Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-01 / 91. szám, kedd

Példamutatással, meggyőző szóval Az érsekújvári vasútállomás pártszervezetei az utóbbi hónapokban eredményesen tevékenykedtek a személy- és teherszállítás fejlesztése érdekében. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága s a tömegszervezetek is hatékonyan segítették ezt a munkát. Vizsgáljuk meg most közelebbről az eddigi tapasztalatokat. A gócpont pártbizottsága a CSKP KB vasutasok­hoz intézett dokumentuma ismertetése után gondosan előkészítette a párt­alapszervezeteket a nagy munkára. Szakítottak azzal a káros nézettel, hogy csakis az állomás, a javító­műhelyek kiszélesítésével, több mozdony és kocsi beállításával, te­hát sokmilliós beruházásokkal telje­síthetik a szállítási feladatokat. Megállapították, hogy a kocsifordu­lók meggyorsítása a legfontosabb feladat. Elsősorban a felesleges állások idejét kell megrövidíteni. Ennek fontos eszköze a menetrend pontos betartása. A menetrend ugyan­is a vasúti forgalom vastörvénye, azonban sokszor nem szereztek érvényt ennek a törvénynek. Megengedhetetle­nül sok volt a késés. Nem csoda te­hát, hogy a közlekedési grafikont csak 75 százalékra teljesítették a múlt évben. A tehervonatok nagy része már eleye késéssel indult el. Különö­sen súlyos hiba volt, hogy egyes he­lyeken úgy akarták a tehervonatok késését csökkenteni, hogy nem veszik figyelembe az utazóközönség érdekeit. Pedig egyetlen munkásvonat félórás ké­sése 500—800 munkaórát rabol el a termelésből. Márpedig vasutunk kocsi- és mozdonyparkja a felada­tokhoz képest, ha nem is sok, de elégséges. Persze az a mozdony, amely 5 órás utat 10 óra alatt tesz meg, mint minap az 5340343-as számú mozdony, valójában csak fél­mozdonyt jelent. Hiába pattogott Vitkó János, a moz­dony vezetője, aki már pihenni szere­tett volna, hiába várt órák hosszat Štefan Pizdek, hogy átvegye a moz­donyt és továbbvezesse a szerelvényt Bratislavába. Ez az egy eset a sok közül is bizonyltja, hogy mindenek­előtt a kocsifordulók lerövidítésével használhatjuk ki a mozdony- éš a vasúti kocsiparkot teljes egészében, ami fe,tétlenül szükséges az egyre növekvő forgalom lebonyolításához. Igaz, a munka jobb megszervezésé­vel, a menetirányitó szolgálat meg­javításával a múlt évhez viszonyítva jelentősen csökkentették a kocsi­fordulók idejét, már egyes napokon 100 százalékra teljesitik a grafikont. Az átlag azonban még mindig csak 90 százalék körül mozog. A kocsiforduló meggyorsításának fontos feltétele a mozdonyok jókar­ban tartása. A kifogástalan gép meg­könnyíti, meggyorsítja a nlunkát. A hibás, rosszul kezelt és javított moz­dony viszont megnehezíti a szállítást, s jóval több szenet is fogyaszt, — mondja Eugen Maletič elvtárs, az üzemi szakszervezet bizottságának el­nöke, s a fűtőházi pártalapszervezet bizottságának tagja. Maletič, Stanko­vič és Cinkovský elvtársak elmondták, hogy a pártszervezet elsősorban azzal segíti a vasút előtt áHó nagy feladatok teljesítését, hogy elméfyíti a vasutasokban az állam iránti felelősségérzetet, a szocialis­ta tulajdon megbecsülését, a köte­lességtudatot. A CSKP KB dokumen­tuma felelevenítette a munkaver- j senyt. Sokkal több segítséget kérnek a vasút vezetőitől és szak­szervezettől a versenyezni akaró vasúti dolgozók. Azt akarják, hogy ismertessék velük rendszeresen a terveket, a rájuk há­ruló feladatokat. Hozzák rendszere­sen nyilvánosságra a jó eredménye­ket, terjesszék szervezettebben az élenjáró módszereket a legjobb dol-' gozók tapasztalatait. Amerre csak jártunk, mindenütt lelkes munkaversennyel, felajánlások teljesítésével találkoztunk. Elhatáro­zásainak valóra váltásával akarják üd­vözölni a CSKP XI. kongresszusát. Jozef Batek géplakatos társaival pél­dául elhatározták, hogy jó minőségű munka mellett 4 nappal rövidítik le a mozdony javítását, ami 14 515 ko­rona megtakarítást jelent havonta. Hasonló eredményekkel büszkélkedik Lőrinc József javítócsoportja is. A művezetők gondoskodnak arról, hogy minden' munkás ä műszak kez­detén kapja meg a munkalapot. Meg­szüntették a sokszori egyórás vára­kozást, ami nemcsak a javítások mi­nőségében, de a borítékjukban, a ke­resetükben is megmutatkozik. A párt dokumentuma meggyőzte az állomás pártszervezetét arról, hogy az öntudatos fegyelem megszilárdítása nem egyszeri kampány, hanem min­dennapi politikai nevelő, és a kom-' munisták elsőrendű harcos feladata. A vasútnál a fegyelem lényege, hogy minden részleg, minden egyes dolgozó szervezetten, pontosan együttműködjék. Hiszen a szállítás olyan gépezet, amelyben minden egyes ember munkája nagyon fon­tos. Mint ahogy az órában a legkisebb csavar meglazulása is pontatlanságra vezet, ugyanúgy a vasútnál is a leg­kisebb poszton dolgozó vasutas fele­lőtlensége is a kollektíva zavartalan munkáját veszélyezteti. A legkisebb fegyelmezetlenség súlyos anyagi káro­kat is okozhat. Éppen ezért, amint ezt Štefan Lipták, a gócpont pártbi­zottságának elnöke i.iondta, a párt­szervezetek okulva mulasztásaikból, egyik fő feladatuknak tekintik a fe­gyelem megszilárdítását és minden erejüket latba vetik a fegyelem megszilárdításáért, az egyenletes szál­lításért. Többektől hallottuk, hogy a fegye­lem az a fegyver, amelynek jó for­gatásával megrövidíthetik s részben már meg is rövidítették a kocsi­forduló idejét. Biztosítják a mozdo­nyok, vagonok, berendezések jobb kihasználását a szállítmányok gyors, zökkenő nélküli továbbítását, s nem utolsó sorban a mozdonyok rend­szeres karbantartását. Fontos tehát, hogy a«pártszerveze­tek ne álljanak meg félúton. Üjra, meg újra mozgósítsák a vasút minden dolgozóját a még szebb eredmények elérésére, a közlekedési grafikon be­tartására. Karolják fel ' jobban mint eddig a dolgozók kezdeményezését, bátorítsák, támogassák a dolgozók őszinte bírálatát. Küzdjenek határo­zottabban a régi szellem maradvá­nyai, az egyszerű dolgozók szavának semmibevétele, a bürokratizmus és a maradiság, a kritikátlanság és pasz­szivitás ellen. Senki se féltse ettől a fegyelmet. Minél harcosabbak és ön­tudatosabbak lesznek a vasutasok, minél bátrabban rámutatnak a hibákra, kezdeményeznek, annál fegyelmezet­tebb és lendületesebb lesz a vasúti forgalom. Egy csöppet sem ártana, ha a pártszervezet jobban beletekintene a diszpécserszolgálat tevékenységébe is. Amikor Pizdek elvtárs panasza nyomán a már említett mozdony és a szerelvény holléte után érdeklőd­tünk, Grmeň és Tóth diszpécserek állítása szerint az újvári állomás helyszűke miatt nem fogadhatta be, az/osztályvezető pedig az ellenke­zőjét állította, vagyis, hogy befogadhatta volna, ami annyit jelent, hogy a szerelvény Pa­lárikovón való vesztegelése alaptalan volt. Kár, hogy a fódiszpécser véle­ményét távolléte miatt nem tudhattuk meg. Közben Grmeň diszpécser már értesítette is a bratislavai vasútállo­mást, hogy a tehervonat 240 percet késik. Hogy kinek volt igaza, nem sike­rült megállapítani, annyi azonban bH zonyos, hogy minden percért, mindért késésért, mindenekelőtt az ott dol-* gozó kommunisták a felelősek. A párt dokumentumában leszögezett felada­tok következetes teljesítése az állo­máson dolgözó kommunisták legjobb hozzájárulása lehet a forgalom zavar­talan lebonyolításához. Nincs terünk itt arra, hogy a ko­csifordulók gyorsítása minden lehe­tőségével behatóan foglalkozzunk. Szükséges azonban még megemlíteni, hogy a múlt év második felében csak az újvári üzemek 845 vagon kiürítési határidejének semmibevételével 28 151 óra késést idéztek elő. Ugyanilyen mu­lasztásokról beszélhetünk, amelyeket megint a szövetkezetek okoztak. Na­gyon fontos tehát, hogy az üzemi és falusi pártszervezetek is nagyobb gondot fordítsanak a vagonok ácsor­gásának megszüntetésére. ERDÖSI EDE VISSZATÉRNEK Afüleki járás EFSZ-einek fejlődése A FÜLEKI JÁRÁS IDEI, sorrendben már hatodik szövetkezeti konferen­ciája jelentőségében messze felül­múlta az eddigieket. Éveken keresz­tül egy helyben topogás jellemezte a járás szövetkezeti mozgalmát, és az eddigi konferenciákon alig emelke­dett a részvevők száma. Az idén azonban már hatalmas elő­retörés jellemzi az EFSZ-ek fejlődé­sét. Félév alatt 7886 hektárral bő­vítették a szövetkezetek földalapját és ezzel a szocialista szektor abszo­lút fölénybe került, 78 százalékot ért el. Ma már 13 ezer hektár földterü­leten haladnak az űj, emberibb élet­forma felé a járás szövetkezetesei. De nincs megállás a fejlődés útján, mert pártunk XI. kongresszusának tiszteletére 3000 hektár mezőgazda­sági terület megszerzését tűzték ki feladatul, s ezzel már 90 százalékra fog -állni a falu szocializálása. Sárkán János elvtárs, a JNB elnöke beszámolójában hú tükörképét adta a járási szövetkezetek egyévi mun­kájának. Az EFSZ-ek III. országos konferenciájának határozatát nagy­részt teljesítették. A kiváló sikerek arra ösztönzik a járás parasztjait, hogy az idén a múlt évi cukorrépaterületnek kétsze­resén vetnek cukorrépát, hiszen az elért hektárhozamok biztatók: a nagydaróci szövetkezetben 383 má­zsa, Bozitán 370 mázsa, Guszonnán pedig 350 mázsa dicséri a tagság szorgalmát. KENYÉRGABONÁBÓL a következő­képpen alakult az elért hektárhozam. Bozitán 24,57 máz^a, Fülekkovácsiban 21,96 mázsa, s így következnek a já­rás többi, jól gazdálkodó EFSZ-ei is. Nem lehet azonban sző nélkül elmen­ni egy negatívum mellett. Egyes szövetkezetekben az ipari növények, különösen a takarmányfélék rovására túl sok gabonafélét vetnek, s így a takarmányfélék aránya alacsonyabb a kelleténél. — Marhahústermelésünk a múlt évvel szemben 5 százalékkal emelke­dett — szögezte le a beszámoló. Ez elsősorban a helyes takarmányozás­nak köszönhető. A legelők kérdése a járásban még meglehetősen nyílt kérdés. VANNAK KÍVÁNNIVALÓK a legelők és a rétek gondozásában s ezen a téren • nem egy szövetkezet jobb munkát végezhetett volna. Ha a ré­tek gondozására nagyobb gondot for­dítottak volna s legalább 1 mázsával termeltek volna hektáronként több takarmányt, ez okos takarmányozási technika alkalmazása 136 000 liter tejtöbbletet jelentett volna a járás szövetkezetei számára. Ez' pénzben 326 000 koronát jelentett volna, eb­ből 1,50 korona esett volna egy mun­kaegységre. Ennyivel lettek szegé­nyebbek a járás szövetkezetesei csak azért, mert a rétek kezelését mel­lékkérdésnek vették. Sztriezovszky Gyula, a várgedei szövetkezet elnöke, ezzel kapcsolat­ban felszólalásában komoly hiányként könyvelte el azt a tényt, hogy a já­rás területén csaknem valamennyi folyóvíz hatalmas károkat okoz a környező réteken. Amint a patakok szabályozása megvalósul, szarvas­marhatenyésztésük nem is sejtett fejlettséget ér el — hangsúlyozta a várgedei szövetkezet elnöke. Szövetkezeteink az elmúlt évben nemcsak bővültek, hanem gazdasági­lag és politikailag is hatalmas fejlő­désen mentek keresztül. Pl. 1956-ban a szövetkezeti alapeszközök értéke 16,1 millió korona volt, a múlt évben már 20,3 millió koronára emelkedett. Ezzel arányosan nőtt a szövetkezetek bevétele is, 1954-ben 4,7 millió koro­na, 1955-ben 6,7 millió, 1956-ban 7,4 millió és a múlt évben már csaknem 10 millió korona volt a szövetkezetek bevétele. Az egy hektárra eső bevé­telek az 1954-es évvel szemben 990 koronával emelkedtek. Ezzel arányosan nőtt évről évre a munkaegységek értéke is. A múlt évben már ötszöröse volt az 1954-es munkaegység értékének. A szövetkezeti termelés állandó emelkedésének nyitja a szocialista munkaverseny megszervezése az egyes szövetkezetek, valamint egy­egy szövetkezet tagsága között. Több szövetkezetben már a múlt évben is jó táptalajra talált ez a gondolat. A járási konferencián kihirdették a munkaverseny eredményét is. NAGY EREDMÉNYEKET ért el a járás a múlt évben. De ebben az év­ben is komoly feladatok megoldása vár rájuk. Még a járás 3 községében nincs szövetkezet. A helyi nemzeti bizottságok és a pártszervezetek tag­jai még a tavasz folyamán újra mun­kához látnak, hogy a még kívülálló földműveseket is megnyerjék. Agócs Vilmos Községünkben, Hanván 1952 au­gusztusában minden kis- és közép­paraszt szövetkezeti tag lett. Magán­gazdálkodó csak néhány nagygazda maradt, szövetkezetünk, akárcsak a többi kezdő szövetkezet, a szaksze­rűtlen vezetés hiányában mindenféle utakon döcögött. Ennek lett a kö­vetkezménye, hogy 1954. október 1-én 72 kis- és középparaszt háromszáz hektár földdel kilépett a közösből. Szomorú állapot volt ez, 72 kis­és középparasztot, akiknek pártunk és kormányunk a szövetkezetet élet­rehívta, elveszíteni. Nem tehettünk semmit, csökkent létszámmal indul­tunk el 1954. október 1-én, természe­tesen új vezetőséggel az élén. Ha azt írnám, hogy ettől a naptól a szövetkezetünkben maradt tagság­nak rózsás volt az élete, akkor nagy­zási mániában szenvednék. Éltünk, valamivel jobbacskán, mint kezdet­ben. Szövetkezetünk kereke közelebb jutott ahhoz a kerékvágáshoz, amely­ben igazság szerint haladnia kellett volna. Belemenni a rendes kerékvágásba? Óh, isten őrizz,! A szövetkezet minta­alapszabályzatának pontjait betarta­ni? inkább a purgatórium. Sajnos, nagyon sokan — még ve­zetőségi tagok is, — így gondolkoz­tak, s nem tévedek, ha azt mondom, hogy még ma is akadnak ilyenek. Mindezek ellenére a hanvai szövet­kezet 1956-ra 5, 1957-re 5,50 korona részesedést tudott munkaegységen­kint szétosztani. Nem sok, de mégis valami, amivel dicsekedhetünk. Egyik szövetkezeti tagtársunk megszokott szavait idézem: — Elvtársak! Emberek! Dolgoz­zunk kissé. Mi lenne akkor, ha tör­vényszerűen mennénk?! Ha szövet­kezetünket a mintaalapszabály pont­jai szerint a rendes kerékvágásba te­relnök. Azt hiszem, hogy évzáró gyű­léseinken nem 5,50 korona részese­dést, hanem kétszer, sőt háromszor annyit is oszthatnánk munkaegysé­genként. Tudom, hogy vannak szövetkeze­tünkben olyan tagtársak, akiknek a háta borsódzik, mihelyt valaki a min­taalapszabályzatot említi előttük. Azt mondom, elég volt hat évig az alapszabályzat körül keringeni. Ren­i det kell teremteni, példás rendet már 1 csak azért is, mert egy kivételével • visszatér közénk minden kis- és kö­zépparaszt, akik 1954. október 1-én : szövetkezetünket elhagyták. Nagyon i kellemetlen meglepetés lenne szá­i inukra, ha 1958. október 1-én - ami­! kor velünk megkezdik a gazdasági évet, ugyanabban a betegségben ta­lálnák szövetkezetünket, ami miatt négy évvel ezelőtt 72-en kiléptek. Kis- és középparasztjaink vissza­térését a Tornaijai Járási Nemzeti Bizottság dolgozóiból alakult agitá­toroknak is köszönhetjük, akik éjjel­nappal azon fáradoztak, hogy a fél­revezetett kis- és középparasztokat meggyőzzék és visszavezessék abba a nagy családba, amelyből oly köny­nyen eltávoztak. Háromhetes fáradságos meggyőző i munkájukat 1958. március 8-án, ép­pen a nemzetközi nőnapon, ered­ménnyel fejezték be. Tisztelet és há­la nekik is, meg a visszatérő szövet­kezeteseknek is. Tóth Géza, Hanva, Óvjuk a tejet A tej minden szagot könnyen fel­vesz, ezért fejés előtt egy-két órá­vá" silót már nem szabad etetni, A fejés után etetett siló a tej sza­gára nincs hatással. A silózott takarmány hasznosításá­nak fő feltéttele, hogy ne időnként, hanem rendszeresen az egész tél fo­lyamán, a legelőre hajtásig etessük. Természetesen a jó minőségű siló sem etethető korlátlanul, nem ész­szerű az állatoknak kizárólag ezt adni. Sálóetetés esetén legyen gon­dunk az ásványi só fokozottabb ada­goláséra. Etetés után a maradéko­kat a vályúból gondosan takarítsuk ki, mert a szemetelt takarmány emésztési zavarokat okozhat. Jó szolgálatot tenne a Zsigárdi Álljmi Gazdaságban, ha a vezetőség az előbb említetteket megszívlelné és a tehenészetben alkalmaztatná, mivel a tej tisztaságával nem nagyon dicsekedhet. Deák István, Zsigárd. Januári csibék a piacon Mi lesz ebédre? Fiatal rántott csirke. Ej, ez aztán az ínyenc- falat! Igaza van. Jó étvágyat kívánunk. Tíz-tizenöt napon belül EFSZ-eink fiatal, néhány hetes csibéket adnak a piacra. Közelebbről is foglalkoz­zunk ezzel a kérdéssel. Felkerestem Rybanszky Ferencet, a galántai EFSZ zooteohnikusát s néhány kérdést tettem fel neki ezzel kapcsolatban. — Hány csibéjük van s milyen „nehezek"? — Sok csibénk van, de nem mind eladó. Néhány nappal ezelőtt kivá­logattuk őket s megállapítottuk, hogy a januárban megvett csibék között 1000 kakasunk van. A csibék súlya jelenleg 50—60 dkg. A nagyobb csi­béket 10-12 napon belül piacra visszük. Május l-ig mind az ezer kakast el akarjuk adni. — Milyen áron adják el a csibéket? — Erre a kérdésre még nem adhatok pontos választ. Annyit mondha­tok, hogy a csibék ára a súlytól függ. Ezer csibéért kb. 20 ezer korona bevételt szeretnénk elérni. Krajcsovics Ferdinánd, Gálái KÉSZENLÉTBEN A párkányi járásban a múlt évben komoly hibák voltak a gépek körül. A bényi, kéméndi és a szö­gyéni szövetkezetben egy-egy gép he­tekig állt a határban. Nem mintha nem lett volna munkája, de felmondta a szolgálatot. Az ilyen esetek — és elég bőven voltak — hűen visszatükrözték a GTÄ gépjavítóinak munkáját. Az el­múlt években ugyanis, mellőzve a 'mi­nőséget, csak a mennyiségre töreked­tek. — Ma már egész másként van — mondja Hornyok Ferenc elvtárs. A ki­javított gépek átvételénél csupán Bú­cson és Kisgyarmaton akadt kisebb­nagyobb hiba. Azt persze rögtön kija­vítottuk. Most már csak az időjárástól függ, mikor kezdjük el a simítózást és a vetést. De nemcsak a műhelyekben, hanem a határban is szorgos munka folyik. A járás szövetkezeteiben a havazások előtti jó időben több mint ezer hektár őszi vetést fejtrágyáztak. 100 hektár rétet és legelöt trágyalével öntöztek meg és 2200 hektárnyi területre ki­hordták a trágyát. 1021 hektáron már a tavaszi szántást is elvégezték. Járá­si méretben a köböikúti traktorállo­más 32 százalékra teljesítette az első negyedévi mezei munkák tervét. Ez bizony kevés, de ha egy szép napon benépesül majd a határ, akkor sokkal növekszik a százalék. A járásban jelenleg az ebedi brigád­központ a legjobb. Vezetője Gábler Mária, aki nemcsak a tanteremben, hanem a határban is tökéletesen elsa­játította a munka minden csínját-bín­ját. A köböikúti brigádközpont is jó kezekben van. Barta Imre is igyek­szik minél kisebb önköltséggel minél nagyobb eredményt elérni. Ha meg­szikkad a föld, akkor majd eldől, ki lesz az első. Nem sok idő van már hátra, hogy a simítok „kivasalják" a földet, s aztán neki a vetésnek. A járás három szövetkezetében: Bá­torkeszin, Búcson és Szőgyénben közel ezer hektár tavaszi kalászost vetnek. A nemesített, tiszta vetőmag már a zsákokban van. De mennyivel jobb len­ne, ha ez a vetőmag saját terMésből lenne. Nem aratáskor, hanem most kell gondoskodni a jövő évi vetőmagszük­ségletről. Ezt a célt szolgálják a mag­terjesztö parcellák. Ahol élnek ezzel a lehetőséggel, ott olcsóbb a vetőmag, csökken a termelési költség. P*s még valami: a búcsi szövetke­zetben 53 hektáron termelnek silókukoricát, amelyből 350 mázsás átlagos hfiktárhozanv mellett is 18 550 mázsa zöldtakarmányt nyernek. Ezen. kívül 25 hektár tavaszi keveréket is vetnek. Nem ártana, ha a járás többi szövetkezete is hasonló módon keres­né az utat a gazdasági megszilárdulás­hoz. Tamás Vince, Szőgyén ÚJ SZÖ 4 * 1958. április 9. f

Next

/
Thumbnails
Contents