Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-01 / 91. szám, kedd

Példamutatással, meggyőző szóval Az érsekújvári vasútállomás pártszervezetei az utóbbi hónapokban eredményesen tevékenykedtek a személy- és teherszállítás fejlesztése érdekében. A Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom üzemi bizottsága s a tömegszervezetek is hatékonyan segítették ezt a munkát. Vizsgáljuk meg most közelebbről az eddigi tapasztalatokat. A gócpont pártbizottsága a CSKP KB vasutasokhoz intézett dokumentuma ismertetése után gondosan előkészítette a pártalapszervezeteket a nagy munkára. Szakítottak azzal a káros nézettel, hogy csakis az állomás, a javítóműhelyek kiszélesítésével, több mozdony és kocsi beállításával, tehát sokmilliós beruházásokkal teljesíthetik a szállítási feladatokat. Megállapították, hogy a kocsifordulók meggyorsítása a legfontosabb feladat. Elsősorban a felesleges állások idejét kell megrövidíteni. Ennek fontos eszköze a menetrend pontos betartása. A menetrend ugyanis a vasúti forgalom vastörvénye, azonban sokszor nem szereztek érvényt ennek a törvénynek. Megengedhetetlenül sok volt a késés. Nem csoda tehát, hogy a közlekedési grafikont csak 75 százalékra teljesítették a múlt évben. A tehervonatok nagy része már eleye késéssel indult el. Különösen súlyos hiba volt, hogy egyes helyeken úgy akarták a tehervonatok késését csökkenteni, hogy nem veszik figyelembe az utazóközönség érdekeit. Pedig egyetlen munkásvonat félórás késése 500—800 munkaórát rabol el a termelésből. Márpedig vasutunk kocsi- és mozdonyparkja a feladatokhoz képest, ha nem is sok, de elégséges. Persze az a mozdony, amely 5 órás utat 10 óra alatt tesz meg, mint minap az 5340343-as számú mozdony, valójában csak félmozdonyt jelent. Hiába pattogott Vitkó János, a mozdony vezetője, aki már pihenni szeretett volna, hiába várt órák hosszat Štefan Pizdek, hogy átvegye a mozdonyt és továbbvezesse a szerelvényt Bratislavába. Ez az egy eset a sok közül is bizonyltja, hogy mindenekelőtt a kocsifordulók lerövidítésével használhatjuk ki a mozdony- éš a vasúti kocsiparkot teljes egészében, ami fe,tétlenül szükséges az egyre növekvő forgalom lebonyolításához. Igaz, a munka jobb megszervezésével, a menetirányitó szolgálat megjavításával a múlt évhez viszonyítva jelentősen csökkentették a kocsifordulók idejét, már egyes napokon 100 százalékra teljesitik a grafikont. Az átlag azonban még mindig csak 90 százalék körül mozog. A kocsiforduló meggyorsításának fontos feltétele a mozdonyok jókarban tartása. A kifogástalan gép megkönnyíti, meggyorsítja a nlunkát. A hibás, rosszul kezelt és javított mozdony viszont megnehezíti a szállítást, s jóval több szenet is fogyaszt, — mondja Eugen Maletič elvtárs, az üzemi szakszervezet bizottságának elnöke, s a fűtőházi pártalapszervezet bizottságának tagja. Maletič, Stankovič és Cinkovský elvtársak elmondták, hogy a pártszervezet elsősorban azzal segíti a vasút előtt áHó nagy feladatok teljesítését, hogy elméfyíti a vasutasokban az állam iránti felelősségérzetet, a szocialista tulajdon megbecsülését, a kötelességtudatot. A CSKP KB dokumentuma felelevenítette a munkaver- j senyt. Sokkal több segítséget kérnek a vasút vezetőitől és szakszervezettől a versenyezni akaró vasúti dolgozók. Azt akarják, hogy ismertessék velük rendszeresen a terveket, a rájuk háruló feladatokat. Hozzák rendszeresen nyilvánosságra a jó eredményeket, terjesszék szervezettebben az élenjáró módszereket a legjobb dol-' gozók tapasztalatait. Amerre csak jártunk, mindenütt lelkes munkaversennyel, felajánlások teljesítésével találkoztunk. Elhatározásainak valóra váltásával akarják üdvözölni a CSKP XI. kongresszusát. Jozef Batek géplakatos társaival például elhatározták, hogy jó minőségű munka mellett 4 nappal rövidítik le a mozdony javítását, ami 14 515 korona megtakarítást jelent havonta. Hasonló eredményekkel büszkélkedik Lőrinc József javítócsoportja is. A művezetők gondoskodnak arról, hogy minden' munkás ä műszak kezdetén kapja meg a munkalapot. Megszüntették a sokszori egyórás várakozást, ami nemcsak a javítások minőségében, de a borítékjukban, a keresetükben is megmutatkozik. A párt dokumentuma meggyőzte az állomás pártszervezetét arról, hogy az öntudatos fegyelem megszilárdítása nem egyszeri kampány, hanem mindennapi politikai nevelő, és a kom-' munisták elsőrendű harcos feladata. A vasútnál a fegyelem lényege, hogy minden részleg, minden egyes dolgozó szervezetten, pontosan együttműködjék. Hiszen a szállítás olyan gépezet, amelyben minden egyes ember munkája nagyon fontos. Mint ahogy az órában a legkisebb csavar meglazulása is pontatlanságra vezet, ugyanúgy a vasútnál is a legkisebb poszton dolgozó vasutas felelőtlensége is a kollektíva zavartalan munkáját veszélyezteti. A legkisebb fegyelmezetlenség súlyos anyagi károkat is okozhat. Éppen ezért, amint ezt Štefan Lipták, a gócpont pártbizottságának elnöke i.iondta, a pártszervezetek okulva mulasztásaikból, egyik fő feladatuknak tekintik a fegyelem megszilárdítását és minden erejüket latba vetik a fegyelem megszilárdításáért, az egyenletes szállításért. Többektől hallottuk, hogy a fegyelem az a fegyver, amelynek jó forgatásával megrövidíthetik s részben már meg is rövidítették a kocsiforduló idejét. Biztosítják a mozdonyok, vagonok, berendezések jobb kihasználását a szállítmányok gyors, zökkenő nélküli továbbítását, s nem utolsó sorban a mozdonyok rendszeres karbantartását. Fontos tehát, hogy a«pártszervezetek ne álljanak meg félúton. Üjra, meg újra mozgósítsák a vasút minden dolgozóját a még szebb eredmények elérésére, a közlekedési grafikon betartására. Karolják fel ' jobban mint eddig a dolgozók kezdeményezését, bátorítsák, támogassák a dolgozók őszinte bírálatát. Küzdjenek határozottabban a régi szellem maradványai, az egyszerű dolgozók szavának semmibevétele, a bürokratizmus és a maradiság, a kritikátlanság és paszszivitás ellen. Senki se féltse ettől a fegyelmet. Minél harcosabbak és öntudatosabbak lesznek a vasutasok, minél bátrabban rámutatnak a hibákra, kezdeményeznek, annál fegyelmezettebb és lendületesebb lesz a vasúti forgalom. Egy csöppet sem ártana, ha a pártszervezet jobban beletekintene a diszpécserszolgálat tevékenységébe is. Amikor Pizdek elvtárs panasza nyomán a már említett mozdony és a szerelvény holléte után érdeklődtünk, Grmeň és Tóth diszpécserek állítása szerint az újvári állomás helyszűke miatt nem fogadhatta be, az/osztályvezető pedig az ellenkezőjét állította, vagyis, hogy befogadhatta volna, ami annyit jelent, hogy a szerelvény Palárikovón való vesztegelése alaptalan volt. Kár, hogy a fódiszpécser véleményét távolléte miatt nem tudhattuk meg. Közben Grmeň diszpécser már értesítette is a bratislavai vasútállomást, hogy a tehervonat 240 percet késik. Hogy kinek volt igaza, nem sikerült megállapítani, annyi azonban bH zonyos, hogy minden percért, mindért késésért, mindenekelőtt az ott dol-* gozó kommunisták a felelősek. A párt dokumentumában leszögezett feladatok következetes teljesítése az állomáson dolgözó kommunisták legjobb hozzájárulása lehet a forgalom zavartalan lebonyolításához. Nincs terünk itt arra, hogy a kocsifordulók gyorsítása minden lehetőségével behatóan foglalkozzunk. Szükséges azonban még megemlíteni, hogy a múlt év második felében csak az újvári üzemek 845 vagon kiürítési határidejének semmibevételével 28 151 óra késést idéztek elő. Ugyanilyen mulasztásokról beszélhetünk, amelyeket megint a szövetkezetek okoztak. Nagyon fontos tehát, hogy az üzemi és falusi pártszervezetek is nagyobb gondot fordítsanak a vagonok ácsorgásának megszüntetésére. ERDÖSI EDE VISSZATÉRNEK Afüleki járás EFSZ-einek fejlődése A FÜLEKI JÁRÁS IDEI, sorrendben már hatodik szövetkezeti konferenciája jelentőségében messze felülmúlta az eddigieket. Éveken keresztül egy helyben topogás jellemezte a járás szövetkezeti mozgalmát, és az eddigi konferenciákon alig emelkedett a részvevők száma. Az idén azonban már hatalmas előretörés jellemzi az EFSZ-ek fejlődését. Félév alatt 7886 hektárral bővítették a szövetkezetek földalapját és ezzel a szocialista szektor abszolút fölénybe került, 78 százalékot ért el. Ma már 13 ezer hektár földterületen haladnak az űj, emberibb életforma felé a járás szövetkezetesei. De nincs megállás a fejlődés útján, mert pártunk XI. kongresszusának tiszteletére 3000 hektár mezőgazdasági terület megszerzését tűzték ki feladatul, s ezzel már 90 százalékra fog -állni a falu szocializálása. Sárkán János elvtárs, a JNB elnöke beszámolójában hú tükörképét adta a járási szövetkezetek egyévi munkájának. Az EFSZ-ek III. országos konferenciájának határozatát nagyrészt teljesítették. A kiváló sikerek arra ösztönzik a járás parasztjait, hogy az idén a múlt évi cukorrépaterületnek kétszeresén vetnek cukorrépát, hiszen az elért hektárhozamok biztatók: a nagydaróci szövetkezetben 383 mázsa, Bozitán 370 mázsa, Guszonnán pedig 350 mázsa dicséri a tagság szorgalmát. KENYÉRGABONÁBÓL a következőképpen alakult az elért hektárhozam. Bozitán 24,57 máz^a, Fülekkovácsiban 21,96 mázsa, s így következnek a járás többi, jól gazdálkodó EFSZ-ei is. Nem lehet azonban sző nélkül elmenni egy negatívum mellett. Egyes szövetkezetekben az ipari növények, különösen a takarmányfélék rovására túl sok gabonafélét vetnek, s így a takarmányfélék aránya alacsonyabb a kelleténél. — Marhahústermelésünk a múlt évvel szemben 5 százalékkal emelkedett — szögezte le a beszámoló. Ez elsősorban a helyes takarmányozásnak köszönhető. A legelők kérdése a járásban még meglehetősen nyílt kérdés. VANNAK KÍVÁNNIVALÓK a legelők és a rétek gondozásában s ezen a téren • nem egy szövetkezet jobb munkát végezhetett volna. Ha a rétek gondozására nagyobb gondot fordítottak volna s legalább 1 mázsával termeltek volna hektáronként több takarmányt, ez okos takarmányozási technika alkalmazása 136 000 liter tejtöbbletet jelentett volna a járás szövetkezetei számára. Ez' pénzben 326 000 koronát jelentett volna, ebből 1,50 korona esett volna egy munkaegységre. Ennyivel lettek szegényebbek a járás szövetkezetesei csak azért, mert a rétek kezelését mellékkérdésnek vették. Sztriezovszky Gyula, a várgedei szövetkezet elnöke, ezzel kapcsolatban felszólalásában komoly hiányként könyvelte el azt a tényt, hogy a járás területén csaknem valamennyi folyóvíz hatalmas károkat okoz a környező réteken. Amint a patakok szabályozása megvalósul, szarvasmarhatenyésztésük nem is sejtett fejlettséget ér el — hangsúlyozta a várgedei szövetkezet elnöke. Szövetkezeteink az elmúlt évben nemcsak bővültek, hanem gazdaságilag és politikailag is hatalmas fejlődésen mentek keresztül. Pl. 1956-ban a szövetkezeti alapeszközök értéke 16,1 millió korona volt, a múlt évben már 20,3 millió koronára emelkedett. Ezzel arányosan nőtt a szövetkezetek bevétele is, 1954-ben 4,7 millió korona, 1955-ben 6,7 millió, 1956-ban 7,4 millió és a múlt évben már csaknem 10 millió korona volt a szövetkezetek bevétele. Az egy hektárra eső bevételek az 1954-es évvel szemben 990 koronával emelkedtek. Ezzel arányosan nőtt évről évre a munkaegységek értéke is. A múlt évben már ötszöröse volt az 1954-es munkaegység értékének. A szövetkezeti termelés állandó emelkedésének nyitja a szocialista munkaverseny megszervezése az egyes szövetkezetek, valamint egyegy szövetkezet tagsága között. Több szövetkezetben már a múlt évben is jó táptalajra talált ez a gondolat. A járási konferencián kihirdették a munkaverseny eredményét is. NAGY EREDMÉNYEKET ért el a járás a múlt évben. De ebben az évben is komoly feladatok megoldása vár rájuk. Még a járás 3 községében nincs szövetkezet. A helyi nemzeti bizottságok és a pártszervezetek tagjai még a tavasz folyamán újra munkához látnak, hogy a még kívülálló földműveseket is megnyerjék. Agócs Vilmos Községünkben, Hanván 1952 augusztusában minden kis- és középparaszt szövetkezeti tag lett. Magángazdálkodó csak néhány nagygazda maradt, szövetkezetünk, akárcsak a többi kezdő szövetkezet, a szakszerűtlen vezetés hiányában mindenféle utakon döcögött. Ennek lett a következménye, hogy 1954. október 1-én 72 kis- és középparaszt háromszáz hektár földdel kilépett a közösből. Szomorú állapot volt ez, 72 kisés középparasztot, akiknek pártunk és kormányunk a szövetkezetet életrehívta, elveszíteni. Nem tehettünk semmit, csökkent létszámmal indultunk el 1954. október 1-én, természetesen új vezetőséggel az élén. Ha azt írnám, hogy ettől a naptól a szövetkezetünkben maradt tagságnak rózsás volt az élete, akkor nagyzási mániában szenvednék. Éltünk, valamivel jobbacskán, mint kezdetben. Szövetkezetünk kereke közelebb jutott ahhoz a kerékvágáshoz, amelyben igazság szerint haladnia kellett volna. Belemenni a rendes kerékvágásba? Óh, isten őrizz,! A szövetkezet mintaalapszabályzatának pontjait betartani? inkább a purgatórium. Sajnos, nagyon sokan — még vezetőségi tagok is, — így gondolkoztak, s nem tévedek, ha azt mondom, hogy még ma is akadnak ilyenek. Mindezek ellenére a hanvai szövetkezet 1956-ra 5, 1957-re 5,50 korona részesedést tudott munkaegységenkint szétosztani. Nem sok, de mégis valami, amivel dicsekedhetünk. Egyik szövetkezeti tagtársunk megszokott szavait idézem: — Elvtársak! Emberek! Dolgozzunk kissé. Mi lenne akkor, ha törvényszerűen mennénk?! Ha szövetkezetünket a mintaalapszabály pontjai szerint a rendes kerékvágásba terelnök. Azt hiszem, hogy évzáró gyűléseinken nem 5,50 korona részesedést, hanem kétszer, sőt háromszor annyit is oszthatnánk munkaegységenként. Tudom, hogy vannak szövetkezetünkben olyan tagtársak, akiknek a háta borsódzik, mihelyt valaki a mintaalapszabályzatot említi előttük. Azt mondom, elég volt hat évig az alapszabályzat körül keringeni. Reni det kell teremteni, példás rendet már 1 csak azért is, mert egy kivételével • visszatér közénk minden kis- és középparaszt, akik 1954. október 1-én : szövetkezetünket elhagyták. Nagyon i kellemetlen meglepetés lenne szái inukra, ha 1958. október 1-én - ami! kor velünk megkezdik a gazdasági évet, ugyanabban a betegségben találnák szövetkezetünket, ami miatt négy évvel ezelőtt 72-en kiléptek. Kis- és középparasztjaink visszatérését a Tornaijai Járási Nemzeti Bizottság dolgozóiból alakult agitátoroknak is köszönhetjük, akik éjjelnappal azon fáradoztak, hogy a félrevezetett kis- és középparasztokat meggyőzzék és visszavezessék abba a nagy családba, amelyből oly könynyen eltávoztak. Háromhetes fáradságos meggyőző i munkájukat 1958. március 8-án, éppen a nemzetközi nőnapon, eredménnyel fejezték be. Tisztelet és hála nekik is, meg a visszatérő szövetkezeteseknek is. Tóth Géza, Hanva, Óvjuk a tejet A tej minden szagot könnyen felvesz, ezért fejés előtt egy-két órává" silót már nem szabad etetni, A fejés után etetett siló a tej szagára nincs hatással. A silózott takarmány hasznosításának fő feltéttele, hogy ne időnként, hanem rendszeresen az egész tél folyamán, a legelőre hajtásig etessük. Természetesen a jó minőségű siló sem etethető korlátlanul, nem észszerű az állatoknak kizárólag ezt adni. Sálóetetés esetén legyen gondunk az ásványi só fokozottabb adagoláséra. Etetés után a maradékokat a vályúból gondosan takarítsuk ki, mert a szemetelt takarmány emésztési zavarokat okozhat. Jó szolgálatot tenne a Zsigárdi Álljmi Gazdaságban, ha a vezetőség az előbb említetteket megszívlelné és a tehenészetben alkalmaztatná, mivel a tej tisztaságával nem nagyon dicsekedhet. Deák István, Zsigárd. Januári csibék a piacon Mi lesz ebédre? Fiatal rántott csirke. Ej, ez aztán az ínyenc- falat! Igaza van. Jó étvágyat kívánunk. Tíz-tizenöt napon belül EFSZ-eink fiatal, néhány hetes csibéket adnak a piacra. Közelebbről is foglalkozzunk ezzel a kérdéssel. Felkerestem Rybanszky Ferencet, a galántai EFSZ zooteohnikusát s néhány kérdést tettem fel neki ezzel kapcsolatban. — Hány csibéjük van s milyen „nehezek"? — Sok csibénk van, de nem mind eladó. Néhány nappal ezelőtt kiválogattuk őket s megállapítottuk, hogy a januárban megvett csibék között 1000 kakasunk van. A csibék súlya jelenleg 50—60 dkg. A nagyobb csibéket 10-12 napon belül piacra visszük. Május l-ig mind az ezer kakast el akarjuk adni. — Milyen áron adják el a csibéket? — Erre a kérdésre még nem adhatok pontos választ. Annyit mondhatok, hogy a csibék ára a súlytól függ. Ezer csibéért kb. 20 ezer korona bevételt szeretnénk elérni. Krajcsovics Ferdinánd, Gálái KÉSZENLÉTBEN A párkányi járásban a múlt évben komoly hibák voltak a gépek körül. A bényi, kéméndi és a szögyéni szövetkezetben egy-egy gép hetekig állt a határban. Nem mintha nem lett volna munkája, de felmondta a szolgálatot. Az ilyen esetek — és elég bőven voltak — hűen visszatükrözték a GTÄ gépjavítóinak munkáját. Az elmúlt években ugyanis, mellőzve a 'minőséget, csak a mennyiségre törekedtek. — Ma már egész másként van — mondja Hornyok Ferenc elvtárs. A kijavított gépek átvételénél csupán Búcson és Kisgyarmaton akadt kisebbnagyobb hiba. Azt persze rögtön kijavítottuk. Most már csak az időjárástól függ, mikor kezdjük el a simítózást és a vetést. De nemcsak a műhelyekben, hanem a határban is szorgos munka folyik. A járás szövetkezeteiben a havazások előtti jó időben több mint ezer hektár őszi vetést fejtrágyáztak. 100 hektár rétet és legelöt trágyalével öntöztek meg és 2200 hektárnyi területre kihordták a trágyát. 1021 hektáron már a tavaszi szántást is elvégezték. Járási méretben a köböikúti traktorállomás 32 százalékra teljesítette az első negyedévi mezei munkák tervét. Ez bizony kevés, de ha egy szép napon benépesül majd a határ, akkor sokkal növekszik a százalék. A járásban jelenleg az ebedi brigádközpont a legjobb. Vezetője Gábler Mária, aki nemcsak a tanteremben, hanem a határban is tökéletesen elsajátította a munka minden csínját-bínját. A köböikúti brigádközpont is jó kezekben van. Barta Imre is igyekszik minél kisebb önköltséggel minél nagyobb eredményt elérni. Ha megszikkad a föld, akkor majd eldől, ki lesz az első. Nem sok idő van már hátra, hogy a simítok „kivasalják" a földet, s aztán neki a vetésnek. A járás három szövetkezetében: Bátorkeszin, Búcson és Szőgyénben közel ezer hektár tavaszi kalászost vetnek. A nemesített, tiszta vetőmag már a zsákokban van. De mennyivel jobb lenne, ha ez a vetőmag saját terMésből lenne. Nem aratáskor, hanem most kell gondoskodni a jövő évi vetőmagszükségletről. Ezt a célt szolgálják a magterjesztö parcellák. Ahol élnek ezzel a lehetőséggel, ott olcsóbb a vetőmag, csökken a termelési költség. P*s még valami: a búcsi szövetkezetben 53 hektáron termelnek silókukoricát, amelyből 350 mázsás átlagos hfiktárhozanv mellett is 18 550 mázsa zöldtakarmányt nyernek. Ezen. kívül 25 hektár tavaszi keveréket is vetnek. Nem ártana, ha a járás többi szövetkezete is hasonló módon keresné az utat a gazdasági megszilárduláshoz. Tamás Vince, Szőgyén ÚJ SZÖ 4 * 1958. április 9. f