Új Szó, 1958. május (11. évfolyam, 120-149.szám)

1958-05-03 / 122. szám, szombat

rpá Vztôľélet A 2 istállók mellett találkoztunk 1 hogy Pista bácsit örömmel fogadták a Füstös Istvánnal. Igen nagy | bolyi szövetkezetben. Üjra pásztor lesz érdeklődéssel hallgatta a perbenyiki EFSZ küldötteinek szavait. Hogyne, hiszen egy ilyen kölcsönös látogatás igen sok újat hoz, meg aztán sokban hozzájárul a szocialista verseny to­vábbi elmélyítéséhez is. Füstös bácsi, aki már jóval túl van élete delén, figyelmesen hallgatja a nézetek kicserélését s közben saját tapasztalatairól beszél. Noha már túl van a hatvanon, amit galambősz haja is bizonyít, fürge, élénk tekintete erőt és egészséget árul el. A természetben élő emberek tájékozottságával és nagy jártassággal válaszolgat a fel­tett kérdésekre. — Másképpen volt az valamikor — mondja el a fiataloknak. Ma öröm pásztorkodni, nem úgy, mint fiatal koromban. Megtudjuk Füstös bácsitól, hogy már gyermekkorától pásztorkodott. Bolyban 18 évig volt községi pásztor. Szerették és megbecsülték, mert hi­vatásának becsülettel eleget tett. Az állatokkal tavasztól késő őszig kinn volt a legelőkön. Elmondja, hogy nádkunyhóban, a földön aludt. — Hogy milyen volt? Jobb arról nem beszélni — fűzi tovább a szót. — A hátamon hordtam a nádat és a szalmát, hogy valamennyire otthonos­sá tegyem a kunyhómat — beszél, visszaemlékezve a múltra. A szövetkezeti gazdálkodással mind­ez megváltozott. Füstös bácsi életé­ben új élet távlatai nyíltak meg. Kezdetben a szolnocskai EFSZ-ben pásztorkodott három éven keresztül, egy évet pedig a pólyáni szövetkezet­nek dolgozott. Itt sem mondhatnak rá rosszat. Mintenhol megállta a he­lyét. De hát a megszokott legelők, a Latorca folyó halk ósobogása, meg a Bolyban eltöltött 18 éb sehogyan sem ment feledésbe. — Haza vágytam a falumba, a bolyi legelőkre — vallja be Pista bácsi. A beszélgetés folyamán megtudjuk, az ismert legelőkön, azzal a különb­séggel, hogy már nem a mások ál­latait legelteti, hanem az övét is, a közöst, a szövetkezetét. Most, amíg nem kerül sor a kihajtósra, a sertés­tenyésztésben dolgozik. Itt is példás munkát végez. Ha majd eljön az idő, ismét megy a természetbe, a legelők­re. — Milyen más ma a pásztor élete — folytatja megkezdett kedvenc témá­ját. — Ma faháza, ágya van a pásztor­nak és paplannal takarózik. Bizony, nagy változás történt. A mindig tiszta Boly község nap nap után épül, szépül. Füstös bácsinak is van szép háza. A falu teljesen új utca­sorral lett nagyobb. Vaskerítések díszí­tik a házak elejét. A szövetkezet ko­vácsmühelye gondoskodik a tagság igényeinek kielégítéséről. Oj kultúrház is épül Bolyban, mert a régi már nem bizonyul korszerűnek. Mindenhol újítás és változás tapasztalható. így látja ezt Füstös bácsi is, aki majdnem egy éle­ten át lakott nádkunyhóban. — A szövetkezetnek köszönhetjük mindezt — mondja s megelégedéssel hordozza körül tekintetét a gazdaság udvarán. igen, Bolyban a jólmenó szö­vetkezet jólétet és megelége­dést hozott. Évről évre módosabbak és gazdagabbak a tagok. 13 koronás részesedést nem akármelyik szövetke­zet ért el. Meg kell hagyni, szorgalmas emberek lakják a falut, akiknek min­den törekvése odairányul, hogy gya­rapítsák szövetkezetüket. Így gondolja ezt Füstös István is. — Most akarok csak igazán dol­gozni — mondja jókedvvel —, hogy szövetkezetünk újabb eredményeket érhessen el. Nincsen semmi akadálya, hogy ezt megvalósítsák, mert Bolyban egy cél érdekében dolgozik mindenki. -ki ­Egy hónappal az átszervezés után Letörlesztik-e az adósságot © Újítási javaslatok — jobb munka­szervezés « Jól dolgozik a pártszervezet • Az exportfeladatokat határidőre teljesítették M ég a jó szomszédok között sem 1 ruló feladataikat. A lovinobányaiak inan t/irfátiilr mon Vinnn — ~.—. J: j igen történik meg, hogy va­laki a más baját fontosabbnak tartsa a magáénál. Április l-ig így volt ez a lovinobányai és a lubeníki Magnezit­üzemek között is. A két üzem egy­másra volt ugyan utalva, de az a közmondás, hogy közelebb az ing, mint a kabát, a gyakorlatban itt is érvényesült. Mert a lubeníki üzem ve­zetőinek elsősorban a saját tervtel­jesítésük volt a fontos, nem pedig az, hogy a lovinobányai üzem hačalai fióküzemeinek idejében leszállítsa a nyersanyagot. Inkább pönálét fizettek. A kooperáció tehát sok esetben cső­döt mondott, mert hiányzott a kö­zös érdekeltség. Április 1-től más­ként van már megszervezve Szlová­kiában a magnezitgyártás. Most miridkét üzem egy vállalathoz tarto­zik, ezentúl közös érdekük minden üzem tervteljesítése. Kellemetlen adósság Hogy népgazda­ságunk szempont­jából mennyire fontos a magnezit­tégla, ezt nem kell külön hangsúlyoz­ni. A mi magnezi­tünket szívesen vásárolják még a tengerentúli or­szágok is, mert minősége kitűnő. Állandóan fejlődő kohászatunk szá­mára a magnezit­tégla pedig egye­nesen nélkülözhe­tetlen. Természe­tes tehát, hogy magnezitgyá­rainktól elvárjuk, hogy idejében és becsülettel telje­sítsék a rájuk há­ilyen sikerrel nem dicsekedhetnek. Az elmúlt negyedévben ezer tonna krómmagnezit-téglával ^maradtak népgazdaságunknak adósak. Mikor megkérdeztem a vezető elvtársakat, hogyan és mikorra akarják ezt az adósságot letörleszteni, mindnyájan azt válaszolták, hogy a második ne­gyedév végéig, azaz a XI. pártkong­resszus megnyitásáig. A vezetés át­szervezése, a termelés ésszerűsítése, a jobb munkamegszervezés olyan tar­talékokat tár fel, melyek kihaszná­lásával le lehet törleszteni az adós­ságot. Hogy mi okozta az ezer tonna krómmagnezit-tégla adósságot, ez most nem a leglényegesebb. Objektív ok akad mindig elég. Inkább az ér­dekel minket, milyen intézkedéseket foganatosítottak, hogy megbirkózza­nak a megnövekedett feladatokkal, melyek a tavalyihoz viszonyítva 25 százalékkal emelkedtek. Az üzem igazgatója Trnka elvtárs elmondja. Az égető kemencéből a kész maynezittéglákat emelökocsikon a raktárba, onnan már a megrendelőhöz szállítják. J. Kočiš (ČTK) felv. hogy meggyorsították a prések ge­**,U**A***AAAAAAA^*» *» ** *** ** ***A AAAAAAAA*AAAAAAAAAA* *» AAAAAA A A *A*»AAAAAAA***^ ^^^ľ^v'nôve^és^veľ kfimenCS k A Diesel-motorok jelentősége külkereskedelmünkben A csehszlovák gépipar fontos ágá­nak, a Diesel-motorok gyártásának ma már csaknem 50 éves hagyo­mánya van és a gyártás ter­jedelme különösen az utóbbi évek­ben mindinkább növekedik. Már 1954-ben többet gyártottunk a nyu­gat-németországi gyártás felénél, az angliai Diesel-motorgyártás terje­delmének 43 százalékánál és az USA gyártásának egyharmadánál. 1955-ben a megelőző évhez viszonyítva további 7 százalékkal emelkedett a gyártás és 1960. végéig el kell érni az 1955. évi gyártás másfélszeresét. A csehszlovák Diesel-motorgyártás súlypontját a mezőgazdasági és ipari célokra készített motorok, Diesel-vil­lanyagregátok, gépközpontok és hajó­egységek képezik. •Csehszlovákia a Diesel-motor ipar­ágában kifejezetten export-állam. A kivitel értékében közvetlenül az USA, Anglia és Nyugat-Németország mögé sorakozik. A háború utáni években csaknem a világ minden ré­szébe szállítottunk Diesel-motorokat. Ha mérlegeljük, hogy ma a Diesel­motorok gyártásának több mint 60 százalékát közvetlenül export-célokra fordítjuk, vagyis többet, mint pl. az USA-ban, Angliában, és a Német Szö­vetségi Köztársaságban, úgy valóban jól érzékelhetjük a csehszlovák ipar­ág kiviteli fontosságát. Ha ideszámít­juk a nem közvetlenül exportált Diesel-motorokat is, mint pl. a cseh­szlovák traktorokba, bágerekbe, moz­donyokba, országúti hengerlőkbe, épí­tészeti gépekbe, emelődarukba, szi­vattyús és kompresszoros agregátok­ba, hajókba, autókba szerelt Diesel­motorokat, úgy e motorok kivitele az egész csehszlovák Diesel-motorgyár­tás 80 százalékát teszi ki. A görög hajókon, a törökországi mezőgazdasági gépekben, az egyiptomi szivattyúállomásokon, a szaúd-arábiai Djeddah királyi palotában, az iráni villanyerőművekben, számos indiai iparüzemben, a sziámi rizsföldeken, Lujanában, az ismert argentin za­rándokhegyen, a brazíliai mezőgazda­ságban és iparüzemekben, az UNESCO új párizsi épületében, a finn és holland halászhajókon mindenütt Slávia, Skoda, CKD és Tatra jelzésű csehszlovák Diesel-motorok és Diesel­villanyagregátok dolgoznak megbízha­tóan és teljes megelégedésre, így terjesztve a csehszlovák gépipari gyártmányok jó hírnevét. A világ­piac mai helyzete, melyet a szívós versengés jellemez, azt mutatja, hogy ezen iparág fejlődése nagy mérték­ben attól függ, hogyan tud Csehszlo­vákia lépést tartani a rohamos kül­földi fejlődéssel. Ezért kiterjedt kí­sérletezési programot dolgoztak ki ben a hőfok növelésével meggyorsít­ják a termelést. Az l-es számú égető kemence generáljavításánál jelentős korszerűsítéssel 50 százalékkal növel­ték a kapacitást. Újítási javaslatok a gyakorlatban A présműhelyben figyelmesen vé­gignézzük a termelést. Ez a részleg okozta az elmúlt negyedévben az ezertonnás mankót, de most jól megy itt a munka. A 10-es számú többet már az 1957. évi brnói III. * présnél három ember helyett csak gépipari kiállításon láthattak a kül-í egy dolgozik. Amikor jobban megne­földi érdeklődők + zer n> különös szerkezetet látok. Auto­A megelőző kutatómunkák alapján í matikus adogató, egy henger, melyből a csehszlovák gépipar megkezdte a í hidraulikus" nyomással acelkar moz­túltöltéses motorok gyártásának be- * ^p 3 a teglaformakat. A gépkezelő­vezetését öt alaptípusú öntöltésű tur- $ n e* iranyitania kell A többi hőszivattyú fejlesztésével 2 ezer ló- * P^seknél három eml ber dolgoz. k erőin teriedő teliesítménv elérésére £ ~ Ez Petko Gyula es Kuzma An d" « a . , ., y , , ?; í rás mester újítása - magyarázza a A számos motor kozul, melyeknél^ dolgozó fiatal munkás, sikerrel alkalmaztak a tultoltést, * £ _ 9 f l_ kiemelendő a Škoda 6-SL-275-PN m -^.^ ^ s a téglák minősége is gjavult. Sok fáradságot takarít Csehszlovákiában mindenekelőtt a , kis Diesel-motorok ágában. Számos iparágban ugyanis a növekvő gépesí­tés feltételeket biztosít a kis Diesel­motorok mind szélesebbkörű érvé­nyesítésére. Ily módon a csehszlovák üzemekben a Diesel-motor-kutató intézettel együttműködve újtípusú motorokat próbáltak ki, melyek közül szívással 375 lóerő teljesítményt -k meg és két munkaerőt — magyaráz­nyújt. Turbo-szivattyú alkalmazásával c za to vább 40 százalékkal nagyobb a teljesítmé- ? _ Miért nem veze tték be a többi nye és 10 százalékkal kevesebb a tü- J présre is ? zelőanyag fogyasztása. F. Šulc * - Az év végéig még 5-6 présre £ szereljük fel, hogy megkönnyítsük a -K munkát — hangzik a válasz. 5 Ez az újítás az év végéig kétszáz­at ezer korona megtakarítást jelent az J üzemnek. Ez azonban nem egyedüli példa arra, hogyan lehetne újítások­ig kai fokozni a munka termelékenvsé­Szlovákia teljesítette a cukorrépavetés állami tervét í A május előtti verseny nagy sikert hozott a szlovákiai földmű­veseknek: a vetés kései megkez­dése ellenére április 30-án telje­sítették a cukorrépavetés állami tervét. E siker elsősorban a nyit­rai, Banská Bystrica-i és bra­tislavai kerületek répatermesztő EFSZ-einek és állami gazdaságai- J gét. Augusztin János mérnök és Zigó Í Pál szintén kiváló javaslattal éssze­£ rűsítették a magnezitpor rostálását, t Nedves időben a magnezitpor rára­c gadt a rostára és eldugaszolta, öle t áramot vezettek a szita drótjaiba, és [ így az egyúttal szárítja is a nedves c. magnezitport. Ezáltal meggyorsult a nak érdeme. Az állami terven felüli szerző­déses cukorrépa-termesztő terület. bevetésének teljesítéséhez még négyezer hektár bevetése hiány-• zik. termelés, kiküszöbölték a fennaka­dást. Az üzemben kisgépesítés kere­tében az igazgató javaslatára telje­sen gépesítették a nyersanyag ki- és berakodását. Ez a berendezés kétmil­lió nyolcszázezer koronába került ugyan, de ha számításba és figyelembe vesszük azt, hogy igen gyorsan fel­épült, gépekkei helyettesítették a nehéz testi munkát, és hogy évente 800-900 ezer korona kiadás megta­karítását jelenti az üzemnek, világos, hogy nagyon is kifizető kisgépesítést bevezetni az üzemben. Sok hasonló példát lehetne még felsorolni, hogy ésszerű újításókkal mennyire meg lehet könnyíteni, gyorsítani a mun­kát és növelni a termelés hatékony­ságát. Szükséges tehát, hogy az üzem vezetői továbbra is nagy gondot for­dítsanak az újítók irányítására. A pártszervezet irányítása A téglaégető üzemrészlegen Kralui­i sky György műhelyvezetővel beszél­' getek. Megtudom tőle, hogy április elejétől már 100 tonnával sikerült törleszteni az adósságot és vegyi úton (nem égetéssel) 50 tonna króm­magnezit-tégiával termeltek többet terven felül. Tehát már csak 850 tonna mankó marad. — Most már csak tőlünk függ, — mondja Kralansky elvtárs, — liogy teljesítjük-e kollektív kötelezettség­vállalásunkat, amelyet a XI. párt­kongresszus tiszteletére tettünk, hogy a második negyedévben 1 millió ko­rona értékű krómmagnezit-téglával termeljünk többet, és a harmadik negyedévbe tiszta számlával léphe­tünk. Kralinsky elvtárs, az alapszervezet bizottságának tagja továbbá elmond­ja, hogy a pártbizottság minden ülé­sén részletesen foglalkozik a terv tel­jesítésével és az egyes elvtársakat, kommunistákat feladatokkal bízza meg. — Amikor lemaradtak a tervvel, a pártbizottság ülésére meghívta Augusti Ján mérnököt, a termelés vezetőjét és Sotek Pált, a téglagyártó részleg vezetőjét. Elvtársiasan meg­mondták itt nekik, hogy így tovább nem mehet. Volt sok kifogás, de ez még nem helyettesítette a téglát. Szemtől szembe kijelentették előt­tük, hogy rossz a munkaszervezés és mint párttagoktól követelték, hogy hozzák be a présműhely lemaradá­sát. És a pártszervezet közbelépése, a kommunisták felelősségérzete meg­hozta a kívánt eredményt. — Most megint a generátorral van baj, de ezt is meg fogjuk tárgyalni legközelebbi ülésünkön, nehogy megint ez legyen az oka a hibáknak — mondja Králinsky elvtárs. De nemcsak ezek az intézkedések, hanem maguk a kommunisták pél­daadása is sokat segített a termelés menetének megjavításában. Bátran mondhatjuk, hogy az ex­port-terv teljesítése az első negyed­évben az ő kollektívájának érdeme. Maga ügyel arra, hogy a vagonokat rendesen megrakják, maga segített a még forró téglák rakodásánál és ügyelt arra, hogy az üzem udvaráról idejében kifusson az exportáru. Sok jó szót lehetne még mondani errőK az odaadó kommunistáról és társai­ról, akik ha kell, szabad idejüket sem sajnálva dolgoznak a gyár becsületé­ért. Az égető kemence mellett Kra­linsky elvtárs bemutatja a kiváló újí­tót, Jurik Mihály rakodót, aki a leg­szorgalmasabb munkások egyike. Itt vanak még Babiák Ferenc, Damreli Rudolf, Fridrich József, Ginis Gusztáv fűtők, akik ugyancsak többször jöt­tek be munkába ünnepnapon is. ha ezt a tervteljesítés megkíván a. Ezeknek a szavára lehet a legtöbbet építeni, mert ők határozták el együt­tesen, hogy addig nem nyugszanak, amíg le nem törlesztik a mankót. Horváth Sánctor MÉG EGYSZER A PRÁGAI FELVONULÁSRÓL. Drábek Viktor négy felvételén a nagyszabású és örömteljes májusi menet egy-egy mozzanatát örökítette meg. Az első képen a holešovicei Tesla dolgozóit láthatjuk, akik transzparensükön hirdetik, hogy 1 millió 400 ezer koronát takarítanak meg nemzet gazdaságunknak. Második képünk ( a ČKD Stalingrad-üzem tánccsoport ját mutatja be. A harmadik kép: Így már jobban lát m kis pionír. Az utolsó képnek a képek szerzője „ Katonák és gyermekek" címet adta. " ÚJ 4 * 1958. május 4.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents