Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)
1958-04-13 / 102. szám, vasárnap
Lengyelország tiltakozott az atlanti országoknál Mélységes nyugtalanság a Bundeswehr a'omfelfegyvérzésé miatt kommunisták szava valóra vált Varsó (ClK) - Az Atlanti Tömb tagállamaiban akkreditált lengyel nagykövetek és követek e napokban a lengyel kormány megbízásából demarsot adtak át ezen államok kormányainak a Bundeswehr atomfelíegyverzésével kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság diplomáciai képviselői kifejezték a lengyel nép és a Lengyel Népköztársaság kormányának nagy aggodalmát a szövetségi parlament határozata felett. Rámutattak arra is, hogy az 19?5. évi párizsi egyezmények azon rendelkezésének hatályon kívül helyezését készítik elő, amelyek megtiltják az atomfegyverek gyártását Nyugat-Németországban. A Lengyel Népköztársaság képviselői kijelenTöbb mint fél évtizedet fordult azóta az idő kereke, hogy a losonci járás egyik legkisebb kozségében, JelSőcön is szó esett a közös tették, hogy azon tények követkéz- M gazdálkodásról. A kommunisták inteben, amelyekre sor került, mesz- >5 dítványozták ezt a lépést. Kezdetszemenö bonyodalmak állottak elő. ben úgyszólván csak ok szövetkéz- v...-*. —— A Bundeswehr atomfelfegyverzése U tek, de később egyre szaporodott a régi elképzelés az újjal és iskielezi a nemzetközi helyzetet, a H a kis csoport. Nem volt könnyű az meretlennel. szocialista országokat megfelelő ö előrehaladás, mert igen szűkmarkú De ki merné már most kétségbe szinte személves üove is hoav reakcióra kényszeríti, bonyolulttá H a jelsőci határ. A domboldalon ne- vonni Konc János igazát? A mosto- a szövetkezet minél ' teszi a leszerelesi targyalasokat. JJ hezen kapaszkodott- a traktor, a ha határ bőkezűbb lett, s ez a bőLengyelország diplomáciai képvise- fi lapályosabb részeket pedig talajvíz kezúség a szövetkezetesek minden vait: „Hát miért ne akarnánk, hogy többet teremjen ez az isten verte határ..." Gondolatban persze mindannyian akarták, csak hát nem volt könnyű a döntés... Ügy mondva minden egyes ember lelkében csatát vívott A helyi pártszervezet elnöke szerint ma már csak az a feladatuk, hogy a jót hogyan lehelne még jobbá tenni. A pártszervezet min• den ülésén szerepelnek a szövetkezet problémái. A pártszervezet tagjainak több mint a fele a szövetkezeten, illetve a falun kívül dolgozik, de valamennyitől felhívták a figyelmet arra, hogy * j lúgozta. Minden kis előrehaladás napi életében is megmutatkozik, a közép-európai atommentes övezet JJ újabb erőfeszítést követelt. Amikor már úgy ahogy lábrakaa közép-európai atommentes övezet M újabb létesítésére tett javaslat előzetes M A kommunisták kis csoportja — reális lépés volna a feszültség eny- j hítésére, valamint az általános le- ] szerelésről folytatandó tárgyalásokra j és megkönnyítené más nemzetközi! problémák békés megoldásáról szóló J tárgyalásokat. pott a szövetkezet, újból „kitalálAz indonéz kormánycsapatok megkezdték előnyomuiásukat Tapanuli körzetébe mely a szövetkezet lelke volt — ál- tak" valamit a kommunisták. A silólandóan lelkesítette a nehézségek takarmányt emlegették. A szövetkeelött meg-megtorpanó tagokat, zeti tagok kételkedve rázták a feNem ígértek csodákat, de szavuk- jüket, de azért mégis „kötélnek ból a szövetkezet iránti bizalom álltak." S ma? Állataik takarmánycsendült ki, s az a meggyőző erő, szükségletének nagy részét a silóamellyel csak olyan emberek tud- kukorica képezi. Tehát bevált. S ma Bak beszélni, akik szentül meg a szövetkezetnek járási méretben is vannak győződve arról, amit tesz- a legjobban tejelő tehenei vannak, nek helyes, munkájuk célraveze- A tagság nézete is lassan váltotő. Dzsakarta (ČTK) - Az indonéz rádió jelentése szerint az indonéz kormánycsapatok április 11-én délután megkezdték előrenyomulásukat Észak-Nyugat Szumatrában a Tapanuli körzetében levő felkelők ellen. Az indonéz kormánycsapatok sikercsen nyomulnak előre Padangtól, a felkelők fő központjától keletre, ahol sikerült a Dél- és Nyugat-Szumatrát összekötő országúton fekvő Sungailangsat közlekedési csomópontot megszállniok és ezáltal a felkelőket elvágniok. Indonéz lapjelentések szerint a felkelők körében teljes zavar uralkodik. Egyrészt a kormánycsapatok támadnak ellenük, másrészt DélSzumatra egységei és polgárai. A soraikban levő egyre nagyobb hézagokat a diákok fokozott erőszakos toborzásával akarják betölteni. Az indonéz felkelők képviselője április 11-én beismerte, hogy a hét folyamán a felkelőknek ismét fegyvereket dobtak le repülőgépekről, közöttük több amerikai gyártmányú fegyvert. Egyidejűleg bejelentette, hogy a felkelők már aláaknázták a fi A jelsőci kommunisták pedig határt rozottan bíztak benne, hogy csak padangi repülőteret és elhatározták, 8 « közö s 9 a h zd á! k. odá sJ , t 0™ a , te h, eti ; , , , .,„ j. f jobba, szebbe falujuk lakóinak elehogy a kormánycsapatok tamadasa * ( ét Nem a z ^ érdek sarkallt a előtt mind a repülőteret, mind a n őket arra hog y fáradhatatlanul tepadangi kikötőt levegőbe röpítik. Ľ zott meg a közös gazdálkodással szemben. A kommunisták őszinte szava és jobb, minél erősebb legyen. Nemrégen történt, hogy a szövetkezet egy 300 férőhelyes juhakol építését határozta el. A megkezdés körül egy kis huzavona támadt. Erre a pártszervezet tagjai rendkívüli gyűlésre jöttek össze. Megvitattál? a fennálló helyzetet és megállapították: itt már nem elég az üres szó, tettekre van szükség. A határozat megszületett, melynek értelmében az egyik vasárnap a pártszervezet összes tagjai, azok is, akik nem dolgoznak a szövetkezetben, szerszámokkal felszerelve a helyszínre siettek és a tervezett akolnak az alapjait még aznap kinövekvő g a zd asá g i eredmények nemcsak azt érték el, megtették hatásukat. Nagy Lajos £°° y m v 5" e 9!" d^ o n I a ™ unk a' nrirfá„i vnl t „„bnoí . Ĺ. hane m munkájukkal olcsóbba is például egyike volt azoknak a tagoknak, akik nem nagyon bíztak a szövetkezet életképességében. Ez nem rosszindulat volt részéről, Tömeges letartóztatások és megtorló intézkedések Irakban rasztnak a felfogása, aki féltette földecskéjét. Kairó (CT>K) - Az As Saab cgyip-V tomi lap jelentése szerint Irakban jelenleg tömegesen tartóztatják le a jordán-iraki államszövetség ellen fellépő személyeket. A lap rámutat, hogy az iraki hatóságok már mintegy 400 személyt .börtönöztek be. Ezzel egyidejűleg azonban ország- t szerte tiltakozó tüntetések folynak £ a jelenlegi iraki kormány politikája f ellen. ' " Egyiptomi lapjelentések szerint az ^ iraki parlamentben az ellenzék kép- £ viselői semleges kormány megala kítását követelték, hogy ennek fel- f ügyelete alatt tartsák a következő ^ parlamenti választásokat. U vékenykedjenek a szövetkezet érdekében, hisz nagyrészüknek nem volt egy talpalatnyi földje sem. ök az " egész falu boldogulását tűzték ki célul és a falu jobb élete mögött látták az állam, az egész ország Nem hitt az újban, mert a múltban dolgozóinak érdekeit. megtanulta, hogy az urak minden A szövetkezet egyre bővült, egyre újabb határozata újabb terhet ró a pj nagyobb darabot hasított magának parasztemberre, örökös küzdelem""" a jelsőci határból, és ma már 34 mel kellett védenie a magáét, hogy hektár kivételével a község egész az a néhány hold ki ne csússzék határában szövetkezeti gazdálkodás a talpa alól. folyik. Nagy Lajos azonban ma már elA mostoha, szűkmarkú jelsőci hiszi, hogy az új, a szövetkezés határ is egyre jobbarí meg- nem terhet rótt a vállára, hanem szelídült. A gépek mélyebb ba- jobb életet hozott mindannyiuk szárázdát hasítottak a hátán, mint mára. Ez a lassúmozgású nagydarab eddig az egyénileg gazdálkodók ember feleségével együtt a múlt év lóval, tehénnel vontatott ekéi. során igen szorgalmasan eljárogaA gépi erővel és az emberi aka- t»tt a munkába. Persze nem is tették az építkezést a szövetkezetnek. A mostoha időjárás miatt az idén hanem egyszerűen annak a kispa- nálunk is nagyon eltolódtak a tavarattal szemben nem sokáig tartotta magát és évről évre bővebbre nyitotta szűkös markát. Egy fél évtized nem sok idő a történelemben, mégis azt kell mondani, hogy a jelsőci kommunistákbánták meg, mert a közösből nekik is jutott 18 000 korona és 54 mázsa szempstermény. Nagy Lajos maga sem tagadja, hogy míg egyénileg gazdálkodott, sohasem volt ilyen jövedelme. Diktátorok jönnek-mennek Latin-Amerika valamennyi országának története tele van külön galmat Guatemalában és az amprikai United Fruit Company-t további nye- \ SÄ-m m* «-< múltán ismét eltűnjenek. Egyesek kö- Fulgencio Katista diktátornak zülük golyóval testükben, mások va- E' s alä Kubában már 1931 óta kezében nak ez a fáradhatatlan, kitartó kuz- A szövetkezet iránti bizalmatlansádelme a történelem, a fejlődés új ga végképp eloszlott. Bár nem szakaszát nyitotta meg a falu éle- mondja, de minden cselekedetében tében. Üj korszak született az em- benne van a közös iránti bizalom, berek gondolkozásában, mely hiteles és ma már hiszi, hogy azok az egyokmányként bizonyítja a kommu- szerű, de mégis nagyszerű emberek, nisták igazát. A jelsőci szövetkezet akik kommunistáknak nevezik mama már erős, a tagok jómódúak. gukat, jól irányítják a falu sorsát. Lehet, hogy még a szövetkezeti A szövetkezet már erős, de a hetagok közül sokan emlékeznek arra, lyi pártszervezet most sem törődik amikor még mint egyénileg gazdái- vele kevesebbet, mint amennyit töamíg szí munkák. Nagyszombat van az eső zuhog, mintha soha nem akarná abbahagyni. Nem vetni, df megközelíteni sem lehet a határt pedig készen állnak a gépek, készer áll a vetőmag is. A helyi pártszervezet a szövetkezet elnökét tette felelőssé azért hogy a vetőmag és a gépek készer álljanak, hogy alkalmas pillanatban megkezdhessék a vetést Csermák László szövetkezeti elnök a pártszervezettől kapott feladatát pontosan teljesítette. Időnként a tavaszi elökészületekrő részletesen beszámolt a bizottság üléseken, így a pártbizottság állandóan szemmel tudta tartani a tavaszi munkákra való felkészültség hogylétét. Niitfs a szövetkezetnek olyar problémája, melyről a helyi pártszervezet ne tudna. A szoro: együttműködésnek, amint láthattul is, megvan az eredménye. Jelsőcöi változnak az emberek, változik a: élet, a szűkmarkú határ is enge delmeskedik az emberi akaratnak És ez így van mindenütt, ahol i kommunisták vezetnek, ahol a kom munisták mindenről tudnak, s h; kell nemcsak szóval, de tettekke is síkra szállnak a szövetkezet ér I Ú kodók hallgatták Konc Jánosnak, az rődött addig, amíg a szövetkezet dekéért, a jövőért, öreg bolseviknek keresetlen sza- még gyerekcipőben járt. SZARKA ISTVÄÍ *************** A ***«•»»*** lamelyik külföldi bank búsás folyó- t a-t ja a hTtalmat, súlyos nehézségei' S- indájával, hogy életük hátralevő ré- vannak. És már csak idö kérdése, hogy f szét külföldön ' éljék le. a fegyveres népi mozgalom nyomására Nem kell messzire visszamennünk eltűnjön az országból. Távozását — " legalább is pénzügyileg — már régen > előkészítette az USA-ban. I. A Dominik Köztársaságban Leo.J WKKKk- nidas Trujülo „generalisszimo" urcüko-y z^i"szöv^s'égének'bi^lmával, mester- dik, aki saját nugát „benefactor de la f séges konjunktúra útján országát patria"-nak (a haza jótevojenek) es • -• • ' uralma idejét „Era de Trujülo"-nak p (Trujillo korszakának) nevezte el. Ha- ŕ záját azonban felosztotta rokonsági l Anastasio Somoza J \erik* na- g^ÄÄÍIL! nyát szépségkirálynövé C> kiáltatta ki\ Féder saját erejében a történelemben, hogy példákon gyö zódjünk meg ezen állítás igazáról. Juan Peron argentin elnök visszaél ve az argentin munkások szakszerveVVJ^ WIJ . ..... - - - j (1943-tól 1955 szeptemberéig) gazda sági hanyatlásba sodorta. Azután menekülnie kellett az országból. Anastasio Somoza az amerikai ha HM Nikáraguóban. So^ nagym sajä- ~ többí rokonainak is km önféte mó-j.^— — T -»•- - — - "í"' tosan mutatkozott be, rnondván. ,,Ha- ^ nyereségeket biztosltot tÜsogepet adtam el. De csak a ketmoto C sak néhány kilométerre fekszik Szepsitöl Péder község, amely alig 96 házszámot számlál. Feltűnt, hogy a 'községbe menet nem találkoztam felnőtt emberrel. Bemegyek a szövetkezeti boltba kérdezősködni, merre van az EFSZ irodája, Az üzlet vezetőnője kedvesen útbaigazít mondja, hógy a férje az EFSZ könyvelője. — Van a boltban elegendő árú. — mondja többek közt — vásárolnak is az emberek, — igaz, csak jó dolgokat. Egészen rövid idö alatt 18 darab mozámnik békét hozok nég akkor is, ha minden második polgárt le kellene lőnöm." Az ország számos kincsét magának sajátította ki, úgyhogy „szerény" hatvan millió dolláros vagyonnal rendelkezett egészen 1956 szeptemberében bekövetkezett erőszakos haláláig. Magloire, Haiti elnöke sem tétlen A Dominik Köztársaság egyébként a d mosogepnek van keletje; kulon többi latin-amerikai országokból me-[ l eSyen acsavaronál e s kulon a mqsonekülni kényszerült, csödöt mondott H gepnel, ugy kérik a vásárlók. dittátorok menedéke lett. — Teljesíti az üzlet a kiskereskeAz idén a Dominik Köztársaság újabb delmi forgalom tervét? két ilyen volt diktátorra! szaporodott, f — Az üzlet az igen, de a kocsma Először Morcos Perez Jimenez, nem- t nem. Nálunk igen dicsérik a kormány *régen elűzött venezuelai diktátor ér- \ intézkedését, hogy felemélték a sze , S iniň U Zi..Z niňhr, Zi kezett repülőgépen Ciudad Truillóbaí szesitalok árát. Falunkban az embekedett; 1950-ben lépett hiwtak ba nu- ^ ^osa", azelőtt Sem Domin1 rek hasznos dolgokat vásárolnak a Után semmiképp sem valogatott mod- ^ sietsége ellenére Ve- F pénzükért, nem isznak, nem duhajkodszerekm erfayofíroría to üerseny- yJ 2uelábôl mló távozúsako r , iem f t. f l„ a k. Nálunk- még sohasem volt vetársat. Olyan jol lejtette el magával vimi 17 müUó\ rekedés, - teszi hozzá büszkén, rol, hogy 1957-ig 12 milüó dollárt hí- Mönvvét. Nuomon körácsolt össze. Az országból való kény szerű és hirtelen távozása után a dollárra szóló csekkönyvét. Nyomon követte öt Juan Peron argentin exdikAz EFSZ irodájába érve, megkérdez„ tem Füzy János EFSZ-elnöktől: , , , .. „ _ nc A ,„„ tátor, aki Venezuela oltalmat mar nemi, ... .. ,, „szabadság országúban az USA-bfn • biztonságosnak. S ~ mken t biztosit }a a szövetkezet húzta meg magot, amelynek kcpviseloi H f, a mezőgazdaság tervének feladatait? wÄ^eľfV^Yo^bln^Az E S,! gy 3 <! Íktát0 r° k f - A múlt év őszén idejében elvéMa elegedetten el New Yorkban. A-, uta n eltűnnek. Igaz ugyan, hogy ural- ŕ ru >~ t i,i- „ mélrjszántňit — mnmlin — hogy Haiti lakosságát .mélységes nyo- kodásu k.tartamába gyakran beleszóló- Rmi^ nem mamdt meamüöelefíenül mórba döntötte, egyáltalán nem cr- suk uolt az mi eJ ai huiitKsmarto k.ft ^tr^LTsem. SzSurlľ vTe', dekli ot. ^ „oje é s bankároknak, de az is igaz, hogy az ös z j 0i yamú n minden gazda Colttmbiában 1953-ban bukkant fel hogy a diktátorok megbuktatásában ' b eiép a szövetkezetbe. Azt is tudtuk, Rojas Pinilla tábornok. Uralmának rö- az utóbbi időben egyre nagyobb részük í< hogu a f^dek, amin egyénileg gazdálvid ideje alatt (1957-ig) ktkenyszeritett van a néptömegeknek, amelyek kez- fl ko dtak, eléggé el vannak hanyagolva. alacsony árakon felvásárolta az ország dik megérteni szokszi-vezetük és poli- ^ Ezért hoza ttunk elegendő műtrágyát, földjeinek nagy részét, megszerezte az tikai szervezkedésü k előnyeit. És « M _ januárban és most kihordt-ik az ipar, a bankok és a sajtó ellenőrzését, legutóbbi példa, Jimenez venezuelai istállótrágyát, előkészítettük a kukoMost úgy vélekedik, hogy életének diktátor megbuktatása azt mutatja, ft ric a. é s' bur'goni/aföldeket. A múlt évhűt rale vő részét „mintaképénél" es hogy a nép képes megakadályozni azt, J ben a kalászosokból járási méretben barátjánál, a spanyol fasiszta Fran- hogy a demokratikus szervezetet újból fj« legjobb hektárhozamot értük él. tónál éli le. illegalitásba szov.itsó^'. Nstľi kétséges, Ár-pofaoi 36 mázsát tCľľľiBltiitifc, Ez Castttlo Armas közvetlen amerikai hogy Latin-Amerika is ébredezik. <v cvbe n kibővítjük a takarmány alapot, támogatással fojtotta el a népi moz—tt— J félszántottuk a kevésbé jövedelmező réteket — bővítettük a kukorica és burgonya vetésterületét. 37 hektáron lóherét és lucernát, 15 hektáron bükkönyt, 22 hektárov silótakarmányt vetettünk, ezenkívül szeretnénk 45 hektáron lóherét alávetni. Hogy elérjük a második ötéves terv szintjét 1959-ben, ez éven 228 darabbal kell emelnünk a szarvasmarhaállományt. Mindent megtettünk, hogy ezt a tervünket túlteljesítsük. Tagjainkkal szerződést kötöttünk, hogy u háztáji gazdálkodásukból felnevelt 100 kilós üszőket ~és bikaborjúkból a 111) kilós állatokat átadják a közösbe. Erre a célra rrúnden tag 2 mázsa abraktákarmányt kapott. TT lkezdtiik egy 90 férőhelyes nöoenJ-J dékistáüó építését is önsegéllyel. Van nálunk elegendő kőműves és ács, úgy hogy ebben nem lesz fennakadás. Ügy tervezzük, hogy addig is, míg elkészül az új növendékistálló — a növendékállatokat a téli juhakolban helyezzük el és tnár e napokban megkezdjük a tagoktól az elválasztott borjak átvételét. A tejhozamot is 1800 literről 2200 literre emeljük tehenenként. Ezt úgy akarjuk elérni, hogy a tehénállomány minőségét megjavítottuk, bevezettük a takarmányozás helyes adagolását és bízunk abban, hogy a lóhere és a lucerna is megteszi a magáét. 1952-ben alakult meg a szövetkezet. Az évről évre való jobb gazdálkodás és a rendszeres felvilágosító munka eredménye, hogy a községben nincs már. egyéni gazdálkodó. A péderi szövetkezetben minden évben van részesedés. 1957-ben a munkaegység értéke 24 korona volt a természetbeni járandóságon kívül. A községben 1953-tól 20 ú j ház épült, 15-öt renováltak, nincs egyetlen ház sem rádió nélkül. 50 motorkerékpár és 4 személyautó van a községben, és 35 mosógép könnyíti az asszonyok munkájá' a faluban. Van elegendő munkaerő a szövetkezeiben, akik késő estig kint dolgoznak a munkahelye ken. Nagypénteken este is — ottlé temkor — a sötétség beálltával ki pótkocsis traktor berregése állít me a szövetkezel udvarában. A betódul tagoktól megkérdeztem, hogy szómba ton is ilyen késöti délután fognakhazajönni a munkából? — Ünnep, nem 'ünnep, a mag elve tése az első, — mondja egy középkor szövetkezeti tag, — a munka elvég zése után lesz idö ünneplésre is! 7V agyszeríí — bizakodó hangul: •L * uralkodik az egész szövetke zet tagságán. Látszik, hogy mindenI tisztában van a célkitűzéssel. Közi akaratuknak meg is lesz az eredmi nye. MÖZES SÄNDO Kiváló sikerek A múlyadi szövetkezetesek ez idt Is igyekszenek jó eredményeket fe mutatni. Az első negyedévi köteles beadásuknak már február hó lí lg eleget ís tettek. S azóta állami fe vásárlásra már t-eadtak 64 mázs marha-, 21 mázsa sertéshúst, 3800 tc jást é? 2500 liter tejet. (Levelezőnktő Példás baromfitenyésztés A kisgéresi baromfifarm egyike járás legjobbjainak. A jól gondc zott 1100 tojótyúk meghozza a vái hasznot. Míg több szövetkezetbe alig van tojáshozam, addig Kisgérí sen naponta 150 tojást termelne! Most csirkekeltetöt rendeztek b ahol 15 ezer csirkét keltetnek a járs szövetkezetei részére. A jó ered mények Illés Lídia és Eszenyi Erzsi bet kiváló munkáját dicsérik. Ja nuárban 5000 tojást adtak közéiel mezősünknek. ŰJ SZÓ 4 * 1958. április 13.