Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-12 / 101. szám, szombat

szövetkezetben ELVETETTEK MAR A KALASZOSOKAT és készülnek a cukorrépa vetésére cr lyan, mint egy megbolygatott méhkas a farnadi határ. Traktorok, lovasjogatok szelik keresztülkasul a barna földtáblákat, egyengetik a talajt, vetik a tavasziakat. A szövetkezet tagjait nem kellett bíztatni: mihelyt kissé kiszáradt a talaj, máris munkához láttak. 200 hektáron a műtrágyát még a télen elszórták a földekre. Gondolták, ezzel is előbbre lesznek. Jól tették, mert most arról adhat számot a szövetkezet vezetősége, hogy a tavaszi kalászosok magját már mind elvetették. s hozzáfoghattak az ipari növények vetéséhez. Barnaarcú, alacsony, szőke ember Saláta József, a szövetkezet elnöke. Apró lépésekkel jár-kel a „kivasalt" földtáblákon. Figyeli a bukdácsoló vetógépeket, bíztatja a traktorosokat. Majd lehajol, belemarkol a porhanyós, életet termő földbe. Dicséri: ez a zselízi járás legjobb termőföldje. S hogy ezt számadatokkal is igazolja, elmondja, hogy a múlt évben cukorrépából 350 mázsát adott minden egyes hektár, tavaszi árpából pedig 25 mázsát takarítottak be hektáronként. Most is szép simára, jó tömöttre készítették elő a cukorrépaföldet a „málási" dűlőben, mert így szereti ezt a répa. 64 hektárt vetnek be most cukorrépával s még szebb terméseredmények elérésére törekednek, mint a múlt esztendőben. A z irodában Streda László össze** gezi a napi teljesítményeket, kimutatást vezet a gazdálkodásról. Elmondja, hogy Farnadon a szövetkezet kerek 900 hektáron műveli a földet, míg a kívülállók 1300 hektáron gazdálkodnak. — Egyesek fejében nehezen fogamzik a közös munka iránti szeretet, pedig a napnál világosabban láthatták már a tavalyi és az előbbi években is, hogy a nagyüzem kisebb ráfordítással, kevesebb gürcöléssel több terméket képes adni, mint a kisüzem. Mi egy hektár földből 350 mázsa cukorrépát hoztunk ki. Ezzel szemben a magángazdák csak 120 mázsát értek el. Kell-e ennél világosabb példa a gazdálkodás két formájának értékeléséhez? 580 kisgazdaság. Ennyien vannak még Farnadon, akiknek választaniok kell az új és a régi között. Nem kétséges, hogy az új itt is legyőzi a régit, az elavult egyéni gazdálkodást felváltják a haladó nagytáblás gazdálkodási módszerrel, a kapitalista forma helyett a szocialista gazdálkodás formáját választják. 12-en a középparasztok soraiból a múlt év nyarán szakítottak a régivel. A szövetkezeti tagok évvégi zárszámadása ugyancsak kedvező feltételeket teremtett a belépésre. Az 1956-os évi 15 koronás munkaegységgel szemben a múlt évben már 18 koronára szökött fel a munkaegységek pénzértéke annak eredményeképpen, hogy a múlt évben már elérték a tervezett bevételeket és a kiadásokat 15 százalékkal csökkentették. Mindez azt bizonyítja, hogy az egységes földművesszövetkezet jó úton halad előre, kinőtt a gyermekcipőből s itt az ideje, hogy az egész falu dolgozó parasztsága erejét összefogva együttesen haladjon előre a szövetkezeti gazdaság felvirágoztatása útján. Az évzárás nem maradt hatás nélkül. A kívülállók közül az elmúlt hetekben 32-en kérték felvételüket a szövetkezetbe. Ördög Sándor 4 és fél hektáros dolgozó paraszt az öregebbek közül, Drazdik László pedig a fiatalabbak közül léptek a közösbe. Példájukat Varga János, Sándor Károly és még sokan mások követték. A kívül állókat a jó gazdasági eredményekkel lehet a legjobban meggyőzni a szövetkezeti termelés helyességéről. Így gondolják ezt a farnadi szövetkezet tagjai, akik nagy szorgalommal végzik a tavaszi munkáNégy nap alatt földbe került az árpa ÉJJEL ÉS VASÁRNAP IS DOLGOZNAK • KUBÍK ISTVÁNNAK, A HODY-I EFSZ ELNÖKÉNEK JELENTÉSE. 0 IDŐRE VÉGZIK EL A CUKORRÉPA VETÉSÉT IS. Mihelyt megjelent az SZLKP KB irodájának és a Megbízottak Testületének a tavaszi munkálatok meggyorsítására vonatkozó felhívása, szaporodni kezdtek a tavaszi munkálatok meggyorsításával foglalkozó jelentések. A szövetkezeti tagok, a gépállomás és az állami gazdaságok dolgozói kötelezettséget vállaltak, hogy az árpa vetését a legrövidebb időn belül elvégzik. Az SZLKP KB irodájának és a Megbízottak Testületének felhívását elsők között tárgyalták meg a traktorállomás dolgozói s rögtön megfelelő intézkedéseket tettek a tavaszi munkálatok meggyorsítására. Be akarják hozni az elmulasztott időt s azért a traktorosok éjjel-nappal és vasárnap is dolgozni fognak. A Hody-i EFSZ-bőI is örvendetes jelentés futott be. Štefan Kubík, a szövetkezet elnöke elsőként jelenti járásunkból, hogy befejezték a tavaszi árpa vetését. Szorosan együttműködve a brigádközpont dolgozóival, négy nap alatt 76 hektáron végezték el az árpa vetését és 13 ha zab Is földbe került. Jól elő akarják készíteni a talajt a cukorrépa alá is és azt is időre elvetni. Krajcsovics Ferdinánd, Galánta kat, hogy ebben az évben még jobban bebizonyítsák a szövetkezeten kívül állóknak a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Nemcsak a műtrágya helyes használatára ügyelnek, de arra is, hogy szép, sima legyen a talaj, hogy aratáskor ne okozzon gondot a gépek használata. Helyesen, okosan csinálják ezt. Hisszük, hogy fáradságos munkájukat siker fogja koronázni. F. K. A giraltovcei járásban több | új egészközségi EFSZ alakult I A hegyes-völgyes giraltovcei já 7 rásban is növekszik azon kis- és j I középparasztok száma, akik az i 1 idei tavaszi munkákat már közö-X j sen akarják végezni és belépnek a t ] szövetkezetbe. Az egészközségi •;> EFSZ-t lakító čalovcei és az ed-A digi kisebbségi EFSZ-ét egészköz-.

t ségi EFSZ-szé kibővítő koprivni-r cei földművesek után a kis Brezov-jközség 57 földművese is elhatározi i ta az EFSZ megalakítását. A bre- ;;; | zovi szövetkezeti tagok az új ý | egészközségi (EFSZ-ben 457 hektá-| j ron fognak 'közösen gazdálkodni.-f|Azokban a községekben is, még nincs szövetkezet, állandóan nő a jelentkezési iveket aláírókj {száma. Kukova községben az utóbibi, napokban 22 földműves, Dubin-| J nán 13 földműves stb. írta alá a t belépési nyilatkozatot. Az év ele-| |je óta az EFSZ-ek nélküli közséi gekben 156 földműves jelentkezett ^ belépésre. Ma a giraltovcei járásiban, amely sokáig hátrairaradt a | szövetkezetesítésben, már 8 EFSZ i | gazdálkodik 3300 hektáron. Még az idén megindul a Manei-robogók sorozatgyártása A Považská Bystrica-i Klement Gottwald Üzemben Zdenek Nagy konstruktőr kollektívája 1958 első negyedévében előkészítette az új együléses Manet 100-as robogó próbatípusát, mely a gyártás megkezdésének alapjául szolgál. A Pionier könnyű motorkerékpár gyártásánál szerzett tapasztalatok alapján elkészítették az egycélú gépek tervrajzait, melyek gyártásán már hosszabb ideje dolgoznak a kuŕimi TOS nemzeti vállalat segítségével. A Pov. Bystrica-i szerszámkészítő műhely dolgozóira vár a második negyedévben a feladat, hogy megfelelő szerszámokat biztosítsanak, hogy az üzem az újabb negyedévben elkészíthesse a tökéletesített robogó gyártásához szükséges első alkatrészeket. Az újtípusú együléses jármű újdonságai közé tartozik a ventillátoros léghűtés, az elektromos beindító és a védőfal. A Pov. Bystrica-i üzemben az év utolsó negyedében kezdik meg a Manet 100-as robogók sorozatgyártását, melyekkel maximálisan 80 km-es óránkénti sebességet lehet elérni. HATÁRIDŐ ELŐTT Szép és figyelemre méltó munkát végeznek a bolyki szövetkezetesek. A K-98-as típusú tehénistállóra tervezett építkezési hitelük kimerült. Megállt a munka, — de csak egy napra. Döntöttek a szövetkezetesek: munkaegység fejében folytatják az építkezést. Breznay József és Albert Dániel csoportvezetők irányításával jó ütemben halad a munka. A tehénistállót április 20-a helyett már 15-re elkészítik. S. L. Losonc. Többet a tervezettnél A seňai szövetkezetesek többéves tapasztalatuk alapján úgy határoztak, hogy ez idén 30 hektárral növelik a kukorica vetésterületét. Emellett a hektárhozamot is hektáronkint 30 mázsáról 40 mázsára növelik. Ezt úgy akarják elérni, hogy már tavasszal nagy gondot fordítanak a föld előkészítésére, hektáronkint 540 kilő műtrágyát adnak a földbe vetés előtt. A kukoricát négyzetes-fészkes módszerrel vetik. A területet egyéni megmunkálásra adják ki a munkacsoportoknak.. M. Želeňák, Trebišov BEHOZZÁK A KÉSÉST Az újmajor! gazdaság dolgozói az első negyedév során a növénytermelésben az időjárás által okozott késést igyekeznek behozni. 140 hektár árpát három nap alatt elvetettek. A gazdaság a beadást is teljesíti. Marhahúsból eddig már 185, sertéshúsból 111, tejből 125 százalékra teljesítették. A súlygyarapodás a sertéseknél 125, a szarvasmarháknál 139 százalékot tett ki az első negyedévben. A legjobb fejő Bugyan István Ebedről, aki az első negyedévben tehenenként átlag 14,9 liter tejet fejt ki; egész évi tervének egyharmadát már teljesítette. Nagy József, Újmajor Háromezerkettőszáz napos-kacsa Megfontolandó az a körülmény, hogy az első félévben beadott kacsahús kilója 4 kg marhahúsnak számít a kötelező beadásnál. A búcsiak 3000 kacsával darabonkint 2.50 kg-os átlagos súly mellett így 300 mázsa kötelező beadást teljesítenek a marhahúsból, aminek a termeléséhez három hónapi idő sem kellett. Ily módon 400 kg-os vágósúly mellett az EFSZ 74 szarvasmarhát „takarított" meg, illetve a továbbnevelésre alkalmas darabokkal lényegesen hozzájárult a szövetkezet legérzékenyebb szakaszának, a távlati fejlődésnek biztosításához. Erre csak egy megjegyzésünk lehet: a búcsiak ceruzával a kézben gazdálkodnak, s példájukat járásunk valamennyi szövetkezetének követni kell. Gábris József, Párkány bizony már egy rendes csapat, s aki a sárgapihés jószágokat a cikk olvasása után ebben a formában akarná látni, az bizony már lekésett a látványosságról. Mert József-napkor a búcsi EFSZ-be leszállított állatok azóta már rohamosan fejlődtek, azonkívül állományukban sam jegyeztek fel 36 darabnál nagyobb elhullást. Ez a körülmény Bajkai Jánosné, Szigeti Margit és a többi gondozó jő munkáját dicséri, ami. ben persze már kétéves tapasztalatuk van. A szövetkezetben az eddigi eredmények szerint úgy számítják, hogy ez az állomány május végére, de legkésőbb június 10-ig felcseperedik és darabonkint megközelíti a 2.50 kg-os átlagsúlyt. Most pedig vessünk egy pillantást ennek a -termelési ágnak jelentőségére, először a jövedelmezőség szempontjából: Egy kacsa vételára 9,20 korona, kb. 9 kg takarmány fogyasztása 18 korona és vegyünk a személyi és dologi kiadásokra darabonkint 5.80 koronát. A 33 korona termelésj költség ellenében a szövetkezet darabonkint 50 korona bevételt ér el az értékesítésnél. Az értékesítés elbírálásán felül azonban sokkal többet jelent a szövetkezetnek az a lehetőség, hogy a kacsahússal a marhahús kötelező beadását teljesítheti s így megkímélheti a szarvasmarhaállományt vagy pedig ezen a téren az állami felvásárlási áron való értékesítéssel csaknem kétszeres jövedelmezőséget biztosíthat magának a szövetkezet. Már vetik a cukorrépát A trebišovi élelmiszeripari kombinát gazdaságában már megkezdték a cukorrépa vetését. A 375 hektáron az egynegyedét már elvetették. A tavaszi munkálatok jól haladnak. 500 hektáron megkezdték a tavaszi árpa és a zab vetését. Nem feledkeznek meg az ősziek trágyázásáról sem. Megtrágyáztak 371 hektár évelő takarmányt, az újmajori részlegen már a tavaszi keveréket is vetik. fmk) I

I apunk április 5-i számában U a fenti cím alatt ismertettük, hogy politikai irodalmunk két új, jelentős publikációval gazdagodott, amelyek a szlovákiai ludákizmussal, az itteni fasizmussal foglalkoznak. Az egyik dr. Ladislav Lipscher könyve, amelynek: A ludákista autonómia — illúzió és valóság a címe. Ezt a művet említett számunkban már ismertettük. Az alábbiakban dr. Juraj Kramernek: Irredentizmus és szeparatizmus a szlovák politikában 1919-1938 című könyvéről akarunk szólani, amely a magyar irredentizmussal való kapcsolatok leleplezése és eddig ismeretlen levéltári anyag alapján bizonyára sok minden megvilágít dolgozóink előtt. Különösen Kramer könyvét — annak említett számos magyar vonatkozása miatt — magyar nyelven is kívánatos volna mielőbb kiadni. n. Dr Juraj Kramer könyve főleg magyarországi levéltári anyagra támaszkodik. Az anyagnak nagy részét a baráti, népi demokratikus Magyarország bocsátotta rendelkezésünkre. A könyv sok oly érdekes tényt derít fel. amelyet nem ismertünk. A szerző rámutat az 1919-től 1938ig terjedő időszakban uralkodó reakciós magyar kormányok üzelmeire, melyek irredentista politikájuk érdekében fejlesztették és támogatták a Szlovákiában levő szeparatista politikai köröket. Élesen rávilágít arra, hogy a burzsoázia - különösen Magyarországon - konkréten a nagybirtokát vesztett feudális elemekkel együtt — volt az, amely nacionalista és soviniszta uszításokat váltott ki. Mindkét államban az akkor kiéleződő osztályellentétek voltak a két Két űj könyv a szlovák fasizmusról állam közötti állandó feszültség és ellenségeskedés fő forrásai. Horthyék 1919 óta igyekeztek az itteni reakciós magyar és szlovák körök segítségével Szlovákiában fegyveres felkelést szítani és katonai beavatkozást kiprovokálni. A szerző alapos elemzésének súlypontja a magyar irredenta politikának a szlovák autonomista és szeparatista mozgalommal való összefüggéseiben rejlik. A reakciós HorthyMagyarország, amikor látta, hogy a fegyveres beavatkozás csődöt mondott, a szlovák szeparatistákra támaszkodva igyekezett céljait elérni. Több ügynököt tartott szolgálatában, akik különböző kapcsolataik révén a zavarosban halásztak, hogy a magyar irredentizmusnak Csehszlovákia szétdarabolására irányuló törekvései malmára hajtsák a vizet. Érdekes tények kerültek most napvilágra Tuka tevékenységéről, amelyeket perének tárgyalásán tagadott, számítva azzal, hogy ezeket a titkos iratokat a Horthy-diplomácia biztos páncélszekrényeiben őrzik. A szerző nagy érdeme, hogy müvében különféle és értékes dokumentumok fényképmásolatát mutatja be. Művének néhány rövid részletét alant közöljük, amely Tukának és társainak bűnös hazaáruló tevékenységét bizonyítják: „A Keresztényszocialista Párt engem kért fel erre az egységes irányító szerepre. A forma az lenne, a keresztényszocialisták javasolnák, hogy az összes magyar pártok központi bizottságának legyek az elnöke... Tudnom kell a magyar kormány szlovenszkói politikai terveit, azt, hogy bírom-e a kormány bizalmát, hogy a kormány mindent rajtam keresztül kíván-e intézni és mennyi pénzre számíthatnánk az összes pártok részére az új év első hat hónapjában ?" Ebből az okmányból, amelyben az előzőhöz hasonlóan Tuka nevét teljes mértékben feltüntetik (a későbbi évek során küldött jelentéseiben használt fedőneveitől eltérően) látjuk, hogy Ťuka a háború utáni időszak kezdetén a szlovákiai magyar irredentizmus egyik legjelentősebb tényezője volt és nagyravágyőan igyekezett megszilárdítani, s fokozni állását és hatalmát. Ugyanakkor látjuk, hogy ebben az időben kizárólag a magyar kisebbségi pártok kuliszszái mögött dolgozott és az a terve, hogy a szlovák nacionalizmust a magyar irredentizmus szolgálatába állítja, csak később született meg." Egyik jelentésében Tuka a következőket írja: alulírott 1920 januárjában a szlovák főosztálytól megbízást kapott, hogy 7 — 8 megyét politikailag és részben katonailag szervezzen meg". Tuka leírja a Csallóközben végzett agitáció módját. Itt 160 községet 12 csoportra osztottak, melyekben fizetett agitátorok működtek. „A magyar vérmérsékletből kifolyólag a munka pozitív jelleget öltött" -*írja Tuka. „A lakosság a jóvátételi bizottság s^íne előtt tüntetést akar rendezni Bratislavában és vidékén. A tüntetések impozánsaknak ígérkeznek. A nép nemzeti színű kokárdákat akar kitűzni, ezer métert kérek belőle." Ez volt a kezdete ama férfiú politikai tevékenységének már a Csehszlovák Köztársaság megalakulása után — aki két év múlva a legszélsőségesebb szlovák nacionalizmus képviselője lett! Eltekintve attól, hogy Tuka jelen tésében, amint már említettük kimondottan „megbízatásról" szól, és hogy a jelentést rejtjelezve küldte, az okmány további részei igazolják, hogy Tuka nem volt a különféle magyar futároknak szubvenció közvetítésére esedező passzív áldozata, mint ezt vallomásában igazolni igyekezett, hanem ellenkezőleg, már ebben az időben a szlovákiai irredentizmus egyik fő szervezője volt. A külföldön működő Jehlička, Unger és Dvorčák ügynökök , beutazták Lengyelországot, Olaszországot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot és az Egyesült Államokat, hogy egyrészt híveket és pénzt szerezzenek bűnös szándékaik elérésére, másrészt, hogy néhány reakciós kormány és katonai vezérkar támogatását is megnyerjék. Az alábbi részlet jellemzi ezt a működésüket: Jehlička és Dvorčák Németországból többek között azzal az ígérettel távoztak, hogy rendszeresen támogatni fogja őket a náci sajtó, mivel egy bizonyos tiszt közvetítésével történt intervenciójukra Rosenberg utasítást adott, hogy a Völkischer Beobachter a jövőben foglalkozzék a szlovák kérdéssel. A náci sajtó támogatásának kérdését egyenesen a Völkischer Beobachter külügyi rovatának vezetőjével beszélték meg. A lap még ott-tartőzkodásuk idején Jehlička nézeteinek értelmében néhány cikket közölt e problematikáról. Jehlička hangsúlyozta, hogy „ezek az eredmények az előző útjaik során fennállott helyzethez viszonyítva — amikor a német sajtó mécj félénkebb volt, haladást jelentenek," Jehlička 1935. évi németországi útjának további eredménye a német vezérkarral való és háború esetén konkretizálandó együttműködés felvétele volt. Jehlička németországi tárgyalásairól szóló beszámolóiból világosan kitűnik, mily mértékben haladt ebben az időben előre a német imperializmus agresszív előkészítése. Idézi egy bizonyos újságíró kijelentését, amelyet beszélgetésük során tett, hogy a németek „előbb az Anschlusst valósítják meg, majd Csehszlovákia elnyelése következik." A náci újságíró állítólag a továbbiakban kijelentette: „Ez ideig óvatosak vagyunk, ne hogy a béke zavaróinak minősítsenek bennünket." Tudatosítanunk kell, hogy a náci újságíró már 1935. év végén nyilatkozott erről a világosan megfogalmazott tervről! Jehlička megjegyzi, a német vezérkar képviselőivel folytatott beszélgetéseiből „kitűnt, hogy az első feladat a Csehszlovákia bomlasztására irányuló törekvés." A Jehlíčkával megkötött egyezmény konkrét pontjaiból is látható ez, mivel az elkövetkező háborúról mint kész ügyről nyilatkozik az egyezmény. Hogy még egyszer világosan rámutassunk Jehlička és Dvorčák feladatára, elég megemlítenünk egy kivonatot Jehlička úti előkészületeiről szóló jelentéséből: „Ami engem illet, Budapesttel egyetértésben mindent elkövetek, Ott döntenek, mikor és hová menjek, ott tudják, hol és mikor lehetek hasznára az ügynek" —i írta Jehlička. Kramer népszerűen írt tanulmánya széleskörű visszhangra talált az olvasóközönség körében. Olyan könyv, mely hozzájárul nemcsak a cseh és szlovák nemzet közötti testvériség, hanem a csehszlovák-magyar barátság megszilárdításához is. Grek Imre ÜJ SZŐ 5 * 1958. április 13,