Új Szó, 1958. április (11. évfolyam, 91-119.szám)

1958-04-24 / 113. szám, csütörtök

A szavazógépezet ismét működésben SSSSSSSSSSSSSfSSSSSSy/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS*SSSSSSSSSSSSSSS//SSSSSSSSSSSSSSSSSS*fSSS._ Április 17-én vagy 150 ezer emoer gyűlt össze Hamburgban, tiltakozva a nyugatnémet Bundeswehr atomfelfegy­verzése ellen. (Keyston felvétele) Atomfegyverellenes tüntetés Stuttgartban Bonn (ČTK) - Stuttgart nyugat­nőmet város kedden délutón további hatalmas tüntetés színhelye volt. A tüntetők a Bundeswehr atomfel­fegyverzése ellen tiltakoztak. Amint más városokban Stuttgartban is szá­mos üzem munkásai beszüntették a munkát és a város középpontjába, a Karlplatzra vonultak. A kedvezőtlen időiárás és eső. ellenére a téren 25 ezer lakos gyűlt ösze, akik egyértel­műen elítélték Nyugat-Németország atomfelfegyverkezését. A gyűlésen beszédet mondott Schöt­le szoc'áldemokrata képviselő. Kije­lentette, hogy a szövetségi köztársa­ság bevonása az atomfegyverkezési versenybe — veszélyes játék a tűzzel. Angolellenes tüntetések Málta-szigetén La Vaietta (ČTK) — Málta fővárosában. La Valettában kedden britellenes tünteté­sek folytak. A tüntetők tiltakoztak a brit kormány vonakodó álláspontja ellen Málta sürgető gazdasági, pofitikai kérdéseihez és szükségleteihez. A tüntetőket lovasrendőr­ség verte széjjel. MI TÖRTÉNNE, ha szovjet atom­és hidrogénbombát szállító lökhaj­tásos repülőgépek az USA és más államokban levő támaszpontjai irányában repülnének? Ezt a kérdést tette fel Szoboljev szovjet küldött a Biztonsági Tanács hétfői ülésén. A jelenlevők közül azonban senkinek sem volt bátorsága e kérdésre válaszolni. Lodge, a Biztonsági Tanácsban levő amerikai küldött ugyan semmiképp sem igyekezett tagadni azt, hogy elég, ha az amerikai radarok ernyő­jén egy gyorsan közeledő test ár­nyéka tűnik fel — legyen az égites­tek csapata vagy vadlibák raja — és máris felszállnak az atom- és hidro­génbombát szállító amerikai lökhaj­tásos repülőgépek a Sark-vidékre a Szovjetunió irányában. De sem Lod­ge, sem a nyugati hatalmak képvise­lői nem akartak beszélni arról, mi történne, ha a Szovjetunió ugyanígy reagálna és az Északi-sarkon a Szov­jetunió határához közeledő amerikai repUlőgépek elé atomfegyverrel fel­szerelt szovjet repülőgépeket külde­ne. A szovjet küldött felvetette a kérdést, hogyha a két fél légirajai akár a sark-vidéki jégmezők felett, akár másutt találkoznának, nem jut­nának-e arra a nézetre, hogy igazi ellenséges támadásról van szó és vajon nem rántanák-e így be a vilá­got elkerülhetetlenül az atomháború viharába. Lodge úr és a többiek adósak ma­radtak a válasszal. Ha ugyanis e kér­désre válaszolnának, be kellene is­merniük, hogy csupán azért mente­sült a világ eddig a pusztító atom­háborútól, mert a Szovjetunió nem reagált ilyen módon az amerikai taktikai légierők provokációs repülé­seire. És a Biztonsági Tanácsnak ak­kor szükségszerűen el kellene ítélnie azokat, akik a világot „a háború szakadékának szélén" akarva tartani kockára teszik a békét és az emberek millióinak életét. A Biztonsági Tanács, amelyet az Egyesült Nemzetek Szer­vezete azzal bízott meg, hogy őr­ködjön a béke és a nemzetek bizton­sága felett, ismét nem teljesíthette küldetését, mégpedig az országok azon csoportjai miatt, amelyeknek politikája egyre inkább a rakéta- és atomháború előkészítésére irányul. Újból tanúi voltunk annak, amint az Eszakatlanti Tömb országainak képvi­KOMMENTÁRUNK selői a kuomintang képviselő támo­gatásával, aki a Biztonsági Tanácsban jogtalanul foglalja el a Kínai Nép­köztársaságot megillető helyet, min­denképpen igyekeztek védelmezni az amerikai atombombázók kockázatos „.kirándulásait" a szovjet határok fe­lé azzal az állítással, hogy ártatlan „védelmi intézkedésről" van szó. Sőt a nyugati hatalmak részéről olyan kísérletek történtek, hogy nem eze­ket a repülőgépeket, hanem az elle­nük emelt szovjet panaszt minősítsék „provokációnak" és „politikai me­rényletnek", olyan akciónak, amely a béke és a nemzetközi megértés érdekei ellen irányul. A Biztonsági Tanács többsége ebben a rendkívül komoly kérdésben újból tűrte azt, hogy a szavazógépezettel visszaéljenek azok, akik igyekeztek a szovjet panaszt eltüntetni a föld szí­néről, hogy folytathassák hazárd politikájukat. A Biztonsági Tanácsban levő „at­lanti" többségnek ez az eljárása sú­lyosan alááshatja a nemzetek bizal­mát e szerv iránt. Ugyanis újból megmutatkozik az, hogy az amerikai imperialista körök, amelyek a vilá­got „a háború szakadékának szélén" akarják tartani, meg akarják bénítani az Egyesült Nemzetek Szervezete és szervei békés pozitív tevékenységét. Az ENSZ-t és szerveit tehetetlen szervezetté akarják tenni, amely nem képes teljesíteni küldetését és a nemzetek iránti kötelességeit. Az a tény, hogy a tanács tagjainak többsége alávetve magát az amerikai küldött kívánságának, meghiúsította a szovjet panasz rendes megtárgyalá­sát, a szovjet küldöttséget arra kényszerítette, hogy vonja vissza határozatát, amellyel ajánlotta a Biz­tonsági Tanácsnak, hívja fel az Egyesült Államokat, hogy mondjon le e kalandor repülésekről. Az amerikai sajtó igyekezett ezt úgy ecsetelni, mintha a Szovjetunió határozatának visszavonásával visszavonta volna az Egyesült Államok ellen emelt vádját is. A szovjet küldött azonban a New York-i sajtóértekezleten hang­súlyozta, hogy ezek a hírek teljes ellentétben állnak a valósággal. E veszély kiküszöbölése nemcsak a Biztonsági Tanács napirendjén marad, hanem a politikai világtörténés na­pirendjén is. Nemcsak a Szovjetunió, hanem azok a nemzetek is, amelyek­nek feje felett atombombát szállító amerikai repülők keringenek, nem engedhetik, hogy e kérdést puszta kézlegyintéssel elintézzék és így to­vábbra is kockára tegyék a békét és az emberek millióinak életét. — dra — Az Európai Gazdasági Tanács három csehszlovák javaslatot fogadott el Genf (ČTK) —" Az Európai Gazdasági Tanács április 22-i ülésén három cseh­szlovák javaslatot fogadott el. Az első csehszlovák javaslatot, amely valamennyi tagállam, főleg az ipar és kereskedelem területén való kapcsolatainak további fej­lesztéséről, valamint a mezőgazdasági, ke­reskedelmi és technológiai kapcsolatok fej­lesztéséről szólott, egyhangúlag elfogadták. K. Kurka, külügyminiszterhelyettes, a csehszlovák küldöttség vezetője emlékez­tetett arra, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben különösen fontossá váltak azok a javaslatok, amelyeket a múlt gyűléseken a Szovjetunió a gazdasági együttműködésről kötendő összeurópai egyezmény keretében terjesztett elő. Hangsúlyozta, hogy a bi­zottságot tájékoztatni kellene azokról a si­kerekről és eredményekről, amelyeket az egyes albizottságok e javaslatok kidolgozá­sában értek el. Ebben az értelemben Cseh­szlovákia és Belgium közöft határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amelyet ugyancsak egyhangúlag elfogadtak. A harmadik csehszlovák javaslat az in­terregionális együttműködésre vonatkozott és azt 25 szavazattal elfogadták. Az USA küldöttsége tartózkodott a szavazástól. Belgium és Spanyolország küldöttségei nem vettek részt a szavazáson. Ebéd Moszkvában Václav Dávid külügy­miniszter tiszteletére Moszkva (ČTK) — Jaromír Vošahňk, moszkvai csehszlovák nagykövet a nagykö­vetség fogadóhelyiségeiben ebédet adott Václav Dávid csehszlovák külügyminiszter tiszteletére. Az ebéden részt vett A. A. Gromiko, S Szovjetunió külügyminisztere, N. Firjubin, a külügyminiszter helyettese, Antropov, az SZKP KB osztályvezetője és a Szovjetunió külügyminisztériumának felelős dolgozói. Csehszlovák részről az ebéden továbbá Je­len voltak a Külügyminisztérium osztály­vezetői, akik Dávid minisztert szovjetunióbeli útján kísérik, valamint a csehszlovák nagy­követség tagjai. Kétmillió olasz mezőgazdasági munkás sztrájkol Kétmillió olasz mezőgazdasági munkás hétfőn, április 21-én az Általános Olasz Szakszervezeti Szövetség felhívására sztrájkba lé­pett, hogy jobb életkörülményeket harcoljon ki. Hétfőn 24 órás sztrájkba százezer bányász is. lépett Macmillan bejelentette, a „közeljövőben" megtartják az atom­> fegyverkísérleteket London (ČTK) — Macmillan brit minisz­terelnök április 22-én az alsóházban beje­lentette, hogy a brit atomfegyverkísérle­teket a Csendes-óceán térségében a „leg közelebbi jövőben" megtartják. Macmillan ezzel a kijelentésével, amely ellentétbei áll a brit nép többségének akaratával, új bői megerősítette kormányának elutasití álláspontját a Szovjetunió azon felhívásá­hoz, hogy a többi atomfegyverrel rendel­kező hatalmak is kövessék a szovjet pél dát és szüntessék be atomfegyverkísérletei, ket. Világkiállítások tegnap es ma A világkiállítások - általá­ban a kiállítások — a tőkés korszak gyermekei. A XVIII. század második felében keletkeznek először nemzeti keretek között. A főszerepet a propa­ganda — az egyes tőkések s az egész ország propagandája játszotta — a háttérből az üzleti érdek volt a mozgatóerő. Ennek megfeleljen az első nemzeti kiállítások is ott keletkeztek, ahol a kapitalizmus bölcsője ringott: Ang­liában és Franciaországban. De már igen korán, még 1791-ben — Közép­Európában először — Prága is szék­helye egy ilyen nemzeti jellegű kiál­lításnak. A világkiállítások akkor születnek meg, amikor a vasút és a gőzhajó már összeköti nemcsak a szomszédos országokat, de a távoli földrészeket is — vagyis a XIX. század közepén. Az első világkiállítás székhelye — mi is lehetne más — az angol világ­birodalom fővárosa: London. Az erre a célra, épített, félkilométer hosszú óriási kristály-palotában nyitja meg Viktória királynő 1851-ben az első világkiállítást. Fél évig tartja nyitva kapuit, hatmillió ember látogatja meg — óriási számok az akkori kö­rülmények között. Négy év múlva Párizs a második világkiállítás székhelye, a második •^legnagyobb gyarmatbirodalom főváro­sa. Majd ismét London és Párizs kö­vetkeznek, 1873-ban pedig Bécs. En­nek az utóbbinak' a hirtelen kitörő óriási gazdasági válság vet véget. Európán kívül először Philadelphiá­ban van világkiállítás 1876-ban, jel­legzetes amerikai vonásokkal. Ezután a világkiállítás gondolata — természetesen üzleti okokból — teljesen lejáratja magát. 1886-ban például egyszerre négy város: Moszk­va, Barcelona, Sydney és Melbourne rendez „világkiállítást". Különösen komikus az akkor még jóformán la­katlan Ausztrália nagy igyekvése — alig néhány százezer ember látogatja a két ausztráliai város „világkiállítá­sát". Az újjászületést ismét Párizs hozza 1889-ben. Az akkori világ nyol­cadik csodája, a két év alatt meg­épített 300 méter magas Eiffel-to­rony hallatlan tömegeket, közel 30 millió embert vonz a fény fárosába, rendező államok jellegének, az impe­s az Eiffel-torony acélváza az embe- rializmus korának megfelelően — sok % riség új korszakának, az acél ural- volt bennük az üzleti vonásokon kí­vül a nemzetek humánus együttélé­Chicago sé t megcsúfoló jelleg; gyakran a gyarmatosítás eszméjének propagálá­sára, a gyarmati rendszer „áldásai-•• nak" hazug hirdetésére használták fel a világkiállítások nyilvánosságát. Az 1937-ben meginduló fejlődés to­rnának kezdetét hirdeti. Két további fénypont: 1893-ban 20 millió és újra Párizs a századfordulón, 1900-ban közel 40 millió látogatóval - ami egyben lá­togatói csúcs a világkiállítások törté­nelmében. 1904-ben ismét Amerika — St. Louis a színhely 20 millió lá- vábbi igen lényeges állomása, sőt togatóval, 1910-ben Brüsszel 13 mii- határköve a minap megnyitott brüsz­lió nézővel, majd — a világháború szeli világkiállítás. Időközben, a má- ;; után 1924-ben — London, jobban sodik világháború eredményeképpen, •; mondva Wembley, melyre már sokan egy másik — nem kapitalista, nem !', kizsákmányoló világrendszer is ki­előszele alakult, sőt megizmosodott a világ­ban: a Szovjetunió vezette szocialista világrendszer. A magerők felszabadí­tása, háborús célokra való felhaszná­emlékezünk. A második világháború árnyékolja be a két utolsó világkiál­lítást: az 1937. évi párizsit és az 1939. évi New-York-it. Az 1937-es világ­kiállítás egyben fontos határkő: első W®^ J_^etősége az ^mberiség leg ízben vesz részt rajta szocialista or­szág: a Szovjetunió. főbb parancsává tette a békés egy­RSr a vi Iá okiállítások eddia is a született m e9 az ÚÍ ~ 1958-as világ­, i 9 • u- £ ? . kiállítás, s lett félreérthetetlen jel­népek békés együttműködését fel- k k rt UBréIl d„ e i. békés ver­teteleztek, mégis — a nagy kiállítást ,, M Képünk a római SQUIBB gyógyszergyár sztrájkoló munkásait ábrázolja (CTK — Dobrovolný felvétele) PEeven próbál kormányt alakítani Párizs (ČTK) — René Coty elnök április 22-én este elhatározta, hogy az új kormány megalakításával René Plevent, az ellenállás demokratikus és szocialista szövetségének (UDSR) képviselőjét bízza meg, mivel Bidaultnak, a népi köztársasági mozgalom (MRP) vezetőjének kormányalakítási kísérlete nem sikerült. Plevennek az új kormány összeállí­tására nyíló kilátásait a Reuter hír­ügynökség eléggé kedvezőeknek tartja más mellett élést. Ennek a jegyében és olyan kormány feltételéből indul ki, amely a független köztársaságiak sengésének. Persze, Brüsszelben, egy óriási és igen gazdag gyarmati birodalom fő­városában is vannak — szükségsze­rűen zavaró momentumok. Belgium kormánytényezőkhöz való jó kapcso­nan« m£rotK Dn mintán i/nrc^ani latait hangsúlyozza. Azonban Pleven jobboldali pártjának, a klerikális MRP-nek és a radikálisoknak képvi­selőiből állana, s a nemzetgyűlés a szocialisták támogatásával hagyná jó­vá. A DTA ügynökség elsősorban Ple­vennek az amerikai és brit uralkodó nagy méretben, minden korszerű propagandaeszköz igénybevételével és bevetésével mutatja be uralma „áldá­sait" gyarmatán, Kongóban és véd- '' nökségi területen: Ruanda-Urundiban. Kiállítanak, propagálják az általuk képviselt „eszméket", olyan nemzet­közi szuperkartellek is, mint az Európai v Acél- és Szénközösség, a reakciónak olyan nemzetközi felleg­vára, mint a Vatikán. Mindez azonban nem tudja eltakarni azt az imperialisták szá­mára aligha kedvező tényt, hogy minden atombombával való fenyege- m^lé^^Méb^'v^nalT A Ke tés, minden tűzzel játszás, állandó Az indonéz kormány­csapatok Bukittinggi felé nyomulnak Dzsakarta (ČTK-) — Az április 22-én este Dzsakartában közzétett hivatalos jelentések szerint az indonéz kor­mánycsapatok készen állnak arra, hogy végső csapást mérjenek azokra közép-szumatrai helyekre, amelyek légi cirkálás ellenére Brüsszel be- gek már átk ei tek egy 3 000 méter A brüsszeli világkiállítás egyik legnagyobb különlegessége az Atomium, az atommag 150 milliárdszorosan nagyított mása. Az dolgos embernek a brüsszeli világki­mutatja az emberiség megtett útjá­nak majdnem minden eredményét, bebizonyítja, hogy a békés egymás­melleit élés és versengés nemcsak propaganda, hanem 1958 tavaszán reális valóság. Ezt a gondolatot hir­deti nekünk s minden békeszerető, épület 110 méter magas és az egyes göm­bök átmérője 18 méter, amelyek 3 méte­res átmérőjű csövekkel vannak összekötve. (Belga felvj állítás jelképe, a XX. század előre­mutató szimbóluma: az atomium. let-Szumatráról előnyomuló egysé­magas hegyláncon és a szumatrai hegy­lánc nyugat: lejtőiin a nyugati part­vidékről előnyomuló egységek felé vonulnak. Pimgadie alezredes, a had­sereg képviselője kijelentette, hogy ezek a egységek, amelyek Padangnál szállottak partra, most a lázadók fő­városa, Bukittinggi ellen vonulnak és kb. 25 kilométer távolságra vannak a várostól. A lázadók vezérei már elme­sikere ellen szól az a tény, hogy a múlt év őszén az akkori kormányvál­ság idején is megkísérelte a kormány­alakítást, de sikertelenül. A párizsi politikai megfigyelők sze­rint Bidault kudarcának azt kellett bizonyítania, hogy a gyarmatosító és a jelenlegi helyzetben amerikaellenes francia köröknek nincs annyi képvise­lőjük a nemzetgyűlésben, hogy több­séget nyerhetnének és kormányt ala­kíthatnának. Sz. L. * nekültek Bukittinggiből. Véget ért a független afrikai államok értekezlete Akkra (ČTK) — Ghana fővárosban, Akk­rában április 22-én este véget ért nyolc afrikai független ország konferenciája. A záróülésén, amelyen dr. Kwame Nkru­mah, Ghana miniszterelnöke elnökölt, Adu, a konferencia főtitkára felolvasta a záró­határozatot, amely felhívja a nagyhatalma­kat, szüntessék be a nukleáris és termo­nukleáris fegyverek gyártását és szüntes­senek be minden nukleáris kísérletet, telje­sen elítéli azt a szándékot, hogy e kísér­leteket a Szaharában hajtsák végre, A ha­tározat továbbá felhívja- az ENSZ-t, gon­doskodjék az afrikai országok Igazságos képviseletéről valamennyi nemzetközi szerv­ben, amelyek a leszereléssel foglalkoznak. Az ülésen továbbá nyilatkozatot olvastak fel, amely a konferencia részvevőinek szo­lidaritását nyilvánítja a függő afrikai or­szágokkal függetlenségi harcukban. A nyilatkozat felolvasása után valameny­nyi küldött záróbeszédet mondott. Elhatá­rozták, hogy megalakítják a konferencia állandó bizottságát. ÜJ SZÖ 154 * 1958. április 32. /

Next

/
Thumbnails
Contents