Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-13 / 102. szám, vasárnap

Lengyelország tiltakozott az atlanti országoknál Mélységes nyugtalanság a Bundeswehr a'omfelfegyvérzésé miatt kommunisták szava valóra vált Varsó (ClK) - Az Atlanti Tömb tagállamaiban akkreditált lengyel nagykövetek és követek e napokban a lengyel kormány megbízásából de­marsot adtak át ezen államok kor­mányainak a Bundeswehr atomfel­íegyverzésével kapcsolatban. A Len­gyel Népköztársaság diplomáciai képviselői kifejezték a lengyel nép és a Lengyel Népköztársaság kor­mányának nagy aggodalmát a szö­vetségi parlament határozata felett. Rámutattak arra is, hogy az 19?5. évi párizsi egyezmények azon ren­delkezésének hatályon kívül helye­zését készítik elő, amelyek meg­tiltják az atomfegyverek gyártását Nyugat-Németországban. A Lengyel Népköztársaság képviselői kijelen­Több mint fél évtizedet fordult azóta az idő kereke, hogy a loson­ci járás egyik legkisebb kozségé­ben, JelSőcön is szó esett a közös tették, hogy azon tények követkéz- M gazdálkodásról. A kommunisták in­teben, amelyekre sor került, mesz- >5 dítványozták ezt a lépést. Kezdet­szemenö bonyodalmak állottak elő. ben úgyszólván csak ok szövetkéz- v...-*. —— A Bundeswehr atomfelfegyverzése U tek, de később egyre szaporodott a régi elképzelés az újjal és is­kielezi a nemzetközi helyzetet, a H a kis csoport. Nem volt könnyű az meretlennel. szocialista országokat megfelelő ö előrehaladás, mert igen szűkmarkú De ki merné már most kétségbe szinte személves üove is hoav reakcióra kényszeríti, bonyolulttá H a jelsőci határ. A domboldalon ne- vonni Konc János igazát? A mosto- a szövetkezet minél ' teszi a leszerelesi targyalasokat. JJ hezen kapaszkodott- a traktor, a ha határ bőkezűbb lett, s ez a bő­Lengyelország diplomáciai képvise- fi lapályosabb részeket pedig talajvíz kezúség a szövetkezetesek minden vait: „Hát miért ne akarnánk, hogy többet teremjen ez az isten verte határ..." Gondolatban persze mindannyian akarták, csak hát nem volt könnyű a döntés... Ügy mondva minden egyes ember lelkében csatát vívott A helyi pártszervezet elnöke sze­rint ma már csak az a feladatuk, hogy a jót hogyan lehelne még jobbá tenni. A pártszervezet min­• den ülésén szerepelnek a szövet­kezet problémái. A pártszervezet tagjainak több mint a fele a szövetkezeten, illetve a fa­lun kívül dolgozik, de valamennyi­től felhívták a figyelmet arra, hogy * j lúgozta. Minden kis előrehaladás napi életében is megmutatkozik, a közép-európai atommentes övezet JJ újabb erőfeszítést követelt. Amikor már úgy ahogy lábraka­a közép-európai atommentes övezet M újabb létesítésére tett javaslat előzetes M A kommunisták kis csoportja — reális lépés volna a feszültség eny- j hítésére, valamint az általános le- ] szerelésről folytatandó tárgyalásokra j és megkönnyítené más nemzetközi! problémák békés megoldásáról szóló J tárgyalásokat. pott a szövetkezet, újból „kitalál­Az indonéz kormánycsapatok megkezdték előnyomuiásukat Tapanuli körzetébe mely a szövetkezet lelke volt — ál- tak" valamit a kommunisták. A siló­landóan lelkesítette a nehézségek takarmányt emlegették. A szövetke­elött meg-megtorpanó tagokat, zeti tagok kételkedve rázták a fe­Nem ígértek csodákat, de szavuk- jüket, de azért mégis „kötélnek ból a szövetkezet iránti bizalom álltak." S ma? Állataik takarmány­csendült ki, s az a meggyőző erő, szükségletének nagy részét a siló­amellyel csak olyan emberek tud- kukorica képezi. Tehát bevált. S ma Bak beszélni, akik szentül meg a szövetkezetnek járási méretben is vannak győződve arról, amit tesz- a legjobban tejelő tehenei vannak, nek helyes, munkájuk célraveze- A tagság nézete is lassan válto­tő. Dzsakarta (ČTK) - Az indonéz rádió jelentése szerint az indonéz kormánycsapatok április 11-én dél­után megkezdték előrenyomulásukat Észak-Nyugat Szumatrában a Tapa­nuli körzetében levő felkelők ellen. Az indonéz kormánycsapatok si­kercsen nyomulnak előre Padangtól, a felkelők fő központjától keletre, ahol sikerült a Dél- és Nyugat-Szu­matrát összekötő országúton fekvő Sungailangsat közlekedési csomó­pontot megszállniok és ezáltal a felkelőket elvágniok. Indonéz lapjelentések szerint a felkelők körében teljes zavar ural­kodik. Egyrészt a kormánycsapatok támadnak ellenük, másrészt Dél­Szumatra egységei és polgárai. A so­raikban levő egyre nagyobb héza­gokat a diákok fokozott erőszakos toborzásával akarják betölteni. Az indonéz felkelők képviselője április 11-én beismerte, hogy a hét folyamán a felkelőknek ismét fegy­vereket dobtak le repülőgépekről, közöttük több amerikai gyártmányú fegyvert. Egyidejűleg bejelentette, hogy a felkelők már aláaknázták a fi A jelsőci kommunisták pedig hatá­rt rozottan bíztak benne, hogy csak padangi repülőteret és elhatározták, 8 « közö s 9 a h zd á! k. odá sJ , t 0™ a , te h, eti ; , , , .,„ j. f jobba, szebbe falujuk lakóinak ele­hogy a kormánycsapatok tamadasa * ( ét Nem a z ^ érdek sarkallt a előtt mind a repülőteret, mind a n őket arra hog y fáradhatatlanul te­padangi kikötőt levegőbe röpítik. Ľ zott meg a közös gazdálkodással szemben. A kommunisták őszinte szava és jobb, minél erősebb legyen. Nemrégen történt, hogy a szö­vetkezet egy 300 férőhelyes juhakol építését határozta el. A megkezdés körül egy kis huzavona támadt. Er­re a pártszervezet tagjai rendkívüli gyűlésre jöttek össze. Megvitattál? a fennálló helyzetet és megállapí­tották: itt már nem elég az üres szó, tettekre van szükség. A ha­tározat megszületett, melynek ér­telmében az egyik vasárnap a párt­szervezet összes tagjai, azok is, akik nem dolgoznak a szövetkezet­ben, szerszámokkal felszerelve a helyszínre siettek és a tervezett akolnak az alapjait még aznap ki­növekvő g a zd asá g i eredmények nemcsak azt érték el, megtették hatásukat. Nagy Lajos £°° y m v 5" e 9!" d^ o n I a ™ unk a' nrirfá„i vnl t „„bnoí . Ĺ. hane m munkájukkal olcsóbba is például egyike volt azoknak a ta­goknak, akik nem nagyon bíztak a szövetkezet életképességében. Ez nem rosszindulat volt részéről, Tömeges letartóztatások és megtorló intézkedések Irakban rasztnak a felfogása, aki féltette földecskéjét. Kairó (CT>K) - Az As Saab cgyip-V tomi lap jelentése szerint Irakban jelenleg tömegesen tartóztatják le a jordán-iraki államszövetség ellen fellépő személyeket. A lap rámutat, hogy az iraki hatóságok már mint­egy 400 személyt .börtönöztek be. Ezzel egyidejűleg azonban ország- t szerte tiltakozó tüntetések folynak £ a jelenlegi iraki kormány politikája f ellen. ' " Egyiptomi lapjelentések szerint az ^ iraki parlamentben az ellenzék kép- £ viselői semleges kormány megala kítását követelték, hogy ennek fel- f ügyelete alatt tartsák a következő ^ parlamenti választásokat. U vékenykedjenek a szövetkezet érde­kében, hisz nagyrészüknek nem volt egy talpalatnyi földje sem. ök az " egész falu boldogulását tűzték ki célul és a falu jobb élete mögött látták az állam, az egész ország Nem hitt az újban, mert a múltban dolgozóinak érdekeit. megtanulta, hogy az urak minden A szövetkezet egyre bővült, egyre újabb határozata újabb terhet ró a pj nagyobb darabot hasított magának parasztemberre, örökös küzdelem­""" a jelsőci határból, és ma már 34 mel kellett védenie a magáét, hogy hektár kivételével a község egész az a néhány hold ki ne csússzék határában szövetkezeti gazdálkodás a talpa alól. folyik. Nagy Lajos azonban ma már el­A mostoha, szűkmarkú jelsőci hiszi, hogy az új, a szövetkezés határ is egyre jobbarí meg- nem terhet rótt a vállára, hanem szelídült. A gépek mélyebb ba- jobb életet hozott mindannyiuk szá­rázdát hasítottak a hátán, mint mára. Ez a lassúmozgású nagydarab eddig az egyénileg gazdálkodók ember feleségével együtt a múlt év lóval, tehénnel vontatott ekéi. során igen szorgalmasan eljároga­A gépi erővel és az emberi aka- t»tt a munkába. Persze nem is tették az építkezést a szövetkezet­nek. A mostoha időjárás miatt az idén hanem egyszerűen annak a kispa- nálunk is nagyon eltolódtak a tava­rattal szemben nem sokáig tar­totta magát és évről évre bővebb­re nyitotta szűkös markát. Egy fél évtized nem sok idő a történelemben, mégis azt kell mon­dani, hogy a jelsőci kommunisták­bánták meg, mert a közösből nekik is jutott 18 000 korona és 54 mázsa szempstermény. Nagy Lajos maga sem tagadja, hogy míg egyénileg gazdálkodott, sohasem volt ilyen jövedelme. Diktátorok jönnek-mennek Latin-Amerika valamennyi országának története tele van külön galmat Guatemalában és az amprikai United Fruit Company-t további nye- \ SÄ-m m* «-< múltán ismét eltűnjenek. Egyesek kö- Fulgencio Katista diktátornak zülük golyóval testükben, mások va- E' s alä Kubában már 1931 óta kezében nak ez a fáradhatatlan, kitartó kuz- A szövetkezet iránti bizalmatlansá­delme a történelem, a fejlődés új ga végképp eloszlott. Bár nem szakaszát nyitotta meg a falu éle- mondja, de minden cselekedetében tében. Üj korszak született az em- benne van a közös iránti bizalom, berek gondolkozásában, mely hiteles és ma már hiszi, hogy azok az egy­okmányként bizonyítja a kommu- szerű, de mégis nagyszerű emberek, nisták igazát. A jelsőci szövetkezet akik kommunistáknak nevezik ma­ma már erős, a tagok jómódúak. gukat, jól irányítják a falu sorsát. Lehet, hogy még a szövetkezeti A szövetkezet már erős, de a he­tagok közül sokan emlékeznek arra, lyi pártszervezet most sem törődik amikor még mint egyénileg gazdái- vele kevesebbet, mint amennyit tö­amíg szí munkák. Nagyszombat van az eső zuhog, mintha soha nem akarná abbahagyni. Nem vetni, df megközelíteni sem lehet a határt pedig készen állnak a gépek, készer áll a vetőmag is. A helyi pártszervezet a szövetke­zet elnökét tette felelőssé azért hogy a vetőmag és a gépek készer álljanak, hogy alkalmas pillanat­ban megkezdhessék a vetést Csermák László szövetkezeti el­nök a pártszervezettől kapott fel­adatát pontosan teljesítette. Időnként a tavaszi elökészületekrő részletesen beszámolt a bizottság üléseken, így a pártbizottság állan­dóan szemmel tudta tartani a tava­szi munkákra való felkészültség hogylétét. Niitfs a szövetkezetnek olyar problémája, melyről a helyi párt­szervezet ne tudna. A szoro: együttműködésnek, amint láthattul is, megvan az eredménye. Jelsőcöi változnak az emberek, változik a: élet, a szűkmarkú határ is enge delmeskedik az emberi akaratnak És ez így van mindenütt, ahol i kommunisták vezetnek, ahol a kom munisták mindenről tudnak, s h; kell nemcsak szóval, de tettekke is síkra szállnak a szövetkezet ér I Ú kodók hallgatták Konc Jánosnak, az rődött addig, amíg a szövetkezet dekéért, a jövőért, öreg bolseviknek keresetlen sza- még gyerekcipőben járt. SZARKA ISTVÄÍ *************** A ***«•»»*** lamelyik külföldi bank búsás folyó- t a-t ja a hTtalmat, súlyos nehézségei' S- indájával, hogy életük hátralevő ré- vannak. És már csak idö kérdése, hogy f szét külföldön ' éljék le. a fegyveres népi mozgalom nyomására Nem kell messzire visszamennünk eltűnjön az országból. Távozását — " legalább is pénzügyileg — már régen > előkészítette az USA-ban. I. A Dominik Köztársaságban Leo.J WKKKk- nidas Trujülo „generalisszimo" urcüko-y z^i"szöv^s'égének'bi^lmával, mester- dik, aki saját nugát „benefactor de la f séges konjunktúra útján országát patria"-nak (a haza jótevojenek) es • -• • ' uralma idejét „Era de Trujülo"-nak p (Trujillo korszakának) nevezte el. Ha- ŕ záját azonban felosztotta rokonsági l Anastasio Somoza J \erik* na- g^ÄÄÍIL! nyát szépségkirálynövé C> kiáltatta ki\ Féder saját erejében a történelemben, hogy példákon gyö zódjünk meg ezen állítás igazáról. Juan Peron argentin elnök visszaél ve az argentin munkások szakszerve­VVJ^ WIJ . ..... - - - j (1943-tól 1955 szeptemberéig) gazda sági hanyatlásba sodorta. Azután me­nekülnie kellett az országból. Anastasio Somoza az amerikai ha HM Nikáraguóban. So^ nagym sajä- ~ többí rokonainak is km önféte mó-j.^— — T -»•- - — - "í"' tosan mutatkozott be, rnondván. ,,Ha- ^ nyereségeket biztosltot tÜsogepet adtam el. De csak a ketmoto C sak néhány kilométerre fekszik Szepsitöl Péder község, amely alig 96 házszámot számlál. Feltűnt, hogy a 'községbe menet nem találkoz­tam felnőtt emberrel. Bemegyek a szövetkezeti boltba kér­dezősködni, merre van az EFSZ iro­dája, Az üzlet vezetőnője kedvesen útbaigazít mondja, hógy a férje az EFSZ könyvelője. — Van a boltban elegendő árú. — mondja többek közt — vásárolnak is az emberek, — igaz, csak jó dolgokat. Egészen rövid idö alatt 18 darab mo­zámnik békét hozok nég akkor is, ha minden második polgárt le kellene lő­nöm." Az ország számos kincsét ma­gának sajátította ki, úgyhogy „sze­rény" hatvan millió dolláros vagyon­nal rendelkezett egészen 1956 szep­temberében bekövetkezett erőszakos haláláig. Magloire, Haiti elnöke sem tétlen A Dominik Köztársaság egyébként a d mosogepnek van keletje; kulon többi latin-amerikai országokból me-[ l eSyen acsavaronál e s kulon a mqso­nekülni kényszerült, csödöt mondott H gepnel, ugy kérik a vásárlók. dittátorok menedéke lett. — Teljesíti az üzlet a kiskereske­Az idén a Dominik Köztársaság újabb delmi forgalom tervét? két ilyen volt diktátorra! szaporodott, f — Az üzlet az igen, de a kocsma Először Morcos Perez Jimenez, nem- t nem. Nálunk igen dicsérik a kormány *régen elűzött venezuelai diktátor ér- \ intézkedését, hogy felemélték a sze , S iniň U Zi..Z niňhr, Zi kezett repülőgépen Ciudad Truillóbaí szesitalok árát. Falunkban az embe­kedett; 1950-ben lépett hiwtak ba nu- ^ ^osa", azelőtt Sem Domin­1 rek hasznos dolgokat vásárolnak a Után semmiképp sem valogatott mod- ^ sietsége ellenére Ve- F pénzükért, nem isznak, nem duhajkod­szerekm erfayofíroría to üerseny- yJ 2uelábôl mló távozúsako r , iem f t. f l„ a k. Nálunk- még sohasem volt ve­társat. Olyan jol lejtette el magával vimi 17 müUó\ rekedés, - teszi hozzá büszkén, rol, hogy 1957-ig 12 milüó dollárt hí- Mönvvét. Nuomon kö­rácsolt össze. Az országból való kény szerű és hirtelen távozása után a dollárra szóló csekkönyvét. Nyomon kö­vette öt Juan Peron argentin exdik­Az EFSZ irodájába érve, megkérdez­„ tem Füzy János EFSZ-elnöktől: , , , .. „ _ nc A ,„„ tátor, aki Venezuela oltalmat mar nemi, ... .. ,, „szabadság országúban az USA-bfn • biztonságosnak. S ~ mken t biztosit }a a szövetkezet húzta meg magot, amelynek kcpviseloi H f, a mezőgazdaság tervének feladatait? wÄ^eľfV^Yo^bln^Az E S,! gy 3 <! Íktát0 r° k f - A múlt év őszén idejében elvé­Ma elegedetten el New Yorkban. A-, uta n eltűnnek. Igaz ugyan, hogy ural- ŕ ru >~ t i,i- „ mélrjszántňit — mnmlin — hogy Haiti lakosságát .mélységes nyo- kodásu k.tartamába gyakran beleszóló- Rmi^ nem mamdt meamüöelefíenül mórba döntötte, egyáltalán nem cr- suk uolt az mi eJ ai huiitKsmarto k.ft ^tr^LTsem. SzSurlľ vTe', dekli ot. ^ „oje é s bankároknak, de az is igaz, hogy az ös z j 0i yamú n minden gazda Colttmbiában 1953-ban bukkant fel hogy a diktátorok megbuktatásában ' b eiép a szövetkezetbe. Azt is tudtuk, Rojas Pinilla tábornok. Uralmának rö- az utóbbi időben egyre nagyobb részük í< hogu a f^dek, amin egyénileg gazdál­vid ideje alatt (1957-ig) ktkenyszeritett van a néptömegeknek, amelyek kez- fl ko dtak, eléggé el vannak hanyagolva. alacsony árakon felvásárolta az ország dik megérteni szokszi-vezetük és poli- ^ Ezért hoza ttunk elegendő műtrágyát, földjeinek nagy részét, megszerezte az tikai szervezkedésü k előnyeit. És « M _ januárban és most kihordt-ik az ipar, a bankok és a sajtó ellenőrzését, legutóbbi példa, Jimenez venezuelai istállótrágyát, előkészítettük a kuko­Most úgy vélekedik, hogy életének diktátor megbuktatása azt mutatja, ft ric a. é s' bur'goni/aföldeket. A múlt év­hűt rale vő részét „mintaképénél" es hogy a nép képes megakadályozni azt, J ben a kalászosokból járási méretben barátjánál, a spanyol fasiszta Fran- hogy a demokratikus szervezetet újból fj« legjobb hektárhozamot értük él. tónál éli le. illegalitásba szov.itsó^'. Nstľi kétséges, Ár-pofaoi 36 mázsát tCľľľiBltiitifc, Ez Castttlo Armas közvetlen amerikai hogy Latin-Amerika is ébredezik. <v cvbe n kibővítjük a takarmány alapot, támogatással fojtotta el a népi moz­—tt— J félszántottuk a kevésbé jövedelmező réteket — bővítettük a kukorica és burgonya vetésterületét. 37 hektáron lóherét és lucernát, 15 hektáron bük­könyt, 22 hektárov silótakarmányt vetettünk, ezenkívül szeretnénk 45 hektáron lóherét alávetni. Hogy elérjük a második ötéves terv szintjét 1959-ben, ez éven 228 darab­bal kell emelnünk a szarvasmarhaállo­mányt. Mindent megtettünk, hogy ezt a tervünket túlteljesítsük. Tag­jainkkal szerződést kötöttünk, hogy u háztáji gazdálkodásukból felnevelt 100 kilós üszőket ~és bikaborjúkból a 111) kilós állatokat átadják a közösbe. Erre a célra rrúnden tag 2 mázsa abraktákarmányt kapott. TT lkezdtiik egy 90 férőhelyes nöoen­J-J dékistáüó építését is önsegéllyel. Van nálunk elegendő kőműves és ács, úgy hogy ebben nem lesz fennakadás. Ügy tervezzük, hogy addig is, míg el­készül az új növendékistálló — a nö­vendékállatokat a téli juhakolban he­lyezzük el és tnár e napokban meg­kezdjük a tagoktól az elválasztott borjak átvételét. A tejhozamot is 1800 literről 2200 literre emeljük tehenenként. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a tehénállo­mány minőségét megjavítottuk, beve­zettük a takarmányozás helyes adago­lását és bízunk abban, hogy a lóhere és a lucerna is megteszi a magáét. 1952-ben alakult meg a szövetke­zet. Az évről évre való jobb gazdál­kodás és a rendszeres felvilágosító munka eredménye, hogy a községben nincs már. egyéni gazdálkodó. A péderi szövetkezetben minden évben van ré­szesedés. 1957-ben a munkaegység ér­téke 24 korona volt a természetbeni járandóságon kívül. A községben 1953-tól 20 ú j ház épült, 15-öt renováltak, nincs egyetlen ház sem rádió nélkül. 50 motorkerék­pár és 4 személyautó van a községben, és 35 mosógép könnyíti az asszonyok munkájá' a faluban. Van elegendő munkaerő a szövetkezeiben, akik késő estig kint dolgoznak a munkahelye ken. Nagypénteken este is — ottlé temkor — a sötétség beálltával ki pótkocsis traktor berregése állít me a szövetkezel udvarában. A betódul tagoktól megkérdeztem, hogy szómba ton is ilyen késöti délután fognak­hazajönni a munkából? — Ünnep, nem 'ünnep, a mag elve tése az első, — mondja egy középkor szövetkezeti tag, — a munka elvég zése után lesz idö ünneplésre is! 7V agyszeríí — bizakodó hangul: •L * uralkodik az egész szövetke zet tagságán. Látszik, hogy mindenI tisztában van a célkitűzéssel. Közi akaratuknak meg is lesz az eredmi nye. MÖZES SÄNDO Kiváló sikerek A múlyadi szövetkezetesek ez idt Is igyekszenek jó eredményeket fe mutatni. Az első negyedévi köteles beadásuknak már február hó lí lg eleget ís tettek. S azóta állami fe vásárlásra már t-eadtak 64 mázs marha-, 21 mázsa sertéshúst, 3800 tc jást é? 2500 liter tejet. (Levelezőnktő Példás baromfitenyésztés A kisgéresi baromfifarm egyike járás legjobbjainak. A jól gondc zott 1100 tojótyúk meghozza a vái hasznot. Míg több szövetkezetbe alig van tojáshozam, addig Kisgérí sen naponta 150 tojást termelne! Most csirkekeltetöt rendeztek b ahol 15 ezer csirkét keltetnek a járs szövetkezetei részére. A jó ered mények Illés Lídia és Eszenyi Erzsi bet kiváló munkáját dicsérik. Ja nuárban 5000 tojást adtak közéiel mezősünknek. ŰJ SZÓ 4 * 1958. április 13.

Next

/
Thumbnails
Contents