Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-13 / 102. szám, vasárnap

A námet közyélemány tiltakozik a Bundeswehr atomfelfegyverzése elten Bonn (ČTK) — A szövetségi parla­ment szociáldemokrata képviselői április U-i ülésükön követelték, hogy a szövetségi parlament mielőbb foglal­kozzak a Bundeswehr atomfelfegyver­ztséről tartandó népszavazásra tett törvényjavaslattal. Ollenhauer, a Szo­ciáldemokrata Párt elnöke az ülésen hangoztatta, hogy létfontosságú kér­désről van szó, amelynél a kormány­nak tudnia kell, hogyan gondolkodik a nép. Az ADN sajtóiroda ezzel kap­csolatban megjegyzi^ hogy a- szövetségi kormány a Be'ügyminisztériu'mmal és a' Igazságügy- Minisztériummal már „javaslatot" dolgoztatott ki. amelynek alapján a népszavazást al­kotmányellenesnek minősítené. A bon­ni kormány jogi kibúvókkal akarja „indokolni" azt a tényt, hogy olyan politikát folytat, amellyel a nyugat­német népnek több mint 80 százaléka nem ért egyet. A bonni militaristák minden törek­vése ellenére Nyugat-Németországban szüntelenül tart a, tiltakozó mozgalom. Münchenben több mint kétezer lakos vett részt azon a tiltakozó gyűlésen, amelyen Helmuth Schmidt szociálde­mokrata képviselő 24 órás figyelmez­tető sztrájkra tett felhívást az egész szövetségi köztársaság területén. Feszült a helyzet Libanonban Fegyveres összetűzések © Tiltakozások a jelenlegi politika miatt Bejrut (ČTK) - Libanon külön­féle helyein tovább tartanak a fegy­veres összetűzések a lakosság és a csendőralakulatok között. Április 10­én a legnagyobb összetűzésre Dzsebel Knejsza körzetében került sor. A za­vargások oly méreteket öltenek, hogy egyes libanoni lapok „fegyveres fel­kelésnek" minősítik. A Francé Presse hírügynökség áp­rilis 11-én jelentette, hogy a libanoni Bolgár párt- és kormány­küldöttség utazott az NDK-ba Szófia — Április 12-én a reggeli órákban Szófiából Berlinbe utazott a Bulgária Kommunista Pártjának és a Bolgár Népköztársaság kormányának küldöttsége, ímely Németország Szo­cialista Egységpártja Központi Bizott­ságának és a Német Demokratikus Köztársasáo kormányának meghívására látogatást tesz az NDK-ban. A küldöttséget Todor Zsivkov, a BKP KB. első titkára vezeti. (ČTK) NORVÉGIA DOLGOZÓI TILTAKOZNAK A BUNDESWEHR ATOMFELFEGYVER­ZÉSE ELLEN • Oslo (ČTK) — Norvégia szakszerve­zeti szövetségei, amelyek ötvenezer ta­got számlálnak, a szociáldemokrata diákok é a szociáldemokrata munkás­párt 45 képviselőiének azon javaslata mellett foglaltak állást, hogy Nor­végje a NATO párizsi értekezletén emeljen vétót Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen. A imunkás­ifjúság oslói szövetsége felhívti a kor­mányt, hogy a NATO-ban igyekezzen megakadályozni, nehogy atomfegyvere­ket helyezzenek el Nyugat-Németor­szágban, még mielőtt igazi tárgyalá­sokra kerülne sor a nemzetközi fe­szültség enyhítéséről.. hivatalok hallgatnak e zavargások okairól. Egyes lapok azonban beis­merik, hogy a zavargások amiatt ke­letkeztek, hogy meg akarják változ­tatni az alkotmányt és ezáltal lehe­tővé tenni Kamii Samun elnöknek, hogy továbbra is megmaradjon hiva­talában. Samun elnök ellen növek­szik a nép ellenállása nyugatpárti álláspontja miatt. Több mint kétszáz neves közéleti dolgozó ' Libanonban április 11-én nyilatkozatot írt alá, amelyben elíté­lik Libanon eddigi politikai rendsze­rét. A nyilatkozat rámutat, hogy a különféle libanoni körzetekben jelen­leg lezajlott véres eseményeket a hatóságok állásfoglalása idézte elő. Meg kell gyorsítani a kormányfői é rtekezlet előkészítését AM»V««AU MUAII—H UM MMIIH I ————MM"^— A Szovjetunió a külügyminiszteri értekezlet előkészítő tárgyalásainak kezdetét április 17-re Moszkvába javasolja Moszkva (TASZSZ) - A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügymi­nisztere április 11-én fogadta L. E. Thompsont, az USA nagykö­vetét, M. Dejant, Franciaország nagykövetét, valamint W. H. Youngot, Nagy-Britannia ügyvivőjét és átadta nekik a szovjet kormány emlékiratát. A szovjet kormány április 11 -i emlékirata A Szovjetunió kormánya teljes fi­gyelemmel ítélte meg az Amerikai Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak március 31-i közös nyilatkozatát,, amely a szovjet kormánynak a csúcsértekez­let előkészítése meggyorsítására tett javaslatával kapcsolatos. Ezt a ja­vaslatot a szovjet kormány 1958. március 24-i emlékirata tartalmaz­ta. A szovjet kormány emlékeztet ar­ra, hogy jóllehet a három hatalom kormányai kijelentik, a jelenlegi nemzetközi helyzet komoly erőfeszí­tést követel meg az alapvető nem­zetközi problémákra és a világbéke megszilárdítására irányuló megegye­zés érdekében, lényegében kitérnek a válasz elől a Szovjetuniónak ezen értekezlet összehívására tett konk­rét javaslataira, amelyeket már 1957 decemberében előterjesztett. BE (JA BEM JlzrtlSrrASARA JAVASLAT EtJtÖ1>AIA!!WÍGyV£R-MÍNT£s| dvtziT leresiTcseRE AKÜlfgl OIKATQHAI TAMAyPQNTQK fftžMOUžll TFEGWERES ERŐK ES * FEGYVERZETEK csökkentese AZ ATCMF EGWE R-KÍSERIETEK BE5ZÜNTE TE'SE — Gyerünk, mister, tegye meg hát az első lépést!.. (Az Előre karikatúrája) Egy kis sziget nagy gondjai: CSAK GYARMAT LEHET AZ UTÓBBI HÓNAPOKBAN Málta­szigetén egyre gyakoribbak az an­golellenes tüntetések. A múlt héten a főváros tüntető tömegei össze­tűztek az angol katonai rendőrség­gel. Mit akar tulajdonképpen Málta lakossága ? Emberséges életet, egyenlőséget Angliával — nem gyar­mati sorsot. Málta, ez a Földközi-tenger köze­pén fekvő ki sziget — lakóinak száma 315 ezer — a normandok, tö­rökök évszázados támadásai után 1814-ben lett angol gyarmat. Keres­kedelmi és stratégiai szempontból is nagyon fontos hely, mert Gib­raltár és Port Said között éppen a fele úton fekszik. A fasiszta légi­haderő nem hiába bombázta hosszú hónapokon át a második világhábo­rúban. A háború végén Anglia nem is fukarkodott ígéretekkel, hogy a hősi ellenállásért újjáépíti a romo­kat, de a, busás ígéretből jóformán csak egy szerény kitüntetés lett. Akármilyen megtisztelő is volt ez, természetes, hogy Málta lakossága nem elégedett meg vele. AZ ORSZÄG MUNKÁSPÁRTJA (az angliai munkáspárttal hasonló programú), valamint a szakszerve­zetek sürgős változást követeltek. Ezért Mintoff miniszterelnök (aki­nek csak formális hatalma van, mint a gyarmatokon általában) a népi tömegek követelésének élére állt és az 1955-ös eredménytelen kerek­asztal-konferencia után most újra Londonban járt a máltai követelé­sekkel, amelyeknek lényege a kö­vetkező: 1. Váljon Málta Anglia részévé és kapjon megfelelő képviseletet az al­sóházban. 2. Biztosítsanak olyan életszínvonalat, mint az anyaország­ban. 3. Akadályozzák meg a munka­nélküliséget, amely súlyos nehézsé­geket okoz a szigeten, mivel a la­kosság többsége kikötőmunkás. A máltai miniszterelnök azonban hiába járt Londonban. Anglia nem hajlandó parlamenti képviseletet ad­ni, pénze sincs, sőt még az erede­tileg tervezett támogatást is meg­nyirbálta, mert a lázas fegyverkezés falja a milliókat. A máltai dolgozó­kat felbőszítette ez a magatartás és az a tudat, hogy Nagy-Britan­niának csak mint gyarmatra van szüksége Máltára. A helyzetet még kiélezte az is, hogy a fokozódó nyugati gazdasági nehézségek a ha­jóforgalom csökkenéséhez vezettek, ami súlyosan érinti a kikötőmunká­sokat. NEM CSODA TEHÄT, hogy Min­toff a tüntetők gyűlésén kijelen­tette, hogyha Anglia továbbra is ilyen megalázó politikát folytat Mál­tával szemben s nem haj'andó teljesíte. ni lakosságának emberséges követelé­seit, és továbbra is gyarmatként akarja - kezelni a szigetet, akkor Málta nem hajlandó a brit nemzet­közösségen belül maradni és kihar­colja függetlenségét. Ez pedig na­gyon komoly szó, ami egy kissé felkavarta a port a londoni politikai körökben, hiszen Máltán van a brit földközi-tengeri haditengerészet — és a NATO földközi-tengeri főpa­rancsnoksága. Az alsóházi vitában egyes képviselők óva intették a kor­mányt attól, nehogy makacs politi­kájával Máltából második Ciprust csináljon. Anglia még ennek a legparányibb gyarmatának kívánságát sem hajlan­dó teljesíteni, pedig nem is akart elszakadni Nagy-Britanniától, csak teljes egyenlőséget követelt. De a gyarmatosítók még ennek teljesíté­sére is képtelenek. Szűcs Béla NATO tengeralattjáró­támaszpontok a Balti tengeren Bonn (ČTK) — Amint a bonni hadügy­minisztérium képviselője április 11-én megerősítette, a Balti-tengeren a NATO atomfegyverekkel felszerelt tengeralattjáró támaszpontokat helyez el. Azt a követeiést, hogy ezen a tengeren, amely határt képez az NDK, Lengyelország és a Szovjetunió között „a NATO meghosszabbított keze"­ként korszerű támadó fegyvereket helyez­zenek el, nemrégen Norstad, a NATO fő­parancsnoka jelentette ki. E tery megva­lósítása céljából már tavaly, a hadihajók átcsoportosítása során két hajórajt a Balti tengerre helyeztek át. A nyugatnémet baltikikötők: Klel, Frensburg és Eckern­förd háborús célokra való kiépítésére 365 millió márkát fordítanak. Az amerikai atombizottság fenyegetőzik Washington (ČTK) Az amerikai Atomenergiaügyi Bizottság április 11-én közölte, hogy a négy amerikait, akik a „Golden Rule" yachton a Csendes-óceán azon térségére hajóz­tak, ahol néhány hét múlva megkez­dődnek a további amerikai atom­fegyverkísérletek, letartóztatják. A yacht utasai a tervezett kísérletek élleni tiltakozásuk jeléül keltek útra és e térségben való jelenlétükkel akarják megakadályozni a kísérlete­ket. Egyre több a munkanélküli segély kérvény az USA-ban New York (ČTK) — A Munkaügyi® Minisztérium jelentése szerint az USA- ® ban április első hetében 79 900 új mun-X kanélküli segély Iránti kérvényt adtakW be. Az USA-ban 67 millió dolgozó kö-W zül jelenleg 43 millió van biztosítva ® munkanélküliség esetére. Márciusban® 190 000 munkanélküli merítette '<1® a munkanélkülisegélyt, amelyet a biz-® tosltó társaság csak 26 hét tartamáig^ fizet. Az év kezdetétől csaknem egyX félmillió munkanélküli vesztette el aX munkanélkülisegélyre való jogosultsá­Amint a szovjet kormány február 28-i és ez év március 24-i emlékira­taiban hangsúlyozta, most a fó fel­adat gyorsan befejezni a csúcsérte­kezlet előkészítésének munkáit. E munkálatok elvégzésére a szovjet kormány szükségesnek tartja, hogy a külügyminiszteri találkozót már áp­rilisban megtartsák. Sajnálattal kell azonban megálla­pítani, hogy a három hatalom kor­mánya igyekszik a csúcsértekezlet előkészítéséről szóló tárgyalásokat halogatni. A szovjet kormány a leg­magasabb szintű értekezlet összehí­vása előkészítő munkáinak mielőbbi befejezése céljából most szükséges­nek tartja ejsősorban megegyezést elérni arra vonatkozóan, hogy a kül­ügyminiszteri találkozót legkésőbb ez év április vége és május közepe között tartsák meg. Emellett felté­telezendő, hogy az összes előkészí­tő munkákat diplomáciai úton eddig az időpontig befejezik. Ezért a szov­jet kormány célszerűnek tartaná, hogy a diplomáciai úton folytatott véleménycsere a kérdések minimális körére szorítkozzék, csupán azokra a kérdésekre, amelyek közvetlenül érintik a külügyminiszteri találkozó megszervezését, "azaz a külügymi­niszteri találkozó időpontjának és helyének megállapítására, valamint a részvevők összetételére. Á csúcsértekezlet előkészítési munkálatainak gyors befejezésére törekedve a Szovjetunió, mint isme­retes, az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányainak már ré­gen előterjesztette véleményezésre a csúcsértekezlet napirendjére, össze­tételére, helyére és időpontjára tett javaslatait. A szovjet kormány el­várja, hogy az USA, Nagy-Britannia és Franciaország kormányai e konk­rét javaslatokra a legközelebbi idő­ben világos választ adnak. Ami a külügyminiszteri találkozót illeti, a szovjet kormány nézete sze­rint a minisztereknek meg kell egyezniök a csúcsértekezlet időpont­jában, helyében és résztvevőinek összetételében s meg kell határoznia azon kérdések körét is, amelyeket ezen az értekezleten megtárgyalnak. Emellett nincs kizárva, hogy a csúcs­értekezlet előkészítésével foglalkozó miniszterek szükség esetén és vala­mennyi résztvevő egyetértésével vé­leménycserét folytassanak egyes olyan kérdésekről, amelyeket a felek a csúcsértekezlet napirendjére java­solnak, hogy megállapítsák célszerű-e az egyik vagy másik kérdést ezen értekezlet napirendjére tűzni. Termé­szetes, hogy a' csúcsértekezlet ösz­szehívásának kérdését nem lehet a külügyminiszteri találkozó eredmé­nyétői függővé tenni. A szovjet kor­mány abból indul ki, hogy e találko­zó összes résztvevői pozitív ered­mények elérésére fognak törekedni. A szovjet kormány mindent megtesz e cél elérésére. Ha azonban a mi­nisztereknek nem sikerülne a nél­külözhetetlen megegyezést elérniök a csúcsértekezlet előkészítésére, ez semmiképpen sem jelentené azt, hogy ennek az értekezletnek szük­ségessége kevésbé sürgős. A jelen'e­gi feszült nemzetközi helyzet meg­követeli, hoqy a lehető leggyorsabban megoldják a sürgős nemzetközi prob­lémákat és ilyen feltételek között helytelen volna a csúcsértekezlet összehívását a külügyminiszteri ta­lálkozó eredményeitől függővé tenni. Teljesen nyilvánvaló, hogy azokat a nehézségeket, amelyek a miniszteri találkozón keletkezhetnek, a széle­sebb jogkörrel rendelkező államfői értekezlet leküzdheti és le kell küz­denie. Az említettek alapján a szovjet kormány kész április 17-én Moszk­vában megkezdeni a véleménycserét a külügyminiszteri találkozó előké­szítéséről N. Sz. Hruscsov az építészetek konferenciáján beszédet mondott Moszkva (ČTK) — N. Sz. Hruscsov, az SZKP KB első titkára, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke az össz-szövet­ségi építészeti konferencián Moszkvában, a Nagy Kreml Palotában április 12-én beszé­det mondott. ' ERŐTLEN ERVEK A MESÉKBEN az elátkozásnak bizonyos megszokott formái vannak. Divatba jön az átok-formulák érté­kesítése a politikában is. Dulles államtitkár az amerikai külpoliti kában a „propaganda" átokformát alkalmazza mindannyiszor, ahány szor nem jut eszébe okosabb válasz a Szovjetunió békejavaslataira és békés cselekedeteire. A Szovjetunió a háború utáni idő­szakban a konkrét javaslatok hosz­szú sorát terjesztette elő a lesze­relésre és a világ általános békés rendezésére. Több ízben csökken­tette fegyveres erőinek létszámát. Felszámolta a külföldi területeken levő haditámaszpontjait. Elfogadott számos nyugati javaslatot, amelye­ket a Nyugat azután késedelem nélkül elutasított. Már három évvel ezelőtt javasolta a nukleáris kísér­letek beszüntetését. A Szovjetuniónak mindezen békés lépéseire az USA kormánya „nemetS mondott az átokformula kíséreté­ben: „Az szovjet propaganda." Most a Szovjetunió egyoldalúan beszüntette a nukleáris fegyverkí­sérleteket. Eisenhower sietett a vá­lasszal: már április 8-án, tehát nyolc nappal később elküldte. Amint azonban a Le Monde írta, a válasz gyorsasága kevésbé lepte meg a közvéleményt; mint rideg hangja. Az USA ugyanis nem hajlandó beszün­tetni kísérleteit. Dulles „varázsszavai" a nukleáris fegyverkísérletek beszüntetésének ügyében oly csekély befolyást gya­koroltak a világra, hogy Washing­tonban lázas tanácskozások zavar­ták meg a húsvéti ünnepeket. Az utóbbi időben, mint ismeretes. Wa­shingtonban külön apparátus létesült Dulles külpolitikájának támogatásá­ra. Valamilyen „agytröszt", amely Stassen megüresedett helyére lépett: Kilián, az elnök tudományos tanács­adója ez év március kezdetén még egy különbizottságot alakított „a kísérletek ellenőrizhetőségének megítélésére", amelybe a legreak­ciósabb tudósokat nevezte ki. Ha azonban az Egyesült Államoknak a nukleáris kísérletek kérdésében el­foglalt álláspontja támogatására összegyűjtött „érvek" képezik mind­ezen urak tevékenységének első eredményét, akkor ez nagyon gyen­ge eredmény. Vegyük az amerikai „érveket" egymásután. A „propagandáról" han­goztatott érv mellett a következők: Az első számú érv: „A Szovjet­unió éppen befejezte kísérleti soro­zatát, míg az USA nem!" Itt nyilvánvalóan arról van szó, hogy be akarják feketíteni a Szov­jetunió nemes eljárását. A szovjet sajtó az utóbbi időben nyilvánosan beszámolt arról, hogy a természet átalakításán végzett gigantikus munkák folyamán Szibériában nagy mennyiségű szokásos robbantóanya­got alkalmaznak a földmunkáknál. Washingtonban nyilvánvalóan ezt fel akarják használni a Szovjetunió ellen a nukleáris fegyverkísérletek ügyében. A kettes számú érv: „Folytatnunk kell a kísérleteket, hogy tiszta bombát gyártsunk". Erre az egész világ egyértelműen azt válaszolja, hogy nem akar sem­milyen bombát, sem „tisztát" sem „piszkosat". Eisenhower egyébként maga is beismeri, hogy a kísérle­teknél mindig „bizonyos rádioaktív hulladéknak" kell keletkeznie. Harmadik számú érv: „Először el­lenőrzést kell létesíteni, hogy a kí­sérletek beszüntetését befartják-e". Nos, ez az ellenőrzés már megle­hetne, ha az USA és Nagy-Britan­nia egyetértene vele. Az ellenőrzés­nél ugyanaz a helyzet, mint a kí­sérletek beszüntetésénél. Egyik sem jött létre azért, mert a Nyugat el­utasította. Ha valaki a saját kész­ségének hiányára beszéli ki magát, ez az arcátlanság legmagasabb foka. J. H. ÜJ SZÖ 3 * 1958. április

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents