Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-12 / 101. szám, szombat

A csehszlovák kultúra útjai Magyarországon! |IÍÍ N I m <> A csehszlovák és magyar állam kulturális egyezménye immár lü évre tekint vissza, és évről évre szélesebbkörűvé válik. E kulturális egyezmény keretében, sok-sok úton keresztül jut el a csehszlovák kultúra a magyar dolgozókhoz és a magyar kultúra Csehszlovákia népeihez. Ilyen utak a színpad, a film, a sajtó és rádió, a könyvkiadás, kiállítások rendezése, szakemberek tanulmányútjai, a művészek külföldi szereplései, stb. Ezek közül jelenleg a színpad tesz legnagyobb szolgálatot. Megemlíthetjük, hogy ez idő szerint a budapesti Petőfi Színház nagy sikerrel játssza Jaroslav Hašek „Švejkjét". A közeljövőben a Magyar Néphadsereg Színháza is cseh bemutatóra készül, Pavel Kohout „Ilyen a szerelem" című darabjával. Az Operaház színpadán is gyakori műsor Smetana „Eladott menyasszonya". Ezt a színházi programot egészíti ki a bratislávai Nemzeti Színház mostani budapesti vendégjátéka, amelynek műsorán J. K. Tyl Vérbírósága, Zvon Sírva vigadunk és Shakespeare A windsori víg nők színjátéka szerepéi. (Erről a fontos kulturális eseményről később részletesen beszámolunk.) A csehszlovák filmek magyarországi sikereiről már korábban irtunk. Az ott elmondottakhoz csak annyit kell hozzáteni, hogy a budapesti csehszlovák kultúŕpropagandaszerv (a Československá Kultúra) is — a budapesti filmszínházakat megelőzve — nem sokkal a csehszlovákiai bemutatók után lepergeti a legújabb csehszlovák filmeket. A múlt évben például 83 filmelőadást rendezett. A magyar sajtó rendszeresen beszámol Csehszlovákia gazdasági és kulturális életéről. Emellett sokan olvassák a budapesti Csehszlovák Nagykövetség és a Csehszlovák Kultúra havi képes folyóiratát, az 5000 példányban megjelenő Üj Csehszlovákiát. A Magyar Rádió is mind szorosabbra fűzi kapcsolatait a prágai és bratislavai rádióval, s széleskörű műsorcsere van kiépülőben. A csehszlovák+magyar könyvkiadásra vonatkozó megállapodás eredményeként a magyarországi könyvtárakban és könyvkereskedésekben szép számban megtalálhatók a csehszlovák irodalom legjobb alkotásai, Aškenázy, Drda, Érben, Fučík, Hašek, Hečko, Jes'enký, Jilemnieký, JiráseR, Kukučín, Marek, Némeová, Olbracht, Vančura és a többiek művei. Néhány közkönyvtárban utánanézve megállapíthatjuk, hogy ezek a könyvek nemcsak megvannak, de olvassák is őket. A csehszlovák-magyar kultúregyezményben célul tűzött feladatok megvalósításához jelentős mértékben járul hozzá előadások, hangversenyek, kiállítások és filmbemutatók rendezésével, könyvék és hanglemezek állandó árusításával, jelentős létszámú cseh és szlovák nyelvtanfolyamok tartásával a már előbb említett budapesti Československá Kultúra. A Csehszlovák Kultúra a múlt évben például 184 előadást rendezett, ebből 29 kultúrestet. Az előadások nagy részét üzemekben, iskolákban, tudományos és kulturális intézményekben tartották,'legjobb színészek és művészek részvételével. Ezeknek az előadásoknak nagyobb része Budapesten volt, de számos vidéki város és község (Szeged, -Hódmezővásárhely, Várpalota, Felsőgőd, Visegrád, Balassagyarmat, Csongrád, Makó. Kiskunhalas, Nagymaros, stb.) is színhelye volt egy-egy rendezvénynek. Nagyon jelentős kulturális miszsziót teljesítenek a Magyarországra látogató és Csehszlovákiai kiküldetésükből visszatérő szakemberek. A múlt évben például a csehszlovákiai tanulmányútról hazatérők 23 szakmai és élménybeszámolót tartottak. Megismertették az érdeklődőket olyan kérdésekkel, mint például a csehszlovák műemlékvédelem, a cseh és magyar képzőművészet középkori kapcsolatai, a csehszlovák zeneiskolai oktatás, a bábfilmgyártás tapasztalatai, stb. Sjpkan ismerkednek meg Csehszlovákia gazdaságának, történelmének, kultúrájának mozzanataival különböző kiállításokon is. A múlt évben például csak Budapesten 20 csehszlovák tárgyú kiállítás volt. Legjelentősebbek voltak a mai Csehszlovákia élete című vándorkiállítás, a Szlovák Nemzeti Felkelés dokumentumaiból, a Komenský emlékekből, I. V. Myslbek, a modern cseh szobrászat megalapítójának alkotásaiból rendezett kiállítás. Ez év nagy eseménye lesz a XIX. és XX. századbeli csehszlovák szobrászat budapesti kiállítása. Nagy szeretetnek örvend Budapesten a csehszlovák zenekultúra is. A hangversenypódiumról gyakran hangzanak fel Dvorák és Smetana szerzeményei, de mind ismertebbé válnak melletük Dobiáš, Janáček és Suk müvei is. A cseh és szlovák könnyű zenét a már több ízben is Budapesten járt Karel Vlach zenekara és énekesei csempészték a budapestiek szivébe. Az elmondottak mellett jelentősen kiveszik részüket a csehszlovák kultúra megismertetéséből és terjesztéséből a magyarországi szlovákok kultúresoportjai, színjátszó és táncegyüttesei is. Helyszűke miatt természetesen nem törekedhettünk teljességre, de már az eddigiekből is kidomborodik, hogy a csehszlovák-magyar kulturális együttműködésnek érlelődik gazdag termése, s a magyar dolgozók mind szélesebb rétegeibe hatol be. Elég csak annyit megjegyeznünk, hogy a Csehszlovák Kultúra rendezvényein a múlt évben 350 ezer ember kapott Ízelítőt a csehszlovák kultúra legjavából, s a csehszlovákkultúra iránt érdeklődők táborát egyre népesebbé teszi az az évente 6 — 8000 Csehszlovákiába látogató magyar is, aki hosszabb-rövidebb időt töltve Csehszlovákiában, ápolója és fejlesztgetője lesz korábban szerzett emlékeinek és élményeinek. Természetesen e kép másik oldaláról, a magyar kultúra csehszlovákiai terjedéséről ugyanilyan, vagy még ennél is színesebb és gazdagabb csokrot köthetnek. Befejezésül annyit még, hogy aki érzékelni tudja a cseh, szlovák és magyar nép egymást megismerése folyamatának valóságát és jelentőségét, büszke lehet az e téren elért eredményekre is és még büszkébben tekinthet a szocialista jövőbe. Sóky Dezső, Budapest Ö/önví? előtt (Pred potopou) Ha összehasonlítjuk André Cayatte francia rendező özönvíz előtt című filmjét a hasonló tárgyú cseh Olmer Bűne és a magyar Két vallomás című filmekkel, kitűnik az első drámaiabb és hatásosabb rendezése, ugyanannak a témának elemzésében. Az özönvíz előtt — nevelőhatású film. Öt érettségi előtt álló ifjú (négy fiú és egy lány) szomorú történetéről szól. Polgári családok elkényeztetett gyermekei, nevelésük rossz irányban halad. Philippe esetében a kizárólag üzleti ügyeivel törődő apa és a szeretőjét megtartani igyekvő anya nemtörődömsége a tragédia oka. Richard antiszemita rögeszmétől megszállt apja tragédiájának hatása alatt deformálódik. Jean a fiát cukorbabaként féltő, férjétől elhagyott anya majomszereteténck áldozata. Az anyátlanul felnőtt Liliant álomképeket kergető, szentimentálisan pacifista tanár apja elfoglaltsága miatt nem tudja helyesen nevelni. Daniel, a szülők nélkül felnőtt zsidó fiú pedig társai felindultságának lesz az áldozata. S mégis ezen szubjektív tényezők hátterében az egész cselekményen vezérfonálként húzódik végig a borzalma^, objektív tényező: a háborús hisztéria. Hisz a film a koreai háború korszakát örökíti meg, amikor az emDerek a múlt háború borzalmaira emlékezve az atomhaláltól rettegve menskülni szeretnének-. A/, öt fiatalt is a háború elöli menekülési láz ösztönzi cselekvésre: Philippe megszerzi anyjától családi yachtjukat, hogy eljuthassanak a lakatlan Kiviszigetre, de élelemkészletekre ' és egyéb felszerelésre is szükségük van, ehhez pedig sok-sok pénz kell. Betörnek egy gazdag üzletember villájába, és amikor az éjjeli őr tetten éri őket. lefegyverzik öt, de Jean remegő kezében idegességében elsül az éjjeli őrtől elvett pisztoly. Gyilkosság gyilkosságot követ, Dánielt is megölik ideglázukban, mert félnek, hogy nem bírja ki a rendőrség vallatását és elárulja őket... így jutnak a vádlottak padjára. Mélységesen megrendítő dráma. De kit illet a vádlottak padja? A fiatalokat? Nem. Könnyelműek és gondtalanok, de alapjában véve jó érzésű < fiúk voltak. A szülőket ? Részben, mert nem teljesítették kötelességüket és ezért bűnrészesek. De a fő bűnös: a tőkés társadalom, mert háborúkat szül, s ezzel olyan szellemet teremt, mely örökös rettegésben tartja az embereket, akik a pánikban eszüket vesztik. A tökéletes rendezői munkáról szólva, elismerés illeti a film cseh szinkronizációjának rendezőjét is, ámbár elvben nem vagyunk hívei a szinkronizálásnak. mert lerontja a film eredetiségét. André Cayatte rendezőn kívül közvetlen és természetes típusalakításával kitűnik az öt főszereplöt alakító Marina Vlady (Lilian), Jacques Chabassol (Jean), Clement Thierry (Philippe), Jacques Fayett (Richard) és Roger Coggio (Dániel). Találó a film címe is: az emberiség a történelem legnagyobb csapásait mindenkor az ókori özönvízhez hasonlította, s nemkevésbé áll ez a hasonlat kórunk fenyegető katasztrófájára — az atomháborúra. L. Tornaija Németh János tudósításában a városukban megtartott járási ifjúsági alkotó versenyről számolt be, s a többek között ezeket írta: - A versenyt értékelje nyugodtan elmondhatjuk, hogy mind' az egyénék, mind a csoportok alaposan felkészültek, amit légjobban teljesítményeik mutatnak. A bíráló bizottságnak nehéz dolga völt. A feladat most az, hogy mind a verseny résztvevői, mind pedig azok, akik a versenyre nem juthattak el, tovább tanuljanak és tökéletesítsék tudásukat. Losonc Sólyom László tudósítása a Csemadok losonci csoportjának munkatervéről szól. melyet a szervezet tagjai a fülekíek versenyfelhívását elfogadva állítottak össze. - Feladataikat — írja tudósítónk — a losónciak is három pontban határozták meg. A tudósítónk által ismertetett há* rom pont felöleli a losonciak munkatervét, amelytet, szervezeti életük, a népnevelő és tömegpolitikai munka megjavítása érdekében tettek. Nyír Létszámát tekintve Nyír község nem tartozik a legnagyobb községok közé. Kulturális téren azonban mégis az elsők között van. Ezt Veres Vilmos is bizonyítja, aki tudósításában arról :r, hogy a nyíri ifjúságnak a kultúrház a második otthona és a falu fiataljai jelentős kulturális munkát végeznek. A Csemadok helyi szervezetének színjátszói például a közelmúltban Luknár: Becsületes juhászlegény és Moliére Kényeskedők című darabját adták elő. Most Šafránek: Makrancos házasok című színművének bemutatására készülnek. A CSISZ helyi szervezetének színjátszói rövidesen Egri Viktor Házasság című színművét mutatják be. S a fiatalok mellett az idősebbek is tevékenykednek. Az egységes földmüvesszövetkezet tagjai például Szigligeti: Liliomfi című vígjátékát tanulják, amelyet szintén a közeljövőben készülnek bemutatni. Balony Pinke Pál arról tudósít, hogy falujukban nemrégen húsz taggal megalakították a Csemadok helyi szervezetét s a kitartó és szorgalpias munkának máris eredményei vannak. Az eredmények főképpen a színjátszás terén végzett munkában mutatkoznak meg. — Legutóbb — írja levelezőnk — Csíky Gergely Ingyenélők című színmüvével arattak a falu színjátszói szép sikert. Vendégszerepléseik során legutóbb Csicsón és Patason szerepeltek sok elismerést megérdemlően. A színmű betanításának fáradságos munkáját Németh Imre végezte, aki munkájáért csak dicséretet érdemel. A Csemadok balonyi csoportja színjátszóinak eredménye} a falu lakóit arra kell ösztönözzék, hogy a kulturális élet más szakaszain is olyan . eredményekkel dolgozzanak, ruint a színjátszás terén. (b) F. X. Salda az egyik legismertebb cseh színpadi kritikus. Korának csökevényeit megalkuvást nem ismert) becsületes őszinteséggel ostorozza regényeiben, színdarabjaiban is, bátran hirdetve meggyőződését, mely tiszta lelkéről, nemes szívéről tett tanúbizonyságot. írásaiban nem a kíváncsiság felcsigázására törekszik, nem is olcsó sikereket kíván elérni, hanem a maga egyszerűségében az igazságot, a mindennapi élet hétfíöznapiságSt fejtegeti. Kisemberek sorsával foglalkozik, velük érez, velük szenved. rajtuk igyekszik segíteni, amikor oúnyt iiz a korabeli felfogásból, kipellengérezi korának — az első köztársaságnak hamis erkölcsét. Természetes, hogy akkor ezért a bátor kiállásáért osztályrésze nem anynyira sz elismerés, mint inkább a mellőzés volt. A húszas évek raffinált dekadens művészete nem tűrte társadalom-bírálatát, az őszinte, igazságos szót. A szívtelen, erkölcstelen kispolgárok ajtaja azért maradt zárva a drámaíró előtt, mert féltek mondanivalójának következményeitől, mert kellemetlen volt meghallgatni és terjeszteni a Šalda műveit átható szociális eszméket. Érthető ezek után, hogy F. X. Šalda A GYERMEK „Gyermek" című háromfelvonásos színmüve 1925-ban a prágai Nemzeti Színházban mindössze hússzor kerjilt bemutatásra. Most, amikor a prágai Kamara Színház felújította Šalda e legjobb drámáját, ismét feléled előttünk a háború előtti társadalom. Ugyanabban az erős. drámai és nyers színben látjuk viszont, amilyennek ismertük a maga romlottságában, utattévesztettségében és kilátástalanságában. De mégis... mégis van kiút... hiszen kiérezzük a darabból a vihar előtti tisztuló levegőt, az új élet ígéretét, mely túlharsogja a cinizmust, a kispolgári önzést. Františka, a kis cselédlány sokat szenved úrnőjétől, a gazdag gyáros előkelő, beképzelt özvegyétől, aki emberszámba sem veszi. Két felnőtt fiától is elvárja, Hogy méltóságteljesen, társadalmi osztályukhoz illően viselkedjenek a lánnyal szemben és mindig tartsák szem előtt az osztálykülönbségek Az özvegy egyik fia, az álmodozó zongoraművész — Aleš beleszeret Františkába. Minden áldozatra képes a szelíd, jóságos lányért, aki viszont Aleš bátyját, az önző. kíméletlen Richárdot szereti. Richárd kihasználja a lány ártatlanságát és teherbe ejti. Františka hallani sem akar a magzat elhajtásáról, barátnője rábeszélésének sem enged. Nem ijed meg asszonya fenyegetéseitől, nem tántorítja meg Richárd hűtlensége sem. Otthagyja állását, hogy Aleš erkölcsi támogatásával új életet kezdjen. A darabot Rudolf Hrušinský rendezte. Beleélte magát a szerző gondolatvilágába, célkitűzésébe é» megértette, mint mindannyian, hogy a Kamara Színház színpadáról harcos küzdőtárs szól hozzánk és azt kiáltja: Nincs vége a harcnak! Mindanynyiunk, gyermekeink és azok gyermekei előtt is nemes cél lebeg: egyre szebb és jobb jövőt építeni! Ezért becsülte Šalda darabját nagyra már a húszas években Zdenék Nejedlý, ezért tapsolunk neki ma és ezért maradt időszerű. KARDOS MÄRTA Rómában Thojnaí Mann-centennár

:umot rendeznek és ebből az alkalomból műsorra tűzik a „Te és annyi más bajtársad" című NDK-filmet, Öt Kossuth-levelet találtak a szegedi Somogyi Könyvtárban. Kossuth Lajos az emigrációból írta öt levelét, Politikai tanácsokat ad az egykori Kossuth-párti képviselőknek. A nagy szegedi árviz után írt egyik levelében a város újjáépítésére vonatkozó elképzeléseit közli. A levelek érdekessége: mind a levélpapírok, mind a borítékok gyászkeretesek. A könyvtár kutatói szerint Kossuth ezzel is kifejezésre kívánta juttatni véleményét a kiegyezésről. A Szovjetunió Postaügyi Minisztériuma Makszim Gorkij születésének 90. évfordulója alkalmából a nagy író arcképét ábrázoló emíékbélyeget adott ki. A leningrádi Sz. M. Kirov Színház tolett együttesének két szolótáncosa Creiner Sybül rajzában. •i ÜJ SZÖ 6 * 1958. április SL