Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-13 / 102. szám, vasárnap

lankadunk a békeharcban A nemzetgyűlés külügyi bizottságának üléséről m A nemzetgyűlés külügyi bi­zottsága pénteken, április 11­én dr. Jaromír Merák kép­viselőnek, a külügyi bizottság elnökének elnökletével ülést tartott, melyen részt vett Václav Dávid külügyminiszter, aki az ülésen beszámolót tar­áäk tott. A külügyminiszter elsősorban a Szovjetunió arra irányuló határoza­tával foglalkozott beszámolójában, hogy egyoldalúan megszünteti az atom- és hidrogénfegyverekkel vég­zett kísérleti robbantásokat, ami messzemenő befolyást gyakorol májd a nemzétközi helyzet további fejlő­désére. A Szovjetunió nemes kez­deményezésével választ adott az összes nemzetek egyre gyakrabban kifejezett kívánságára, melyben kö­vetelik e kísérletek haladéktalan és feltétlen beszüntetését és ezért úgy, mint Csehszlovákia népe, nagy lelkesedéssel fogadták a Szovjet­unió határozatát. A Szovjetunió intézkedése további jelentős bizonyítéka a Szovjetunió békeszeretetének és az emberséges­ség elvéhez való megingathatatlan hűségének, bizonyítéka igazi huma­nizmusának azzal a cinikus és ál­szent humanizálással szemben, me­lyet az Egyesült Államok hatalmon levő körei tanúsítanak, azt akarva bebeszélni az emberiségnek, hogy humánus az úgynevezett „tiszta bomba" előállítására irányuló tö­rekvésük. A Szovjetunió intézkedése egybén eleven és szemléltető példa­mutatása annak, miként kell meg­oldani a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleti robbantások égető problémáját és egyúttal arra buz­dítja az összes békeszerető embe­reket, foglaljanak minden erejükből állást amellett, hogy világszerte vessenek gátat az eddigi veszélyes fejleményeknek, ahogyan azt a világ békéjének s biztonságának érdeke, valamint az eljövendő nemzedékek egészségének érdeke sürgetően kö­veteli. A külügyminiszter továbbá részletesen elemezte a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek betiltására vonatkozó tárgyalások eddigi folyamatát s rámutatott a Szov­jetunió e kérdés megoldása érdekében kifejtett lankadatlan erőfeszítéseire. Ezen kérdés megoldása napjaink legsürgetőbb követelménye. A külügyminiszter részletesen beszélt arról a visszhangról, melyet a Szovjetunió határozata világszerte keltett. Hangsúlyoz­ta, hogy ezt a lépést pozitivan fogadták a dolgozók legszélesebb tömegei, valamint a jelentős politikai, tudományos és. kultu­rális tényezők a nem szocialista országok­ban, különösen Ázsia és Afrika országai­ban is, amelyek síkraszállnak a bandungi értekezlet politikájánál* megvalósításáért. Azután részletesen foglalkozott azon el­lenvetések elemzésével, melyeket az impe­rialista körök hoznak fel a Szovjetunió ezen lépése ellen. Rámutatott a nyugati hatalmak képmutató állásfoglalására, mely abban nyilvánul meg, hogy az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetését a nemzetközi ellenőrzés kö­vetelményének feltételéhez kiütik és azt állítják, hogy a Szovjetunió szembehelyez­kedik az ilyen ellenőrzéssel. Erről tanús­kodik Eisenhower válasza Hruscsov ez év április 4-i levelére. Az igazság az, hogy a Szovjetunió beleegyezett a szóban forgó ellenőrzésbe és már az ENSZ közgyűlésének 1957. évi XII. közgyűlésén előterjesztette az e kérdéssel kapcsolatos javaslatait, me­lyeket nemrég ki is egészített. A Szovjet­unió meggyőzően megcáfolta azt a ki­fogást is, hogy „a megbízható ellenőrzés rendszere" állítólag nem vezethető be és sor kerülhetne a robbantások eltitkolására. Ha a nyugati körök a Szovjetunió ezen történelmi jelentőségű lépése értékének csökkentésére törekednek, azt állítva, hogy csupán propagandáról van szó, megállapít­hatjuk, hogy az emberiség hálásan fogad­ná, ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező nyugati hatalmak szintén hasonló lépésre határoznák el magukat. Az esetben, ha ezt nem teszik meg, úgy a világ közvé­leménye előtt, mint a béke és a nem­zetek közötti együttműködés ellenségei leplezik le magukat. Václav Dávid külügyminiszter a javasolt csúcsértekezlettel kapcsolatosan kijelen­tette: ..A nyugati hatalmak előszeretettel arról beszélnek, hogy a csúcsértekezlet csak akkor tartható meg, ha meglesznek a reális kilátások bizonyos kedvező ered­mények elérésére. A Szovjetunió ezzel szemben cselekedeteivel teremti meg a sikeres kimenetelű tárgyalások feltételeit. Ennek további bizonyítéka újabb példamu­tató lépése a nukleáris fegyverekkel vég­zett kísérleti robbantások megszüntetésé­nek kérdésében." A külügyminiszter beszéde további folyamán hangsúlyozta, büszkék va­gyunk arra, hogy mi is állandóan támogattuk a szovjet törekvéseket az atomháború megakadályozására, valamint a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletekből eredő veszély elhárítására és tavaly az ENSZ előtt tJJ SZÖ 2 * 1958. április 19, kezdeményező javaslatot tettünk az atomsugárzás következményeivel kapcsolatos kérdések megtárgyalá­sára. A külügyminiszter beszéde további részében rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak ezen őszinte és ne­mes, az emberiséget az atomháború veszélyeitől megszabadítani akaró törekvéseivel szemben mily szöges ellentétben áll a nyugatnémet szö­vetségi parlament legutóbbi oly értelmű határozata, hogy a Német Szövetségi Köztársaság hadseregét felszerelik atom- és rakétafegyve­rekkel, amit a szövetségi kormány­nak a parlamentben megnyilvánuló oppozíció és a nyugat-németországi lakosság túlnyomó részének ellen­állása ellenére sikerült keresztül­vinnie. „Ez a határozat szabad kezet ad a bonni militaristáknak támadó ter­veik megvalósítására és ezért ve­szélyes fenyegetés, mely elsősorban Németország szomszédainak bizton­ságát érinti. • Látnunk kell, hogy a nyugatnémet szövetségi parlament által elfogadott határozat, mely arra hatalmazza fel a szövetségi kormányt, hogy tömeg­pusztító fegyverekkel szerelje fel a Bundeswehrt, az amerikai imperia­lizmus és a többi nyugati hatalmak évek hosszú során át tartó politi­kájának következménye, mely poli­tika a nyugatnémet imperializmus és militarizmus felújítására, vala­mint arra irányul, hogy Németor­szág egyik részét bevonják a szo­cialista tábor országai ellen irányuló támadó tervek megvalósításába. Nem véletlen játéka, hogy a nyugatnémet szövetségi kormány éppen akkor tette meg ezt a lépést, amikor az egész világ nagy reményekkel fo­gadta a szovjet békejavaslatot a csúcsértekezlet egybehívására és amikor a Szovjetunió Legfelső Ta­nácsa határozatot hozott az atom­és hidrogénfegyverekkel végzett kí­sérletek egyoldalú megszüntetéséről. A Német Szövetségi Köztársaságnak ezzel kapcsolatosan ugyanúgy, mint már többször a múltban, az a sze­rep jutott, hogy meghiúsítsa az értekezlet egybehívásának élőkészíté­sét és ha az értekezlet mégis meg­valósulna, azt a Bundeswehr atom­és rakétafegyverekkel való felsze­relésével kész tények elé állítsa." A külügyminiszter azután megcáfolta az olyan állításokat, hogy védelmi intézkedé­sekről van szó, mert a nyugatnémet had­seregnek, akár a birodalmi hadseregnek a múltban, a Német Szövetségi Köztársaság összes szomszédai számára veszélyes né­met imperializmus támadó céljait kell szol­gálnia. Ez azért is domborul ki kifejezően, mert a Német Szövetségi Köztársaság kor­mánya az egyetlen olyan európai kormány, mely területi követelményekkel lép lel szomszédaival szemben. yluzórikusak és kétszínüek a Nyugat ál­lítólagos kezességéről és ellenőrzéséről szóló ama állítások is, hogy a NATO gépe­zete és a párizsi egyezmények ilyen kezes­séget és ellenőrzést tartalmaznak a német miiitarizmussal szemben. Eltekintve attól, hogy ezen támadó jellegű csoportosulásban éppen a Német Szövetségi • Köztársaságnak jutott a lesújtó ököl szerepe, a NATO gé­pezetében náci tábornokokat — mint Speidelt és másokat is — bíznak meg el­lenőrzések végrehajtásával. A Német Szö­vetségi Köztársaság kormánya egyébként már egészen nyíltan arra törekszik, hogy helyezzék hatályon kívül a párizsi egyez­mények azon cikkelyeit, melyek a nyugat­német terjeszkedés megakadályozása tár­gyában nyújtanak kezességet. A külügyminiszter beszédében affölötti sajnálatának adott kifejezést, hogy a nyu­gat-európai kormányok nincsenek tudatá­ban annak a veszélynek, melyet a Német Szövetségi Köztársaságban észlelhető fej­lemények jelentenek az összes európai or­szágok számára. Rámutatott továbbá arra, hogy az ezen fejlemények irányának meg­változtatása érdekében tett erőfeszítésekért főképpen a nyugatnémet munkásosztály vi­seli a felelősséget, az az osztály, melynek öntudatra ébresztésében elsősorban a Né­met Demokratikus Köztársaság, ezen, a Németország történelmében első valóban demokratikus állam politikája játssza a legfontosabb szerepet. A külügyminiszter ezután rátért arra, hogy hazánkban ez idén megemlékezünk a sorsdöntő müncheni diktátum 20. év­fordulójáról. Ezért érdekes megfigyelnünk, hogy a nyugati hatalmak akkor gyakorlati­lag ugyanolyan helyzetet teremtettek, mint ma a NATO. Most is a keleti országok, elsősorban a Szovjetunió ellen irányítják a német imperializmus agresszivitását. Ma azonban szerencsére merőben más az erők aránya. Fennáll a szocialista országok Szov­jetunió vezette hatalmas tábora, melyhez a békeövezethez tartozó országok és az egész világ haladó szellemű emberei is csatlakoznak a háború s az imperializmus elleni harcban. A Csehszlovák Köztársaság helyzete ugyancsak megváltozott. Népünk erkölcsi-politikai egységben a CSKP ve­zetésével azt a célt tűzte maga elé, hogy» hazánkban, mint a földkerekség második országában megkezdi a szocializmus építé­sének betetőzését. Mindezek a tények arra jogosí­tanak fel bennünket, hogy bizalom­mal tekintsünk a jövő elé, s az egész világ békés erőivel egyesülve megvédjük és megszilárdítsuk a békét. A nemzetgyűlés külügyi bizottsá­ga a külügyminiszter beszéde után megnyitotta a vitát. A képviselők a vita folyamán hangsúlyozták, hogy eddig még alig volt hír, mely oly gyorsan terjedt volna házról házra, műhelyről műhelyre és ember­től-emberig, mint az, hogy a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa határoza­tot hozott az atom- és hidrogén­fegyverekkel végzett kísérleti rob­bantások beszüntetésére. Erről tanúskodik az a sok ezer határozat, mely üzemeinkből, műhelyeinkből, egységes földművesszövetkezeteink­ből, iskoláinkból, hivatalainkból és más munkahelyekről érkezik állan­dóan a nemzetgyűléshez. Dolgozóink e határozataikban örömmel fogadják a Szovjetunió Legfelső Tanácsának az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetéséről szóló határozatát és a leghatározot­tabban- tiltakoznak Nyugat-Német­országnak atomfelfegyverzése ellen. M> »MMMMM M» MMMMMM» U> MMM M< MM A külügyminiszterek baráti találkozója (C'TK) A Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársa­ság és a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterei tanácskozásának befejezése után Václav Dávid, cseh­szlovák külügyminiszter a prágai Černin-palotában baráti találkozót rendezett, amelyen részt vettek dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, külügyminisztere, Marian Naszkow­ski, a Lengyel Népköztársaság ügy­vezető külügyminisztere, dr. Emanuel Šlechta, miniszter, a Csehszlovák Köztársaság állami építészeti bizott­ságának elnöke, és Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője. A találkozón a szocialista államok prágai képviseleti hivatalainak ve zetői is jelen voltak. A köztársasági elnök fogadta a három ország külügyminiszterét A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége elutazott Prágából Szombaton, április 12-én a délutáni órákban a prágai Közép-pályaudvar­ról Berlinbe utazott dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügy­minisztere, valamint az NDK küldött­ségének tagjai, akik részt vettek a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és a Csehszlovák Köz­társaság külügyminisztereinek há­romnapos tárgyalásán. A vendégektől Václav Dávid külügyminiszter, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, a Külügyminiszté­rium, valamint a miniszterelnöki hivatal vezető dolgozói búcsúztak. A búcsúzáson jelen volt Marian Naszkovski, a Lengyel Népköztársa­ság ügyvezető külügyminisztere és kísérete. Bemard Koenen, az NDK nagykövete és Francyszek Mazur, a Lengyel Népköztársaság nagykövete Április 15-én ül össze a nemzetgyűlés (ČTK) A köztársaság elnöke már­cius 31-i határozatával az alkotmány 49. §-a értelmében tavaszi ülésre hívta egybe a nemzetgyűlést. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke április 15-re egybehívta a nemzetgyűlés 24. ülését. A nemzet­gyűlés ez alkalomból főleg az 1958. évre szóló állami költségvetést tár­gyalja meg. / A Csehszlovák Nőbizottság teljes ülése A Csehszlovák Nőbizottság pénte­ken Prágában ülést tartott." Az ülés részvevői megvitatták, hogy a nők ez idén miként járulnak hozzá a mező­gazdasági termelés biztosításához. Az ülésen a fő beszámolót Vratislav Krutina képviselő, a CSKP Központi Bizottságának titkára tartotta. ® Václav Dávid külügyminiszter pénteker fogadta dr. Rudolf Endert, az Osztrák Köztársaság rendkívüli nagykövetét megbízólevelének át­adása alkalmából. A látogatáson je­len volt dr. Dobromií Ječný, a kül­ügyminisztérium protokollfőnöke. (ČTK) Antonín Novotný köztársa­sági elnök április 12-én a déli órák­ban a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Cséhszlovák Köztársaság külügy­minisztereinek tanácskozása alkalmá­ból a prágai Várban fogadta dr. Lo­thar Bolzót, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyette­sét és külügyminiszterét, a kíséreté­ben levő Bemard Koenent, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét és Marian Naszkowskit, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminiszterét, valamint a kísére­tében lévő Francyszek Mazurt, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. A fogadáson jelen volt Václav Dá­vid külügyminiszter, dr Antonín Gre­gor, a külügyminiszter első helyette­se és Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda főnöke is. A köztársasági elnök vendégeivel szívélyes, hosszantartó beszélgetést folytatott. Véget ért a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztereinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) a lényegbevágó kérdések békés úton való megoldásához, s a nemzetközi feszültség enyhítéséhez is." Dr. Lothar Bolz, a Német Demok­ratikus Köztársaság miniszterelnök­helyettese és külügyminisztere a kö­vetkezőket mondotta: „A német De­mokratikus Köztársaság küldöttsége a tanácskozás alatt annak a ténynek igen erős hatása alatt áll, hogy Nyugat-Németországban egyre na­gyobb méreteket ölt az atomfegy­verkezés elleni népi mozgalom. Fel szeretném használni ezt az alkalmat arra, hogy Prágából üzenve köszöne­tet mondjak azoknak a földijeimnek, akik ezen értekezlet előtt és annak folyamán különféle üzemekből küldött levelekben és határozatokban juttat­ták kifejezésre az ezen értekezletre összpontosuló reményeiket. Ma a biz­tonság azon érzésével térünk vissza hazánkba, hogy terjedelmes, alapos tárgyalásunk és az annak sorän meg­vitatott intézkedések jelentős mér­tékben hozzájárulnak az atomfegy­verkezés, valamint a háborús előké­születek ellen irányuló széleskörű tömegmozgalom támogatásához, Európa békéjének és biztonságának támogatásához és hozzájárulnak ah­ftoz is, hogy az atomfelfegyverzés ösz­szes ellenfelei s a Rapacki-terv ösz­szes hívei összefogjanak a közép-eu­rópai atommentes övezet létesítésé­ért vívott harcban. Tanácskozásunkat azzal a meggyőződéssel kezdtük meg, hogy Németország és Európa béke­szerető erői elegendők arra, hogy visszaverjék a nyugatnémet mono­poltőkének a feszültség enyhítése, a lefegyverzés és a béke ellen irányuló kirohanását. Tanácskozásunkat annak tudatában fejeztük be, hogy az ál­talunk képviselt három állam külpo­litikája terén megtettünk minden tőlünk telhetőt." Marian Naszkowski, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügymi­nisztere a következőt mondotta: „Azért jöttünk össze Prágába, hogy kicseréljük nézeteinket a legutóbbi idők eseményeivel kapcsolatos fejle­ményekről, melyekre különös súllyal ütötte rá bélyegét a nyugatnémet szövetségi parlament határozata a szövetségi hadsereg atomfegyverek­kel való felszereléséről. Ezen hatá­rozatra gondolva célszerűnek tartot­tuk, hogy tanácskozást folytassunk arról, mit kell tenniök államainknak annak érdekében, hogy a mai hely­zetet bonyolulttá tenni akaró körök törekvései elleqfte befolyást gyako­rolhassanak az események fejlődésé­re. Országainknak meg kell tenniök mindent annak érdekében, hogy gátat vessünk a nukleáris fegyverkezési versenynek és ne kerülhessen sor arra, hogy atomfegyverek jussanak a német militaristák kezébe. Meg kell tenniök mindent a nemzetközi fe­szültség megszüntetése és a békés együttélés fejlesztése érdekében. Ogy véljük, hogy még rfem késő feltartóztatnunk az olyan helyzet ki­alakulását, melynek jellegzetessége a feszültség veszélyes fokozódása volna és amely helyzetben orszá­gainknak fontolóra kellene venniök a szükséges lépések megtevését. A kö­zép-európai atommentes övezet léte­sítését javasló lengyel terv ilyen le­hetőséget nyújt a megoldásra. E ja­vaslat mellett állást foglaltak a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársa­ság, a Német Demokratikus Köztár­saság, á szocializmus táborának min­den országa, a szocialista Jugoszlá­via és — bizonyos kormányköröket nem kivéve — különböző erők a Nyugaton is. Ezen terv elfogadása jelentős alkotórészét képezné az Európábaq fennálló helyzet békés úton való normalizálásának, nem is szólva szélesebben vett jelentőségéről egyéb kérdések megoldását illetően. Hajlandók vagyunk arra, hogy az ér­dekelt államokkal megvitassuk a szó­ban forgó terv részletes nézőpont­jait, de ehhez arra van szükség, hógy ezek az államok egyezzenek be-, le konkrét megbeszélések megkez­désébe. Örülök, hogy ezzel kapcsolatban iga­zolhatom, miszerint összejövetelünk vflamennyi részvevője egyöntetű nézetek alapján foglalkozott az ösz­szes megtárgyalt problémákkal. Ez további tanúbizonyság arról, hogy országaink egysége, az egész szocia­lista tábor egysége hatalmas alapok­ra támaszkodik. Meg vagyunk győződve arról, hogy tanácskozásunk hozzájárul a Nyugat azon erőinek aktivizálásához, melyek állást foglalnak az egyetértés, a csúcsértekezleten folytatott tárgya­lások és az atomfegyverkezési ver­seny megszüntetése mellett." Húszévi börtönbüntetés csalásért és a szocialista tufáidon meglopásáért A bratislavai népbíróság néhány napi főtárgyalása után pénteken ki­hirdette az ítéletet a 40 éves dr. Ga­zárek, a társadalom veszélyes kárte­vője, csaló és a szocialista tulajdon tolvaja, valamint bűntársai felett. Boris Gazárek durván visszaélt be­osztásával, melyet mint a Bratislavai Vasútigazgatóság jogi csoportjának, később jogi osztályának főnöke töltött bt. és e funkciójában ő döntött a vas­úti balesetek során keletkezett sérü­lésekért és károkért járó kártérítések iránt támasztott igényekről. Az 1953. év elejétől egészen 1957. novemberéig cinkostársaival együtt 758 ezer koro­nát lopott el az állam pénzeszközeiből. Meglopott özvegyeket, árvákat és más olyan személyeket, akiket vasúti bal­eset ért, avagy akik kártérítésre jogo­sult egyéiek hozzátartozói voltak. Ez­zel szemben 90 ezer koronát meghala­dd összegeket utalt át olyan egyének­nek, akik egyáltalában nem tarthattak igényt kártérítésre, vagy legalábbis nem az említett terjedelemben. Ezen összegek kétharmadát dr. Gazárek vágta zsebre. Bűntevékenységébe alá­rendeltjén, dr. Alexander Kirschneren kívül számos más egyént is bevont, akikkel 2:1 arányban egyezett meg machínácíó't illetőleg. Csalárd ügy­leteket bonyolított le oly módon is, hogy az irodájában kártérítésre igényt t'jrtó egyénekkel megegyezett, hogy őket nem illető nagy összegeket utal át nekiik, mely összegekből azután a szokásos kétharmadban részesült. A népbíróság megállapította, hogy a csalárd módon szerzett 758 ezer koronából dr. Gazárak fővádlott 740 ezer korona erejéig vett részt a fen­ti összeg ellopásában, mely összegből jogtalanul 453 ezer koronát tartott meg maganaik. A népbíróság ezért 20 evi s^abadságveszté.slre, yalamint pol­gári iogainak a fenti büntetés kitöltése után 5 évi elvesztésére ítélte. Az el­ítélt vagyonát az állam elkobozza. A népbíróság bűntársait, a 36 éves dr. Alexander Kirschnert, a Bratislavai Vasútigazgatóság jógi osztályának bal­eseti előadóját 9 évi szabadságvesztés­re és polgári jogainak 3 év elveszté­séje, Gizella Psnzová bratislavai ház­tartásbelit 7 évi szabadságvesztésre és Ján Cibákot, a bratislavai Ipari Kom­binát asztalosát 8 évi szabadságvesz­tés re ítélte. A népbíróság Miroslav ftíha mérnököt, az Egészségügyi Megbízotti Hivatal gyógyszorkutatási és védelmi osztályának egykori főnőkét 7 és fél­évi szabadságvesztésre, polgári jogai nak 3 évi elvesztésére ítélte. Hat évi szabadságvesztésre ítélte Július Vala­chot, a zvoleni húsfagyasztó egykori mssterét és 5 évre Ida Burianová piešťanyi elárusítónőt. A népbíróság további 8 vádlottat 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt.

Next

/
Thumbnails
Contents