Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-05 / 124. szám, hétfő

I ÖJSM Példás traktoros Úi úton az érsekújvári II. EFSZ A Zsigárdi Állami Gazdaságban Szabó Gyula példás traktoros jól végezte munkáját. Gondoskodott a lánctalpas traktor jó kihasználásáról, az üzemanyaggal való takarékosságról. Lesimítozott 325 hektárt, 325 hektárt kultivátorozott, 120 hektárt fogasolt és agregátorral 80 hektár árpát vetett be nappali műszakban, éjjel pedig kultivátorozott. A gondos traktoros munkájának eredménye, hogy a terv szerint 850 hektárra előírt üzemanyagból 947,5 litert megtakarított s így 1895 koronát juttatott vissza a népgazdaságnak. . Deák István, Zsigárd Felajánlásokkal a nagyobb termelékenységért A szövetkezetek közötti szocialista párosverseny negyedéves értékelése alkalmából a nagyobb termelékenység érdekében szövetkezeti tagjaink újabb felajánlásokkal köszöntötték május 1-ét és köszöntik a párt XI. kongresszusát. BÉRES JÖZSEF Agcsernyöböl vállalta, hogy a részére kijelölt kukoricaföldön a tervezett 27 mázsás hektárhozam helyett 32 mázsát termel szemesen. Vállalását az agrotechnikai előírások betartásával és a leggondosabb munkával biztosítja. MUSZKA GYÖRGY Kistárkányból kötelezettséget vállalt, hogy a gondjaira bízott fejőstehenektől a tervezett 1800 literes átlaggal szemben 1900 litert fej minden tehéntől. Hogy adott szavát valóra váltsa, egy tapodtat sem tér el az előirányzott takarmányadagolástól, valamint betartja a zootechnikai szabályokat. VARGA LÁSZLÓ és Majernik István sertésgondozók Radlpól felajánlották, hogy a tervbe vett 12 kismalac helyett minden kocától 14 kismalacot választanak el. POLÁK KÁROLY és Polák Ferenc nagytárkányi sertésgondozók felajánlották, hogy a hízósertéseknél a tervezett 40 dkg súlygyarapodással szemben 45 dkg-ot érnek el, miáltal 70 mázsa tiszta sertéshúst, mintegy 112 000 korona értékben, biztosítanak a szövetkezetnek. K. I. Az érsekújvári II. EFSZ tagjai elégedetlenek voltak ** az elmúlt év eredményeivel, mert az érsekújvári járás többi szövetkezete sokkal eredményesebben zárta le az évet, annak ellenére, hogy a közös gazdálkodás feltételei azonosak vagy kedvezőtlenebbek is voltak. Éppen a környékbeli szövetkezetek kiváló eredményei váltották ki a II. számú EFSZ tagjai körében a jelentős döntéseket. Elhatározták, hogy 1958-ban úgy fognak gazdálkodni, hogy utolérjék szomszédaikat. Megkezdődött a szövetkezet nagy átszervezése. Átszervezték a növénytermelést. Az eddigi 6 munkacsoport számát kettőre szállították. Ezen munkacsoportok részére állandó földet és gépeket jelöltek ki. Igy felszámolták a növénytermelés legfájóbb pontját, a szétforgácsolódást. Eddig ugyanis a munkacsoportoknak nem osztották ki megművelésre meghatározott földeket, hanem azt a munkát végezték, amit a csoportvezető vagy valamelyik agronómus éppen megfelelőnek tartott. Ha figyelembe vesszük azt is, hogv a két agronómusnak sem volt határozottan kijelölt működési köre, elképzelhetjük, hogyan ment a munka. Erre mutatnak az „eredmények" is, a be nem takarított takarmány, a későn betakarított kukorica, az agrotechnikai határidók be nem tartása, stb. Ma képesített agronómus irányítja a növénytermelést, aki éppen úgy, mint a csoportvezető, teljes mértékben felelős az egész növénytermelésért. Az eredmények már mutatkoznak. Az istállótrágyát, amely helyenkint 5 évig is a gyűjtőhelyeken feküdt, kihordták a földekre, beszántották, vagy előírásos kupacokba rakták. Az összes vetőmagot és palántát idejében előkészítették. Még határozottabban látható az új munka eredménye az állattenyésztésben. A szövetkezet, amely a múltban beszolgáltatási kötelezettségének sem tudott eleget tenni, az első negyedévre eső beszolgáltatást március 20-án teljesítette. Ezenkívül állami felvásárlásra beadnak 25 ezer liter tejet, 43 ezer tojást és 2105 kiló sertéshúst. Ezenfelül teljesítették az 1958. év egész első félévére eső marhahúsbeadást. Az állattenyésztésben elért eredmények a munka jobb megszervezésének, az állatok jobb gondozásának és főleg annak köszönhetők, hogy a takarmányozási tervet a takarmányozási technika legújabb eredményei alapján dolgozták ki. Tekintettel arra hogy a II. számú EFSZ-ben állan" dóan javul a munka és főleg a munkaerkölcs, megvannak a feltételek az egész évi termelési tervben kitűzött feladatok teljesítésére. SZENDY GYÖRGYNÉ, Érsekújvár MINDEN MAG a földben van A kedvezőtlen időjárás ellenére Abaujszinán, járásunk legnagyobb szövetkezeti falujában jól felkészültek a tavaszi munkákra és a vetésre kihasználtak minden kínálkozó alkalmat. Szükség esetén éjszaka is dolgoztak, ha gépekkel nem lehetett, akkor lovasfogatok járták a földeket, de vetettek. Minden mag már a földben van. A szinaiak elvetettek 286 ha tavaszi árpát, 115 ha zabot, 40 ha tavaszi búzát, 20 ha bükkönyt és 6 hektár mákot. Ezenkívül földbe került a lóheremag 53 hektáron, a lucernamag 17 hektáron, de a földben van már a cukorrépa is, mégpedig 60 hektárnyi területen. A szövetkezeti tagok nagy gondot fordítottak á rétek és legelők megjavítására is, s e tavasszal kitisztítottak 217 hektár rétet és legelőt, megmeszeztek belőle 180 hektárat, 80 hektárt pedig megtrágyáztak. Most már csak a meleg időt várják, hogy a marhát kihajthassák a legelőre. A tavaszi munkálatok második szakaszához is hozzáláttak. A kukorica és a krumpli alá szorgosan készítik a földet s ezeket is rövid pár nap alatt a földbe teszik. Iván Sándor, Kassa Csak szép idő legyen Szép tavaszi délután volt. A nap már elég égetően árasztotta sugarait a földre. A szőlőskei internátushoz vezető hosszú sétányon a magas cseresznyefák nagy lélegzettel bontogatták rügyeiket. Illat áradt a levegőben, s én jókedvűen szemlélgettem a nagy készülődést. Készültünk a délutáni, tananyag szerinti munkánk elvégzésére. Az egyes csoportokba beosztott tanulók már tudják, hogy hova, és miképpen fogják munkájukat elvégezni. Azonban a melegágyat nem tudtuk kellően előkészíteni, mert nem volt elegendő trágya. A helybeli állami gazdaságból kellett volna ideszállítani, de késve érkezett meg, s így a melegágy elkészítésével is késtünk. Az akarat azonban győzött. Ma a melegágyban szépen fejlődnek a palánták. Most már csak szép időre van szükség, hogy a szabadba ki tudjuk őket ültetni. Petrovics György, Szőlőske A tapasztalatcsere első estje A surányi járási kultúrház 1958. első negyedévére tervezte első tapasztalatcsere-estjét, amely mint jó módszer vált be. Két EFSZ tagjai cserélik ki az állattenyésztésben és a növénytenyésztésben szerzett tapasztalataikat. Az első est tapasztalatcseréje a felsőszőlősi és a dögösi EFSZ között történt, melyen a Dögösi Állami Gazdaság dolgozói is részt vettek. Az est résztvevői főleg az állattenyésztés fontos problémáival foglalkoztak. A felsőszőlősi EFSZ ezen a téren szép eredményekkel dicsekedhet. Hogy miként érték el ezeket, A közös gazdálkodás gyökeret vert Szlovákia déji részén a

z ip

0ly folyó, mentén fekszik Kővár kézség. A közös gazdálkodás a múlt év őszén vert gyökeret a faluban. Az első lépések a szocialista gazdalkodás megindulásáig bizony sok fáradságos munkát követeltek Azonban ebben a munkában sokat segített a járási pártbizottság, a HNB valamint a helyi pártszervezet. Községünkben a párttagok, Holcer László, Szőllősi József és több kommunista, példát mutattak az egyénileg dolgozó parasztoknak oly formában, hogy ők voltak az elsők, akik beléptek a szövetkezetbe. A szövetkezeti munka 25 taggal indult meg. Az első tagsági gyűlésen, melyen magam is résztvettem a tagság egyhangúlag Cseri Gábor középparasztot választotta elnökének. Jómagam is gratuláltam az új elnöknek, aki az alábbi kijelentést tette: — Meglátja, tanító elvtárs, olyan szövetkezetet csinálunk Kőváron, hogy a környéken nem lesz pártja, Jól végignéztem, s az az érzés fogott el, ígéretét valóban be is válthatja, mert mint egyénileg gazdálkodó is, mindig az elsők között járt. A szövetkezet lelkes elnöke csakhamar el is kezdte tevékenykedését a közös vagyon mielőbbi gyarapítására. A marhaállomány összpontosítása január 22-én történt meg. Az elnök itt is jó példát mutatott. Elsőként vezette be 3 darab állatját a közös istállóba. Volt neki egy Zsemlye nevű gyönyörű tehene, melyet sokan megirigyelhettek volna tőle, s több ízben igazán jó árat kínáltak is érte, de Cseri bácsi azt mondta, hogy a közös istállóban akarja látni azt a tehenet, amely mindig kedvenc állata volt. Az összpontosítás után a

z §1MIÉRT HULL EL A BORJÚ? A komáromszentpéteri szövetkezetben takarmány volt elegendő, a tehenek is jó húsban vannak, s a fejéshozam mégis nagyon gyenge. Nem ritkaság, hogy 2—3 liter tejet, sót egy liter tejet is fejnek naponta egy-ecm tehéntől. Ez elég szomorú, meg az is, ho"" az újszülött borjaknak majd egyharmada elpusztul éllé s után 3—4 nap múlva. Aztán nagyon sok a korcs, 20— 25 kg-os borjú s ezek is rövidesen elpusztulnak. Keressük az okot. Többektől hallottam, hogy a müfedeztetésben van a hiba. En azt mondom, ez nem igaz. Az okot a szakszerűtlen takarmányozásban kell keresni, az etetésben. A vemhes állatokkal egyfajta takarmányt etetnek, akárcsak a többiekkel, s kiváltképpen silótakarmányt. A silótákarmány igen fontos és jó, nedvdús, javarészt pótolja a zöldtakarmányt. De nem jó nagy mennyiségben a vemhes állatokkal etetni, az ellés előtt 50 — 60 napig, mert a magzat ez idő alatt fejlődik a méhben a legjobban, s az anyának, ilyenkor van legtöbb szüksége a meszes takarmányra, hogy az újszülött borjú jól kifejlődhessen, erős csontozatú legyen. Ezért ajánlatos a vemhes állatoknak füves keveréket, vagy jó édes rétszénát adni. A szakszerűtlen silóetetésnél a silótakarmány nedvdús s átlagban kevés takarmánymeszet tartalmaz. Igy aztán korcs állatok jönnek a világra, javarészük elpusztul. Ez nemcsak nálunk Komáromszentpéteren, de a környékbeli szövetkezeteknél is előfordul. Megvallom, én nem vagyok szövetkezeti tag, én a novákyi bányában dolgozom, mint technikus már 1952 óta. De a mi szövetkezetünket úgy ismerem, akár a munkahelyemet, Apám szövetkezeti tag, az öcsém főkönyvelő, az anyám fejőnő a szövetkezetben. Közvetlen kapcsolatom van a tagsággal és a vezetőséggel. Azért tettem, e pár megjegyzést, hogy tanuljunk belőle. Kislaky Kálmán, Komáromszentpéter. latokat külön-külön istállókban helyezték el. A teheneket Siket József és Nagy László gondozzák. Többször van alkalmam betekinteni hozzájuk és megnézni, hogyan végzik munkájukat. A napokban jó ideig beszélgettem velük és megtudtam, hogy napról napra emelkedik a tejhozam. Elmondották, hogy az összpontosítás után januárban négy liter fejési átlagot értek el, februárban hat és fél literre, márciusban hét literre, áprilisban pedig már nyolc literre növekedett a napi tejhozam A kóvári szövetkezeti tagok előtt napról napra mindinkább kibontakoznak a boldogabb jövő távlatai. Ezt úgy látszik megértették azok a parasztok is, akik eddig egyénileg gazdálkodtak. A tavaszi munkák megkezdése előtt sokan közülük úgy döntöttek, hogy tagjai lesznek a szövetkezetnek. Azok közül, akik eddig még egyénileg gazdálkodtak, elsők között léptek be a szövetkezetbe: Cseri Miklós, Cseri Ferenc, Kopcsányi Vince, Kovácsik János és utánuk még többen. A beszélgetés folyamán az új tagok elmondották, hogy kár volt késlekedni, bár már előbb beléptek volna a közösbe. Török Gábor, Kővár Az ajnácskői szövetkezetben még nem tudták összpontosítani a tojóstyúkokat, ezért a szövetkezet lemaradt a tojásbeadásban. A szövetkezet vezetősége egyes tagok javaslatát alkalmazta és a tojásbeadás teljesítésének kérdését egyéni beadás útján rendezték. Eddig már több földművesszövetkezeti tag így cselekedett, például Hanyus Barnabás, Szepesi György, akik a szövetkezet számlájára adtak be tojást. Folyó hó 23-án a szövetkezet vezetősége akciót szervezett, melynek során 4000 tojás beadására kötelezték magukat a szövetkezetesek. Ezzel a mennyiséggel teljesítették az első negyedévi tojásbeadást. Az ajnácskői szövetkezetesek példáját követhetnék olyan szövetkezetekben, ahol a tojásbeadás még nyílt kérdés. Áflócs Vilmos, Ajnácskő ezen a tapasztalatcserén tudhatták meg a résztvevők Krajmer, Kozás és a többi elvtárstól. E vállalkozás első részében a résztvevők megtekintették az állami gazdaság és az EFSZ istállóit, megfigyelték az állatok etetését, gondozását, elhelyezését stb. Főleg az állami gazdaság jól tejelő tehenei és kövér hízósertései tetszettek. A megtekintés alatt élénk vita folyt az érdeklődök között. Ezek után az est résztvevői megtárgyalták a látottakat és közösen megbeszélték, hogyan lehetne a hibákat kiküszöbölni. A felsőszőlősi szövetkezeti tagok kitettek magukért. A vitából kitűnt, hogy az elért sikerek titkát nem akarják maguknak megőrizni, hanem segíteni akarnak azoknak, akik az állattenyésztésben hibákkal küzdenek. A résztvevők rájöttek például arra is, hogy a dögösi EFSZ-ben nagy a borjak elhullása, mert kevés gondot fordítanak az itatott tejre s az az etetés idejére megsavanyodik. Sokáig vitáztak az állattenyésztés kérdéseiről. Ez a vita megmutatta, hogy a mezőgazdaságban nagyon sokat kell tanulni a jó példákbői. Buda Ferenc, Keszegfalva A HIDASfíÜRTI szövetkezeiben A TEHENÉSZEK A CSKP KB LEVELÉNEK MEGVITATÁSA UTÁN • MÁR AZ IDÉN 2400 LITER TEJET FEJNEK ÉVENTE EGY-EGY TEHÉNTŐL • HASONLÍTSUK ÖSSZE AZ 1956 ÉS 1958 EGY HAVÁBAN ELÉRT TEJHOZAMOT • AKKOR KEVÉS VOLT A TAKARMÁNY MA PEDIG EL IS ADHATNAK 1956 MÁRCIUSÁBAN az állatok hasznossága nagyon alacsony volt. A tehenek napi átlagos tejhozama 3 liternél is alacsonyabbra süllyedt. Ez bizony nagyon kevés! A szövetkezet szalmát és kukoricaszárat is vásárolt. Nagy gondokkal küzdöttek, de mindenki bízott abban, hogy megjavul a helyzet. 1957 MÁRCIUSÁBAN már több takarmányuk volt, mint az előző évben, de a hasznosság még mindig nagyon alacsony. Tavaly márciusban a tehenek napi átlagos tejhozama csak 3,58 liter. A tavalyi hiányokból okultak. Már tudják, hogyan biztosíthatnak több és jő minőségű takarmányt. Azt is tudják, hogy télen sok lucernaszénára és sok jó minőségű silóra lesz szükség. A CSKP KB levelét a szövetkezet tagjai gondosan áttanulmányozták. A levél nekik is utat mutat. Tudják, hogy 1960-ban 660 liter tejet kell fejniök egy-egy hektárra átszámítva. 1960-BAN? Nem. Egy évvel hamarabb. Ilyen felajánlást fogadtak el. Milyen óriási a különbség 1956 és 1958 között! — Mi már nem akarunk lemaradni. Járásunkban a legjobb EFSZ-ek közé akarunk tartozni. Nagy tejhozamot akarunk elérni — jelentik ki a hidaskürti EFSZ tehenészei. Szavukat tényekkel támasztják alá. Az elmúlt év vége felé növelni kezdik a tejhozamot. 1958 januárjában a tejhozam már meghaladja a 6 litert. Márciusban már 6,41 litert fejnek egy tehéntől naponta. Annyi szénájuk, szalmájuk és silójuk van, hogy el is adhatnak belőle. Szemes takarmányból is van elég. Állandóan emelkedik a tejhozam. Az istállókban öröm dolgozni. Dicséret illeti Katona Gábor, Ján Domanovský, Matej Francisci, Ján Šabej, Dobrohotszký Zoltán, Katona Szilveszter és Martin Marko dolgozókat jó munkájukért. Hovatovább több tejet adnak dolgozó népünknek. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta. Szaluikat adták A bodrogszerdahelyi szövetkezet már évek óta foglalkozik juhtenyésztéssel. A két juhász gondos munkája szép eredményeket hoz a szövetkezetnek: 280-ról 600-ra növelték a juhok számát - ebből 280 anyajuh és 300 bárány. 50 darabot most Jugoszláviába küldenek mint tenyészállatot. A szövetkezet juhászai elhatározták, hogy a párt XI. kongresszusának tiszteletére húsz százalékkal növelik a juhtenyésztés jövedelmét. Képünkön Csatlós Gábor, a szövetkezet egyik juhásza, nyájával. KUCIK PÁL, Bodrogszerdahelj ÜJ SZÖ 4 * 1958. május 1.