Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-03 / 93. szám, csütörtök

Aki már látott viaszfigura-kabine­tet, azaz „panoptikumot', ahol régi királyok, s híres gyilkosok viaszfigu­ráit szokták kiállítani, nem küzdheti le magában a hátborzongató érzést, illetve összehasonlítást „ezt már valahol láttuk, egyszer már megél­tük". Ezek a figurák már eltűntek a történelem nagy süllyesztőjében. Az első világháború után gomba módra nőttek ki a földből a töke vértől és izzadsagtól gőzölgő melegágyában a különféle fasiszta szervezetek és „ve­zérek". Mussolini után Hitler, Horthy, Franco, Dolfuss, Salazar, Gajda. Tiso és társai léptek a véres bábszínház világszínpadára. A monopol- és fi­nánctőke dróton rángatta őket a ku­lisszák mögül, hogy leigázzák a vilá­got, hogy a dolgozókból még több nyereséget sajtoljanak ki. Azóta letűntek a panoptikum régi bábui, de a világuralomról lemondani nem akaró monopoltőke az Oceán másik oldalán semmi áldozatot nem kímél, hogy e bábuk fejeit másokkal ne cserélje fel. Felbukkannak imitt­amott: Nyugat-Németországban. Dél­Afrikában, Dél-Vietnamban, Dél-Ko­reában, Tajvan szigetén, Indonéziában és másutt, ahová a trösztök és kon­szernek, az amerikai diplomácia sző­rös keze elér. És addig-addig rángat­ja őket, amíg egyszer a dolgozó nép el nem veszti türelmét, és felrúgja az egész bábtársaságot. A panoptikum figuráit akkor majd ezekkel fogják kiegészíteni. A vilá* ?e ;na yobb csalása 1935-bcn Hitlerék már lázasan ké­szülődtek a háborúra. Néhány évszá­zaddal előbb megmondta Montecuccoli osztrák császári hadvezér, hogy a há­ború viseléséhez elsősorban pénz, pénz és újból pénz szükséges. De honnan teremtse ezt elő Hitler? Megbízta Hjalmar Schachtot a hadi­gazdálkodás ellenőrzésével, illetve pénzelésével. Schacht új tervet dol­gozott ki, a csaló és erőszakos mód­szerek egész rendszerét, hogyan sze­rezni devizákat nyersanyagok vásár­lására és pénzt az őrült fegyverkezés­re. A fegyverkezés rejtett inflációs, pénz szerzésére irányuló rendszer volt, a legnagyobb állami finánccsa­lás, amit eddig a világgazdaság tör­ténetében ismerünk. Bonyolult hitel­rendszer volt — úgyszólván fedezet­len váltókkal, melyeket egy papíron létező álcázott társaság (a Metallur­gische ForschungsgeselIschaftX foga­dott el, a német állam garantálta és végeredményben a politikai ellenfelek és a német nép fizetett meg. A váltók lejáratát 1942-ben állapították meg, amikor Hitler feltételezte a háború első kézzelfogható eredményeit. Az infláció magával hozta az állan­dóan emelkedő árakat, a márka el­értéktelenedését. További tartaléko­kat a börtönbe, s koncentrációs tábo­rokba, vetett politikai ellenfelek, s a zsidók vagyonának, valamint a szak­szervezetek, demokratikus szerveze­tek vagyonának elkobzásával szerez­tek. 1935-től 1938-ig a hitleri Német­ország háborús fegyverkezési kiadásai 345 milliárd márkával növekedtek. Ebben az időben Hitler-Németország aranykészletei a minimumra csökken­tek, amikor megint a nemzetközi kar­tellek és monopoltársaságok nyújtot­tak neki segédkezet. A német keres­kedelmi, pénzügyi, ipari társaságok felhasználták tengerentúli testvér­vállalataikat, a német-amerikai cége­ket abból a célból, hogy amerikai dol­lárt, s nyersanyagot szerezzenek a titkolt fegyverkezés céljaira. Az ame­rikai monopolisták a két világháború közötti időszakban szándékosan segí­tették kiépíteni a német hadiipart, mert nemcsak a magas nyereségekre számítottak, de azt is remélték, hogy ezt a hadipotenciált egyszer majd a Szovjetunió ellen fogják felhasználni. Hatal as konszern, amelvm-ndeni felfalt 1937-ben alakult meg a Hermann Göring-Werke, mely 2 éven belül 128 vállalatot ellenőrzött Európában, s 1941-ben Ausztria, Románia, Len­gyelország, Jugoszlávia és Csehszlo­vákia vas-, acél- és hadiiparának nagy részével rendelkezett. Csehszlovákia feldarabolásakor Hit­ler 24,5 milliárd korona értékű hadi­anyagot és felszerelést nyert Csupán a Szlovákiában elrabolt fegyverekkel 24 hadosztályt tudtak felszerelni. Szlovákiában 26 vállalat került a Hermann Göring-Werke érdekkörébe, melyből később a Waffen-Union-Sko­da-Brno holdingtársaság alakult: Ezenkívül még sok más vállalat tar­tozott más német bank- vagy ipari konszernhez. Ezeken a vállalatokon keresztül szipolyozták ki a népet és juttatták a szlovák gazdaságot a tönk szélére. A márki hamis értéke Csehszlovákia lerohanása után a né­metek Szlovákiát is kész tények elé állították. Rádiktálták a márkának hi­vatalos elszámolási árfolyamát; egy márkáért 11.63 koronát követeltek, jóllehet abban az időben a márka tényleges értéke 6 — 8 korona körül mozgott, sőt később már csak 4 koro nára süllyedt értéke. így Szlovákia egész nemzetgazdasága legalább 50 százalékot fizetett rá a német márka felértékelésére. Ennek következtében emelkedett Szlovákia kivitele, mert a szlovák kiviteli cégeket vonzották a nagy nyereségek, viszont a felérté­kelt márka miatt Németország nagyon olcsón vásárolhatott. E devizamüvele­tek következtében Szlovákiában tel­jes infláció keletkezett. További szemfényvesztés A Német Birodalmi Bank az árukért számlázott márkaösszegeket a legkü­lönfélébb számlákon írta jóvá. Ezek a jóváírások természetesen a leg­több esetben csak papíron léteztek, mert Szlovákia márkakövetelései nagy részben „befagytak" és kifizetésükre sohasem került sor. Hétmilliárd szlo­vák korona fagyott be így az egyes számlákon. Milliószámra érkeztek a tele vagonok Németországba és ezért tízezerszámra kapta a Szlovák Nem­zeti Bank a teljesen értéktelen papír­jóváírásokat. Hasonlóképpen vásárol­ta meg a Hermann Göring-Werke és néhány német bank a szlovákiai ipar­vállalatok nagy részét. Ilyen értékte­len márkajóváírásokkal fizettek értük. A német finánctőkének sikerült a szlovák nemzetgazdaságot, teljesen kiszipolyoznia. Rablógazdá' kodás A háború első éveiben a németek rávetették magukat gabonakészle­teinkre és a további években is egy­re fokozták a szarvasmarha, liszt, cukor, stb. Szlovákiából való kivite­lét. A nyersanyagok terén még rosz­szabb volt a helyzet. A bratislavai kormány, hogy tetszelegjen nácista kenyéradóinak, valóságos rablógaz­dálkodást folytatott. Kivágatta er­deinket és a fát feldolgozatlan álla­potban vitték ki Németországba. Erdeink a 6 évig tartó Tiso-rendszer alatt annyira megsínylették a rabló­gazdálkodást, hogy következményeit még mindig érezzük. * Játék és harmonika, mint fizetési eszköz A németeknek nem volt érdekük, hogy a•• leigázott országokban komoly ipar fejlődjék ki, egyedül a hadiipart igyekeztek megtartani, amelyre szükségük volt. Az értékes nyers­anyagokért és élelmiszerekért, hogy port hintsenek a népek szemébe és kissé csökkentsék a számlák egyenlegeit, játékokat: harmoniká­kat, fényképezőgépeket szállítottak. A szlovák gazdaság Olaszország ka­pitulációja után, 1943-ban még job­ban belekerült a kátyúba, amikor megszűnt sok iparcikk, vegyszer, gyümölcs, textil és más szállítása. A kassai kerületben befejezték a beruházása építkezés ellenőrzését n kormány 1957. július 5-i határozata értelmében a kassai kerületben felülvizs­gálták az összes építkezési terveket és ke­resték annak módozatait, hogyan lehet Ol­csóbban építeni. Ezt a munkát a szak­emberekkel együtt 5 bizottság végezte ösz­szesen 288 építkezésen. E szerint a határozat szerint 1958. VI. 30-án kel) befejezni az ellenőrzést. A kassai kerületben a felülvizsgálást már március 26-án lényegében befejezték, s az eredmény 235 millió korona megtakarí­tása. Ez az összeg a lakásépítéseknél 8 milliót, az iskolaépítéseknél 31 milliót, a vízszabá­lyozásnál és a kanalizációs munkálatok­nál 8 milliót, az EFSZ építkezéseinél 182 milliót és a többi építkezéseknél 5 millió koronát tesz ki. Hogy mit jelent ez anyagban, azt néhány szemléltető adat is bemutatja. Ce­mentből 84 ezer vagont, — 320 vagon acélt és 20 000 köbméter épületfát taka­rítanak meg. Egy istálló építése eddig 850 000 koronába került. Az ellenőrzés új típusok bevezetésével ezt lényegesen csökkenti. MÓZES SÁNDOR Oj behozatali piacokat kellett keres­ni pl. Svájcban, ahova pedig még több élelmiszert, fát, cukrot, malá­tát, szeszt, papírt, cementet kellett szállítani, hogy pótolják az olasz be­hozatalt. Ezáltal Szlovákiában egyre rosszabbodott a közellátás. indent a dolgoz s nép ze*ett Szlovákia négy és félmilliárd ér­tékű fegyvert szállított a náci had­seregnek, a szlovák vasutak, a duna­hajózási vállalat dolgoztak a német hadigépezet számára; nagy katonai építkezéseket, stratégiai utakat épí­tettek a németeknek, milliárdokat kapott a német követség, a német párt, a német gyermekek tízezrei üdültek nálunk. Mindezért szintén csak jóváírásokat kapott a Szlovák Nemzeti Bank. Ezenkívül a zsidó la­kosság hatvanötezer tagját depor­tálták és pusztították el koncentrá­ciós táborokban, amiért Tisoék — a gázért, a szállításért és a gyilkolá­sért — 100 millió koronát fizettek. Hasonló jó üzletet csináltak a néme­tek a 120 000 szlovák munkással, akik Németországban rabszolgák módjára dolgoztak. Tiso szlovák ka­tonákat küldött a keleti frontra. Mindezt a népből kipréselt adókból fedezték. 1944-ben a szlovák gazdaság már ebek harmincadjára került. Nem használt már semmi, csak éjjel-nap­pal nyomni a bankókat. Havonta egy­milliárd papírpénzt nyomtattak, a nemzetgazdaság néhány milliárd in­flációs papírpénz-áradatban úszott. Evakuác ó — szomorú fejedet Amikor a győzelmes Vörös Hadse­reg előrenyomult, a fasiszta szlovák vezetők megállapodtak a német ná­cistákkal a gyárak, raktárak és készletek kiszállításában. A nácista rablás, melyet Tisoék jóváhagytak, a hadizsákmány kivitelével egymagá­ban a szlovák iparban 13,4 milliárd korona kárt okozott. A németek ki­vonulásukkor felrobbantották a hi­dakat, vasutakat. A Hlinka-párt bűnös fasiszta vezetői rablógazdálkodásának szomorú mér­lege azt mutatja, hogy 114 milliárd korona kárt okoztak azzal, hogy ki­szolgáltatták Szlovákiát a nácista Németországnak. g-k ífasxrios lááosfatás A toronyi és a sápi szövetkezetek példája nyömán az újjókai szövet­kezetesek is meglátogatták a jókata­kat, azok meg viszonozták látogatár sukat. Ügy mondhatjuk, amolyan új­fajta háztüznézö volt ez. Megnézték az állatállományt, Szakái és Szilas állatgondozókat, akik nem szégyen­keztek, meri az állatok jó állapotban vannak. Az újjókai szövetkezetesek szemük­re vetették a jókaiaknak, hogy pocsé­kolják a takarmányt, különösen az anyasertéseknél. Az előkészítés rend­ben megy, a tisztaság is megvan. Jókán azonban a malacoknak nincs kifutójuk. Jókán a tejhozam négy és fél liter, ez idén öt és fél literre tervezték. Kétszer etetnek naponta s ez ha­tással van a fejésre. Az újjókaiak észrevették, hogy a kisborjúkat nem különítik el a tüdő­vészes tehenektől. A jökai szövetkezet udvarán már ásni kezdték a sertésistálló alapját. Az istálló építési szempontból nem lesz megfelelő, mert a kifutók északi irányban vannak tervezve. Itt több gondot kell fordítania a trágyatelep kezelésére is, a szalma elraktározá­sára is. Azután, hogy Jókán megtekintették a szövetkezet gazdasági épületeit, a szövetkezetesek Üjjókára mentek át egy kis terepszemlére. Már a gazdasági udvar megtekin­tésekor észrevették, hogy ebben a szövetkezetben jobban szervezik a munkát. A tehénistállóban látták, hogy az állatgondozók valóban tő­rödnek az állatokkal, rendben tartják őket, a borjúkat elkülönítik a tüdö­vészes tehenektől. A növendékmarhát Pietor szövet­kezetes gondozza. Itt meg lehet em­líteni, hogy az etetési technikával többet kellene foglalkozni. A jókaiak — megtekintve az anyasertés-istállót — észrevették, hogy a malacok bi­zony soványkák. Dr. N ad orda állat­orvos megmagyarázza ennek az okát, azt is, mit csináljanak, hogy ez meg­szűnjön. | Az újjókaiak egy kicsit elszégyel­ték magukat, amikor megtekintették a takarmányelőkészítést. Ugyanis a katlanban nem volt tiszta a burgonya, Volt benne rothadt is. A kölcsönös látogatás után megvi­tatták az eredményeket és a fogya­tékosságokat. Járásunkban e napokban a szenei és a rétéi szövetkezet is hasonló módon megtekintette egymás gazdálkodását. A královai szövetkezet a Magnemesí­tö Állomással, az Igrami a Kápolnai Állami Gazdasággal, a pusztáfödémesi meg a palóci szövetkezettel fogott össze háztüznézésre. Helyes ez így, tanulni kell egymás­tól, mindig! Ľ. Klapuch, Szen<4 Követendő példa A CSISZ járási bizottsága február eleji plenáris ülésén foglalkozott a szocialista felajánlásokkal, melyeket pártunk XI. kongresszusának tiszte­letére tettek. Ezen az értekezleten vágtornóci szervezetünk versenyre hívta ki az egész járás fiatalságát. Azóta a járási titkárságra napról napra érkeznek kollektív és egyéni vállalások. Én az ifjú traktorosok felajánlá­saival szeretnék foglalkozni. Mivel ők értették meg legelőször e vállalá­sok jelentőségét, a legnagyobb ér­tékű felajánlásokat is ők tették. A vágsellyei traktorállomás 11 fiatal traktorcsa — mind- CSISZ-tagok — 12 ezer korona értékű üzemanyag és alkatrész megtakarítására fogadott el felajánlást. Ezenfelül a tervezett hek­tárhozamokat oly mértékben kívánják növelni a szövetkezetek földjein, hogy a szövetkezeteknek 18< ezer koronával gyarapodjék jövedelmük. Az ifjú traktorosok közt a leglel­kesebb kezdeményezők a peredi if­Feljavítiák a legelőket A szalánci szövetkezet gazdálkodá­sában fogyatékosságok mutatkoznak, annak ellenére, hogy az állattenyész­tési termelésnek minden előfeltétele megvan. A szövetkezet földterü­letének majdnem egyharmada rét és legelő. Az állatállományt azonban edd'g nem értékelték eléggé és a be­lőle származó bevétel nem volt fő forrása a szövetkezetnek, sok volt rá a kiadás. Mi bkozza ezt a helyzetet Szalán­con? Egyrészt az, hogy keveset tö- | .rődtek a rétekkel és legelőkkel, kevés erőtakarmány termett, ezért a szövet­kezet többször takarmányvásárlásra szorult. Ez idén a szalánci szövetkezetesek úgy határoztak, hogy 252 hektár le­gelőt és 101 hektár rétet alaposan feljavítanak. A zsombékokat elegyen­getik, a bokrokat kiirtják, s minden hektár legelőre 200 kiló foszforos mű­trágyát, 100 kg nitrogéntartalmú mű­trágyát és 150 kg kálisót szó. iák. M. Zeleňák júsági brigád tagjai; ők vállalták^ hogy a tavaszi munkálatokat 5 nap­pal a tervezett határidő előtt elvégzik, évi tervüket 12 százalékkal túltelje­sítik, ezenfelül a gabona és a kuko­rica hektárhozamát egy mázsával, a cukorrépáét 10 mázsával növelik, to­vábbá 3698 korona üzemanyag és al­katrész-megtakarítást érnek el, Az egyes traktorosok közül szép felajánlást tett Pec Lajos sládečkov- cei traktoros, akinek a vállalása 2382 korona értékű, továbbá Bérezi Gyula hosszúfalusi traktoros, aki 1967 ko­rona értékű felajánlást tett. E szép versenyfelajánlásokat tetéz­te még Marcsek Gusztáv, a Felsőjatói Állami Gazdaság traktorosa, aki egy­úttal a CSISZ-szervezet elnöke; fel­ajánlását március 22-én a járás ifjú mezőgazdasági dolgozóinak konferen­ciáján hozták nyilvánosságra. Marcsek Gusztáv e konferencián fel­ajánlást tett, hogy tervét a Zetor­Super traktoron kétszáz százalékra fogja teljesíteni 1 százalék üzem­anyag-megtakarítással. Egyúttal ver­senyre hívta a konferencián megje­lent traktorosokat, és az ifjúsági szer­vezetek vezetőségén keresztül vala­mennyi fiatal traktorost. A traktorosok a versenyfelhívást el­fogadták, ami annak a jele, hogy járásunkban a fiatal traktorosok közt komoly a szocialista munkaversepy: anyagmegtakarítási verseny alakul majd ki. A CSISZ járási bizottságának az volt a fő feladata, hogy az ifjú trakto­rosokat felajánlásuk teljesítésében irányítsa és az elért eredményeket igazságosan értékelje. Lovász Lajos, a CSISZ járási bizottságának vezető titkára. Áz új szervezést® még Jobb eredményeket várnak A Tatra autógyár nehéz tehergépkocsikat és eddi; bevált személyautókat fog gyártani MSS­A bécsi autókiállításon nagy sikert aratott az új Škoda-1200-as, amelynek ún. stadion-wagon karosszériája van. A csehszlovák gépkocsik és motor- bevä'^ak, úgy hogy a nemzetközi pi>­irántuk. és mo­kerékpárok kivitele külkereskedel- cokon nagy az érdeklődés műnkben vezető szerepet játszik. Au- A csehszlovák automobilok tomobiljainkat és motorkerékpárjain- torkerékpárok az összes nemzetközi kat a világ minden részébe szállít­juk. Jó szerkezetük és megbízhatósá­mintavásárokon és automobilkiállítá­soikon is rendszerint képviselve Van­guk alapján mindenütt kitűnően nak. Legközelebb, Milánóban állítják ki gépeinket, ahol április 12-én a milánói nemzetközi mintavásár meg­nvitja kapjit. Automobiliparunk állandó fejlő­dése megkívánja, hogy a gyártás terén megfelelő átcsoportosítást hajt­sunk végre. Ilyen átcsoportosítás most történik. 93 nemzeti vállalatból hét nagy gyáregységet aliapítottak, ame­lyekhez hozzá fog tartozni 2 belke­reskedelmi technikai vállalat, a Mo­totechna és a Technomat is. A személykocsik gyártása az AZNP (Skoda) Mladá Boleslav-i törzs-gyá­rában összpontosult és hozzátartoz­nak a kvasinyi és vrchlabíi üzenek is. Ehhe? a nagyüzemhez tartoznak az eddig a Közlekedésügyi Miniszté­rium alá rendelt összes autójavító­műhelyek is. Teherkocsikat továbbra is az AZKG Praha. LIAZ Rýnovce, Karosa Vy­seké Mýto, B3S Brandýs n. v Labem és az Állami Tehergépkocsigyár Praha nemzeti vállalatok fognak gyártani. Külön gyártási csoportot képez az ismert Tatra automobilgyár Kopfivni­cében, amely nehéz tehergépjármű­veken kívül az ismert világhírű 603-as személykocsit is tovább fogja gyár­tani. A Tatra Müveknek nagy autója­vítóműhelye is lesz, ahol kizárólag Tatra automobilokat fognak javítani. K. P. ÜJ SZÖ 5 * 1958. április 3.

Next

/
Thumbnails
Contents