Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-05 / 95. szám, szombat

Üzembe helyezték a bratislavai „házgyár" új részlegét Á házépítés 70%-át gyárban végzik ® Lakásépítés futószalagon. Olcsóbb lesz-e a panelház? Lesz-e panel-családiház is? 1965-ben panel-lakások építésével 546 millió téglát és 57 ezer tonna cementet takarítunk meg csak Bratislavában EGY-KÉT ÉVVEL EZELŐTT még nagy eseménynek tűnt fel Bratislavában az első többemeletes panelből épült lakóház. Akkor még csodálkozva nézegettük az építkezéseken, ahogy az óriási daru acélkarja egész szobafalakat emelt a magasba, ajtóstul, ablakostul, balkonostul. És ezeken az építkezéseken kőművesek, ácsok helyett szerelők dolgoznak, kapcsolják össze acélcsavarokkal a mennyezetet, falat, lépcsőket. Ma azonban ez már nem újság. Nagyobb városokban egész új lakótömbök épültek fel az utóbbi időben panelból, melyekben sok száz család talált boldog otthonra. Annak ellenére, hogy Bratislavában is egy egész sor panel-lakóház épült, a panelok gyártása mégis eddig gyermekcipőben topogott. Nem volt még elég tapasztalat, a munka túlnyomó részét még kézzel végezték, a panelok gyártásának technológiai folyamata sem volt tökéletes. Érthető tehát, hogy egy panel-lakás felépítése többe került, mintha hagyományos építési módszerekkel emelték volna. Ezt a problémát oldották meg részben, amikor április 1-én a Malomligeti úton a régi'pánelokat gyártó kísérleti üzemhez egy új korszerű berendezésű csarnokot nyitottak meg a panelok gyártására. Hogy mily hatalmas ugrást jelent ez az új üzemrészleg, azt csak az látja, aki megtekinti az új és a régi üzemrészleget. Az új üzemrészlegen mindent gépekkel végeznek. Automatikusan feszítik ki az acéldrótokat, szárítják gőzzel négy hosszú kemencében a panelfalakat gépek segítségével történik a vakolás, raktározás. Sok felesleges munka elmarad és így csökken az önköltség. Mivel az új üzemrészleg kapacitása évi 1000 — 1200 panel-lakásegység építésére van tervezve, ennél a mennyiségnél már annyira csökken a termelés költsége, hogy egy lakásegység felépítése egyharmadával lesz olcsóbb a hagyományos építési módszerrel készült lakásokénál. Erről a legfontosabb kérdésről Rudolf Kubiček, az építészeti fejlesztési intézet mérnöke ad pontos felvilágosítást. — Az új üzemrészleg kapacitásának teljes kihasználásával egy lakásegység költsége már 60 ezer koronára csökkent, azaz a hagyományos építési módszerrel épült lakások költségénél 30 — 35 ezer koronával lesz olcsóbb. De valószínű, hogy még a 60 ezer korona sem az utolsó szám, mivel minél nagyobb lesz a termelés és minél gondosabban dolgozzuk ki a termelés technológiai folyamatát, annál hatékonyabb, olcsóbb lesz egy panellakás felépítése. MILYEN ELŐNYE VAN még a panelházak építésének? Ha a népgazdaság szempontjából. nézzük, akkor a panelgyártás számunkra óriási előnyt jelent. A házépítési munkák 70 százalékát az üzemben végezzük, az építkezés helyén már csak a szerelést. Ezzel sok száz teherautót és építészeti gépet szabadítunk fel más munkákra. A város utcáin megkönnyül a forgalom. Az építkezések nem foglalnak el más célokra szükséges nagy térséget. De a panelházak építésének legfőbb előnye abban van, hogy óriási mennyiségű téglát, cementet é9 más építőanyagot takarítunk meg népgazdaságunknak. Hogy számokban is kifejezzen ezt, már ez idén 3 millió 700 ezer téglát és 230 tonna cementet takarítunk meg a lakásépítésnél. Ez a szám természetesen évről évre növekszik 1965-ig már 546 millió darab téglát, 57 ezer tonna cementet takarítunk meg. Ez 2-3 új téglagyár termelését fedezi. Ezenkívül évente 106 munkaerővel lesz kevesebbre szükség az építkezéseknél. A tégla helyett olcsó, könnyű és jó minőségű építőanyagot, keramzitot használunk fel, melynek köbmétere mindössze 70 koronába kerül a mai termelésnél. CSALÄDI-HÄZAKAT IS ÉPÍTENEK MAJD? Igen, de egyelőre még nincs kész terv erre. Most vizsgáljuk azt, hogy i milyen típus gyártása lenne a leg- ] célszerűbb és a legolcsóbb, hogy a ; családi panelház sokkal kevesebbe kerüljön. Meggyőződésem, hogy ezt is rövidesen megoldjuk. így mondják Rudolf Kubiček és Július Vagner mérnök, az üzemhez tartozó építési- j fejlesztő intézet dolgozói. Bent az üzemben Rudolf Slamkától, a termelés vezetőjétől megtudom, hogy az új üzemrészleg futószalagját már ez idén 320 lakásegység hagyja el. Az elkövetkező két-három hónapban próbatermelés alatt még tökéletesítik a munkaszervezést, a termelés technológiai folyamatát, ezeknek alapján jövőre már teljes üzemben megindulhat a termelés. HÄNY LAKÄSEGYSÉGET GYÁRTOTTAK A RÉGI ÜZEMBEN? Évente 200-at és mióta panelházakat gyártunk, mér 400 lakásegység került ki innen. De az új üzemrészleg ennek a számnak háromszorosát, azaz 1000-1200 lakásegységet fog gyártani. Természetesen ehhez feltétlenül szükséges, hogy teljesen befejezzük a hozzá szükséges segédműhelyek építését. Ez az év végéig meg is valósul. A lakóházakon kívül még felépítünk az idén iskolákat, tornatermeket, brigádközpontot, üzlethelyiséget is és más ipari célokat szolgáló épületeket. HOL ÉPÜLNEK FEL A PANELHÁZAK? Az év végéig a Februári Győzelem utcáján 187 lakásegységet építünk. Ezenkívül a Kukučín utcán is folytatjuk tovább a panelházak építését. Néhány éven belül remélem, hogy Bratislavában és környékén másféle lakásokat nem is fognak építeni, márcsak azért is, mert ez olcsóbb lesz, jobb lesz és gyorsabban épül, — mondja Slamka elvtárs. Hogy az új üzemrészleg határidőre elkészült, ez elsősorban a Priemstav dolgozóinak érdeme, akik az utolsó hetekben éjt nappallá téve szorgoskodtak, hogy kötelezettségvállalásukat teljesíthessék. Jól haladt a munka minden szakaszon, de annak ellenére a gépszerelők türelmetlenül sürgették a kőműveseket, nem egyszer csaptak nagyokat az asztalra közös gyűléseiken. A villanyszerelők sem voltak elnézőek az előttük dolgozók hibáikkal szemben. Az építők, szerelők között szoros baráti kapcsolat alakult ki, mely meghozta a kívánt eredményt. Az új üzemrészleg építéséből nemcsak a Priemstav, hanem az adamovi gépgyár, a komáromi hajógyár dolgozói is kivették részüket. Dicséretükre legyen mondva az említett üzemeknek: a szükséges gépberendezést megtakarított anyagból és terven felül készítették el. Horváth Sándor A Kassai Kormányprogram— népi demokráciánk zászlóbontása 1945 márciusában végre bekövetkezett az évek óta várt pillanat, amikor a szovjet hadsereg által felszabadít .tt csehszlovák területen az új köztársaság új kormánya megkezdhette működését. Előtte még Moszkvában a Nemzeti Front pártjainak képviselői tárgyaltak az új kormány megalakításáról. A Nemzeti Frort elnökévé Gottwald elvtársat választották, aki azt javasolta, hogy a kormány összetételének megbeszélése előtt tárgyalják meg a kormány programját. Felszólította a jelenlevő pártok képviselőit, hogy terjesszék elő programtervezetüket. A burzsoá politikusok erre mélyen hallgattak. Nem volt semmiféle programjuk. A burzsoá pártok Londonban ugyanis azt hitték, hogy majd az angol-amerikai szuronyok védelme alatt térnek haza, s nem lesz szükségük olyan programra, amely a felszabadított nép akaratát fejezné ki. Abban bizakodtak, hogy a nép meghallgatása és jóváhagyása nélkül visszaállítják a régi burzsoá köztársaságot. De nem így a kommunisták, akik már hosszabb idő óta kidolgozták tervezetüket, melyet Gottwald elvtárs terjesztett elő. A kormányprogram tervezetéinek fő vázlatát maaa Gottwald elvtárs dolgozta ki és írta meg, több más részen: a szlovák kérdéssel, a külpolitikai irányzatokkal, a háborús bűnösök megbüntetésével, a hadsereggel, a kultúra kérdéseivel foglalkozó fejezeteket pedig más elvtársaik dolgozták ki. Ez a program a nemzeti és demokratikus forradalom programja volt. Azt hirdette, hogy hazájának szuverén ura most már csakugyan a dolgozó nép lész. A program a cseh és a szlovák nép egyenjogúságát hirdette. A kommunista párt programja követelte, hogy fosszák meg hatalmától és vagyonától a kapitalisták és nagybirtokosok áruló rétegét, tmely körmeszakadtáig szolgálta a megszállóikat. A program megpecsételte a Szovjetunióval való örök, megbonthatatlan barátságot és együttműködést, mint az új állam biztonságának, békéjének és sikeres gazdasági fejlődésének alapját. Pontról pontra megtárgyalták a program tervezetét. Időnként drámai pillaníiitok következtek, különösen azoknál a fejezeteknél, amelyek a szlovák kérdést, a háborús bűnösök megbüntetését, a nemzeti bizottságokét érintették. Napokig tárgyaltak. A ravasz burzsoá politikusok egy része igyekezett az egyes formulációkba legailább bizonyos „hátsó ajtókat" becsempészni. Végeredményben nehéz volt itt vitatkozni. Kockázatos lett volna rélszükről félredobni az álarcot és nyíltan kimondani, hogy ók, a csehszlovák kapitalisták és nagybirtokosok szószólói, nem értenek egyet a programmal. Elfogadták a programot jelentéktelen változtatásokkal, mely később mint a dicső Kassai Kormányprogram vonult be a csehszlovák történelembe. E program alapján megalakult az első hazai kormány, mely Kassára utazott, ahol hivatalosan is kinevezték. Miniszterelnök a szociáldemokrácia képviselője: Zdenék Fierlinger, miniszterelrrökhelyettesek: Klement Cottwaid és Viliam Široký elvtársak lettek. Csehszlovákia történetében először voltak kommunisták a kormányban. 1945. április 5-é>n a minisztertanács első ülésén Kassán elfogadták a Kassai Kormányprogramot, amelyet a kormány minden tagja aláírt, és kötelezték magukat, hogy legjobb tudásuk és lelkiismeretük szerint teljesíteni. fogják. A Kassai Kormányprogram főbb elvei a következők voltak: 1. Az állami önállóság és nemzeti függetlenség alapja a Szovjetunióval való, örök időkre szóló szövetség. 2. Minden hatalom a nép kezébe megy át, amely a nemzeti bizottságok segítségével fogja megvalósítani akaratát. 3. A megszállók, árulók, az ellenséggel együttműködők vagyonának lefoglalása, az áruló burzsoázia eltávolítása. 4. A kulcsipar, bányák, energiaforrások, bankok és biztosítók állami ellenőrzése. 5. A megszállók, árulók és kollaboránsok földbirtokainak lefoglalása és felosztása a kis- és középparasztok, valamint a földnélküliek között. 6. A fasiszta megszállás folytán válságba került gazdasági és kulturális élet megújítása. 7. A felszabadított köztársaság két egyenjogú, testvéri nemzetnek, a cseheknek és szlovákoknak állama lesz. A Kassai Kormányprogram megrendítette a tőkés rendszer alapjait hazánkban, viszont szilárd talajra helyezte megújhodott állami életünket. A burzsoázia ebbe nem tudott belenyugodni, ahol csak tudta, igyekezett elszabotálni a programból eredő kötelezettségeit. Egyedül Csehszlovákia Kommunista Pártja és a munkásosztály teljesítette következetesen a Kassai Kormányprogramot. Az eltelt 13 év alatt nem szegte meg adott szavát és a kitűzött óriási feladatokait változtatás nélkül, becsületesen teljesítette. Megmutatta, hogy jobban tud vezetni, kormányozni, gazdálkodni és uralkodni, mint a csődbejutott tőkésosztály. Grek Imre t. Dr. Lipscher tanulmányában elsősorban a ludákok ideológiai és politikai gyakorlatának alapvető kérdéseivel, a ludákok követelésével: az I autonómiával, majd az ún, autonóm | Szlovákia időszakával foglalkozik. A szerző helyes elemzésében leleplezi, hogyan tudta a ludák burzsoázia | megvalósítani szeparatizmusát, hogyan i készítette elő tudatosan Csehszlovákia szétdarabolását, Tehát az ún. autónó- I mia és az ún. szlovák állam kikiáltása nem volt véletlen, hanem a ludák j szeparatizmusnak a csehszlovák nép ellen elkövetett sorozatos árulások ( következménye és betetőzése. Tanulmányát 5 fejezetre osztotta fel. Az első fejezetből megtudjuk, hogy az autonómia első javaslata 1921. júniusában jelent meg. Ez a szocialista erőknek Szlovákiában való megerősödése után történt. Amíg az egyik oldalon a ludákok szeparatizmusukkal a szlovák népet a haladó cseh befolyásoktól akarták elszigetelni, érdekes, hogy a szeparatizmusokat mindig akkor mérsékelték, amikor a burzsoázia uralma veszélyben volt és nyomban a burzsoázia védelmére siettek a munkásmozgalom ellen. Tudvalevőleg az autonómia tervét Tuka Béla egyetemi tanár dolgozta ki, aki a magyar irredentizmus ügynöke volt. Ezenkívül a szlovák ludák mozgalmon keresztül a Vatikán is igyekezett elérni céljait. Erre vonatkozólag Lipscher könyvéből a következő érdekes részletet közöljük: (48—49. oldal). „A ludák mozgalom mindjárt megalakulása után kapcsolatba lép a Vatikánnal. Hisz Hlinkának és társainak az 1919. évi párizsi békekonferenciára utazását is Ratti varsói Két új könyv a szlovák fasizmusról Két új tanulmánnyal gya rapodott politikai műveink, gyűjteménye. Jobb időben nem is jelenhettek meg, mint most, amikor nemrégen a közvélemény előtt új-, ból leleplezték a szlovákiai ludákizmus, a szlovák fa- | sizmus igazi arcát. Üjból meggyőződhettünk most arról, hogy nincs különbség az egyes fasiszta mozgalmak között. Mindenütt, ahol a fasizmus felütötte fejét, ahol uralomra került, egyformán volt vérengző és nem rettent vissza a védtelen s ártatlan emberek legyilkolásától sem. A Szlovákiai Politikai Irodalmi Kiadóvállalat kiadásában jelentek meg dr. Ladislav Lipscher: A ludákista autonómia — illúzió és valóság című könyve (304 oldal, ára fűzve Kčs ia,10), valamint dr. Juraj Kramer: Irredentizmus és szeparatizmus a szlovák politikában 19191938 című könyve (245 oldal, ára kötve Kčs 16,35). Mindkét könyv jelentős lépést jelent a szlovák politikai irodalomban, mert kellőképpen megvilágítják a ludákizmus s a szlovák szeparatizmus igazi gyökerét és jellegét. pápai nuncius (a későbbi XI. Pius pápa) tette lehetővé, aki közbenjárt a lengyel kormánynál, hogy álnevekre adjon ki útleveleket a ludák küldötteknek. A Vatikán a ludák mozgalom elkülönítési irányzatait a katolikus egyház és a Vatikán nagy támaszát képező új kiadású Osztrák-Magyar Monarchia létesítésére akarta kihasználni. Ezért egyidejűleg felkelés szítását szervezte Szlovákiában és Horvátországban. Miután elszakadt volna Szlovákia a Csehszlovák Köztársaságtól, területeiket ismét visszacsatolták volna Magyarországhoz, ahol a Habsburg uralkodó ház került volna újra uralomra. Ezzel kapcsolatban megemlítendő, hogy Tuka is tárgyalásokat kezdett az osztrák legitimistákkal, a Vatikán terveinek megfelelő saját elképzelésének megvalósítására. A ludák mozgalom keretében megszervezte az 1923-ban megalakult Rodobrana nevű félig katonai, titkos szervezetet. A tagok kötelességeit így fogalmazták meg: „A Rodobrana tagjának mindenkor, mindenre készen kell állnia. Légy készen éjjel, nappal, otthon és a templomban, munkában és mulatságban! Légy felkészülve tűzre, vízre, lövészárkokra, barikádokra, sírra, légy felkészülve mindenre!" Tehát a Rodobrana szervezete és azok az alapelvek, melyekre felépült, lényegében ugyanazok voltak, mint más államok hasonló titkos és fasiszta szervezeteiben (a német Freikorps, a magyar Levente, az olasz Balilla, stb.). Maga Tuka beismerte ezt a tényt, amikor a következőket írta: „Megtudtam, hogy Hitler és Ludendorf Münchenben puccsra készülődnek. 1923 őszén Münchenbe utaztam, hogy lássam, hogyan készítik elő és hajtják végre az ilyen dolgokat. Sem az egyik, sem a másik vezért nem találtam Münchenben. Tehát híveikkel beszéltem ... A hitleristákkal folytatott beszélgetésnek legalább annyi eredménye volt, hogy betekintést nyertem az ilyen mozgalom technikájába és tudatosítottam, hogy legelőbb a katonai tervnek kell meglennie, s az előkészületi munkáknak ehhez a tervhez kell idomulniok." Ha összegezni akarjuk a ludák mozgalom növekedésének okait, látjuk, hogy ezek elsősorban Szlovákia gazdasági válságának elmélyülésében gyökereztek. A cseh finánctőke kizsákmányoló politikája élesztette ezt a mozgalmat, úgyhogy a ludák nacionalista politikai jelszavak jó termőtalajra találtak. A ľudák mozgalomban már kezdettől fogva erős fasiszta áramlatok voltak. A könyv második és harmadik fejezete a ľudák politika fejlődésével foglalkozik, a fasizmushoz való nyílt átállásától kezdve egészen a Žilinán 1938. október 6-án megvalósult ľudák puccsig. Ezekben a * fejezetekben a szerző kellőképpen elemzi a cseh1szlovák kormány és a centralisztikus pártok szlovákiai szervezeteinek fasizáló igyekezetét. A szociáldemokraták árulásáról többek között ezt tudjuk meg a negyedik fejezet elejéből: (150. oldal) „ . . . A jobboldali szocialisták % maguk kínálkoztak, hogy megkönnyítik a szlovák fasiszta kormánynak a totalitás bevezetését és segítenek a nemzet átnevelésében. A szlovák fasiszta kormány nem akarta megjutalmazni a jobboldali szocialisták készséggel felajánlott szolgálatait, sőt ellenkezőleg: elhatározta a szlovákiai szociáldemokrata párt felszámolását..." Hasonlóképpen viselkedtek a szociáldemokrata szakszervezetek vezérei is, noha a munkásosztály soraiból származó tagjaik nyomására még 1938. október 6-án együttesen szintén aláírták a csehek és szlovákok közös állama és a demokratikus szabadság megőrzésének szükségét követelő nyilatkozatot. Ajánlkoztak, hogy „tapasztalataikat, leleményességüket és szervezeteiket teljes mértékben a kormány (értsd a szlovák fasiszta kormány) szolgálatába állítják ... A jobboldali szocialisták [ még kérték is a ludákokat, hogy vegyék be őket a kormányba, s emellett hangsúlyozták az autonómia megvalósításában szerzett érdemeiket és azt állították, hogy már Magyarország keretében küzdöttek az autonómiáért". Több mint száz oldalon foglalkozik a szerző a München utáni köztársaság keretében levő úgynevezett autonómia időszakával, a klérofasiszta elemek megerősödésével, a fasiszta totalitás gyorsabb megvalósításával, mint Csehországban. Az utolsó fejezetben a szerző az ún. szlovák állam kikiáltásának előkészületeit ismerteti, s rámutat, hogy a Hlinka párt politikája nagymértékben hozzájárult azon feltételek kialakulásához, melyek a müncheni tragédiához, Csehszlovákia állami függetlenségének és nemzeti szabadságának elvesztéséhez vezettek. Ugyancsak helyesen ismerteti a CSKP szerepét, mely a legnehezebb feltételek közepette - betiltása után is — egyedül harcolt a Hlinka párt demagógiája és a fasiszmus ellen. A szerzőnek sikerült élénk, népszerű formában a tudományos kutatómunka segítségével megalapozott tanulmányával gazdagítani politikai irodalmunkat. Jó szolgálatot tet a ludákizmus maradványai elleni ideológiai harcnak. 8-k ÜJ SZÖ 5 * 1958. április i