Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-02 / 92. szám, szerda

Jó munkával, szorgalommal KELL BEHOZNI A KESEST m Hosszabb várakozás után végre megérkezett a tavasz. Nem az a tavasz, melyet a naptár mutat, hanem az igazi verőfényes, amikor a nap sugara megszikkasztja a földet, s a szántóvető ember elvetheti a magot, hogy majd arathasson. Sokáig tartotta magát a szélsőséges időjárás, de most aztán itt az idő, s ami késést az időjárás okozott, jó munkával kell behozni. A szövetkezeteseknek, állami gazdaságoknak és traktorállomásoknak mindent el kell követniök, hogy a mag idejében a földbe kerüljön. Az éjjelt is nappallá kell tenni, az ünnep- és vasárnap is váljon hétköznappá, hisz arról van szó, hogy gazdag legyen az aratás; az ország kenyeréről, a szövetkezetesek jólétének növekedéséről van szó. Levelek, tudósítások adnak számot arról, hogy a traktorosok, szövetkezeti tagok minden percet jól kihasználnak. / Éjjel is vetnek A kassai kerületből érkezett hírek szerint a királyhelmeci és a szepsi járásban máris teljes ütemben folyik a vetés. A traktorosbrigádok a munka gyors elvégzése érdekében vasárnap sem pihentek, sőt a brigádok dolgozói elhatározták, hogy éjjeli, illetve hosszabbított műszakban dolgoznak. Vasárnap 20 hektárt vetettek be A királyhelmeci traktorosbrigád dolgozói már türelmetlenül várták a vetés kezdetét. Végre elérkezett az alkalom, hogy nyeregbe szálljanak. Elhatározásuk: az időjárás okozta késést rövid időn belül behozzák. Elhatározásuk komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a vasárnapot is arra használták fel, hogy behozzák a késést. Március 30-á'n, vagyis vasárnap a királyhelmeci szövetkezet földjein dolgoztak és 20 hektárt vetettek be tavasziakkal. A legutóbbi jelentések szerint a királyhelmeci járás területén eddig több mint 150 hektáron vetették el a tavasziakat. A legfiatalabb szövetkezet A királyhelmeci járás legfiatalabb szövetkezete, a szinyéri. Még csak a múlt évben alakult, de már most mindent megtesznek, hogy szövetkezetük minél előbb példás szövetkezetté váljon. A járásban elsőknek kezdték meg a vetést. Az első napon 7 hektáron vetették el a borsót. Két nap alatt 95 hektár A leleszi traktorosbrigád a tél folyamán alaposan felkészült a munkára. A traktorosbrigád vezetője szerint — bár az idő késleltette őket — feladatukat idejében teljesítik. Most, hogy megjött végre a jó idő, nyomban munkához is láttak. Bár még teljes ütemben nem dolgozhattak, mégis az első két nap alatt 95 hektárt vetettek be. Pokol Gyula ígérete A zétényi szövetkezetesek szintén munkához láttak. A szövetkezet vezetősége a helyi pártszervezet támogatásával pontos munkatervet készített a tavaszi munkákra. A munkákat legjobb tudásuk szerint szervezték meg, a traktorosbrigád is jól felA CSISZ-tagok a kongresszus tiszteletére A napokban a Zsigárdi Állami Gazdaság CSISZ-elnökével beszélg\sttem. Kiss János elvtárs elmondotta, hogy pártunk XI. kongreszszusának tiszteletére ők is tettek kötelezettségvállalásk — Mi sem akarunk lemaradni — hangsúlyozta. Kovács Margit fejőnek évi tejtermelési terve 12 tehéntől 36 ezer liter. Vállalta, hogy 37 020 liter tejet fej ki, azaz 102C literrel többet termel. A gazdaságban egy korszerű, száz férőhelyes tehénistállót építenek; ott 80 munkaórát dolgozik le brigádban a CSISZ-tagság, hogy jávai a határidő előtt befejezhessék az építkezést. A fiatalok ezenkívül 100 köbméter siló elkészítését vállalták. Az év folyamán a fiatalok a csúcsmunkák idején kétszáz órát dolgoznak le, a lucerna betakarításánál 15 hektárt elvégeznek, továbbá részt vesznek a gyűjtésnél és a behordásnál is. Kemrekel Erzsébet, és Mária — testvérek — vállaltak, hogy három és fél hektár cukorrépa egész évi munkálatait elvégzik, lváncsai Erzsébet még csak 17 éves, de a gondjaira bízott borjúknál a súlygyarapodást naponta 4.3 dkgr ól 5 dkg-ra emeli. Az elnök büszkén megjegyezte, hogy ő is tett felajánlást. Mivel ő traktoros, brigádmunkábat- 50 hektár lóherét kaszál le. Deák István. készült a tavaszra. Ezeknek a tényezőknek a figyelembe vételénél Pokol Gyula, a szövetkezet elnöke nyugodt szívvel ígérhette, hogy négy nap alatt elvetik a koratavasziakat. Negyven gép dolgozik A Szepsi Traktorállomásnak járási méretben 4262 hektáron kell elvégezni a tavaszi munkákat. Hogy ezen feladatuknak sikeresen eleget tehessenek, a munkaszervezést úgy eszközölték, hogy a talajelőkészítő munkákat két váltásban végzik. így biztosítani tudják, hogy 14 nap alatt végeznek a vetéssel. Hétfőn, vagyis tegnap a járás két szövetkezetében meg is kezdték a vetést. További 8 községben pedig 40 gép készíti elő a talajt a vetés alá. Előreláthatólag a hét végéig minden szövetkezetben megkezdhetik a vetést. Nyeregbe szálltak az ógyallai traktorosok is Az ógyallai járásból érkezett hírek arról adnak számot, hogy az Ógyallai Traktorállomás traktorosai is nyeregbe szálltak. A hetényi, izsai, dunaradványi traktorosok már az első, vetésre alkalmas tavaszi napon több mint száz hektárt vetettek be. A vetés gyors elvégzése érdekében, ahol csak a föld fekvése megengedi, vetőagregátokat használnak. Néhány szó Komarócról komaróci EFSZ a szepsi járás legjobb szövetkezetei közé tartozik. Az elmúlt esztendőben nagyon szép eredményeket értek el mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés terén. Érdemes tehát közelről is megnézni ennek a szövetkezetnek az életét. A szövetkezet 1952-ben alakult. Az akkoriban alakuló szövetkezetek kétféle módon igyekeztek biztosítani jövőjüket. Egyesek mindenben az államra támaszkodtak s nagyon sokszor nem a leggazdaságosabb módon bántak az állam pénzével. Nagyon sok EFSZ-ről tudunk, ahol még most is e rossz gazdálkodás következményeit nyögik. Az előrelátóbb szövetkezetesek nem így kezdték a közös életet. Az állam segítségét csak a legfontosabb építkezéseknél vették igénybe, s ott is igyekeztek a leggazdaságosabb módon kihaszálni. A komaróci szövetkezet is ezek közé tartozik. A kezdet kezdetén igyekeztek a belépő tagoktól beszedni a meginduláshoz szükséges termelőeszközöket. Az állam segítségét csak ott vették igénybe, ahol saját erejükből már nem futotta. Eddig öt istállót, egy 25 vagonos raktárt és két tyúkfarmot építettek. A múlt évi szép eredmények nem tekinthetők véletlennek, ezek az egészséges ötéves fejlődés gyümölcsei. A növénytermelésben például lenből értek ei szép eredményt: a tervezett 14 mázsával szemben 22 mázsát termeltek hektáronként. Cukorrépából 160 helyett 225 mázsál. Igaz, a traktorosok is mindent megtettek a siker érdekében. A szövetkezetesek az anyagi réKövetésre méltó példa A vágsellyei járásban levő Zsigárdi Állami Gazdaság CSISZ-tagjai Csehszlovákia Kommunista Pártja közelgő XI. kongresszusát jó munkával akarják köszönteni. Vállalták, hogy a gazdaság útjait társadalmi munkával helyrehozzák. Ezenkívül a sürgősnek ígérkező tavaszi munkák meggyorsítására vasár- és ünnepnapokon is állandó brigádokat fognak szervezni. Egyes fiatalok a termelés fokozására tettek felajánlást. Deák István, Zsigárd Az ifjú dolgozók növelik a hatékonyságot A partizánskei Augusztjs 29. Üzem CSISZ-tagjai ebben az évben is figyelemre méltó eredményeket émek ei az „Ifjúságii milliókért" mozgalomban. Négy ifjúsági műhely az alsóés felsőrész gyártásnál dolgozó 45 CSISZ-taggal együtt eddig 76 400 koronát takarított meg üzemüknek. A legnagyobb megtakarításokat Emil Roman mester — CSISZ-tag — ifjúsági műhelye mutatja ki a gumifeldogozó részlegben. Az Augusztus 29. Üzem ifjú dolsen emelkednek. A második negyedévben újabb két ifjúsági műhelyt létesítenek, egyet a cipőüzemben, egyet pedig a gépházban. Ily módon hat ifjúsági műhely és néhány ifjúsági brigád fog versenyezni az ifjúsági milliók számláján elért legnagyobb összegű megtakarításért. A cipőüzem talpnyártásában dolgozó CSISZ-tagok, akik személyes megtakarítási számIákat vezetnek, kötelezettségvállialást tettek havi 10 ezer korona megtakarítás elérésére. A többi CSISZkollekt'fvák is hasonló kötelezettségvállalásokat tesznek. szesedés miatt sem panaszkodhatnak. Az előleggel együtt 20 koronát kaptak munkaegységenként. Ehhez még hozzá kell számítanunk a terményben kapott részesedést, ami 6,20 koronát tett ki munkaegységenként. Két szövetkezeti tagot említek fel bizonyságul a komaróci szövetkezetesek gazdagságára. G. Szaniszló Pál a feleségével 1268 munkaegységet szerzett az elmúlt évben, ez pénzben — a természetbenieket és az előleget is beleszámítva — 33 221 koronát tesz ki. De ez az eset csak Komarócon is egyedülálló. Vizsgáljuk meg a 76 éves Jano János esetét. Ö a szövetkezetben mint növendékállatgondozó dolgozik és 362 munkaegységet szerzett, ez 9484 koronát jelent. Ehhez még hozzá kell számítanunk a havonként kapott aggkori segélyt is. Ezen a téren tehát minden rendben volna. A szövetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy a szövetkezetre a jövőben se legyen panasz. Különösen az EFSZ elnöke, Szaniszló Bertalan és Mitró Gyula könyvelő fejt ki értékes szervező munkát. Ezt bizonyítja az a tény is, hogy Szaniszlót már az ötödik esztendőre választották meg elnöknek. Az idei tervekkel sincs hiba. 51 ezer munkaegységet terveztek erre az évre, értékét 18 koronában állapították meg. Gazdasági épületekre 1 millió 476 ezer koronát áldoznak, gazdasági gépekre 174 ezret. A falu kulturális élete, egységes vezetés híján, elégtelen képet nyújt. Az egyetlen helyiség, amely féligmeddig alkalmas kulturális célokra.^ az OSSD tulajdona, és csak nagy nehézségek árán tudják megszerezni, így aztán minden egészséges törekvés kudarcba fullad. Hiába törekszik a nyolcéves iskola tanítója, Mede elvtárs is, a falu kulturális életét ilyen körülmények közt ő sem tudja fellendíteni. De az EFSZ vezetősége sem ártatlan egészen. A termelésben elért szép eredményeket elsősorban annak köszönheti, hogy a falu fiatalsága otthon maradt és alaposan kivette részét a közös munkából. De amikor arról volt sző, hogy a fiatalság sportpályát akar építeni, akkor minden támogatást megtagadtak. így aztán a fiatalok is kénytelenek a falu egyetlen „kulturális intézményének" a kocsmát elfogadni! Ez az oka annak, hogy hiába a jól működő szövetkezet, hiába azok gyönyörű keresetek — a falu nem tudja áttörni a régi élet korlátait. Ezen a komaróciaknak feltétlenül változtatniok kell a közeljövőben. Ha ugyanolyan lelkesedéssel fogják ezt megkezdeni, mint a szövetkezet építését, akkor ebben sem lesz hiba. Kováts Miklós gozóinak megtakarításai rendszere A kormány 1958. április 1-i hatályIyal jóváhagyta a traktorállomások új fizetési és prémiumrendjét. A traktorállomások mérnöki-műszaki, valamint ügykezelési dolgozóinak új fizetési s prémiumrendje a CSKP KB-nak a népgazdaság hatékonysága növeléséről szóló határozatából s a kormánynak múlt év áprilisában 442. szám alatt hozott határozatából indul ki. Ezek a határozatok többek között rámutatnak az eddigi fizetési és prémiumrendszerek nem elegendő gazdasági hatékonyságára. Rámutatnak arra is, hogy a gazdasági érdekeltség rendszerét miként kell módosítanunk a termelés magasabb színvonalra emelésének és hatékonyságának növelése érdekében. Ezek az elvek a traktorállomások új fizetési rendjében elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy emelik a döntő jelentőségű funkciókban dolgozók alapfizetéseit. Olyan funkciókról van szó, melyektől a legnagyobb mértékben függ a tervben előirányzott feladatok' teljesítése és túlteljesítése akár az egyes teljesítményekről, akár a gazdaságosságról van szó. Az alapfizetés emelése tekintetében főleg a brigádközpontok vezetői jönnek számításba, akiknek alapfizetése az eddigi fizetési rend értelmében nem volt kellő arányban azokkal a feladatokkal, melyek teljesítését tőlük megkövetelték. A GTÁ-k ezért csak nehezen nyerhettek meg kellő szakképzettségű dolgozókat a brigádvezetőnek. A szóban forgó elvek megnyilvánulnak továbbá abban is, hogy a tervben előirányzott átlagbér prémiumra eső hányada csökken, mégpedig a mérnöki-műszaki dolgozóknál az eddigi 22 százalékról 12 százalékra, és az adminisztratív dolgozóknál 13-ról 1 százalékra. Ez azt jelenti, hogy a mérnöki-műszaki dolgozók alapfizetéseit az eddigi 1299-ről 1411 koronára, az adminisztratív dolgozókét pedig az eddigi 961 koronáról 1074 koronára A GTÁ-k fizetési és prémiumrendjének elvei emelik. Ez azért szükséges, hogy nagyobb legyen a keresetek alapvető tarifájának súlya s megszűnjék a dolgozók egyes kategóriái szerinti fizetések nivellizációja. Az új fizetési rend érvényre juttatja az igazgatók fokozott jogkörét az alapfizetések megszabását illetőleg. Az igazgatóknak lehetőségük nyílik arra, hogy a fizetések határainak keretében az úgynevezett harmadrendszer alapján az iskolai végzettségnek, valamint a gyakorlatnak megfelelően értékeljék a dolgozók személyi tulajdonságait is, mint pl. kezdeményezésüket, a munkában megnyilvánuló következetességüket, önállóságukat, szervezőképességüket, stb. Az eddig érvényes rendszer szerint az iskolai képzettség minden el nem ért foka, avagy a gyakorlat el nem ért foka fejében 4 százalékot vontak le a dolgozók alapfizetéséből, ami megkövetelte a felettes szerv jóváhagyását és ez szűkebb korlátok közé szorította az igazgató jogkörét és arra vonatkozó lehetőségét, hogy értékelje a kérdéses dolgozó személyes tulajdonságait is. Most megváltozott a traktorállomások, valamint a brigádközpontok traktorok száma szerinti nagysági csoportokba osztályozása is, mert ez a rendszer nem juttatta kifejezésre azon munkák terjedelmét, melyeket nem végeznek traktorok segítségével. A gép- és traktorállomások nagysági csoportjainak számát az eddigi háromról négyre bővítették és aszerint állapítják meg, hogy átlag hektáronként milyen a teljesítmények elért terjedelme. A brigádközpontok nagysági csoportjainak száma az eddigi kettőről háromra emelkedik és emellett megváltozik a brigádközpont nagyságának mutatója is, mégpedig aszerint, hogy milyen a traktorok számának a kétkézi dolgozók tervben előirányzott átlagos számához való aránya. Az anyagi érdekeltség új elvei áthatóbban tükröződnek a prémiumrendben. Az új prémium-rend csökkenti a mennyiségi mutatók jelentőségét és előtérbe helyezi a minőségi mutatókat. Emellett a jutalmazott dolgozók köre azokra a funkciókra szűkül, melyek közvetlenül befolyást gyakorolhatnak a jobb eredmények elérésére, akár a teljesítményterv teljesítéséről, a termelés gazdaságosságáról, akár az EFSZ-ek gazdálkodásáról szól. Az ügykezelési dolgozók közül például csak a főkönyvelő részesül majd prémiumokban. Arra való tekintettel, hogy a traktorállomások dolgozói előtt az a feladat áll, hogy általában állandóan fejlesszék a munkák gépesítését, valamint a hektáronkénti munkák gépesítését is, célszerűnek mutatkozott, hogy érvényben hagyják a mezőgazdasági munkák teljesítménytervének teljesítéséért és túlteljesítéséért járó prémiumokat. E teljesítményekhez számítják a mezőgazdasági közlekedéssel kapcsolatos teljesítményeket is. A dolgozók emellett a teljesítménytervnek legfeljebb 110 százalékos teljesítéséért részesülnek majd prémiumokban. A premizálás az egyes funkcióknak megfelelően aszerint fokozódik, hogy milyen a funkció közvetlen befolyása a teljesítményterv teljesítésére. A teljesítményterv teljesítéséért és túlteljesítéséért prémiumban részesülnek az egyes szakaszok dolgozói is. Ez a jutalmazás annak az eddiginek lép helyébe, melyben az egyes szakaszok dolgozói a műszakokként ledolgozott teljesítménynormák traktoronkénti átlagos mennyiségéért részesültek és amely premizálás a műszakonkénti teljesítménynormák meglazítására csábította őket. A prémiumokat a premizálási időszakasz befejezése után 50 és 75 százalékos előleg formájában fizetik ki majd a dolgozóknak. A végelszámolást csak az egész évi tervmutatók teljesítése után ejtik meg. Ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az év folyamári ne fizessenek ki negyedévenként túl nagy prémiumokat, mert ez befolyásolhatná az egész gazdasági előnyök esetleges el nem érését. A GTÄ-kon újszerű prémiumokat vezetnek be azokért a megtakarításokért, melyeket a gép- és traktorállomások dolgozói a tervben előirányzott évi költségekben érnek el. Ezeknek a prémiumoknak az a céljuk, hogy érdekeltté tegyék a dolgozókat az üzemvitel állandó gazdaságossá tételében. Ezekre a prémiumokra az egyes munkaszakaszoknak megfelelően az évi költségmegtakarítás 6 — 14 százaléka fordítható. Az EFSZ-ekben a hektárhozamok eléréséért, valamint túlszárnyalásáért járó eddigi pénz- és természetbeni prémiumok helyett bevezetik az EFSZ-ek tervben előirányzott bevételeinek túlszárnyalásáért járó prémiumokat. A hektárhozamok növeléséért járó prémiumok nem tették a GTÁ-k dolgozóit érdekeltté az EFSZ-ek teljes gazdasági eredményeiben. A hektárhozamokat különösen a takarmányok esetében nehezen lehetett megállapítani, úgyhogy gyakran előfordult, hogy indokolatlanul fizettek ki prémiumokat, melyek összege sok esetben nem volt kellő arányban a gazdasági eredményekkel, azaz nagyobb volt, mint az EFSZ-ek növénytermesztésében elért terven felüli termelés értéke. Az EFSZ-ek tervben előirányzott bevételeinél magasabb bevételek eléréséért nyújtott prémium érdekeltté teszik a GTÁ-k dolgozóit nemcsak a növénytermesztésből, valamint az ál lattenyésztési termelésből elért bevételekben, hanem az EFSZ többi bevételeiben is. Ennek a prémiumnak az a célja, hogy a GTÁ-k szakszerű segélynyújtással hozzájáruljanak ahhoz, hogy az EFSZ-ek ne csak mezőgazdasági termelésüket növeljék, hanem általában jó gazdasági eredményeket érjenek el. Főleg arról van szó, hogy a GTÁ vegyen részt az EFSZ-ek gazdálkodásában, nyújtson segítséget oly értelmű tanáccsal, miként csökkenthe' tők a termelési költségek, mily módon növelhető a munkatermelékenység, a mezőgazdasági termelés belterjessége, hogyan tökéletesíthető a: EFSZ nyilvántartása, stb. A prémiun emellett attól is függ, hogy az EFSÍ miként teljesíti az állam iránti beadási kötelezettségeit. Amint látjuk, az új prémium-rend olyan elvekből indul ki, melyek el sorban a gazdaságosság elvének érvényre juttatását hangsúlyozzák. Ennek az elvnek érvényre juttatásán kell elsősorban irányulnia a traktorállomások valamennyi dolgozója fi gyeimének. A GTÁ-k új fizetési és prémium rendjének bevezetése minden bizony nyal hozzájárul a gép- és traktorállomások munkájának tökéletesítéséhez és az összes dolgozóknak a mezőgaz dasági termeléssel kapcsolatos felada tok elérésére s túlszárnyalására vak mozgósításához is. A szakszervezet üzemi bizottságoknak ennek érdeké ben szintén fontos szerepet kell ját szaniok, aktívan részt kell venniök GTÄ-k új fizetési és prémium-renáJ jének bevezetésével kapcsolatos intéz kedések megvalósításában. A GTÁ-l új fizetési és prémium-rendje csal így teljesítheti küldetését. Dr. Peter Gašper, a Mező- és Erdőgazdasági Meg bízotti Hivatal dolgozója. - ÜJ SZÖ 4 * 1958. április 1*