Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-13 / 102. szám, vasárnap

lankadunk a békeharcban A nemzetgyűlés külügyi bizottságának üléséről m A nemzetgyűlés külügyi bizottsága pénteken, április 11én dr. Jaromír Merák képviselőnek, a külügyi bizottság elnökének elnökletével ülést tartott, melyen részt vett Václav Dávid külügyminiszter, aki az ülésen beszámolót taráäk tott. A külügyminiszter elsősorban a Szovjetunió arra irányuló határozatával foglalkozott beszámolójában, hogy egyoldalúan megszünteti az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérleti robbantásokat, ami messzemenő befolyást gyakorol májd a nemzétközi helyzet további fejlődésére. A Szovjetunió nemes kezdeményezésével választ adott az összes nemzetek egyre gyakrabban kifejezett kívánságára, melyben követelik e kísérletek haladéktalan és feltétlen beszüntetését és ezért úgy, mint Csehszlovákia népe, nagy lelkesedéssel fogadták a Szovjetunió határozatát. A Szovjetunió intézkedése további jelentős bizonyítéka a Szovjetunió békeszeretetének és az emberségesség elvéhez való megingathatatlan hűségének, bizonyítéka igazi humanizmusának azzal a cinikus és álszent humanizálással szemben, melyet az Egyesült Államok hatalmon levő körei tanúsítanak, azt akarva bebeszélni az emberiségnek, hogy humánus az úgynevezett „tiszta bomba" előállítására irányuló törekvésük. A Szovjetunió intézkedése egybén eleven és szemléltető példamutatása annak, miként kell megoldani a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleti robbantások égető problémáját és egyúttal arra buzdítja az összes békeszerető embereket, foglaljanak minden erejükből állást amellett, hogy világszerte vessenek gátat az eddigi veszélyes fejleményeknek, ahogyan azt a világ békéjének s biztonságának érdeke, valamint az eljövendő nemzedékek egészségének érdeke sürgetően követeli. A külügyminiszter továbbá részletesen elemezte a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek betiltására vonatkozó tárgyalások eddigi folyamatát s rámutatott a Szovjetunió e kérdés megoldása érdekében kifejtett lankadatlan erőfeszítéseire. Ezen kérdés megoldása napjaink legsürgetőbb követelménye. A külügyminiszter részletesen beszélt arról a visszhangról, melyet a Szovjetunió határozata világszerte keltett. Hangsúlyozta, hogy ezt a lépést pozitivan fogadták a dolgozók legszélesebb tömegei, valamint a jelentős politikai, tudományos és. kulturális tényezők a nem szocialista országokban, különösen Ázsia és Afrika országaiban is, amelyek síkraszállnak a bandungi értekezlet politikájánál* megvalósításáért. Azután részletesen foglalkozott azon ellenvetések elemzésével, melyeket az imperialista körök hoznak fel a Szovjetunió ezen lépése ellen. Rámutatott a nyugati hatalmak képmutató állásfoglalására, mely abban nyilvánul meg, hogy az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetését a nemzetközi ellenőrzés követelményének feltételéhez kiütik és azt állítják, hogy a Szovjetunió szembehelyezkedik az ilyen ellenőrzéssel. Erről tanúskodik Eisenhower válasza Hruscsov ez év április 4-i levelére. Az igazság az, hogy a Szovjetunió beleegyezett a szóban forgó ellenőrzésbe és már az ENSZ közgyűlésének 1957. évi XII. közgyűlésén előterjesztette az e kérdéssel kapcsolatos javaslatait, melyeket nemrég ki is egészített. A Szovjetunió meggyőzően megcáfolta azt a kifogást is, hogy „a megbízható ellenőrzés rendszere" állítólag nem vezethető be és sor kerülhetne a robbantások eltitkolására. Ha a nyugati körök a Szovjetunió ezen történelmi jelentőségű lépése értékének csökkentésére törekednek, azt állítva, hogy csupán propagandáról van szó, megállapíthatjuk, hogy az emberiség hálásan fogadná, ha a nukleáris fegyverekkel rendelkező nyugati hatalmak szintén hasonló lépésre határoznák el magukat. Az esetben, ha ezt nem teszik meg, úgy a világ közvéleménye előtt, mint a béke és a nemzetek közötti együttműködés ellenségei leplezik le magukat. Václav Dávid külügyminiszter a javasolt csúcsértekezlettel kapcsolatosan kijelentette: ..A nyugati hatalmak előszeretettel arról beszélnek, hogy a csúcsértekezlet csak akkor tartható meg, ha meglesznek a reális kilátások bizonyos kedvező eredmények elérésére. A Szovjetunió ezzel szemben cselekedeteivel teremti meg a sikeres kimenetelű tárgyalások feltételeit. Ennek további bizonyítéka újabb példamutató lépése a nukleáris fegyverekkel végzett kísérleti robbantások megszüntetésének kérdésében." A külügyminiszter beszéde további folyamán hangsúlyozta, büszkék vagyunk arra, hogy mi is állandóan támogattuk a szovjet törekvéseket az atomháború megakadályozására, valamint a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletekből eredő veszély elhárítására és tavaly az ENSZ előtt tJJ SZÖ 2 * 1958. április 19, kezdeményező javaslatot tettünk az atomsugárzás következményeivel kapcsolatos kérdések megtárgyalására. A külügyminiszter beszéde további részében rámutatott arra, hogy a Szovjetuniónak ezen őszinte és nemes, az emberiséget az atomháború veszélyeitől megszabadítani akaró törekvéseivel szemben mily szöges ellentétben áll a nyugatnémet szövetségi parlament legutóbbi oly értelmű határozata, hogy a Német Szövetségi Köztársaság hadseregét felszerelik atom- és rakétafegyverekkel, amit a szövetségi kormánynak a parlamentben megnyilvánuló oppozíció és a nyugat-németországi lakosság túlnyomó részének ellenállása ellenére sikerült keresztülvinnie. „Ez a határozat szabad kezet ad a bonni militaristáknak támadó terveik megvalósítására és ezért veszélyes fenyegetés, mely elsősorban Németország szomszédainak biztonságát érinti. • Látnunk kell, hogy a nyugatnémet szövetségi parlament által elfogadott határozat, mely arra hatalmazza fel a szövetségi kormányt, hogy tömegpusztító fegyverekkel szerelje fel a Bundeswehrt, az amerikai imperializmus és a többi nyugati hatalmak évek hosszú során át tartó politikájának következménye, mely politika a nyugatnémet imperializmus és militarizmus felújítására, valamint arra irányul, hogy Németország egyik részét bevonják a szocialista tábor országai ellen irányuló támadó tervek megvalósításába. Nem véletlen játéka, hogy a nyugatnémet szövetségi kormány éppen akkor tette meg ezt a lépést, amikor az egész világ nagy reményekkel fogadta a szovjet békejavaslatot a csúcsértekezlet egybehívására és amikor a Szovjetunió Legfelső Tanácsa határozatot hozott az atomés hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek egyoldalú megszüntetéséről. A Német Szövetségi Köztársaságnak ezzel kapcsolatosan ugyanúgy, mint már többször a múltban, az a szerep jutott, hogy meghiúsítsa az értekezlet egybehívásának élőkészítését és ha az értekezlet mégis megvalósulna, azt a Bundeswehr atomés rakétafegyverekkel való felszerelésével kész tények elé állítsa." A külügyminiszter azután megcáfolta az olyan állításokat, hogy védelmi intézkedésekről van szó, mert a nyugatnémet hadseregnek, akár a birodalmi hadseregnek a múltban, a Német Szövetségi Köztársaság összes szomszédai számára veszélyes német imperializmus támadó céljait kell szolgálnia. Ez azért is domborul ki kifejezően, mert a Német Szövetségi Köztársaság kormánya az egyetlen olyan európai kormány, mely területi követelményekkel lép lel szomszédaival szemben. yluzórikusak és kétszínüek a Nyugat állítólagos kezességéről és ellenőrzéséről szóló ama állítások is, hogy a NATO gépezete és a párizsi egyezmények ilyen kezességet és ellenőrzést tartalmaznak a német miiitarizmussal szemben. Eltekintve attól, hogy ezen támadó jellegű csoportosulásban éppen a Német Szövetségi • Köztársaságnak jutott a lesújtó ököl szerepe, a NATO gépezetében náci tábornokokat — mint Speidelt és másokat is — bíznak meg ellenőrzések végrehajtásával. A Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyébként már egészen nyíltan arra törekszik, hogy helyezzék hatályon kívül a párizsi egyezmények azon cikkelyeit, melyek a nyugatnémet terjeszkedés megakadályozása tárgyában nyújtanak kezességet. A külügyminiszter beszédében affölötti sajnálatának adott kifejezést, hogy a nyugat-európai kormányok nincsenek tudatában annak a veszélynek, melyet a Német Szövetségi Köztársaságban észlelhető fejlemények jelentenek az összes európai országok számára. Rámutatott továbbá arra, hogy az ezen fejlemények irányának megváltoztatása érdekében tett erőfeszítésekért főképpen a nyugatnémet munkásosztály viseli a felelősséget, az az osztály, melynek öntudatra ébresztésében elsősorban a Német Demokratikus Köztársaság, ezen, a Németország történelmében első valóban demokratikus állam politikája játssza a legfontosabb szerepet. A külügyminiszter ezután rátért arra, hogy hazánkban ez idén megemlékezünk a sorsdöntő müncheni diktátum 20. évfordulójáról. Ezért érdekes megfigyelnünk, hogy a nyugati hatalmak akkor gyakorlatilag ugyanolyan helyzetet teremtettek, mint ma a NATO. Most is a keleti országok, elsősorban a Szovjetunió ellen irányítják a német imperializmus agresszivitását. Ma azonban szerencsére merőben más az erők aránya. Fennáll a szocialista országok Szovjetunió vezette hatalmas tábora, melyhez a békeövezethez tartozó országok és az egész világ haladó szellemű emberei is csatlakoznak a háború s az imperializmus elleni harcban. A Csehszlovák Köztársaság helyzete ugyancsak megváltozott. Népünk erkölcsi-politikai egységben a CSKP vezetésével azt a célt tűzte maga elé, hogy» hazánkban, mint a földkerekség második országában megkezdi a szocializmus építésének betetőzését. Mindezek a tények arra jogosítanak fel bennünket, hogy bizalommal tekintsünk a jövő elé, s az egész világ békés erőivel egyesülve megvédjük és megszilárdítsuk a békét. A nemzetgyűlés külügyi bizottsága a külügyminiszter beszéde után megnyitotta a vitát. A képviselők a vita folyamán hangsúlyozták, hogy eddig még alig volt hír, mely oly gyorsan terjedt volna házról házra, műhelyről műhelyre és embertől-emberig, mint az, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsa határozatot hozott az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérleti robbantások beszüntetésére. Erről tanúskodik az a sok ezer határozat, mely üzemeinkből, műhelyeinkből, egységes földművesszövetkezeteinkből, iskoláinkból, hivatalainkból és más munkahelyekről érkezik állandóan a nemzetgyűléshez. Dolgozóink e határozataikban örömmel fogadják a Szovjetunió Legfelső Tanácsának az atom- és hidrogénfegyverekkel végzett kísérletek beszüntetéséről szóló határozatát és a leghatározottabban- tiltakoznak Nyugat-Németországnak atomfelfegyverzése ellen. M>

»MMMMM

M»

MMMMMM»

U>

MMM

M<

MM A külügyminiszterek baráti találkozója (C'TK) A Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság külügyminiszterei tanácskozásának befejezése után Václav Dávid, csehszlovák külügyminiszter a prágai Černin-palotában baráti találkozót rendezett, amelyen részt vettek dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese, külügyminisztere, Marian Naszkowski, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere, dr. Emanuel Šlechta, miniszter, a Csehszlovák Köztársaság állami építészeti bizottságának elnöke, és Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda vezetője. A találkozón a szocialista államok prágai képviseleti hivatalainak ve zetői is jelen voltak. A köztársasági elnök fogadta a három ország külügyminiszterét A Német Demokratikus Köztársaság küldöttsége elutazott Prágából Szombaton, április 12-én a délutáni órákban a prágai Közép-pályaudvarról Berlinbe utazott dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere, valamint az NDK küldöttségének tagjai, akik részt vettek a Német Demokratikus Köztársaság, Lengyelország és a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztereinek háromnapos tárgyalásán. A vendégektől Václav Dávid külügyminiszter, dr. Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese, a Külügyminisztérium, valamint a miniszterelnöki hivatal vezető dolgozói búcsúztak. A búcsúzáson jelen volt Marian Naszkovski, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere és kísérete. Bemard Koenen, az NDK nagykövete és Francyszek Mazur, a Lengyel Népköztársaság nagykövete Április 15-én ül össze a nemzetgyűlés (ČTK) A köztársaság elnöke március 31-i határozatával az alkotmány 49. §-a értelmében tavaszi ülésre hívta egybe a nemzetgyűlést. Zdenék Fierlinger, a nemzetgyűlés elnöke április 15-re egybehívta a nemzetgyűlés 24. ülését. A nemzetgyűlés ez alkalomból főleg az 1958. évre szóló állami költségvetést tárgyalja meg. / A Csehszlovák Nőbizottság teljes ülése A Csehszlovák Nőbizottság pénteken Prágában ülést tartott." Az ülés részvevői megvitatták, hogy a nők ez idén miként járulnak hozzá a mezőgazdasági termelés biztosításához. Az ülésen a fő beszámolót Vratislav Krutina képviselő, a CSKP Központi Bizottságának titkára tartotta. ® Václav Dávid külügyminiszter pénteker fogadta dr. Rudolf Endert, az Osztrák Köztársaság rendkívüli nagykövetét megbízólevelének átadása alkalmából. A látogatáson jelen volt dr. Dobromií Ječný, a külügyminisztérium protokollfőnöke. (ČTK) Antonín Novotný köztársasági elnök április 12-én a déli órákban a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Cséhszlovák Köztársaság külügyminisztereinek tanácskozása alkalmából a prágai Várban fogadta dr. Lothar Bolzót, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettesét és külügyminiszterét, a kíséretében levő Bemard Koenent, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét és Marian Naszkowskit, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminiszterét, valamint a kíséretében lévő Francyszek Mazurt, a Lengyel Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlovákiai nagykövetét. A fogadáson jelen volt Václav Dávid külügyminiszter, dr Antonín Gregor, a külügyminiszter első helyettese és Ladislav Novák, a köztársasági elnöki iroda főnöke is. A köztársasági elnök vendégeivel szívélyes, hosszantartó beszélgetést folytatott. Véget ért a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztereinek tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) a lényegbevágó kérdések békés úton való megoldásához, s a nemzetközi feszültség enyhítéséhez is." Dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere a következőket mondotta: „A német Demokratikus Köztársaság küldöttsége a tanácskozás alatt annak a ténynek igen erős hatása alatt áll, hogy Nyugat-Németországban egyre nagyobb méreteket ölt az atomfegyverkezés elleni népi mozgalom. Fel szeretném használni ezt az alkalmat arra, hogy Prágából üzenve köszönetet mondjak azoknak a földijeimnek, akik ezen értekezlet előtt és annak folyamán különféle üzemekből küldött levelekben és határozatokban juttatták kifejezésre az ezen értekezletre összpontosuló reményeiket. Ma a biztonság azon érzésével térünk vissza hazánkba, hogy terjedelmes, alapos tárgyalásunk és az annak sorän megvitatott intézkedések jelentős mértékben hozzájárulnak az atomfegyverkezés, valamint a háborús előkészületek ellen irányuló széleskörű tömegmozgalom támogatásához, Európa békéjének és biztonságának támogatásához és hozzájárulnak ahftoz is, hogy az atomfelfegyverzés öszszes ellenfelei s a Rapacki-terv öszszes hívei összefogjanak a közép-európai atommentes övezet létesítéséért vívott harcban. Tanácskozásunkat azzal a meggyőződéssel kezdtük meg, hogy Németország és Európa békeszerető erői elegendők arra, hogy visszaverjék a nyugatnémet monopoltőkének a feszültség enyhítése, a lefegyverzés és a béke ellen irányuló kirohanását. Tanácskozásunkat annak tudatában fejeztük be, hogy az általunk képviselt három állam külpolitikája terén megtettünk minden tőlünk telhetőt." Marian Naszkowski, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere a következőt mondotta: „Azért jöttünk össze Prágába, hogy kicseréljük nézeteinket a legutóbbi idők eseményeivel kapcsolatos fejleményekről, melyekre különös súllyal ütötte rá bélyegét a nyugatnémet szövetségi parlament határozata a szövetségi hadsereg atomfegyverekkel való felszereléséről. Ezen határozatra gondolva célszerűnek tartottuk, hogy tanácskozást folytassunk arról, mit kell tenniök államainknak annak érdekében, hogy a mai helyzetet bonyolulttá tenni akaró körök törekvései elleqfte befolyást gyakorolhassanak az események fejlődésére. Országainknak meg kell tenniök mindent annak érdekében, hogy gátat vessünk a nukleáris fegyverkezési versenynek és ne kerülhessen sor arra, hogy atomfegyverek jussanak a német militaristák kezébe. Meg kell tenniök mindent a nemzetközi feszültség megszüntetése és a békés együttélés fejlesztése érdekében. Ogy véljük, hogy még rfem késő feltartóztatnunk az olyan helyzet kialakulását, melynek jellegzetessége a feszültség veszélyes fokozódása volna és amely helyzetben országainknak fontolóra kellene venniök a szükséges lépések megtevését. A közép-európai atommentes övezet létesítését javasló lengyel terv ilyen lehetőséget nyújt a megoldásra. E javaslat mellett állást foglaltak a Szovjetunió, a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, á szocializmus táborának minden országa, a szocialista Jugoszlávia és — bizonyos kormányköröket nem kivéve — különböző erők a Nyugaton is. Ezen terv elfogadása jelentős alkotórészét képezné az Európábaq fennálló helyzet békés úton való normalizálásának, nem is szólva szélesebben vett jelentőségéről egyéb kérdések megoldását illetően. Hajlandók vagyunk arra, hogy az érdekelt államokkal megvitassuk a szóban forgó terv részletes nézőpontjait, de ehhez arra van szükség, hógy ezek az államok egyezzenek be-, le konkrét megbeszélések megkezdésébe. Örülök, hogy ezzel kapcsolatban igazolhatom, miszerint összejövetelünk vflamennyi részvevője egyöntetű nézetek alapján foglalkozott az öszszes megtárgyalt problémákkal. Ez további tanúbizonyság arról, hogy országaink egysége, az egész szocialista tábor egysége hatalmas alapokra támaszkodik. Meg vagyunk győződve arról, hogy tanácskozásunk hozzájárul a Nyugat azon erőinek aktivizálásához, melyek állást foglalnak az egyetértés, a csúcsértekezleten folytatott tárgyalások és az atomfegyverkezési verseny megszüntetése mellett." Húszévi börtönbüntetés csalásért és a szocialista tufáidon meglopásáért A bratislavai népbíróság néhány napi főtárgyalása után pénteken kihirdette az ítéletet a 40 éves dr. Gazárek, a társadalom veszélyes kártevője, csaló és a szocialista tulajdon tolvaja, valamint bűntársai felett. Boris Gazárek durván visszaélt beosztásával, melyet mint a Bratislavai Vasútigazgatóság jogi csoportjának, később jogi osztályának főnöke töltött bt. és e funkciójában ő döntött a vasúti balesetek során keletkezett sérülésekért és károkért járó kártérítések iránt támasztott igényekről. Az 1953. év elejétől egészen 1957. novemberéig cinkostársaival együtt 758 ezer koronát lopott el az állam pénzeszközeiből. Meglopott özvegyeket, árvákat és más olyan személyeket, akiket vasúti baleset ért, avagy akik kártérítésre jogosult egyéiek hozzátartozói voltak. Ezzel szemben 90 ezer koronát meghaladd összegeket utalt át olyan egyéneknek, akik egyáltalában nem tarthattak igényt kártérítésre, vagy legalábbis nem az említett terjedelemben. Ezen összegek kétharmadát dr. Gazárek vágta zsebre. Bűntevékenységébe alárendeltjén, dr. Alexander Kirschneren kívül számos más egyént is bevont, akikkel 2:1 arányban egyezett meg machínácíó't illetőleg. Csalárd ügyleteket bonyolított le oly módon is, hogy az irodájában kártérítésre igényt t'jrtó egyénekkel megegyezett, hogy őket nem illető nagy összegeket utal át nekiik, mely összegekből azután a szokásos kétharmadban részesült. A népbíróság megállapította, hogy a csalárd módon szerzett 758 ezer koronából dr. Gazárak fővádlott 740 ezer korona erejéig vett részt a fenti összeg ellopásában, mely összegből jogtalanul 453 ezer koronát tartott meg maganaik. A népbíróság ezért 20 evi s^abadságveszté.slre, yalamint polgári iogainak a fenti büntetés kitöltése után 5 évi elvesztésére ítélte. Az elítélt vagyonát az állam elkobozza. A népbíróság bűntársait, a 36 éves dr. Alexander Kirschnert, a Bratislavai Vasútigazgatóság jógi osztályának baleseti előadóját 9 évi szabadságvesztésre és polgári jogainak 3 év elvesztéséje, Gizella Psnzová bratislavai háztartásbelit 7 évi szabadságvesztésre és Ján Cibákot, a bratislavai Ipari Kombinát asztalosát 8 évi szabadságvesztés re ítélte. A népbíróság Miroslav ftíha mérnököt, az Egészségügyi Megbízotti Hivatal gyógyszorkutatási és védelmi osztályának egykori főnőkét 7 és félévi szabadságvesztésre, polgári jogai nak 3 évi elvesztésére ítélte. Hat évi szabadságvesztésre ítélte Július Valachot, a zvoleni húsfagyasztó egykori mssterét és 5 évre Ida Burianová piešťanyi elárusítónőt. A népbíróság további 8 vádlottat 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztésre ítélt.