Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-13 / 102. szám, vasárnap

Világ proletárjai, egyesüljetek J SZLOVÁKI A KOMMUNISTA PÁRTJÁNAK NAPILAPJA 1958. április 13. vasárnap 36 fillér XI. évfolyam, 162. szám. Törlesszük le mmél előbb az adósságot lékarányt kilókban, vagy tonnákban fejezzük ki, akkor megkapjuk, hogy 5757 tonna marhahússal többet gyűjtöttünk be a tervezettnél. Épp úgy állunk a tejbegjKijtéssel is. Ötvenkilenc millió literrel adott be többet az első negyedre a dolgozó parasztság az idén, mint a múlt esztendő ugyanezen időszakában. Szép sikerek, kiváló eredmények ezek, tagadhatatlan. De előbb mégis azt mondottuk, hogy a dolgozó parasztság csak részben tett eleget a munkás-paraszt szövetségből eredő, szocialista társadalom iránti kötelezettségének. Miért? A válasz: azért, mert egyik igen fontos állattenyésztési termék begyűjtésében nem teljesítettük a tervet. A sertéshúsbeadási kötelezettségét a mezőgazdaság az első negyedre csak 92,5 százalékban teljesítette. Ez annyit jelent, hogy az első negyedévet 6545 tonna sertéshústartozással „zárta" le a dolgozó parasztság. A szlovákiai kerületek ugyan jobban állnak e tekintetben, mint pl, a plzeni, a brnói és az olomguci kerület, ennek elHa tekintetbe vesszük, hogy néhány esztendő leforgása alatt a szövetkezeti gazdálkodás fája mély gyökeret vert, első gondolatra úgy véli az ember: most már könnyen megbirkózunk a mezőgazdasági termények begyűjtésével is, hiszen a nagyüzemi gazdá^odás már magában véve megteremti a bő termés elérésének alapjait. Az meg magától értetődő dolog, ha többet terem a föld, jobban csurog a zsákba a szem, ha bőséges a takarmánytermés, nehezebbre hízhat a disznó, több liter tejet ád a tehén, több tojást tojik a tyúk. Kétségtelen a nagyüzemi gazdálkodás előnyei megmutatkoznak a beadás terén is, mert ugyan ki vonná kétségbe azt, hogy könnyebb teljesíteni a gabonabeadást az olyan gazdaságokban, amelyekben 28— 30 mázsa búzát terem a föld s nem 17—20 mázsát. S hogy a szövetkezetek földje országos átlagban 6—7 mázsával többet termett, mint az egyéni gazdálkodóké, azt a múlt esztendei eredmények cáfolhatatlanul bizonyítják. Ezek szerint, ha már hazánkban túlsúlyba került a szocialista szektor, ez annyit jelent, hogy országos átlagban több gabonát (téhneltünk, mint néhány évvel ezelőtt, s több egyéb mezőgazdasági terméket juttathattunk a piacra, más szóval jobb eredményeket értünk el a beadásban. Ez logikus, hiszen a többől könnyebb teljesíteni a beadást. De álljunk itt meg néhány szóra: A dolgozó nép életszínvonala tán nem emelkedett? Hát nem fogyaszt ma már főbb húst az Jószág, mint mondjuk öt évvel ezelőtt? Bizony több fogy mindenből, nagyobbak az igények. És milyen szocializmus volna az, amely nem tudná kielégíteni a dolgozók növekvő igényeit? Ha már odáig jutottunk, meg kell mondani, hogy e téren a dolgozó parasztságra hárul igen fontos kötelesség: egyenletesen kell teljesíteni a beadási kötelezettséget. Szocialista társadalmunk alapja. a munkás-paraszt szövetség. S e szövetségnek nem csupán egy oldalról kell megnyilvánulnia. Igazságos dolog volna-e az, hogy amíg a munkásosztály mindent elkövet a dolgozó parasztság érdekében, a legmesszebbmenő támogatásban részesíti a föld művelőit, addig a dolgozó parasztság ezt nem viszonozná legfőképpen azzal, hogy egyre több mezőgazdasági terméket ad az országnak? A dolgozó parasztság jól tudja, milyen önfeláldozó munkával küzd a munkásosztály a szocializmus építésének betetőzéséért, a városi és falusi dolgozók jobb életéért. Arról is tudomásuk van a falusi dolgozóknak, hogy az üzemek túlnyomó többsége sikerrel teljesítette első negyedévi feladatait, sőt számos üzem jóval túlteljesítette első negyedévi tervét. Elmondhatjuk ezt a mezőgazdaságról is? Az első negyedévi számvetés szerint csak részben. Nézzük csak, hogy áll az állattenyésztési termékek beadásával az első negyedre a mezőgazdaság? Kétségtelen, néhány termék, mint a tej, tojás és a marhahús beadásában olyan sikereket értünk el, • mint eddig sohasem. Százalékban kifejezve a marhahúsb»adást 107,3 százalékra teljesítettül. Hol hát itt » hi'Ha. hiszen ha a százaVéget ért a Német Demokratikus Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztereinek tanácskozása vy Szombaton, április 12-én véget ért Prágában a Német Demokratikus S Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Csehszlovák. Köztársaság © külügyminisztereinek tanácskozása, amely április 10-én kezdődött. A miOniszterek közös közleményt adtak ki. Václav Dávid, a Csehszlovák Köz2 társaság külügyminisztere, dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus ©Köztársaság miniszterelnökhelyettese és külügyminisztere és Marian C Naszkowski, a Lengyel Népköztársaság ügyvezető külügyminisztere a taá nácskozások után fogadták a csehszlovák és a külföldi újságírókat, g akiknek összefoglalóan nyilatkoztak a tanácskozás lefolyásáról és annak 9 eredményeiről. Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere a következőket mondotta: „Éppen most írtuk alá a Lengyel Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztereinek tanácskozásáról szóló közös közleményt. Háromnapos tanácskozásunk lefolyása és eredményei arról tanúskodnak, hogy országaink kormányainak nézetei maradéktalanul egyeznek az összes megtárgyalt problémákat illetőleg és alátámasztják eltökélt szándékukat, hogy. megtesznek mindent Európa, valamint az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdítása és megerősítése érdekében. Az a tény, hogy az Amerikai Egyesült Államok hozzájárul a nyugatnémet hadseregnek atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzéséhez, kiélezi az 'európai feszültséget és fokozza a megújhődott német militarizmus és imperializmus fenyegető veszélyét. Ebben a helyzetben egyre nagyobb jelentőségű a Lengyel Népköztársaság kormányának arra irányuló javaslata, hogy létesítsenek Közép-Európában atomfegyvermentes övezetet. Magától értetődik, hogy tanácskozásunk folyamán részletesen foglalkoztunk ezekkel a kérdésekkel és meg vagyunk győződve arról, hogy e kérdések megtárgyalása segítséget nyújt nemzeteinknek abban a harcban tett erő

1 •feszítéseikben, mely Nyugat-Németországnak atom- és rakétafegyverekkel való felfegyverzése, valamint az európai atomveszély ellen irányul. Tanácskozásunkon nagyra értékeltük a Szovjetunió lankadatlan erőfeszítéseit a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Ezen erőfeszítések e napokban újra kifejezésre jutottak a Szovjetunió Legfelső Tanácsának arra vonatkozó jelentős határozatában, hogy a Szovjetunióban egyoldalúan megszüntetik a nukleáris fegyverekkel való kísérleteket. Teljes mértékben állást foglaltunk a Szovjetunió azon javaslata mellett, hogy minél előbb tartsák meg a csúcsértekezletet, mely megtárgyalná a legégetőbb nemzetközi kérdéseket. Örömmel fogadjuk a Szovjetunió arra irányuló legutóbbi javaslatait, hogy gyorsított ütemben fejezzék be a szóban forgó értekezlet megvalósításával kapcsolatos előkészületeket. Engedjék mďg, hogy annak a meggyőződésemnek adjak kifejezést, hogy tanácskozásunk hozzájárul országaink nemzetei testvéri barátságának megszilárdításához és sokoldalú együttműködéséhez, valamint részben (Folytatás a 2. oldalon) lenére Szlovákiában is van tennivaló a beadás mefgjavitása érdekében. Azt mondottuk, hogy a nagyüzemi gazdálkodásban megvan minden lehetőség a nagy termés elérésére, így a beadási tervek teljesítése sem ütközhet nehézségekbe Igen ám, de még jónéhány egyéni parasztgazdaság létezik, melyeknek nagy része (tisztelet a beadást becsületesen teljesítő egyéni parasztoknak) „lerontja" a terv állását. Mit tegyünk tehát, hogy a második félévben majd teljes sikerről adhasson számot a mezőgazdaság? Elsősorban a helyi nemzeti bizottságok feladata, hogy állandóan eltenőrizzék, megvan-e az illető egyénileg dolgozó parasztnak a tervezett állatállománya, mert ez a legfontosabb alapja a beadásnak. Másodsorban a falusi kommunistáknak egy pillanatra sem szabad megfeledkezniük (még a legsürgősebb munkák idején sem) az agitációról, a meggyőző munkáról. Mondják e! a dolgozó parasztoknak, hogy a jólét további emelkedése nem csupán azon múlik, mennyit termelnek az üzemek, a bányák, hanem azon is, hogy a falu lakossága mennyiben járul hozzá a jólétet szolgáló javak előteremtéséhez. Minden becsületes és jóakaratú ember megérti, hogy ebben az országban nem csupán jogai, hanem kötelességei is vannak. Türelmesen kell megmagyaráznunk, milyen kárt jelent a népgazdaságnak, ha ebből, vagy abból a termékből adósai maradunk az államnak, a dolgozó népnek. Ha pedig olyan emberekkel van dolguk, akik nem hallgatnak a jó szóra, időről időre nem tesznek eleget állampolgári kötelességeiknek, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a beadást nem teljesítőket vonják felelősségre. A beadási terv törvény, minden dolgozó parasztnak állampolgári kötelessége. Ezt sohase tévesszék szem elől a falusi kommunisták és a helyi nemzeti bizottságok tagjai. Munkálkodjanak tehát úgy a falusi kommunisták, hogy a dolgozó parasztok minél hamarabb törleszszék le adósságukat, hogy a második félévben ne csak részleges, hanem teljes legyen a siker. Közlemény a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminisztereinek tanácskozásáról A Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterei 1958. április 10-12. között tanácskozásra jöttek össze Prágában. A tanácskozáson részt vett Václav Dávid, a Csehszlovák Köztársaság külügyminisztere, dr. Lothar Bolz, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsa elnökének helyettese, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, valamint Marian Naszkowski, a Lengyel Népköztársaság * ügyvezető külügyminisztere. A miniszterek megtárgyaltak néhány, a nemzetközi helyzet jelenlegi fejleményeivel összefüggő és a három ország érdekeit érintő kérdést A baráti légkörben folytatott tanácskozás a nézetek teljes összhangjáról tanúskodott és egyöntetű következtetéseket eredményezett az összes megtárgyalt kérdésekben. Mindhárom miniszternek az a nézete, hogy a nyugatnémet szövetségi parlamentnek határozata a Német Szövetségi Köztársaság haderőinek atom- és rakétafegyverekkel való felszereléséről kiélezi Európában a feszültséget. Annak ellenére, hogy a nyugati hatalmak ismételten biztosították a világot, hogy a Német Szövetségi Köztársaság nem fegyverkezhetik fel atomfegyverekkel, a nyugatnémet fegyveres erők most abban a helyzetben vannak, hogy az Amerikai Egyesült Államok segítségével rendelkezésükre bocsátják az ilyen fegyvereket. A megújhodott német imperializmus és militarizmus manapság a legnagyobb mértékben veszélyezteti Európa békéjét. A Német Szövetségi Köztársaság az egyetlen olyan európai állam, mely céltudatosan támogatja a revansizmus gondolatát és nyíltan területi követelésekkel lép fel. A szövetségi parlament határozata, melyet akkor fogadtak el, amikor a nemzetek a nemzetközi feszültség enyhítésére törekednek és az atomfegyverkezés versenyének beszüntetését követelik, az európai nemzetek jogos nyugtalanságát és felháborodását idézte elő. A nyugatnémet szövetségi kormány politikája szöges ellentétben áll a nyugatnémet lakosság túlnyomó többségének vágyával. A nyugatnémet lakosság túlnyomó többsége a lefegyverzést, a békét, Európa békéjének biztosítását, a németországi feszültség enyhülését és a két német állam közeledését kívánja. Ez képezi a Német Demokratikus Köztársaság ismételt konstruktív jellegű javaslatainak tárgyát. A lengyel kormány arra irányuló javaslata, hogy Európa kebelében atommentes övezetet létesítsenek, a jelenlegi helyzetben az eddiginél is nagyobb jelentőségre emelkedik. A lengyel kormány javaslatát az összes európai országok, közöttük NyugatNémetország lakosságának széles rétegei is beleegyezéssel fogadták. Azok a területek, melyeken nincsenek atomfegy- ÍJ verek, nem válhatnak az atomháború tűzfészkévé. ' Az atomfegyverek nélküli övezet létesítése ezért jelentős lépés lenne a béke megőrzése érdekében és egyben hozzájárulna a bizalom légkörének meg' teremtéséhez, s megkönnyítené más kérdések, elsősorban a leszerelés kérdésének megoldását is. Miután a Csehszlovák Köztársaság és a Német í Demokratikus Köztársaság kormányai kijelentették, jj hogy egyetértenek a Lengyel Népköztársaság ter- j! vének megvalósításával, a Német Szövetségi Köztársaság kormányát terheli a felelősség azért, hogy mindeddig nem tették meg ezeket az Európa béké- I jének biztosítása szempontjából oly fontos intézkedéseket. Mindhárom miniszter újból hangsúlyozza, hogy országaik kormányai hajlandók a javasolt atommentes övezetben széles alapokon hathatós ellenőrzési rendszert be\-ezetni, mint ahogyan azt a lengyel kormány 1958. február 14-i memorandumában javasolta. Egyidejűleg hangsúlyozzák azt is, hogy e terv megvalósítása lehetőséget nyújtana a fegyveres erők létszámának és a konvencionális fegyverek mennyiségének csökkentésére irányuló lépésekre a javasolt atommentes övezethez tartozó országokban. Mindhárom miniszter újból kijelenti, hogy az általuk képviselt országok kormányai hajlandók a terv részleteiről tárgyalásokba bocsátkozni az érdekelt államokkal. Lényegbevágó jelentőségű, hogy a lengyel kormány javaslatát támogatásában részesíti a Szovjetunió kormánya, amely ezenfelül kijelentette, hogy hajlandó a többi atomhatalommal együtt kezességet vállalni azért, hogy a szóban forgó övezetben lévő államok nem használnak majd atomfegyvereket. Mindhárom miniszter annak a reményének ad ki;j fejezést, hogy a nyugati hatalmak, melyek mindeddig kitértek bármilyen állásfoglalás elől ebben a kérdésben, csatlakozni fognak a Szovjetunió kezi deményezéséhez. A miniszterek leszögezik, hogy a Szovjetunió kormánya által javasolt csúcsértekezlet egybehíi vása, melynek hozzá kell járulnia a nemzetközi j feszültség enyhítéséhez és az égető nemzetközi problémák megoldásához, rendkívüli jelentőséggel bír. A miniszterek állást foglalnak a nyugati államok bizonyos köreinek olyan törekvései ellen, melyek arra irányulnak, hogy megnehezítsék, sőt mi több, lehetetlenné tegyék a csúcsértekezlet megtartását például azzal, hogy tanácskozásaik tárgysorozatába olyan pontokat javasolnak, melyek beavatkozást jelentenének szuverén államok belügyeibe. Mindhárom miniszter örömmel fogadja a Szovjeti unió Legfelső Tanácsának a nukleáris fegyverekkel végzett kísérletek egyoldalú haladéktalan megszüntetéséről szóló határozatát. Kifejezésre juttatják azon reményüket, hogy az Amerikai Egyesült 1 Államok és Nagy-Britannia kormányai eddigi negatív állásfoglalásuk ellenére csatlakozni fognak a Szovjetunió elhatározásához és szintén beszüntetik az említett fegyverekkel végzett kísérleteket. Ez megnyitná az utat a lefegyverzéssel kapcsolatos további problémák megoldásához. A miniszterek hangsúlyozzák, hogy országaik biztonságának és a békének legmegbízhatóbb alapja a szocialista tábor egysége, az első és a legerősebb szocialista állam, a Szovjetunió, valamint a többi szocialista ország békepolitikája. A miniszterek a tanácskozások során kicserélték nézeteiket azokra a külpolitikai intézkedésekre vonatkozólag, melyeket országaik kormányai foganatosíthatnának. Egyben hangsúlyozták, hogy a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság kormányai a jövőben is megtesznek mindent Európa békéjének megőrzése és megszilárdítása érdekében. A Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság külügyminiszterei meg vannak győződve arról, hogy tanácskozásaik eredménye e nemes célkitűzések elérését szolgálja.