunióban évente tobb oroszországi forradalmi mozgalom már szi- a gazdasági élet helyreállítását, a szo­lárd marxista talajon állva következetes cialista munkaverseny, az ország kormány­Az előző, a múlt századvégi munkássajtó tulajdonított a pártsajtónak és a párt szerepéhez viszonyítva a Pravda mér nem legélesebb ideológiai fegyverét látta ben- mint 7o00 uisag jelenik meg, tehát hét­egy csoportocska provinciális lapja volt. ne. Éppen ezért bíráló észrevételeivel so- sze r annyi, mint 1913-ban. A Pravda pél­A forradalmi eszmék teriedésének kezde- kat segített abban, hogy a sajtó valóban dányszáma kétszeresen felulmulja a forra­tén ugyanis az egyes körök, csoportok lap- a párt,' a dolgozó nép hatékony segltőtár- dalom eIott l Oroszországban megjelent uj­jai fontos, de a fejlődés akkori foka miatt sa legyen a szocialista országépítés nagy s á9° k osszpéldányszámát. A Szovjetumo­mégís szűk feladatkört láttak el: a helyi folyamatában. Újságaink jellegéről című, munkásság problémáit, életét tárták fel ban megjelenő lapok közül több mint egyre nagyobb munkástömegeket vontak a sajtó munkastílusát: „Kevesebb politikai be a körök munkájába, megtanították a recsegést. Kevesebb intellektuel okosko­munkásokat az újságolvasásra s megmu- dást. Közelebb az élethez. Jobban figye­tatták, mi a különbség a „jóllakottak" ed- lemmel kísérni azt, hogy a munkás- és 1916-ban Irt' cikkében így határozza meg 2500-at a Szovjetunió népeinek 52 nyelvén és 5-ot más nyelven adnak kl. Ezek a számok is fényesen bizonyítják a párt és a szovjet állam gondoskodását a szocialista ^ ___ _ _ sajtóról. Bizonyítja ezt Hruscsov elvtárs­áig ismert lapjai és" az T,éhezők"~új típusú paraszttömegek valóban "valamiújat épí- nemrégen tett_ ama kijelentése Is, egyengették a tenek mindennapi munkájuk során. Job- ' "" ' ' ~ * ban ellenőrizni, mennyire kommunista ez az új.' hogy „aki lebecsüli a sajtót, gyengíti erő­inket' munkásújságja között és munkásmozgalom fejlődésének útját. A Pravdára sokkal nagyobb és fele­lősségteljesebb feladat hárult, sokkal ma­gasabb fejlődési fokon egy birodalom szo­cialista mozgalmának központja, Ideológiai nek, az új társadalom békevágyát és al- a mi példaképünk is. A párt és a nép éles iránytűje, szervezője, politikai szószéke, kotó akaratát tükrözi vissza, vitfóruma lett. A párt és Lenin rajta ke­Tízmilliók veszik kezükbe naponta a A Pravda és általában a szovjet sajtó szovjet sajtót és merítenek belőle tapasz­Lenin útmutatásait közvetíti a tömegek- talatokat és tanulságot. A szovjet sajtó fegyvere a korunkban zajló ádáz -Ideoló­A fasiszta vérzivatar éveiben a szovjet giai küzdelemben. Éberen őrködik a marxi resztül szóltak a tömegekhez, s az illega- nép legjobb fialnak tollából jelennek meg tanok tisztasága felett, ápolja a nemzetközi litás éveiben Is az illegális bolsevik sajtón cikkek és szólnak a szovjet emberek- munkásmozgalom egységét, s mindenkor keresztül tartották fenn a kapcsolatot a hez: ne csüggedjetek, hozzatok meg min- első segítőtársa a pártnak a dolgozók ér­nemzetek között megszilárduló új kapcsolatoknak. És ezért találták ki „a hidegháborút" és az „erőpolitikát" Ma azonban mindannyian látják, hogy a szocializmus egészséges és győze­delmes rendszer, amely a nemzeteket megszabadítja a múlt szenvedéseitől és a viszályoktól. A legjobb kiút ab­ban rejlik, hogy véget kell vetni a hidegháborúnak és nemcsak szavakkal, hanem gyakorlatban is a békés egy­más mellett élés útjára kell lépni. Ha mindkét fél kívánni fogja, ezen az alapon meg lehet találni a Kelet és a Nyugat közötti közeledésnek, a kölcsönös bizalom helyreállításának és elmélyítésének, a nemzetközi együtt­működés bővítésének konkrét útját. A „hidegháború" Nyugaton kelt életre, felszámolásához mindössze annyi szükséges, hogy az egyik fél lemondjon róla. A szocialista államok a hidegháború ellenzői. Mi a nemze­tek közötti barátság, a kölcsönös tisztelet és a belügyekbe való be nem avatkozás hívei voltunk és vagyunk. Ezen az alapon, amelyet mindkét fél­nek tiszteletben kell tartania, minden különös nehézség nélkül lehetne ren­dezni az egész nemzetközi helyzetet. Ami a Szovjetuniót illeti, megtet­tük és most is megtesszük a szük­séges lépéseket a nemzetközi feszült­ség enyhítésére, a hidegháború fel­számolására. Ezek a lépések mindenki előtt nagyon jól ismeretesek. A Szov­jetunió Legfelső Tanácsa a közelmúlt­ban határozatot hagyott jóvá az atom­és hidrogénfegyverkísérletek egyolda­lú beszüntetéséről. A Szovjetunió re­méli, hogy példáját az atomfegyverek­kel rendelkező többi ország — az USA és Nagy-Britannia is — követni fogja. KÉRDÉS: Hisz-e abban, hogy megtalálják a fokozatos és általá­nos leszereléshez vezető utat? Megvan-e a lehetősége a hatékony ellenőrzés bevezetésének abban az esetben, ha jóváhagyják az atom­fegyverek használatának általános betiltását? VÁLASZ: Ha felsorolom a leszere­lés kérdésében előterjesztett vala­mennyi szovjet javaslatot, ez tulaj­donképpen a nyugati hatalmak elleni vádirat lesz. Ezek a hatalmak minden egyes esetben, amikor a Szovjetunió valamilyen javaslatában engedékeny­séget mutatott a nyugati hatalmak kívánságaival szemben, a legkülönbö­zőbb kifogásokkal éltek, hogy kike­rüljék a javaslat elfogadását. A Szovjetunió hajlandó bármikor aláírni az atom- és hidrogénfegyverek betiltására és a leszerelésre vonatkozó egyezményt. Hajlandók vagyunk alá­írni a teljes megállapodást, valamint a leszerelés problémája egyes kilátá­sairól szóló részlegegyezményeket is Azonban a nyugati hatalmaknak egyik mód sincs ínyére. Még saját javas­lataik sem felelnek meg nekik, mi­helyt azokkal a Szovjetunió egyet­ért. Ismert tény, hogy a Szovjetunió an­nak idején javasolta az atom- és hid­rogénfegyverek teljes betiltását, ezen fegyverek gyártásának beszüntetését, kizárásukat az államok fegyvertárából és az atomfegyverkészletek teljes fel­számolását. A Szovjetunió emellett te­kintettel volt a megfelelő hatékony és ésszerű ellenőrző intézkedések egy­idejű elfogadására. A nyugati hatal­mak azonban ezt a javaslatot sem tá­mogatták. Több ízben javasoltuk a nyugati hatalmaknak a leszereléshez vezető egyoldalú intézkedések megvalósítását. Azonban ezt az utat is elutasították. Ma további lehetőséget javasoltunk az irányban, hogyan lehet reális lé­pést tenni a leszerelés problémájára vonatkozó egyezmény, valamint a nemzetközi biztonság kezességének el­érésére, egyoldalúan beszüntetjük az atom- és hidrogénfegyverkísérleteket. Azonban ismét áthatolhatatlan falba ütközünk. Ez a fal az USA és Nagy­Britannia, az atomfegyverrel rendel­kező két nagyhatalom, amely maka­csul ellenáll. Mi azonban ennek elle­nére továbbra is kitartóan törekedni fogunk a leszerelés problémájának, valamint az atomfegyverek betiltásá­nak elérésére. Ügy véljük, hogy a nyugati hatalmak előbb-utóbb kény­telenek lesznek megoldani a lesze­relés kérdését, mert ezt valamennyi nemzet követeli és mert csakis ebben rejlik a világ megmentése az új há­ború szenvedéseitől. Ciprussal kapcsolatban Hruscsov elvtárs kijelentette: — A Szovjetunió a ciprusi kérdés olyan megoldásának híve, amely megfelelne Ciprus lakos­sága érdekeinek, valamint a béke megszilárdításának ezen a területen. KÉRDÉS: Ügy véli, hogy azok a kötelezettségek, amelyeket Görög­ország már ezelőtt magára vállalt, korlátozzák és megnehezítik pozí­cióját az atomtámaszpontoknak Görögország területén való elhe­lyezése kérdésében? VÁLASZ: Valószínűleg azokra a kö­telezettségekre gondol, amelyeket Gö­rögország a katonai jellegű Északat­lanti Tömbbe való lépéssel vállalt magára. , A Szovjetuniónak ezen tömbbel kapcsolatos álláspontja ismeretes. Nem titkoltuk és nem is tit­koljuk negatív állásfoglalásunkat ezen agresszív katonai csoportosulás­sal szemben, amely a békeszerető ál­lamok ellen irányul. Görögországot tagsága e szervezetben egyoldalú po­litikára kényszeríti, amely a múltban semmi jőt nem hozott számára és nem nyújt kedvező kilátásokat a jövőre nézve sem. Tekintettel arra, hogy Gö­rögország az agresszív katonai cso­portosulás tagja, tekintet nélkül aka­ratára és kívánságára besodorhatják veszélyes hadikalandokba, amelyeket e csoportosulás bármely más tagja, pl. az USA vagy Törökország kezdhet el. A NATO vezető tényezői terveket dolgoztak ki amerikai atomtámaszpon­tok építésére görög területen. Isme­retes, hogy ez a görög nép legszéle­sebb rétegeit nyugtalanltja. Aktívan szembehelyezkedtek e tervekkel, ame­lyek megvalósítása veszélyeztetheti a görög nép jövőjét. Ez érthető is. A görög területen létesített atomtá­maszpontok katonai konfliktus esetén ezen országra visszavágó atomcsapást válthatnak ki minden tragikus követ­kezményével együtt. Az Északatlanti Tömb egyes tagjai tekintet nélkül e szervezetben vállalt kötelezettségeikre visszautasítják az atom- és rakétafegyvereknek terüle­tükön való elhelyezésére irányuló ter­veket. Nem csoda, hogy sok görög lakos is azt óhajtja, hogy Görög­ország erre az ésszerű útra lépjen. A következő kérdés a Szovjetunió és Görögország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítésének kilátásaira vonatkozott. Hruscsov elvtárs vála­szában rámutatott, hogy 1953 óta, vagyis a szovjet-görög kereskedelmi és fizetési egyezmény megkötése óta a két ország közötti kereskedelmi forgalom csaknem hétszeresére emel­kedett, de e kapcsolatok továbbfej­lesztésének lehetőségei még távolról sincsenek kimerítve. A Szovjetunió mint magasan fejlett ipari állam je­lentősen fokozhatná áruszállításait Görögországnak. Többek közt gépeket és gépi berendezést adhatna cserébe a görög mezőgazdasági termékekért. Hruscsov elvtárs a beszélgetés végén hangsúlyozta, hogy Görögországnak tovább kell szilárdítania a békét a Balkánon és a Közép-Keleten és nem szabad részt vennie a háborús előké­születekben. A nyugati hatalmak elutasítják Lengyelország és Csehszlovákia rész­vételét a csúcsértekezlet előkészítésében tömegekkel. Felejthetetlen den áldozatot szerepet játszott a lap mienk. a hazáért, a győzelem a dekeit követő politikájában. L. L. Washington (ČTK) — A nyugati hírügynökségek jelentése szerint a három nyugati nagyhatalom — az USA, Nagy-Britannia és Franciaor­szág — a Szovjetunióhoz közös em­lékiratot intézett, amelyben elutasít­ja a Szovjetunió azon javaslatát, hogy a moszkvai nagyköveteknek a csúcsértekezlet előkészítésére vonat­kozó tárgyalásain Lengyelország és Csehszlovákia is részt vegyen. Amint ismeretes, ezt a javaslatot a Szovjetunió tette április 26-i em­lékiratában, hogy így teljesítse a nyugati hatalmaknak az USA, Nagy­Britannia és Franciaország nagykö­vetei Gromiko szovjet külügyminisz­terrel való közös tárgyalásaira irá­nyuló kérelmét. A nyugati hatalmak emlékiratukban kijelentik, hogy nagyköveteik felkészültek arra, hogy egyenként tárgyalnak a szovjet kül­ügyminiszterrel. A Szovjetunió április 26-i emlékiratában ezt a találkozást célszerűnek minősítette és rámuta­tott arra, hogy ez felel meg a diplo­máciai úton történő eszmecsere gya­korlatának. ÜJ SZÖ 3 * 1958. május 1.

Next

/
Thumbnails
Contents