Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)
1958-04-06 / 96. szám, vasárnap
A CSKP XI. ko ng re sszusa ti szt eletére A tornaijai járás ifjúsága jó példát mutat A CSISZ tornaijai járási vezetőségéhez egyre újabb kötelezettségvállaló sok érkeznek a falusi szervezetekből, melyekkel a falvak ifjúsága a CSKP XI. kongresszusának köszöntésére készül. Az egységes földmüvesszövetkczetekben 4500 óra, a faluszépítésben pedig 5000 óra ledolgozását vállalták eddig a fiatalok. Ezenkívül 1000 hektár réten és legelön végzik el a javítási munkálatokat. A pártkongresszus előkészületeinek idején 60 előfizetőt szereznek a sajtóra, az ifjúsági szervezetekbe ped'g 80 új tagot nyernek meo. A legszebb felajánlást a harmaci fiatalok tették, akik 5000 ór ledolgozását vállalták társadalmi munkában. A rásai, hanvai, kecsői, naprágyi fiatalok kezdeményezését is dicséret illeti. Nem feledkeznek meg a fiataloknak a szövetkezetekbe való megnyeréséről sem és a inai napig 50 ifjú szövetkezeti tag megnyerését vállalták. Mindezekből iátszik, hogy a tornaijai járás ifjúságában megvan az akarat és a kezdeményező erő. Ennek további kibontakoztatásához a helyi nemzeti bizottságoknak is hozzá kell járulniok, hogy a fiatalok kötelezettségvállalásukat ne csak teljesítsék, hanem túl is szárnyalhassák. Ehhez megvan minden előfeltétel és bízunk abban, hogy a IINB-ék és az EFSZek vezetőségei minden segítséget megadnak a fiataloknak. A járás szövetkezeteiben jelenleg több mint 300 fiatal dolgozik. Sok helyen azonban még nem alakultak meg az ifjúsági munkacsoportok. Jó lenne, ha minden szövetkezet a hanvai és a rásai EFSZ-ek példája nyomán megalakítaná az ifjúsági munkacsoportokat. S hogy a fiatalok jól érezzék magukat a falvakon, gondoskodni kell a kulturális élet fellendítéséről is. Németh János, Tornaija Hazánk minden kincse a dolgozóké Még február végén, mint az Áramelssztó Üzem n. v. érsekújvári felügyelőségének alkalmazottját a szakszervezet ajánlására gyógykezelésre beutaltak a világhírű pőstyéni fürdőbe. A téli idény ellenére a fürdő, illetve a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom rendelkezésére álló vendégfogadók tele voltak gyógyulást kereső dolgozókkal. Kepviselve voltak itt hazánk minden tájának és összes gazdasági ágazatainak dolgozói. A betegeknek a gyógykezelés mellett rhinden igényt kelé.qító szórakozásban is részük volt. Mind az ipari dolgozók, mind a szövetkezeti tagok, de különösen az utóbbiak sokat beszéltek a társalgóban a felszabadulás előtti kapitalista világ nyomorúságáról, amikor a gyógyfürdők csak a gazdagok számára léteztek, a dolgozóknak pedig csak a munka, meg a nyomor jutott osztályrészül. Gondolhattak volna-e akkor a dolgozók arra, hogy fájó ízületeiket Pőstyénben gyógykezelhessék ' Szabó István, Érsekújvár. Tátrai tavasz A korszerű mezőgazdasági termelés nagy távlatokat nyit meg az ifjúság előtt Márciusban járásunk csaknem min_ den községében megbeszéléseket tartottak az ifjúsággal, majd a hónap végén a JNB mező- és erdőgazdasági osztálya és a CSISZ járási vezetősége közös járási értekezletet rendezett. Az értekezleten részt vettek az EFSZ-ek elnökei, fiatal szövetkezeti tagok és a falusi CSISZ-szervezetek képviselői. Legszentebb fe-adalunk a békeharc A korláti nőbizottság tagjai a falu fejlesztésében végzett munkájuk fellendítése érdekében hét pontba foglalt kötelezettséget vállaltak. Igyekezetüket mindenekelőtt arra fordítják, hogy a község valamennyi asszonyát és leányát bekapcsolják a nőbizottság munkájába. Megalakítják a Csehszlovák Vöröskereszt helyi csoportját és a szervezetbe legalább 50 tagot szereznek. Fokozottabb figyelmet szentelnek a gyermekek és az ifjúság nevelésének, miután ez a nőkhöz legközelebb álló feladat. Elmélyítik a szülői munkaközösség tevékenységét, hogy nagyobb segítséget nyújthassanak a nevelési munkában. A CSISZ helyi szervezetének segíteni fognak irodalmi vitaestek és más kulturális megmozdulásod rendezésében. A korláti nőbizottság a legnagyobb aktivitást fogja kifejteni annak érdekében, hogy a község valamennyi felnőtt lakója példamutató életet éljen. Munkájukban egyetlen percre sem feledik, hogy legszentebb feladatuk a békéért folytatott lankadatlan küzdelem. Ezért a legnagyobb súlyt fektetik arra, hogy a faluban minden ember a világ békéje megőrzésének odaadó harcosa legyen. Vígŕh Rózsa, Korlát Kazlov elvtárs, a zselízi JNB mezőés erdőgazdasági osztályának vezetője ismertette az értekezlet résztvevőivel azon feladatokat, melyek a jövőben az ifjúságra várnak mezőgazdaságunkban, hogy évről évre többet termeljünk, magasabb színvonalra emeljük a gazdálkodást és ezzel hozzájáruljunk hazánkban a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonala emeléséhez. A korszerű mezőgazdaságban már nem lesz verejtékes a munka, mint a múltban volt. A lovak helyébe lánctalpas traktorok léptek a tágas szövetkezeti mezőkön. A nyári kánikulában már nem az ember keze húzza a kaszát. Kombájnok, kévekötőgépek végzik a legnehezebb munkát. Az ifjúságnak tehát mindenekelőtt a különféle gépekkel kell megismerkednie, hogy kezelésüket megtanulva jó munkát végezhessen. A gépesített nagyüzemi szövetkezeti gazdálkodás nagy távlatokat nyit meg az ifjúság előtt a mezőgazdasági termelésben. Az ifjúság a múltban elkívánkozott a faluból, az iparban, avagy más helyeken akarta megalapozni jövőjét. A járás falvaiban tartott beszélgetéseken a fiatal szövetkezeti tagok bebizonyították, hogy a mezőgazdaságban mind anyagilag, mind a munka szempontjából is megtalálták számításukat, jövedelmük nem marad eL az iparban, avagy a hivatalokban dolgozó ifjúság keresete mögött, sőt, sok esetben túl is szárnyalja azt. Például Šárovcén, Kissallón, Tőrén, Oroszkán, Garamvezekényen, Nagyölveden, Farnadon és még számos EFSZ-ben az ifjúság jól érzi magát, elégedett és biztos jövőjét látja a szövetkezetben. Az Oroszkai Cukorgyárból például számos dolgozó jelentkezett az EFSZekbe. A szórakozásra is keressünk módot falusi ifjúságunk számára. Az értekezleten ezzel kapcsolatban több hozzászólás hangzott el. Egyesek rámutattak arra, hogy nincs hol szórakozniok, keveset sportolhatnak, egyes falvakban elhanyagolják az ifjúság nevelését. Esténként csak a füstös kocsmákban tudnak meghúzódni a téli időszakban, ahol kevés jót tanulhatnak. Pedig minden községben akad olyan helyiség, ahol szebben és egészségesebben szórakozhatnának. A falusi tanítóknak is többet kellene foglalkozniok az ifjúsággal. Felmerültek olyan kérdések is, hogy a tanítók nem hajlandók színdarabokat tanítani, keveset törődnek az iskolát elhagyó fiatalokkal. Pedig sok fiatal tanító és tanítónő van megbízva az ifjúság további nevelésével. Több falu kiküldöttjei panaszkodtak, hogy a helyi nemzeti bizottságok nem segítenek nekik a sportpályák igénylésénél, vagy azok rendbehozásánál. Hasonlóképpen a kultúrházak és szórakozóhelyek létesítésénél kevés segítséget kapnak a HNB-től. Az ifjúság részére rendezett járási értekezlet hasznos volt, résztvevői jó tapasztalatokat szereztek. Szorosabb kapcsolatot kell teremteni a falusi ifjúsággal. Segíteni kell őket munkájukban, hogy a mezőgazdaságban dolgozó ifjúságunknak necsak biztosítva legyen jövője az EFSZekben, hanem emellett szórakozásukról is gondoskodjanak. Sebó János, az oroszkai HNB titkára Fiatalok védnöksége Az Ipolysági Mezőgazdasági Iskola tanulói a CSKP XI. kongresszusa tiszteletére védnökséget vállaltak az egegi BFSZ felett. A védnökségi tevékenységen belül az iskola diákjai 1 hektár kukorica és 1 hektár cukorrépa gondozását vállalták és a terméshozam fokozására versenyre hívták a szövetkezet tagjait. A tanulók többször ellátogatnak a faluba és kultúrműsorral szórakoztatják az EFSZ tagjait. Ezenkívül a sürgősebb mezei munkák elvégzésében mindenkor segítséget fognak nyújtani a szövetkezetnek. Most, a tavaszi munkák idején ez az igyekezet minden bizonnyal meghozza első gyümölcsét. Tóth G., Ipolyság. (2ávtc, lánc, eszterláwc,.. Ha kissé késve is, de megjött végre a tavasz. A ródlik, korcsolyák, sílécek megérdemelt nyugalomba vonulnak. Persze még nem mindenütt. A MagasTátrában -például még a tél uralkodik. A napsugarak azonban már itt is melegen simogatják az eszkimó-barlangot építő kis óvodásokat. Foto: F. Blaho, Tatranská Polianka ||j\INEN4UVNM| ^ Németi Kálmánné írja Somorjáról: ^ Az utóbbi időben építkezéseivel szép 5 ^ fejlődésnek indult Somorja is. Sajnos j % azonban, az ezzel járó szépséghibákat! ^ itt sem kerültük el. Ha például az ál- 5 ^ lomásról kiindulva az orvosi rendelő; ^ irányában a város felé tartunk a beton- ? ^ úton, melyet szép új lakóházak szegé-; ^ lyeznek, azt tapasztaljuk, hogy az új! ^ házak felöli oldalon levő keskeny.* koc- > ^ kakcvekkel kirakott járda a legtöbb! ^ esetben nem használható közlekedésre. > ^ Ugyanis a mellette levő csatoméhoz: ^ a vízlevezető nyílások állandóan el van- ; ^ nak dugulva. így aztán a gyalogjárók, : ^ köztük az iskolások és az óvodások is; ^ a forgalmas úttesten közlekednek. Már- ; í; pedig ez könnyen balesetet idézhet elő,! ^ nem beszélve arról, hogy a járókelők ^ ^ mellett elhaladó jármüvek által felcsa- § > pott sár rendszerint ezek ruháján ejt! ^ nehezen eltávolítható foltokat. A város- ! J ban levő járdák is nagyon elhanyagol- ; 5 tak. Mikor kerül sor megjavításukra? ! S #** > ; ^ Parió László írja Felső Szemerédről: ; ^ A Felső Szemeréd-i nőbizottságot a! % közelmúltban megérdemelt kitüntetés ; ^rte. A múlt évben végzett kiváló! ^ munkájukkal elnyerték az ipolysági | ^ járás vándorzászlaját. A nőbizottság ) ^ sokat tett a falu fejlődése érdekében, j fc nagy érdemük van a kultúrház létesl-! ^ lésében is. ^ *** S A vágsellyei járásban a múlt héten y !}' oltották be a gyerekeket a gyermek- S i bénulás elleni védőoltás harmadik In- % ^ jekciójával. Deák István levelezőnk ez- S i zel kapcsolatban megírja, hogy az ^ § egészségügyi dolgozók a legnagyobb i 5; lelkiismeretességgel végezték munkáju- ^ ÍJ kat. A szülőkkel folytatott beszélgeté- i sek során tapasztalta, hogy valameny- § ^ nyien megértették az akció óriási je- J ^ lentőségét a veszedelmes betegség el - ^ ^ leni harcban és nagyra értékelik álla- % % muriknak a nép egészségének megőrzé- N J séért kifejtett gondoskodását. % ^ Š 1 //////////////////yV//////yy////////////////////, m Vasárnap reggeli pillanatkép Rimaszombatból Vasárnapi reggelen sétálok végig kis városunk, Rimaszombat utcáin. Még csak 9 óra körül jár az idő. Kipirult arcú, jó! öltözött gyermekek futnak el mellettem. Kíváncsian nézek utánuk, vajon hová sietnek? Egy irányba, egy cél felé tartanak, a Skultéty utcába, ahol a 23. szám alatt a „PJooír Ház" van. Mire odaértem, a bejárat elótt mér mintegy 100 — 150 gyenmek állt, egészen kicsiktől kezdve 16 éves korig. Mire várnak? Azt hiszem, mindenki kitalálta már az olvasok közül, hogy filmelőadásra. Féltízig vár fegyelmezettem a gyermeksereg, amikor kissé elkésve megérkezik végre a két iiwpekciős nagyobb pionír-íányka. Feltárul az ajtó és a gyermekek eltűnnek a bejárat mögött. Megkezdődött az előadás, melyben minden vasárnap délelőtt ingyenesen részesülnek a rimaszombati gyermekek. A templom tornyában mélabúsan szólalnak meg a harangok. Nagyrészben idősebb aszszonyok, férfiak tartanak csak befelé. Az ifjúság jobb. nekivalóbb, hasznosabb szórakozást talált. Tavaszi sugarait szórja a nap az utcán, ahogy tovább sétálok. Észre sem veszem és a Partizán mozi előtt állok. Jegyet váltottam a délelőtti előadásra. A nézőtér akkor már tele volt fiatalokkal, akik kellemes beszélgetésbe merülve várták az előadás meqkezdését. R. I. Rimaszombat. Iskolánk életéből A kassai Rázus-utcai bölcsőde gyermeket a szabadban. Hazánkban az utolsó évtized aiatt hatalmasat fejlődött a gyermekekről való gondoskodás. Ezen belül lényeges haladást értek el a bölcsődék, nelyekben ma már a legnagyobbfokú gondoskodást nyújtják a gyermekeknek. A szülők nyugodtan végezhetik munkájukat abban a biztos tudatban, hogy gyermekük jól érzi ma- j gát, kellemes környezetben, jó ellä- i tásban és gondozásban részesül Kas- j sán kilenc bölcsödében 319 gyermek van elhelyezve. Ez azonban kevésnek bizonyul a gyors ütemben fejlődő városban. Kassa II. kerületében ezért befejezéséhez közeledik egy 35 gyermeket befogadó bölcsőde, ősszel pedig 31 férőhelyes bölcsödét építenek. Strausz Margit, Kassa Cs ^ Hazánk dolgozói életszínvonalának állandó növekedése megköveteli, hogy G mezőgazdaságban is egyre fokozzuk a termelést. Ehhez több tudás, a tudáshoz pedig tanulás szükséges. Ezt a célt szolgálja a vágsellyei mezőgazdasági kertészeti mesteriskola is, amelynek életéről röviden az alábbiakban számolok be. Iskolánkon pontos órarend szerinti munkabeosztás van reggel 6 órától este 10 óráig. A rend betartásáért a mindenkori napos a felelős. A tanteremben átlag napi 6 órát töltünk. A tanítás alatt növényismeret mellett tanulunk maffyar, szlovák és orosz nyelvtant és irodalmai, matematikát, szervezéstant, gépesítést, kémiát, amelyből különösen a műtrágyák öszszetételét, tápanyag-tartalmát, valamint a növényvédelemhez szükséges különféle vegyszerek pontos használatát tanuljuk meg. A második évben megismerkedünk á kertek, parkok építéséhez szükséges tervek, rajzok eľkészítésével és a méhészethez szükséges szaktudást is megszerezzük. Hetenként kétszer két óra, háromszor egy óra gyakorlati kiképzésünk van az iskola tangazdaságában, ahol az elméletben megtanultakat gyakorlatban is kipróbáljuk. Az iskola sikeres elvégzése után, mint képzett kertészmesterek építhetjük szép hazánkat. Amellett, hogy minden időnket a tanulásnak szentelhetjük, elsőrendű ellátásban is részesülünk. Naponta ötször étkezünk, az étrendet a tanulókból megválasztott konyhabizottság állítja össze. Ezenkívül ösztöndíjat is kapunk, mely a nőtleneknek zsebpénznek nagyon elég, a családosoknak pe dig még családjuknak is juttathatnak belőle. Rendes szállásunk van, habái még a fürdőnk javításra vár, de reméljük, rövidesen ez is rendbejön Szabad időnkben sportfelszerelések sportpálya áll rendelkezésünkre. A 17—45 éves tanulók mindenbet megértik és segítik egymást. A tanulókörökben közösen tanulunk. Tagja vagyunk a Hadsereggel Együttműködők Szövetségének, a CSISZ-nek, a; idősebbek a Csemadok helyi csoportjának is. Kéthetenként a politikai és a Micsurin-kör keretében mi, tanulók tartunk előadást, amivel a szakismeret mellett elóadóképességünket is növeljük. Említésre méltó az első osztáli közös alapjának létesítése, amelyet havonként rakunk össze és a befoly\ pénzt takarékbetétkönyvre helyezzül el. Az egybegyűlt összegből a második évben tanulmányi kirándulást tervezünk, hogy azzal is bővítsük tudásukat. Dióhéjban összefoglalva írtuk le iskolánk életét, amely leírást természetesen sok mindennel ki lehetne bővíteni. Várjuk a többi mezőgazdaság iskolák életéről írt cikkeket, de különösen várjuk az iskolánkba a tanúin vágyó mezőgazdasági dolgozókat, hogi minél több szakemberrel bővüljön 1 mezőgazdaság. így szaktudással felvértezve könnyebben tudjuk teljesíteni a mezőgazdaságra váró nagy feladatokat. Gacsó István, tanuló ÜJ SZŐ 4 * 1953. április 6.
