Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-13 / 102. szám, vasárnap

A békés építő élet nem engedheti meg a rombolást A Szovjetun ó, a béke nagyhatalma legújabb békekezdeményezésével, az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek egyoldalú megszünteté­sével megmutatta korunk legégetőbb kérdésének, az egész emberiséget fenyegető szörnyű veszély elhárításának egyedüli útját. Az egész világ békeszerető embereivel együtt hazánk dolgozói is óriási lelkesedéssel és örömmel fogadták a szovjet kezdeményezést és egyöntetűen követelik, hogy az egész emberiség óhajának megfelelően a Nyugat is kövesse a Szovjetunió példáját. Annál nagyobb felháborodást keltett dolgozóink •körében a nyugatnémet parlamentnek az a döntése, amellyel hozzájárult a nyugatnémet hadseregnek, melynek élén Hitler utódai állnak, atomfegy­verekkel való felfegyverzéséhez. Hazánk népe, mely elsőként esett az embertelen német fasizmus áldozatául, egységesen emeli fel tiltakozó szavát: „Ne adjanak tömegpusztító fegyvereket Hitler utódai kezébe, mert ismét a ijékeszerető emberiség ellen fordíthatják őket. Kövessék a Szov­jetunió példáját a nyugati nagyhatalmak is és az egész világon szüntes­sék be az atomfegyverkísérleteket." Népünk békeakaratát fejezik ki a ;zerkesztőségünkbe érkező levelek s. — Ki ne emlékeznék a második világháború borzalmaira, hányan íriznek sajgó emléket e véres ese­nényekről — kezdi levelét Kovács Aiklós közkatona. — Éppen ezért :iált most megállj-t minden béke­szerető ember a háborús uszítás negszállottjai felé. Nem kellenek a lyilkos fegyverek, tiltsák be az igész világon a tömegpusztító gyil­;okat. A Szovjetunió mint mindig, most s megmutatta az utat, beszüntette LZ atomfegyverkísérleteket. Alakula­unk tagjai hazánk egész népével igyütt firömmel fogadták ezt a tagy jelentőségű lépést. Hiszen éz ermészetes is. A békés építő élet íem engedheti meg a rombolást, i Szovjetunió Legfelső Tanácsának íatározatát gyűlésen beszélték meg Köszönet jó munkájukért Nem is olyan régen, még a kizsák­nányoló kormány szolgája volt a sendörség. Ott volt a szuronyával, a a munkások ketiyeret követeltek, estükön puffant a puskatus, a gumi­?ot, nem egyszer sebezték halálra est véreinket. Ott volt a végrehajtó nögött, amikor dobra került a kis ityilló. Szerencsére ezt a „csendőrséget" el­öpörte az új idők szele. Szocialista Hamunkban a gyöngék támasza, az gazság harcosa a közbiztonsági szerv, zolgáljon bizonyítékul az alábbi két kis set, mely velem, illetve fiammal tőr­ént. Tamás fiam a front alatt született, \ ideg „bunkerben", légitámadások, \ usztító ágyútűz volt az altatódala, j jy nem csoda, hisz bár már • tizenkét - ( ves, nagyon félénk természetű, a • utyáktól különösen irtózik. Nemrégen látom az ablakból, hogy a! •özbiztonsági szerv egy tagja vezeti / rézenfogva fiamat, aki vissza-vissza- ( ekinget a mögöttük kullogó „pincsi- ' e" és 'jedten kérdezgeti: „Nern harap meg a kutyácska, csend ­r bácsi?" , Az egyenruhás férfi megigazítja fiam , Hrecsúszott sapkáját és nevetve nyűg- ' atja meg — ki tudja hányadszor | tár. i „Ne félj, Tónika, én sem engedlek i á.itani! Látod, hogy pisztolyom is an, meglőném, ha közeledik." Kezet fognak a bérház kapujánál, | iam is megkönnyebülten és hango- ' an köszön. Jön fel a lépcsőn szuszog- ' a és már az ajtóban újságolja: — Most már nem mer a „kócos" leaharapni, mert a csendőr'bácsi meg­1 vi! Talán egy hétrq rá cipőt vásároltam. \ z üzletvezetőnek van egy nagy far- l askutyája, amelyik néha kiszökik és» z utcán kószál. Ahogy a pénztárhoz ipek, hallom, hogy a közbiztonsági zerv egy tagja a főnököt keresi. — A parancsnok elvtárs megbízá­sból jöttem — mondta az üzletveze­önek. — Tudomásunkra jutott, hogy ] utyájuk néha kint csavarog az utcán, él tizenkettő felé jönnek ki az isko­iból a gyerekek. Van köztük eng yerek, 'aki nagyon fél a kutyától. S '.egyen szíves, ügyeljen arra, hogy a' utya 11 és 12 között ne kószáljon sza­adon az utcán. £n csak álltam a púit előtt meg- ^ jpetten még akkor is, mik T az illető lár eltávozott. Elgondolkoztam, lilyen éberséggel, szerető szívvel őr­•ödnek biztonságunk felett a közbiz­onsági szerveink tagjai, ha egy kis­lú félénkségének leküzdésére, egész­égének megóvására egj egész őrs legmozdult, parancsnokkal, beosztot- ( fikkal együtt. Tóth János, Handlová alakulatunk katonái. Beszéltek a szovjet katonák hősiességéről, akik nagy áldozatok árán tiporták le a hitleri fasizmust és vívták ki hazánk szabadságát. A Szovjetunió azóta is minden tettével a világbéke ügyét szolgálja, amint erről legutóbbi kez­deményezése is tanúskodik. Erről beszéltünk mi katonák és a nemzetgyűlésnek küldött határoza­tunkban azt a kívánságunkat fejez­tük ki, hogy minden igyekezetével segítse elő az atomfegyverkísérle­teknek az egész világon való beszün­tetését. Mi a békét vszolgáljuk, de ha sor kerül rá, méltó választ adunk annak, aki megkísérelné kezét emel­ni hazánkra — fejezi be levelét Ko­vács Miklós közkatona. — Járásunk papsága felekezetre valő tekintet nélkül tiltakozik az atom- és hidrogénfegyverek gyár­tása és a velük folytatott kísérletek ellen — írják határozatukban többek között a nagymegyeri járás papsága április 2-án tartott békeértekezleté­nek résztvevői. — Tiltakozunk a nyugatnémet hadseregnek atomfegy­verekkel való felszerelése ellen és követeljük a közép-európai atommen­tes övezet megvalósítását. Elítéljük a gyarmatosítók véres kalandjait, minden népnek szabadságot követe­lünk, hogy békében és boldogságban építhesse hazáját. A járás papsága minden erejét latba vetve fog har­colni a békéért. » - , Kopper János nagymegyeri leve­lezőnk arról tudósít, hogy a Fasisz­taellenes Harcosok Szövetsége járási szervezetének tagjai a legnagyobb felháborodással értesültek a nyugat­német parlament szégyenteljes ha­tározatáról és egyhangúlag tiltakoz­nak az ellen, hogy Hitler örököseinek kezébe a legveszélyesebb tömegpusz­tító fegyvereket adják. Janda János közkatona írja: Mi, a béke katonái mélységes felháboro­dással vettünk hírt a nyugatnémet hadseregnek atomfegyverekkel való felszereléséről. De nemcsak minket, az egész világon minden békeszerető embert felháborít ez a terv, mely a múlt háború vérengző fenevadjai kezébe a legborzalmasabb tömeg­pusztító fegyvert adja. A nemzetek nem engedhetik megvalósulni ezt a béke ellen készülő merényletet. Til­takozunk az ellen, hogy szép hazánk határán újból háborús tűzfészket teremtsenek. Lgjkes helyesléssel fo­gadtuk a Szovjetunió legújabb béke­kezdeményezését, az atomfegyverek­kel folytatott kísérletek egyoldalú beszüntetését. Kövessék a jó példát a nyugati nagyhatalmak kormányai is. A mi hadseregünk a béke hadsere­ge, mely hazánk dolgozói építő mun­kájának eredményeit, békés életét őrzi. Kaszárnyánk előtt J. Fučík nemzeti hős képe alatt, márványba vésve olvasható az ismert jelszó: Emberek, szerettelek bennpteket! Le­gyetek éberek! Mi katonák éberek vagyunk. Dolgozó népünk megbízhat katona fiaiban. Jól használták fel a téli estéket Németh János írja Tornaijáról: A lenkei asszonyok a télen sem ül­tek tétlenül. A hosszú téli estéket szabászati és varrőtanfqlyam meg­tartására használták fel. Az elmúlt napokban tartották a sikeres tan­folyam búcsúestjét. A részvevők ezen a napon nem felejtették el megdicsérni a hasznos kezdeménye­zés megszervezőit, Horváth Jstvánt, a HNB instruktorát. Sütő Sándorné óvónőt és a tanfolyam vezetőjét. Üveges Bálintnét, aki Tornaijáról hetenként kétszer járt ki a falóba. Nekik köszönhető, hogy 14 lenkei asszony és lány, akik a nyári hóna­pokban derekasan megállják helyü­ket a szövetkezeti tagok sorában, a télen át elsajátították a szabás­varrást is. A CSKP XI. kongresszusának tiszteletére A Csemadok-tagok felajánlása A Csemadok somorjai helyi csoportjának tagjai a CSKP XI. kong­resszusa tiszteletére kötelezettséget vállaltak, hogy a faluszépítési akcióban ezer órát dolgoznak le és védnökséget vállalnak egy park felett. Ezenkívül a magyar lakosság körében megszervezik a szlovák irodalom alkotásainak ismertetését. Ez idén két színdarab előadását tervezik és újjászervezik a 30-tagú énekkart, mely már a május 1-i ünnepélyen fel fog lépni. A felajánlás teljesítése- és mindenekelőtt a helyi csoport tevékenységének fellendítése érdekében rendszeresen meg fogják tartani a taggyűléseket, melyeken megismertetik a tagsággal a párt- és kormányhatározatokból eredő feladatokat. A Csemadok sárosfai helyi csoportjának tagjai is kötelezettségvál­lalással köszöntik a pártkongresszust. A Csemadok-tagok segítenek a tavaszi munkák gyors elvégzésében és a faluszépítési akcióban több száz óra ledolgozását vállalták. Bódi Miklós, Somorja Jó példát mutatnak minden fiatalnak Szőlőske a királyhelmeci járás egyik kis faluja. Aki járt már arra, bizonyára tudja, hogy a szép fekvésű község nem véletlenül kapta nevét. A falu határában, a napsütötte domboldalon végtelen hosszú­ságban húzódnak a szőlők, melyek terméséből készül hazánk legzama­tosabb bora. Nem csoda tehát, hogy itt létesítették a szőlészeti iskolát, mely a, falu közelében, egy volt nagybirtokos kastélyában nyert elhelyezést. A fiatalok, a jövő szőlősgazdái uralják ma a kastélyt és szorgal­mas tanulással készülnek hivatásukra. Iskolánk tanulói tudják, hogy a gond nélküli életüket, a tanulás lehetőségét a felszabadulásnak és pártunk bölcs vezetésének köszönhetik. Ezért arra törekszünk, hogy jól felkészüljünk az életre és minden­kinek megmutassuk a jó kollektíva erejét. A CSKP XI. kongresszusára iskolánk tanulói kötelezettségvállalással készülnek. Több száz brigád­óra ledolgozását vállaltuk a mezőgazdaságban. Vállalásunk teljesítését már meg is kezdtük. A helybeli EFSZ öthektáros szőlőjét ugyanis mi fogjuk kinyitni és gondozni. A nyitási munkák jó részét már el is végeztük. Ä múlt héten meglátogattuk a perbenyíki faiskolát, ahol sok facsemetét ültettünk ki. . Minden igyekezetünk arra irányul, hogy a megkezdett munkát sike­. resen folytassuk és erőnkhöz, valamint lehetőségeinkhez mérten hoz­zájáruljunk szép hazánk építéséhez. Petrovics György, Szőlőske Ami a mezőgazdasági feladatok teljesítését illeti, megállapíthatjuk, hogy jó irányban haladunk előre. Évről évre szebb és nagyobb ered­mények születnek mind a szövet­kezeti nagyüzemi gazdálkodás ki­szélesítésében, mind a mezőgazda­sági termelés növelésében. Ezek­kel a feladatokkal párhuzamosan kell haladni a többi munkaszakaszon is a helyi nemzeti bizottságoknak, a dol­gozók életszínvonalának emelkedé­sével lépést tartson a lakosságnak nyújtott szolgáltatások fejlődése is. Nagykeszi a {elszabadulás előtt és után Nagykeszi a komáromi járás egyik szövetkezeti községe. Határának összterülete 1886 ha. A község egész területén szocialista nagyüzemi gazdál­kodás folyik az egységes föld­művesszövetkezetben és az ál­lami gazdaságban. Lakóinak száma 1175. A községben 275 lakóházat tartanak nyilván. Ennek a jellegzetesen csalló­közi — földművelő és állat­tenyésztő — falunak a felsza­badulás után elért fejlődési eredményeivel szeretnék itt foglalkozni helyszíni megfigye­lések alapján. Mielőtt a község jelenlegi képét 'megrajzolnánk, tisztában kell len­nünk a felszabadulás előtti vagyoni állapotokkal. 1945 előtt a községben [két nagybirtok volt. A Fejérváry­féle kb. 888 hektár, a Goldschmied­féle kb. 300 hektár. Azonkívül hét nagygazda birtokában volt össze­sen 200 hektárnyi terület. Ha ehhez hozzászámítjuk a ref. egyház kb. 30 'hektárnyi tulajdonát, tiszta képet nyerhetünk, hogy a 265 család milyen vagyoni viszonyok között élt. Száz családnak egyáltalán nem volt föld­ije. ők az említett birtokosoknál és ^agygazdáknál dolgoztak cselédsors­ban vagy idénymunkásokként. A fennmaradó 556 hektár földön 165 család osztozkodott. A háború előtt a szarvasmarha­állomány kb. 500 darabot tett ki. A felszabadulás előtt a faluban 'nem volt villanyvilágítás sem, autó­buszközlekedés, sem kultúrház, sem sportpálya, sem óvoda. A községben háromtanerős iskola működött. Egy tanító az első osztályt, a másik a 2—4., a harmadik az 5 — 8. osztályo­kat tanította összevontan. A köz­ségben mindössze hét fejhallgatós rádió volt. Jellemző a felszabadulás előtti művelődési lehetőségekre, hogy 1945-ig az egész községben mind­össze három személy szerzett érett­ségit. A felszabadulás után - különösen 1948 után — a község képe szem­mel láthatólag megváltozott. 1950­ben megalakult az EFSZ. A földmű­vesek túlnyomó többsége azonnal be­lépett a szövetkezetbe. A kezdeti ne­hézségek után a szövetkezet fejlő­dése határozottan felfelé ívelő. A munkaegységekre kiosztott össze­gek évről évre emelkedtek. Pl. 1951: 597 256, 1952: 796 395, 1953: 1244 847, 1954: 1350 254, 1955: 1369 830. 1956: 1491143, 1957: 1561738 korona. A faluban a szarvasmarhaállomány ma 800 darab. Pártunk és kormányunk a község­bén egész sor — a lakosság érdekeit szolgáló — intézkedéseket coganatosí­tot. 1952-ben autóbuszjáratot létesítet­tek. Üzembehelyeztek egy pékséget. Ez különösen a háziasszonyok mun­káját könnyítette meg. 1954-ben be­kapcsolták a községet a villanyháló­zatba. Ez a tény egycsapásra meg­változtatta a falu arculatát. A mai napig 175 rádió van Nagykeszin. Leg­utóbb 3 televíziós készülék is került a faluba. A keszi asszonyok életét ma már 40 mosógép teszi könnyeb­bé. Az utolsó pár év alatt 47 új ház épült. Épülőben van további 15 la­kás. Húsz házhelyigénylő-kérvény vár elintézésre a HNB irodájában. A felszabadulás előtt az elörege­dett dolgozók a „fiatalok" kényére­kedvére voltak utalva. A faluban senki sem kapott az államtól pénz­beli támogatást. Jelenleg 135 jára­dékost tartanak nyilván. A számukra havonta kifizetett összeg 40 400 ko­ronát tesz ki. A háború előtt a faluba elenyé­szően kevés újság járt. Ma 62 Üj Sző-, 8 Pravda-, 45 Szabad Földmű­ves-előfizető van Keszin. A község­ben 42 motorkerékpár és 425 kerék­pár található. A fiatalság állandó lab­darúgó-pályát és kultúrházat kapott. Jelenleg háromtanerős nemzeti iskola működik a községben. A 6-8. osz­tályosok a szomszédos ekeli közép-1 iskolába járnak autóbusszal. A leg-, kisebbek részére megnyílt az óvo-' da. A község lakosaiból a felszabadu­lás után tíz főiskolát, illetve tanító­képzőt végzett pedagógus került ki. Egyéb érettségit szerzett felnőttek| száma négy. Kétéves gazdasági isko­lát öten végeztek. 1945 előtt a mo-' toros hajtású gépek kezeléséhezi mindössze 3—4 szakember értett, maj a 42 motorkerékpár-tulajdonoson kí­( vül 20 szakképzett traktoros él a faluban. Jelenleg a következő iskolákban, tanulnak keszi tanulók: Tanítóképző 2, orvostanhallgató 1, kereskedelmil iskola 2, gazdasági iskola 3, tizen­egyéves iskola 4. Az 'idén végző ta­nulók közül legtöbben a mezőgazda-' ság iránt érdeklődnek. Négy fiú a 1 bányászszakmát választotta. Nagykeszi népe biztosan halad a fejlődés útján. Célja mind az EFSZ-I ben, mind az állami gazdaságban a; termelés fokozása, pártunk Központi Bizottságának levele szellemében. Az idei tavaszi munkák rekord-időben 1 történt elvégzése biztosíték arra, hogy a község dolgozói teljesítik fel­adataikat. Kulturális téren meg akarják va­lósítani régi vágyukat — a nyolcéves^ középiskolát. A volt Fejérváry-kas-\ télyt szemelték ki erre a célra. Itt C — az adaptálási munkák elvégzésen után — ideális körülmények közöttA könnyen el tudnának helyezni 8osz-V tályt. Az épületben lehetne torna­terem, kabinet, pionírszoba. Meg le­hetne oldani a tanítói lakás problé­máját is. A volt parkból iskolaud­vart, játékteret, sétateret, Micsurin­kertet terveznek. A jelenlegi iskolát) pedig kultúrházzá alakítanák át. A kesziek hűségesen, szorgalma­san dolgoznak és szilárd hittel te­kintenek a jövőbe. Terveik — ismer-? vén munkakedvüket és munkabírá­sukat — reálisak. Szigeti Kálmán, Nagykeszi Dolgozó népünk életszínvonala ál­landóan emelkedik s ezáltal törvény­szerűen növekednek igényei is. Ezek kielégítéséről elsősorban a helyi nemzeti bizottságoknak kell gon­doskodniok. Főképpen nagýok az igények a helyi szolgálatok iránt, melyeknek fellendítésére éppen a Tábor - Tŕebíč - Mikuláš versenyfel­hívás serkentett bennünket, majd később a Kŕoméríž—Trenčín-i fel­hívás. Sok község vezetője megér­tette a helyi szolgálatok kiszélesí­tésének jelentőségét, szép számmal vannak azonban községek, ahol el­hanyagolták e feladatot. Járásunk ezen a téren különösen lemaradt, s ha vizsgáljuk annak okát, rend­szerint a HNB munkájában találjuk meg. Egyes községekben, mint például Szaláncon, Sacán, Kőszegen, Györkén már tavaly meggyőződtek róla, hogy a helyi szolgálatok fejlesztésére a HNB-nek nagy lehetőségei vannak. Hiszen a borbélyműhely Szaláncon havonta 1000-1500 korona bevételt ér el. Kőszegen 2000 koronát, a györkei cipészműhely is eléri a ha­vi 1400 koronás bevételt, sőt a töb­bi most kezdő műhely is sikeresen indult. Sajnos, vannak nagyközsé­geink, ahol nincs aki megtalpalja a cipőt, nincs szabóság, kovács-, bor­bély-műhely, nincs szobafestő, sem kőművescsoport. Mégpedig azért nincs, mert a HNB semmi gondot nem fordított létesítésükre. Ez a helyzet főleg Szinán, Csányban, Miszlókán, Nagyidán, Bárcán, Roz­gonyon, Téhányban és néhány más községben is, bár a közszolgáltatá­sok létesítése és fejlesztése a leg­több helyen bennfoglaltatik az ak­ciőprogramtervekben. Itt bizony még nagyon szorít a cipő. Pedig nagy lehetőségek lennének e felada­tok teljesítéséhez. Nagyidán sződa­gyárhoz van feleszerelés, de a mai napig sem kezdték meg a szóda­vízgyártást. Kalsán régi nagy kör­fűrész áll kihasználatlanul, de azon nem gondolkoznak, hogy meg kelle­ne indítani. Bárcán, Szaláncon fa­vágásra alkalmas gépek vannak, de senki sem gondol arra, hogy ezek jó szolgálatot tehetnének a lakos­ságnak. Ügy gondolom, ha késve is, kellő igyekezettel pótolni lehet a fogyaté­kosságokat. Ehhez azonban az kell, hogy a helyi nemzeti bizottságok ezen a munkaszakaszon is minden községben fogják meg a dolog vé­gét és a dolgozók javaslatai szerint kezdjék el ezeknek a javaslatoknak a megvalósítását. Ezzel nagyban hozzájárulnak dolgozó népünk igé­nyeinek kielégítéséhez, s az akciő­programtervek teljesítéséhez. Iván Sándor, Kassa ÜJ SZŐ 5 * 1958. április 13. S

Next

/
Thumbnails
Contents