Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-30 / 119. szám, szerda

KIS SZÖVETKEZET — NAGY EREDMÉNYEK Ez a falu. melyről most szólunk, a litoveli járásban van s a neve: Myslechovice. A házak száma száz, a falu határa alig több kétszázötven hektárnál. A szövetkezet még 1952-ben megalakult s azóta a járás szövetkezeteinek példaképe. Igaz ugyan, még negyven hektár a szövetkezeten kívül van, de ebben az évben a hat egyénileg gazdálkodót is megnyerik a közös gazdálkodásnak — ezt a helyi pártszervezettel karöltve a szövetkezetesek feladatukká tűzték. A kis szövetkezet az utóbbi évek folyamán figyelemra méltó eredményt ért el. Ez egyrészt a jó termőföldnek, másrészt a jó gazdálkodásnak köszönhető. A szövetkezet az építkezéseket saját embereivel végzi, ennek következtében több mint négyszázezer koronát takarított meg, s az államtól kapott kölcsönt hét év alatt törleszti. Természetesen ehhez hozzá, járul az évről évre elért szép eredmény. Megfigyelhető azonban a szövetkezetben — a múlt évi eredmények és az ez évi tervek összehasonlítása alapján —, hogy a szövetkezet elsősorban a szocialista gazdálkodás megszilárdítására törekszik, arra, hogy a termelésben a legnagyobb hozamokat érjék el. Törekvésük megnyilvánul például abban, hogy míg a múlt évben 39 koronát fizettek egy munkaegységre — a természetbeni járandóságon kívül — addig ebben az évben a munkaegység értékét 31 koronára csökkentették. S mindazonáltal, hogy a múlt évben ilyen magas volt a munkaegység értéke, ezidén az oszthatatlan alapra több mint kétszázezer koronát fordítottak. Hogy azonban teljesebb képet alkothassunk a szövetkezet gazdálkodásáról, meg kell még említenünk egynéhány számot. A szövetkezet múlt évi kötelező beadása gabonafélékből 485 mázsa volt — terven feiül 443 mázsát adott be. Nem teljesítette rosszabbul a húsbeadást sem. A tervezett 85 mázsa marhahúson felUl 77 mázsát, a tervezett 80 mázsa sertéshúson felül pedig 209 mázsát adott be. Hasonló eredményekről adnak számokat a tojás és a tej beadása terén is. Kötelező beadásukat tojásból 225 százalékra teljesítették, tejből pedig 53 ezer liter kötelező beadásukon felül IS" ezer.litert szolgáltattak- be.

r Nyüvánvaló ezek után, .hogy az említett eredmények mögött valaminek lennie kell. S ha közelebbről megnézzük a szövetkezet gazdálkodását, akkor azt látjuk, hogy a szövetkezetesek nagy Súlyt fektetnek mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés fejlesztésére. Igyekezetük ugyanis arra irányul, hogy a növénytermelés és az állattenyésztés mindkét termelési ág javára összhangban legyen. Itt mindjárt meg kell mondanunk, hogy a szövetkezet sok esetben már most felülmúlja az államilag tervezett állatok mennyiségét. Például: száz hektár mezőgazdasági földterületre 90 darab szarvasmarha, ebből 39 tehén — 163 darab sertés, ebből 17 koca esik. (Egy kocától 17 malacot választanak el.) Egy hektáron 112 kiló marhahúst és 194 kiló sertéshúst termelnek. Elismeréssel beszélhetünk a tejtermelés terén elért i eredményükről is. Egy tehén évi átlagos tejhozama 3167 liter s így a szövetkezet egy hektár mezőgazdasági földre 1206 liter tejet termel. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a szövetkezet bevétele egy hektárról 8723 korona, befektetése pedio 2129 korona. Mindezt azért tartottuk fontosnak elmondani, hogy alátámasszuk ezen állításunkat: a myslechovicei szövetkezet szép eredményeket ért el. Azonban — ha nem is vennénk tudomásul a szövetkezet elhatározását — az eddig elmondottakból arra is következtethetünk, hogy a szövetkezetesek ebben az évben még nagyobb hozamokat, még szebb eredményeket akarnak elérni. S erre megvan a lehetőség. Megvan, mert nemcsak a föld, az állatállomány adja ezt meg, hanem — s nem is utolsósorban — az emberek odaadó, becsületes munkája is. Nincs hiány munkaerőből. Marta Spurná, a szövetkezet fiatal könyvelőjének szavai szerint a fiatalok is szorgoskodnak — és a kommunisták alapos munkát végeznek. Feladatuk tudatában megtesznek mindent, mozgósítják a többi szövetkezeti tagokat, csakhogy a szövetkezet évről évre szilárdabb legyen, s a lehető legszebb eredményeket mutassa fel. A szép eredményeket, a szövetkezetesek becsületes munkáját nem mellőzik az elismerések. A látogatóknak se szeri, se száma s az olomouci kerületben talán nincs is szövetkezet, ahol nem tudnának a myslechoviceiek sikereiről. Arról a szövetkezetről, mely a múlt évben a .JKiváló munkáért" kitüntetésben részesült. Ezt,a kitüntet tést megérdemlik s ez a kitüntetés még jobb munkára, sikerekre sarkallja őket Ugyanis a szövetkezetesek elhatározták, hogy a második ötéves terv feladatait három és fél év alatt teljesítik, vagyis lényegében már ebben az évben eleget akarnak tenni a második ötéves terv feladatainak. És ez valóban elismerést érdemel. (ks) Munkaeredményekkel köszöntik május 1-ét és a CSKP X/. kongresszusát 2885 tonna vasércet bányásztak terven felül • Az önköltséget egy tonna vasércnél 2,89 koronával csökkentették Sok harcot éltek át a rozsnyói bánya munkásai a múltban. A bányászok kiállása, öntudatos fellépése befolyásolta Rozsnyó város és környékének munkásait, parasztságát, kisiparosait. A CSKP vezetésével nemegyszer adtak a dolgozók kifejezést harcuknak a kizsákmányolás, üldözés és munkanélküliség ellen. Május elsején harcos menetben vonultak a bányák, a város és környéke dolgozói, hogy kifejezzék elégedetlenségüket a tőkés osztály elnyomó politikájával szemben. Most is harcban állnak a Gömöri Vasércbányák bányászai, s velük együtt a járás többi dolgozói. A harc most a jó minőségű termelésért, a több és olcsóbb vasércért folyik. Rozsnyó május elsejét, a CSKP XI. kongresszusát a termelésben elért jó munkával köszönti, Az első negyedévi tervet 103 százalékra teljesítette. A párt kongresszusára vállalták, hogy március végéig 1500 tonna vasércet fognak termelni terven felül. ígéretüket nemcsak betartották, hanem túl is teljesítették, terven felül 2885 tonna vasércet termeltek. Az önköltséget 1 tonna vasércnél 2,89 koronával csökkentették. Figyelemre méltó eredményeket értek el a munkatermelékenység emelésénél. Az év végéig az önköltségek csökkentésével 220 000 koronát akarnak megtakarítani, a fejtési tervet pedig december 20-ig, vagyis 11 nappal hamarább fogják teljesíteni. A szocialista munkaversenyben 800 egyéni és 155 kollektív felajánlást tettek a bányák dolgozói. A munkahelyeken elbeszélgettem a dolgozókkal. Elmondták mindazt, amit az üzemvezetés jól csinál, de nem hallgatták el azt sem, amin még van 4 600 tonna handlovai szén A handlovai Nagybánya értékes kötelezettségvállalásokkal köszönti a munka ünnepét. Az élenjáró kollektívák közül 41 azoknak a száma, melyek biztosítják, hogy a vállalt kötelezettségek idejében túlteljesítve lesznek. Fejtéseken a következő felajánlások születtek: áprilisban terven felül 910 tonnát, májusban 1810 tonnát, júniusban 1880 tonnát szállítunk, tehát a második negyedévet 4600 tonna többlettel akarjuk zárni. Az elövájárok sem maradtak el á kezdeményezésben. Vállalták, hogy áprilisban 78, májusban 81, júniusban pedig 80 m bányafolyosót törnek át terven felül, ami 239 métert jelent a második negyedévben. Szilárd elhatározásunk, hogy adott szavunkat valóra váltjuk. Bebizonyítjuk, hogy jobb munkaszervezéssel tervünk túlteljesíthető. Kötelez erre bennünket május l-e, a világ dolgozóinak nagy ünnepe. J Tóth János, Handlová A bratisiavai Dímitrov-üzem dolgozói új kötelezettségvállalásokat tettek A bratisiavai J. Dimitrov vegyiipari üzem dolgozói sikeresen teljesítették az első negyedévi tervfeladatok túlteljesítésére irányuló kötelezettségvállalásukat. 574 ezer korona értékű gyártmányt készítettek terven felül és a termelési költségeken csaknem egymillió koronát takarítottak meg. Most az üzemben május elsejei versenyt indítottak, melynek kifejezője a május 1. tiszteletére tett új kötelezettségvállalás. , A Dimitrov-üzem dolgozói a második negyedévben 550 ezer koronával akarják túlteljesíteni az árutermelést és a termelési költségek tervét az eredeti tervhez viszonyítva 512 ezer koronával szilárdítják meg. A bérarány betartása mellett egyidejűleg fél százalékkal emelik a munkatermelékenységet. Terven felül 525 tonna kénsavat, 20 tonna klórsavat, 100 tonna szénkéneget stb. gyártanak. A munkahelyek és munkacsoportok kötelezettségvállalásaiból ered a főmechanikus osztályán dolgozó CSISZ-tagOk kollektívájának kötelezettségvállalása, mely célul tűzte ki Kuznyecov szovjet újítónak a kiselejtezett alkatrészek és szerszámok felújításával kapcsolatos módszere elmélyítésével több ezer koronás megtakarítás elérését. javítani való. A munkások vélemé^ nyét legjobban Szlovák György fejelte ki, aki már 26 éve dolgozik ezen a helyen és sok mindent megélt ez alatt az idő alatt. — Nem tudok beletörődni abba, hogy három évvel ezelőtt miért állították le a pörkölő kemencét, és miért kellett 4 évvel ezelőtt többmilliós költséggel magasfeszültségű új kemencét építeni, ami a próbaégetés óta használatlanul áll. A technikusok is gyakran járnak a pörkölőbe ceruzával és papírral a kezükben és számolják annak lehetőségét, hogy ne kelljen a kövek szállítását lapátoló munkával végezni, ami költségesebb is és nehéz testi munkát is igényel. De minden marad a régiben. 1000 vagonnál is több kő hever szanaszét évek óta, holott csak néhány csúsztatót kellene készíteni, amin aztán a kő egyenesen a vagonba jutna. Ugyancsak nagy hiba, hogy ma, amikor a bánya a dolgozóké, az udvar elhanyagolt, gépalkatrészek, bányafák, építőanyagok, szén, salak hevernek szanaszét. A kommunistáknak és a forradalmi szakszervezet tagjainak munkájukkal oda kell hatniok, hogy az ilyen problémákat az üzemen belül megoldják. Ha a múltban a bányaoárők nem túrték, hogy a használható alkatrészek, bányafák szanaszét heverjenek, akkor ma, amikor a párt dolgozó népünket arra irányítja, minél gazdaságosabbá tegyük a termelést, meg kell és meg lehet találni annak módját, hogy az ilyen rendellenes állapot megszűnjék. Az üzemi pártszervezet tagjainak személyi kapcsolattal jobb politikai nevelőmunkát kellene kifejteniük. A jószándékú kérdéseket és kritikákat úgy kell tekinteniök, hogy a dolgozók azért teszik fel őket, mert bíznak a párt irányításában és természetesen a kommunistáktól várják a problémák helyes megoldását. A bányában dolgozó idősebb szervezett munkásoknak többet kellene beszélniök a fiataloknak a kapitalizmus idejében eltöltött életükről, hogy abból is megértsék: mindazért ami ma van, igen komoly és súlyos harcokat kellett vívniok a munkásoknak. Mózes Sándor. Nemcsak a szövetkezetben dolgozó kommunisták ügye MOST, AMIKOR pártunk vezetésével a szocialista építés terén olyan óriási eredményeket értünk el, hogy ma már annak történelmileg rövid időn belül való betetőzéséről beszélhetünk és olyan nagy jelentőségű eseményre készülünk, mint pártunk XI. kongresszusa, a pártszerveknek ésszervezeteknek nagyobb aktivitást kell kifejteniök az országépítés minden szakaszán. Minden egyes kommunistának teljes felelősséget kell éreznie azért, hogy a megkezdett úton, milyen iramban haladunk előre. Különösen nagy feladatok hárulnak a falusi pártszervezetekre, az egyes mezőgazdasági jellegű járások pártszerveire. Arról van szó, hogy míg iparunk világviszonylatban is jelentős helyet foglal el, mezőgazdaságunk — bár ezen a téren is nagyok az eredmények — még mindig hiányosan teljesíti a párt által kitűzött feladatait. Most az a kérdés, hogyan lehetséges a mezőgazdaság terén a lehető legrövidebb időn belül lényeges javulást elérni. A népgazdaság minden szakaszán — így a mezőgazdaságban is — a kommunisták jó politikai és példaadó munkája a legmegbízhatóbb záloga a gyorsütemű előrehaladásnak. Ez nem csupán üres frázis, hanem kézzelfogható, szemmel felmérhető valóság. Ezt a sarkalatos igazságot a szövetkezetek százai és többek között a párkányi szövetkezet jelenlegi helyzete is igazolja. Benyó József, aki mindenekelőtt kommunista és mint a párt bátor, megbízható harcos tagja, elnöke a párkányi szövetkezetnek, így beszél gazdaságuk fejlődéséről: — Két évvel ezelőtt még hiányoztak a kommunisták szövetkezetünk vezetőségéből. Olyanok irányították a közös gazdálkodást, akik a saját érdeküket előtérbe helyezték a közösség érdekeivel szemben. Persze, hogy Jgy nem is tudtak zöldágra vergődni. A szövetkezet nem hogy fejlődött volna, hanem visszaesett. TULAJDONKÉPPEN miről is van szó? Arról, hogy a szövetkezetben nem volt munkafegyelem. Mindenki a saját feje után ment. Hiányzott a céltudatos, példás vezetés. A szövetkezet nem építkezett, bár az anyagot kiutalták, pénzt is kaptak, csak éppen a tervezett istálló nem épült fel. A rossz gazdasági eredmények. a fejetlenség ahhoz vezetett, hogy a párkányi gazdák döntő része kilépett a szövetkezetből. Mindenesetre ehhez hozzájárult a politikai felvilágosító munka hiánya is. A földművesek beléptek a szövetkezetbe, de tovább már senki sem törődött velük, holott az igazi munkára, az emberek tudatos ideológiai nevelésére ezután lett volna a legnagyobb szükség. Ma azonban már más a helyzet. A szövetkezet élén a párt egyik megbízható tagja áll s rajta kívül még két kommunista dolgozik a szövetkezetben. Igaz, még mindig kevesen vannak, ďe eddigi munkájuk nyomán máris komoly eredmények születtek. Ne gondolja senki, hogy ők hárman végeznek el minden munkát a közös gazdaságban. Nem erről van szó. Benyó József, mint a szövetkezet elnöke, két elvtársa segítségével példásan szervezi a munkát és minden alkalmat kihasználnak, hogy pártunk célkitűzéseinek megvalósítására megnyerjék a szövetkezet minden tagját. A munka folyamán előfordul az is, hogy néha erélyesebb fellépésre van szükség, de ha ezt teszik, csakis a szövetkezet, a közösség érdekében teszik. Ha a részletkérdésekben néha vitára is kerül sor, a kommunistáknak és pártonkívülieknek a lényeges kérdésekben mindig közös a nézetük, mert a párt azt akarja, amit a pártonkívüliek, azt, hogy a szövetkezeti gazdálkodás keretében egyre fokozzák a növényi és állattenyésztési termelés színvonalát s ezen keresztül saját jólétüket is. A KOMMUNISTÁK aktív munkáját, a megértést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szövetkezet az utolsó két év alatt szemlátomást fejlődött. Míg a korábbi évek során a szövetkezet még a kötelező beadást sem tudta teljesíteni, tavaly már terven felül, vagyis állami felvásárlásra is bőven jutott. Megtoldották gabonabeadási kötelezettségüket, de különösen az állati termékekből jutott bőven állami felvásárlásra, és emellett az elmúlt évekről visszamaradt adósságukat is törlesztették. Sertéshúsból a kötelező 160 mázsa mellett még 163 mázsát, marhahúsból a kötelező beadást 9 mázsával toldották meg és 46 mázsát adtak állami felvásárlásra. Tejből a kötelező beadásra 42 ezer liter tejet kellett volna beadniok, de ők, hogy az előbbi évekről visszamaradt adósságukat is törlesszék, 57 400 litert adta be, s ezen felül még 13 267 litert, értékesítettek magasabb, felvásárlási áron. A tojásbeadási kötelezettség terén is lerótták adósságukat. Kötelező beadásra 22 900 tojást kellett volna beadniok, ők ezt a számot 28 521-re emelték, s ezen felül 24 468 tojást adtak állami felvásárlásra. Ezek a számok mind azt bizonyítják, hogyha a szövetkezetben kevesen is vannak kommunisták, de szövetkezetük szekerének rúdját máris egyenesbe hozták, sőt mi több, ma már a járás jól gazdálkodó szövetkezetei közé tartoznak. És ahogyan az elnök is mondta, az idén még nagyobb eredményeket fognak elérni. A 400 hektáros szövetkezetnek ma már annyi az állata, mint a múltban az összes párkányi gazdának együttvéve volt. A tavaszi munkákat az időjárás engedte lehetőségeknek megfelelően idejében elvégezték és • rövidesen a kukoricavetéssel is vé- . geznek. Rá kell azonban mutatni még arra is, hogy ha a szövetkezetben még több kommunista dolgozna, az ered mények még nagyobbak is lehetné nek. Ez a tény ririegköveteli, hogy a jövőben a legjobb szövetkezeti tagok soraiból is a legjobbakat megnyerjék pártunk soraiba. Ez azonban nemcsak a szövetkezetben dolgozó három kommunista kötelessége, hanem ezen a téren a járási pártbi zottságtól is komoly segítséget kell kapniok. Ugyanis arról van szó, hogy a párkányi szövetkezetben még mindig nem tud érvényre jutni az az elv, mivel kevesen vannak, hogy a termelés lényegbevágóan fontos szakaszán a párttal szemben felelős elvtársak álljanak. Szólni kell még arról is, hogy — bár a szövetkezet jol gazdálkodik — Párkányban még mindig 560 hektáron folyik egyéni gazdálkodás. A szövetkezet 3 kommunistájának erejéből már nem igen futja, hogy a közös problémák mellett állandó meggyőző munkát is végezzen a még szövetkezeten kívül álló földművesek, illetve földdel bíró munkások között. Végeredményben a szövetkezet új tagokkal való bővítése nem csupán a szövetkezetben dolgozó kommunisták ügye, hanem minden egyes kommunistáé, beleértve a járási pártbizottság tagjait és a járási nemzeti bizottságban dolgozó kommunistákat is. HOGY AZ ÖTÉVES TERV feladatait Párkányban is maradéktalanul teljesíthessék (az egész községre gondolunk), úgy a járási pártbizottságnak, mint a község összes kommunistáinak komolyan munkához kell látniok. Fel kell használni a szövetkezet elért eredményeit és meg kell őszintén mondani a még szövetkezeten kívül állóknak, hogy itt az állam érdekeiről is szó van. A dolgozók életszínvonalának rohamos növekedése megköveteli, hogy minden talpalatnyi földről egyre több termést takarítsanak be. Ez pedig csak a szövetkezeti gazdálkodáson keresztül i lehetséges. Szarka István ' A menet élén haladnak Május l-re készülődnek a bratisiavai Kablo dolgozói. A világ dolgozóinak ezt a hagyományos ünnepét nemcsak szép munkasikerekkel, de a munkahelyek példás tisztántartásával akarják megünnepelni. „Tisztaság és rend a munkahelyen" jelszóval versenyt indítottak. Az üzemi pártszervezet és az üzemi bizottság arról is gondoskodott, hogy a verseny győzteseit megfelelően jutalmazzák. Igy például a legpéldásabb rendet és tisztaságot tartó kollektíva tagjait a májusi menet élére osztják be és egynapos autókirándulást rendeznek részükre Szlovákia legszebb vidékein. Ami az üzem tervteljesítését illeti, az állandóan felfelé ível. Az év első negyedében 107,5 százalékra teljesítették exporttervüket. Termékeiket főleg a Szovjetunióba szállítják. Büszkék erre a kablogyári munkások. Elmondják, hogy kerek 35 kilométer hosszúságú kábelt gyártottak terven felül a Szovjetunió részére az első negyedévben. Az üzem dolgozói előtt állandóan 02 a cél lebeg, hogy növeljék a munkatermelékenységet, csökkentsék az önköltséget, javítsák termékeik minőségét, fejlesszék a takarékossági mozgalmat. Ez irányú törekvéseiket siket koronázta az első negyedévben. 107,9 százalékos tervteljesítés mellett az önköltség tervét 99,5 százalékra teljesítették, megtakarítottak 5 millió 420 000 koronát és megjavították az áruk minőségét. Eredményeik eléréséhez nagyban hozzájárultak a dolgozók ötletes újításai. Az első negyedévben 73 újítási javaslatot nyújtottak be az üzem dolgozói s csupán ezek felhasználásával 325 000 koronát takarítottak meg. A bratisiavai Kablogyárnak olyan munkásai vannak, mint Matejcsik, Kamenár, és Melcher elvtársak, akiknek naponta 200 százalék körül mozog a tervteljesítésük. Május 1-én, a dolgozók nagy ünnepén ők is az első sorokban menetelnek majd és kinyilvánítják rendithetetlen békeakaratukat, hűségüket a szocialista tábor célkitűzéseihez, hogy öldöklő, pusztító háború helyett békésen versenyezzen a két tábor. F. K. ÜJ SZÖ 187 * 1958. április 5. /