Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-02 / 92. szám, szerda

imának,^ 11oldván a k Qbának... IS EGY A HANGJA • HiiHiilHHHS Hlii: ii^iíEIČHHi EHiíiii iHiiitlrž: ^ í tíi;íl:nŕŕ:ií:r£jí irt Mi a teendő? Ez valóban nem kis munka ... Ve­gyük csupán a KGST országai közötti belső közlekedés kérdését. Ezt egy részét — a vasúti közlekedésen kí­vül — belső vizeinken, folyóinkon bonyolítjuk le. Nálunk a hajózási feltételek nem a legelőnyösebbek. Az Elba az év túlnyomó részében víz­szegény, az alacsony hidak is aka­dályt képeznek. A Dunán se ideálisak a jelenlegi feltételek. Eltekintve ettől, mégis e két folyó a legfontosabb összekötő kapocs az Északi- és a Fekete-tenger között. Ezen okokból volna fontos az Elba és a Duna, va­lamint a Duna és az Odera össze­kötése. A Duna szabályozásának elő­készületei már folyamatban vannak. Az ausztriai, csehszlovák, magyar, román, jugoszláv területen építendő vízierőművek és hajózsilipek építése további láncszem a Duna tényleges A Dunának, mely múlt jelen s jövendő, egymást ölelik lágy hullámai. A harcot, melyet őseink vívtak, békévé oldja az emlékezés s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk; és nem is kevés. Mikor József Attila e sorokat írta, k szőke Duna, — vagy ahogy még a rómaiak nevezték, a „Flavus Ister" — már fontos tételt jelentett Hitler világhódító terveiben. A második vi­lágháborúban, melyet a költő már nem élt meg, a fasiszta németek saját cél­jaik számára foglalták le a Dunát. Rajta szállították a délkelet-európai országokból elrabolt árut és a kiszi­polyozott értékek 60 százalékát. A Du­na lett a német hadigépezet utánpót­lásának fő útja. Egy kis történelem A rómaiak idején tengerész gya­logsággal megrakott sokevezős gályá- nemzetközivé tételének, a békés kat látott az öreg Duna. A római együttélés gondolatának továbbfejlesz­birodalmat elsöprő népvándorlás után tése, Közép-Európa e fontos közleke­hun ladikokat, frank hadigályákat, dési ütőerén, gyors szaracén és bolgár naszádokat hordozott a Duna A régi krónikák arról számolnak be hogy regensburp kereskedőkben szü letett meg a gon dolat, hogy a Du nán viszik le por­tékájukat a kis­ázsiai partokra. Ez azonban a törökök terveibe ütközött Búvár Kund Po­zsony alatt lékelt' meg Henrik csá szár hajóit. Az év­századok folyamán a Duna mentén rengeteg háborti folyt. Sokáig lovak­kal vontatták az uszályokat a nagy folyón, 25 napig tartott a gabonával megrakott hajók vontatása Pestről Bécsbe. 38 lóra volt szükség a 30 méteres uszály vontatására, s a lo­vakat gyakran kellett váltani. A gőzgép feltalálása után csak­hamar gőzhajók is kezdik szántani a Duna hullámait. Az első gőzös: a Carolina 140 évvel ezelőtt az árral 15, az ár ellenében 3 és fél kilomé­teres sebességgel haladt óránként. A Vaskapu építésével egyre több le­hetőség nyílt a Duna nemzetközi forgalmának növekedésére. MOL—1200 emeletes személyhajó, amelyet romban fognak gyártani Komá­Felszabadulásunk a Duna felől A második világháború végén hiába süllyesztettek el a németek sok ha­jót a Dunán, hogy eltorlaszolják ve­lük a vízi utat, a szovjet dunai hajó­had gyorsnaszádai, felszedve az ak­nákat, felfelé törtek és részt vettek a Duna menti országok felszabadítá­sában. Ezzel szabad lett a sok szé­gyenletes egyezménnyel béklyóba vert Duna is. Gyönyörű távlatok A Duna sohasem volt nemzetközibb, mint most és még sok lehetőség van arra, hogy ez a nemzetközi békés együttműködés még jobban kiépüljön a Duna menti államok és távoli or­szágok között. Azok a csatorna­rendszerek, melyek összekötik a Du­nát a Rajnával, a jövőben az Ode­rával, Elbával, Vltavával, Visztulával, olyan lehetőségeket nyújtanak, amiről eddig csak álmodni tudtunk. A szo­cialista társadalom, a tervgazdaság, a szocialista tábor országainak béke­akarata ezt minden bizonnyal meg­valósítja. Máris rendeztük közös dol­gainkat, ahogy azt a költő óhajtotta! A Kölcsönös Gazdasági Segítség Ta­nácsa (KGST) biztosíték arra, hogy ezt az óhajt minden téren valóra is váltsa, mert egy eszme, a proletár nemzetköziség eszméje táplálja ál­landóan. Sok olyan kérdés van, melyet nagy körültekintéssel és önzetlenül kell megoldani a nemzetköziség szellemé­ben, ahogy másik költőnk. Ady Endre megénekelte: „Dunának, Oltnak egy a hangja . .." Mi még tovább fűzzük e gondolatot A Duna é« Olt talán még csak fél gondolat Tegyük hozzá még a többi folyót: a Vltavát, Elbái, Raj­nát, Oderát, Visztulát, a Dnyeprt, Dont és a Volgát is, akkor tökélete­sebb lesz a kép. Hol tart a hajóépítés ? Az csak természetes, hogy megfe­lelő hajók nélkül nincsen hajózás. Pártunk és kormányunk idejében fel­ismerte a részünkre kedvező helyze­tet és a meglevő hajóépítőmühelye­ken kívül, melyeket Praha-Llbeňben és Mélniken korszerűsítettek, Komá­romban felépítették — joggal mond­hatjuk — a világ egyik legnagyobb és legkorszerűbb folyami hajógyárát, így nemcsak saját szükségleteink számára gyártunk, hanem hajógyáraink termelőképességének 90 százaléka ki­vitelre dolgozik. Hajógyártásunk kivi­tele pedig egész külkereskedelmünk jelentős tétele. Fontos még azt is tudni, hogy minden hajónk árában 50—60 százalék az alszállítőkra eső rész. Hiszen hajógyáraink 150 alszál­lító üzemmel dolgoznak együtt, ame­lyek a különféle gépi berendezéseket, alkatrészeket, bútorokat, szellőztető és más berendezéseket gyártják. Ennek következtében nemcsak rengeteg kü­lönféle anyagot, mint acélt, fát, szö­vetet használnak fel, hanem egyúttal a bennük felhalmozott munkát és az összeállításnál használt munkát is exportáljuk. Ez a fontos számunkra, mert így nyerünk sok devizát. Kivitelünk fő iránya Hajóink kivitelében elsősorban a Szovjetunióval kötött kereskedelmi szerződésre támaszkodunk. Egész évi kivitelünknek tizenkét százalékát ké­pezi hajókivitelünk, mely a további években még növekedni fog. A Szovjetunióba három típusú hajót szállítunk: A nyolcszáz lóerős kétcsa­varos, folyami vontatóhajőt, mely 8 ezertonnás uszályt vontathat, azaz összesen 400 húsztonnányi vasúti kocsinak megfelelő rakományt. Továb­bá: a 800 lóerős, 80 méter hosszú, 300 utast befogadó, duplacsavaros személyhajót. A hajón kényelmes fül­kéket és ágyakat, éttermet, társal­gót találunk. E hajóink Moszkva és Rosztov között, valamint a szibériai folyókon közlekednek. Végül a Diesel­elektromos szivattyús, kotróhajót; tel­jesítménye óránként 250 köbméter kavics vagy homok, melyet 11 méter mélységből szivattyúz ki és 500 méter távolságra szállít. Ezt a járművet a Szovjetunió jelentős viziépítményeiné! és a folyók medreinek karbantartá­sánál használják. A fenti három típust már sorozatban gyártjuk. Az összes hajók magas fokú tech­nikájukkal, belső berendezésükkel, saját energiaforrásukkal, kényelmük­kel, higiéniai berendezésükkel tűnnek ki. A jövő típusok Hajóépítőink szerint a jövőben számtalan új típust fogunk gyártani, így a háromcsavaros, 400 utast be­fogadó, 100 méter hosszú személyha­jót és a 750 köbméter kapacitásra bővített kotróhajőt, s számtalan von­tatóhajót, vagy tavaink számára ké­szült kisebb jármüveket. Tervbe vet­ték kisebb tengeri hajók gyártását is. Gyorsabb hajókat! A hajóépítés olyan irányban fejlő­dik, hogy 50 km-es és még nagyobb órasebességekre lesz szükség. Már tervezik a tízszemélyes, tartószár­nyakkal ellátott motorcsónakokat, me­lyeket 1959-ben fognak üzembehelyez­ni. A külföld már 36 személyes ún. repülőcsőnakokkal kísérletezik. Ugyan­így fontos volna a teherszállítás sebességének fokozása is. Jó eredmé­nyek mutatkoznak a két hajótestű járművek használatánál, melyek biz­tosabbak és nagyobb sebesség eléré­sére képesek. Érdekes kísérletek foly­nak az ún. különleges szállító kon­teinerek gyártására. Ezek hengeralakú, 80—100 tonnás, fűtőanyagot befogadó hatalmas tartályok, melyekből egész hajókaravánt állíthatnak össze. Kira­kodáskor a konteinereket különleges emelődaruk segítségével kiemelik a vízből és a parton levő vágányokon nyugvó alvázra helyezik, majd to­vábbi szállítás céljából mozdonyokkal elvontatják. Gyermekbetegségek Ma már a komáromi hajógyárban gyártjuk hajókivitelünk kétharmadát. A gyártás — ami a szállítási határ­időket illeti —• még mindig sok kí­vánni valót hagy maga után. Sokáig tartanak az előkészltőmunkák, a gyár­tási idő az egyes alszállítóknál, ami nagyon késlelteti a szállítást. Itt ösz­sze kellene fognia minden tényezőnek, hogy lerövidítsék a gyártás idejét. Mindenesetre óriási fejlődést mutat fel hajógyártásunk nemcsak a római kortól mai napjainkig, de az utolsó tíz évben is, sőt második ötéves ter­vünk befejeztével ez az ütem még fokozódni fog. Bizonyára emlékezni fogunk majd akkor nagy költőnkre s elégedetten fogjuk mondani: rendeztük közös dol­gainkat és nagy munkánkat elvégez­tük! Grek Imre A költségvetés a nemzetgyűlés bizottságaiban A nemzetgyűlés bizottságai ezek­ben a napokbán tárgyalják az idei állami költségvetés fejezeteit. Költségvetésünk az idén is ki­egyensúlyozott, sőt 195 millió koro­nával aktív. Költségvetésünk egyen­súlya szocialista rendszerünk erejé­ből fakad. A költségvetés száraz számoszlopai sokatmondóan fejezik ki egész népgazdaságunk fejlődését lehetőségeink reális mérlegelése és az 1958. évi állami terv alapján. Nem árt, ha ezt példával is meg­magyarázzuk. A mezőgazdaság költ­ségvetési fejezete a többi között 2698 millió koronával számít az EFSZ-ek hosszúlejáratú hiteleire. Ez 39,2 százalékkal több, mint tavaly volt, és kifejezi, milyen rohamosan és megállás nélkül fejlődik nálunk a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés. Viszont csak az államnak ez az óriási segítsége teszi lehetővé, hogy a szövetkezetek legfőbb kül­detésüknek szentelhessék magukat: átlagban 12 százalékkal emeljék az idén a mezőgazdasági termelést. Ha­sonló a helyzet a beruházások te­rén. Államunk erre a célra 26,28 mil­liárd koronát biztosít, 11 százalékkal többet, mint tavaly. Több a szövet­kezet, azoknak is több beruházásra van szükségük. A költségvetés tehát kifejezi leg­főbb állami feladatainkat, biztosítja megvalósításukat. Ugyanakkor azon­ban mint jó, felelős gazdáknak tud­nunk kell, hogy a költségvetés sta­bilitása, egyensúlya csak akkor szik­laszilárd, ha az állami terv feladatait teljesítjük. Attól függ ugyanis költ­ségvetésünk bevétele. A bevételi té­telek négyötöd részét ugyanis a szocialista szektor gazdálkodásának tervezett eredményei szolgáltatják, míg a lakosság szolgáltatásai a költ­ségvetés bevételeinek csak 11 szá­zalékát teszik ki. Költségvetésünk stabilitását az ipar, elsősorban a gépipar munkája és eredményei adják. Az idén azon­ban rendkívül nagy a jelentősége a mezőgazdasági termelésnek. Nem volt még példa rá, hogy valaha is ilyen rohamosan, 12 százalékkal kel­lett volna fejlődnie. Igen nagy a je­lentősége a külkreeskedelemnek. A helyzet megkívánja, hogy többet szállítsunk külföldre, mint amennyit behozunk. Fejlett népgazdaságunk elvei szo­rosan összefüggnek. Ha pl. a mező­gazdaság több cukorrépát termel, ez nemcsak a mezőgazdasági termelé­sünkre van kedvező befolyással, ha­nem segíti a külkereskedelmet, mert „fehér arany" formájában több érté­kes árut tudunk a külföldnek eladni és előnyös feltételek mellett a szá­munkra szükséges árut megvásárol­ni. Felelősségteljes megbízatás tehát a költségvetés egyes tételeinek meg­vitatása és letárgyalása. Arról van szó, hogy mindnyájan megértsük a költségvetés, a pénzgazdálkodás je­lentősége a külkereskedelemnek, akkor értjük meg, ha munkahelyün­kön a tervet egyenletesen teljesítjük, ha anyagban és pénzben takarékos­kodunk és ezzel elősegítjük a költ­ségvetés tételeinek betartását. Mind­ez megkívánja a dolgozók öntudatos, lelkes aktivitását. Szlly Imre. A prešovi kerület ifjú újítóinak kezdeményezése A prešovi kerület négy üzemében március eleje óta folyik „az ifjú újí­tók negyedéve", melyben a CSISZ-ta­gok versenyeztek a legjobb újító cí­méért és a legtöbb benyújtott újító­javaslatért. A verseny a Nálepka kapi­tány Ruházati üzem, a prešovi Kfl­žik-Dukla Üzem, a sninai Vihorlát és a strázskéi Chemostav ifjú dolgozói között folyik. A sninai Vihorlát üzemben a CSISZ­tagok az év eleje óta már 22 újító­javaslatot adtak be, ebből hatot az ifjú újítók negyedévének keretén be­lül. Az újítójavaslatok megvalósítá­sával az üzemben évi 36 ezer korona megtakarítást érnek el. Az ügyes újí­tók közé tartozik Vaszilenko mester, az ifjúsági műszak tagja, akinek a dobok gyors felerősítésére irányuló újítójavaslata bizonyára beválik a Mladá Boleslav-i Gépjármű Üzem szá­mára készült dobok gyártásánál. A prešovi Nálepka Kapitány Ruhá­zati Üzemben a nők is bekapcsolód­tak a legjobb újító címéért folyó ver­senybe. Mária Tudajová CSISZ-tag, az ifjúsági műhely dolgozója az üzem első nőújítója. Üjítőjavaslatát már há­rom fióküzemben vezették be. Polónia Semaničová újítójavaslata évi 5000 ko­ronát takarít meg üzemének. A ruhá­zati üzem CSISZ-tagjai összesen 6 újí­tójavaslatot adtak be, melyek meg­valósításával évente körülbelül 25 ezer koronát fognak megtakarítani. A Kŕížik-Dukla Üzem CSISZ-tagjai is több újítójavaslatot adtak be. Eb­ben a hónapban megrendezték az ifjú újítók értekezletét és ezen megtár­gyalták az újítóknak adott téma-fel­adatokat. Városszépítés Kassán társadalmi munkával Kassán a városszépitési mozgalom nem új dolog. A múlt évben a la­kosság széles rétege társadalmi mun­kával kezdte meg egy 25 000 férőhe­lyes szabadtéri színpad építését a Kálvária alatt, a város nyugati ré­szén. A déli részen a Štúr utcában, egy volt üres telken téli stadion épül, a Moyzes körúton pedig a volt lovardát átalakították sportcsarnok­ká. Az a sok ifjú és felnőtt, akik szorgalmas munkával bekapcsolódtak az említett müvek építésébe - büsz­kék lehetnek munkájuk eredményére. S bár még nincs teljesen befejezve az átépítés, az aktív sportkedve­lők és .a sportolók részére a három­ezer férőhelyes sportcsarnokot már átadták. A kassaiak a város szépítésére ez évben további hárommillió koro­nát kaptak. A lakosságnak a város további fejlesztésére a szükséges építkezések befejezésére 15 millió korona értékű társadalmi mun­kát kell elvégeznie, amihez 1 300 000 brigádőrára van szükség. A városi nemzeti bizottság a városszépítés keretében azt a feladatot tűzte ki, hogy 1958 augusztusára befejezik a szabadtéri színpad építését és a film­fesztivált már ott fogják megtarta­ni. Ugyanakkor az év végéig a téli sportstadion építését is be akarják fejezni. Ezzel kapcsolatban elhangzott a jelszó: minden kassai lakos 48 bri­gádórát dolgozzon le a városszépí­tés! munkákban. Visszhangképpen a választókerületekben, üzemekben megindultak a felajánlások. Ha végignézünk a befejezés előtt álló építkezéseken, kibontakozik előt­tünk az a nagyszabású vállalkozás ami méltó folytatása lesz egy nagy­múltú kultúrváros további fejlődésé­nek. A múlt évben Kassán járt krasznodari szovjet küldöttség a sza­badtéri színpad megtekintése után a városi nemzeti bizottságtól elkérte a terveket, hogy azokat Krasznodaron is megvalósíthassák. — A nyolcezer férőhelyes korcso­lyapálya terve is készen van — mondja Szuchanics Károly, a városi nemzeti bizottság tanácstagja és a tervbizottság elnöke. Eddig három kompresszort biztosítottunk, a negye­dik beszerzésére pedig már megtet­tük az előkészületeket. A hűtőhálózat 21 kilométeres csővezetéke már el­készült. Nehézségek mutatkoznak a vízellátásban, amit azonban a városi tanács a vízvezeték és kanalizálási vállalattal való megbeszélés útján el­távolít. Mindkét építkezés befejezé­séhez komoly segítséget kell, hogy nyújtson a Keletszlovákiai Gépgyár azzal, hogy a számukra felesleges al­katrészeket rendelkezésünkre bo­csátja. Ha a betonozók, a kőművesek és a többi szakmunkások a szerelési munkálatokat idejében fogják elvé­gezni, számítunk arra, hogy a jö­vőben a korcsolyapályát bekerítjük. A sportcsarnokot május l-re át­adják a Szlovák Testnevelési Köz­pontnak, mely a testnevelési akción belül tovább folytatja az építkezést. A Molotov utcai részt irodahelyiség­gel és szociális berendezéssel bőví­tik ki. Tervezik a színpad beszere­lését, amely méreteiben felülmúlja a kassai színház színpadát is. A mos­tani játékpályát gumiszőnyeggel fog­ják ellátni, hogy alkalmas legyen né­zőtérül színielőadások és esztrádmű­sorok rendezésénél. Ha ez elkészül, további 1200 férőhelyet nyernek. E nagyszabású városszépitési terv további öt gyermekjátszótér építésé­re is számít. A város legszebb park­jában — a Petrovov parkban — köz­ponti gyermekjátszótér készül, ahol különböző közlekedési eszközöket is felállítanak, mint pl. szemafort, amelynek használatából a gyermekek már kiskoruktól kezdve szemléltető­en elsajátítják a nagyvárosban szük­séges közlekedési szabályokat. Ezen­kívül lecsúszó a bazénbe, különféle hinták és más szórakoztató alkalma­tosságok is lesznek. A kassai gyer­mekek előre örülhetnek. A város nyugati részén, a Tátra utcában a régi temető helyén új par­kot létesítenek. Több utcai bizottság a járdák és az úttestek rendbeho­zását készíti elő. A múlt évben a Gálszécsi úton megkezdett három­osztályos iskolát az ottani lakosok támogatásával az iskolaév kezdetére elkészítik és átadják rendeltetésé­nek. Nem kell már a külváros gyer­mekeinek három kilométeres utat megtenniök esőben vagy hóban isko­lába menet. Ennek az iskolának lét­rehozásában és felépítésében igen nagy részük van az utcabizalmiaknak és a választóknak is. Az Opáckai úton a választókkal való gyűlésen Akos Tibor nemzeti bizottsági tag felvetette a kérdést, hogy az ottani lakosok érdekében — de főleg a fiatalok érdekében - fel kellene építeni egy kultúrházat. Ezt az érdemleges javaslatot a városi nemzeti bizottság magáévá tette és megtette a szükséges intézkedése­ket, hogy a kultúrház tipizált terv szerint fel is épüljön. Az üzemek dolgozóinak és vala­mennyi választónak látnfok kell, hogy mindaz, amit a városi nemzeti bi­zottság ebben az évben társadalmi munkával el akar érni, az egész la­kosság érdekében történik, tovább fejleszteni a várost - mindannyiunk örömére. Mózes Sándor ÚJ SZÖ 5 * 1958. április 9. f

Next

/
Thumbnails
Contents